Szűkítés


Kiválasztott Címke

alumni

Minden Címke 532


Jelenleg 6 bejegyzés található alumni cimkével

A mindenkori tudást bátran és felelősséggel kell továbbadni

    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
    • dsFVKT alumni
    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
    • FVKT alumni
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara 2016. június 3-án első alkalommal tartott alumni találkozót a Vezérkari és Felsőfokú Vezetőképző Tanfolyam egykori hallgatói számára. Az 1993 és 2016 között végzett vezetőket elsőként prof. dr. Patyi András, az NKE rektora köszöntötte. Beszédét Bethlen Gábortól kölcsönzött idézettel kezdte: „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

A vezérkari képzés története egészen 1852-ig vezethető vissza, mikor is a Habsburg Birodalom égisze alatt megkezdte működését a Kriegsschule. A Magyar Királyi Honvéd főtiszti tanfolyamoknak később a Ludovika adott otthont, végül a monarchia szétesésekor a tisztképzés a Pálffy és az Andrássy laktanyákon folyt tovább. A trianoni békeszerződést követően a vezetőképzésnek árnyékba kellett vonulnia, így csupán titokban, kihelyezett formában indulhattak újra a tanfolyamok. 1920 és 1940 között végül hozzávetőlegesen 500 fő végezte el azt a képzést, amely a mai modern iskola megalapozója. A ma is elérhető képzés gyakorlatilag az 1993-as Varsói Szerződést követően nyerte el végleges formáját. Későbbi mérföldkőhöz akkor érkezett a tanfolyam, amikor az az NKE programjába integrálódott. A jelenleg is folyó 25. tanfolyamon pillanatnyilag 13 fő tanul, 15 jelentkező pedig már PhD fokozatot szerzett, vagy épp annak megszerzésére készül. Következő jelentős változást minden bizonnyal majd az idei év hozza, mivel az oktatási hivatal várhatóan szakirányú továbbképzési szakként akkreditálja a képzést, amely ezzel az NKE „koronagyémántjává válik” – fogalmazott a rektor.

Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter írásos üdvözletét küldte az egybegyűlteknek. Ebben úgy fogalmazott, a találkozó „bizonyítéka a múltnak, s ígérete a jövőnek.” A vezetőképzésnek fenn kell tartania a hagyományokat, s egyben állandóan meg is kell újulnia, hiszen a változó világ változó felkészítési folyamatokat követel meg. Bátran jelenthetjük ki, hogy a jelenleg folyó képzés nemzetközi szinten is felveheti a versenyt, hiszen nem véletlen az sem, hogy tanfolyamainkat eddig 10 ország 35 delegált tisztje is elvégezte. Simicskó István végül arra hívta fel a figyelmet: „a katonai pálya nem csak az ország és a nép szolgálatát jelenti, hanem példaadást és minőséget is megkövetel.”

Ünnepi beszédében dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnök-helyettes úgy fogalmazott, a képzés azért is bírhat olyan kiemelkedő jelentőséggel, mert az itt végzettek határozzák meg azt, hogy miként működik és merre halad a Magyar Honvédség. Mint mondta, „a szakmai elhivatottságot szem előtt tartó alkotó gondolkodás alapja csakis a hiteles és alapos tudás lehet”. Nem elég azonban megszerezni a tudást; azt „bátran és felelősséggel tovább is kell adni.”

A végzettek nevében Havril András nyugállományú vezérezredes üdvözölte a találkozó létrejöttét, s fejet hajtott a tanfolyam negyedszázados történelme előtt. „A kezdeti lépések nehezek voltak” – emlékezett vissza, hiszen a megalakulást követően a körkörös védelemre berendezkedett tömeghadseregről a nyugati típusú, önkéntes alapon működő haderőre kellett áttérni. A tanfolyam tulajdonképpen egyfajta műhelymunkának volt a színtere, amely során olyan alkalmazható tudást sajátíthattak el a jelentkezők, amely teljes mértékben a visszailleszkedést szolgálta.

Az ünnep zárásaként dr. Horváth József, az egyetem főtitkára avatta be a jelenlévőket a jövő részleteibe. Mint mondta, a képzés integrációja akkor válik teljessé, amikor a Ludovika Campus beruházás befejeztével a HHK is új otthonra lel az Orczy park szomszédságában.


