Szűkítés


Kiválasztott Címke

Széchenyi 225

Minden Címke 521


Jelenleg 3 bejegyzés található Széchenyi 225 cimkével

A Széchényiek nevét kapta a Ludovika díszterme

    •  dsc1507
    •  dsc0753 2
    •  dsc0761 2
    •  dsc0775 2
    •  dsc0804 2
    •  dsc0821 2
    •  dsc0838 2
    •  dsc0846 2
    •  dsc0868 2
  • Előző
  • Következő

Gróf Széchenyi István születésének napján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem teremavató kulturális esttel emlékezett meg a „legnagyobb magyarról” és a Széchényi-családról a Ludovika főépületében. A díszterem a Széchényi család nevét viseli gróf Széchenyi István és édesapja, gróf Széchényi Ferenc, a Ludovika Akadémia egyik bőkezű adományozója után.

A 2016-os évet a Széchenyi Emlékbizottság Széchenyi-emlékévvé nevezte ki, megemlékezve az gróf születésének 225 évfordulójáról. Ehhez az emlékévhez csatlakozott az NKE is, ahol a szemeszter során több rendezvénnyel emlékezNEK meg a munkásságáról. Miért döntött úgy egyetemünk, hogy csatlakozik a Széchenyi életművéről megemlékező eseménysorozathoz? – tette fel a kérdést Prof. Dr. Patyi András. A rektor egy kérdéssel válaszolt a kérdésére: miért ne csatlakozzon az NKE a gróf születésének 225. évfordulójáról megemlékező eseménysorozathoz, hiszen a Széchényi-család hatalmas szerepet vállalt a magyarság fejlődésében, tudományos és kulturális szempontból is maradandót alkotott, hozzájárult a Ludovika Akadémia felépüléséhez és az önálló magyar honvédtisztképzés létrejöttéhez. Ezért is vette fel a Ludovika díszterme a Széchenyi nevet, az apa és fia életműve iránti tiszteletből kétféle írásmóddal: míg a díszterem egyik bejárata gróf Széchenyi István által használt formát, addig a másikon a család által használt Széchényi verziót lehet olvasni. A rektor beszédében Széchenyi Istvánt mint embert igyekezett bemutatni. Előadásában felidézte életútját, naplóbejegyzéseit, feljegyzett személyes kétségeit, Cseh Tamástól és Arany Jánostól is idézve, hogy miért is ő a legnagyobb magyar.

Széchenyi látta, hogy Magyarország léte a tét, amit meg kell mentenie, modernizálni kell az országot – emlékezett meg Széchenyi páratlanul gazdag életművéről Prof. Dr. Horváth Attila. Az NKE intézetvezető egyetemi docense, az Országos Széchenyi Kör és Széchenyi Társaság tagja, úgy véli: az, hogy a magyarság nem veszett el az európai népek tengerének háborúi során, mindenképp Széchenyi nevéhez köthető. Széchenyi komolyan vette apja tanácsait. „Minél magasabb a rang, a tehetség, a gazdagság, annál nagyobb a kötelesség” intelem bemutatja a család küldetéstudatának gyökerét. Horváth Attila kifejtette, hogy Széchenyi életútja során korának egyik meghatározó alakjává vált, akár katonai pályafutására, akár vándortudós életére, akár politikai karrierjére tekintünk. „Tudatosan képezte magát, célja mindig a haza szolgálata volt. A nemzet első közszolgájaként, legnagyobb magyarként szervezte meg az ország modernizációját és önállóságra való törekvését” – összegezte Széchenyi életét.

Ez az egyetem életében egy újabb magasztos pillanat – kezdte pohárköszöntőjét Prof. Dr. Padányi József dandártábornok a Széchenyi Díszteremben, ahol gróf Széchenyi Istvánról 1836-ban Friedrich von Amerling által készített és Johann Ender 1823-as gróf Széchényi Ferencről készült festményeinek reprodukciója került elhelyezésre a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából.  Az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy gróf Széchényi Ferenc több szempontból is beírta magát a történelembe. Kora közigazgatásának meghatározó alakja volt, főispáni posztokat, majd királyi biztosi pozíciót is betöltött, könyvtárakat és múzeumokat alapított. Míg az apát közigazgatási szakemberként és a művészetek mecénásaként mutatta be Padányi József, addig Széchenyi Istvánról mint katonáról emlékezett meg. „Stratégiáit, döntéseit, fennmaradt huszárcsínyeit mindig átgondoltan és bátran tervezte meg. A sors fintora, hogy egy ilyen első osztályú katona a kapitányi rangfokozatnál nem vitte többre, de így is egy ragyogó életpálya jutott neki”– zárta gondolatait a rektorhelyettes.

