Szűkítés


Kiválasztott Címke

Tisztavatás

Minden Címke 667


Jelenleg 5 bejegyzés található Tisztavatás cimkével

Rendőrtiszteket avattak a Várban

    •  dsc5540 2
    •  dsc5299 2
    •  dsc5304 2
    •  dsc5379 2
    •  dsc5429 2
    •  dsc5464 2
    •  dsc5474 2
    •  dsc5489 2
    •  dsc5545 2
    •  dsc5567 2
    •  dsc5593 2
    •  dsc5616 2
    •  dsc5675 2
    •  dsc5768 2
    •  dsc5861 2
    •  dsc5905 2
    •  dsc5925 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának 212 végzett hallgatója tett tiszti esküt a Várban a hétvégén. Pintér Sándor belügyminiszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország közbiztonsága szilárd és szélsőségektől mentes.

A frissen végzett hallgatók a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, Pintér Sándor belügyminiszter, a tábornoki kar és az NKE vezetői jelenlétében tették le a tiszti esküt a Kapisztrán téren. „Legyenek bátrak és kitartóak, helytállásukra számít a haza”- ezekkel a szavakkal köszöntötte az új tiszteket a belügyi tárca vezetője. Pintér Sándor szólt arról, hogy a magyar kormány célja továbbra is az, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országa legyen. „Ennek megvalósítása érdekében hatalmas erőfeszítéseket tettünk és teszünk továbbra is”- tette hozzá a belügyminiszter, aki elmondta, hogy a kormány megvédi a határokat az illegális migránsok és az embercsempészek támadásaitól. Ebben nagy szerepe van a határvadászoknak, de adott esetben a teljes rendőri hívatásos állománynak is, amelynek tagjai a V4-országokkal és a FRONTEX nemzetközi ügynökséggel együttműködve külföldön is teljesítenek szolgálatot a tömeges migráció visszaszorítása érdekében.

„Határaink védelme nélkülözhetetlen, de nem elégséges feltétele hazánk biztonságának fenntartásához. Ehhez önkéntes jogkövetés, társadalmi egyetértés is kell”- hangsúlyozta Pintér Sándor. Szerinte a mindennapok biztonságának fenntartásához a teljes rendészeti hivatásos állományra, a társszervekkel való együttműködésre és az önkéntesen szerveződő egyesületek segítségére is szükség van. „Ennek az összefogásnak az eredménye, hogy Magyarország közrendje és közbiztonsága szilárd, szélsőségektől mentes”- tette hozzá a belügyi tárca vezetője, aki szerint erre a megteremtett rendre vigyázni is kell. Pintér Sándor gratulált az egyetem vezetőinek és oktatóinak, hogy 212 tisztet bocsájtottak ki a köz szolgálatába és reményének adott hangot, hogy minél hamarabb beilleszkednek majd a szolgálati közösségükbe és eredményesen alkalmazzák majd az egyetemen megszerzett tudásukat.

Hallgatói válaszbeszédében Varga Fruzsina rendőr hadnagy köszönetet mondott oktatóiknak, parancsnokaiknak, szüleiknek és barátaiknak, hogy az elmúlt években végig kitartóan segítették munkájukat. „A három év alatt igazi bajtársakká váltunk, és örök barátságok is kötődtek. De a legfontosabb, hogy a szolgálatba vetett hit olyan szilárd alapokat teremtett, amely örökre összeköt minket”- hangsúlyozta a végzős hallgató.

A karról idén 152 tiszt kerül a rendőrséghez, akik bűnügyi nyomozó (46 fő), gazdaságvédelmi nyomozó (23 fő), igazgatásrendészeti (14 fő), közlekedésrendészeti (23 fő), közrendvédelmi (24 fő) és határrendészeti (22 fő) szakirányokon végeztek. A többi végzős a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (30 fő), a Büntetés-végrehajtási Szervezet (6 fő) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (24 fő) tisztje lesz. Utóbbiak közül 7-en kiváló eredménnyel végezték el tanulmányaikat.

