Szűkítés


Kiválasztott Címke

RTK

Minden Címke 583


Jelenleg 34 bejegyzés található RTK cimkével

A határrendészeti tisztképzés negyedszázada

    • fokep
    •  dsc3585 2
    •  dsc3588 2
    •  dsc3618 2
    •  dsc3626 2
    •  dsc3644 2
    •  dsc3650 2
    •  dsc3654 2
    •  dsc3659 2
    •  dsc3666 2
  • Előző
  • Következő

"A határrendészet, a határőrizet időben és térben folyamatos" – hangzott el a Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszékének és az MRTT Határrendészeti Tagozatának a Közszolgálati képzés kihívásai a határrendészeti tisztképzés tükrében című konferencián.

Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a rendőrség 2016. évi eredményeit és a határrendészeti szolgálati ág legfontosabb feladatait vette számba előadásában. Elmondta, hogy az elmúlt évben is kiemelkedő volt az illegális migrációval kapcsolatos fellépés, az államhatár védelme. „A rendszert három pillér alkotja: az ideiglenes biztonsági határzár, amelynek műszaki-technikai színvonalát tovább fejlesztjük, az illegális bevándorlást befolyásoló jogszabályok, valamint mindezen feladatok ellátására felkészített állomány. A rendkívüli migrációs helyzet hatékony kezelése érdekében a Kormány 2016 augusztusában döntött a Rendőrség határvadász egységeinek 3000 fővel történő megerősítéséről" - hangsúlyozta a dandártábornok, majd hozzátette: "a megfeszített ütemű toborzómunka eredményeként jelenleg 985 fő, a tervezett létszám mintegy egyharmada már részt vesz a képzésben és május elején szolgálatba léphet az első ciklusban kiképzett több mint 500 fős határvadász állomány."

Pozsgai Zsolt megállapította: tovább csökkent a polgárok szubjektív közbiztonságérzetét alapjaiban befolyásoló 14 bűncselekménynek, illetve a közterületen elkövetett bűncselekményeknek a száma. Így csökkent többek között a testi sértések, a garázdaság, a lopások és betöréses lopások, a személygépkocsi lopások, a zárt gépjármű feltörések, a lakásbetörések, a rablások előfordulása, amely jelentős eredménynek tekinthető. Jó hírnek számít, hogy a közlekedésbiztonság területén az elmúlt két évben tapasztalt kedvezőtlen folyamatok megálltak, ismét csökkent a közlekedési balesetben meghalt személyek száma. Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma 430 607-ről, 36 517-re csökkent. Felidézte, hogy a hatékonyabb határőrizeti tevékenység ellátása érdekében az Országgyűlés 2016. július 05-ei hatállyal tovább szigorította a jogszabályi környezetet. Ennek keretében több tízezer illegális migráns Európai Unió területére történő belépését akadályozták meg a rendőrök és katonák, illetve a biztonsági határzáron átjutott, feltartóztatott migránsokat visszakísérték a határzárhoz és a tranzitzónához irányították.

Megtörtént az ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítése is. Pozsgai Zsolt kiemelte, hogy a rendőrség szolgálati tevékenységét az elmúlt időszakban is az eredményesség jellemezte. A Rendészettudományi Kar tisztjelölti állományról is beszélt, akik képesítésüknek megfelelő szolgálati feladatot is elláthatnak a jövőben. Elismerően szólt a Rendvédelmi Tagozat nevelő munkájáról. A migrációs válságok kezelésével összefüggő gyakorlati jártasságok elsajátítását rendkívül fontosnak tartja. Végezetül az országos rendőrfőkapitány-helyettes a Határrendészeti Tanszék oktatóinak az elmúlt huszonöt évben végzett munkájáért elismerését fejezte ki.

Dr. Virányi Gergely ny. határőr dandártábornok előadásában emlékeztetett: a határrendészeti tisztképzés a határőrképzésből alakult át, majd személyes élményét is megosztotta a jelenlévőkkel: 1992 februárjában tartott először előadást a díszteremben. "A migrációs hullámok hatékony kezelése, az idegenrendészeti feladatok szakszerű elvégzése mindig is a legfontosabb feladatatok között szerepelt" – jelentette ki a dandártábornok, aki az elmúlt 25 éves időszakra visszatekintve a legfontosabb eredményeket is számba vette: a délszláv válság példaértékű kezelése, a duális rendészeti és védelmi funkció, illetve határvédelmi feladatrendszer ellátása, a hazai és a nemzetközi együttműködés kiszélesítése, a logisztika teljes körű korszerűsítése. "Negyedévszázad alatt generációváltás történt, a határőrtisztképzésben pedig nagy léptékű fejlesztések történtek, miközben a határrendészeti tisztképzés szellemi centrumaként működik a tanszék" - hangsúlyozta Virányi Gergely, aki a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola határrendészeti szakiránya alapításának körülményeiről beszélt. Köszönetet mondott az egykori vezetőknek, megköszönte, hogy részese lehetett a határőrök képzésének.

A határrendészeti tisztképzés aktuális helyzetképét vázolta fel Dr. Varga János ny. határőr ezredes, tanszékvezető, főiskolai tanár. Elmondta, hogy a szakirányon 1163 hallgató kapott oklevelet az elmúlt 25 évben. Megállapította, hogy a határrendészeti tisztképzés harmonikusan illeszkedik a rendészeti tisztképzés rendszerébe.

Dr. Kiss Lajos PhD. r. alezredes, adjunktus a Frontex és a határőr tisztképzés kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a Frontex nem ismeri a tiszt kifejezést, csak a tisztviselőt. "A határőr mesterképzés elindítása egy új szakaszt nyitott meg a FRONTEX képzési tevékenységében, ugyanis a FRONTEX ennek segítségével saját képzésben részesítheti a jövő határőr vezetőinek egy részét”.

A kihívásokról beszélt Dr. Balla József r. alezredes, egyetemi docens. "Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a határrendészeti speciális szakmai ismeretekre szükség van" – fogalmazott az alezredes.

Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, egyetemi docens a rendészeti vezető mesterképzés legfontosabb ismeretköreit mutatta be a jelenlévők számára, majd beszélt a hallgatókkal szembeni elvárásokról is.

Szó volt még a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti helyzetéről, a fiatal tisztekkel szemben támasztott elvárásokról, beilleszkedésük tapasztalatairól, a „Szent László” Határigazgatási Tudományos Diákkör tevékenységéről.

A határrendészeti tisztek felkészültségének megfeleléséről, a közszolgálati képzés aktuális kihívásairól Markek Dávid, a határrendészeti szakirány végzős hallgatója, az RTK HÖK elnöke beszélgetett a Tanulmányi Vándordíj nyerteseivel. Takács Éva c. r. alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányítási Központjának vezetője, Kalmárné Dr. Pölöskei Anett c. r. alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság hivatalvezetője, Hegedűs Tamás r. őrnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Ügyeleti Osztály ügyeletvezetője, Vájlok László r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság, Határrendészeti Főosztály osztályvezetője, Hegedűs Dániel r. főhadnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Rendészeti Főosztály, Határrendészeti Osztály alosztályvezetője, Gáspár Gyula r. őrnagy, Készenléti Rendőrség, Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa és Dr. Zámbó Péter püőr. dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Bűnügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A Határrendészeti Tanszék létrehozásának jubileumi évfordulója alkalmából megjelent a határrendészeti tisztképzés negyedszázadáról szóló könyvet Deák József r. alezredes mutatta be. A kötet felidézi az elmúlt évek eseményeit, a határőrség modernizációjának körülményeit és azt is bemutatja, hogy az egykori hallgatók hogyan hajtottak végre egy teljes szakmai generációváltást a társadalom szolgálatában.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, konferencia, 2017

Oklevelet kaptak a rendvédelmi szóvivők

    • fokep
    •  dsc0954 2
    •  dsc0973 2
    •  dsc0981 2
    •  dsc1095 2
    •  dsc1097 2
    •  dsc1101 2
    •  dsc1117 2
  • Előző
  • Következő

Oklevelet vehettek át a rendvédelmi szóvivő szakirányú továbbképzési szak hallgatói a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. „Önök nagyon fontos szereplői a rendvédelmi szektornak. Önök jelenítenek meg minket, adnak számot a rendvédelemről a nagyközönség érdeklődésére számon tartott eseményekről. Ezért az Önök megjelenése, hitelessége és meggyőző ereje rendkívül fontos számunkra” – mondta Dr. Janza Frigyes, nyá. r. vezérőrnagy az NKE Fenntartó Testületének tagja a végzett hallgatóknak.

Az NKE Vezető-és Továbbképzési Intézete (VTKI) szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt indította útjára a rendvédelmi szóvivő képzés első évfolyamát, amely intenzív, médiakurzusokon túlmutató, minőségjavulást eredményező felkészítést biztosít a rendvédelmi szóvivők számára. A szak fő célja, hogy a rendvédelmi területen dolgozók olyan felkészítést kapjanak, amellyel lehetővé válik az elmúlt évtizedekben átalakult hazai hírszolgáltatáshoz, a rendvédelmi szervezetek belső és külső nyilvánosságigényéhez, a média nyelvéhez alkalmazkodni képes, szakszerű és minőségi közszolgálati információközlés. Az egyéni fejlesztési igényeket figyelembe vevő képzés a hallgatókat alkalmassá teszi a szervezeten belüli és azon kívüli szóvivői feladatok magas színvonalú ellátására, a hagyományos és az új médiafelületek párhuzamos használatára. A két féléves kurzuson nagy hangsúllyal jelenik a hallgatók kiscsoportos médiakommunikációs hatékonyság-fejlesztése és személyes kompetenciafejlesztése.

Janza Frigyes az első ünnepi beszédében megemlítette, hogy direkt kérvényezte azt, hogy a továbbképzési szak vizsgabizottságának tagja lehessen, ahol a hallgatók sikeres záróvizsgát teljesítettek. Külön megköszönte a hallgatói észrevételeket, amelyet a képzésfejlesztéssel kapcsolatban adtak. Végül köszönetet mondott a képzés támogató oktatóknak, szakfelelősöknek, majd a hallgatókhoz fordult: „Kívánom Önöknek, hogy legyenek sikeresek a pályájukon, hogy tudják biztosítani a rendvédelmi szervek számára azt, hogy továbbra is jól dolgozzunk. Ebben segítsenek minket, hogy minél eredményesebb legyen a bűnmegelőzés.”

Prof. Dr. Kis Norbert egy évvel ezelőtt is már köszönthette a hallgatókat, amikor a kurzus elindult.  Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese mérlegelte az elmúlt évet. Véleménye szerint a rendvédelmi szervek kommunikációja egyre fontosabb lesz a jövőben, amely döntően azzal magyarázható, hogy a személyi biztonság kérdése folyamatosan felértékelődik. Kis Norbert kiemelte, hogy ez ma a politikában, valamint a médiában is egyre nagyobb szerepet kap. „Ebben a világban rendkívül fontos, hogy a rendvédelmi szervek kommunikációja korrekt legyen, hogy a szükségesnél jobban ne erősítse a félelmeket és az óvatosságot. Fontos, hogy próbálja meg egészséges szintre beállítani a biztonságérzetet, továbbá világos és közérthető legyen. Bízom abban, hogy ez a képzés hozzájárult ahhoz, hogy ezt a munkát így végezzék” – mondta.

Az ünnepségen 22 fő vehette át az oklevelét Kis Norbert rektorhelyettestől, amellyel közszolgálati életpályájukat rendvédelmi szóvivőként folytathatják.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, oklevélátadó, 2017

Nagy volt az érdeklődés az RTK képzései iránt

    •  dsc8859 2
    •  dsc8819 2
    •  dsc8822 2
    •  dsc8823 2
    •  dsc8834 2
    •  dsc8882 2
    •  dsc8873 2
    •  dsc8900 2
    •  dsc8905 2
    •  dsc8922 2
    •  dsc8969 2
  • Előző
  • Következő

Ezernégyszázan voltak kíváncsiak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának nyílt napjára, amelyet az NKE Farkasvölgyi úti kampuszán tartottak - idén utoljára.

Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes a nyílt nap moderátoraként a kar földrajzi elhelyezkedésére is utalva az RTK-t Magyarország legmagasabb szintű felsőoktatási intézményének nevezte.

Az NKE Rendészettudományi Karának dékánja, Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy megnyitó gondolataiban reményét fejezte ki, hogy a következő tanév kezdetén, a rendészeti alapfelkészítésen együtt futhat majd több jelenlévő fiatallal.

Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora fontosnak tartja a Rendészettudományi Karon a gyakorlati és az elméleti ismeretek oktatásának, a szakmaközpontú és az elméleti felkészítésnek a megfelelő arányát. „A kiképzéshez ugyanis gyakorlati ismeretekre van szükség, az elméleti ismeretek megszerzéséhez pedig elengedhetetlen a tudomány művelése.” A rektor felidézte, hogy az NKE öt éve kezdte meg a működését. Utalt Montesquieure, a három hatalmi ág elválasztásának elvére. Elmondta, hogy az egyetem a végrehajtó hatalom tudásigényének a kielégítésével foglalkozik, amely hatalmi ág három területre bontható: kormányzás, honvédelem, közigazgatás. Ez utóbbihoz kapcsolódik a Rendészettudományi Kar képzési profilja. Patyi András felidézte, hogy a rendészeti tevékenység 1500-2000 évvel ezelőtt magát a közigazgatást jelentette, a közigazgatás ekkor maga volt a rendészet. „Mindig is a rend fenntartása volt a cél, annak szabályait, törvényszerűségeit, veszélyeit szükséges ismerni, a belső biztonságra leselkedő veszélyeket elhárítani”- hangsúlyozta a rektor, hozzátéve azt, hogy a rendőri hivatás magas szinten professzionalizált szakmává vált. A Rendészettudományi Kar munkájában résztvevő rendészeti szakemberek feladata, hogy megtanítsák a hallgatóknak, milyen technikai és jogi eszközökkel, milyen módszerekkel deríthetik föl a veszélyeket, és akadályozzák meg, hogy azok valódi veszéllyé váljanak. „A leendő rendvédelmi dolgozók majd azért felelnek, hogy az állampolgárok békében éljenek.” A rektor felhívta a figyelmet a jogi ismeretek fontosságára és arra, hogy ezek a képzések magas szintű elméleti tudást igényelnek. Végezetül az alapkiképzés nehézségeiről beszélt, majd hangsúlyozta, hogy az RTK-n pszichikai, jogi, igazgatási rendészeti komplex képzés folyik.

