Szűkítés


Kiválasztott Címke

Zrínyi

Minden Címke 621


Jelenleg 2 bejegyzés található Zrínyi cimkével

A voltat nézni kegyelmesen

    • dsc 5097 2
    • dsc 5107 2
    • dsc 5120 2
    • dsc 5128 2
  • Előző
  • Következő

A szigetvári vár múltat és jelent összekötő szerepéről is beszélt Móser Zoltán fotográfus a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott rendezvényen, ahol a “A voltat nézni kegyelmesen” című könyvét mutatták be a nagyközönségnek. Az NKE ezzel az eseménnyel kapcsolódott be a Zrínyi Miklós Emlékév programsorozatába.

A Szigetvár 1566 Emlékbizottság által szervezett rendezvényen Prof. Dr. Szörényi László irodalomtörténész nemcsak Szigetvár jelentőségéről beszélt, hanem rávilágított arra is, hogy milyen hatása volt a Zrínyieknek a magyar irodalomra. Dr. Hóvári János, az emlékbizottság elnöke, aki a könyv előszavát jegyzi, szintén beszélt a mű megírásának előzményeiről, illetve emlékeztetett a szigetvári hős történelmi szerepére. Hangsúlyozta, hogy a most bemutatott könyvben található, Prof. Dr. Fodor Pál által írt rövid magyar, horvát, török és angol nyelvű tanulmány összegzi Szigetvár és Zrínyi Miklós jelentőségét és az 1566. évi oszmán hadjáratot.

„Móser Zoltán kalandozása a múlt és a jelen Szigetvárában olyan, mintha valaki szét akarná oszlatni a ködöt, és megmutatni, ha kell leselkedve, ha kell furmányosan, az eltűnő idő időtlenségét. Mert a múlt mégsem múlik el teljesen, töredék cserepei beleépülnek a mába. Sokszor oly ravaszul, hogy nem is tudjuk: itt vannak velünk” – mondta Dr. Hóvári János, majd hozzátette: „jó szem, jó szív és persze sok tudás kell ahhoz, hogy meglássuk a jelenben a múltat”.

A könyvbemutatón Dr. Gordan Grlić Radman horvát nagykövet is megjelent, aki szólt a horvát-magyar kapcsolatokról és benne a mindkét nép számára egyaránt fontos Zrínyi Miklósról. A rendezvénynek külön aktualitást adott az is, hogy a könyv szerzője, Móser Zoltán egyszerre ünnepelte 70. születésnapját és foghatta kezébe életének 70. kötetét. A fotográfus beszélt a könyv születésének körülményeiről, a fényképezés kihívásairól, valamint a szigetvári vár múltat és jelent összekötő szerepéről. A könyv szerzője egy csáktornyai Zrínyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyvében olvasható, Balázs-lév címszó alatti recepthez hasonlította az alkotás folyamatát.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fontosnak tartja a hagyományok őrzését, így a Zrínyi-kultusz ápolását is. Az emlékbizottság tervei szerint szeptember 7-én, a szigetvári vár ostromának 450. évfordulóján egyszerre látogat a városba Áder János magyar, Recep Tayyip Erdogan török és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő.

Megosztás a Facebook-on


Zrínyi Miklós halálának évfordulójára

    • zrinyi miklos

„Sors bona nihil aliud”, azaz „Jó szerencse, semmi más!”

Zrínyi Miklóst 1664. november 18-án sebezte halálra egy vadkan egy tragikus kimenetelű vadászaton. Zrínyi halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy megvadult állat végezzen. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgoknak kapóra jött Zrínyi halála, akivel a magyar történelem egy válságos pillanatában az évszázad legnagyobb politikusa szállt a sírba, s egyben egy páratlan írói pályafutás tört ketté.

 A 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa, a Szigeti veszedelem szerzője 1620. május 1-jén született. Horvát eredetű főnemesi családból származott, dédapja az 1566-ban Szigetvár védelmében elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt. Magát katonának tartotta, ugyanakkor a lírai műfajokban is maradandót alkotott. Fő műve első irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító Szigeti veszedelem, amely akkoriban teljesen egyedülállónak számított. Nemcsak az irodalomban, hanem politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokban is újakat honosított meg magyarul. Kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. A végvári vitézek számára emléket állító művét még olyan  hadászattal és politikával foglalkozó művek követték, mint például a Tábori kis tracta, a Vitéz hadnagy, vagy Az török áfium ellen való orvosság, melyekben Zrínyi az állandó magyar hadsereg felállítása és – ezáltal – az ország önerőből való felszabadítása mellett tört lándzsát, miközben részletesen kifejtette modernizációs és hadszervezési programját.

Zrínyi a XXI. század elején is időszerű egyéniség, igazi államférfi. Tavaly Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere az alábbiak szerint jellemezte a halálának 350. évfordulójára szervezett konferencián: “Nemcsak polihisztor volt, műveltségének köszönhetően nemcsak az élet számos területén ismerte ki magát, de nála mindez egy gyökérből táplálkozott és egy cél megvalósítását szolgálta.(…) A Zrínyiek a nemzeti arisztokráciához tartoztak, a szó legnemesebb értelmében. Vagyis ez nem egy genetikai vagy vér szerinti dolgot jelent. A Zrínyiek neveltetésükben a világmércéhez igazodtak, de pontosan tudták, hogy ebből nemzeti teljesítménynek kell fakadnia. Nem volt jellemző rájuk az a meghunyászkodó nemzeti szervilizmus, ami mindig azt gondolja, hogy ami kinn van, az feltétlenül több, értékesebb, mint amire mi magunk vagyunk képesek. A Zrínyiek otthonosan mozogtak bármelyik európai udvarban, ugyanakkor képesek voltak idehozni mindazt, ami értékes volt. A Zrínyiek úgy vélték, az a különleges állapot, amibe beleszülettek, különleges kötelezettségeket is rótt rájuk. Mégpedig azt, hogy a nemzetüket szolgálják. Zrínyi Miklós egy álló csillag a magyar történelem egén, akire nagy szükség van a XXI. században is.”

A magyar történelem során a Zrínyiekről számos hadászati vonatkozású intézményt neveztek el, köztük az 1955-ben Zrínyi Miklós nevére keresztelt katonai akadémiát, ahol először indult meg professzionális oktatás. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián jött létre az önálló határőr tanszék és kezdődött meg a határőr-képzés. Fennállása során az akadémia fokozatosan betagozódott a hazai felsőoktatás rendszerébe. 1996-ban két karral született meg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, amely 2000-ben önálló karként integrálta a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolát. Az intézmény 2012. január 1-jétől képezi részét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar néven. Az NKE mint a hazai honvédtisztképzés egyedüli letéteményese, kutatásokkal, hallgatói programokkal, konferenciákkal elkötelezetten ápolja a Zrínyi-hagyományokat. Tavaly Zrínyi tiszteletére emléktáblát avattak a Ludovika Főépületében.

Megosztás a Facebook-on