Az NKE megalakulása óta a hagyományos rendészeti tisztképzés megújult. A Rendészettudományi Kar képzései továbbra is nagyon népszerűek, egyes szakokra közel tízszeres a túljelentkezés. Az alapképzés (BA) belügyi alapmodullal kezdődik, amely biztosítja, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos állományába lépők egységesen sajátítsák el a közös ismeretanyagot. A hallgatók a képzés során elméleti és gyakorlati tudást szereznek, amelyet a rendvédelmi szerveknél töltött szakmai gyakorlatokon tudnak elmélyíteni, ha a szükség úgy hozza, a veszélyhelyzet kezelésének feladataiban is részt vesznek. Az RTK arra is figyelmet fordít, hogy a hallgatók elsajátítsák a rendvédelmi szervek tisztjeitől elvárt magasabb erkölcsi értékeket, magatartásformákat, és azokat magukénak vallják.

A végzett hallgatók a diploma megszerzése után tiszti kinevezést kapnak és a rendvédelmi szerveknél végzettségüknek megfelelő beosztásokat töltenek be. Három év gyakorlatban töltött idő után felvételizhetnek a rendészeti vezető mesterképzésre, vagy specializálódhatnak a kar valamely továbbképzési szakán. Az esküt tevő hallgatók július 3-án kezdik meg szolgálatukat a Rendőrségnél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerveinél, illetve a Büntetés-végrehajtási Szervezetnél, rendőrtisztként, pénzügyőr tisztként, tűzoltó tisztként, illetve büntetés-végrehajtási tisztként, hadnagyi rendfokozatban.

A képzések terén jelentős változás várható a következő tanévtől: a hároméves mellett megjelennek a négyéves nappali munkarendű képzések is. Mindkettő a rendvédelmi szervek hivatásos tiszti beosztásaira készít fel, de más ütemezésben. A hat féléves képzések esetében a hallgató ugyan egy évvel korábban szerez oklevelet, de ennek az az ára, hogy naponta, átlagosan hét-nyolc tanórája van. A nyolc féléves képzések esetében a hosszabb képzési idő lehetővé teszi a napi, átlag hat órás terhelést. A hallgatóknak több lehetőségük van a gyakorlati ismereteik, vezetői készségeik elmélyítésére, a tudományos kutatásra, tapasztalataik növelésére és a sporttevékenységre. A levelező munkarendes képzések többségében a rendvédelmi szervek hivatásos állományában dolgozók számára vannak fenntartva. Néhány szakirány azonban civilek számára is elérhető.

A következő tanévtől új mesterképzésen is tanulhatnak majd az érdeklődők. A négy féléves, levelező munkarendű kriminalisztika mesterképzési szakon olyan szakembereket képeznek majd, akik magas szinten képesek közreműködni a bűnügyi felderítő és nyomozati munkában, és a hatékony, megalapozott, tudományos és törvényes bizonyítás lefolytatásában. A képzés során a hallgatók alkalmassá válnak arra, hogy megfelelő módon tudják értelmezni a különféle területen készült igazságügyi szakértői véleményeket, és megtanulják, hogy a mindennapi rendőri munka során miként lehet rendszerszinten is hasznosítani a legmodernebb tudományos-technikai módszerekkel nyert információkat. Szeptembertől Kiberbűnözés Elleni Tanszék jön létre, amivel lehetővé válik a jelenkor informatikai kihívásaira reagálni képes szakemberek, vezetők képzése.