A rendezvényen az érdeklődők részletes tájékoztatást kaptak a 2017. évi felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról, az alkalmassági vizsgálatokról (fizikai-kondicionális felmérő, egészségügyi és pszichológiai alkalmassági), az alapkiképzésről és a rendészeti ösztöndíjas hallgatók jogállásáról. Szó volt a tisztjelölti jogállásról, a hat és a nyolc féléves alapképzés közötti legfőbb különbségekről. A pályaválasztás előtt álló fiatalok megismerkedhettek a kar képzéseivel, minden szakirányról felvilágosítást kaphattak.

Dr. Simon Attila r. ezredes, a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet vezetője az alapkiképzésről és a tisztjelölti jogállással kapcsolatos sajátosságokról tájékoztatta a jelenlévőket, valamint a Rendészettudományi Kar hallgatóival szemben támasztott sajátos, illetve speciális elvárásokról és követelményekről beszélt. „A hozzánk jelentkező hallgatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy nem szakmát, hanem hivatást választanak és életpályájuk során szolgálatot fognak ellátni. A hivatásra illetve a szolgálatra való felkészülés megköveteli, hogy hallgatóink elsajátítsák azokat a sajátos szolgálati- és életviszonyokat, melyek a rendvédelmet jellemzik”- hangsúlyozta az ezredes. Majd hozzátette: az RTK önálló szervezeti egysége a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet, melynek alapvető feladata a gyakorlati képzés, a rendészeti alapfelkészítés megszervezése és végrehajtása, a szervezeti kultúra megismertetése, a fizikai-kondicionális felkészítés, a rendőri intézkedések gyakorlati elsajátíttatása, az alaki képzés, a lövészeti kiképzés, az informatikai felkészítés.

Elmondta azt is, hogy a nappali munkarendes, rendészeti képzésben részt vevő hallgatók tisztjelölti jogállásban tanulnak. A szabályozás célja az volt, hogy a rendvédelmi tisztképzésben hivatásos pályára készülő hallgató már a képzési időszakban is szorosabb kapcsolatban álljon a foglalkoztatni kívánó rendvédelmi szervvel és már ekkor kialakuljon a hivatásos életpálya iránti elköteleződés, a hivatással együtt járó életviszonyok elfogadása, az azokkal való azonosulás.

Hoffmann Márk r. hadnagy, egykori RTK HÖK elnök, jelenleg baleseti vizsgáló a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályán. Tavaly végzett az RTK-n, ahol olyan tudást sajátított el, amelyet a gyakorlatban is tud hasznosítani.

A mogyoródi Hragyel Zsófia Gödöllőn tanul, minden vágya, hogy a hazáját szolgálja. A gazdaságvédelmi nyomozó szakirány iránt érdeklődik, amelyről az Educatio szakkiállításon tudott meg részletes információkat. Édesanyja egykoron szintén ebbe az intézménybe jelentkezett, de végül nem fejezte be a tanulmányait.

A szekszárdi Márk Péter bűnügyi nyomozó szeretne lenni. Fontosnak tartja a fizikai erőnlétet, ezért rendszeresen sportol. A bemutatók lenyűgözték és hasznos volt számára a hallgatókkal folytatott beszélgetés is, melynek során megosztották vele személyes tapasztalataikat az oktatásról és a hallgatói létről.

Dr. Gáspár Miklós r. alezredes elmondta, hogy a bűnügyi szakterület iránt érdeklődtek a nap folyamán a legtöbben, több száz diák számára adott tájékoztatást a képzésekről. Számos szakmai kérdést tettek föl a középiskolások, melyekre naprakész információkkal tudott szolgálni, ugyanis az RTK oktatói folyamatosan együttműködnek, kapcsolatot tartanak az ORFK bűnügyi szerveivel.

A nyílt nap résztvevői kipróbálhatták, hogy képesek-e teljesíteni az RTK által előírt fizikai követelményeket, valamint intézkedéstaktikai, alapkiképzést jellemző bemutatókat és rendőrségi eszközöket is megtekinthettek.     


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, nyílt nap, 2017

Nyílt nap az RTK-n és a NETK-n

    • rtk_netk

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet bemutató nyílt napok keretében január utolsó hétvégéjén a Rendészettudományi Kar (RTK) és a Katasztrófavédelmi Intézet (KVI), valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) is megnyitja kapuit az érdeklődők előtt.

A képzésekkel kapcsolatos információk megosztása mellett számos gyakorlati bemutatóra is sor kerül az RTK január 27-i (péntek) nyílt napján. Az érdeklődők megtekinthetnek egy tonfa- és egy intézkedéstaktikai bemutatót, valamint részt vehetnek egy fizikai-kondicionális felmérésen. Utóbbi azért is lehet fontos a továbbtanulás előtt állók számára, mert a karra való felvételizés része egy fizikai alkalmassági vizsga is. A leendő hallgatók a nyílt napon különböző rendőrségi eszközöket is megtekinthetnek, és információkat kaphatnak a sikeres felvételit követő alapkiképzésről is. A 11 órától kezdődő rendezvényre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Farkasvölgyi úti campusán kerül sor.

Ezen a hétvégén ismerkedhetnek meg részletesebben az érdeklődők az NKE nemzetközi képzéseivel is. A NETK január 28-i (szombat) nyílt napján külön előadásokon mutatkoznak be a kar szakjai, valamint a kutatóközpontok is. Az alap- és mesterképzések mellett így információkat kaphatnak a leendő hallgatók az Amerika Tanulmányok Kutatóközpontról, a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központról, valamint a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont működéséről. Az információs standokon találkozhatnak a karon működő szakkollégiumok és a hallgatói önkormányzat képviselőivel, valamint megtekinthetik a rendezvénynek helyszínt adó Ludovika Főépületet és az Orczy úti Kollégiumot is.

A részletes programok itt érhetőek el:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, RTK, nylít nap, 2017

Negyvenöt éves a rendészeti felsőoktatás

    • fokep
    •  dsc0399 2
    •  dsc0421 2
    •  dsc0441 2
    •  dsc0445 2
    •  dsc0626 2
    •  dsc0668 2
    •  dsc0674 2
  • Előző
  • Következő

„Két közösség ünnepel ma együtt, a rendészeti és rendvédelmi szervek állománya, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közössége. Az intézmény által biztosított jogi, kulturális és szervezeti keretek között emlékezünk meg a rendészeti felsőoktatás elmúlt évtizedeiről”- hangzott el a Rendészettudományi Karon, a rendészeti felsőoktatás 45. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepi szenátusi ülésen.

Prof. Dr. Patyi András rektor a felsőoktatással szemben támasztott hármas követelményrendszerről beszélt: az egyetemeken az oktatók tudományos kutatást végeznek, tananyagokat állítanak elő és ezeket tanítják. Felelevenítette a bolognai típusú rendszert, mely az alapvető törvényi kereteit jelenti a magyar felsőoktatásnak. Elmondta, hogy az RTK minden az egyetemmel szemben támasztott követelménynek megfelel.

Az NKE rektora felidézte, hogy a rendszerváltást követően drasztikus gazdasági és társadalmi átalakulás történt hazánkban, új törvények léptek hatályba és megváltozott a rendőrség szerepe, illetve a vele szemben megfogalmazott társadalmi elvárások is, amelyekre az intézmény is megfelelőképpen reagált. „Dicséret, elismerés és hála illeti azokat a tanárokat, akik a főiskolán ezt a változást végrehajtották. Mindez abban a tudásban gyökerezett, amelyet 1990 előtt megszereztek, a rendészetet szakmának, tudománynak, tudásnak tekintették és ennek megfelelően nevelték a tiszti állományt”- hangsúlyozta Patyi András, majd a következő gondolatokkal zárta ünnepi köszöntőjét: „A rendészeti tevékenység egyidős magával az állammal. A rendészet a legösszetettebb állami tevékenységek egyike, hiszen egymástól különböző kompetenciákat igényel egyszerre. Ezekre kell felkészítenünk a hallgatókat. A legkomplexebb állami tevékenység, mert másodpercek törtrésze alatt kell döntéseket hozni”- fogalmazott az egyetem rektora. Majd hozzátette: „Magas szintű, gyors döntési képességekkel kell rendelkezni. Egyszerre kell beszélni a jog nyelvét, érteni a társadalom nyelvét, a bűnözők észjárását, a társadalom rezdüléseit. A rendészeti tevékenység az emberek közvetlen közelében zajló közigazgatási tevékenység. A rendőrség mindig az államrendszer fenntartását kell, hogy szolgálja.”

Zsinka András személyügyi helyettes államtitkár, a jogelőd intézmény egykori hallgatója Pintér Sándor belügyminiszter nevében köszöntötte a rendészeti felsőoktatás 45. évfordulója alkalmából megjelent ünneplő közönséget. „Az évfordulós ünnepségek a múlt és a jelen összevetésére mindig alkalmat adnak. Egy jó felsőoktatási intézmény azonban sosem öregszik, csak gyarapszik és erősödik minden eredménnyel”- hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Majd emlékeztetett: a Rendőrtiszti Főiskola megalakulásával igazán érték lett a tudás és a képzettség. A belügyi szférában és a felsőoktatás rendszerében is elismert képzőhellyé vált az intézmény. Felidézte az egyetemi integráció időszakát is, melyre a vezetők sikeresen felkészítették a főiskolát. Beszélt az új közszolgálati életpályaprogramról is, melynek óriási szerepe van a hivatástudat, a szakmai tudás, a szolgálati teljesítmény és a tapasztalat kiteljesítésében. „Hiszen a tudás fejlesztése és a szolgálati tapasztalat hasznosítása kiszámítható karrierlehetőséget biztosít. Büszkék vagyunk a rendészeti felsőoktatás eredményeire. Magunkénak érezzük az itt folyó munkát, számíthatnak ránk, mi pedig számítunk Önökre”- fejezte be gondolatait Zsinka András.

Janza tábornok úr köszöntőjében elmondta, hogy a 45 éves jubileum jó alkalom arra, hogy egy pillanatra megálljunk, visszaemlékezzünk és a rendészettudományi kar fogadja azt a tiszteletet, amelyet a szenátus sugároz a kar irányába. Kiemelte, hogy az eltelt 45 évet két szakaszra bonthatjuk, egy negyven éves időszakra, valamint az elmúlt öt éves periódusra. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Fenntartói Testület számos olyan szervezeti és igazgatási döntést, intézkedést hozott, amely a rendészettudományi kar folyamatos fejlődését szolgálja, amelyek megteremtik a feltételét a legmagasabb szintű, minőségi oktatásnak. „Amit az igazgatás elvégezhetett, azt elvégezte, és most a tanárokon, oktatókon, kutatókon múlik az, hogy milyen minőségben tudják realizálni a Belügyminisztérium vezetésének és a végrehajtó szervezetek igényeit, elvárásait.”

Beszédében megosztotta a hallgatósággal a rendvédelmi oktatás, képzés elméletének legfontosabb dilemmáját, ami gyakorlatilag évtizedek óta foglalkoztatja a világ összes rendőrképző intézményét, rendvédelmi szervét, hogyan képezzünk rendőrtiszteket, a rendőrtisztek utánpótlása milyen stratégiai alapokon, milyen stratégiai elképzeléseken nyugodjék. Kiemelte, hogy alapvetően két nagy modell különböztethető meg, az egyik az angolszász modell, valamint a közép-kelet európai modell, mint amilyen a miénk volt az elmúlt évtizedekben. Ennek során a fiatal érettségizett hallgatókat három év alatt szakfőiskolai képzéssel tisztekké képeztek. Ezt a modellt jogosan érték kritikák a végrehajtó vezetők részéről, hiszen nem volt elég gyakorlatias a képzés.

„Az elmúlt időszakban azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, a rendvédelmi oktatás kinyílt a polgári élet felé, ami nagyon helyes, de egyben az is világossá vált, hogy katonai előképzettség, gyakorlati tapasztalatok megléte nélkül három év képzési időbe nem lehet beilleszteni azt a tananyagot, amit a tiszteknek el kell sajátítaniuk. Ezért is született meg az a javaslat, hogy négy éves képzésre térjen át a Rendészettudományi Kar”- hangsúlyozta a vezérőrnagy.

Janza Frigyes köszönetet mondott továbbá az igazgatásban résztvevőknek, akiknek az intézkedései biztosították annak a lehetőségét, hogy ilyen magas szintű képzés folyhasson az RTK-n. Köszönetet mondott Pintér Sándor belügyminiszternek, Felkai László és Zsinka László államtitkároknak, valamint a volt parancsnokoknak és oktatóknak. Köszönetét fejezte ki a pénzügyi és gazdasági szakembereknek is, akik megteremtették a pénzügyi hátteret a minőségi működéshez.

„Jó úton haladunk, de sok feladat áll még előttünk, sok mindent kell tennünk még, hogy az Egyetem a legjobbak közé emelkedjen”- fogalmazta meg útravalóul a jelenlévők számára a vezérőrnagy.

Prof. Dr. Sallai János, az RTK tanszékvezető egyetemi tanára az emlékkiállítást megnyitó gondolataiban kifejtette, hogy a 2016-os év több szempontból is rendkívül fontos állomás a rendészet, rendészeti oktatás, rendészettudomány életében. 172 év után 2016-ban a rendészettudomány etablációs folyamatának eredményeként a Rendészettudományi Doktori Iskola létrehozása megtörtént, és ugyanebben az évben ünnepelhetjük a felsőfokú rendőrtisztképzés 45. évfordulóját. Felidézte, hogy 1844-ben Karvasy Ágoston a rendészet jeles tudósa, a rendészettudomány első kiemelkedő képviselője „A politikai tudományok rendszeresen előadva” c. könyvének első kötetében külön fejezetet szentelt a rendőrségi tudománynak. A Közbiztonság 1870-ben megjelent második számában a főszerkesztő egy rendészeti iskola létrehozásáért emelt szót, melyet alátámasztott még azzal a gondolattal, hogy nem a rendszer, nem a betű, hanem a képzett rendőr képes a törvény alkalmazására.

