Szűkítés


Kiválasztott Címke

RTK

Minden Címke 708


Jelenleg 42 bejegyzés található RTK cimkével

Zászlólevonás a Farkasvölgyi úti campuson

    • fokep
    •  dsc0377 2
    •  dsc0387 2
    •  dsc0425 2
    •  dsc9766 2
    •  dsc9767 2
    •  dsc9789 2
    •  dsc9791 2
    •  dsc9839 2
    •  dsc9845 2
    •  dsc9854 2
    •  dsc9855 2
  • Előző
  • Következő

Utolsó rendezvényét tartotta meg a Rendészettudományi Kar (RTK) a Farkasvölgyi úti campuson. A kari záróünnepség a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola első parancsnokáról, dr. Györök Ferencről elnevezett előadóteremben kezdődött, ahol elismerések átadására is sor került. Az ünnepség végén a Főépület előtt ünnepélyes keretek között levonták a kari lobogót.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, a belügyminiszter képviseletében Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár, Zsinka András ny. r. vezérőrnagy, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára, valamint Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének BM által delegált tagja. Jelen voltak az NKE felsőbb vezetői, a rendvédelmi szervek képviselői, az RTK vezetői – köztük Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy, az RTK dékánja – oktatói, munkatársai, a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola korábbi vezetői, a Hallgatói Önkormányzat képviselői.

Prof. Dr. Patyi András rektor a rendezvény fontosságát hangsúlyozva úgy fogalmazott: „méltatlan lenne búcsú nélkül itt hagyni ezt az objektumot”. Mint mondta, bár sem a karnak, sem a jogelőd intézménynek nem volt hallgatója vagy tanára, az esemény nagyszerűsége és komoly méltósága meghatja. Az egyetem rektora emlékeztetett arra, hogy az alapításkor az NKE, illetve az RTK a rendészeti felsőoktatás magyarországi művelésének letéteményese lett, ezzel rendkívüli felelősséggel járó örökséget kapott. Az intézménynek azon túl, hogy teljesítenie kell a felsőoktatással szemben támasztott általános követelményeket, meg kell felelnie azoknak az elvárásoknak is, amelyeket a fenntartó négy minisztérium határoz meg a Fenntartói Testületen keresztül. Patyi András reményét fejezte ki, hogy az RTK oktatói, munkatársai ezt a felelősséget átérezve fognak dolgozni a jövőben, az új campuson is. „Isten áldja a Rendészettudományi Kart, Isten áldja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és ezt a helyet!” – fejezte be gondolatait a rektor.

Volt hallgatóként a Rendőrtiszti Főiskola történetét elevenítette fel beszédében Zsinka András ny. r. vezérőrnagy. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a rendőri szakmai ismeretek megszerzése mellett a főiskola közös élményeket, életre szóló emberi kapcsolatokat is jelentett az itt oklevelet szerzett hallgatóknak. A vezérőrnagy utalt arra, hogy 2011-től az RTK a felelős az egyes rendvédelmi szervek tisztjeinek, illetve a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal kormánytisztviselőinek a képzéséért. Mint mondta, az elmúlt években – az egyetemi karrá válással – minőségi változás következett be ezen a területen, aminek elérésében kulcsszerepe volt a Fenntartói Testületnek, az egyetem és a kar vezetésének és az oktatóknak. A helyettes államtitkár a kar kimagasló értékének nevezte a hallgatói tehetséggondozást, végül arra kérte az RTK munkatársait, hogy a jövőben is elődeik példáját követve teljesítsék kötelességüket.

Az ünnepi beszédek elhangzása után Bodnár Zsolt r. dandártábornok, a Terrorelhárítási Központ főigazgató-helyettese emlékszalagot kötött fel az RTK zászlajára.

A záróünnepség keretében köszöntötték az Egyesített Tiszti Iskolán 50 esztendeje, 1967-ben végzett határőr tiszteket, akik aranyoklevelet vehettek át Patyi András rektortól és Boda József ny. nb. vezérőrnagytól, az RTK dékánjától. Az aranyoklevelek átadása előtt Dr. Farkas Johanna adjunktus az 1967-es év emlékezetes eseményeit idézte fel, képekkel és zenei felvételekkel illusztrálva.

Az elismerések sorában elsőként Boda József dékán a Rendőrtiszti Főiskola főépületét ábrázoló emlékplakettet adott át Patyi András rektornak. Az egyetem rektora és a kar dékánja ezután a jogelőd Rendőrtiszti Főiskolára (RTF) utaló emléktárgyakat adott át az egyetem, illetve a kar vezetőinek és kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársainak. Elismerést vehetett át többek között Zsinka András ny. r. vezérőrnagy, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, valamint az RTF, illetve az RTK korábbi vezetői: Prof. Dr. Dános Valér ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy, valamint Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok. A XXXIII. OTDK idén áprilisban, az NKE RTK szervezésében lebonyolított Had- és Rendészettudományi Szekciójának szervezési feladataiban kiemelkedő teljesítményt nyújtott munkatársak emléklapot vehettek át. Patyi András díszkardot adományozott Dr. habil. Boda József dékánnak.

Az ünnepség a főépület előtt ért véget, ahol Erkel Ferenc szerzeménye, a Bánk bán című operából Bánk áriája hangjaira levonták a Rendészettudományi Kar lobogóját, jelképezve ezzel, hogy a kar végleg elhagyja az objektumot. A lobogót a díszőrök parancsnokától az RTK dékánja vette át, majd átadta azt az egyetem rektorának. A hallgatók díszmenetét követően az ünnepség a Készenléti Rendőrség zenekara által előadott Magyar takarodó hangjaival ért véget.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Képzéssel a szervezett bűnözés ellen

    • blasko b

A szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés részeként szakirányú továbbképzést szervez rendőrök, ügyészek és bírók részére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A két féléves képzés alatt a legmodernebb ismereteket szerezhetik meg a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek.

Az elmúlt években a tömeges migráció megjelenésével aktivizálódtak az embercsempészésre specializálódott bűnözői csoportok, amelyek hatalmas összegeket kaszáltak a migránsok illegális szállításából. Az Europol vezetője szerint 2015-ben 3-6 milliárd dollár közötti rekordbevételük lehetett az európai menekültváltságot kihasználó nemzetközi embercsempész hálózatoknak. Rob Wainwright, az Európai Unió rendőri együttműködési szervezetének igazgatója egy brit lapnak azt nyilatkozta, hogy az európai embercsempészet kiterjedtsége ma már megközelíti a kábítószer-kereskedelemét.

Többek között ez is azt példázza, hogy az eddiginél is nagyobb összefogásra van szükség az európai országok között a szervezett bűnözés visszaszorításához. A nemzetközi együttműködés mellett a hazai hatóságoknak, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás szerveinek is hatékonyabb koordinációra van szükség ahhoz, hogy eredményeket lehessen felmutatni. A szervezett bűnözés hazai és nemzetközi helyzete, a közbiztonságra kiemelt veszéllyel bíró terrorcselekmények megelőzése indokolja, hogy az ellene fellépő, a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban tevékenykedő hivatalos személyek egymás munkáját megismerjék, és együttes fellépéssel segítsék elő a bűncselekmények eredményesebb felderítését, a hatékonyabb vádemelést és az időszerű, megalapozott ítélkezést.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem A szervezett bűnözés elleni küzdelem elmélete és gyakorlata nevet viselő szakirányú továbbképzési szakot indít. A két féléves képzésre a bíróságnál, ügyészségnél, rendőrségnél dolgozó, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek jelentkezhetnek. „A képzés kiemelten kezeli a kiberbűnözés elleni hatékony fellépést elősegítő ismeretek átadását, és a képzésben résztvevők tudásának és készségeinek továbbfejlesztését”- mondta  Prof. Dr. Blaskó Béla ny. rendőr vezérőrnagy. A szakfelelős szerint a szervezett bűnözéssel összefonódó kiberbűnözés korunk technikai vívmányait használja fel jogellenes célokra, és ezért a bűnüldöző szervek tagjai részéről fokozott felkészültséget igényel az ellene történő fellépés. „Ebben a harcban csak akkor lehetünk eredményesek, ha magunk is birtokában vagyunk a szükséges technikai ismereteknek és gyakorlati megoldásoknak”- fogalmazott Blaskó Béla.

A képzés átfogóan mutatja be a szervezett bűnözés elleni küzdelem elméleti és gyakorlati ismereteit, és az átadott tudásanyaggal segíteni kívánja a szervezett bűnözés körébe tartozó bűncselekmények felderítését és bizonyítását. A képzés ismerteti a szervezett bűnözéssel érintett büntetőeljárásban a bírói, az ügyészi és a nyomozó hatósági tevékenység speciális teendőit, valamint felveti a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási problémákat, és megoldásokat nyújt azokra. „Az egyik fő cél az, hogy az egyes hivatásrendek között erősödjön a kommunikáció”- tette hozzá a szakfelelős. A szakot elvégzők olyan kompetenciákra tesznek szert, amelyek képessé teszik őket a szervezett bűnözéssel összefüggő büntetőügyekben való eljárásra is. Mindezt olyan komplex szemlélet és tudás birtokában teszik, amelynek középpontjában a modernizáció elveinek és gyakorlatának konzekvens alkalmazása áll. A képzésben résztvevők jól hasznosítható, gyakorlatorientált tudást sajátítanak el, amely segítséget nyújt a bírói, ügyészi és nyomozó hatósági munka professzionális végzésére. Olyan ismeretekről van szó, mint például a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatályos jogi szabályozása, a titkos információgyűjtés elméleti és gyakorlati kérdései a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban vagy felderítést és bizonyítást támogató elemző-értékelő tevékenység.

Az Egyetem Kiváló Oktatója címmel is kitüntettet Blaskó Béla szerint kezdetben 30-40 fő képzését végzi majd az egyetem és a jelentkezőknek rendelkezniük kell munkahelyi vezetőjük vagy állományilletékes parancsnokuk hozzájárulásával is. Ők tudják ugyanis azt, hogy melyik kollégájuknak van igazán szüksége a legaktuálisabb ismeretekre. Blaskó Béla úgy látja, hogy minden bűnüldözésben és igazságszolgáltatásban dolgozó szakember számára fontos lenne ezen ismeretek elsajátítása, így reméli, hogy a képzés hosszabb távra szól és akár bővülhet is a résztvevők száma.

A képzés egyik kezdeményezője és koordinátora dr. Tóth Éva ny. kúriai bíró, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi tanára is úgy látja, hogy a képzés elindítását a szervezett bűnözés hazai és nemzetközi jelenlegi helyzete, elszaporodottsága, a jól szervezett terrorcselekmények megelőzése indokolja. A szakember fontosnak tartja, hogy a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban tevékenykedő hivatalos személyek egymás munkáját - azon belül, az egyes munkafolyamatokat, munkamódszereket, szervezési feladatokat is – megismerjék. Ez azonban szerinte csak akkor lehet teljes és eredményes, ha a képzések légkörét - a témák jellege ellenére is - az őszinteség jellemzi, ezért is csak a rendőrség, az ügyészség és a bíróság vezetői által beiskolázottak vehetnek részt rajta. Tóth Éva a képzés tematikájában megjelenő legfontosabb témakörök között említette a szervezett bűnözésre vonatkozó jogi szabályozás fejlődésének megismerését, a tanúvédelem kérdését, valamint a titkos eszközök eredményének bizonyítékként való felhasználásának lehetőségét. A szakember hozzátette azt is, hogy a képzés résztvevői megismerhetik a Belügyminisztérium kiemelt szerveinek bűnfelderítő tevékenységét, a szervezett bűnözés körében előforduló leglényegesebb bűncselekmények feldolgozását, a felderítés és a vizsgálat, valamint a vádemelés jogdogmatikai és bírói gyakorlatát. A szóbeli vizsgával záruló képzést a kezdeményezők, így Tóth Éva is, azért tartják időszerűnek, mert ebben a témában, elsősorban a gyakorlati alkalmazásban bizonytalanságok tapasztalhatóak.

A cikk teljes terjedelmében a Bonum Publicum júliusi számában olvasható.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Blaskó Béla, RTK, 2017

Dékáni szemle az RTK elsőéves hallgatóinál

    • Dékáni szemle az RTK elsőéves hallgatóinál
    • sz4
    • szemle p8234638 original
    • sz5
    • sz7
    • sz6
  • Előző
  • Következő

A következő öt hét nehéz lesz – mondta a Rendészettudományi Kar (RTK) dékánja a hétfőn bevonult elsőéves hallgatóknak, amikor megtekintette reggeli sorakozójukat. Dr. habil. Boda József nyá. nb. vezérőrnagy hozzátette: azt kérte a kiképzőktől, hogy keményen, következetesen, ugyanakkor emberségesen foglalkozzanak az új hallgatókkal. Mint kifejtette: minderre azért van szükség, hogy aki az alapfelkészítés során úgy gondolja, nem tudja elfogadni a kötöttségeket, a fegyelmet, az idejében más pályát választhasson. A dékán egyúttal megerősítette, hogy az elkötelezett hallgatókra számít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, és a későbbiekben várják őket a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek. Dr. habil. Boda József tájékoztatta az elsőéves hallgatókat arról is, hogy az alapfelkészítés intenzív szakaszát követően ők is az RTK új objektumaiban, a Ludovika Campuson folytatják tanulmányaikat. Arra kérte őket, hogy vigyázzanak az általuk szeptember 24-én birtokba vehető épületekre, hiszen azoknak a következő generációkat is kell szolgálniuk.