Az RTK-ra idén jelentkezők a hathetes alapkiképzésüket még a Farkasvölgyi úti létesítményben kezdik meg, szeptember végén azonban a volt Rendőrtiszti Főiskola campusa végleg bezárja kapuit. A képzés a továbbiakban XXI. századi körülmények között folyik tovább a Ludovika Campuson felépült új oktatási létesítményekben.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, Tisztavatás, 2017

Nincs félnivalónk, mert bőven van útravalónk

    • boldizsar gabor
    • molnar zsolt
    • hhk s hallgatok
    • tisztavatas
  • Előző
  • Következő

Augusztus 20. az egyik legjelentősebb magyar nemzeti ünnep. Egyetemünk számára is kiemelt fontosságú, mert ezen a napon kerül sor a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar végzős hallgatóinak tisztavató ünnepségére. Ettől a naptól elkezdődik számukra az igazi kihívás, a tényleges megmérettetés. Az esemény közeledtével a HHK dékánjával, az MH Ludovika Zászlóalj parancsnokával és néhány tisztjelölttel arról beszélgettünk, hogyan készülnek a tisztavatásra, mit jelent számukra ez az ünnep, és hogyan folytatódnak útjaik az esküt követően.


Bátran kijelenthetjük, hogy a katonai hivatás olyan életformát követel meg, amely kockázatokkal és lemondásokkal jár együtt. Kevés olyan fiatal van, aki ezeknek tudatában és ezekkel együtt is erre a pályára lép. Többnyire azok választják ezt a képzést, akik középiskolai tanulmányaik után valami egészen újat szeretnének kipróbálni, kihívást keresnek vagy csak önmagában vonzónak találják az „egyenruhás” foglalkozást. Aki erre szánja el magát, annak fontos tudnia: „A katonai hivatás egy, a normáltól erősen eltérő körülményeket diktáló életforma. Egyrészt azért, mert zárt térben és közösségben, közösen kell megoldani a létezést, a szolgálat feladatait, másrészt mindezt szigorú szabályok és előírások mentén kell végrehajtani” – hangsúlyozta Dr. Boldizsár Gábor, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja.

Az NKE-n folyó katonai képzés sajátossága, hogy az arra jelentkezők kettős jogállásúak: egyetemi polgárok, ezzel párhuzamosan pedig a Magyar Honvédség tényleges jogállású katonái honvédtisztjelölti megnevezéssel. „Ez azt jelenti, hogy katonaként is teljesíteniük kell mindazokat a feltételeket és célokat, amelyeket a Honvédség tűz ki eléjük” – foglalta össze Molnár Zsolt ezredes, az MH Ludovika Zászlóalj parancsnoka. Amint a kar dékánja kiegészítette, az egyetemen a hallgatók az elméleti és gyakorlati képzés során megtanulják a tudományos, pedagógiai és szakmai alapokat. A Ludovika Zászlóalj keretében a már elméletben elsajátított tudásra alapozott gyakorlatokat és feladatokat végzik a mindennapokban. A tanulás mellett katonaként is helytállni, a katonai elvárásoknak is megfelelni bizonyára nem könnyű feladat.  De kellő érettséggel és elhivatottsággal bárki képes a helytállásra. Ezt igazolta a hallgatókkal folytatott beszélgetés is. Amint Fodor Zoltán, a had- és biztonságtechnikai mérnök szak végzős hallgatója elmondta, akik itt tanulnak, idővel megszokják a kétoldalú követelménytámasztást. „Átállni a legnehezebb” – tette hozzá Pápai Ádám katonai vezető szakos hallgató, ugyanis egy több héten át tartó, terepen zajló gyakorlat után visszaülni az egyetem padjaiba, tanulni és vizsgázni, vagyis egyetemi hallgatóként is helyt állni nem egyszerű.

A HHK képzéseire jelentkezők már a kezdetektől katonai foglalkozásokon és gyakorlatokon vesznek részt, ugyanis egyetemi tanulmányaikat egy alapkiképzéssel kezdik. „Ez egy három hónapos, feszített ütemű képzés, amelynek során kiderül, hogy az illető bírja és akarja-e a katonai létet vagy sem. Ha akarja, sikeres tiszt lehet belőle” – emelte ki Molnár ezredes. Mint mondta, az egyetemen folyó oktatási tevékenységet a Ludovika Zászlóalj kiképzéssel és katonai szocializációs folyamatokkal, feladatokkal segíti. „Mi kitűztük a zászlónkra néhány éve a legfontosabbat: tisztelet, fegyelem, alázat. Mi tiszteletre tanítjuk hallgatóinkat, és alázatra az idősebbek és a szakma iránt” – hangsúlyozta.