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, alumni, 2016

A jó rendőr soha nem hátrál meg

    • 40 eves 1 680 383 s
    • 40 eves 2 680 383 s
    • 40 eves 3 680 383 s
    • 40 eves 4 680 383 s
    • 40 eves 5 680 383 s
    • 40 eves 6 680 383 s
    • 40 eves 7 680 383 s
    • 40 eves 8 680 383 s
    • 40 eves 9 680 383 s
    • 40 eves 10 680 383 s
    • 40 eves 11 680 383 s
    • 40 eves 13 680 383 s
    • 40 eves 14 680 383 s
    • 40 eves 15 680 383 s
  • Előző
  • Következő
„Éppen negyven éve végeztem én is a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán"- kezdte ünnepi gondolatait Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán, aki a rendvédelmi tisztképzés jelenét, jövőjét, valamint az egyetem szervezeti felépítését is bemutatta a jelenlévők számára a Rendészettudományi Karon  az NKE ALUMNI Közösség és az RTF-RTK Baráti Egyesülete 40 éves jubileumi évfolyam-találkozóján, melyet az 1971-1974 és 1972-1975 között, a Rendőrtiszti Főiskolán végzettek számára rendeztek. A rendezvény moderátoraként az esemény főszervezője, az RTF-RTK Baráti Egyesület elnöke, Dr. Kovács Sándor r. ezredes, mesteroktató működött közre. 
 
A dékán külön köszöntötte a tábornoki rendfokozatot elért öregdiákokat is: Prof. Dr. Sárkány István r. vezérőrnagyot, Dr. Mikó István r. dandártábornokot, Kopasz Árpád r. dandártábornokot, Dr. Jónás Endre r. vezérőrnagyot, dr. Huszti Péter r. dandártábornokot és dr. Komáromi István r. dandártábornokot.
 
Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese az Alumni Közösséget népszerűsítette. Elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a céljait a jogelődök hagyományait ápolva, azok szervezeti értékeit, oktatási és kutatási eredményeit felhasználva kívánja elérni. Ebben a törekvésében jelentős szerepet játszik az Egyetem öregdiákjaival való kapcsolattartás, az Alumni Közösség, amelynek tagjai a múlt értékeit a jelenben folyó munka során összekötik a jövőben elérendő eredményekkel. Az Alumni program célja, hogy összefogja ezt a közösséget és lehetőséget biztosítson a kapcsolattartásra volt alma materükkel illetve azon szűkebb közösség tagjaival, akikkel együtt végezték tanulmányaikat. „Végzett hallgatóink mellett Alumni Közösségünk tagja lehet Egyetemünk korábbi és jelenlegi oktatója, kutatója, alkalmazottja, továbbá négy lezárt félévvel rendelkező hallgatója. Egyetemünk egyik legfontosabb küldetésének tekinti a folyamatos kommunikációt végzettjeinkkel, remélve, hogy ez a kapcsolattartás mindkét fél számára gyümölcsöző lesz”- hangoztatta a rektorhelyettes.
 
Dr. Farkas Johanna PhD., egyetemi adjunktus - akinek édesapja, Farkas László szintén negyven éve végzett az intézményben-, a barátságról szólt Hamvas Béla A láthatatlan történet című művének gondolatait idézve.
 
„Ami a közösséget egybetartja, az a lények fölött levő törvény, és ami a közösséget megalkotja, az a lényekben élő barátság. A barátság egy különleges társulás és a lét semmilyen más formájához nem hasonlító. A közösség a barátsághoz képest nem több vagy kevesebb. A közösség más. Sokak szerint az Én és a Te kapcsolata, egy egzisztenciális kör az egyedüllét és a sokaság között. A közösség tökéletesen és alapvetően más élet, lét és lehetőség. A közösség valóság, csoda és misztérium. Összetartó ereje pedig nem más, mint a barátság. Ami a Barátság házában az emberrel történik, azt semmiféle más kapcsolat helyettesíteni nem tudja, hiszen a barát senkivel sem pótolható. Barátom csak az lehet, akit szabadon választok magamnak. A barát a természet mesterműve: egyedüli lény, akitől nem kívánom, amije van, hanem önmagáért tisztelem”- hangoztatta Farkas Johanna.
 