Az RTK 249 leendő rendőr-, pénzügyőr, büntetés-végrehajtási és tűzoltó tiszt előséves hallgatói augusztus 21-én kezdték meg alapkiképzésüket.  Amíg azonban új hallgatóink (tisztjelöltjeink) tisztnek tudhatják magukat, számos kihívással kell szembenézniük. A tisztjelöltek a beiratkozást követő hat hónapig rendészeti alapfelkészítésen vesznek részt. Ennek intenzív szakaszában (a következő egy hónap alatt) a rendvédelmi szakemberek számára nélkülözhetetlen szolgálati  ismereteket sajátítják el. Megismerik például a rendfokozatokat, a hivatásos állomány tagjai közötti szolgálati érintkezés (így a tiszteletadás, a jelentés stb.) szabályait. Tantárgyaik között szerepel az önvédelem és a lőkiképzés csakúgy, mint az elsősegélynyújtás vagy az alaki foglalkozás. Mindenekelőtt azonban még azt is meg kell tanulniuk, hogyan kell szabályosan viselni az egyenruhát. Az alapfelkészítés intenzív szakaszának lebonyolításában az RTK hivatásos állományú oktatóit, kiképzőit felsőbbéves hallgatók – hallgatói kiképzők – is segítik. A tisztjelöltek a rendészeti alapfelkészítés befejezésekor tisztjelölt vizsgát, majd a hivatásos állomány tagja számára előírt esküt tesznek. Ezt követően folytathatják tanulmányaikat.


Fotó: RTK

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Dékáni szemle, RTK, 2017

Diplomát szerzett az RTK levelező tagozata

    • fokep
    •  dsc6732 2
    •  dsc6733 2
    •  dsc6737 2
    •  dsc6739 2
    •  dsc6741 2
    •  dsc7101 2
    •  dsc7150 2
    •  dsc7591 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar csütörtökön két diplomaosztót is ünnepelt, levelezős alap- és mesterképzéses hallgatók vehették át oklevelüket a Ludovika Campus Szent László Kápolnájában. A diplomaosztók során 37 fő bűnügyi igazgatási, valamint 76 fő rendészeti igazgatási alapképzési szakos hallgató, továbbá 72 fő rendészeti vezető mesterképzési szakos hallgató vehette át oklevelét és a végzettséget igazoló jelvényt. Az ünnepség alkalmával idézték dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminiszterének intelmeit, amelyet a rendvédelmi tiszti kar frissdiplomás hallgatóihoz intézett a 2017. július 1-én megtartott tisztavatáson: „Legyenek bátrak és kitartóak, helytállásukra számít a haza!”

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora a hallgatókhoz intézett beszédeiben kifejtette, hogy a diplomaosztó alkalmával sok mindent ünnepelhetünk: a tanulást, a megszerzett tudást, a sokrétű rendészeti munkát. Kiemelte, hogy a hallgatók által tanult és végzett rendészeti feladatok középpontjában a veszélyek megelőzése és elhárítása áll. Ezek a veszélyek sokféleképp osztályozhatók, ahogy a képzés szakirányú differenciálása is mutatja. „Tisztelettel köszönöm Önöknek az egyetem nevében, hogy nálunk tanultak.” A rektor rávilágított, hogy bár bizonyos hallgatókat parancsban utasítottak a továbbképzésre, a diploma megszerzéséhez szükséges több szemeszteren át tartó gondolkodásra, tudásgyarapításra nem lehet utasítani az embert. „Ehhez kell a belső elhatározás is” – mondta. Patyi András nemcsak mint rektor, hanem mint állampolgár is köszönetet mondott a diplomásoknak, hogy rendészeti ismereteiket gyarapították. Emellett köszönetet mondott a támogató családoknak, oktatóknak, valamint az NKE Fenntartói Testületének.

„Az RTK az egyik alappillérévé vált az egyetemnek” – világított rá a rektor. Ismertette, hogy a karnak sok lépcsőfokot kellett megmásznia, hogy szakfőiskolából egyetemi intézménnyé váljon. Az RTK rengeteget fejlődött: „Az RTK teljes oktatói és kutatói állomány folyamatosan arra törekszik, hogy a kar értékét növelje” – mondta, majd ismertette, hogy új tanszékekkel bővült a kar képzési portfóliója, amellyel új tudományterületeket tud lefedni. A tanítás mellett így a feladat az, hogy gyűjtse, rendszerezze és igazolja a tudományos ismereteket, amit át kell adni a hallgatóknak. Rávilágított, hogy az egyetemi képzés során az elméleti oktatás mellett aktívan részt vettek a rendészeti szervek a gyakorlati oktatásban. Végül Patyi András útravalóul az egyik hallgató példamutató mondását mondta a diplomásoknak: "Hazámat szolgálom, hűséggel, becsülettel - legyen ez mindenki jelmondata.”

Pohárköszöntőjében Dr. Janza Frigyes ny.á. rendőr vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének tagja elmondta, hogy mindig külön öröm számára, ha levelezős képzésben részt vett hallgatók végeznek. Ők azok, akik elkezdték a szolgálatot és megtapasztalták, hogy milyenek a hétköznapok. „Emellett is szeretnének továbbtanulni és fejlődni. Önök közül igazi gyöngyszemek kerülnek ki” – emelte ki. Janza Frigyes kifejtette, hogy a diplomásoknak a tiszti erényekre kell törekedni. Elismerését fejezte ki, hogy a hallgatók munka mellett végezték el az egyetemet. „Önök be tudták bizonyítani azt, ha akarják, el tudják érni céljaikat. Az Önök akarására és elkötelezettségükre ürítsük poharunkat!” – mondta.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Rendőrtiszteket avattak a Várban

    •  dsc5540 2
    •  dsc5299 2
    •  dsc5304 2
    •  dsc5379 2
    •  dsc5429 2
    •  dsc5464 2
    •  dsc5474 2
    •  dsc5489 2
    •  dsc5545 2
    •  dsc5567 2
    •  dsc5593 2
    •  dsc5616 2
    •  dsc5675 2
    •  dsc5768 2
    •  dsc5861 2
    •  dsc5905 2
    •  dsc5925 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának 212 végzett hallgatója tett tiszti esküt a Várban a hétvégén. Pintér Sándor belügyminiszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország közbiztonsága szilárd és szélsőségektől mentes.

A frissen végzett hallgatók a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, Pintér Sándor belügyminiszter, a tábornoki kar és az NKE vezetői jelenlétében tették le a tiszti esküt a Kapisztrán téren. „Legyenek bátrak és kitartóak, helytállásukra számít a haza”- ezekkel a szavakkal köszöntötte az új tiszteket a belügyi tárca vezetője. Pintér Sándor szólt arról, hogy a magyar kormány célja továbbra is az, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országa legyen. „Ennek megvalósítása érdekében hatalmas erőfeszítéseket tettünk és teszünk továbbra is”- tette hozzá a belügyminiszter, aki elmondta, hogy a kormány megvédi a határokat az illegális migránsok és az embercsempészek támadásaitól. Ebben nagy szerepe van a határvadászoknak, de adott esetben a teljes rendőri hívatásos állománynak is, amelynek tagjai a V4-országokkal és a FRONTEX nemzetközi ügynökséggel együttműködve külföldön is teljesítenek szolgálatot a tömeges migráció visszaszorítása érdekében.

„Határaink védelme nélkülözhetetlen, de nem elégséges feltétele hazánk biztonságának fenntartásához. Ehhez önkéntes jogkövetés, társadalmi egyetértés is kell”- hangsúlyozta Pintér Sándor. Szerinte a mindennapok biztonságának fenntartásához a teljes rendészeti hivatásos állományra, a társszervekkel való együttműködésre és az önkéntesen szerveződő egyesületek segítségére is szükség van. „Ennek az összefogásnak az eredménye, hogy Magyarország közrendje és közbiztonsága szilárd, szélsőségektől mentes”- tette hozzá a belügyi tárca vezetője, aki szerint erre a megteremtett rendre vigyázni is kell. Pintér Sándor gratulált az egyetem vezetőinek és oktatóinak, hogy 212 tisztet bocsájtottak ki a köz szolgálatába és reményének adott hangot, hogy minél hamarabb beilleszkednek majd a szolgálati közösségükbe és eredményesen alkalmazzák majd az egyetemen megszerzett tudásukat.

Hallgatói válaszbeszédében Varga Fruzsina rendőr hadnagy köszönetet mondott oktatóiknak, parancsnokaiknak, szüleiknek és barátaiknak, hogy az elmúlt években végig kitartóan segítették munkájukat. „A három év alatt igazi bajtársakká váltunk, és örök barátságok is kötődtek. De a legfontosabb, hogy a szolgálatba vetett hit olyan szilárd alapokat teremtett, amely örökre összeköt minket”- hangsúlyozta a végzős hallgató.

A karról idén 152 tiszt kerül a rendőrséghez, akik bűnügyi nyomozó (46 fő), gazdaságvédelmi nyomozó (23 fő), igazgatásrendészeti (14 fő), közlekedésrendészeti (23 fő), közrendvédelmi (24 fő) és határrendészeti (22 fő) szakirányokon végeztek. A többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (30 fő), a Büntetés-végrehajtási Szervezet (6 fő) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (24 fő) tisztje lesz. Utóbbiak közül 7-en kiváló eredménnyel végezték el tanulmányaikat.

Az NKE megalakulása óta a hagyományos rendészeti tisztképzés megújult. A Rendészettudományi Kar képzései továbbra is nagyon népszerűek, egyes szakokra közel tízszeres a túljelentkezés. Az alapképzés (BA) belügyi alapmodullal kezdődik, amely biztosítja, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos állományába lépők egységesen sajátítsák el a közös ismeretanyagot. A hallgatók a képzés során elméleti és gyakorlati tudást szereznek, amelyet a rendvédelmi szerveknél töltött szakmai gyakorlatokon tudnak elmélyíteni, ha a szükség úgy hozza, a veszélyhelyzet kezelésének feladataiban is részt vesznek. Az RTK arra is figyelmet fordít, hogy a hallgatók elsajátítsák a rendvédelmi szervek tisztjeitől elvárt magasabb erkölcsi értékeket, magatartásformákat, és azokat magukénak vallják.

A végzett hallgatók a diploma megszerzése után tiszti kinevezést kapnak és a rendvédelmi szerveknél végzettségüknek megfelelő beosztásokat töltenek be. Három év gyakorlatban töltött idő után felvételizhetnek a rendészeti vezető mesterképzésre, vagy specializálódhatnak a kar valamely továbbképzési szakán. Az esküt tevő hallgatók július 3-án kezdik meg szolgálatukat a Rendőrségnél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerveinél, illetve a Büntetés-végrehajtási Szervezetnél, rendőrtisztként, pénzügyőr tisztként, tűzoltó tisztként, illetve büntetés-végrehajtási tisztként, hadnagyi rendfokozatban.

A képzések terén jelentős változás várható a következő tanévtől: a hároméves mellett megjelennek a négyéves nappali munkarendű képzések is. Mindkettő a rendvédelmi szervek hivatásos tiszti beosztásaira készít fel, de más ütemezésben. A hat féléves képzések esetében a hallgató ugyan egy évvel korábban szerez oklevelet, de ennek az az ára, hogy naponta, átlagosan hét-nyolc tanórája van. A nyolc féléves képzések esetében a hosszabb képzési idő lehetővé teszi a napi, átlag hat órás terhelést. A hallgatóknak több lehetőségük van a gyakorlati ismereteik, vezetői készségeik elmélyítésére, a tudományos kutatásra, tapasztalataik növelésére és a sporttevékenységre. A levelező munkarendes képzések többségében a rendvédelmi szervek hivatásos állományában dolgozók számára vannak fenntartva. Néhány szakirány azonban civilek számára is elérhető.

A következő tanévtől új mesterképzésen is tanulhatnak majd az érdeklődők. A négy féléves, levelező munkarendű kriminalisztika mesterképzési szakon olyan szakembereket képeznek majd, akik magas szinten képesek közreműködni a bűnügyi felderítő és nyomozati munkában, és a hatékony, megalapozott, tudományos és törvényes bizonyítás lefolytatásában. A képzés során a hallgatók alkalmassá válnak arra, hogy megfelelő módon tudják értelmezni a különféle területen készült igazságügyi szakértői véleményeket, és megtanulják, hogy a mindennapi rendőri munka során miként lehet rendszerszinten is hasznosítani a legmodernebb tudományos-technikai módszerekkel nyert információkat. Szeptembertől Kiberbűnözés Elleni Tanszék jön létre, amivel lehetővé válik a jelenkor informatikai kihívásaira reagálni képes szakemberek, vezetők képzése.