Az alapkiképzést követően, a tanulmányi évek során a hallgatók számos olyan gyakorlatban vesznek részt, amellyel az egyetemről való kilépést követően találkozhatnak. Amint Boldizsár Gábortól megtudtuk, ezt segíti elő az ún. gyakorló szolgálat is az MH Ludovika Zászlóaljnál, amelynek keretében a hallgatók saját raj-, szakasz-, századparancsnokként elsajátítják, hogyan kell vezetni és irányítani, amikor majd első tiszti beosztásukba kerülnek. „A tisztjelölt számára ez egy olyan kihívás, amelyben azt tanulja meg, hogy sok esetben nem maga dönti el, mikor és mit csinál, nem maga dönt arról, mikor megy haza hétvégén vagy mikor van szolgálatban. Itt megtanulja azt a fajta alázatot, amelyet a köz szolgálata igényel, valamint a feltétel nélküli engedelmességet” – mondta a dékán.

A kiképző gyakorlatokkal kapcsolatban Molnár ezredes úgy fogalmazott, mindez nem más, mint a valóságot szimuláló helyzet. „A zászlóalj keretein belül olyan szocializációs körülményeket hozunk létre, amelyekkel felkészítjük őket a valóságban rájuk váró helyzetekre és feladatokra. És ami nagyon fontos: itt még lehet hibázni, de a cél, hogy ezekből a hibákból tanuljanak.” Hozzátette, büszke arra, hogy ezek a hallgatók helyt álltak 2013-ban az árvíznél és határhelyzetben a Közös Akarat feladatban is, illetve nemzetközi gyakorlatokon sem vallanak szégyent, hiszen folyamatosan dicséreteket kapnak a magas vezetők, elöljárók részéről is. Mint mondta, ez az egyetem és a Ludovika Zászlóalj közös munkájának az eredménye. Ennek a közös munkának hamarosan beérik a gyümölcse, ugyanis a tisztjelöltek számára véget ér az egyetemi képzés, és miután augusztus 20-án, ünnepélyes keretek között tisztté avatják őket, valamennyien elfoglalhatják első tiszti beosztásukat a Magyar Honvédség alakulatainál.


Ezt az időszakot fizikai és érzelmi intenzitás jellemzi: a hallgatók záróvizsgáik teljesítése mellett a tisztavatásra való felkészülésre koncentrálnak, ugyanakkor vegyes érzésekkel várják első tiszti beosztásukat, az azzal járó feladatokat és kihívásokat. Arról beszélgettünk, hogyan értékelik az NKE-n eltöltött éveket, és mi zajlik bennük a közelgő megmérettetést illetően. Kötél Kinga katonai gazdálkodási alapszakon, pénzügy szakirányon tanuló hallgató az emberi kapcsolatokat és a kialakuló barátságokat emelte ki, mint mondja „mindig voltak és vannak nehezebb napok, és jó, ha van egy összetartó csapat vagy legalább ketten, akik tudjuk, hogy számíthatunk egymásra”. Fodor Zoltán honvédtisztjelölt a pozitívumok közé sorolta a hohenfelsi nyári gyakorlatokat, ahol volt lehetőségük nemzetközi környezetben is alkalmazni azt a tudást, amelyet az egyetem és a zászlóalj adott nekik. Mint mondja, számára fontos az is, hogy sikerült egy olyan szakirányt és egy olyan dinamikusan fejlődő tudományágat választania, ahol a tanórákon tanultakhoz képest is sok mindent lehet még önállóan kutatni, és ehhez minden segítséget megad az egyetem. Nyíri Klaudia a katonai gazdálkodási szak végzős hallgatója hadtáp szakirányon. Értékelőjében úgy fogalmazott, az alapkiképzést tudná kiemelni, mint legpozitívabb és legnehezebb kihívást. „Olyan feladatokon és olyan dolgokon mentünk ott keresztül, amikről nem is gondoltuk, hogy képesek vagyunk rá. Annyira kitolódtak a saját határaink, és olyanokat csináltunk meg együtt, ami által egy erős közösséggé kovácsolódtunk, kialakultak jó barátságok, és ez hatalmas élményt jelentett számomra, főként lányként.” Amint Boldizsár Gábor dékán rávilágított: „A közösen szerzett negatív élmény a legnagyobb összetartó erő, és ekkor, a bajban nyer értelmet a Bajtárs fogalma. Itt nem számít a származás, a társadalmi helyzet, hanem egyéni teljesítmény van, és mindenki egyforma.”

