Szűkítés


Kiválasztott Címke

Rákóczi programsorozat

Minden Címke 630


Jelenleg 3 bejegyzés található Rákóczi programsorozat cimkével

Történelmi helyeken jártak a hallgatók

    • rakoczi kivz_kassa
    • rakoczi kivz_kassa
    • rakoczi kivz_kassa
    • rakoczi kivz_kassa
    • rakoczi kivz_kassa
    • rakoczi kivz_kassa
    • rakoczi kivz_kassa
  • Előző
  • Következő

A Rákóczi-szabadságharc főbb helyszíneit és a Rákóczi-kultusz fontosabb emlékezeti helyeit keresték fel kétnapos tanulmány keretében az NKE által szervezett történelmi vetélkedő dobogósai a hétvégén. Ezzel zárult az intézmény által, a Rákóczi év kapcsán meghirdetett programsorozat.

A kvíz első három helyezett csapatának tagjai két hadtörténész – Dr. Czigány István és Dr. Négyesi Lajos – vezetésével látogatást tettek az ónodi várban, ahol 1706-ban tartották a szabadságharc fordulópontját jelentő, a Habsburg-ház trónfosztását is kimondó emlékezetes országgyűlést. Ezt követően Rákóczi Ferenc fiatalkorának színhelyét, Regéc várát tekintették meg, majd a volt Rákóczi központban, a „Bodrogparti Athénban”, Sárospatakon folytatták a tanulmányutat. Itt a résztvevők - Tamás Edit, történész főmuzeológus vezetésével- megtekintették a nemrégiben restaurált, I. Rákóczi György korából származó ágyúöntő műhelyet, a kastélyt és annak részeit. A következő nap már Szlovákiában telt, ahol a fiatalok megtekintették a fejedelem szülőhelyét, a borsi várkastélyt, majd Kassán a Rákóczi Emlékházat. A tanulmányút Rákóczi sírjánál, a kassai dómnál ért véget.

Az NKE még tavaly ősszel indította a történelmi vetélkedőt, amelyen a háromfős csapatoknak a Rákóczi-szabadságharc olyan területeiről kellett rövid, lényegre törő esszéket írni, mint a hadsereg, az államszervezés, vagy a külpolitikai környezet. Emellett –szintén elektronikus formában- egy több kérdésből álló tesztet is ki kellett tölteniük a résztvevőknek. Az intézmény a Rákóczi év április elején tudományos konferenciát is szervezett, ahol az adott korszakkal foglalkozó neves történészek világították meg a Rákóczi-szabadságharc különböző aspektusait.

Megosztás a Facebook-on


Konferencián emlékeztek a vezérlő fejedelemre

    • rakoczi konferencia
    • rakoczi konferencia
    • rakoczi konferencia
    • rakoczi konferencia
    • rakoczi konferencia
    • rakoczi konferencia
    • rakoczi konferencia
    • rakoczi konferencia
    • rakoczi konferencia
    • rakoczi konferencia
    • rakoczi konferencia
    • rakoczi konferencia
    • rakoczi konferencia
    •  mg 0092
  • Előző
  • Következő

“A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nagy hangsúlyt fektet a magyar történelem által hordozott értékek bemutatásra, azok minél szélesebb körben való megismertetésére” – mondta el az Alkotmányos felkelés című tudományos konferencia megnyitójában Prof. Dr. Padányi József dandártábornok. Az NKE tudományos rektorhelyettese szólt arról is, hogy az intézmény egy programsorozat keretében emlékezik meg II. Rákóczi Ferencről. Ennek része volt az az online kvíz, amelyen az NKE hallgatói adtak számot a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos tudásukról. “A legjobban teljesítők áprilisban részt vehetnek egy két napos, a Rákóczi-szabadságharc és a Rákóczi-kultusz fontosabb emlékezeti helyeire (Ónod, Sárospatak, Borsi, Kassa) ellátogató tanulmányúton”- tette hozzá a rektorhelyettes.

A konferencián a Rákóczi-szabadságharc korának jogalkotásáról és jogalkalmazási nehézségeiről beszélt Prof. dr. Mezey Barna. Az ELTE rektora kiemelte, hogy amíg Rákóczi és a köré csoportosulók természetjogi érvelése egy idegen elnyomás alatt küzdő állam függetlenedési törekvéséről szólt, addig a bécsi udvar folyamatosan azt próbálta bizonygatni a nemzetközi térben is, hogy törvényesen uralkodnak Magyarországon. „A jogfolytonosság hangsúlyozása alaptétele volt a Rákóczi szabadságharcnak, hiszen ez adta meg a jogi alapját az ellenállásnak, ami a szabadságjogok megsértése miatt indult”- fogalmazott Mezey Barna. A professzor szólt arról is, hogy az alkotott jog szerepe jelentősen megnőtt ezekben az években, de ez természetes velejárója a forradalmi jellegű törekvéseknek. Szerinte a szabadságharc időszakának jogalkotásában az átfogóbb jogi szabályozásra való törekvés is megjelent. Megjegyezte azt is, hogy az alkotott jog alkalmazása sokszor nehézségekbe ütközött a szabadságharc időszaka alatt.