Az RTK-ra idén jelentkezők a hathetes alapkiképzésüket még a Farkasvölgyi úti létesítményben kezdik meg, szeptember végén azonban a volt Rendőrtiszti Főiskola campusa végleg bezárja kapuit. A képzés a továbbiakban XXI. századi körülmények között folyik tovább a Ludovika Campuson felépült új oktatási létesítményekben.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, Tisztavatás, 2017

Oklevélátadó a rendészeti szakos hallgatóknak

    • fokep
    •  dsc3425 2
    •  dsc4316 2
    •  dsc4327 2
    •  dsc4338 2
    •  dsc4344 2
    •  dsc4381 2
    •  dsc4423 2
    •  dsc4439 2
    •  dsc4445 2
    •  dsc4837 2
    •  dsc4863 2
    •  dsc4870 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának mintegy 220 nappali tagozatos hallgatója vehette át oklevelét a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában tartott ünnepségen. Őket ezen a héten, szombaton avatják majd tisztté a budai várban, a Kapisztrán téren.

A rendőrségi ösztöndíjasok oklevélátadóján Prof. Dr. Patyi András kiemelte, hogy ez egy veszélyes, embert próbáló, mégis felemelő hívatás. A rektor felidézte mindazon egykori rendőrök emlékét, akik „értünk adták életüket”. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években jelentős változások történtek mind a kar, mind az egyetem életében: új tanszékek alakultak és tavaly újabb öt évre akkreditáltatta magát az NKE. Emellett további két karral és számos képzéssel bővült az egyetem oktatási portfóliója, és hamarosan új épületeket adnak át a Ludovika Campuson, amely így egységes elhelyezést tud biztosítani az egyetemi polgároknak. „Több mint 70 év elteltével szeptemberben újraindul az önálló államtudományi mesterképzés is”- hangsúlyozta Patyi András, az elmúlt évek eredményeit sorolva. Kiemelte azt is, hogy a következő tanévtől az RTK-n már négyéves képzés keretében is tanulhatnak az intézmény leendő hallgatói. „Fejlődő, erősödő egyetem polgáraiként léphetnek át a szolgálat világába”- tette hozzá Patyi András, aki szerint a most végzettek a későbbiekben is számíthatnak az egyetem támogatására, segítségére. A rektor megköszönte az oktatók, nevelők és dolgozók munkáját, külön hangsúlyozva az egyetemi hallgatói önkormányzat (EHÖK) tevékenységének fontosságát. A rendezvényen Kosztrihán Dávid, az EHÖK elnöke hallgatói elismeréseket adott át. Pro Juventute-díjban részesült Markek Dávid határrendészeti szakirányos hallgató, az egyetemi közösségi díjat pedig Siska Jennifer vehette át.

A  végzett hallgatónak Patyi András rektor, Boda József ny. vezérőrnagy, dékán és Halmosi Zsolt vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes adta át az oklevelet, a kinevezési okmányt és a rendőrségi vállapot. Az oklevélátadót követő fogadáson elismerések átadására is sor került, majd Halmosi Zsolt mondott pohárköszöntőt. A rendőrfőkapitány-helyettes elmondta, hogy a hétvégi tisztavatással a most végzett hallgatók belépnek a magyar rendőrség 50 ezres állományába. „Az Önök munkájára nagyon nagy szükségünk lesz”- hangsúlyozta a vezérőrnagy, példaként említve a magyar kormány tavalyi döntését, amely a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályainak 3000 fővel történő bővítéséről szólt. „Hazát szolgálni nagy felelősség, de hihetetlenül nagy megtiszteltetés is”- tette hozzá a rendőrfőkapitány-helyettes, aki arra kérte a végzett hallgatókat, hogy munkájuk során mindig gondoljanak erre.

Szintén oklevelet kaptak azok a nappali tagozatos hallgatók is, akik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerveinél, a Büntetés-végrehajtási Szervezetnél, illetve a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál kezdhetik meg szolgálatukat július 3-tól. A számukra rendezett oklevélátadón Patyi András hangsúlyozta, hogy az oklevéllel nemcsak a végzett hallgatók, hanem az egyetem, a rendvédelmi szervek nagy közössége és a magyar értelmiség is gyarapodott. „Mindezért elsősorban az egyetem tartozik köszönettel, hogy ide jártak, felkészültek a vizsgákra és meg is feleltek a követelményeknek”- mondta a rektor, aki utalt arra is, hogy mindeközben az NKE oktatási tevékenysége is folyamatosan gyarapodott. „Találjanak örömöt a magyar haza, a köz szolgálatában és a magánéletükben is”- fogalmazott Patyi András. Az ünnepségen egyetemi szakmai díjat vehetett át Kosztrihán Dávidtól Koller Márkó migráció szakirányos hallgató. A végzett hallgatóknak Patyi András rektor, Boda József dékán és a befogadó szervek, intézmények vezetői adták át az oklevelet.

A végzett hallgatók a diploma megszerzése után tiszti kinevezést kapnak és a rendészeti szerveknél végzettségüknek megfelelő beosztásokat töltenek be. Három év gyakorlatban töltött idő után felvételizhetnek a rendészeti vezető mesterképzésre, vagy specializálódhatnak a kar valamely továbbképzési szakán.

A végzett hallgatók Pintér Sándor belügyminiszter, az egyetemi vezetők és a tábornoki kar jelenlétében július 1-jén a Kapisztrán téren teszik le az tiszti esküjüket.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, oklevélátadó, 2017

Befogadó ünnepségen köszöntötték a leendő rendőrtiszteket

    • fokep
    •  dsc2720 2
    •  dsc2727 2
    •  dsc2749 2
    •  dsc2765 2
    •  dsc2769 2
    •  dsc2822 2
    •  dsc2833 2
    •  dsc2838 2
    •  dsc2841 2
    •  dsc2858 2
    •  dsc2875 2
    •  dsc2876 2
    •  dsc2890 2
  • Előző
  • Következő

Mintegy 150 leendő rendőrtisztet fogadott sorai közé a Rendőrség az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Teve utcai épületében rendezett ünnepségen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán (NKE RTK) végzett rendőrségi ösztöndíjas hallgatók emléklapot és útravalóul a Pályakezdő rendőrtisztek kézikönyvét vehették át Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagytól, rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettestől. A végzett hallgató hölgyek ezen kívül egy-egy szál rózsát is kaptak.

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Dr. Janza Frigyes nyá. r. vezérőrnagy, az NKE Fenntartói Testületének tagja, Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, Dr. habil. Boda József nyá. nb. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja, Dr. habil. Hautzinger Zoltán, az RTK oktatási dékánhelyettese, és Dr. Simon Attila r. ezredes, az RTK Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézetének vezetője. Jelen voltak az ünnepségen az ORFK és a Rendőrség területi szerveinek vezetői.

A rendőrségi vezetők bemutatása és a hallgatók köszöntése után Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy mondott beszédet. A rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes hangsúlyozta, hogy a most végzett hallgatók vállalták hazájuk és hazájuk állampolgárainak szolgálatát; leendő rendőrtisztként csak törvényes, szakszerű, kulturált, ugyanakkor határozott intézkedéssel vívhatják ki Magyarország polgárainak megbecsülését. A testület előtt álló kihívásokról szólva a vezérőrnagy kiemelte a migránshelyzet folyamatos kezelését, valamint a közelgő FINA Világbajnokság rendőri biztosítását. Felhívta a leendő kollégák figyelmét arra, hogy tisztként érezzék kötelességüknek a korrupció elleni küzdelmet. Mint fogalmazott: „tisztként önöket közhatalommal és nem egyéni hatalommal ruházzuk fel”. Dr. Halmosi Zsolt végül megköszönte az NKE vezetőinek és oktatóinak a hallgatók felkészítését, a főkapitányoktól pedig azt kérte, hogy segítsék a fiatal tisztek beilleszkedését.

Az NKE oktatási rektorhelyettese a hallgatók munkájáról szólva úgy fogalmazott: „önök sokat tettek azért, hogy itt lehessenek”. Dr. habil. Kovács Gábor az NKE oktató-nevelő munkáját ismertetve hangsúlyozta, hogy az egyetemi közös modul ismeretanyagának a leendő tisztek nagy hasznát fogják venni a társszervekkel való együttműködésben. Kiemelte, hogy egyetemünk egyedinek számít a tekintetben, hogy e falak között nem csupán oktatás, hanem nevelés is folyik, majd szólt a hallgatók külföldi szakmai útjainak fontosságáról. „Álljanak rendíthetetlenül a törvény oldalán, szolgálják és védjék Magyarország állampolgárait!” – búcsúzott a végzős hallgatóktól az oktatási rektorhelyettes, végül megköszönte az ORFK vezetőinek az oktató-nevelő munkához nyújtott folyamatos segítséget.

Az ünnepséget követő állófogadáson Dr. Janza Frigyes a végzős hallgatók helytállásának méltatásával kezdte pohárköszöntőjét, hangsúlyozva, hogy a tapasztalatok alapján vezeti be egyetemünk a négyéves alapképzést. Az NKE Fenntartói Testületének tagja az egyesült államokbeli West Point Akadémia 1700-as években született kadétesküjét idézte útravalóul, ami mindössze egyetlen mondatból áll: „A kadét nem lop, nem csal, nem hazudik, és nem tűri azt, aki ezt teszi.” Dr. Janza Frigyes végül megköszönte az NKE oktatóinak munkáját és azt a segítséget, amit az ORFK nyújtott a jövő rendőrtisztjeinek felkészítéséhez.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az utolsó piknik az RTK-n

    •  dsc1637 2

Egykori és jelenlegi hallgatók, oktatók, dolgozók, valamint családtagjaik búcsúztatták a Rendészettudományi Kar farkasvölgyi úti bázisát. Az RTK ugyanis hamarosan a Ludovika campusra költözik, ahol modernebb körülmények között folytathatják majd az oktatói-kutatói tevékenységet. Az objektumbúcsúztató pikniken a különböző rendészeti bemutatók és zenés megemlékező műsor mellett a 40 évvel ezelőtt végzettek vehettek át elismerő oklevelet. A campus több mint négy évtizedes múltjának néhány érdekes pillanatát elevenítették fel a résztvevők az egyetem stábjának kamerája előtt.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, piknik, 2017

A határrendészeti tisztképzés negyedszázada

    • fokep
    •  dsc3585 2
    •  dsc3588 2
    •  dsc3618 2
    •  dsc3626 2
    •  dsc3644 2
    •  dsc3650 2
    •  dsc3654 2
    •  dsc3659 2
    •  dsc3666 2
  • Előző
  • Következő

"A határrendészet, a határőrizet időben és térben folyamatos" – hangzott el a Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszékének és az MRTT Határrendészeti Tagozatának a Közszolgálati képzés kihívásai a határrendészeti tisztképzés tükrében című konferencián.

Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a rendőrség 2016. évi eredményeit és a határrendészeti szolgálati ág legfontosabb feladatait vette számba előadásában. Elmondta, hogy az elmúlt évben is kiemelkedő volt az illegális migrációval kapcsolatos fellépés, az államhatár védelme. „A rendszert három pillér alkotja: az ideiglenes biztonsági határzár, amelynek műszaki-technikai színvonalát tovább fejlesztjük, az illegális bevándorlást befolyásoló jogszabályok, valamint mindezen feladatok ellátására felkészített állomány. A rendkívüli migrációs helyzet hatékony kezelése érdekében a Kormány 2016 augusztusában döntött a Rendőrség határvadász egységeinek 3000 fővel történő megerősítéséről" - hangsúlyozta a dandártábornok, majd hozzátette: "a megfeszített ütemű toborzómunka eredményeként jelenleg 985 fő, a tervezett létszám mintegy egyharmada már részt vesz a képzésben és május elején szolgálatba léphet az első ciklusban kiképzett több mint 500 fős határvadász állomány."

Pozsgai Zsolt megállapította: tovább csökkent a polgárok szubjektív közbiztonságérzetét alapjaiban befolyásoló 14 bűncselekménynek, illetve a közterületen elkövetett bűncselekményeknek a száma. Így csökkent többek között a testi sértések, a garázdaság, a lopások és betöréses lopások, a személygépkocsi lopások, a zárt gépjármű feltörések, a lakásbetörések, a rablások előfordulása, amely jelentős eredménynek tekinthető. Jó hírnek számít, hogy a közlekedésbiztonság területén az elmúlt két évben tapasztalt kedvezőtlen folyamatok megálltak, ismét csökkent a közlekedési balesetben meghalt személyek száma. Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma 430 607-ről, 36 517-re csökkent. Felidézte, hogy a hatékonyabb határőrizeti tevékenység ellátása érdekében az Országgyűlés 2016. július 05-ei hatállyal tovább szigorította a jogszabályi környezetet. Ennek keretében több tízezer illegális migráns Európai Unió területére történő belépését akadályozták meg a rendőrök és katonák, illetve a biztonsági határzáron átjutott, feltartóztatott migránsokat visszakísérték a határzárhoz és a tranzitzónához irányították.

Megtörtént az ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítése is. Pozsgai Zsolt kiemelte, hogy a rendőrség szolgálati tevékenységét az elmúlt időszakban is az eredményesség jellemezte. A Rendészettudományi Kar tisztjelölti állományról is beszélt, akik képesítésüknek megfelelő szolgálati feladatot is elláthatnak a jövőben. Elismerően szólt a Rendvédelmi Tagozat nevelő munkájáról. A migrációs válságok kezelésével összefüggő gyakorlati jártasságok elsajátítását rendkívül fontosnak tartja. Végezetül az országos rendőrfőkapitány-helyettes a Határrendészeti Tanszék oktatóinak az elmúlt huszonöt évben végzett munkájáért elismerését fejezte ki.