A munkába állás kapcsán hasonlóan vélekednek a hallgatók. Mint mondják, mindannyian azért jöttek ide, hogy négy év után elkezdhessék a hivatásos szolgálatot. „Az eltelt négy év nagyon sok feladatot állított elénk tanulmányilag, szakmailag és katonailag egyaránt, és most már jó lesz egy visszajelzést kapni” – foglalta össze gondolatait Nyíri Klaudia. Hasonlóan vélekedik Kötél Kinga honvédtisztjelölt is, aki várja, hogy elkezdhessen dolgozni, és bár a munka több feladattal és több felelősséggel jár majd, legalább új kihívások lesznek. Lényegre törően fogalmazta meg mondanivalóját Pápai Ádám: „Aki akarta, itt teljesen el tudta sajátítani az alapokat. Minden helyőrségnél más-más helyi sajátosságok vannak, amihez majd alkalmazkodnunk kell, de szerintem nincs félnivalónk, mert bőven van útravalónk.”

Ezzel a lendülettel és ilyen hozzáállással készülnek tehát a végzősök arra az eseményre, amely valaminek a vége és valaminek a kezdete is egyben. A tisztavatás elsősorban az egyetemi évek lezárását jelenti, a honvédtisztjelölti pályafutás csúcsát, ugyanakkor annak az életformának a kezdetét, amelyet a választott hivatás és a tiszti beosztás hoz el számukra. „Mindegy, hogy valaki egy irodában, egy műhelyben vagy egy alegység katonái előtt fog állni és feladatot szabni, előbb-utóbb érezni fogja a felelősséget. Mert felelős lesz mindazokért, akikért dolgozik vagy akiket vezet” – emelte ki Molnár ezredes a katonai pályára lépés kapcsán. Mint ismertette, a hallgatók 3-4 év alatt folyamatosan készülnek erre a feladatra. A tényleges felkészítés már másodéven elkezdődik különböző katonai és alaki foglalkozásokkal, kiképzésekkel, negyedikben pedig a szablyafogásokat gyakorolják a tisztjelöltek. Ezt követően egy feszített ütemű célfelkészítés lesz augusztus elején, akkor kapják meg tiszti egyenruhájukat és első tiszti ellátmányukat. Augusztus 17-én kerül sor egy ún. belső avatásra, amely egy háromlépcsős folyamat: a tisztjelöltek megkapják az egyetemtől a diplomájukat, a Vezérkari Főnök hadnaggyá avatja és beosztásba helyezi őket, majd diplomázott és beosztásba került tisztként a honvédelmi minisztertől egy szablyát kapnak, amely többéves hagyományra tekint vissza, és szimbolikus jelentésű.