Kiemelte, hogy Hamvas Béla a férfiközösségeket rendkívül jelentősnek tartotta a társadalom szempontjából. Szerinte a férfi - ahogy ő mondja – szeret összenőni, s hogy ennek fontosságát hangsúlyozza, rituális külsőségeket talál. A lovagok régen kardot cseréltek, és egymásnak titkos fogadalmakat tettek. A szerzetesek és a katonák ma is egyforma ruhát viselnek és betartják az alakiságot. Minden esetben kötelező szabályokat határoznak meg, és ezeknek az elveknek szentelik életüket. A kollektíva szerinte a férfi alkotása. „Hogy ebben mi az öröm és a komolyság, azt minden jelenlévő férfi tudja.”
 
Az adjunktus emlékeztette a jelenlévőket: négy évtizeddel ezelőtt közösséget hoztak létre, barátságokat kötöttek és elkötelezték magukat egy hivatásnak: „A Haza Szolgálatában”, mely a lojalitást, a szolidaritást, az önfeláldozást és az alázatot jelentette. „Ez az, ami Hamvas szerint a férfiközösséget teremti; ez az, ami 40 év után is összekovácsolja a volt évfolyamot és ez az a szellemiség, amit a Rendőrtiszti Főiskola falain belül mindenki érezhet.”
 
A Készenléti Rendőrség zenekarának az előadása, valamint az archív filmek és fotók megtekintése után Dr. Orbán Péter ny. r. altábornagy, Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy, rendőrségi főtanácsos, rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes, Dr. Kacziba Antal ny. r. altábornagy és Dr. Komáromi István ny. r. dandártábornok életútját pódiumbeszélgetés keretében Dr. Tóth Nikolett Ágnes PhD. r. őrnagy, egyetemi adjunktus, a Kar sajtófelelőse mutatta be kérdéseinek segítségével.
 
Orbán altábornagy rövid ideig mezőgazdasági gépészként dolgozott, majd határőr lett, később járőrként folytatta pályáját. Elmondta, hogy azért lett mezőgazdasági gépész, mert nagyon szerette a gépeket. Gyümölcstermesztő és faiskola-kezelő szakmát tanult a középiskolában, Csornán traktorosként dolgozott. Tartalékos tiszti iskolába készült, de előtte határőr sorkatona lett, majd közrendvédelmi járőr, később járőrvezető. Majd a Rendőrtiszti Főiskola igazgatásrendészeti szakán végzett.
 
A rendőrőrsök kialakításában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Úgy véli, aki jó rendőr akar lenni, soha nem hátrál meg, és soha sem keseredik el - ezt tanulta egykori parancsnokától. Szerepet vállalt a vezetőképzés létrehozásában is. Már az 1990-es években megteremtette a lakosság és a rendőrség közötti párbeszédet, a rendőri munkát megpróbálta közel vinni az emberekhez.
 
A körzeti megbízotti szolgálatot a rendőri munka lelkének tekinti, mert megvalósítja a lakossággal való közvetlen kapcsolatot, a párbeszédet az emberekkel, úgy véli, a lakosságtól soha sem szabad elidegenednie a rendőröknek.
 
1998. július 15-től országos rendőrfőkapitány lett, fő feladata a megbomlott közrend- és közbiztonság helyreállítása volt. A négyéves ciklus alatt 630 ezerről 465 ezerre csökkent a bűnügyek száma. Jelentősen visszaestek az autólopások és a betöréses lopások. Elmondása szerint mindezt negyvenezer rendőr áldozatos munkájával érte el. Döntése alapján nettó 50 ezer forint jutalomban részesült, aki ebben az időszakban bűncselekményt derített fel, ez jelentős összeg volt az akkori bruttó  37 ezer forintos őrmesteri fizetéshez képest. Továbbá komplex intézkedéseket rendelt el a rend helyreállítása érdekében.
 
Az altábornagy útravalóként elmondta, hogy a szakmát meg kell tanulni, és aki eredményesen végzi a munkáját, arra előbb-utóbb felfigyelnek a vezetői. Eredménycentrikus világunkban a felsővezetők feladata, hogy mindenkit ösztönözzenek a tanulásra, a tudás iránti vágyra. A siker záloga a csapatmunkában rejlik.
 
Halmosi vezérőrnagy közlekedésépítő üzemmérnökként végzett. A jogi egyetem elvégzése után felsőfokú rendőrszervező szakon szerzett oklevelet. Vadászpilóta szeretett volna lenni, máig nagy szerelme a repülés, sugárhajtású repülőgépet először hat hónap képzés után, három évvel ezelőtt vezethetett. 2007-ben Orbán Pétert követte a főkapitányi székben, Vas megyében, 21 év szolgálati idő elteltével. „Még ezt megelőzően kaptam tőle egy dísztőrt, mely elkísér a pályám során, most is az irodám egyik dísze.”
 