Dr. Virányi Gergely ny. határőr dandártábornok előadásában emlékeztetett: a határrendészeti tisztképzés a határőrképzésből alakult át, majd személyes élményét is megosztotta a jelenlévőkkel: 1992 februárjában tartott először előadást a díszteremben. "A migrációs hullámok hatékony kezelése, az idegenrendészeti feladatok szakszerű elvégzése mindig is a legfontosabb feladatatok között szerepelt" – jelentette ki a dandártábornok, aki az elmúlt 25 éves időszakra visszatekintve a legfontosabb eredményeket is számba vette: a délszláv válság példaértékű kezelése, a duális rendészeti és védelmi funkció, illetve határvédelmi feladatrendszer ellátása, a hazai és a nemzetközi együttműködés kiszélesítése, a logisztika teljes körű korszerűsítése. "Negyedévszázad alatt generációváltás történt, a határőrtisztképzésben pedig nagy léptékű fejlesztések történtek, miközben a határrendészeti tisztképzés szellemi centrumaként működik a tanszék" - hangsúlyozta Virányi Gergely, aki a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola határrendészeti szakiránya alapításának körülményeiről beszélt. Köszönetet mondott az egykori vezetőknek, megköszönte, hogy részese lehetett a határőrök képzésének.

A határrendészeti tisztképzés aktuális helyzetképét vázolta fel Dr. Varga János ny. határőr ezredes, tanszékvezető, főiskolai tanár. Elmondta, hogy a szakirányon 1163 hallgató kapott oklevelet az elmúlt 25 évben. Megállapította, hogy a határrendészeti tisztképzés harmonikusan illeszkedik a rendészeti tisztképzés rendszerébe.

Dr. Kiss Lajos PhD. r. alezredes, adjunktus a Frontex és a határőr tisztképzés kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a Frontex nem ismeri a tiszt kifejezést, csak a tisztviselőt. "A határőr mesterképzés elindítása egy új szakaszt nyitott meg a FRONTEX képzési tevékenységében, ugyanis a FRONTEX ennek segítségével saját képzésben részesítheti a jövő határőr vezetőinek egy részét”.

A kihívásokról beszélt Dr. Balla József r. alezredes, egyetemi docens. "Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a határrendészeti speciális szakmai ismeretekre szükség van" – fogalmazott az alezredes.

Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes, egyetemi docens a rendészeti vezető mesterképzés legfontosabb ismeretköreit mutatta be a jelenlévők számára, majd beszélt a hallgatókkal szembeni elvárásokról is.

Szó volt még a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti helyzetéről, a fiatal tisztekkel szemben támasztott elvárásokról, beilleszkedésük tapasztalatairól, a „Szent László” Határigazgatási Tudományos Diákkör tevékenységéről.

A határrendészeti tisztek felkészültségének megfeleléséről, a közszolgálati képzés aktuális kihívásairól Markek Dávid, a határrendészeti szakirány végzős hallgatója, az RTK HÖK elnöke beszélgetett a Tanulmányi Vándordíj nyerteseivel. Takács Éva c. r. alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység-irányítási Központjának vezetője, Kalmárné Dr. Pölöskei Anett c. r. alezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság hivatalvezetője, Hegedűs Tamás r. őrnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Ügyeleti Osztály ügyeletvezetője, Vájlok László r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság, Határrendészeti Főosztály osztályvezetője, Hegedűs Dániel r. főhadnagy, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Rendészeti Főosztály, Határrendészeti Osztály alosztályvezetője, Gáspár Gyula r. őrnagy, Készenléti Rendőrség, Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársa és Dr. Zámbó Péter püőr. dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Bűnügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.

A Határrendészeti Tanszék létrehozásának jubileumi évfordulója alkalmából megjelent a határrendészeti tisztképzés negyedszázadáról szóló könyvet Deák József r. alezredes mutatta be. A kötet felidézi az elmúlt évek eseményeit, a határőrség modernizációjának körülményeit és azt is bemutatja, hogy az egykori hallgatók hogyan hajtottak végre egy teljes szakmai generációváltást a társadalom szolgálatában.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, konferencia, 2017

Oklevelet kaptak a rendvédelmi szóvivők

    • fokep
    •  dsc0954 2
    •  dsc0973 2
    •  dsc0981 2
    •  dsc1095 2
    •  dsc1097 2
    •  dsc1101 2
    •  dsc1117 2
  • Előző
  • Következő

Oklevelet vehettek át a rendvédelmi szóvivő szakirányú továbbképzési szak hallgatói a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. „Önök nagyon fontos szereplői a rendvédelmi szektornak. Önök jelenítenek meg minket, adnak számot a rendvédelemről a nagyközönség érdeklődésére számon tartott eseményekről. Ezért az Önök megjelenése, hitelessége és meggyőző ereje rendkívül fontos számunkra” – mondta Dr. Janza Frigyes, nyá. r. vezérőrnagy az NKE Fenntartó Testületének tagja a végzett hallgatóknak.

Az NKE Vezető-és Továbbképzési Intézete (VTKI) szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt indította útjára a rendvédelmi szóvivő képzés első évfolyamát, amely intenzív, médiakurzusokon túlmutató, minőségjavulást eredményező felkészítést biztosít a rendvédelmi szóvivők számára. A szak fő célja, hogy a rendvédelmi területen dolgozók olyan felkészítést kapjanak, amellyel lehetővé válik az elmúlt évtizedekben átalakult hazai hírszolgáltatáshoz, a rendvédelmi szervezetek belső és külső nyilvánosságigényéhez, a média nyelvéhez alkalmazkodni képes, szakszerű és minőségi közszolgálati információközlés. Az egyéni fejlesztési igényeket figyelembe vevő képzés a hallgatókat alkalmassá teszi a szervezeten belüli és azon kívüli szóvivői feladatok magas színvonalú ellátására, a hagyományos és az új médiafelületek párhuzamos használatára. A két féléves kurzuson nagy hangsúllyal jelenik a hallgatók kiscsoportos médiakommunikációs hatékonyság-fejlesztése és személyes kompetenciafejlesztése.

Janza Frigyes az első ünnepi beszédében megemlítette, hogy direkt kérvényezte azt, hogy a továbbképzési szak vizsgabizottságának tagja lehessen, ahol a hallgatók sikeres záróvizsgát teljesítettek. Külön megköszönte a hallgatói észrevételeket, amelyet a képzésfejlesztéssel kapcsolatban adtak. Végül köszönetet mondott a képzés támogató oktatóknak, szakfelelősöknek, majd a hallgatókhoz fordult: „Kívánom Önöknek, hogy legyenek sikeresek a pályájukon, hogy tudják biztosítani a rendvédelmi szervek számára azt, hogy továbbra is jól dolgozzunk. Ebben segítsenek minket, hogy minél eredményesebb legyen a bűnmegelőzés.”

Prof. Dr. Kis Norbert egy évvel ezelőtt is már köszönthette a hallgatókat, amikor a kurzus elindult.  Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese mérlegelte az elmúlt évet. Véleménye szerint a rendvédelmi szervek kommunikációja egyre fontosabb lesz a jövőben, amely döntően azzal magyarázható, hogy a személyi biztonság kérdése folyamatosan felértékelődik. Kis Norbert kiemelte, hogy ez ma a politikában, valamint a médiában is egyre nagyobb szerepet kap. „Ebben a világban rendkívül fontos, hogy a rendvédelmi szervek kommunikációja korrekt legyen, hogy a szükségesnél jobban ne erősítse a félelmeket és az óvatosságot. Fontos, hogy próbálja meg egészséges szintre beállítani a biztonságérzetet, továbbá világos és közérthető legyen. Bízom abban, hogy ez a képzés hozzájárult ahhoz, hogy ezt a munkát így végezzék” – mondta.

Az ünnepségen 22 fő vehette át az oklevelét Kis Norbert rektorhelyettestől, amellyel közszolgálati életpályájukat rendvédelmi szóvivőként folytathatják.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, oklevélátadó, 2017

Nagy volt az érdeklődés az RTK képzései iránt

    •  dsc8859 2
    •  dsc8819 2
    •  dsc8822 2
    •  dsc8823 2
    •  dsc8834 2
    •  dsc8882 2
    •  dsc8873 2
    •  dsc8900 2
    •  dsc8905 2
    •  dsc8922 2
    •  dsc8969 2
  • Előző
  • Következő

Ezernégyszázan voltak kíváncsiak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának nyílt napjára, amelyet az NKE Farkasvölgyi úti kampuszán tartottak - idén utoljára.

Dr. Hautzinger Zoltán oktatási dékánhelyettes a nyílt nap moderátoraként a kar földrajzi elhelyezkedésére is utalva az RTK-t Magyarország legmagasabb szintű felsőoktatási intézményének nevezte.

Az NKE Rendészettudományi Karának dékánja, Dr. habil. Boda József ny. nb. vezérőrnagy megnyitó gondolataiban reményét fejezte ki, hogy a következő tanév kezdetén, a rendészeti alapfelkészítésen együtt futhat majd több jelenlévő fiatallal.

Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora fontosnak tartja a Rendészettudományi Karon a gyakorlati és az elméleti ismeretek oktatásának, a szakmaközpontú és az elméleti felkészítésnek a megfelelő arányát. „A kiképzéshez ugyanis gyakorlati ismeretekre van szükség, az elméleti ismeretek megszerzéséhez pedig elengedhetetlen a tudomány művelése.” A rektor felidézte, hogy az NKE öt éve kezdte meg a működését. Utalt Montesquieure, a három hatalmi ág elválasztásának elvére. Elmondta, hogy az egyetem a végrehajtó hatalom tudásigényének a kielégítésével foglalkozik, amely hatalmi ág három területre bontható: kormányzás, honvédelem, közigazgatás. Ez utóbbihoz kapcsolódik a Rendészettudományi Kar képzési profilja. Patyi András felidézte, hogy a rendészeti tevékenység 1500-2000 évvel ezelőtt magát a közigazgatást jelentette, a közigazgatás ekkor maga volt a rendészet. „Mindig is a rend fenntartása volt a cél, annak szabályait, törvényszerűségeit, veszélyeit szükséges ismerni, a belső biztonságra leselkedő veszélyeket elhárítani”- hangsúlyozta a rektor, hozzátéve azt, hogy a rendőri hivatás magas szinten professzionalizált szakmává vált. A Rendészettudományi Kar munkájában résztvevő rendészeti szakemberek feladata, hogy megtanítsák a hallgatóknak, milyen technikai és jogi eszközökkel, milyen módszerekkel deríthetik föl a veszélyeket, és akadályozzák meg, hogy azok valódi veszéllyé váljanak. „A leendő rendvédelmi dolgozók majd azért felelnek, hogy az állampolgárok békében éljenek.” A rektor felhívta a figyelmet a jogi ismeretek fontosságára és arra, hogy ezek a képzések magas szintű elméleti tudást igényelnek. Végezetül az alapkiképzés nehézségeiről beszélt, majd hangsúlyozta, hogy az RTK-n pszichikai, jogi, igazgatási rendészeti komplex képzés folyik.

A rendezvényen az érdeklődők részletes tájékoztatást kaptak a 2017. évi felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról, az alkalmassági vizsgálatokról (fizikai-kondicionális felmérő, egészségügyi és pszichológiai alkalmassági), az alapkiképzésről és a rendészeti ösztöndíjas hallgatók jogállásáról. Szó volt a tisztjelölti jogállásról, a hat és a nyolc féléves alapképzés közötti legfőbb különbségekről. A pályaválasztás előtt álló fiatalok megismerkedhettek a kar képzéseivel, minden szakirányról felvilágosítást kaphattak.

Dr. Simon Attila r. ezredes, a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet vezetője az alapkiképzésről és a tisztjelölti jogállással kapcsolatos sajátosságokról tájékoztatta a jelenlévőket, valamint a Rendészettudományi Kar hallgatóival szemben támasztott sajátos, illetve speciális elvárásokról és követelményekről beszélt. „A hozzánk jelentkező hallgatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy nem szakmát, hanem hivatást választanak és életpályájuk során szolgálatot fognak ellátni. A hivatásra illetve a szolgálatra való felkészülés megköveteli, hogy hallgatóink elsajátítsák azokat a sajátos szolgálati- és életviszonyokat, melyek a rendvédelmet jellemzik”- hangsúlyozta az ezredes. Majd hozzátette: az RTK önálló szervezeti egysége a Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet, melynek alapvető feladata a gyakorlati képzés, a rendészeti alapfelkészítés megszervezése és végrehajtása, a szervezeti kultúra megismertetése, a fizikai-kondicionális felkészítés, a rendőri intézkedések gyakorlati elsajátíttatása, az alaki képzés, a lövészeti kiképzés, az informatikai felkészítés.

Elmondta azt is, hogy a nappali munkarendes, rendészeti képzésben részt vevő hallgatók tisztjelölti jogállásban tanulnak. A szabályozás célja az volt, hogy a rendvédelmi tisztképzésben hivatásos pályára készülő hallgató már a képzési időszakban is szorosabb kapcsolatban álljon a foglalkoztatni kívánó rendvédelmi szervvel és már ekkor kialakuljon a hivatásos életpálya iránti elköteleződés, a hivatással együtt járó életviszonyok elfogadása, az azokkal való azonosulás.