Hogy mindeközben mi zajlik le a hallgatókban, az jól látható már a gyakorlások során is, de a nagy napon, augusztus 20-án, amikor mindannyian a Kossuth téren állnak, elhangzik az eskü, szablyát rántanak, és megkezdődik a díszmenet, akkor látszik igazán az arcokon a feszültség és izgatottság. Amint Molnár ezredes felidézi, „ilyenkor átsüt, átjön a lendület, és az a hangerő, amelyet eddig ők kiadtak magukból a gyakorláson, annak ott sokszorosát lehet hallani és érezni”. A hallgatók még nem tudják megfogalmazni, mit éreznek, inkább csak azt, amit érezni szeretnének vagy amit mások megéltek már korábban. Mint mondják, ezt az érzést nem lehet szavakkal kifejezni: egyrészt elégedettség és felszabadulás, hiszen a befektetett munka eredménye az, hogy ott állhatnak és tisztté avatják őket, másrészt feszültség és izgulás, hiszen mindez egy új dolognak a kezdete, egy olyan pályának, ahol nemcsak magukért, hanem másokért is felelősséggel tartoznak. „Tiszti esküt a hazájáért csak egyszer tesz az ember” – emelte ki Pápai Ádám végzős hallgató, ez pedig mindannyiuk számára nagy élmény, a szülők, az egyetem és a zászlóalj számára pedig nagy büszkeség.

Az ünnepséget követően – egy rövid pihenő után – a frissen avatott tisztek megkezdik szolgálatukat a Honvédség alakulatainál, intézményeinél. Elsősorban a tanulmányi eredmények és a zászlóalj által készített szakmai értékelés határozza meg, hogy ki milyen szervezethez kerül, azonban a rangsorolásnál előnynek számít, ha a hallgató az egyetemi évek során tudományos, sport- és egyéb versenyeken is jó helyezést ért el. Mindemellett kiemelt szempont, hogy a hallgatónak melyek a személyes preferenciái: mindenki maga választhat és felállíthat egy rangsort arra vonatkozóan, mely alakulatnál szeretne beosztást kapni, a döntéshozók pedig ezt is figyelembe veszik az elosztásnál. Amint Molnár ezredes megjegyezte, a tisztjelöltek leginkább vidéki helyőrségekbe kérik magukat.

Az elhelyezkedést illetően mondhatni színes a skála: Kötél Kinga az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisnál pénzügyi referens beosztásban fogja koordinálni egy tizenhat fős pénzügyi referatúra mindennapi feladatait; Nyíri Klaudia Székesfehérváron, az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezrednél, a helyőrség támogató szakaszparancsnoki beosztást tölti majd be; Pápai Ádám pedig az MH 5. Bocskai István Lövészdandárhoz kerül kiképző század szakaszparancsnoknak, ahol különböző kiképzéseket hajt majd végre. Mindannyian másért jöttek ide, és hamarosan mindannyian máshol folytatják útjukat. De egy valami közös bennük: elhivatottak a hazájukért, és készen állnak a köz szolgálatára.


Szöveg: Búzás Beáta

Megosztás a Facebook-on


Ünnepélyes tisztavatás a Kossuth téren

    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
  • Előző
  • Következő

Idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 94 honvédtisztjelöltje tette le katonai esküjét az augusztus 20-i nemzeti ünnepen, a budapesti Kossuth téren. Ennek részeként, folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt, fogadalmukat kardrántással, "a hazáért mindhalálig!" felkiáltással erősítették meg Áder János államfő, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Hende Csaba honvédelmi miniszter, a kormány tagjai,  közéleti személyiségek, a diplomáciai testület tagjai és katonai attasék jelenlétében.

Áder János államfő szerint "a haza minden előtt" fundamentumot előtérbe helyezve, közösen kell megteremteni a polgári demokráciánk új, 21. századi biztonságát. "Biztonságunk megteremtése ránk vár, hazánk valamennyi polgárára" – hangsúlyozta a köztársasági elnök a honvédtisztek augusztus 20-ai, ünnepélyes avatásán elmondott beszédében, kiemelve: "világunk egyre kevésbé hasonlít régi, megszokott önmagára".

