Szűkítés


Kiválasztott Címke

Zrínyi Újvár

Minden Címke 684


Jelenleg 3 bejegyzés található Zrínyi Újvár cimkével

Tovább folytatódik Zrínyi-Újvár feltárása

    • Padányi József

Ahogy 2007 óta minden évben, idén nyáron is tart a Belezna és Őrtilos községek közelében található Zrínyi-Újvár feltárása. A honvedelem.hu szakportálnak nyilatkozó Prof. Dr. Padányi József dandártábornok szerint idén közelebb jutottak a vár kútjának megtaláláshoz.

„Idén két célt tűztünk ki magunk elé: az egyik a vár falának további feltárása, a másik pedig a kút pontos helyének megtalálása volt” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese. Padányi József hozzátette, hogy a bástyák és törésvonalak megtaláláshoz elengedhetetlen a fal további részének feltárása, amely részben sikerült is. A kút pontos helyét egy talajradar segítségével próbálják megtalálni. „A kút a vízellátáson túl azért is bír különös jelentőséggel, mert a korabeli leírások szerint a törökök ebbe a kútba dobták bele 1664 nyarán, az ostrom során elesett várvédők holttesteit. Nem kegyetlenségből, hanem inkább egészségügyi okok miatt, hiszen azon a nyáron nagyon meleg volt, és így akadályozták meg az esetleges járványok kitörését” – árulta el a kutatás vezetője.

Padányi József az interjúban szólt az ostromterület kutatásáról is, amit továbbra is fontosnak tart, hiszen ez „mindig ad újabb és újabb elképzeléseket arra, hogy pontosan hogyan sorakoztak fel az ostromban a török csapatok”. Mivel Zrínyi nem csak egy várat épített, hanem komplexen az egész terepet használta, ezért a szakemberek a várfal feltárásán túl megpróbálták egy átfogó közelítésben vizsgálni az építményt. „Korabeli leírások és térképek alapján felfigyeltünk egy újabb vízzárra, ami arról árulkodik, hogy Zrínyi még kijjebb szorította a törökök Muraközbe irányuló betöréseit. Feltettük a kérdést, vajon ma megtalálható-e ez a vízzár? Elkezdtük vizsgálni a területet, és megtaláltuk azt az egyetlen árkot, Murakeresztúr északi részén, ami a Mura folyót összeköti a Principális-csatornával az egykori Kanizsa patakkal, így kiterjesztettük a kutatásunkat ebbe az irányba is” – mondta a dandártábornok.  

A 2007 óta tartó munkálatok jövőre is folytatódnak, akkor a szakemberek célja a kút létének bizonyítása lesz, valamint szeretnék megtalálni a vár falában a bástya töréspontját is. „Ha valóban kirajzolódnak olyan anomáliák a talajradar képén, amelyek utalnak arra, hogy megvan a kút, akkor 2017-ben jöhetnek a régészeti munkálatok” – összegezte a jövővel kapcsolatos terveket a tábornok. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadirégész csoportjának azonban nemcsak Zrínyi-Újvár feltárása az egyetlen feladata. A szakemberek egyre több felkérést kapnak, így részt vesznek például Szigetvár ostromának kutatásában, valamint a tömegsírok feltárásban, a mohácsi emlékparkban. A témáról a Bonum Publicum egyetemi magazin februári számában nyilatkozott Padányi József.

http://uni-nke.hu/uploads/media_items/16bp-jan-feb-03v-kicsi.original.pdf

Szöveg: honvedelem.hu és Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Zrínyi Újvár, 2016

Közösen ápolja Zrínyi emlékét az NKE és Szigetvár

    • Zrínyi Újvár
Szeptember 7-én mutatták be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Szigetvár együttműködését megújító dokumentumot a Vigadóban. A kontraktus létrejöttéről még május közepén döntött az egyetem szenátusa, de Szigetvárral már az NKE elődintézményeinek is volt kapcsolata. A megállapodás célja, hogy a Felek a köztük lévő eddigi együttműködés legjobb hagyományaira alapozva továbbra is közösen dolgozzanak a Zrínyi-emlékek megőrzése és a Zrínyi-hagyományok ápolása területén.
 
A kontraktus alapján - a többi között - az NKE hallgatói megismerkedhetnek a leghősiesebb város és az ott található vár történetével, illetve ellátogathatnak Szigetvárra. Az önkormányzat és az egyetem konferenciákat tervez a Zrínyi család, a törökkori magyar hadtörténelem és egyéb, Szigetvárhoz kötődő témakörökben. A Közigazgatás-tudományi Kar és a katasztrófavédelmi Intézet hallgatói, igény esetén, szakmai gyakorlatra mehetnek a város önkormányzatához.  A szerződést Kolovics János polgármester adta át szeptember 7-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet képviselő prof. Dr. Padányi József rektorhelyettesnek.
 