 „A rendőrség bizalmi indexe a tavalyi évben a legmagasabb volt, mint amit eddig valaha mértek. Az illegális migráció során tett intézkedéseinknek hatalmas sajtóvisszhangja lett. A magyar rendőr fegyelmezetten és nagy türelemmel tette a dolgát, az állampolgárok pedig értékelték a munkánkat. A rendőrség nem öncélú szervezet, mi azért dolgozunk, hogy az emberek biztonságban érezzék magunkat”- hangsúlyozta Halmosi Zsolt, aki a közbiztonságot fontos értéknek tartja.
 
A szakmai alázat számára elengedhetetlen ebben a hivatásban és úgy véli, „a rutin öl”. „Ha rutinból végzünk el egy feladatot, olyan hibát is elkövethetünk,  ami a kollégáink életébe is kerülhet. Minden egyes feladatot alázattal kell végrehajtani.”
 
A vezérőrnagy Papp Károly altábornagy, országos rendőrfőkapitány üdvözletét tolmácsolta a jelenlévők számára, majd azt az üzenetet fogalmazta meg a testület tagjai és a leendő rendvédelmi dolgozók számára, hogy tudjanak a szakma mellett élni is. Figyeljenek oda az egészségükre, jegyezzék meg, hogy az ember fején a korona az egészsége, amit senki más nem lát, csak a betegek. „És legyenek türelmesek: a legnagyobb tehetségnek is időre van szüksége, hogy kibontakozzon.”
 
Kacziba altábornagy Cegléden, bűnügyi nyomozóként kezdte a pályáját. Rendkívüli haláleseteket helyszínelt, majd ifjúságvédelemmel foglalkozott. A Rendőrtiszti Főiskola jogelőd intézményében, a Rendőrakadémián tanult egy évig. Élete legboldogabb három évének nevezte az RTF-en eltöltött éveket, ahol barátokra, szellemi társakra lelt. Arra a legbüszkébb, hogy olyan munkatársakkal dolgozott pályája során, akikkel sikereket érhetett el.
 
A bűnmegelőzésre mindig is nagy hangsúlyt fektetett, amely a reneszánszát éli ebben a társadalmi rendben. „Sokkal nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy a bűnt megelőzzük, mint az egyébként jóvátehetetlen bűncselekményeket eredményesen kinyomozzuk. Olyan világrend van kialakulóban, melyben sokkal fontosabb a bűnt megelőzni; az elkövetett bűncselekmény jóvátehetetlen károkat okoz.”
 
„A világ súlyos kihívásokkal néz szembe és nem érzem azt a komolyságot, felelősségérzetet, koncepciózus hozzáállást, amelyre napjainkban szükség lenne. A társadalmi kockázatokkal kapcsolatos előrelátást, ennek kezelését is hiányolom” - fogalmazta meg aggályait az altábornagy.  Nils Christie kriminológust idézte: „A társadalmakat összetartó erkölcsi szövetek időnként oly mértékben lazulhatnak fel, hogy ennek összetartatására már csak a legitim erőhatalom lehet képes.” Elmondása szerint tart tőle, hogy ebbe az irányba haladunk.
 
Komáromi dandártábornok öt évesen két ajándékot kapott karácsonyra és a névnapjára: egy pengetős hangszert, valamint egy katonai várat, melyek végig kísérték, kísérik az életét. Pályája kezdetén dolgozott gyárban villanyszerelőként, majd tervezőmérnökként. Hírszerzést tanult, ahol ő volt a hallgatói évfolyamparancsnok. A Rendőrtiszti Főiskolán másoddiplomásként végzett. A szakdolgozata a közbiztonsági szervek együttműködése az önkormányzatokkal témában, az ORFK különszámában is megjelent. Az egész életpályája a Rendőrséghez kötődött, a közbiztonság megteremtése volt a legfőbb célja. Elmondta, hogy a járőröktől rengeteget tanult. A rendszerváltás után a legfiatalabb rendőrfőkapitányként mindig újítani szeretett volna, sokat kutatott, 32 évesen lett egyetemi doktor főhadnagyként, elmondása szerint rajta kívül csak tábornokokat avattak. 1990-ben 16 számítógép segítségével, kísérleti jelleggel a vezetésével összekötötték az önkormányzati ügyfélszolgálatot a rendőrséggel. A polgárőrség elődjeként létrehozta a Nagytétényi Védegyletet.
 
