Szűkítés


Kiválasztott Címke

akadémiai székfoglaló

Minden Címke 565


Jelenleg 1 bejegyzés található akadémiai székfoglaló cimkével

Megtartotta akadémiai székfoglalóját az NKE professzora

    • fokep
    •  dsc5879 2
    •  dsc5894 2
    •  dsc5902 2
    •  dsc5913 2
    •  dsc5922 2
    •  dsc5941 2
  • Előző
  • Következő

Az európai gazdasági növekedési modell kifulladásának vagyunk szemtanúi, amely magát az uniós integrációs folyamatot is veszélyezteti - hangzott el a Prof. Dr. Halmai Péter akadémiai székfoglaló előadásában, a Magyar Tudományos Akadémián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője szerint párhuzamosan futó, hazai és nemzetközi strukturális reformprogramokra van szükség, hogy elkerüljük a korszakos stagnálás időszakát.

Halmai Pétert a Magyar Tudományos Akadémia tavaly májusi közgyűlése választotta meg a testület levelező tagjának. Ebből az alkalomból került sor a székfoglaló előadásra, amelyben az NKE tanszékvezetője az európai növekedési modell kifulladásáról értekezett.  A professzor szerint a gazdasági növekedés nagyon komplex témakör, amely lényegesen túlmutat a közgazdaságtan területén, hiszen a híres közgazdász Friedman szavaival élve a békét és a toleranciát is elősegíti.  Megjegyezte, hogy bár manapság a korszerű technika nagy segítséget nyújt a témához kapcsolódó kutatásokhoz is, a történeti megközelítés szerepe továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír munkájuk során. 

Halmai Péter előadásában felvázolta az európai növekedési modell történetét, egészen az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó, 1957-es Római szerződéstől kezdve. A 60. évfordulójához közeledő eseményt az akadémikus a gazdasági folyamatok tekintetében is rendkívüli jelentőségűnek nevezte. Nem hiába tekinthetjük ezt az időszakot, egészen az 1973-as évvel bezárólag, az európai növekedés aranykorának, hiszen az integráció intenzív szakaszában, a GDP-növekedésének üteme a korábbi évtizedekhez képest megháromszorozódott a tagországokban. „Ez egy felzárkózási jellegű növekedés volt, amelynek eredményeként az európai termelékenység színvonala közeledett az Egyesült Államokéhoz, mint a világ legfejlettebb gazdaságához” – fogalmazott Halmai Péter. A tanszékvezető szerint azonban 1995-től a termelékenység tekintetében újra távolodott az európai és az amerikai gazdaság. Az intenzív európai növekedésben nagy szerepet játszott az akadémikus szerint a liberalizáció folyamata, amely a különböző kereskedelmi korlátok leépítését jelentette. Ez is hozzájárult a négy alapszabadság rendszerére alapozott európai konvergencia konstrukció megvalósításához, amely csak akkor működhet, ha a különböző államoknak és régióknak reális felzárkózási esélyeik vannak a közösségen belül. „Ennek a konvergencia mechanizmusnak a működése alapvető attribútuma az európai integrációnak”- fogalmazott az akadémikus.

1973 után a világgazdasági sokkok hatására vége szakadt az „aranykori” növekedésnek, a fejlett országok növekedési üteme erőteljesen mérséklődik, de a felzárkózási növekedés nem szűnik meg ebben az időszakban sem. „Olyannyira nem, hogy a termelékenység ezekben az országokban még a 90-es évek elejéig is gyorsabban nő, mint az Egyesült Államokban”- tette hozzá Halmai Péter, aki szerinte egyfajta nyugalmi állapot alakul ki az európai gazdaságban, ami egészen a „nagy krízisig”, azaz a világgazdasági válság 2008-as kirobbanásáig tart. Az egységes európai belső piac megteremtése és 1993-as indulása újabb hajtóerőként jelentkezett a növekedés tekintetében. 

Halmai Péter szerint érdemes megvizsgálni azt is, hogy az európai közösség országai a csatlakozás nélkül mire vitték volna. Erre példaként Írországot hozta fel, amely 1973-ban csatlakozott az európai közösséghez, és teljesítménye egyfajta növekedési csodának is nevezhető. A kutatások szerint erre a tagság nélkül biztos, hogy nem lettek volna képesek az írek. Ez Nagy-Britanniára is igaz, amely komoly haszonélvezője (volt) az európai integrációnak, hiszen négy évtized alatt a brit GDP megduplázódott. Azonban Halmai Péter szerint a tagság nélkül a növekedés csak mintegy másfélszeres lett volna. „Az európai integráció egyedisége növekedési oldalról is aláhúzható”- fogalmazott az akadémikus. 

Elhangzott, hogy az európai növekedés potenciáljának eróziója már a 80-as években megkezdődött, de az igazi tünetek csak a 2000-es évek elején kerültek igazán felszínre. Ezt követően már a növekedés üteme is mintegy felére csökkent, és mérséklődött a termelékenység is. A 2008-as gazdasági világválság tovább rontotta a növekedési mutatókat, amelyek még a kilábalás után is, csak a korábbi, már eleve lecsökkent dinamika 50 százalékán álltak.

Az EU tagországainak növekedési potenciálját azonban nem teljesen egyformán érintette a gazdasági krízis: a mediterrán országok esetében például különösen súlyos volt a visszaesés, míg az úgynevezett északi országoknál (például Svédország) ez kisebb súlyú problémát okozott. „Az Egyesült Államok mára nagyjából a 2008 előtti szintre állt vissza a növekedési potenciál tekintetében, a termelékenység vonatkozásában pedig egyre nagyobb a rés Európa és az Egyesült Államok között. Halmai Péter szerint ezt olyan tényezők okozhatják amerikai részről, mint például az intenzívebb árupiaci verseny, a hatékonyabb pénzpiacok, a K+F célú üzleti beruházások magasabb aránya, és a rugalmasabb munkaerőpiac. „Az USA termelékenységi előnye az infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos iparágakban jelentkezik a leginkább”- tette hozzá az NKE tanszékvezetője. Halmai Péter úgy látja, hogy az európai növekedési modell kifulladásának vagyunk a szemtanúi, amely az integrációs folyamatot is veszélyezteti. Szerinte a növekedés beindításához az európai és az amerikai gazdaság közötti termelékenységi rést kell csökkenteni, ehhez pedig a többi között párhuzamosan futó, hazai és nemzetközi strukturális reformokra van szükség, amelyeknek tovagyűrűző hatása lehet a gazdasági növekedésre. Az akadémikus szerint higgadtabb közbeszédre is szükség van, amely a tényeket jobban és az érzelmeket kevésbé veszi figyelembe. „A populizmusnak ára van, amelyet most a brexit esetében a brit választók fizetnek majd meg”- fogalmazott az akadémikus.

Halmai Péter az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Gazdaságtan és Közpolitikai Tanszék tanszékvezetője. Tudományos pályafutása során több mint 340 magyar és idegen nyelvű publikációja jelent meg. Ezek között 11 önálló tudományos kötete látott napvilágot, műveire eddig több mint 1000 független hivatkozás történt. Dolgozott korábban a Szent István Egyetemen és a Pannon Egyetemen is. 1996-ban akadémia díjat kapott, 2015-ben Magyar érdemrend lovagkereszt kitüntetést vehetett át. Vendégoktatóként és kutatóként például Stockholmban és Göttingenben is tevékenykedett.

Pályafutása során kiterjedt kutatómunkát folytatott például a növekedési és konvergencia elmélet, az európai szektorális politikák, az agrár közgazdaságtan és a piacgazdasági átalakulás gazdaságtana területén. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on