Hoffmann Márk r. hadnagy, egykori RTK HÖK elnök, jelenleg baleseti vizsgáló a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályán. Tavaly végzett az RTK-n, ahol olyan tudást sajátított el, amelyet a gyakorlatban is tud hasznosítani.

A mogyoródi Hragyel Zsófia Gödöllőn tanul, minden vágya, hogy a hazáját szolgálja. A gazdaságvédelmi nyomozó szakirány iránt érdeklődik, amelyről az Educatio szakkiállításon tudott meg részletes információkat. Édesanyja egykoron szintén ebbe az intézménybe jelentkezett, de végül nem fejezte be a tanulmányait.

A szekszárdi Márk Péter bűnügyi nyomozó szeretne lenni. Fontosnak tartja a fizikai erőnlétet, ezért rendszeresen sportol. A bemutatók lenyűgözték és hasznos volt számára a hallgatókkal folytatott beszélgetés is, melynek során megosztották vele személyes tapasztalataikat az oktatásról és a hallgatói létről.

Dr. Gáspár Miklós r. alezredes elmondta, hogy a bűnügyi szakterület iránt érdeklődtek a nap folyamán a legtöbben, több száz diák számára adott tájékoztatást a képzésekről. Számos szakmai kérdést tettek föl a középiskolások, melyekre naprakész információkkal tudott szolgálni, ugyanis az RTK oktatói folyamatosan együttműködnek, kapcsolatot tartanak az ORFK bűnügyi szerveivel.

A nyílt nap résztvevői kipróbálhatták, hogy képesek-e teljesíteni az RTK által előírt fizikai követelményeket, valamint intézkedéstaktikai, alapkiképzést jellemző bemutatókat és rendőrségi eszközöket is megtekinthettek.     


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, nyílt nap, 2017

Nyílt nap az RTK-n és a NETK-n

    • rtk_netk

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet bemutató nyílt napok keretében január utolsó hétvégéjén a Rendészettudományi Kar (RTK) és a Katasztrófavédelmi Intézet (KVI), valamint a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) is megnyitja kapuit az érdeklődők előtt.

A képzésekkel kapcsolatos információk megosztása mellett számos gyakorlati bemutatóra is sor kerül az RTK január 27-i (péntek) nyílt napján. Az érdeklődők megtekinthetnek egy tonfa- és egy intézkedéstaktikai bemutatót, valamint részt vehetnek egy fizikai-kondicionális felmérésen. Utóbbi azért is lehet fontos a továbbtanulás előtt állók számára, mert a karra való felvételizés része egy fizikai alkalmassági vizsga is. A leendő hallgatók a nyílt napon különböző rendőrségi eszközöket is megtekinthetnek, és információkat kaphatnak a sikeres felvételit követő alapkiképzésről is. A 11 órától kezdődő rendezvényre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Farkasvölgyi úti campusán kerül sor.

Ezen a hétvégén ismerkedhetnek meg részletesebben az érdeklődők az NKE nemzetközi képzéseivel is. A NETK január 28-i (szombat) nyílt napján külön előadásokon mutatkoznak be a kar szakjai, valamint a kutatóközpontok is. Az alap- és mesterképzések mellett így információkat kaphatnak a leendő hallgatók az Amerika Tanulmányok Kutatóközpontról, a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központról, valamint a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont működéséről. Az információs standokon találkozhatnak a karon működő szakkollégiumok és a hallgatói önkormányzat képviselőivel, valamint megtekinthetik a rendezvénynek helyszínt adó Ludovika Főépületet és az Orczy úti Kollégiumot is.

A részletes programok itt érhetőek el:

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, RTK, nylít nap, 2017

Negyvenöt éves a rendészeti felsőoktatás

    • fokep
    •  dsc0399 2
    •  dsc0421 2
    •  dsc0441 2
    •  dsc0445 2
    •  dsc0626 2
    •  dsc0668 2
    •  dsc0674 2
  • Előző
  • Következő

„Két közösség ünnepel ma együtt, a rendészeti és rendvédelmi szervek állománya, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közössége. Az intézmény által biztosított jogi, kulturális és szervezeti keretek között emlékezünk meg a rendészeti felsőoktatás elmúlt évtizedeiről”- hangzott el a Rendészettudományi Karon, a rendészeti felsőoktatás 45. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepi szenátusi ülésen.

Prof. Dr. Patyi András rektor a felsőoktatással szemben támasztott hármas követelményrendszerről beszélt: az egyetemeken az oktatók tudományos kutatást végeznek, tananyagokat állítanak elő és ezeket tanítják. Felelevenítette a bolognai típusú rendszert, mely az alapvető törvényi kereteit jelenti a magyar felsőoktatásnak. Elmondta, hogy az RTK minden az egyetemmel szemben támasztott követelménynek megfelel.

Az NKE rektora felidézte, hogy a rendszerváltást követően drasztikus gazdasági és társadalmi átalakulás történt hazánkban, új törvények léptek hatályba és megváltozott a rendőrség szerepe, illetve a vele szemben megfogalmazott társadalmi elvárások is, amelyekre az intézmény is megfelelőképpen reagált. „Dicséret, elismerés és hála illeti azokat a tanárokat, akik a főiskolán ezt a változást végrehajtották. Mindez abban a tudásban gyökerezett, amelyet 1990 előtt megszereztek, a rendészetet szakmának, tudománynak, tudásnak tekintették és ennek megfelelően nevelték a tiszti állományt”- hangsúlyozta Patyi András, majd a következő gondolatokkal zárta ünnepi köszöntőjét: „A rendészeti tevékenység egyidős magával az állammal. A rendészet a legösszetettebb állami tevékenységek egyike, hiszen egymástól különböző kompetenciákat igényel egyszerre. Ezekre kell felkészítenünk a hallgatókat. A legkomplexebb állami tevékenység, mert másodpercek törtrésze alatt kell döntéseket hozni”- fogalmazott az egyetem rektora. Majd hozzátette: „Magas szintű, gyors döntési képességekkel kell rendelkezni. Egyszerre kell beszélni a jog nyelvét, érteni a társadalom nyelvét, a bűnözők észjárását, a társadalom rezdüléseit. A rendészeti tevékenység az emberek közvetlen közelében zajló közigazgatási tevékenység. A rendőrség mindig az államrendszer fenntartását kell, hogy szolgálja.”

Zsinka András személyügyi helyettes államtitkár, a jogelőd intézmény egykori hallgatója Pintér Sándor belügyminiszter nevében köszöntötte a rendészeti felsőoktatás 45. évfordulója alkalmából megjelent ünneplő közönséget. „Az évfordulós ünnepségek a múlt és a jelen összevetésére mindig alkalmat adnak. Egy jó felsőoktatási intézmény azonban sosem öregszik, csak gyarapszik és erősödik minden eredménnyel”- hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Majd emlékeztetett: a Rendőrtiszti Főiskola megalakulásával igazán érték lett a tudás és a képzettség. A belügyi szférában és a felsőoktatás rendszerében is elismert képzőhellyé vált az intézmény. Felidézte az egyetemi integráció időszakát is, melyre a vezetők sikeresen felkészítették a főiskolát. Beszélt az új közszolgálati életpályaprogramról is, melynek óriási szerepe van a hivatástudat, a szakmai tudás, a szolgálati teljesítmény és a tapasztalat kiteljesítésében. „Hiszen a tudás fejlesztése és a szolgálati tapasztalat hasznosítása kiszámítható karrierlehetőséget biztosít. Büszkék vagyunk a rendészeti felsőoktatás eredményeire. Magunkénak érezzük az itt folyó munkát, számíthatnak ránk, mi pedig számítunk Önökre”- fejezte be gondolatait Zsinka András.

Janza tábornok úr köszöntőjében elmondta, hogy a 45 éves jubileum jó alkalom arra, hogy egy pillanatra megálljunk, visszaemlékezzünk és a rendészettudományi kar fogadja azt a tiszteletet, amelyet a szenátus sugároz a kar irányába. Kiemelte, hogy az eltelt 45 évet két szakaszra bonthatjuk, egy negyven éves időszakra, valamint az elmúlt öt éves periódusra. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Fenntartói Testület számos olyan szervezeti és igazgatási döntést, intézkedést hozott, amely a rendészettudományi kar folyamatos fejlődését szolgálja, amelyek megteremtik a feltételét a legmagasabb szintű, minőségi oktatásnak. „Amit az igazgatás elvégezhetett, azt elvégezte, és most a tanárokon, oktatókon, kutatókon múlik az, hogy milyen minőségben tudják realizálni a Belügyminisztérium vezetésének és a végrehajtó szervezetek igényeit, elvárásait.”

Beszédében megosztotta a hallgatósággal a rendvédelmi oktatás, képzés elméletének legfontosabb dilemmáját, ami gyakorlatilag évtizedek óta foglalkoztatja a világ összes rendőrképző intézményét, rendvédelmi szervét, hogyan képezzünk rendőrtiszteket, a rendőrtisztek utánpótlása milyen stratégiai alapokon, milyen stratégiai elképzeléseken nyugodjék. Kiemelte, hogy alapvetően két nagy modell különböztethető meg, az egyik az angolszász modell, valamint a közép-kelet európai modell, mint amilyen a miénk volt az elmúlt évtizedekben. Ennek során a fiatal érettségizett hallgatókat három év alatt szakfőiskolai képzéssel tisztekké képeztek. Ezt a modellt jogosan érték kritikák a végrehajtó vezetők részéről, hiszen nem volt elég gyakorlatias a képzés.

„Az elmúlt időszakban azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, a rendvédelmi oktatás kinyílt a polgári élet felé, ami nagyon helyes, de egyben az is világossá vált, hogy katonai előképzettség, gyakorlati tapasztalatok megléte nélkül három év képzési időbe nem lehet beilleszteni azt a tananyagot, amit a tiszteknek el kell sajátítaniuk. Ezért is született meg az a javaslat, hogy négy éves képzésre térjen át a Rendészettudományi Kar”- hangsúlyozta a vezérőrnagy.

Janza Frigyes köszönetet mondott továbbá az igazgatásban résztvevőknek, akiknek az intézkedései biztosították annak a lehetőségét, hogy ilyen magas szintű képzés folyhasson az RTK-n. Köszönetet mondott Pintér Sándor belügyminiszternek, Felkai László és Zsinka László államtitkároknak, valamint a volt parancsnokoknak és oktatóknak. Köszönetét fejezte ki a pénzügyi és gazdasági szakembereknek is, akik megteremtették a pénzügyi hátteret a minőségi működéshez.

„Jó úton haladunk, de sok feladat áll még előttünk, sok mindent kell tennünk még, hogy az Egyetem a legjobbak közé emelkedjen”- fogalmazta meg útravalóul a jelenlévők számára a vezérőrnagy.

Prof. Dr. Sallai János, az RTK tanszékvezető egyetemi tanára az emlékkiállítást megnyitó gondolataiban kifejtette, hogy a 2016-os év több szempontból is rendkívül fontos állomás a rendészet, rendészeti oktatás, rendészettudomány életében. 172 év után 2016-ban a rendészettudomány etablációs folyamatának eredményeként a Rendészettudományi Doktori Iskola létrehozása megtörtént, és ugyanebben az évben ünnepelhetjük a felsőfokú rendőrtisztképzés 45. évfordulóját. Felidézte, hogy 1844-ben Karvasy Ágoston a rendészet jeles tudósa, a rendészettudomány első kiemelkedő képviselője „A politikai tudományok rendszeresen előadva” c. könyvének első kötetében külön fejezetet szentelt a rendőrségi tudománynak. A Közbiztonság 1870-ben megjelent második számában a főszerkesztő egy rendészeti iskola létrehozásáért emelt szót, melyet alátámasztott még azzal a gondolattal, hogy nem a rendszer, nem a betű, hanem a képzett rendőr képes a törvény alkalmazására.

A professzor elmondta, hogy 1947-ben létrehozták a Magyar Államrendőrség Tiszti Akadémiáját, melyet 1949-ben Rendőr Törzstisztképző Főiskola felállítása követett. Később, 1953-ban Corvin Ottó néven bűnügyi szakiskola létesült. 1950-1956 között a tisztképzés a Rendőrtisztképző Iskolán folyt. A szovjet mintára megszervezett állambiztonság tisztjei kezdetben a Rendőr Akadémián tanultak, majd 1949-től a Félix Edmundovics Dzerzsinszkij nevét viselő Állambiztonsági Tisztképző Iskolán folytatták. Ezzel párhuzamosan az ÁVH vezetőit a Szovjetunióban képezték ki. A kialakult helyzet fenntartása, a „szocialista törvényesség” fokozott biztosítása, a társadalmi tulajdon védelme és a bűnözők elleni fokozott harc érdekében az akkori párt, és állami vezetők a rendőrség feladat- és hatáskörét 1955. évi 22. számú törvényerejű rendeletben rögzítették, és miközben tagadták a múltat, a rendelet mellékleteként felhasználták az előző időszak jogszabályait. 1956-os forradalom után a belügyi vezetés számára egyértelművé vált, hogy a rendőrtiszti állománnyal szemben magasabb követelmény támasztása érdekében, magasabb színvonalú képzésre van szükség, amely csak hosszabb időtartamú iskolán lehetséges. Ennek következtében a Honvédelmi Tanács 1959-ben elrendelte a Rendőr Akadémia felállítását. Már ekkor felmerült az igény, hogy az általános tantárgyak oktatását egyetemi szintűvé kell tenni. 1962-1971 között BM Határőrség, Karhatalom és Kormányőrség középfokú tiszti továbbképzésére létrehozták a BM Akadémiát.