A professzor elmondta, hogy 1947-ben létrehozták a Magyar Államrendőrség Tiszti Akadémiáját, melyet 1949-ben Rendőr Törzstisztképző Főiskola felállítása követett. Később, 1953-ban Corvin Ottó néven bűnügyi szakiskola létesült. 1950-1956 között a tisztképzés a Rendőrtisztképző Iskolán folyt. A szovjet mintára megszervezett állambiztonság tisztjei kezdetben a Rendőr Akadémián tanultak, majd 1949-től a Félix Edmundovics Dzerzsinszkij nevét viselő Állambiztonsági Tisztképző Iskolán folytatták. Ezzel párhuzamosan az ÁVH vezetőit a Szovjetunióban képezték ki. A kialakult helyzet fenntartása, a „szocialista törvényesség” fokozott biztosítása, a társadalmi tulajdon védelme és a bűnözők elleni fokozott harc érdekében az akkori párt, és állami vezetők a rendőrség feladat- és hatáskörét 1955. évi 22. számú törvényerejű rendeletben rögzítették, és miközben tagadták a múltat, a rendelet mellékleteként felhasználták az előző időszak jogszabályait. 1956-os forradalom után a belügyi vezetés számára egyértelművé vált, hogy a rendőrtiszti állománnyal szemben magasabb követelmény támasztása érdekében, magasabb színvonalú képzésre van szükség, amely csak hosszabb időtartamú iskolán lehetséges. Ennek következtében a Honvédelmi Tanács 1959-ben elrendelte a Rendőr Akadémia felállítását. Már ekkor felmerült az igény, hogy az általános tantárgyak oktatását egyetemi szintűvé kell tenni. 1962-1971 között BM Határőrség, Karhatalom és Kormányőrség középfokú tiszti továbbképzésére létrehozták a BM Akadémiát.

Az Elnöki Tanács Elnöke 1970. 30. tvr-el Rendőrtiszti Főiskolát létesített. A RTF hároméves nappali és négyéves levelező tagozaton 1971/72 tanévvel hirdette meg a képzéseit. Újdonságként jelentkezett, hogy a Főiskolai kereteket kapott rendőrtisztképzés tanterveit a belügyminiszter és a művelődési miniszter együttesen hagyta jóvá.

„E Főiskola alapításának 45. évfordulója alkalmából vagyunk itt most jelen ebben a főépületben, amely korábban is szolgálta ugyan a rendőrképzést, de eredetileg apácazárdaként funkcionált. Mind az épületeknek, és mind a tárlatnak üzenete van. Tudósítanak bennünket arról a korszakról, arról a 45 évről, amikor itt Magyarország egyetlen rendőrtisztképzést folytató főiskolája működött. A tárgyak, tematikák, könyvek, egyenruhák üzenetek a múltból, amelyek a volt hallgatók és tanárok számára mindig útravalóul szolgáltak és melynek eredményeként négy évtizeden keresztül a főiskola felkészült rendőrtiszteket bocsátott ki. A kiállításnak és az ünnepségnek különösen nagy jelentősége van, hisz ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy éven belül elhagyjuk ezt az objektumot, és a Ludovikára költözünk. Úgy gondolom, hogy a rendőri hivatás terén nagy szerepe van a tradíciónak, a tradíciók ápolásának, ezért arra kérek minden résztvevőt, hajdani és jelenlegi hallgatót, tanárt, az RTF egykori, és a NKE RTK dolgozóját, hogy őrizzék meg az objektum, és az objektumban töltött idők emlékét”- zárta ünnepi gondolatait Sallai János.

A rendezvényen egyetemi és kari elismeréseket adott át Prof. Dr. Patyi András, valamint Dr. habil. Boda József dékán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának döntése alapján rektori elismerő oklevelet kapott Vincze Gabriella tanulmányi referens és Szalainé Szűcs Szilvia pénzügyi főelőadó, szakmai tevékenységük elismeréseként. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Dékáni Tanácsának döntése alapján Kratochwill Ferenc emlékgyűrűt kapott Dr. Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár, miniszteri biztos, a Nemzeti Közszolgálat Egyetem Fenntartói Testületének ügyvivője. Dr. Janza Frigyes már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejöttét előkészítő feladatokban is tevékeny szerepet vállalt. Az egyetemi évek alatt pedig a Fenntartói Testület ügyvivőjeként és tagjaként azon fáradozott, hogy a Rendészettudományi Kar mind a belügyminisztériumi, mind az egyetemi elvárásoknak minél hatékonyabban tudjon megfelelni. Oktatásszervezői tevékenysége jelentős mértékben segítette, hogy a rendészettudomány a kellő hangsúllyal jelenjen meg az egyetemi képzésben, emellett elvitathatatlan szerepet vállalt a Rendészettudományi Kar kriminalisztikai szervezetének fejlesztésében, a kriminalisztikai mesterképzési szak és kriminalisztikai szakirányú továbbképzések megalapításában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Dékáni Tanácsa döntése alapján Kratochwill Ferenc díjat kapott Gáspár Dorina pénzügyőr hallgató. Az egyetem rektora és a kar dékánja a Rendészettudományi Kar, valamint jogelőd intézménye, a Rendőrtiszti Főiskola korábbi vezetői emléklapot és emlékplakettet kaptak: Dr. Dános Valér ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, Dr. Magyar József ny. r. dandártábornok, Prof. Dr. Finszter Géza ny. r. ezredes, Dr. Matei László ny. r. ezredes, Dr. Lőrincz József ny. bv. dandártábornok, Dr. Virányi Gergely ny. hőr. dandártábornok, Dr. Németh Zsolt ny. r. ezredes, Prof. Dr. Fórizs Sándor ny. r. dandártábornok, Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, Czáder Imréné r. ezredes és Kenyeres András ny. r. ezredes.

Az eseményre emlékkiadvány készült, melynek az volt a célja, hogy a rendészeti felsőoktatásról, az intézmény történetéről, a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola és a Rendészettudományi Kar parancsnokainak életútjáról, szakmai pályafutásáról méltóképpen megemlékezzen. A kötetet egykori és jelenlegi hallgatókkal, oktatókkal, vezetőkkel készített interjúk színesítik.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kezdetét vette a rendészeti alapkiképzés

    • Rendészeti alapkiképzés

A szeptemberben induló tanévre 274-en nyertek felvételt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának nappali munkarendes képzéseire,akik közül 230-an már megkezdték  a rendészeti alapfelkészítés intenzív, öthetes szakaszát a rendvédelmi tisztté válás útján. A felkészülés heteiben szoros napirendnek megfelelően a Rendvédelmi Tagozat rendészeti kiképzői és gyakorlati oktatói, valamint 22 fő hallgatói kiképző gondoskodik az újoncok képzéséről. Ennek keretében szolgálati alapismeretek oktatása zajlik, melynek során a rendvédelemre jellemző fegyelem, pontosság, a hivatásos léthez kötődő gondolkodásmód, valamint a hivatástudat kialakítására és erősítésére, a fizikai kondíció fejlesztésére helyezik a hangsúlyt a rendészeti kiképzők. A szakirányokhoz kötődő szakmai alapismeretekkel és a szolgálati feladatokhoz kapcsolódó alapvető jogi ismeretekkel is megismerkednek a hallgatók, akik szakaszokba beosztva kezdték meg a tisztté váláshoz vezető feladatok elsajátítását bűnügyi nyomozó (82 fő), gazdaságvédelmi nyomozó (15 fő), pénzügyi nyomozó (16 fő), iparbiztonsági (11 fő), katasztrófavédelmi műveleti (12 fő), büntetés-végrehajtási (10 fő), határrendészeti (13 fő), igazgatásrendészeti (13 fő), közlekedésrendészeti (20 fő), közrendvédelmi (20 fő), valamint vám- és jövedéki igazgatás (18 fő) szakirányokon.

Augusztus 29-től a biztonsági (22 fő) és a migrációs (22 fő) szakirányok hallgatói is csatlakozhatnak az évfolyamhoz.

Cimkék: RTK, 2016

„Európa tőlünk tanulta a szakmát” - 68 éve a rendőrség szolgálatában

    • less ferenc 1 rendvedelem
    • rendvedelem keszi 2
    • rendvedelem
    • rendvedelem dunakeszi 2
    • rendvedelem dunakeszi
    • rendvedelem keszi
  • Előző
  • Következő

Az ember és a kutya kapcsolata a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Számos emlék tanúskodik arról, hogy az ember és a kutya társulásából milyen értékes előnye származott az emberiségnek. Ez a szolgálati kutyák estében sincs másképp, akik ugyanúgy a hazát szolgálják, mint gazdáik. Minderről a dunakeszi kiképzőközpontban személyesen is meggyőződhettünk.


 

A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ Dunakeszin, egy 27 hektáros területen található. Jogelődjét a belügyminiszter kezdeményezésére 1948-ban alapították meg Budapesten. A rendőrkutyák képzése Kispesten és Budapesten, a Hős utcában kezdődött, majd az 1970-es évek elejére a magyar fegyveres szervek központi kutyavezető-képző és kutyakiképző bázisává alakulhatott. A központ ellátja a kutyavezetők és szolgálati kutyák képzésére, a szolgálati állatokkal kapcsolatos szakterület felügyeletére vonatkozó feladatokat, valamint – az ORFK utasítása alapján – az Európai Rendvédelmi Kutyakiképzők Rendőrségi Hálózata, a Kynopol titkársági feladatait is.

Az ember és a kutya kapcsolatát nagyban meghatározza a gazda intellektusa, ami a kutyája viselkedésében tükröződik. A kutya intellektusa csak annyiban juthat érvényre, amennyiben az emberrel kapcsolatba lép. A szolgálati kutyát a megfelelő kiképzés után fajtája, alkata, tekintélyt parancsoló megjelenése, idegrendszeri tulajdonságai, érzékszervi képességei teszik alkalmassá feladatai ellátására. Képzettségétől függően alkalmazzák őket bűnügyi, közbiztonsági, személy- és vagyonvédelmi, határőrizeti és más speciális feladatok végrehajtására. A rendőr és a kutya együttesen teljesít szolgálatot a közrend védelmében, a bűnelkövetők, veszélyes anyagok vagy tiltott kábítószerek felkutatásában.

Less Ferenc alezredes, a Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ vezetője 2014 márciusától vesz részt az intézmény munkájában, előtte csapatszolgálati rendőrként dolgozott a Készenléti Rendőrségnél. 2012-ben került kapcsolatba szolgálati állatokkal. Elmondta, hogy nem ismer a rendőrségen belül olyan még egy ilyen régi múltra visszatekintő szervezetet. A Kutyakiképző és az Állatfelügyeleti Központ két osztályán, a Kutyakiképző és az Állatfelügyeleti Osztályon 35 fős állomány teljesít szolgálatot. Feladatuk a kutyák, a kutyavezetők és a szolgálati ebek képzése, a szaktanfolyamok, tanfolyamok, továbbképzések, minősítések megszervezése, lebonyolítása, a szolgálati kutyák és lovak felügyelete az ország területén, valamint az utánpótlás kutyák tenyésztése, beszerzése. Kéthetente szerdánként kutyavásárt rendeznek. A legfrissebb adatok szerint összesen 631 kutya szolgál a rendőrségnél. A központban járőrkutyákat, tömegkezelésre is bevethető, nyomkövető, általános rendőr-, kábítószer-, robbanóanyag-, személy-, tetem-, tűzfészek-kereső, szagazonosító kutyákat, valamint őrkutyákat is képeznek.

Az alezredes emlékei szerint az intézmény a ’90-es években élte fénykorát, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy parancsnoksága idején, aki 1983-ban lett a BM Kutyavezető-képző Iskola vezetője. Ebben az időszakban egy kutatócsoport segítségével teljesen új alapokra helyezték a korábbi képzési rendszert, majd előbb a honi bajnokságot, utóbb a szolgálati kábítószer-kereső kutyák, valamint a szolgálati robbanóanyag-kereső kutyák Európa-bajnokságát is megnyerték. A győzelem hatására a világ számos pontján oktatták angol nyelvű tankönyvükből a kábítószer-ellenes kiképzés taktikáját és metodikáját.

„Azóta azonban csak minimális fejlesztések történtek, közel egymilliárd forintos beruházásra lenne még szükségünk” – tudtuk meg az alezredestől. akinek az igazgatása alatt működő központ kiemelkedő szakmai tevékenységét nemrégiben oklevéllel ismerte el az emberi erőforrások minisztere. „A kutyáink bűnügyi és közrendvédelmi szakterületen dolgoznak, egyes megyékben öt kutya szolgál, némelyikben ötven” – mondta az alezredes. A legnagyobb igény ma a járőrkutyákra van. A legjobb kutyás rendőr partnerként kezeli kutyáját, aki általában 6–11 évig szolgál mellette. Ha még életükben fejeződik be a munkájuk, néhány ezer forint jelképes összegért megtarthatják őket a gazdáik. „Általában nem mérjük föl a szolgálati kutyák értékét, de az köztudomású, hogy a bekerülési értékük 300 ezer forint, a tanfolyam díja pedig szintén közel ennyi. A jól képezett kutya értéke ugyanakkor külföldön milliós nagyságrendű. Az osztrákok megveszik a kölyköket és a rendőrök maguk nevelik fel őket” – árulta el az alezredes, aki a legnagyobb sikerüknek azt tartja, hogy idén sikerült annyi kutyát venni, mint amennyire szükségük van, ezáltal a pótigényeket is ki tudják elégíteni, valamint egy kisebb felújítás is elkezdődik az objektum területén.

A kilencvenes években még két nagy főzőüstben főztek az ebeknek, ma már az átalakított, speciálisan berendezett konyhahelyiséget a bűnügyi technikusok képzésére, oktatókabinetként használják. Napjainkban ugyanis az állatok már előre készített takarmányt, kutyatápot fogyasztanak, a pihenőhelyükön pedig mindig friss ivóvíznek kell lennie. Az állatorvosi vizsgálatok, a kiképzők, kutyatenyésztők azonban megállapították, hogy a vegyes táplálkozás a legmegfelelőbb a kutyák számára. Elengedhetetlenül fontos, hogy az állatok a szolgálat során jó kondícióban legyenek, egészségesen éljenek.

Schindl Róbert r. őrnagy tíz éve dolgozik Dunakeszin kiképzésvezetőként és tanfolyamparancsnokként. Előtte 15 évig a bűnügyi technikán teljesített szolgálatot kutyáival, ez a második szolgálati helye a rendőrségnél. „Elhivatottság és a kutyák feltétlen szeretete szükséges ehhez a munkához” – fogalmazott az őrnagy, aki 16 évesen kapta az első németjuhászát. Munkakutya-kiképzéssel is foglalkozott, ennek kapcsán került kapcsolatba a rendőrkutyákkal is. A civil életében munkakutya-sporttal, pontosabban annak nyomkövetésből, engedelmességi és őrző-védő munkából álló IPO ágával foglalkozik, ami tulajdonképpen a rendőri munka szimulációja. Az őrnagy négyszer állt már dobogón az országos rendőrnyomozó-kutyavezetők versenyén, erről beszélve Janza vezérőrnagy egyik gondolatát idézte: „a legnehezebb mindig a csúcson lenni”.Arra a kérdésre, hogy lehet-e szabadságra menni ebből a munkából, azt válaszolta, hogy mindig olyan programot választ a családjával a munkaszüneti napjain is, ahová a kutyákat is vihetik. Nyugdíjas rendőrkutyája tíz, fiatalabb társa pedig hároméves. Az ebeknek avatási számuk és nevük is van: Donner germán mitológiai nevet kapott, a mennydörgés istene után, Sammo, a másik névadó pedig rendőrt, harcost alakított a ’90-es évek végi akciófilm-sorozatban. Az őrnagy mindig is bízott abban, hogy kutyája névadója tulajdonságait viseli majd. „A kiképzés során az állatokat feladatonként motiváljuk, lehet azt labdával vagy kedvenc játékkal, esetleg jutalomfalattal. Kiválasztásuknál a zsákmányszerző ösztönére építünk” – mondta el az őrnagy, aki a pisztolynál hatékonyabbnak, humánusabbnak tartja – a jogszerűség és a szakszerűség keretei között – az állomány tagjának tekinthető rendőrkutyát.