A sikerének egyik titka, hogy igyekezett jó menedzser is lenni, megkereste azokat, akik a legjobbak a szakmában, így nagyszerű csapatban dolgozhatott. Mindig is fontos volt számára a jó hangulat és a tisztességes munka egységének a megteremtése a szolgálat során. Tudományos kutatóműhelyt hozott létre, mely a gyakorlatot és az elméletet igyekezett egymáshoz közelíteni.
 
Időközben ismert és kedvelt zeneszerző, szövegíró és előadóművész lett, 128 szerzeménnyel büszkélkedhet, a világ legnagyobb szerzőivel dolgozott együtt, érzelmes dalokat írt - többek között - Bodrogi Gyulának és Zámbó Jimmynek is. A tábornoki kinevezése alkalmából is született egy dala. Komáromi tábornok azt üzeni minden rendvédelmi dolgozónak, hogy maradjanak emberek minden körülmények között.
 

Kopasz Árpád ny. r. dandártábornok, az ORFK volt személyügyi vezetője honlapunk olvasói számára elmondta, hogy a Rendőrtiszti Főiskolán az évfolyam által 1971-1974-ben elsajátított rendszer- és komplexitás-elméleti ismeretek manapság már nem elégségesek a szervezetek működéséhez. „Integrált tudásra és saját kiválósági modell szerint szervezett és társadalmilag ellenőrizhető munkavégzésre van szükség.  Tiszta, világos, követhető célok, stratégiai gondolkodás, korszerű, a legújabb és legjobb technikai és technológiai háttér, tervszerűség, a megfelelő kiválasztás és alapozás után önismereti és közösségfejlesztési módszerek alkalmazása, széles körű együttműködés, mestervezető-képzésben való részvétel és a minden oldalról elismert életpálya-modell megvalósítása a cél. Ezek hozhatnak hosszabb távon is fenntartható eredményt és sikereket, mindenekelőtt az emberi léthez nélkülözhetetlen biztonság fenntartásában: a bűnmegelőzésben, valamint a bűnözés elleni következetes fellépésben”- hangsúlyozta a dandártábornok.

 
 
Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, alumni, kitüntetés, 2016

Régi idők tanúi

    • dsc 9708 2
    • dsc 9684 2
    • dsc 9677 2
    • dsc 0489 2
    • dsc 0429 2
    • dsc 0405 2
    • dsc 0395 2
    • dsc 0386 2
    • dsc 0379 2
    • dsc 0359 2
    • dsc 0370 2
    • dsc 0353 2
    • dsc 0343 2
    • dsc 0331 2
    • dsc 0324 2
    • dsc 0320 2
  • Előző
  • Következő

Mintegy 200 egykori honvédtiszt vehetett át díszoklevelet és díszemléklapot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campus kápolnájában rendezett jubileumi ünnepségen. Az 50, 60, 65 és 75 évvel ezelőtt végzettek a rendezvényt követően koszorúzáson és faültetésen is részt vettek. 

A magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémián 75 éve, valamint a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián és az Egyesített Tiszti Iskolán 50 éve végzetteket Boldizsár Gábor ezredes köszöntötte. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja elmondta: a katonai pálya nemcsak egy munka, hanem egy nagyon speciális hivatás, ami felkészült, szaktudással és elhivatottsággal rendelkező embereket igényel. Az ezredes emlékeztetett arra, hogy a jelenlévők közül többen még a második világháborúban is harcoltak és ezzel teljesítették az esküjükben is vállalt kötelezettségüket a haza szolgálata iránt. „Az 50 évvel ezelőtt végzettek pedig egy olyan korban voltak hivatásos katonák, parancsnokok, amikor a harmadik világháború kirobbanása, a világ megsemmisülése volt a tét” – tette hozzá Boldizsár Gábor, aki szerint a honvédelmi feladatok ellátásához szükséges eszközök rövidebb távon beszerezhetőek, míg a képzett katonai vezető egy hosszú, kitartó nevelő és oktató munka eredménye. A HHK dékánja megköszönte a jelenlévők szolgálatait és azt a sok tudást, tapasztalatot, amit átadtak a későbbi generációknak. „Az Önöktől kapott iránymutatás is szükséges ahhoz, hogy fel tudjuk nevelni a következő nemzedéket, amelynek szintén az lesz a feladata, hogy Magyarország függetlenségét minden külső ellenséggel szemben megvédje” – mondta Boldizsár Gábor. 