A lengyel modell valósult meg magyar kivitelben a II. Rákóczi Ferenc által vezetett Konföderációban- mondta el előadásában Prof. Dr. Gebei Sándor. Az egri Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára szerint a történelemkönyvekben szereplő országgyűlés kifejezés helyett érdemesebb lenne inkább konventeknek nevezni az ónodi, sárospataki vagy szatmári országos gyűléseket. A professzor úgy véli, a szabadságharc nem elbukott, hanem egyfajta kompromisszum született a szatmári béke elfogadásával. Szerinte a szabadságharcot nem lehet függetlenségi háborúként felfogni, hiszen a magyar királyság a király által elnyomott, de mégis független államként létezett ebben az időszakban is. Rákócziék ezért nem is a függetlenségért, hanem a megsértett szabadságjogok visszaszerzéséért szálltak síkra. 

„A Rákóczi szabadságharc egyfajta polgárháború is volt, hiszen nemcsak külső (bécsi udvar), hanem belső ellenfelei is voltak a mozgalomnak.”- mondta előadásában Dr. Kalmár János. Az ELTE egyetemi docense szólt arról a nemzetközi közegről, amely a szabadságharc idején jellemezte Európát. Szerinte Rákócziék eleve úgy tervezték, hogy külföldi segítséggel próbálják megvívni szabadságharcukat. Ebben elsősorban a franciák támogatására számítottak. A spanyol örökösödési háború azonban éppen a francia hegemónia megtörésére irányult, így hamar megszűnt az a nemzetközi háttér, ami a szabadságharc esetleges győzelmét biztosítani tudta volna. Rákóczi pedig folyamatosan azon volt, hogy szabadságharcának legitimációját a nemzetközi térben is elfogadtassa. Bár a franciák elfogadták erdélyi fejedelemnek, de szövetséget nem kötöttek vele arra hivatkozva, hogy Magyarországnak van egy királya, akinek vazallusa az erdélyi fejedelem. Kalmár János kitért arra is, hogy a szabadságharc belső hátországnak sem voltak meg a gazdasági-társadalmi alapjai, így nemcsak katonailag omlott össze a mozgalom 1711-ben.

A Rákóczi szabadságharc történései és szereplői számos nemzetközi sajtótermékben is helyet kaptak - derült ki Dr. G. Etényi Nóra előadásából. Az ELTE egyetemi docense rámutatott arra,  hogy az abban az időszakban sorra megjelenő különböző sajtótermékek aránylag hatékonyan tudták közvetítetni az olyan eseményeket is, mint például a magyar szabadságharc. Rákócziék mozgalmával leginkább a német kiadványok, különösen a kölni hetilapok foglalkoztak. Ez számított ugyanis a korszak egyik legnagyobb „hírkikötőjének”, ahol magas színvonalon művelték az államismereteket is.

Az aszimmetrikus jelző nemcsak a modern, hanem például a kora újkori háborúkra is alkalmazható- hangzott el Dr. Czigány István előadásában. A nyugállományú alezredes szerint a Rákóczi-szabadságharc királyellenes felkelés volt és megteremtette annak a lehetőségét, hogy a magyar királyság jobb feltételekkel működjön a Habsburg birodalomban, mint korábban. Ezt jelzi az is, hogy a 17. század végi 4 milliós hadiadó az 1700-as években 3 millió forint alá csökkent.

A kuruc hadsereg vezérkarával kapcsolatos ismeretek, valamint az alakulatok története még mindig fehér foltjai a magyar hadtörténeti írásoknak – ezt Dr. Mészáros Kálmán mondta. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa II. Rákóczi Ferenc tábornokairól, a kuruc sereg vezetőiről beszélt. Elmondta, hogy a hadsereg élén Bercsényi Miklós főgenerális állt, az udvari főkapitány pedig Vay Ádám volt. A seregben voltak altábornagyok, vezérőrnagyok, lovassági és gyalogsági tábornokok. Rákóczi francia mintára vezette be a mai dandártábornok rendfokozatot, ami az ezredes és a tábornok között helyezkedett el. Elhangzott, hogy az ezredet három törzstiszt irányította: az ezredes, az alezredes és a főstrázsamester.