A vonatkozó ORFK-utasítás tartalmazza, hogy a jó harckészültség érdekében az egyes szakterületeken hetente milyen időtartamú szinten tartó képzésre van szüksége a kutyának és a vezetőjének, hiszen mindketten folyamatos készenlétben állnak. A járőrkutyának meg kell tanulnia, hogy támadás esetén vezényszó nélkül is elhárítsa azt, de indokolatlanul nem támadhat. Mindezt a járőrkutya-vezetői szaktanfolyamon sajátítják el a kutyák és a kutyavezetők, és minden évben minősítő vizsgát is tesznek. Az őrnagy szerint a kutya munkája sok ember életét megkönnyíti, csökkenti a költségeket, illetve nagy segítséget jelent a rendőröknek a felderítések és az elfogások során.

Látogatásunk idején az ország megyéiből érkezett járőrök éppen három és fél hónap időtartamú, bentlakásos alapképzésen vettek részt. Csoportos harci játékot és szituációs feladatokat láthattunk, a vizsga előtt álló szolgálati kutyákkal. Az volt a cél, hogy elsajátítsák, miként tudják szájkosárban és póráz nélkül az elkövetőt harcképtelenné tenni, a menekülő személyt kibillenteni az egyensúlyából. Csak a megfelelő fizikai állóképességgel rendelkező rendőrök jelentkezhetnek kutyavezetői tanfolyamra. A kutyával meg kell értetni, hogy vezetője megfelelő dominanciával rendelkezik. Ez felkészülést igényel, fontos az összhang a kutya és a rendőr között.

Maticsek János ny. r. főtörzszászlós, rendőrségi tanácsos, 1979 óta foglalkozik kutyás kiképzéssel, amelyet nem egyszerűen hivatásnak, hanem életformának tekint. Az elmúlt negyven év egyik legnagyobb sikerének azt tartja, hogy Európában egyedülálló módon megszervezték a bányamentő kutyák tanfolyamát, akik azóta 13 embert életét mentették már meg. Egy pályázat keretén belül méreg- és tetemkereső kutyákat is képeztek a Madártani Egyesület számára, akiknek két és fél év alatt hatezer találatuk volt. „Mindnyájunknak az a legnagyobb elismerés, ha értesülünk az általunk kiképzett kutyák és vezetőik eredményes munkájáról. Európa is tőlünk tanulta a szakmát” – mondta büszkén Maticsek János.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Az írás a Bonum Publicum júliusi számában jelent meg.

Megosztás a Facebook-on


A társadalom megbecsüli a tiszteket - 156 hallgató kapott oklevelet a Ludovikán

    • dsc 9321 2 2
    • dsc 9327 2 2
    • dsc 9342 2 2
    • dsc 0290 2 2
    • dsc 0301 2 2
    • dsc 0306 2 2
    • dsc 0308 2 2
    • dsc 0342 2 2
  • Előző
  • Következő

„A jól képzett, szakszerűen eljáró, pontos, fegyelmezett munkaerő mindenütt nagy kincs”- fogalmazott Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese, az ünnepség elöljárója a Ludovikán, a rendészeti vezető mesterképzés és a levelező munkarendű BA szakok oklevél-átadási ünnepségén, aki útravalóul ezeket a gondolatokat kötötte csokorba: „Életük könyvében egy fejezetet befejezettnek tekinthetnek, holnaptól egy új megírásába kezdhetnek, immár diplomásként. Tűzzenek ki célokat maguk elé, a pillanatnyi kedvezőbbnek tűnő lehetőségek ellenére se térjenek le a kitűzött útról, legyenek kitartóak és állhatatosak. A bachelor képzés keretében végzett hallgatóknak lehetőségük van a továbbtanulásra a mesterképzésben, a mesterfokozatottal rendelkezők pedig jelentkezhetnek a Prof. Dr. Kerezsi Klára vezette Rendészettudományi Doktori Iskolába. A rektorhelyettes a végzett hallgatók figyelmébe ajánlotta az Alumni – öregdiák programot, majd az NKE jelmondatával zárta gondolatait: „A Haza szolgálatában!”

„Az idén negyvenöt éves rendőrtisztképzés hajnalán a képzés még teljes mértékben úgynevezett zárt beiskolázású volt. Elsősorban a rendőrség hivatásos tiszthelyettesi állományának biztosított lehetőséget. A magyar felsőoktatáshoz igazodó igény csak később, a nyolcvanas években fogalmazódott meg- ezzel a rendőrtisztképzés a rendvédelmi szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező fiatalok számára is elérhetővé vált. Ez így igaz napjainkban is, amikor a rendészeti felsőoktatás már nem főiskolai, hanem egyetemi keretek között zajlik”- fogalmazott Dr. Hautzinger Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, az RTK oktatási dékánhelyettese, a rendezvény levezető elnöke.

„A tisztekre nagyobb felelősség hárul, hiszen nagyszámú alárendeltet vezethetnek, akikről gondoskodniuk kell. A társadalom megbecsüli a tiszteket, legyenek Önök is becsületesek”- hangoztatta Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Fenntartói Testület ügyvivője.

2016-ben a levelező munkarendű alapképzésben 83 hallgató kapott oklevelet a Rendészettudományi Karon, akik  bűnügyi nyomozó, bűnügyi hírszerző, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, büntetés-végrehajtási, vám- és jövedéki igazgatási. határrendészeti, migrációs, biztonsági szakirányokon tanultak. A migrációs szakirányon 3, a biztonsági szakirányon 13 hallgató szerzett diplomát. Hatan kiváló eredménnyel végeztek. A rendészeti vezető mesterszakon 73 fő vette kézbe az oklevelét rendészetelméleti, csapatszolgálati, értékelő-elemző és szervezett bűnözés elleni specializációkon.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, diplomaosztó, 2016

Történelmi jelentőségű pillanat az RTK életében

    • rendvedelmi tagozat alakult 680 383 s

A rendészeti képzésfejlesztés újabb jelentős állomáshoz érkezett: július elsején megalakult a Rendészettudományi Karon a Rendvédelmi Tagozat, amelynek alapfeladata, hogy biztosítsa a döntéshozói képességekkel, alkalmazkodóképességgel, intellektuális fegyelemmel rendelkező, a tiszti etikát és viselkedést ismerő, azt alkalmazni tudó, önmagukkal és a környezetükkel szemben egyaránt igényes tisztjelöltek nevelését. A Rendvédelmi Tagozat megalakulását történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte a Kar életében Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán.

Megköszönte Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagynak az előkészületek során végzett munkáját. Majd a Rendvédelmi Tagozat állománya számára megfogalmazta az elvárásait: a példamutatás és az együttműködés fontosságát.

Kallós András r. alezredes elmondta, hogy a nevelő munkának óriási jelentősége van, a személyes példamutatást az egyik legjobb nevelő eszköznek tartja. Dr. Janza Frigyes felidézte, hogy 45 éves szolgálata alatt mindig is a felsőoktatás részeként kezelte a nevelést, mely a rendvédelmi kar sajátossága. Elismerően szólt a Rendvédelmi Tagozat parancsnokának, Dr. Simon Attila r. ezredesnek a munkájáról.

A Rendészeti Nevelési és Kiképzési Intézet állománya arra mindig is kiemelt figyelmet fordított, hogy a hallgatók elsajátítsák és magukénak vallják a rendvédelmi szervek tisztjeitől elvárt magasabb erkölcsi értékeket, magatartásformákat. 

Idén szeptembertől a rendészeti képzésben részt vevő hallgatók tisztjelölti jogállásban kezdik meg tanulmányaikat. Ez elsősorban a tiszti pályára való felkészülést, a tanulást, másodsorban pedig a törvényben meghatározott szolgálati feladatok teljesítését jelenti. A hivatásos pályára készülő hallgatók már a képzési időszakban is szorosabb kapcsolatban állnak az őket foglalkoztatni kívánó rendvédelmi szervekkel, már ekkor kialakul a hivatásos életpálya iránti elköteleződés, a hivatással együtt járó életviszonyok elfogadása és az azokkal való azonosulás.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on


Az egyetemi kiválóság a hallgatókban lakozik

    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
  • Előző
  • Következő

Az NKE Rendészettudományi Kar 229 alapszakos végzős hallgatója vehetett át oklevelet a Ludovika Főépület kápolnájában tartott ünnepségen. Közülük 162-en kerülnek a rendőrséghez, míg a többiek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Büntetés-végrehajtási Szervezet és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztjei lesznek.

Az a misszió, amire az NKE vállalkozott, nem könnyű feladat, hiszen néhány év alatt kell egy érettségizett fiatalból egy határozott, céltudatos, értékek által vezérelt embert faragni - fogalmazott ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint az egyetemi, az oktatói és a kiképzői feladatok egyszerre vannak jelen az intézmény életében, ennek sikeres teljesítéséhez pedig elengedhetetlen a külső támogatás. Patyi András beszédben köszönetet mondott a belügyi vezetésnek, és külön kiemelte Dr. Janza Frigyes ny. vezérőrnagy munkáját, aki szellemi vezetőként nagyban hozzájárult az egyetem létrehozásához, majd a Fenntartói Testület tagjaként annak működtetéséhez. A rektor szólt arról, hogy az NKE egy tavaly közzétett felsőoktatási rangsor alapján már a harmadik legjobb intézmény az országban. Szerinte azonban az egyetemi kiválóságot igazából nem is a professzorok és a publikációk száma, vagy az épületek mennyisége és szépsége határozza meg, hanem az kizárólag a hallgatókban lakozik. Abban a tudásban, amit megszereztek és azokban a képességekben, amire szert tettek tanulmányaik során. Patyi András elmondta: az intézmény arra törekszik, hogy „aki egyszer itt tanult, lehetőleg legközelebb is ezt az intézményt válassza, ha tovább akarja fejleszteni tudását, képességeit”.  A rektor szólt arról is, hogy a rendészeti tevékenység egy szakadatlan mérlegelési folyamat, ezért a most végzett hallgatókat a mérlegelés művészeinek is lehet tekinteni. „Kívánom Önöknek, hogy legyenek boldog emberek, mert ez a legfontosabb – fejezte be ünnepi gondolatait Patyi András.

„Közel 45 évvel ezelőtt, 1971. szeptember 1-jén a rendészeti felsőoktatás első intézményeként azzal a céllal kezdte meg működését a Rendőrtiszti Főiskola, hogy egy képzettebb rendőrtiszti állományt biztosítson, amely hatékonyan képes fellépni az egyre modernizálódó bűnözéssel szemben”– mondta beszédében Dr. Hautzinger Zoltán. Az RTK oktatási dékánhelyettese, tanszékvezető egyetemi docens, a rendezvény levezető elnöke hozzátette: „az eltelt években nemcsak a bűnelkövetők módszerei terén, hanem a rendészeti felsőoktatásban is minőségi változás következett be. 2012 óta mér nem főiskola, hanem egyetemi kar felelős az egyes rendvédelmi szervek tisztjeinek, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kormánytisztviselőinek képzéséért”.

A mintegy 230 végzett hallgató Prof. Dr. Patyi András rektortól és Dr. habil Boda József vezérőrnagytól, a Rendészettudományi Kar dékánjától, valamint a megrendelő szervek vezetőitől vehette át az oklevelet. A rendezvényen elismerések átadására is sor került.  Dr. Tollár Tibor tűzoltó vezérőrnagy, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a katasztrófavédelmi felsőoktatás területén kimagasló munkát végző oktatók, oktatásszervezők, tudományos kutatók és a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért hallgatók elismerésére Dr. Vitéz Roncsik Jenő- emlékplakettet adományozott.  Az emlékplakett bronz fokozatú elismerését Kovács Krisztina tűzoltó hallgató, az ezüst fokozatú elismerését pedig Haskó György tű. alezredes érdemelte ki. Az emlékplakett arany fokozatú elismerésében Dr. habil. Restás Ágoston ny. tűzoltó alezredes, az NKE Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) tanszékvezetője és Dr. Joó Bálint ny. tűzoltó ezredest, a KVI volt oktatója részesült. Az NKE és a Védelmi Információs Központ Közhasznú Alapítvány (VIK) oktatási és tudományos együttműködési megállapodása alapján „VIK Aranygyűrűt” kapott Balogh Zsolt tű. főtörzsőrmester.

A rendezvényen átadták a „jó tanuló, jó sportoló” díjat is, amelyet Szabó Bettina, az RTK végzős hallgatója vehetett át. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat nevében Kosztrihán Dávid elnök adott át elismeréseket. A Pro Juventute Díjat Sass Vivien, az Egyetemi Közösségi Díjat Osztermann Viktor, míg az Egyetemi Szakmai Díjat Meczkó Alexandra vehette át.

„Önök úgy lesznek útra engedve, hogy a társadalom szinte minden rétegének bizalma ott van a tarsolyukban. Feleljenek meg ennek a bizalomnak!” - mondta pohárköszöntőjében Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy. Az NKE Fenntartói Testület tagja hangsúlyozta, hogy a kötelesség, a becsület és a haza szolgálata azok az értékek, amiket érdemes mindig szem előtt tartani a szolgálati munka során is. „De csak akkor lesznek képesek mások vezetésére, ha először megtanulják önmagukat uralni”- szólt a végzett hallgatókhoz a tábornok.

A 229 oklevelet szerzett alapszakos hallgatóból idén 162 tiszt kerül a rendőrséghez, akik bűnügyi nyomozó (52 fő), gazdaságvédelmi nyomozó (31 fő), igazgatásrendészeti (13 fő), közlekedésrendészeti (27 fő), közrendvédelmi (24 fő) és határrendészeti (15 fő) szakirányokon végeztek. A többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (21 fő), a Büntetés-végrehajtási Szervezet (4 fő) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (32 fő) tisztje lesz. A migrációs szakirányon 10 fő kapott oklevelet.  Idén nyolc hallgató fejezte be tanulmányait kiváló eredménnyel.