Az 50 éve végzettek nevében Szabó János nyugállományú vezérőrnagy szólt a jelenlévőkhöz. Az Egyesített Tiszti Iskolegykori növendéke elmondta, hogy ők háromszor is tettek katonai esküt: 1961-ben, a sorkatonai képzés után, 1965-ben, a tisztavatáskor és 1989 októberében, a köztársaság kikiáltásakor. Tudtuk, hogy katonának lenni becsületbeli ügyet jelentfelelős gondolkodást, a hivatás szeretetét és a beosztottakról való gondoskodást.”

Szentkirályi Frigyes nyugállományú ezredest 75 évvel ezelőtt 191 bajtárásával együtt avatták tisztté a Ludovika Akadémián. A most 96 éves egykori ludovikás elmondta: évfolyamuk átélte szinte a teljes huszadik századot, amely „a magyarság számára sok kínt és fájdalmat okozott.” Ilyen volt a két elvesztett világháború és az azokat lezáró békediktátumok, amelyek alapvetően befolyásolták az ország jövőbeni lehetőségeit. „Alapvető változást hozott a nemzet életében az 1989-90-es rendszerváltozás, amely jó néhány korábbi bajunkra orvosságot jelentett, de újakat is hozott, amelyek megoldása jövő feladata lesz.” Az ezredes beszédében felelevenítette a tiszti avatásuk időszakát, amikor Európában már háború folyt, de Magyarország még nem volt közvetlenül érintve abban. Szentkirályi Frigyes szerint hazánk bátor cselekedetre szánta el magát, amikor a németek és oroszok által megszállt Lengyelországból érkezőknek menedéket nyújtott. Fél évszázad múlva ismét határt nyitottunk, akkor a kelet-németeknek, akik így kockázatmentesen tudtak eljutni nyugati rokonaikhoz"- tette hozzá. 

Az egykori ludovikás szólt arról is, hogy az 1940-ben végzett évfolyamuk teljes állománya részt vett a második világháborúban, amelynek megismerhették szörnyű velejáróit: a pusztítást, a keserveket, az aggódást, a félelmet, a mentális és fizikai sérelmeket. „Legnagyobb fájdalmunk azonban a hősi halált halt bajtársaink elvesztése volt, akikre mind a mai napig büszkék vagyunk” – tette hozzá a nyugállományú ezredes, aki elmondta azt is, hogy a hősi halott bajtársaemlékét  1952 óta emléktábla őrzi a Ludovika Főépület Hősök Folyosóján. Szentkirályi Frigyes optimista az ország jövőjét illetően, hiszen a sok nehézség ellenére talpon tudott maradni a magyarság. „Szeretném, ha megvalósulna egy széles demokrácián alapuló jóléti társadalom” – fogalmazta meg álmait az egykori ludovikás. 

A Kilián György Repülő Tiszti Iskolán, a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskolán, valamint a fegyvernemi tiszti iskolákon 50, 60 és 65 éve végzettek is a Ludovika Főépület kápolnájában vehették át díszemléklapjukat. Prof. Dr. SzendIstván ezredes, a HHK dékánhelyettese elmondta: a jelenlévők a tisztté avatásukat követően olyan időszakban lettek a honvédség harcászati szintű vezetői, amikor az adott geopolitikai helyzet miatt a Magyar Néphadsereg a minőségi és mennyiségi fejlesztés korszakába lépett. „A katonai iskolák a magyar fegyveres erő számára olyan kiváló tiszteket adtak, akik a következő évtizedekben a legmagasabb katonai beosztásokat is betöltve, gerincét adták a hadseregnek” – tette hozzá a dékánhelyettes, aki szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara, ha átvitt értelemben is, de jogutódja azoknak az „alma matereknek”, amelyekben a most jubiláló honvédtisztek végeztek. 