A megújított szerződés által tovább erősödik a Zrínyi-kultusz ápolása és megőrzése, a „felek” segítik a hagyományőrző szervezetek munkáját. Mélyül a kapcsolat a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem között – amely, nem utolsó sorban segítséget is nyújt a település történelmi kutatásaihoz – ír az eseményről a Szigetvári Híradó. A Zrínyiek tisztelete és örökségük ápolása az alapja annak az együttműködésnek, amely évekkel ezelőtt kezdődött a város és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelődje, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem között.
 
A Zrínyi Miklós szellemiségét őrző felsőoktatási szervezetek 1994 óta minden évben megemlékeznek a hadvezérről, költőről, az első magyar hadtudósról. Az egyetem hadtudományi és honvédtisztképző karának emléknapja Zrínyi 1664-es híres téli hadjáratának döntő eseményéhez kötődik, február 2-hoz, amikor a hadvezér seregének sikerült felégetni a hadászati fontosságú eszéki hidat.
 

Zrínyi-újvári feltárások: idén a kutat keresik

    • Zrínyi Újvár
A kút és a várfal újabb darabjai utáni nyomozással folytatódik idén nyáron az a feltárás, melyet Zrínyi-Újváron kezdtek nyolc éve Padányi József mérnök dandártábornok és munkatársai. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettesének csapata a szinte napra pontosan 350 évvel ez előtt elpusztult erősségről és az 1664. június 30-án végződő, török győzelmet hozó ostromról igyekszik minél több információt kisajtolni a megmaradt nyomokból.
 
Július 21-én az egyetem honvéd tisztjelölt és civil hallgatói, munkatársai kezdik meg a feltárások 2014-es szakaszát. Ha a várfal egy újabb szelvényét megtalálnák – tervez a mérnök dandártábornok – azzal a kutatók egy lépéssel megint pontosabb képet kapnának a vár kinézetéről. Arról, hogy a vár udvarán kút is működött, korabeli leírások és sematikus rajzok árulkodnak. Idén, a régészekkel együttműködve, a Padányi József által vezetett kutatócsapat talán rábukkan az erősség vízellátását biztosító forrásra. 
 
A rektorhelyettes számára különösen kedves Zrínyi-Újvár, mert a költő hadvezérnek ez az egyedüli, a mai Magyarország területén létező erőssége. "Azért is a kedvencem" - tette hozzá -, mert „itt egy pillanatra megállt az idő”. Ezen a helyen sem korábban, sem 1664 óta nem volt háború, nem bolygatták a talajt. Vagyis, ahogy a törökök 1664-ben lerombolták a várat, a terület azóta is úgy van - eltekintve természetesen a felszínen folyó, mezőgazdasági munkáktól. Zrínyi Miklós nemcsak finanszírozta az erősség felépítését, de saját kezűleg is részt vett a földmunkákban - mondta el a tábornok.  Hozzátette: Magyarország területén több száz ilyen, Zrínyi-Újvárhoz hasonló, földből épített erősség létezett. Ezek jelentős része még feltárásra vár. 
 
Hány év van még Zrínyi-Újvárban? - kérdeztük a tábornokot. Erre nehéz választ adni, hiszen - tekint vissza Padányi József -, minden év hoz valami új kihívást, ami továbblendíti a munkálatokat. Nincs egy olyan pont, amikor kijelenthetjük: most már mindent tudunk.
 
A feltárás gyakorlati hasznáról a dandártábornok úgy vélekedik: minden újonnan megismert adat árnyalja a bennünk élő képet Zrínyiről. Ez egyébként nem feltétlen jelenti azt, hogy fényesíti is. 
Az ostrom nyomai pedig arról árulkodnak, mennyire volt 1664-ben korszerűnek nevezhető az a technika, melyet a szemben álló felek a csatában egymás ellen bevetettek. A leletekből következtetni lehet arra is, milyen mértékben voltak pontosak az ostrom egykor született leírásai. 
 
"Engem pedig rettenetesen szórakoztat" - egészíti ki a dandártábornok a zrínyi-újvári feltárások indokoltságát.
2014. nemcsak Zrínyi-Újvár pusztulásának, de a költő és hadvezér Zrínyi Miklós halálának is 350. évfordulója - emlékeztetett a tábornok. A kultusz ápolására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi konferenciát rendezett néhány hete, melyről honlapunk is beszámolt.