A tisztavató ünnepségre június 26-án (vasárnap), reggel 9 órától kerül sor a Budai Várban, a Kapisztrán téren.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes és Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, diplomaosztó, 2016

Nekrológ: Elhunyt Prof. Dr. Molnár Miklós

molnarmiklos keretben 200 301 s

 Molnár Miklós 1964-ben született Budapesten, általános és középiskolai tanulmányait Egerben végezte. 1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán „summa cum laude” minősítéssel szerzett jogi diplomát. 1984-től az Államigazgatási Jogi Tanszék demonstrátora, 1987-től tudományos segédmunkatárs, később tanársegéd, 1991-től adjunktus, 1994-től egyetemi docens volt, 2010-ig oktatott az ELTE-n.

1993-ban védte meg a Közigazgatási döntési autonómia néhány elméleti problémája című kandidátusi értekezését, ezzel az állam- és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozatot szerzett, majd 2000-ben habilitált.

1996–2001-ig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, 1999-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék egyetemi docense, 2003-tól egyetemi tanár, majd 2013-ig kutatóprofesszor volt. 2002-től az Országos Választási Bizottság tagjaként, illetve elnök-helyetteseként tevékenykedett 2010-ig.

2002-től a Rendőrtiszti Főiskola tanszékvezető oktatója. 2010-től a Rendőrtiszti Főiskola tudományos és nemzetközi rektor-helyettesi feladatait látta el. 2012. január 1-től 2013 augusztusáig az NKE RTK tudományos és nemzetközi dékán-helyettese.

Kutatási területei a közigazgatási jog és az alkotmányjog számos tárgykörére kiterjedtek, így többek között a választási eljárásjog, valamint a közigazgatástan, illetve a vezetés- és szervezés-tudomány, közigazgatási jogtudomány dogmatikája, a közigazgatási döntés jogi meghatározottsága, közigazgatási jogalkotás, európai közigazgatási jog, továbbá a rendészeti igazgatás és az iparigazgatás. Ki kell emelnünk még a honvédelmi jog és honvédelmi igazgatás területén írt munkáit, komoly fejezetei ezek a magyar védelmi alkotmányosságnak.

1988 és 2015 között több mint félszáz tudományos publikációja jelent meg, írásai mértékadók, erről tanúskodnak a magas idézettségi mutatók. Két fő művének A közigazgatás döntési szabadsága című monográfiáját és a feleségével (Tabler, Margaret M.) a közigazgatási szerződések kérdéseiről írt tanulmányát tekinthetjük, amelyek együtt több mint 50 független idézést kaptak eddig.

Tagságai a teljesség igénye nélkül: tagja volt az MTA Köztestületének és Közigazgatás-tudományi Bizottságának, a Közigazgatási Szakvizsga Bizottságnak, a Magyar Rendészettudományi Társaságnak, elnöke az Európai Jogakadémia Hadijogi és Biztonságpolitikai Tagozatának, társelnöke a Regionális- és Önkormányzati Tagozatnak.

Több mint tucatnyi tanulmányúton vett részt Hong-Kong-tól az Amerikai Egyesült Államokig.  Számos kutatást végzett külföldön. Többször működött meghívott kutatóként, illetve vendégprofesszorként különböző külföldi egyetemeken, valamint szakmai műhelyekben, így például Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjjal Brüsszelben a Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Intézetben. Egyetemi karrierje során mindvégig oktatott angol nyelven is, itthon és külföldön egyaránt. Nemzetközi elismertsége a fentiek együttes eredménye.

Molnár Tanár Úr fiatalon belevetette magát a tudományos tevékenységbe, hallgató korában aktív demonstrátor volt, majd a diplomával a kezében azonnal megkezdte a meredeken felfelé ívelő, méltán sikeres egyetemi oktatói pályafutását. Legkedvesebb témái közé tartozott a közigazgatási jog dogmatikája. Előadásaiban képes volt egy-egy elméleti kérdést hosszasan, ugyanakkor érdekfeszítő módon, több oldalról megvilágítani. Tudományos karrierje mellett sikeres ügyvédi praxist épített fel, és kamatoztatta a gyakorlatban is kimagasló elméleti felkészültségét és nyelvi képességeit.

Alapos, kimért, szerény, csendes és nyugodt embernek ismertem meg. Az volt az érzésem, hogy nincs az a helyzet vagy felkészületlen vizsgázó, aki ki tudná hozni a sodrából. Felnéztem rá fiatal oktatóként, jólesett, hogy az első pillanattól partnerként kezelt, olyasvalaki volt, akinek a szavára érdemes volt odafigyelni.  Utolsó találkozásaink egyike az NKE RTK-n volt. Második emeleti dékán-helyettesi, csodálatos panorámával rendelkező sarokirodájában ültünk le beszélgetni. Szokás szerint udvarias, előzékeny és érdeklődő volt, átbeszéltük közös ügyeinket és az aktuális történéseket a Szentkirályi utcától a Farkasvölgyi útig.

Az elmúlt három évben azonban aggódtunk Molnár Professzor Úrért, mert csak ritkán kaptunk hírt felőle. Néhány hete azonban örömmel értesültem, hogy júniustól a közigazgatás egyik fontos intézményének szolgálatába állítja tudását, tapasztalatát. Most pedig értetlenül és hitetlenkedve állunk, hogy közben Ő csendben, szó nélkül, fájóan korán távozott.

Isten Veled Professzor Úr, nyugodj békében!


Budapest, 2016. június 3.


Dr. Christián László

PPKE JÁK, NKE RTK

Cimkék: RTK, nekrológ, 2016

Az egyenruha kötelez

    • fokep
    • dsc 1016 2
    • dsc 1031 2
    • dsc 1090 2
    • dsc 1136 2
    • dsc 1181 2
    • dsc 1186 2
    • dsc 1269 2
    • dsc 1371 2
    • dsc 1381 2
    • rendornap 680 450 s
    • rendornap 1 680 450 s
    • dsc 1430 2
    • dsc 1434 2
    • dsc 1536 2
    • dsc 1559 2
    • dsc 1596 2
    • dsc 1601 2
    • dsc 1644 2
    • dsc 1654 2
  • Előző
  • Következő

„Ezen a napon megmutatjuk tevékenységünket az állampolgárok számára. Azt, hogy hogyan készülünk a védelmükre és ennek során milyen erőt fejtünk ki”- hangoztatta Pintér Sándor, aki megtisztelte gondolataival a honlap olvasóit a Városligetben tartott VI. Rendőr- és Tűzoltónap alkalmából. A belügyminiszter hozzátette: „Egyben felhívjuk az állampolgárok figyelmét, hogy segítsenek nekünk, működjenek velünk együtt annak érdekében, hogy minél nagyobb biztonságban érezhessék magukat és minél boldogabbak legyenek a hétköznapjaik.”

Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya a rendezvényt megnyitó gondolataiban megfogalmazta annak fő célját: „ezen a napon bemutatjuk, hogy miért választottuk ezt a hivatást. Aki rendőrnek áll, önként vállalja, hogy szolgálatát a törvényekben kifejeződő társadalmi akaratnak megfelelően, a köz érdekében, a társadalom által biztosított lehetőségek között látja el. A rendőrnek tisztában kell lennie azzal is, hogy vele szemben különleges társadalmi elvárások érvényesülnek, amelyekre szolgálati viszonyának fennállása alatt mindvégig figyelemmel kell lennie. Hivatását az esküjében foglaltak szerint kell ellátnia és cselekedeteivel a testület belső egységét és a szervezet jó hírnevét is meg kell őriznie. Célunk a mai napon egy olyan testület bemutatása, melynek tagjai motiváltak, megfelelő szakmai tapasztalatok birtokában már a megjelenésükkel, fellépésükkel is erősítik a lakosság szubjektív közbiztonságérzetét.” Örömét fejezte ki a vezérőrnagy, hogy több mint háromezer középiskolás látogatott el a rendezvényre. „Szeretnénk, ha azok a fiatalok, akik betekintést nyernek a rendőrség, a BRFK hétköznapjaiba, a rendőri hivatást választanák szolgálatul.” Majd a honlap olvasói számára elmondta a budapesti rendőrfőkapitány, hogy rendőri szolgálatát 1990-ben járőrként kezdte. A képzés, utánképzés rendkívül fontos számára, az egyik legjelentősebb állomásnak tartja a rendőrök életében az NKE Rendészettudományi Karát (RTK) és a jogelőd Rendőrtiszti Főiskolát.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán abban látta a nap legnagyobb jelentőségét, hogy a rendőrrel kötetlenül is kapcsolatba léphetett az állampolgár, így nem csak akkor találkoznak, amikor a törvény szigorával lép fel a rend őre. „A hallgatóink a civilek és a hivatásrend tagjai közötti átmenetet képviselik ezen a napon.”

„Ezen a napon megmutatjuk a társadalom tagjai számára, hogy ugyanolyan állampolgárok vagyunk, mint ők, értük vagyunk, értük dolgozunk. Utánpótlást nevelünk, szeretnénk, ha az ide látogató fiatalok kedvet kapnának a rendőri szakmához” – hangsúlyozta Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese.

Varga Ferenc tű. dandártábornok, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője szerint a rendőröket és a tűzoltókat az állampolgárok és a közbiztonság védelmét megtestesítő szolgálati eskü kapcsolja össze, valamint a napi tevékenység, a fővárosban ugyanis a tizenötezer tűzoltói beavatkozásból minden harmadikat, közel ötezret a rendőrség közreműködésével hajtanak végre a tűzoltók. „A fővárosi és a megyei ügyeletek egy helyen működnek, napi munkakapcsolatban vagyunk, és évtizedes barátságok is összekötik a két testület. A helyettesem édesanyja a rendőrségtől, édesapja a tűzoltóságtól vonult nyugállományba.” Felidézte, hogy évtizedes hagyományai vannak a közös ünneplésnek. Megemlékezett Bökönyi Istvánról, aki Óbuda-Békásmegyer egykori rendőrkapitányaként partner volt abban, hogy Óbudán a 90-es évek elején együtt ünnepeljenek a rendőrök és a tűzoltók, egyúttal a közbiztonsági nap alapjait is lerakták.

A rendezvényre látogatók százötven kiállító sátor segítségével, színvonalas és változatos programok során ismerkedhettek meg a rendőri munkával. Láthattak Old Timer autókat, rendőr- és tűzoltóautókat, szolgálati kutyákat, hagyományőrző lovas rendőröket, fegyverkiállítást, vezetési szimulátort, motoros, helikopteres, valamint a Rendészettudományi Kar oktatói és hallgatói által bemutatott  intézkedéstaktikai és tonfa bemutatókat is. Az RTK-ra és a Katasztrófavédelmi Intézet képzéseire idén mintegy 2500 érdeklődő volt kíváncsi. Az egyetemet hatvan munkatársa és hallgatója képviselte.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, rendőrnap, 2016

A darabolós főhadnagy és az arzénes asszonyok

    • ludovika szabadegyetem_2016_kozary andrea
    • ludovika szabadegyetem_2016_kozary andrea
    • ludovika szabadegyetem_2016_kozary andrea
    • ludovika szabadegyetem_2016_kozary andrea
  • Előző
  • Következő

A 20. század első felében történt két különleges magyarországi bűncselekmény indítékait és társadalomtörténeti okait elemezte a Ludovika Szabadegyetemen Prof. dr. Kozáry Andrea. A Léderer- házaspár Kodelka-gyilkossága a fővárosi közvéleményt rázta meg, míg a tiszazugi arzénes asszonyok sorozatgyilkossága a vidék sötét titkaira világított rá. 

1925-ben Léderer Gusztáv csendőr főhadnagy, a Héjas különítmény volt századparancsnoka a feleségével, Schwartz Máriával (Micivel) „bűnszövetkezetben” megölte és feldarabolta az asszony szeretőjét, Kodelka Ferencet, az ismert jómódú hentest. A vád nyereségvágyból, előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés volt. Léderert kötél általi halára ítélték és kivégezték, felesége életfogytiglani börtönbüntetést kapott bűnrészesség miatt. „A kegyetlen bűntény sokáig foglalkoztatta az embereket, még a nemzetközi sajtó is foglalkozott vele” - mondta el előadásában Kozáry Andrea. Az NKE RTK alkalmazott rendészettudományi tanszékének munkatársa hozzátette: mivel az egyik elkövető a csendőrség tagja volt, így alaposan kivizsgálták az ügyet, amelynek kapcsán több mint ezerhatszáz oldalnyi perirat keletkezett. „Az ügyet nem lehetett a szőnyeg alá söpörni, hiszen annyira kegyetlen módon követték el a gyilkosságot”- hangsúlyozta az előadó.

Léderer Gusztáv Pozsonyban született egy kispolgári családban. Az I. világháborúban önként jelentkezett a hadseregbe. 1921-ben elbocsátották a Nemzeti Hadsereg Prónay-Héjjas különítményéből, később csendőr lett. Feleségével költekező életmódot folytattak, így vagyonuk hamar elfogyott, ezért egy ördögi tervet eszeltek ki a pénzszerzésre. „Mici” megismerkedett a jómódú hentessel, Kodelka Ferenccel, akinek a szeretője lett. Egy kitalált történettel - 100 millió koronát kérnek tőle, amit majd befektetnek és 15 százalékos haszonnal törlesztenek felé - felhívták a leendő áldozatot a lakásukra. Az első gyilkossági kísérlet azonban nem sikerült: Kodelkát elkábították, aki azonban csak megsérült. Később újra próbálkoztak, ami már sikerrel járt: Léderer a szolgálati fegyverével megölte az áldozatot. majd 22 darabba vágták a testét és annak részeit beledobták a Dunába. Ezt egy szemtanú észrevette, jelentette az esetet, és amikor a házaspár hazafelé tartott, a rendőrök már vártak rájuk a házuknál. Léderert a katonai törvényszék 1925 májusában csalásért, gyilkosságért és hullarablásért rangvesztésre, a csendőrségtől való elbocsátásra és kötél általi halálra ítélte. A feleség először halálbüntetést kapott, ezt később életfogytiglanra változtatták.  Lédererné 15 év múlva, jó magaviselete miatt szabadult. A nem mindennapi történet később az irodalomban is megjelent, például Krúdy Gyula: Régi pesti históriák című regényében. De a filmgyártás sem felejtette el: Szász János, „A sóhajok hídja” című fekete-fehér nagyjátékfilmet a tervek szerint jövőre mutatják majd be.