Az estély során Duna Művészegyüttes táncosai és a Tarsoly Zenekar idézte fel a gróf korának zenés-táncos hagyatékát a Ludovika Kápolnájában.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Széchenyi 225, 2016

225 éve született a legnagyobb magyar

    • szechenyi

Kétszázhuszonöt éve, 1791. szeptember 21-én született Bécsben Széchenyi István gróf, "a legnagyobb magyar", a reformkor kiemelkedő egyénisége. Emlékének adózva és édesapjának, Széchényi Ferencnek a tiszteletére többek között teremavató ünnepséget tart az NKE.

Gróf Széchenyi István az egyik leggazdagabb arisztokrata család sarja volt. Bár apja, Széchényi Ferenc a Nemzeti Múzeum alapítójaként írta be magát a magyar történelem lapjaira, az NKE számára a Ludovika miatt fontos: az egyik legbőkezűbb adományt ő ajánlotta fel a katonai akadémia létrehozására.

Az ifjú gróf, aki nevét középen e-vel írta, a bencéseknél és a piaristáknál tanult, majd filozófiát hallgatott a szombathelyi akadémián. A napóleoni háborúk idején, 1809-ben részt vett az utolsó nemesi felkelésben, harcolt a vesztes győri csatában. 1813-ban, a lipcsei "népek csatája" előtt kulcsfontosságú küldetést hajtott végre, a csatamezőn kilőtték alóla a lovát, bátorságáért több kitüntetést is kapott, kivéve I. Ferenctől az uralkodótól, mert bírálta az osztrák hadsereget. Ott volt az 1815-ös bécsi kongresszuson, majd bejárta Európát, és barátságot kötött Wesselényi Miklós báróval. 1824-ben beleszeretett Zichy Károlyné Seilern Crescentiába, akit csak tíz év múlva, megözvegyülése után vehetett feleségül.

Külföldi tapasztalatai alapján változtatni akart az elmaradott hazai állapotokon. Első könyve, a Lovakrúl 1828-ban jelent meg, majd megírta programadó műveit: a reformkor "harsonájaként" méltatott Hitelt, az inkább vitairatnak szánt Világot és a Stádiumot, amelyben tizenkét pontba foglalta az ősiség eltörlésére, a nemzeti pénzalap gyarapítására, a földesúr-jobbágy viszonyra, a nem nemesek birtokvásárlására, a törvény előtti egyenlőségre, a közös adózásra, a közteherviselésre, a magyar nyelv hivatalossá tételére, a közlekedés fejlesztésére, a kereskedelmet gátló egyedáruságok eltörlésére, a szólásszabadságra vonatkozó javaslatait.

Mindezek megvalósítása érdekében folytatott tevékenységét még felsorolni is nehéz. 1822-ben vezette be a lóversenyeket, 1825-ben a diétán egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Ő szólalt fel elsőként magyarul a főrendiházban, majd 1827-ben a nemzeti közművelődés, a közhasznú eszmecsere színhelyeként létrehozta a Nemzeti Kaszinót. Részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában, 1835 és 1837 között királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását, oroszlánrésze volt az állandó Duna-híd, a végül csak 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd megépítésében. Bankot és gyárakat alapított, támogatta a magyar színház ügyét, ösztönözte a bortermelést és a selyemhernyó-tenyésztést. Ő szervezte meg a Tisza 1846-ban megkezdődött szabályozását, kezdeményezője és anyagi támogatója volt a balatoni gőzhajózásnak, az első gőzhajó 1846. szeptember 21-én, Széchenyi születésnapján indult útjára a balatonfüredi kikötőből.

Az 1840-es évek elején kezdődtek ellentétei Kossuth Lajossal. Abban mindketten egyetértettek, hogy az ország csak akkor fejlődhet, ha a magyar nemesekből "nemes magyarok" lesznek, de ezt teljesen eltérő módon képzelték el. Széchenyi a reformokat nem az udvar ellenében, hanem az arisztokrácia meggyőzésével, fokozatosan akarta bevezetni, míg a köznemesi sorból származó Kossuth a Bécshez fűződő viszony újrarendezését tartotta a reformok előfeltételének, a köznemesekre és az értelmiségre támaszkodott volna. Széchenyi úgy érezte, hogy Kossuth modora és taktikája összeütközésekhez vezet az udvarral, a kiváltságosokat elriasztja, a népet lázítja, az ellenzéket megosztja, azaz "sírba dönti a magyart". 1841-ben megjelent Kelet népe című írásában izgatással vádolta meg, szenvedélyes vitájuk egészen 1848-ig tartott. 1847-ben közfelkiáltással választották meg mosoni követnek, Széchenyi azért jelöltette magát, hogy a diétán ellensúlyozza Kossuthot.