Az Elnöki Tanács Elnöke 1970. 30. tvr-el Rendőrtiszti Főiskolát létesített. A RTF hároméves nappali és négyéves levelező tagozaton 1971/72 tanévvel hirdette meg a képzéseit. Újdonságként jelentkezett, hogy a Főiskolai kereteket kapott rendőrtisztképzés tanterveit a belügyminiszter és a művelődési miniszter együttesen hagyta jóvá.

„E Főiskola alapításának 45. évfordulója alkalmából vagyunk itt most jelen ebben a főépületben, amely korábban is szolgálta ugyan a rendőrképzést, de eredetileg apácazárdaként funkcionált. Mind az épületeknek, és mind a tárlatnak üzenete van. Tudósítanak bennünket arról a korszakról, arról a 45 évről, amikor itt Magyarország egyetlen rendőrtisztképzést folytató főiskolája működött. A tárgyak, tematikák, könyvek, egyenruhák üzenetek a múltból, amelyek a volt hallgatók és tanárok számára mindig útravalóul szolgáltak és melynek eredményeként négy évtizeden keresztül a főiskola felkészült rendőrtiszteket bocsátott ki. A kiállításnak és az ünnepségnek különösen nagy jelentősége van, hisz ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy éven belül elhagyjuk ezt az objektumot, és a Ludovikára költözünk. Úgy gondolom, hogy a rendőri hivatás terén nagy szerepe van a tradíciónak, a tradíciók ápolásának, ezért arra kérek minden résztvevőt, hajdani és jelenlegi hallgatót, tanárt, az RTF egykori, és a NKE RTK dolgozóját, hogy őrizzék meg az objektum, és az objektumban töltött idők emlékét”- zárta ünnepi gondolatait Sallai János.

A rendezvényen egyetemi és kari elismeréseket adott át Prof. Dr. Patyi András, valamint Dr. habil. Boda József dékán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának döntése alapján rektori elismerő oklevelet kapott Vincze Gabriella tanulmányi referens és Szalainé Szűcs Szilvia pénzügyi főelőadó, szakmai tevékenységük elismeréseként. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Dékáni Tanácsának döntése alapján Kratochwill Ferenc emlékgyűrűt kapott Dr. Janza Frigyes ny. rendőr vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár, miniszteri biztos, a Nemzeti Közszolgálat Egyetem Fenntartói Testületének ügyvivője. Dr. Janza Frigyes már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejöttét előkészítő feladatokban is tevékeny szerepet vállalt. Az egyetemi évek alatt pedig a Fenntartói Testület ügyvivőjeként és tagjaként azon fáradozott, hogy a Rendészettudományi Kar mind a belügyminisztériumi, mind az egyetemi elvárásoknak minél hatékonyabban tudjon megfelelni. Oktatásszervezői tevékenysége jelentős mértékben segítette, hogy a rendészettudomány a kellő hangsúllyal jelenjen meg az egyetemi képzésben, emellett elvitathatatlan szerepet vállalt a Rendészettudományi Kar kriminalisztikai szervezetének fejlesztésében, a kriminalisztikai mesterképzési szak és kriminalisztikai szakirányú továbbképzések megalapításában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Dékáni Tanácsa döntése alapján Kratochwill Ferenc díjat kapott Gáspár Dorina pénzügyőr hallgató. Az egyetem rektora és a kar dékánja a Rendészettudományi Kar, valamint jogelőd intézménye, a Rendőrtiszti Főiskola korábbi vezetői emléklapot és emlékplakettet kaptak: Dr. Dános Valér ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, Dr. Magyar József ny. r. dandártábornok, Prof. Dr. Finszter Géza ny. r. ezredes, Dr. Matei László ny. r. ezredes, Dr. Lőrincz József ny. bv. dandártábornok, Dr. Virányi Gergely ny. hőr. dandártábornok, Dr. Németh Zsolt ny. r. ezredes, Prof. Dr. Fórizs Sándor ny. r. dandártábornok, Prof. Dr. Sallai János r. ezredes, Czáder Imréné r. ezredes és Kenyeres András ny. r. ezredes.

Az eseményre emlékkiadvány készült, melynek az volt a célja, hogy a rendészeti felsőoktatásról, az intézmény történetéről, a jogelőd Rendőrtiszti Főiskola és a Rendészettudományi Kar parancsnokainak életútjáról, szakmai pályafutásáról méltóképpen megemlékezzen. A kötetet egykori és jelenlegi hallgatókkal, oktatókkal, vezetőkkel készített interjúk színesítik.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kezdetét vette a rendészeti alapkiképzés

    • Rendészeti alapkiképzés

A szeptemberben induló tanévre 274-en nyertek felvételt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának nappali munkarendes képzéseire,akik közül 230-an már megkezdték  a rendészeti alapfelkészítés intenzív, öthetes szakaszát a rendvédelmi tisztté válás útján. A felkészülés heteiben szoros napirendnek megfelelően a Rendvédelmi Tagozat rendészeti kiképzői és gyakorlati oktatói, valamint 22 fő hallgatói kiképző gondoskodik az újoncok képzéséről. Ennek keretében szolgálati alapismeretek oktatása zajlik, melynek során a rendvédelemre jellemző fegyelem, pontosság, a hivatásos léthez kötődő gondolkodásmód, valamint a hivatástudat kialakítására és erősítésére, a fizikai kondíció fejlesztésére helyezik a hangsúlyt a rendészeti kiképzők. A szakirányokhoz kötődő szakmai alapismeretekkel és a szolgálati feladatokhoz kapcsolódó alapvető jogi ismeretekkel is megismerkednek a hallgatók, akik szakaszokba beosztva kezdték meg a tisztté váláshoz vezető feladatok elsajátítását bűnügyi nyomozó (82 fő), gazdaságvédelmi nyomozó (15 fő), pénzügyi nyomozó (16 fő), iparbiztonsági (11 fő), katasztrófavédelmi műveleti (12 fő), büntetés-végrehajtási (10 fő), határrendészeti (13 fő), igazgatásrendészeti (13 fő), közlekedésrendészeti (20 fő), közrendvédelmi (20 fő), valamint vám- és jövedéki igazgatás (18 fő) szakirányokon.

Augusztus 29-től a biztonsági (22 fő) és a migrációs (22 fő) szakirányok hallgatói is csatlakozhatnak az évfolyamhoz.

Cimkék: RTK, 2016

„Európa tőlünk tanulta a szakmát” - 68 éve a rendőrség szolgálatában

    • less ferenc 1 rendvedelem
    • rendvedelem keszi 2
    • rendvedelem
    • rendvedelem dunakeszi 2
    • rendvedelem dunakeszi
    • rendvedelem keszi
  • Előző
  • Következő

Az ember és a kutya kapcsolata a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Számos emlék tanúskodik arról, hogy az ember és a kutya társulásából milyen értékes előnye származott az emberiségnek. Ez a szolgálati kutyák estében sincs másképp, akik ugyanúgy a hazát szolgálják, mint gazdáik. Minderről a dunakeszi kiképzőközpontban személyesen is meggyőződhettünk.


 

A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ Dunakeszin, egy 27 hektáros területen található. Jogelődjét a belügyminiszter kezdeményezésére 1948-ban alapították meg Budapesten. A rendőrkutyák képzése Kispesten és Budapesten, a Hős utcában kezdődött, majd az 1970-es évek elejére a magyar fegyveres szervek központi kutyavezető-képző és kutyakiképző bázisává alakulhatott. A központ ellátja a kutyavezetők és szolgálati kutyák képzésére, a szolgálati állatokkal kapcsolatos szakterület felügyeletére vonatkozó feladatokat, valamint – az ORFK utasítása alapján – az Európai Rendvédelmi Kutyakiképzők Rendőrségi Hálózata, a Kynopol titkársági feladatait is.

Az ember és a kutya kapcsolatát nagyban meghatározza a gazda intellektusa, ami a kutyája viselkedésében tükröződik. A kutya intellektusa csak annyiban juthat érvényre, amennyiben az emberrel kapcsolatba lép. A szolgálati kutyát a megfelelő kiképzés után fajtája, alkata, tekintélyt parancsoló megjelenése, idegrendszeri tulajdonságai, érzékszervi képességei teszik alkalmassá feladatai ellátására. Képzettségétől függően alkalmazzák őket bűnügyi, közbiztonsági, személy- és vagyonvédelmi, határőrizeti és más speciális feladatok végrehajtására. A rendőr és a kutya együttesen teljesít szolgálatot a közrend védelmében, a bűnelkövetők, veszélyes anyagok vagy tiltott kábítószerek felkutatásában.

Less Ferenc alezredes, a Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ vezetője 2014 márciusától vesz részt az intézmény munkájában, előtte csapatszolgálati rendőrként dolgozott a Készenléti Rendőrségnél. 2012-ben került kapcsolatba szolgálati állatokkal. Elmondta, hogy nem ismer a rendőrségen belül olyan még egy ilyen régi múltra visszatekintő szervezetet. A Kutyakiképző és az Állatfelügyeleti Központ két osztályán, a Kutyakiképző és az Állatfelügyeleti Osztályon 35 fős állomány teljesít szolgálatot. Feladatuk a kutyák, a kutyavezetők és a szolgálati ebek képzése, a szaktanfolyamok, tanfolyamok, továbbképzések, minősítések megszervezése, lebonyolítása, a szolgálati kutyák és lovak felügyelete az ország területén, valamint az utánpótlás kutyák tenyésztése, beszerzése. Kéthetente szerdánként kutyavásárt rendeznek. A legfrissebb adatok szerint összesen 631 kutya szolgál a rendőrségnél. A központban járőrkutyákat, tömegkezelésre is bevethető, nyomkövető, általános rendőr-, kábítószer-, robbanóanyag-, személy-, tetem-, tűzfészek-kereső, szagazonosító kutyákat, valamint őrkutyákat is képeznek.

Az alezredes emlékei szerint az intézmény a ’90-es években élte fénykorát, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy parancsnoksága idején, aki 1983-ban lett a BM Kutyavezető-képző Iskola vezetője. Ebben az időszakban egy kutatócsoport segítségével teljesen új alapokra helyezték a korábbi képzési rendszert, majd előbb a honi bajnokságot, utóbb a szolgálati kábítószer-kereső kutyák, valamint a szolgálati robbanóanyag-kereső kutyák Európa-bajnokságát is megnyerték. A győzelem hatására a világ számos pontján oktatták angol nyelvű tankönyvükből a kábítószer-ellenes kiképzés taktikáját és metodikáját.

„Azóta azonban csak minimális fejlesztések történtek, közel egymilliárd forintos beruházásra lenne még szükségünk” – tudtuk meg az alezredestől. akinek az igazgatása alatt működő központ kiemelkedő szakmai tevékenységét nemrégiben oklevéllel ismerte el az emberi erőforrások minisztere. „A kutyáink bűnügyi és közrendvédelmi szakterületen dolgoznak, egyes megyékben öt kutya szolgál, némelyikben ötven” – mondta az alezredes. A legnagyobb igény ma a járőrkutyákra van. A legjobb kutyás rendőr partnerként kezeli kutyáját, aki általában 6–11 évig szolgál mellette. Ha még életükben fejeződik be a munkájuk, néhány ezer forint jelképes összegért megtarthatják őket a gazdáik. „Általában nem mérjük föl a szolgálati kutyák értékét, de az köztudomású, hogy a bekerülési értékük 300 ezer forint, a tanfolyam díja pedig szintén közel ennyi. A jól képezett kutya értéke ugyanakkor külföldön milliós nagyságrendű. Az osztrákok megveszik a kölyköket és a rendőrök maguk nevelik fel őket” – árulta el az alezredes, aki a legnagyobb sikerüknek azt tartja, hogy idén sikerült annyi kutyát venni, mint amennyire szükségük van, ezáltal a pótigényeket is ki tudják elégíteni, valamint egy kisebb felújítás is elkezdődik az objektum területén.

A kilencvenes években még két nagy főzőüstben főztek az ebeknek, ma már az átalakított, speciálisan berendezett konyhahelyiséget a bűnügyi technikusok képzésére, oktatókabinetként használják. Napjainkban ugyanis az állatok már előre készített takarmányt, kutyatápot fogyasztanak, a pihenőhelyükön pedig mindig friss ivóvíznek kell lennie. Az állatorvosi vizsgálatok, a kiképzők, kutyatenyésztők azonban megállapították, hogy a vegyes táplálkozás a legmegfelelőbb a kutyák számára. Elengedhetetlenül fontos, hogy az állatok a szolgálat során jó kondícióban legyenek, egészségesen éljenek.