A Ludovika Szabadegyetemen előadott másik bűnügyi történetben a nagyrévi arzénes gyilkosságokról esett szó, amelyek az 1910-es években kezdődtek, de az első ügy csak 1929 áprilisában került napvilágra. Összesen 43 gyanúsítottat vettek őrizetbe, mindannyian asszonyok voltak. Az első bizonyított gyilkosság 1911-ben, Nagyréven történt, ahol később mérgezési „járvány”alakult ki. A helyi asszonyokat a falusi bába buzdította fel az arzén használatára, aki a mérget légyfogó papírból állította elő.  A kezdeti férjgyilkosságok után néhányan a saját családtagjaikat, rokonaikat is megmérgezték, mivel azok „teherré” váltak számukra vagy az örökségüket akarták ily gátlástalan módon megkaparintani. Nagyrév mellett Tiszakürtön, Cibakházán és valószínűleg még további környező településen is történtek arzénes gyilkosságok. A csendőrségi nyomozással kapcsolatban az előadáson elhangzott, hogy 1929. július és október között Nagyréven és Tiszakürtön 77 feljelentés érkezett a hatóságokhoz. A Szolnok Megyei Ügyészségen hallgatták ki az asszonyokat, akik férjeiket, idős szüleiket, beteg hozzátartozóikat, gyermekeiket mérgezték rendszeresen arzénnal. Összesen 28 nőt állítottak bíróság elé, ahol hat halálos ítélet született, amelyből hármat végre is hajtottak. Móricz a perről így tudósított a Nyugat című folyóiratban:

„Rettenetes az a szellemi nyomor, amelyről a szolnoki tárgyalás levonja a gyásztakarót: ha ez sem korbácsolja fel a magyar öntudatot, akkor Magyarországra is rámondhatja egyik Sors a másiknak: - Mit kínlódsz vele?”

Kozáry Andrea hangsúlyozta: a holttestek exhumálása után összesen 162 esetben tudták bizonyítani az arzénnel elkövetett gyilkosságot, de feltehetően ennél sokkal több eset történt a többi között Zala, Csongrád és Békés megyékben is. „Mivel ez nagyon rossz fényt vetett volna az országra, inkább leállították a további vizsgálódást”- mondta a szakember.  Ezeket a történeteket is számos irodalmi alkotás dolgozta fel, így például Móricz Zsigmond a Tiszazugi méregkeverők című műve, vagy például Háy Gyula: Tiszazug című drámája. 2005-ben jelent meg Angyalcsinálók címmel egy költői hangvételű dokumentumfilm, amely Nagyrév és lakóit mutatja be. Amellett, hogy megismerjük a falubeliek mindennapi életét, a filmben megszólaló szereplők beavatnak minket a falu tragikus múltjába is. Lassanként kirajzolódik előttünk az 1929-ben kipattant ügy, a légypapírból kiáztatott arzénnel már évek óta folytatott gyilkosságok háttere. A történelmi tények kutatása és feltárása helyett a film sokkal inkább a személyes emlékekre és vélekedésekre helyezi a hangsúlyt. A dokumentumfilmet ezen a linken tekinthetik meg: http://film.indavideo.hu/video/f_angyalcsinlk

A témáról további részletek a Bonum Publicum egyetemi magazin májusi számában olvashatnak. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Határokon átnyúló informatikai fejlesztés

    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
  • Előző
  • Következő

„A nemzetközi együttműködés meghatározó eleme az egyetemi minőségnek”- hangsúlyozta Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese a Ludovikán megrendezett nemzetközi DESTRIERO workshopon, ahol felvázolta a nemzetközi pályázati lehetőségek szerepét az NKE tudományos tevékenységében. A rendezvény fő témájául egy olyan új generációs helyzetértékelő és döntéstámogató eszköz létrehozására irányuló kutatás szolgált, amely a katasztrófák következményeinek felszámolásában, az infrastruktúra gyors és költséghatékony helyreállításában és a szükséges mentesítésben nyújt majd segítséget.

Prof. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a workshop levezető elnöke szerint a program egy olyan gyakorlati alkalmazást hív életre, amelyre nagy szükség mutatkozik, ugyanis az együttműködés a tudományterületek között nem kapott elég figyelmet az utóbbi időben. Az NKE Fenntartói Testület tagja kiemelte, hogy a program érinti az informatikát, a rendészettudományt, a hadtudományt, a közigazgatás-tudományt, az államtudományt és a társadalomtudományokat. Negyvenöt évet felölelő belügyminisztériumi tapasztalatai alapján megállapította, hogy azok a projektjek voltak igazán sikeresek, amelyekben az eljárásrendek, módszerek megismerése következményeként a magyar szabályozás nemzetközivé válhatott. Janza Frigyes  beszélt az április közepén esedékes  közös közszolgálati gyakorlatról is, amelynek során katasztrófahelyzetek modellezésében működnek közre az egyetem négy karának oktatói és hallgatói.

Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok az egyetem életében meghatározó jelentőségű fejlesztési dokumentumokat mutatta be előadásában. Az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy az Intézményfejlesztési Terv jelöli ki az egyetem fejlődési irányát. „Az együttműködés egyetemként minden dolgozó és hallgató fejlesztési javaslatát figyelembe vesszük”- hangsúlyozta. Hozzátette: „a mai világban hibás döntés bezárkózni a felsőoktatási térbe és csak a saját diszciplínákat kutatni. A színvonalas oktatás egyik fokmérője az új kutatási eredmények megjelenítése a tananyagokban és a katedrán. Az NKE vezetése a kezdetektől keresi a nemzetközi együttműködési lehetőségeket, ugyanis a nemzetközi jelleg lételeme az egyetemi minőségnek.” A kutatásfejlesztési elképzelésekről elmondta, hogy több lépcsős szűrőn mennek keresztül, az új minőségbiztosítási rendszer alkalmas lesz arra, hogy az egyetem számára oktatási szempontból is értékes kutatások forráshoz jussanak. Az együttműködés egyetemének nevezte az NKE-t, számos olyan kutatási területről számolt be, melyet az egyetem kutatói nem tudnak önállóan végezni és olyanokról is, amelyek minden hivatásrendet érintenek: kibervédelem, migráció, katasztrófák elleni védekezés.

A DESTRIERO projektet és rendszert a Lengyelországból érkező Łukasz Szklarski és Elena Francioni mutatták be. Mindketten hangsúlyozták, hogy az NKE által nyújtott szaktudásra nagy szükségük van, ezért a kutatási projektbe NKE-s szakértők delegálását kérték. Elsőként a Rendőrség Tudományos Tanácsa kapott meghívást a DESTRIERO nevű Európai Uniós pályázati konzorciumtól, akik a Horizont 2020 Európai Uniós kutatás-fejlesztési projekthez kerestek külsős rendvédelmi partnereket és felkérték a Magyar Rendőrség szakembereit résztvevőnek, hogy rendvédelmi szempontból teszteljék és értékeljék a kifejlesztett rendszert, a kidolgozott megoldásokat.

Az új generációs helyzetértékelő és döntéstámogató eszköz egy könnyen kezelhető számítástechnikai felületen keresztül tenné lehetővé a résztvevő állami szervek és civil szervezetek számára, hogy tevékenységüket összehangolják, a tervezett tevékenységük tartalmáról, helyéről és idejéről egymást tájékoztassák, a rendelkezésükre álló információt a többi együttműködővel gyorsan megoszthassák, így az erőforrások hatékony felhasználásában nyújt majd nagy segítséget.

A DESTRIERO projektben és más pályázatokban részvétel tapasztalatairól dr. jur. Székely Zoltán r. őrnagy, a Rendészettudományi Kar tanársegédje számolt be. Előadást tartott még Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető, BM OKF KI Koordinációs Főosztály vezetője, a BM OKF Tudományos Tanácsának alelnöke, Dr. Szele Tamás r. alezredes, ORFK Gazdasági Főigazgatóság Európai Támogatások Osztály osztályvezetője és Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának (RTT) elnöke.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, workshop, 2016

Elhunyt Katona Géza dandártábornok

    • katona geza

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetése és az intézmény rendészettudományi kara megrendülten értesült arról, hogy életének 91. évében elhunyt prof. dr. Katona Géza nyugállományú rendőr dandártábornok, az NKE és a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola egykori oktatója, elkötelezett támogatója.


Katona Géza a kriminalisztika gyakorlatának és elméletének nemzetközi rangú művelőjeként évtizedeken keresztül tanította a leendő rendőrtiszteket. Emellett kiváló parancsnok, a bűnüldözés nemzetközi hírű szakértője, a bűnügyi technika hazai fejlesztésének egyik kiemelkedő személyisége is volt. A kriminalisztika területén végzett tudományos kutatása, oktatói és vezetői tevékenysége jelentősen hozzájárult az NKE hírnevének, tekintélyének növeléséhez. Utóbbi tevékenységéért Patyi András rektor az Egyetemért Emlékérmet adományozta tavaly Katona Gézának. 

A volt dandártábornok utolsó interjúját az NKE egyetemi magazinjának, a Bonum Publicumnak adta. A cikk az újság 54-56. oldalán jelent meg és innen érhető el:

http://uni-nke.hu/uploads/media_items/16bp-jan-feb-03v-kicsi.original.pdf

Katona Géza emlékét tisztelettel megőrizzük!


A migránsok hatása mérhető, de nem jelentős büntetőjogi szempontból

    • dsc 1119 2
    • dsc 1122 2
    • dsc 1126 2
    • dsc 1129 2
    • dsc 1142 2
  • Előző
  • Következő

Hogy is definiálható a migráció – tette fel a kérdést Dr. Hautzinger Zoltán „A migráció és a büntetőjog hatásai” c. előadásában a Ludovika Szabadegyetemen. A Rendészettudományi Kar Bevándorlási és Állampolgársági Tanszékének vezetője szerint első körben úgy foglalhatjuk össze, hogy a migráció egy olyan aktív emberi magatartás, amely a tartózkodási hely tartós megváltoztatására irányul. Fontos hangsúlyozni, hogy a migráció tudatos, szándékos tevékenység, jellemzően cirkuláris jelenség, és a közgondolkodással ellentétben egy értéksemleges fogalom. Amellett, hogy ésszerű, hiszen mindig visszavezethető egy kiváltó tényezőre, egyben visszacsatolásos mozzanat is, mert választ ad arra is, hogy mi mindannyian miért vagyunk ott, ahol épp vagyunk.

A migráció természetét tekintve legalább hétféle ellentétpár vázolható fel. A migráció lehet országon kívüli, vagy országon belüli; irányulhat befelé vagy kifelé; egyéni vagy csoportos; önkéntes vagy kényszeralapú; időszakos vagy tartós; politikai, gazdasági, vagy kulturális, esetleg vallási indíttatású; végül ellenőrzött vagy ellenőrizetlen. Hautzinger Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az ellenőrzött-ellenőrizetlen változók esetében gyakran tévesen használják a legális-illegális fogalmakat. Miután legálissá válhat illegális esemény, ahogy illegális történés is válhat legálissá, célszerűbb a reguláris-irreguláris dichotómiában gondolkodni. Irreguláris migrációról akkor beszélhetünk, ha a folyamat valamely eleme nem a szabályok szerint történik. Ide sorolható példaként az az eset, amikor turista vízummal érkezünk valahová, ahol aztán később mégis munkát vállalunk, vagy amikor az illegális bevándorló folyamodik letelepedési jogért, amit idővel meg is kap.

A migrációs folyamatokról beszélve meg kell különböztetni a külföldi és az idegen személyeket, hiszen velük szemben a jogrendszer is másként rendelkezik. Külföldinek számít minden nem magyar állampolgár, míg idegen minden olyan ember, akihez nincs közünk, vagy nem ismerünk, vagyis nem rendelkezik privilegizált státusszal az országban. Ebből az következik, hogy az idegenjog csak és kizárólag a külföldiekre van tekintettel, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nem csak tiltásokat, hanem támogató jogosultságokat is rögzít. A jogi tudományok közül külföldiekre vonatkozó rendelkezései vannak a büntetőjognak, a büntető anyagi jognak, a büntető eljárásjognak és a büntetés-végrehajtási jognak, a nem jogi tudományok közül pedig a kriminológia és a kriminalisztika foglalkozik a témával, így a krimináltaktika, a krimináltechnika és a kriminálmetodika.

A statisztikák azt mutatják, hogy hazánkban az összbűncselekmények számát tekintve 5% a külföldi elkövetők aránya, s a média által előszeretettel reklámozott közokirathamisítási, vagy gazdasági bűncselekményekkel szemben, a leggyakrabban közlekedési bűncselekmények tapasztalhatók részükről. Összességében kijelenthető, hogy a migránsok hatása mérhető, de nem jelentős büntetőjogi szempontból. A külföldiek által itt elkövetett bűncselekmények száma és minősége arra enged tehát következtetni, hogy a rendészeti eszközök hatékonyabbak, mint a büntetőjogi eszközök – zárta az előadását a tanszékvezető.

Megosztás a Facebook-on


A jó rendőr soha nem hátrál meg

    • 40 eves 1 680 383 s
    • 40 eves 2 680 383 s
    • 40 eves 3 680 383 s
    • 40 eves 4 680 383 s
    • 40 eves 5 680 383 s
    • 40 eves 6 680 383 s
    • 40 eves 7 680 383 s
    • 40 eves 8 680 383 s
    • 40 eves 9 680 383 s
    • 40 eves 10 680 383 s
    • 40 eves 11 680 383 s
    • 40 eves 13 680 383 s
    • 40 eves 14 680 383 s
    • 40 eves 15 680 383 s
  • Előző
  • Következő
„Éppen negyven éve végeztem én is a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán"- kezdte ünnepi gondolatait Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán, aki a rendvédelmi tisztképzés jelenét, jövőjét, valamint az egyetem szervezeti felépítését is bemutatta a jelenlévők számára a Rendészettudományi Karon  az NKE ALUMNI Közösség és az RTF-RTK Baráti Egyesülete 40 éves jubileumi évfolyam-találkozóján, melyet az 1971-1974 és 1972-1975 között, a Rendőrtiszti Főiskolán végzettek számára rendeztek. A rendezvény moderátoraként az esemény főszervezője, az RTF-RTK Baráti Egyesület elnöke, Dr. Kovács Sándor r. ezredes, mesteroktató működött közre. 
 
A dékán külön köszöntötte a tábornoki rendfokozatot elért öregdiákokat is: Prof. Dr. Sárkány István r. vezérőrnagyot, Dr. Mikó István r. dandártábornokot, Kopasz Árpád r. dandártábornokot, Dr. Jónás Endre r. vezérőrnagyot, dr. Huszti Péter r. dandártábornokot és dr. Komáromi István r. dandártábornokot.
 
Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese az Alumni Közösséget népszerűsítette. Elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a céljait a jogelődök hagyományait ápolva, azok szervezeti értékeit, oktatási és kutatási eredményeit felhasználva kívánja elérni. Ebben a törekvésében jelentős szerepet játszik az Egyetem öregdiákjaival való kapcsolattartás, az Alumni Közösség, amelynek tagjai a múlt értékeit a jelenben folyó munka során összekötik a jövőben elérendő eredményekkel. Az Alumni program célja, hogy összefogja ezt a közösséget és lehetőséget biztosítson a kapcsolattartásra volt alma materükkel illetve azon szűkebb közösség tagjaival, akikkel együtt végezték tanulmányaikat. „Végzett hallgatóink mellett Alumni Közösségünk tagja lehet Egyetemünk korábbi és jelenlegi oktatója, kutatója, alkalmazottja, továbbá négy lezárt félévvel rendelkező hallgatója. Egyetemünk egyik legfontosabb küldetésének tekinti a folyamatos kommunikációt végzettjeinkkel, remélve, hogy ez a kapcsolattartás mindkét fél számára gyümölcsöző lesz”- hangoztatta a rektorhelyettes.
 
Dr. Farkas Johanna PhD., egyetemi adjunktus - akinek édesapja, Farkas László szintén negyven éve végzett az intézményben-, a barátságról szólt Hamvas Béla A láthatatlan történet című művének gondolatait idézve.
 
„Ami a közösséget egybetartja, az a lények fölött levő törvény, és ami a közösséget megalkotja, az a lényekben élő barátság. A barátság egy különleges társulás és a lét semmilyen más formájához nem hasonlító. A közösség a barátsághoz képest nem több vagy kevesebb. A közösség más. Sokak szerint az Én és a Te kapcsolata, egy egzisztenciális kör az egyedüllét és a sokaság között. A közösség tökéletesen és alapvetően más élet, lét és lehetőség. A közösség valóság, csoda és misztérium. Összetartó ereje pedig nem más, mint a barátság. Ami a Barátság házában az emberrel történik, azt semmiféle más kapcsolat helyettesíteni nem tudja, hiszen a barát senkivel sem pótolható. Barátom csak az lehet, akit szabadon választok magamnak. A barát a természet mesterműve: egyedüli lény, akitől nem kívánom, amije van, hanem önmagáért tisztelem”- hangoztatta Farkas Johanna.
 
Kiemelte, hogy Hamvas Béla a férfiközösségeket rendkívül jelentősnek tartotta a társadalom szempontjából. Szerinte a férfi - ahogy ő mondja – szeret összenőni, s hogy ennek fontosságát hangsúlyozza, rituális külsőségeket talál. A lovagok régen kardot cseréltek, és egymásnak titkos fogadalmakat tettek. A szerzetesek és a katonák ma is egyforma ruhát viselnek és betartják az alakiságot. Minden esetben kötelező szabályokat határoznak meg, és ezeknek az elveknek szentelik életüket. A kollektíva szerinte a férfi alkotása. „Hogy ebben mi az öröm és a komolyság, azt minden jelenlévő férfi tudja.”
 
Az adjunktus emlékeztette a jelenlévőket: négy évtizeddel ezelőtt közösséget hoztak létre, barátságokat kötöttek és elkötelezték magukat egy hivatásnak: „A Haza Szolgálatában”, mely a lojalitást, a szolidaritást, az önfeláldozást és az alázatot jelentette. „Ez az, ami Hamvas szerint a férfiközösséget teremti; ez az, ami 40 év után is összekovácsolja a volt évfolyamot és ez az a szellemiség, amit a Rendőrtiszti Főiskola falain belül mindenki érezhet.”
 
A Készenléti Rendőrség zenekarának az előadása, valamint az archív filmek és fotók megtekintése után Dr. Orbán Péter ny. r. altábornagy, Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy, rendőrségi főtanácsos, rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes, Dr. Kacziba Antal ny. r. altábornagy és Dr. Komáromi István ny. r. dandártábornok életútját pódiumbeszélgetés keretében Dr. Tóth Nikolett Ágnes PhD. r. őrnagy, egyetemi adjunktus, a Kar sajtófelelőse mutatta be kérdéseinek segítségével.
 
Orbán altábornagy rövid ideig mezőgazdasági gépészként dolgozott, majd határőr lett, később járőrként folytatta pályáját. Elmondta, hogy azért lett mezőgazdasági gépész, mert nagyon szerette a gépeket. Gyümölcstermesztő és faiskola-kezelő szakmát tanult a középiskolában, Csornán traktorosként dolgozott. Tartalékos tiszti iskolába készült, de előtte határőr sorkatona lett, majd közrendvédelmi járőr, később járőrvezető. Majd a Rendőrtiszti Főiskola igazgatásrendészeti szakán végzett.
 
A rendőrőrsök kialakításában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Úgy véli, aki jó rendőr akar lenni, soha nem hátrál meg, és soha sem keseredik el - ezt tanulta egykori parancsnokától. Szerepet vállalt a vezetőképzés létrehozásában is. Már az 1990-es években megteremtette a lakosság és a rendőrség közötti párbeszédet, a rendőri munkát megpróbálta közel vinni az emberekhez.
 
A körzeti megbízotti szolgálatot a rendőri munka lelkének tekinti, mert megvalósítja a lakossággal való közvetlen kapcsolatot, a párbeszédet az emberekkel, úgy véli, a lakosságtól soha sem szabad elidegenednie a rendőröknek.
 
1998. július 15-től országos rendőrfőkapitány lett, fő feladata a megbomlott közrend- és közbiztonság helyreállítása volt. A négyéves ciklus alatt 630 ezerről 465 ezerre csökkent a bűnügyek száma. Jelentősen visszaestek az autólopások és a betöréses lopások. Elmondása szerint mindezt negyvenezer rendőr áldozatos munkájával érte el. Döntése alapján nettó 50 ezer forint jutalomban részesült, aki ebben az időszakban bűncselekményt derített fel, ez jelentős összeg volt az akkori bruttó  37 ezer forintos őrmesteri fizetéshez képest. Továbbá komplex intézkedéseket rendelt el a rend helyreállítása érdekében.
 
Az altábornagy útravalóként elmondta, hogy a szakmát meg kell tanulni, és aki eredményesen végzi a munkáját, arra előbb-utóbb felfigyelnek a vezetői. Eredménycentrikus világunkban a felsővezetők feladata, hogy mindenkit ösztönözzenek a tanulásra, a tudás iránti vágyra. A siker záloga a csapatmunkában rejlik.
 
Halmosi vezérőrnagy közlekedésépítő üzemmérnökként végzett. A jogi egyetem elvégzése után felsőfokú rendőrszervező szakon szerzett oklevelet. Vadászpilóta szeretett volna lenni, máig nagy szerelme a repülés, sugárhajtású repülőgépet először hat hónap képzés után, három évvel ezelőtt vezethetett. 2007-ben Orbán Pétert követte a főkapitányi székben, Vas megyében, 21 év szolgálati idő elteltével. „Még ezt megelőzően kaptam tőle egy dísztőrt, mely elkísér a pályám során, most is az irodám egyik dísze.”
 
 „A rendőrség bizalmi indexe a tavalyi évben a legmagasabb volt, mint amit eddig valaha mértek. Az illegális migráció során tett intézkedéseinknek hatalmas sajtóvisszhangja lett. A magyar rendőr fegyelmezetten és nagy türelemmel tette a dolgát, az állampolgárok pedig értékelték a munkánkat. A rendőrség nem öncélú szervezet, mi azért dolgozunk, hogy az emberek biztonságban érezzék magunkat”- hangsúlyozta Halmosi Zsolt, aki a közbiztonságot fontos értéknek tartja.
 
A szakmai alázat számára elengedhetetlen ebben a hivatásban és úgy véli, „a rutin öl”. „Ha rutinból végzünk el egy feladatot, olyan hibát is elkövethetünk,  ami a kollégáink életébe is kerülhet. Minden egyes feladatot alázattal kell végrehajtani.”
 
A vezérőrnagy Papp Károly altábornagy, országos rendőrfőkapitány üdvözletét tolmácsolta a jelenlévők számára, majd azt az üzenetet fogalmazta meg a testület tagjai és a leendő rendvédelmi dolgozók számára, hogy tudjanak a szakma mellett élni is. Figyeljenek oda az egészségükre, jegyezzék meg, hogy az ember fején a korona az egészsége, amit senki más nem lát, csak a betegek. „És legyenek türelmesek: a legnagyobb tehetségnek is időre van szüksége, hogy kibontakozzon.”
 
Kacziba altábornagy Cegléden, bűnügyi nyomozóként kezdte a pályáját. Rendkívüli haláleseteket helyszínelt, majd ifjúságvédelemmel foglalkozott. A Rendőrtiszti Főiskola jogelőd intézményében, a Rendőrakadémián tanult egy évig. Élete legboldogabb három évének nevezte az RTF-en eltöltött éveket, ahol barátokra, szellemi társakra lelt. Arra a legbüszkébb, hogy olyan munkatársakkal dolgozott pályája során, akikkel sikereket érhetett el.
 
A bűnmegelőzésre mindig is nagy hangsúlyt fektetett, amely a reneszánszát éli ebben a társadalmi rendben. „Sokkal nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy a bűnt megelőzzük, mint az egyébként jóvátehetetlen bűncselekményeket eredményesen kinyomozzuk. Olyan világrend van kialakulóban, melyben sokkal fontosabb a bűnt megelőzni; az elkövetett bűncselekmény jóvátehetetlen károkat okoz.”
 
„A világ súlyos kihívásokkal néz szembe és nem érzem azt a komolyságot, felelősségérzetet, koncepciózus hozzáállást, amelyre napjainkban szükség lenne. A társadalmi kockázatokkal kapcsolatos előrelátást, ennek kezelését is hiányolom” - fogalmazta meg aggályait az altábornagy.  Nils Christie kriminológust idézte: „A társadalmakat összetartó erkölcsi szövetek időnként oly mértékben lazulhatnak fel, hogy ennek összetartatására már csak a legitim erőhatalom lehet képes.” Elmondása szerint tart tőle, hogy ebbe az irányba haladunk.
 
Komáromi dandártábornok öt évesen két ajándékot kapott karácsonyra és a névnapjára: egy pengetős hangszert, valamint egy katonai várat, melyek végig kísérték, kísérik az életét. Pályája kezdetén dolgozott gyárban villanyszerelőként, majd tervezőmérnökként. Hírszerzést tanult, ahol ő volt a hallgatói évfolyamparancsnok. A Rendőrtiszti Főiskolán másoddiplomásként végzett. A szakdolgozata a közbiztonsági szervek együttműködése az önkormányzatokkal témában, az ORFK különszámában is megjelent. Az egész életpályája a Rendőrséghez kötődött, a közbiztonság megteremtése volt a legfőbb célja. Elmondta, hogy a járőröktől rengeteget tanult. A rendszerváltás után a legfiatalabb rendőrfőkapitányként mindig újítani szeretett volna, sokat kutatott, 32 évesen lett egyetemi doktor főhadnagyként, elmondása szerint rajta kívül csak tábornokokat avattak. 1990-ben 16 számítógép segítségével, kísérleti jelleggel a vezetésével összekötötték az önkormányzati ügyfélszolgálatot a rendőrséggel. A polgárőrség elődjeként létrehozta a Nagytétényi Védegyletet.
 
A sikerének egyik titka, hogy igyekezett jó menedzser is lenni, megkereste azokat, akik a legjobbak a szakmában, így nagyszerű csapatban dolgozhatott. Mindig is fontos volt számára a jó hangulat és a tisztességes munka egységének a megteremtése a szolgálat során. Tudományos kutatóműhelyt hozott létre, mely a gyakorlatot és az elméletet igyekezett egymáshoz közelíteni.
 
Időközben ismert és kedvelt zeneszerző, szövegíró és előadóművész lett, 128 szerzeménnyel büszkélkedhet, a világ legnagyobb szerzőivel dolgozott együtt, érzelmes dalokat írt - többek között - Bodrogi Gyulának és Zámbó Jimmynek is. A tábornoki kinevezése alkalmából is született egy dala. Komáromi tábornok azt üzeni minden rendvédelmi dolgozónak, hogy maradjanak emberek minden körülmények között.
 

Kopasz Árpád ny. r. dandártábornok, az ORFK volt személyügyi vezetője honlapunk olvasói számára elmondta, hogy a Rendőrtiszti Főiskolán az évfolyam által 1971-1974-ben elsajátított rendszer- és komplexitás-elméleti ismeretek manapság már nem elégségesek a szervezetek működéséhez. „Integrált tudásra és saját kiválósági modell szerint szervezett és társadalmilag ellenőrizhető munkavégzésre van szükség.  Tiszta, világos, követhető célok, stratégiai gondolkodás, korszerű, a legújabb és legjobb technikai és technológiai háttér, tervszerűség, a megfelelő kiválasztás és alapozás után önismereti és közösségfejlesztési módszerek alkalmazása, széles körű együttműködés, mestervezető-képzésben való részvétel és a minden oldalról elismert életpálya-modell megvalósítása a cél. Ezek hozhatnak hosszabb távon is fenntartható eredményt és sikereket, mindenekelőtt az emberi léthez nélkülözhetetlen biztonság fenntartásában: a bűnmegelőzésben, valamint a bűnözés elleni következetes fellépésben”- hangsúlyozta a dandártábornok.

 
 
Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, alumni, kitüntetés, 2016

Életinterjú egy élet pályájáról

    • dsc 8175 2
    • dsc 8161 2
    • dsc 8167 2
    • dsc 8171 2
    • dsc 8183 2
  • Előző
  • Következő

"A múlt megismerése nagyon nehéz és sokszor lehetetlen"- hangoztatta Prof. Dr. Finszter  Géza, Csepeli György, Méhes Gábor és Marcel Fournier: Egy élet pályája – életútinterjú Szabó Dénes kriminológussal című könyv bemutatóján a Ludovika Főépületében. A kötetet Prof. Dr. Kerezsi Klára, a Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője szerkesztette. Az RTK szervezésében megvalósult eseményen Finszter professzor elmondta: „Szabó Dénes egy olyan tudós, akinek a személyiségét minden, a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatónak ismernie kell. Egész életében a bűnözés által sújtott társadalmon, az emberiségen, az áldozatokon és az elkövetőkön akart segíteni. A halálbüntetés ellen érvelt annak okán, hogy a tévedés lehetősége bármikor felmerülhet. Az életműve egy egész kriminológiai iskola, melyet alkalmazott kriminológiának is nevezhetünk.” Finszter Géza család- és kalandregénynek nevezte a könyvet. Hangsúlyozta, hogy rendészettudomány nem létezne Magyarországon Szabó Dénes aktív közreműködése, szellemi tevékenysége nélkül.