Magyarország évezredes története bizonyította, hogy csak akkor maradhatunk meg, ha van hadseregünk, honvédségünk- hangoztatta Hende Csaba köszöntőjében. A honvédelmi miniszter hozzátette: amely országnak jó hadserege van, le tud ülni a nemzetközi tárgyalóasztalhoz, van mihez segítséget kérnie, van miből segítséget adnia. Hende Csaba azt mondta: a haza védelme és nemzetközi kötelezettségeink teljesítése érdekében a jövőben emelkedik a honvédelmi költségvetés. Ebből "elkötelezetten" fejlesztik a haderőt, jelentős haditechnikai fejlesztések kezdődnek. A miniszter szólt arról is, hogy a Magyar Honvédség részt vesz a közös védelemben. Ennek nyomán a magyar katonák többek között részt vesznek a szlovén, az észt, a lett és a litván légtér védelmében, segítik a balkáni nemzetek biztonságának stabilitását, és segítenek abban is, hogy Afganisztán és Kurdisztán lakói is megtalálják a békét.

A miniszter felidézte, az elmúlt két évben is azt mondta a tisztavatásokon: "nem tudjuk, mit hoz a következő esztendő". Évről évre olyan változásokkal kellett szembesülni, amelyeket korábban el sem tudtunk képzelni - folytatta, példaként említve, hogy az országtól keletre polgárháborús állapotok vannak, míg délebbre "vallási fanatizmusban tobzódó" terrorállamot látunk.Hende Csaba a katonai esküt tévő fiatalok előtt hangsúlyozta, hogy a magyarságért, a nemzetért érdemes dolgozni, ha kell harcolni.
 
A tisztavatás programja a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegysége zenekarának műsorával, majd különleges díszelgő csoportja bemutatójával kezdődött. Ezt követően a Himnusz hangjaira felvonták Magyarország lobogóját a Parlament előtt.
 
Szöveg: MTI
Cimkék: Tisztavatás, 2015

Tisztavatás a Kossuth téren

    • Avatás
    • Avatás2
    • Avatás3
    • Avatás4
    • Avatás5
  • Előző
  • Következő

A Himnusz hangjaira, katonai tiszteletadás mellett vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját a Parlament előtti Kossuth Lajos téren augusztus 20-án, majd ezt követően 119 honvédtisztjelölt tette le a katonai esküt. A központi ünnepi rendezvények nyitó eseményén Áder János köztársasági elnök beszédében elmondta, hogy országunk függetlensége nem adomány, hanem olyan felbecsülhetetlen érték, amelyért minden nemzedéknek meg kell küzdenie. Az államfő ugyanakkor hozzáfűzte, hogy hibáinkból okulni kell, és nem az ellenfelek számát, hanem a szövetségesekét érdemes gyarapítani, hiszen ez a legjobb módja annak, hogy megvédjük országunkat és megóvjuk hazánkat.

Hende Csaba honvédelmi miniszter a honvédtisztjelöltek ünnepélyes eskütételén elmondta, hogy csak elkötelezett, a szakmájukat jól értő, jól kiképzett, fegyelmezett honvédek képesek érdemben tenni a hazájukért és csak a nemzet által szeretett és az állam által megbecsült honvédség lehet sikeres. A honvédelmi tárca vezetője a 119 honvédtisztjelöltnek a következőket mondta útravalónak: „A nemzet bízik bennetek és ti is bizton számíthattok a magyar államra, szolgáljatok a hazáért mindhalálig”.

Az ünnepélyes tisztavatáson részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, Benkő Tibor, honvédvezérkari főnök, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, közéleti személyiségek, katonai attasék és a diplomáciai testület más tagjai.

A katonai eskü szövegét idén Takács Márk György honvédtisztjelölt mondhatta elő, aki a következőket nyilatkozta honlapunknak:”Nagy megtiszteltetés volt azok előtt a társaim előtt ott állni, akikkel a kiképzés minden szenvedését és pozitív pillanatát együtt éltük végig a tanulmányaink alatt. Hihetetlen élmény volt, nem találok rá szavakat.” Takács Márk György hadnagy egyébként az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán, lövész szakon végzett és szeptember elsejétől kezdi meg szolgálatát Debrecenben, lövész szakaszparancsnoki beosztásban.