Schindl Róbert r. őrnagy tíz éve dolgozik Dunakeszin kiképzésvezetőként és tanfolyamparancsnokként. Előtte 15 évig a bűnügyi technikán teljesített szolgálatot kutyáival, ez a második szolgálati helye a rendőrségnél. „Elhivatottság és a kutyák feltétlen szeretete szükséges ehhez a munkához” – fogalmazott az őrnagy, aki 16 évesen kapta az első németjuhászát. Munkakutya-kiképzéssel is foglalkozott, ennek kapcsán került kapcsolatba a rendőrkutyákkal is. A civil életében munkakutya-sporttal, pontosabban annak nyomkövetésből, engedelmességi és őrző-védő munkából álló IPO ágával foglalkozik, ami tulajdonképpen a rendőri munka szimulációja. Az őrnagy négyszer állt már dobogón az országos rendőrnyomozó-kutyavezetők versenyén, erről beszélve Janza vezérőrnagy egyik gondolatát idézte: „a legnehezebb mindig a csúcson lenni”.Arra a kérdésre, hogy lehet-e szabadságra menni ebből a munkából, azt válaszolta, hogy mindig olyan programot választ a családjával a munkaszüneti napjain is, ahová a kutyákat is vihetik. Nyugdíjas rendőrkutyája tíz, fiatalabb társa pedig hároméves. Az ebeknek avatási számuk és nevük is van: Donner germán mitológiai nevet kapott, a mennydörgés istene után, Sammo, a másik névadó pedig rendőrt, harcost alakított a ’90-es évek végi akciófilm-sorozatban. Az őrnagy mindig is bízott abban, hogy kutyája névadója tulajdonságait viseli majd. „A kiképzés során az állatokat feladatonként motiváljuk, lehet azt labdával vagy kedvenc játékkal, esetleg jutalomfalattal. Kiválasztásuknál a zsákmányszerző ösztönére építünk” – mondta el az őrnagy, aki a pisztolynál hatékonyabbnak, humánusabbnak tartja – a jogszerűség és a szakszerűség keretei között – az állomány tagjának tekinthető rendőrkutyát.

A vonatkozó ORFK-utasítás tartalmazza, hogy a jó harckészültség érdekében az egyes szakterületeken hetente milyen időtartamú szinten tartó képzésre van szüksége a kutyának és a vezetőjének, hiszen mindketten folyamatos készenlétben állnak. A járőrkutyának meg kell tanulnia, hogy támadás esetén vezényszó nélkül is elhárítsa azt, de indokolatlanul nem támadhat. Mindezt a járőrkutya-vezetői szaktanfolyamon sajátítják el a kutyák és a kutyavezetők, és minden évben minősítő vizsgát is tesznek. Az őrnagy szerint a kutya munkája sok ember életét megkönnyíti, csökkenti a költségeket, illetve nagy segítséget jelent a rendőröknek a felderítések és az elfogások során.

Látogatásunk idején az ország megyéiből érkezett járőrök éppen három és fél hónap időtartamú, bentlakásos alapképzésen vettek részt. Csoportos harci játékot és szituációs feladatokat láthattunk, a vizsga előtt álló szolgálati kutyákkal. Az volt a cél, hogy elsajátítsák, miként tudják szájkosárban és póráz nélkül az elkövetőt harcképtelenné tenni, a menekülő személyt kibillenteni az egyensúlyából. Csak a megfelelő fizikai állóképességgel rendelkező rendőrök jelentkezhetnek kutyavezetői tanfolyamra. A kutyával meg kell értetni, hogy vezetője megfelelő dominanciával rendelkezik. Ez felkészülést igényel, fontos az összhang a kutya és a rendőr között.

Maticsek János ny. r. főtörzszászlós, rendőrségi tanácsos, 1979 óta foglalkozik kutyás kiképzéssel, amelyet nem egyszerűen hivatásnak, hanem életformának tekint. Az elmúlt negyven év egyik legnagyobb sikerének azt tartja, hogy Európában egyedülálló módon megszervezték a bányamentő kutyák tanfolyamát, akik azóta 13 embert életét mentették már meg. Egy pályázat keretén belül méreg- és tetemkereső kutyákat is képeztek a Madártani Egyesület számára, akiknek két és fél év alatt hatezer találatuk volt. „Mindnyájunknak az a legnagyobb elismerés, ha értesülünk az általunk kiképzett kutyák és vezetőik eredményes munkájáról. Európa is tőlünk tanulta a szakmát” – mondta büszkén Maticsek János.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


Az írás a Bonum Publicum júliusi számában jelent meg.

Megosztás a Facebook-on


A társadalom megbecsüli a tiszteket - 156 hallgató kapott oklevelet a Ludovikán

    • dsc 9321 2 2
    • dsc 9327 2 2
    • dsc 9342 2 2
    • dsc 0290 2 2
    • dsc 0301 2 2
    • dsc 0306 2 2
    • dsc 0308 2 2
    • dsc 0342 2 2
  • Előző
  • Következő

„A jól képzett, szakszerűen eljáró, pontos, fegyelmezett munkaerő mindenütt nagy kincs”- fogalmazott Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese, az ünnepség elöljárója a Ludovikán, a rendészeti vezető mesterképzés és a levelező munkarendű BA szakok oklevél-átadási ünnepségén, aki útravalóul ezeket a gondolatokat kötötte csokorba: „Életük könyvében egy fejezetet befejezettnek tekinthetnek, holnaptól egy új megírásába kezdhetnek, immár diplomásként. Tűzzenek ki célokat maguk elé, a pillanatnyi kedvezőbbnek tűnő lehetőségek ellenére se térjenek le a kitűzött útról, legyenek kitartóak és állhatatosak. A bachelor képzés keretében végzett hallgatóknak lehetőségük van a továbbtanulásra a mesterképzésben, a mesterfokozatottal rendelkezők pedig jelentkezhetnek a Prof. Dr. Kerezsi Klára vezette Rendészettudományi Doktori Iskolába. A rektorhelyettes a végzett hallgatók figyelmébe ajánlotta az Alumni – öregdiák programot, majd az NKE jelmondatával zárta gondolatait: „A Haza szolgálatában!”

„Az idén negyvenöt éves rendőrtisztképzés hajnalán a képzés még teljes mértékben úgynevezett zárt beiskolázású volt. Elsősorban a rendőrség hivatásos tiszthelyettesi állományának biztosított lehetőséget. A magyar felsőoktatáshoz igazodó igény csak később, a nyolcvanas években fogalmazódott meg- ezzel a rendőrtisztképzés a rendvédelmi szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező fiatalok számára is elérhetővé vált. Ez így igaz napjainkban is, amikor a rendészeti felsőoktatás már nem főiskolai, hanem egyetemi keretek között zajlik”- fogalmazott Dr. Hautzinger Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, az RTK oktatási dékánhelyettese, a rendezvény levezető elnöke.

„A tisztekre nagyobb felelősség hárul, hiszen nagyszámú alárendeltet vezethetnek, akikről gondoskodniuk kell. A társadalom megbecsüli a tiszteket, legyenek Önök is becsületesek”- hangoztatta Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a Fenntartói Testület ügyvivője.

2016-ben a levelező munkarendű alapképzésben 83 hallgató kapott oklevelet a Rendészettudományi Karon, akik  bűnügyi nyomozó, bűnügyi hírszerző, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, büntetés-végrehajtási, vám- és jövedéki igazgatási. határrendészeti, migrációs, biztonsági szakirányokon tanultak. A migrációs szakirányon 3, a biztonsági szakirányon 13 hallgató szerzett diplomát. Hatan kiváló eredménnyel végeztek. A rendészeti vezető mesterszakon 73 fő vette kézbe az oklevelét rendészetelméleti, csapatszolgálati, értékelő-elemző és szervezett bűnözés elleni specializációkon.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, diplomaosztó, 2016

Történelmi jelentőségű pillanat az RTK életében

    • rendvedelmi tagozat alakult 680 383 s

A rendészeti képzésfejlesztés újabb jelentős állomáshoz érkezett: július elsején megalakult a Rendészettudományi Karon a Rendvédelmi Tagozat, amelynek alapfeladata, hogy biztosítsa a döntéshozói képességekkel, alkalmazkodóképességgel, intellektuális fegyelemmel rendelkező, a tiszti etikát és viselkedést ismerő, azt alkalmazni tudó, önmagukkal és a környezetükkel szemben egyaránt igényes tisztjelöltek nevelését. A Rendvédelmi Tagozat megalakulását történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte a Kar életében Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán.

Megköszönte Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagynak az előkészületek során végzett munkáját. Majd a Rendvédelmi Tagozat állománya számára megfogalmazta az elvárásait: a példamutatás és az együttműködés fontosságát.

Kallós András r. alezredes elmondta, hogy a nevelő munkának óriási jelentősége van, a személyes példamutatást az egyik legjobb nevelő eszköznek tartja. Dr. Janza Frigyes felidézte, hogy 45 éves szolgálata alatt mindig is a felsőoktatás részeként kezelte a nevelést, mely a rendvédelmi kar sajátossága. Elismerően szólt a Rendvédelmi Tagozat parancsnokának, Dr. Simon Attila r. ezredesnek a munkájáról.

A Rendészeti Nevelési és Kiképzési Intézet állománya arra mindig is kiemelt figyelmet fordított, hogy a hallgatók elsajátítsák és magukénak vallják a rendvédelmi szervek tisztjeitől elvárt magasabb erkölcsi értékeket, magatartásformákat. 

Idén szeptembertől a rendészeti képzésben részt vevő hallgatók tisztjelölti jogállásban kezdik meg tanulmányaikat. Ez elsősorban a tiszti pályára való felkészülést, a tanulást, másodsorban pedig a törvényben meghatározott szolgálati feladatok teljesítését jelenti. A hivatásos pályára készülő hallgatók már a képzési időszakban is szorosabb kapcsolatban állnak az őket foglalkoztatni kívánó rendvédelmi szervekkel, már ekkor kialakul a hivatásos életpálya iránti elköteleződés, a hivatással együtt járó életviszonyok elfogadása és az azokkal való azonosulás.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on


Az egyetemi kiválóság a hallgatókban lakozik

    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
    • RTK alapszakos oklevelatado
  • Előző
  • Következő

Az NKE Rendészettudományi Kar 229 alapszakos végzős hallgatója vehetett át oklevelet a Ludovika Főépület kápolnájában tartott ünnepségen. Közülük 162-en kerülnek a rendőrséghez, míg a többiek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Büntetés-végrehajtási Szervezet és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztjei lesznek.

Az a misszió, amire az NKE vállalkozott, nem könnyű feladat, hiszen néhány év alatt kell egy érettségizett fiatalból egy határozott, céltudatos, értékek által vezérelt embert faragni - fogalmazott ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint az egyetemi, az oktatói és a kiképzői feladatok egyszerre vannak jelen az intézmény életében, ennek sikeres teljesítéséhez pedig elengedhetetlen a külső támogatás. Patyi András beszédben köszönetet mondott a belügyi vezetésnek, és külön kiemelte Dr. Janza Frigyes ny. vezérőrnagy munkáját, aki szellemi vezetőként nagyban hozzájárult az egyetem létrehozásához, majd a Fenntartói Testület tagjaként annak működtetéséhez. A rektor szólt arról, hogy az NKE egy tavaly közzétett felsőoktatási rangsor alapján már a harmadik legjobb intézmény az országban. Szerinte azonban az egyetemi kiválóságot igazából nem is a professzorok és a publikációk száma, vagy az épületek mennyisége és szépsége határozza meg, hanem az kizárólag a hallgatókban lakozik. Abban a tudásban, amit megszereztek és azokban a képességekben, amire szert tettek tanulmányaik során. Patyi András elmondta: az intézmény arra törekszik, hogy „aki egyszer itt tanult, lehetőleg legközelebb is ezt az intézményt válassza, ha tovább akarja fejleszteni tudását, képességeit”.  A rektor szólt arról is, hogy a rendészeti tevékenység egy szakadatlan mérlegelési folyamat, ezért a most végzett hallgatókat a mérlegelés művészeinek is lehet tekinteni. „Kívánom Önöknek, hogy legyenek boldog emberek, mert ez a legfontosabb – fejezte be ünnepi gondolatait Patyi András.

„Közel 45 évvel ezelőtt, 1971. szeptember 1-jén a rendészeti felsőoktatás első intézményeként azzal a céllal kezdte meg működését a Rendőrtiszti Főiskola, hogy egy képzettebb rendőrtiszti állományt biztosítson, amely hatékonyan képes fellépni az egyre modernizálódó bűnözéssel szemben”– mondta beszédében Dr. Hautzinger Zoltán. Az RTK oktatási dékánhelyettese, tanszékvezető egyetemi docens, a rendezvény levezető elnöke hozzátette: „az eltelt években nemcsak a bűnelkövetők módszerei terén, hanem a rendészeti felsőoktatásban is minőségi változás következett be. 2012 óta mér nem főiskola, hanem egyetemi kar felelős az egyes rendvédelmi szervek tisztjeinek, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kormánytisztviselőinek képzéséért”.