Csepeli György, a kötet egyik szerzője szerint a rendszerváltás idején elvesztettük az irányt, bizalmatlanság, gyűlölködés szabadult el a világban.  Szabó Dénes mindenkor a szabadságért harcolt, "gyémánt ellenálló képességgel mindkét totalitarizmussal szemben. A jövő irányát reményeim szerint a hozzá hasonló típusú emberek fogják meghatározni."

A nemzetközi kriminológiában óriási szervezőmunkát végzett Szabó professzor Kerezsi Klára szerint, hiszen a világ minden táján dolgozó kriminológusát összefogta. "Párbeszédre késztette, készteti napjainkban az embereket, az ellenérdekű feleket is. A Magyar Kriminológia Társaság sem jött volna létre a közreműködése nélkül. Egyféle módon gondolkodunk a világról, mindig áhítattal hallgattam. Nagyon figyelt másokra, egyetemi oktatói létem során a kezdetektől erre törekedtem jómagam is."

Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes, a rendezvény moderátora Szabó András 1999-ben a Magyar Tudomány című folyóiratában megjelent  recenziójából idézett: Szabó Dénes önálló gondolkodású kanadai-magyar kriminológus és szociológus. Dr. Virányi Gergely ny. határőr dandártábornok végezetül ekként jellemezte: művelt, elegáns és nagyon szerény ember volt egész életében.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Könyvbemutató, MTA, RTK, 2016

Rendészettudományi Doktori Iskola alakult

    • dsc 8828 2

Megkezdte működését az egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolája, az egyetlen, amely rendészeti irányú képzést biztosít a doktoranduszhallgatók számára hazánkban. Vezetőjének Prof. Dr. Kerezsi Klárát választotta meg az Egyetemi Doktori Tanács. „Azzal, hogy a rendészettudomány hivatalosan is elismert tudományággá vált, bekerült a magyar tudomány panteonjába, amely tudománytörténeti pillanat”-mondta Prof. Dr. Patyi András rektor a doktori iskola első ülésén.

A Rendészettudományi Doktori Iskola (RDI) célja a rendészettudományok tudományágban a tudományos (PhD) fokozat elnyerésére pályázó doktoranduszok és egyéni felkészülők képzésének és felkészülésének tervezése, szervezése, vezetése és végrehajtása. A doktori képzést az egyetem karaival, intézeteivel, oktatási szervezeti egységeivel szoros együttműködésben végzi, illetve a képzési és kutatási feladatok minőségi teljesítése érdekében a szükséges mértékben bevonja más, hazai és külföldi egyetemek, kutatóintézetek, közigazgatási szervek tudományos fokozattal rendelkező kutatóit is. Az RDI többféle képzési formát kínál, így lehetőségük van a hallgatóknak teljes idejű (nappali ösztöndíjas vagy önköltséges), részidejű (levelező önköltséges), illetve egyéni képzésben (önköltséges) részt venni.

Amennyiben a hallgató a doktori programban meghatározottakat sikeresen teljesíti, úgy számára rendészettudományban tudományos fokozatként a nemzetközi ekvivalencia feltételeknek megfelelő doktori fokozatot ítél oda az NKE. Ennek elnevezése rendészettudományok doktori (PhD) fokozat. A doktori fokozat egy adott kutatási terület magas színvonalú ismeretét, annak új eredményekkel gazdagító művelését és az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja.

A Rendészettudományi Doktori Iskola első ülését megtisztelte jelenlétével Prof. Dr. Patyi András rektor, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok tudományos rektorhelyettes, valamint Prof. Dr. Finszter Géza professor emeritus. Dr. Nagy Judit r. ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes Senecat idézte: "Maradj szorosan a nyomában annak, amibe belefogtál, s talán eljutsz a csúcsig, vagy oda, ahol egyedül te érted meg, hogy még nincs itt a csúcs." - utalván arra a hosszú útra, munkára és kitartásra, melyet az NKE és az RTK munkatársai megéltek és véghezvittek a doktori iskola létrehozásának folyamatában.

 „A rendészeti tevékenység nélkül egyetlen társadalom sem maradhat fenn. A rendészet, a rendészeti ismeretek kutatására mindaddig szükség lesz, amíg állam és társadalom létezik- mondta Prof. Dr. Patyi András rektor az első ülésen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az RDI az egyetlen rendészettudományi doktori iskola hazánkban, ezért a tudományos közösség figyelmének a központjában fog állni. Kiemelten hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy az RDI ne "záródjon be zárványként" az RTK kampuszára, hanem legyen nyitott az NKE más karai, intézetei, valamint más hazai és határon túli egyetemek irányába is. A rektor kiemelte, hogy elvárás a doktori iskolával szemben a nyitottság és a komplexitás, valamint az objektivitásra törekvés,  mivel a tudomány művelése nyilvános és nyitott, amelynek túl kell mutatnia az NKE keretein. „A doktori kurzusoknak egyik legalapvetőbb célja, hogy kinyissa a hallgatók gondolkodásmódját és látásmódját” - tette hozzá.

Prof. Dr. Sallai János egyetemi tanár, a doktori iskola törzstagja elmondta, hogy 172 éve várunk erre a pillanatra.  Karvasy Ágoston 1844-ben A politicai tudományok rendszeresen előadva című kötetében már megfogalmazta a rendőr (rendészettudomány) fogalmát, majd 1862-ben A közrendészeti tudomány című művében hosszú időre megszabta a rendészet fő irányait. Később sok jeles jogtudós - Concha Győző, Tomcsányi Móric, Szamel Lajos, Magyary Zoltán - munkásságában nyomon követhettük a rendészet változásait, kihívásait, több rendészeti szakember is foglalkozott a rendészet elméletével, a rendészeti képzéssel, a rendészettudománnyal. 1869-ben megjelent az első rendészetelméleti szaklap is.

Prof. Dr. Kerezsi Klára, az MTA doktora, a doktori iskola vezetője számos olyan kutatást végzett, amelyek a rendőrség tevékenységét vizsgálták. 1986 óta tanít hazai és külföldi egyetemeken. 2002-2005 között a Pécsi Tudományegyetem, 2004-2013 között pedig az ELTE PhD. képzésében vett részt oktatóként. Magyarországon kívül a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a Sapentia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktat óraadóként. Főbb kutatási területei: szabadságvesztés, alternatív szankciók, szankciórendszer általában, közérdekű munka, fiatalkori bűnözés, kriminálpolitika, bűnmegelőzés, helyreállító igazságszolgáltatás, kisebbség és bűnözés.

Kerezsi Klára – aki a doktori képzés előkészítésében is részt vett - hangsúlyozta, hogy nem új, hanem egy folyamatosan művelt tudományterületről van szó. A rendészettudomány „ernyő fogalom, amely sok tudományterülettel van kapcsolatban.”  Honlapunknak elmondta, hogy napjainkban világszerte az ismeretalapú rendészeti tevékenység a leginkább elfogadott, mely megközelítés szükségszerűen átalakítja a tudomány és a rendőri munka viszonyrendszerét, és megváltoztatja a rendészet és a tudomány kapcsolatát, illetve a rendészettudományok helyzetét a felsőoktatásban. „A rendészettudományok határozottan felértékelődnek nem csupán az egyetemi oktatásban, de a közszolgálat területén is. Mindez a Rendészettudományi Doktori Iskola képzési céljait is befolyásolja: az egyetemi oktatói és tudományos kutatói utánpótlás biztosítása mellett olyan, magasan képzett szakmai kiválóságokat is ki kell tudnia bocsátania, akik az átlagosan felkészült szakemberek ismeretszintje feletti problémaérzékenységet, az új társadalmi jelenségekre és veszélyhelyzetekre nyitott szemléletet és elemző készségeket is elsajátítanak.” Az RDI vezetője kiemelte, hogy fontos cél a képzés során, hogy a leendő hallgatók a gyakorlat számára is hasznosítható tudományos eredményeket érjenek el, szakmailag, módszertanilag magas szintű kutatásokat végezzenek. A professzor a kíváncsiságot elengedhetetlennek tartja egy kutatónál. Hozzátette: a minőségi képzést kiemelten fontos, amely nélkülözhetetlen kritériuma a doktori iskola sikeres működésének.


A doktori iskola törzstagjai, kutatási területeik:

Dr. habil. Balla Zoltán egyetemi docens

a rendészet elmélete, rendészeti igazgatás, rendészeti jog és közigazgatás, nemzetbiztonsági igazgatás, önkormányzati rendőrség

Dr. Barabás Andrea Tünde egyetemi docens

büntetések: szabadságvesztés és alternatívái, a büntetőeljárás egyszerűsítése, a resztoratív igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai lehetőségei, mediáció, viktimológia, szituációs bűnmegelőzés

Prof. Dr. habil. Blaskó Béla egyetemi tanár

a büntetőjogi bűnösség vizsgálata

Prof. Dr. habil. Irk Ferenc egyetemi tanár

kriminológia, büntetőjog

Prof. Dr. habil. Kerezsi Klára egyetemi tanár

kisebbség és bűnözés, alternatív szankciók, a büntető igazságszolgáltatás hatékonysága, a rendészeti empirikus kutatások, büntetőpolitika és bűnözéskontroll

Prof. Dr. habil. Pap András László egyetemi tanár

alkotmányjog, kisebbségi jogok

Prof. Dr. habil. Sallai János egyetemi tanár

rendészet, államhatárok története, EU integráció, Schengeni Egyezmény, geopolitika



Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on


Az RTK-ra pályázók bátor döntést hoznak - közel háromezer érdeklő képzéseink iránt

    • dsc 7292 2
    • dsc 7265 2
    • dsc 7200 2
    • dsc 6951 2
    • dsc 6971 2
    • dsc 6994 2
    • dsc 7001 2
    • dsc 7003 2
    • dsc 7055 2
    • dsc 7072 2
    • dsc 7088 2
    • dsc 7091 2
    • dsc 7097 2
    • dsc 7111 2
    • dsc 7119 2
  • Előző
  • Következő

Ezernégyszáz pályázó és ugyanennyi szülő volt kíváncsi a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának nyílt napjára, amelyet az NKE Farkasvölgyi úti kampuszán tartottak. Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes az RTK-t Magyarország egyik legnépszerűbb felsőoktatási intézményének nevezte. Az eseményt Dr. Kiss Norbert, továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes nyitotta meg, aki szerint azok a pályázók, akik a Rendészettudományi Karra jelentkeznek, bátor döntést hoznak, hiszen olyan hivatást választanak, amely az emberek számára az egyik legfontosabb értéket, a biztonságot védi. „A legfőbb erény, amely ehhez a pályához szükséges, a rendíthetetlen becsület, az alázat, a bátorság, a felelősségérzet és a szaktudás. Az egyéniség, a személyes képesség gondozása kiválóságot eredményez”- tette hozzá a rektorhelyettes.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, az NKE Rendészettudományi Karának dékánja a Karon folyó képzésekről beszélt, majd a példamutatás fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy az egyetemi végzettség megszerzése mellett a leendő hallgatók élethivatásává válik majd ez a szakma.

A rendezvényen az érdeklődők részletes tájékoztatást kaptak a 2016. évi felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról, az alkalmassági vizsgálatokról (fizikai-kondicionális felmérő, egészségügyi és pszichológiai alkalmassági), az alapkiképzésről és a rendészeti ösztöndíjas hallgatók jogállásáról. A pályaválasztás előtt álló fiatalok megismerkedhettek a kar képzéseivel, így a bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó, vám- és jövedéki igazgatási, igazgatásrendészeti, határrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, migrációs, biztonsági és a katasztrófavédelem szak szakirányairól is felvilágosítást kaphattak.

Dr. Simon Attila r. ezredes, a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet vezetője az alapkiképzésről és a tisztjelölti jogállással kapcsolatos sajátosságokról tájékoztatta a jelenlévőket, valamint a Rendészettudományi Kar hallgatóival szemben támasztott sajátos illetve speciális elvárásokról és követelményekről beszélt. „A hozzánk jelentkező hallgatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy nem szakmát, hanem hivatást választanak és életpályájuk során szolgálatot fognak ellátni. A hivatásra illetve a szolgálatra való felkészülés megköveteli, hogy hallgatóink elsajátítsák azokat a sajátos szolgálati- és életviszonyokat, melyek a rendvédelmet jellemzik”- hangsúlyozta az ezredes. Majd hozzátette: az RTK önálló szervezeti egysége a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet, melynek alapvető feladata a gyakorlati képzés, a rendészeti alapfelkészítés megszervezése és végrehajtása, a szervezeti kultúra megismertetése, a fizikai-kondicionális felkészítés, a rendőri intézkedések gyakorlati elsajátíttatása, az alaki képzés, a lövészeti kiképzés, az informatikai felkészítés.

Elmondta azt is, hogy a nappali munkarendes, rendészeti képzésben részt vevő hallgatók tisztjelölti jogállásban tanulnak majd. A szabályozás célja, hogy a rendvédelmi tisztképzésben hivatásos pályára készülő hallgató már a képzési időszakban is szorosabb kapcsolatban álljon a foglalkoztatni kívánó rendvédelmi szervvel és már ekkor kialakuljon a hivatásos életpálya iránti elköteleződés, a hivatással együtt járó életviszonyok elfogadása, az azokkal való azonosulás.

Őri Tamara r. hadnagy közrendvédelmi előadó a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Tavaly végzett az RTK-n, ahol olyan tudást sajátított el, amelyet a gyakorlatban is tud hasznosítani. Elmondta, hogy büszkén viseli az egyenruhát.

A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium diákja, Fazekas Ágnes minden vágya, hogy a hazáját szolgálja. Nagyon szeret emberekkel foglalkozni és a bűnügyi nyomozó szakirány a legvonzóbb a számára.

A győri Horváth Attila gyermekkori álma, hogy rendőr legyen, a nyíregyházi Hegedűs Péter pedig tűzoltóként dolgozna. A tisztesség és a rend szeretete meghatározói az életének. Fontosnak tartja „a fizikai erőnlétet, a mentális fittséget és tisztaságot, valamint az alkalmazkodási készség magas fokát”. 

„Hivatás, szolgálat, karrier ”-olvashatták a jelenlévők az ORFK sajtófalán. Alföldy Csilla r. alezredes, osztályvezetőt az érdeklődők a rendvédelmi életpályáról, az előmeneteli rendszerről, a beosztásokról kérdezték. A rendvédelmi hivatás alapelveit is megosztotta a pályázókkal, melyek: a hűség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlaság, a szakszerűség. az együttműködés és az arányosság.

A nyílt nap résztvevői kipróbálhatták, hogy képesek-e teljesíteni az RTK által előírt fizikai követelményeket, valamint intézkedéstaktikai, alapkiképzést jellemző bemutatókat és rendőrségi eszközöket is megtekinthettek a Készenléti Rendőrség, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közreműködésével.     


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, nyílt nap, 2016