Az eseményen elhangzott az is, hogy 2011-ben még 61, az idén pedig már csaknem kétszer annyi, pontosan 119 katona tett ünnepi esküt, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb a katonai pálya iránti érdeklődés. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának katonai alapképzésére idén tizenháromszoros volt a túljelentkezés, a legnépszerűbb katonai vezető szakra pedig tizenhétszer annyian jelentkeztek, mint amennyi a meghirdetett létszám volt.

Idén a 119 végzős hallgató közül 40 honvédtisztjelölt jeles, 58 pedig jó eredménnyel végzett. Legtöbben a had- és biztonságtechnikai mérnöki szakon szereztek oklevelet, de népszerűek voltak a katonai vezető és a katonai gazdálkodási képzés szakok is.


Rendőrtiszteket avattak a Várban

    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
    • Tisztavatás
  • Előző
  • Következő

A korábbi évek hagyományainak folytatásaként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara idén is a Budai Várban tartotta tisztavató ünnepségét. A 166 végzett hallgató a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter és a tábornoki kar jelenlétében tette le a tiszti esküt.

Nehéz, komoly felelősséggel járó, de szép hivatást választottak. Az egyenruha tiszteletet parancsol, a rendőr a törvény hangja, minden szavával és tettével a törvényt kell képviselnie, példát kell mutatnia. Olyan tisztekre van szükség, akik szeretik a hazájukat és szolgálatukat elkötelezetten, a legjobb tudásuk szerint látják el. Az országnak és a nemzetnek szüksége van Önökre- hangsúlyozta ünnepi beszédében Orbán Viktor.

A miniszterelnök beszédében szólt a 2010 utáni rendvédelmi reformról, amelynek kapcsán megjegyezte: az emberek egyik fő elvárása az volt, hogy a rendőrség véletlenül se kelthessen olyan benyomást, hogy nem az áldozatok, hanem az elkövetők oldalán áll, vagy esetleg egyes tagjai a bűnelkövetők táborához tartoznak. Az is elvárás volt, hogy az ország legkiesőbb településein is érezhető legyen a rendőri jelenlét. Ehhez szükség volt 3500 új rendőrre – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet a rendvédelmi szervek közötti kiváló kapcsolatra, arra, hogy az elmúlt években bebizonyították: ipari katasztrófa, egész Európát megtépázó váratlan havazás vagy akár árvíz esetén is lehet rájuk számítani. Erről a rendről álmodtunk 25 évvel ezelőtt - tette hozzá a kormányfő, aki kiemelten fontos feladatnak tartja a rendvédelmi életpálya kialakítását, hogy tervezhetőbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és stabilabb legyen az ágazatban dolgozók munkája.  

A karról idén 120 tiszt kerül a rendőrséghez, akik bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi és határrendészeti szakirányokon végeztek. A többi végzős hallgató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Büntetés-végrehajtási Szervezet és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tisztje lesz. Idén először avattak a közrendvédelmi és a közlekedésrendészeti szakirányon 2007 óta nappali munkarendben diplomát szerzett rendőrtiszteket.

A tisztavatást megelőző napokban a Rendészettudományi Karon Prof. Dr. Patyi András rektor, Prof. Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, dékán és a rendvédelmi szervek képviselői adták át az okleveleket és a kinevezési okiratokat a végzős hallgatóknak. Papp Károly r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány az ORFK Teve utcai épületének auditóriumában ünnepélyes keretek között fogadta a végzős, rendőri szakos hallgatókat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az ORFK vezetői, valamint a megyei és a budapesti  rendőrfőkapitányok jelenlétében.

Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszéde teljes egészében megtekinthető a következő linken: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/az-egyenruha-tobbe-nem-felelmet-ebreszt-hanem-tiszteletet-parancsol

Fotó: Szilágyi Dénes

Cimkék: RTK, Tisztavatás, 2014