A mintegy 230 végzett hallgató Prof. Dr. Patyi András rektortól és Dr. habil Boda József vezérőrnagytól, a Rendészettudományi Kar dékánjától, valamint a megrendelő szervek vezetőitől vehette át az oklevelet. A rendezvényen elismerések átadására is sor került.  Dr. Tollár Tibor tűzoltó vezérőrnagy, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a katasztrófavédelmi felsőoktatás területén kimagasló munkát végző oktatók, oktatásszervezők, tudományos kutatók és a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért hallgatók elismerésére Dr. Vitéz Roncsik Jenő- emlékplakettet adományozott.  Az emlékplakett bronz fokozatú elismerését Kovács Krisztina tűzoltó hallgató, az ezüst fokozatú elismerését pedig Haskó György tű. alezredes érdemelte ki. Az emlékplakett arany fokozatú elismerésében Dr. habil. Restás Ágoston ny. tűzoltó alezredes, az NKE Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) tanszékvezetője és Dr. Joó Bálint ny. tűzoltó ezredest, a KVI volt oktatója részesült. Az NKE és a Védelmi Információs Központ Közhasznú Alapítvány (VIK) oktatási és tudományos együttműködési megállapodása alapján „VIK Aranygyűrűt” kapott Balogh Zsolt tű. főtörzsőrmester.

A rendezvényen átadták a „jó tanuló, jó sportoló” díjat is, amelyet Szabó Bettina, az RTK végzős hallgatója vehetett át. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat nevében Kosztrihán Dávid elnök adott át elismeréseket. A Pro Juventute Díjat Sass Vivien, az Egyetemi Közösségi Díjat Osztermann Viktor, míg az Egyetemi Szakmai Díjat Meczkó Alexandra vehette át.

„Önök úgy lesznek útra engedve, hogy a társadalom szinte minden rétegének bizalma ott van a tarsolyukban. Feleljenek meg ennek a bizalomnak!” - mondta pohárköszöntőjében Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy. Az NKE Fenntartói Testület tagja hangsúlyozta, hogy a kötelesség, a becsület és a haza szolgálata azok az értékek, amiket érdemes mindig szem előtt tartani a szolgálati munka során is. „De csak akkor lesznek képesek mások vezetésére, ha először megtanulják önmagukat uralni”- szólt a végzett hallgatókhoz a tábornok.

A 229 oklevelet szerzett alapszakos hallgatóból idén 162 tiszt kerül a rendőrséghez, akik bűnügyi nyomozó (52 fő), gazdaságvédelmi nyomozó (31 fő), igazgatásrendészeti (13 fő), közlekedésrendészeti (27 fő), közrendvédelmi (24 fő) és határrendészeti (15 fő) szakirányokon végeztek. A többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (21 fő), a Büntetés-végrehajtási Szervezet (4 fő) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (32 fő) tisztje lesz. A migrációs szakirányon 10 fő kapott oklevelet.  Idén nyolc hallgató fejezte be tanulmányait kiváló eredménnyel.


A tisztavató ünnepségre június 26-án (vasárnap), reggel 9 órától kerül sor a Budai Várban, a Kapisztrán téren.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes és Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, diplomaosztó, 2016

Nekrológ: Elhunyt Prof. Dr. Molnár Miklós

molnarmiklos keretben 200 301 s

 Molnár Miklós 1964-ben született Budapesten, általános és középiskolai tanulmányait Egerben végezte. 1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán „summa cum laude” minősítéssel szerzett jogi diplomát. 1984-től az Államigazgatási Jogi Tanszék demonstrátora, 1987-től tudományos segédmunkatárs, később tanársegéd, 1991-től adjunktus, 1994-től egyetemi docens volt, 2010-ig oktatott az ELTE-n.

1993-ban védte meg a Közigazgatási döntési autonómia néhány elméleti problémája című kandidátusi értekezését, ezzel az állam- és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozatot szerzett, majd 2000-ben habilitált.

1996–2001-ig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, 1999-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék egyetemi docense, 2003-tól egyetemi tanár, majd 2013-ig kutatóprofesszor volt. 2002-től az Országos Választási Bizottság tagjaként, illetve elnök-helyetteseként tevékenykedett 2010-ig.

2002-től a Rendőrtiszti Főiskola tanszékvezető oktatója. 2010-től a Rendőrtiszti Főiskola tudományos és nemzetközi rektor-helyettesi feladatait látta el. 2012. január 1-től 2013 augusztusáig az NKE RTK tudományos és nemzetközi dékán-helyettese.

Kutatási területei a közigazgatási jog és az alkotmányjog számos tárgykörére kiterjedtek, így többek között a választási eljárásjog, valamint a közigazgatástan, illetve a vezetés- és szervezés-tudomány, közigazgatási jogtudomány dogmatikája, a közigazgatási döntés jogi meghatározottsága, közigazgatási jogalkotás, európai közigazgatási jog, továbbá a rendészeti igazgatás és az iparigazgatás. Ki kell emelnünk még a honvédelmi jog és honvédelmi igazgatás területén írt munkáit, komoly fejezetei ezek a magyar védelmi alkotmányosságnak.

1988 és 2015 között több mint félszáz tudományos publikációja jelent meg, írásai mértékadók, erről tanúskodnak a magas idézettségi mutatók. Két fő művének A közigazgatás döntési szabadsága című monográfiáját és a feleségével (Tabler, Margaret M.) a közigazgatási szerződések kérdéseiről írt tanulmányát tekinthetjük, amelyek együtt több mint 50 független idézést kaptak eddig.

Tagságai a teljesség igénye nélkül: tagja volt az MTA Köztestületének és Közigazgatás-tudományi Bizottságának, a Közigazgatási Szakvizsga Bizottságnak, a Magyar Rendészettudományi Társaságnak, elnöke az Európai Jogakadémia Hadijogi és Biztonságpolitikai Tagozatának, társelnöke a Regionális- és Önkormányzati Tagozatnak.

Több mint tucatnyi tanulmányúton vett részt Hong-Kong-tól az Amerikai Egyesült Államokig.  Számos kutatást végzett külföldön. Többször működött meghívott kutatóként, illetve vendégprofesszorként különböző külföldi egyetemeken, valamint szakmai műhelyekben, így például Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjjal Brüsszelben a Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Intézetben. Egyetemi karrierje során mindvégig oktatott angol nyelven is, itthon és külföldön egyaránt. Nemzetközi elismertsége a fentiek együttes eredménye.

Molnár Tanár Úr fiatalon belevetette magát a tudományos tevékenységbe, hallgató korában aktív demonstrátor volt, majd a diplomával a kezében azonnal megkezdte a meredeken felfelé ívelő, méltán sikeres egyetemi oktatói pályafutását. Legkedvesebb témái közé tartozott a közigazgatási jog dogmatikája. Előadásaiban képes volt egy-egy elméleti kérdést hosszasan, ugyanakkor érdekfeszítő módon, több oldalról megvilágítani. Tudományos karrierje mellett sikeres ügyvédi praxist épített fel, és kamatoztatta a gyakorlatban is kimagasló elméleti felkészültségét és nyelvi képességeit.

Alapos, kimért, szerény, csendes és nyugodt embernek ismertem meg. Az volt az érzésem, hogy nincs az a helyzet vagy felkészületlen vizsgázó, aki ki tudná hozni a sodrából. Felnéztem rá fiatal oktatóként, jólesett, hogy az első pillanattól partnerként kezelt, olyasvalaki volt, akinek a szavára érdemes volt odafigyelni.  Utolsó találkozásaink egyike az NKE RTK-n volt. Második emeleti dékán-helyettesi, csodálatos panorámával rendelkező sarokirodájában ültünk le beszélgetni. Szokás szerint udvarias, előzékeny és érdeklődő volt, átbeszéltük közös ügyeinket és az aktuális történéseket a Szentkirályi utcától a Farkasvölgyi útig.

Az elmúlt három évben azonban aggódtunk Molnár Professzor Úrért, mert csak ritkán kaptunk hírt felőle. Néhány hete azonban örömmel értesültem, hogy júniustól a közigazgatás egyik fontos intézményének szolgálatába állítja tudását, tapasztalatát. Most pedig értetlenül és hitetlenkedve állunk, hogy közben Ő csendben, szó nélkül, fájóan korán távozott.

Isten Veled Professzor Úr, nyugodj békében!


Budapest, 2016. június 3.


Dr. Christián László

PPKE JÁK, NKE RTK

Cimkék: RTK, nekrológ, 2016

Az egyenruha kötelez

    • fokep
    • dsc 1016 2
    • dsc 1031 2
    • dsc 1090 2
    • dsc 1136 2
    • dsc 1181 2
    • dsc 1186 2
    • dsc 1269 2
    • dsc 1371 2
    • dsc 1381 2
    • rendornap 680 450 s
    • rendornap 1 680 450 s
    • dsc 1430 2
    • dsc 1434 2
    • dsc 1536 2
    • dsc 1559 2
    • dsc 1596 2
    • dsc 1601 2
    • dsc 1644 2
    • dsc 1654 2
  • Előző
  • Következő

„Ezen a napon megmutatjuk tevékenységünket az állampolgárok számára. Azt, hogy hogyan készülünk a védelmükre és ennek során milyen erőt fejtünk ki”- hangoztatta Pintér Sándor, aki megtisztelte gondolataival a honlap olvasóit a Városligetben tartott VI. Rendőr- és Tűzoltónap alkalmából. A belügyminiszter hozzátette: „Egyben felhívjuk az állampolgárok figyelmét, hogy segítsenek nekünk, működjenek velünk együtt annak érdekében, hogy minél nagyobb biztonságban érezhessék magukat és minél boldogabbak legyenek a hétköznapjaik.”

Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya a rendezvényt megnyitó gondolataiban megfogalmazta annak fő célját: „ezen a napon bemutatjuk, hogy miért választottuk ezt a hivatást. Aki rendőrnek áll, önként vállalja, hogy szolgálatát a törvényekben kifejeződő társadalmi akaratnak megfelelően, a köz érdekében, a társadalom által biztosított lehetőségek között látja el. A rendőrnek tisztában kell lennie azzal is, hogy vele szemben különleges társadalmi elvárások érvényesülnek, amelyekre szolgálati viszonyának fennállása alatt mindvégig figyelemmel kell lennie. Hivatását az esküjében foglaltak szerint kell ellátnia és cselekedeteivel a testület belső egységét és a szervezet jó hírnevét is meg kell őriznie. Célunk a mai napon egy olyan testület bemutatása, melynek tagjai motiváltak, megfelelő szakmai tapasztalatok birtokában már a megjelenésükkel, fellépésükkel is erősítik a lakosság szubjektív közbiztonságérzetét.” Örömét fejezte ki a vezérőrnagy, hogy több mint háromezer középiskolás látogatott el a rendezvényre. „Szeretnénk, ha azok a fiatalok, akik betekintést nyernek a rendőrség, a BRFK hétköznapjaiba, a rendőri hivatást választanák szolgálatul.” Majd a honlap olvasói számára elmondta a budapesti rendőrfőkapitány, hogy rendőri szolgálatát 1990-ben járőrként kezdte. A képzés, utánképzés rendkívül fontos számára, az egyik legjelentősebb állomásnak tartja a rendőrök életében az NKE Rendészettudományi Karát (RTK) és a jogelőd Rendőrtiszti Főiskolát.

Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán abban látta a nap legnagyobb jelentőségét, hogy a rendőrrel kötetlenül is kapcsolatba léphetett az állampolgár, így nem csak akkor találkoznak, amikor a törvény szigorával lép fel a rend őre. „A hallgatóink a civilek és a hivatásrend tagjai közötti átmenetet képviselik ezen a napon.”

„Ezen a napon megmutatjuk a társadalom tagjai számára, hogy ugyanolyan állampolgárok vagyunk, mint ők, értük vagyunk, értük dolgozunk. Utánpótlást nevelünk, szeretnénk, ha az ide látogató fiatalok kedvet kapnának a rendőri szakmához” – hangsúlyozta Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese.

Varga Ferenc tű. dandártábornok, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője szerint a rendőröket és a tűzoltókat az állampolgárok és a közbiztonság védelmét megtestesítő szolgálati eskü kapcsolja össze, valamint a napi tevékenység, a fővárosban ugyanis a tizenötezer tűzoltói beavatkozásból minden harmadikat, közel ötezret a rendőrség közreműködésével hajtanak végre a tűzoltók. „A fővárosi és a megyei ügyeletek egy helyen működnek, napi munkakapcsolatban vagyunk, és évtizedes barátságok is összekötik a két testület. A helyettesem édesanyja a rendőrségtől, édesapja a tűzoltóságtól vonult nyugállományba.” Felidézte, hogy évtizedes hagyományai vannak a közös ünneplésnek. Megemlékezett Bökönyi Istvánról, aki Óbuda-Békásmegyer egykori rendőrkapitányaként partner volt abban, hogy Óbudán a 90-es évek elején együtt ünnepeljenek a rendőrök és a tűzoltók, egyúttal a közbiztonsági nap alapjait is lerakták.

A rendezvényre látogatók százötven kiállító sátor segítségével, színvonalas és változatos programok során ismerkedhettek meg a rendőri munkával. Láthattak Old Timer autókat, rendőr- és tűzoltóautókat, szolgálati kutyákat, hagyományőrző lovas rendőröket, fegyverkiállítást, vezetési szimulátort, motoros, helikopteres, valamint a Rendészettudományi Kar oktatói és hallgatói által bemutatott  intézkedéstaktikai és tonfa bemutatókat is. Az RTK-ra és a Katasztrófavédelmi Intézet képzéseire idén mintegy 2500 érdeklődő volt kíváncsi. Az egyetemet hatvan munkatársa és hallgatója képviselte.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, rendőrnap, 2016