A protestáns városok lakosai joggal várták saját vallásuk szabad gyakorlásának lehetőségét a Rákóczi szabadságharctól – véli Prof. Dr. Kónya Péter. Az Eperjesi Egyetem rektora elmondta, hogy Rákóczi kezdetben nem engedte meg a protestánsok számára templomaik visszaadását és új templomok építését sem, így sokszor református nemesek kastélyaiban, polgárházakban vagy vendéglőkben tartották az istentiszteleteket Az alsó-magyarországi nemesség pedig már-már fellázadt Rákóczi ellen, akinek végül sikerült megnyugtatni őket. A szécsényi országos gyűlés ugyanis rendezte a valláskérdést, döntést hozva a templomok hovatartozásáról is. A három bevett vallás számára biztosították a szabad vallásgyakorlást az ország egész területén. „Rákóczi hat protestáns követet nevezett ki, akik gondoskodtak a vallási kérdésekben hozott döntések érvényesüléséről”- tette hozzá Kónya Péter.

„A koroncói és a romhányi csatában elszenvedett vereség is azt bizonyítja, hogy Rákóczi seregében nem volt meg az igazi tudás és tapasztalat ahhoz, hogy eldöntse a háború kimenetelét” - összegezte véleményét Dr. Négyesi Lajos nyá. alezredes. Az NKE munkatársa elmondta: mindkét csatát kedvező előjelekkel várta a magyar fél, ráadásul mindkét alkalommal lett volna lehetőség a csata megnyerésére is, mégis elbuktak a magyarok. Az 1704. június 13 – i koroncói ütközet volt az első olyan nagyobb mezei csata, amelyben a két szemben álló fél erői nyílt harcban csaptak össze. A csata során hamar meglátszottak azok a hiányosságok és elégtelenségek, amelyek a korabeli magyar hadszervezetet a reguláris csapatokkal szemben jellemezték. A sereg parancsnokát, Forgách Simont fontos helyzetben nem követték katonái a csatában, így az ellenség felülkerekedett és vereséget mért a kuruc erőkre. A romhányi csatát 1710. január 22-én vívták Johann Damian Sickingen labanc altábornagy és II. Rákóczi Ferenc fejedelem seregei. A császáriak - súlyos veszteségeik ellenére - végül megfutamították a kuruc hadakat. Ez volt a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentős ütközete, melynek eredményétől függetlenül a Habsburg-ellenes háború végső stádiumába lépett. A későbbi hónapokban a fejedelem pártján álló várak sorra labanc kézre kerültek, a katonai összeomlástól pedig csupán a szatmári béke mentette meg a kurucokat.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Akik sokat tudnak Rákócziról

    • dsc 5802 2
    • dsc 5776 2
    • dsc 5816 2
    • dsc 5826 2
  • Előző
  • Következő

Átadták a tavaly ősszel indított Rákóczi-kvíz vetélkedő díjait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az intézmény hallgatói számára meghirdetett versenyen a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódó témákat kellett feldolgozniuk a résztvevőknek.

A Rákóczi programsorozat keretében, tavaly ősszel indított, öt fordulóból álló vetélkedő díjátadására a március 22-i Ludovika Szabadegyetem előadása előtt került sor. A háromfős csapatok tagjainak a Rákóczi-szabadságharc olyan területeiről kellett rövid, lényegre törő esszéket írni, mint a hadsereg, az államszervezés, vagy a külpolitikai környezet. Emellett –szintén elektronikus formában- egy több kérdésből álló tesztet is ki kellett tölteniük a résztvevőknek. A vetélkedőn a harmadik helyezést a "Dux & Princeps", a másodikat a "Cum deo..." csapata szerezte meg, míg a verseny győztese a "Pro libertate" formáció lett. A legjobbak az eredményhirdetésen kapott könyvjutalmakon túl részt vehetnek egy két napos, a Rákóczi-szabadságharc és a Rákóczi-kultusz fontosabb emlékezeti helyeire (Ónod, Sárospatak, Borsi, Kassa) ellátogató tanulmányúton, április 22-23-án. Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese a rendezvényen azt is elmondta, hogy április 7-én az "alkotmányos" felkelés címmel rendeznek tudományos konferenciát az intézményben, amelyen a korszakkal foglalkozó neves történészek világítják meg a Rákóczi-szabadságharc különböző aspektusait.

Megosztás a Facebook-on