Közöttük van Kositzky Attila nyugalmazott altábornagy is, aki beszédében azokról az elődökről emlékezett meg, akik kiváló példaképekké váltak számukra. Ilyen volt a többi között Petróczy István százados, az Osztrák-Magyar Monarchia hegyivadásza, aki 105 évvel ezelőtt az első magyar hadirepülős tiszt volt. „A bajtárs repülős tisztek között meg kell emlékeznünk a kivégzett Kiss Zoltán ejtőernyős századosról, valamint a légi harcban elesett Magyar Sándor főhadnagyról is”- tette hozzá Kositzky Attila, aki 29 repülőgép típussal összesen 43 évig repült, ami alatt 3369 órát töltött a levegőben

A most díszoklevelet kapott nyugalmazott honvédtisztekről és főtisztekről a Bonum Publicum novemberi számában olvashatnak részletesebben. 

 

Szöveg: Szöőr Ádám


Öregdiákok piknikeztek a KTK-n

    • KTK Alumni Piknik
    • KTK Alumni Piknik
    • KTK Alumni Piknik
    • KTK Alumni Piknik
    • KTK Alumni Piknik
    • KTK Alumni Piknik
  • Előző
  • Következő

Először rendeztek Közigazgatási Öregdiák Találkozót a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán „Ménesi úti piknik” címmel. Az esemény programjai között szerepelt egyetemtörténeti kiállítás, nosztalgia épületbejárás, ahol a volt hallgatók újra beülhettek egykori osztálytermeikbe, illetve lehetőség nyílt öregdiák évfolyam-találkozó szervezésére, és emlékfotók is készültek. A rendezvényen az igazi piknik hangulatról a KTK hallgatóiból álló zenekar, a The Government Windows akusztikus koncertje gondoskodott.    

A rendezvényt Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora nyitotta meg, aki a következő gondolatokkal köszöntötte a találkozó résztvevőit: „Azt az érzést szeretném most megosztani önökkel, amelynek a középpontjában a tisztelet áll, hiszen megtisztelő, hogy eljöttek egykori iskolájukba azért, hogy meghallgassák volt tanáraikat és felelevenítsék az itteni tanulmányaikhoz fűződő emlékeiket.”

Prof. Dr. Kiss György, az NKE KTK dékánja jó szívvel gondol vissza egykori hallgatóira, akik felkészülten, jó tárgyi tudással, jó alapokkal jöttek tanulni a Ménesi útra. Az ünnepélyes megnyitó után Prof. Dr. Máthé Gábor, a KTK Állam- és Közigazgatás-történeti Tanszékének Professor Emeritusa, Dr. Takács Albert az Európai és Összehasonlító Közjogi Tanszék tanára és Móger Vince, a kollégium vezetője részvételével interaktív kerekasztal beszélgetésen idézték fel emlékeiket az oktatók és a volt hallgatók.    

„Igazából csak két és fél évet jártam ide, mesterszakra, fél évet végeztem itt az alapszakon. Nagyon jónak tartom ezt a kezdeményezést, mármint az öregdiák találkozót. Szerettem idejárni, Máthé tanár úr óráit nagyon kedveltem, nála írtam a szakdolgozatomat is, nekem ez nagyon nagy élmény volt és inspiráló is a pályafutásommal kapcsolatban, hogy merre érdemes elindulnom”- mondta Nagy Sándor „öregdiák”, aki jelenleg szakügyintézőként dolgozik.

Kovács Zsolt, az intézmény volt hallgatója, az esemény egyik szervezője elmondta, hogy már régóta tervezték egy Alumni találkozó szervezését a Ménesi úton. Hozzáfűzte, hogy a „Ménesi úti piknik” elnevezésű rendezvényt azzal a céllal hozták létre, hogy a volt hallgatók együtt töltsenek el egy kellemes, felejthetetlen délutánt barátaikkal, volt tanáraikkal és ezt a találkozót évente, vagy kétévente szeretnék majd megrendezni.

A Ménesi út mintegy negyven éve a magyar felsőfokú közigazgatási szakemberképzés otthona, ahol több mint 15 ezer diák szerzett diplomát. A Közigazgatás-tudományi Kar várhatóan jövőre a Ludovika Campusra fog költözni, így az öregdiák találkozó megrendezésével az Alumni Közösség lehetőséget adott arra az NKE támogatásával, hogy a volt hallgatók méltó módon búcsúztassák el alma materüket.

Szöveg: Szabó Tibor

Fotó: KTK HÖK Média


Öregdiák találkozó Szentendrén

    • Öregdiák találkozó
    • Öregdiák találkozó
  • Előző
  • Következő

Először találkoztak Szentendrén a Magyar Honvédség Altiszti Akadémián az egykori Kossuth Lajos Katonai Főiskola volt diákjai és tanárai. Az eseményen beszédet mondott Dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök és Prof. Dr. Padányi József mérnök dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese.