Az 1848-as forradalmat örömmel fogadta, a Batthyány Lajos gróf vezette első felelős magyar kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere lett. Az egyre élesebb ellentétek az udvarral azonban megviselték idegeit, szeptember 4-én lemondott posztjáról. Orvosa tanácsára a Bécshez közeli döblingi elmegyógyintézetbe indult, útközben azonban megszökött, hogy a Dunába vesse magát. Az intézet falai között nyugtalansága hosszú évekig tartó fásultságba csapott át, elméje csak 1856-ban derült fel annyira, hogy ismét dolgozni kezdjen. Magyar nyelvű feljegyzéseiben, amelyeket halála után elkoboztak, és csak 1920-ban adtak ki Nagy magyar szatíra címmel, kigúnyolta az abszolutizmust, majd 1859-ben német nyelven írt választ egy Bach-rendszert dicsőítő röpiratra, az Ein Blick auf dem anonymen Rückblick (Pillantás a névtelen visszapillantásra) Londonban, név nélkül jelent meg. Az egyre tevékenyebb, memorandumokat és röpiratokat készítő Széchenyit rendőri felügyelet alá helyezték, a hatóságok folyamatosan zaklatták, és értésére adták: tisztában vannak azzal, hogy az elmegyógyintézetet politikai menedékhelynek használja. Széchenyi ezt fenyegetésnek vette, és 1860. április 8-án szétroncsolódott fejjel, kezében pisztollyal találták szobájában. A történészek közül szinte senki nem vitatja, hogy öngyilkos lett, de sokan még ma is azt hiszik, hogy gyilkosság áldozata lett. Holttestét az akadémia küldöttsége kísérte Nagycenkre, egész Magyarország hetekre gyászba öltözött.

Széchenyit, akit nagy ellenfele, Kossuth nevezett "a legnagyobb magyarnak", hazaszeretete, haladásba vetett hite, akaratereje, harca a reformokért, alkotó szenvedélye, áldozatkészsége, gyakorlati munkássága a magyar történelem kiemelkedő személyiségévé avatta. Számtalan közterület, intézmény viseli nevét, Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtti Széchenyi téren 1880-ban avatták fel Engel József által tervezett, négy és fél méter magas szobrát, amelynek négy mellékalakja sokoldalú tevékenységét jelképezi.

Forrás: MTVA Sajtó-és Fotóarchivum

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Széchenyi 225, 2016

Ludovika Szabadegyetem-Széchenyi 225

    • szechenyi 225

Szeptembertől folytatódik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Ludovika Szabadegyetem programsorozat, amely tematikáját illetően mindenképpen rendhagyó lesz. Az előadások ugyanis kizárólag Széchenyi István tevékenységéhez és szellemi hagyatékához kapcsolódnak majd.

A nyitóelőadásra szeptember 6-án kerül sor, amelyen Buday Miklós beszél majd Széchenyi írott emlékművéről, szellemi hagyatékáról.  A december közepéig tartó programsorozatban előadást tart Pálinkás József, az MTA volt elnöke is, aki Széchenyi innovációs tevékenységéről mondja el gondolatait. A 13 előadásból álló sorozatban szó lesz a többi között Széchenyi írói és katonai tevékenységéről, valamint a lovakhoz kapcsolódó viszonyáról. Téma lesz a hitel és a hitelesség kérdése, a közszolgálati ethosz és a büntetőjogi reformmozgalom, valamint a vízszabályozás kérdése is.

Az előadásokra az NKE Ludovika főépületében, kedd esténként 18 órától kerül sor a korábban már megszokott rendszerben, tehát ezúttal is lesz majd lehetőség kérdezni az előadótól. Az események teljesen nyilvánosak, a szervezők az egyetemi polgárok mellett ezúttal is várják az érdeklődő lakosokat is. Az egyetemi hallgatók számára az eddigi gyakorlat alapján választható tárgyként hirdetik meg az előadásokat, amelyekből tanulmánykötet is készül.

A programokról és az eseményen való részvételről az egyetem honlapján tájékozódhatnak majd.

Az eseménysorozatot a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-0001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projekt keretében rendezik meg. 

Megosztás a Facebook-on