Benkő Tibor vezérezredes, a rendezvény fővédnöke beszédében hangsúlyozta, hogy főiskolai, egyetemi végzettségű, több nyelvet beszélő altisztjei vannak a Magyar Honvédségnek, akik hatékonyan segítik a tisztek munkáját. Hozzáfűzte, hogy olyan altisztekre van szükség, akik önállóan tudnak dönteni és ezért vállalják a felelősséget. A Honvéd Vezérkar főnök kiemelte, hogy vissza kell állítani a szentendrei intézmény jó hírnevét, hiszen az innen kikerült tisztek alkották a Magyar Néphadsereg, majd a Magyar Honvédség kemény magját, alapját. „A magas színvonalú oktatás és kiképzés az alapja annak, hogy napjainkban is a magyar katonák felkészültségéről nagyon elismerően nyilatkoznak, bárhol is teljesítenek szolgálatot a világban és erre nyugodt szívvel mondhatom, hogy büszkék lehetünk.” – jelentette ki Benkő Tibor.

Padányi József, az NKE rektorhelyettese az Egyetemen folyó oktatásról elmondta, hogy olyan hivatásrendek képzését egyesítette a Kormány az intézményben, amelyek a köz szolgálatára vállalkoznak, ezt tekintik életpályájuknak. A dandártábornok hangsúlyozta, hogy az NKE Alumni szervezete indulásától kezdve mindent megtesz azért, hogy a múlt értékeit ápolja és összefogja. Ennek keretében az Alumni megteremti annak lehetőségét, hogy az egykori Kossuth Lajos Katonai Főiskola volt diákjai és oktatói ismét tudjanak találkozni egymással, és ennek az eseménynek a Ludovika Főépülete adjon majd otthont.

Az eseményen Szabó János nyugállományú vezérőrnagy, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola egykori parancsnoka visszaemlékezésében a többi között elmondta, hogy azért jelentős és felemelő is egyben ez a rendezvény, mert ez az első alkalom, hogy a Főiskola egykori diákjai és tanárai ismét találkozhatnak egymással.

Koncz János nyugállományú ezredes, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola volt tanára, a rendezvény szervezője az eseményen elmondta, hogy a főiskola a szentendrei MH Altiszti Akadémia épületében működött mintegy harminc évig, 1967-től 1996-ig, ahol parancsnokokat, tiszteket képeztek a honvédségnek és a határőrségnek magas színvonalon.

A Kossuth Lajos Katonai Főiskola emléknapján a fegyvernemi beszélgetéseket követően, a résztvevők gyertyagyújtással emlékeztek a lélekharangnál az elhunyt tanárokra és hallgatókra.  


Tisztelgés a méltó elődök előtt

    • Jubileumi ünnepség 2014
    • Jubileumi ünnepség 2014
    • Jubileumi ünnepség 2014
    • Jubileumi ünnepség 2014
    • Jubileumi ünnepség 2014
    • Jubileumi ünnepség 2014
    • Jubileumi ünnepség 2014
    • Jubileumi ünnepség 2014
  • Előző
  • Következő

Jubileumi díszoklevél-és díszemléklap-átadó ünnepséget rendeztek szeptember 24-én, 25-én és 26-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület kápolnájában, ahol összesen 271 fő vehette át vas, gyémánt, arany és rubin díszoklevelét, az ötven, hatvan, hetven évvel ezelőtti tisztavatásuk emlékére.

A háromnapos ünnepségsorozat első napján a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, valamint az Egyesített Tiszti Iskolán 50 éve végzettek jubileumi arany díszoklevelet, a Honvéd „Killián György” Repülő Hajózó Tiszti Iskolán 60 éve felavatott tisztek pedig díszemléklapot vehettek át Prof. Dr. Szendy István ezredestől, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar oktatási  dékánhelyettesétől. Az eseményen részt vett Dr. Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese, Dr. Danku Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, illetve Dr. habil. Horváth Tibor ezredes, az NKE HHK Katonai Vezetőképző Intézetének igazgatója.    

Prof. Dr. Szendy István, a HHK dékánhelyettese ünnepi köszöntőjében elmondta: “egy olyan korosztályt méltatunk, akik nélkül ma nem lenne, nem lehetne honvédség. „

Jubileumi arany díszoklevelet 68-an, míg díszemléklapot 57-en vehetettek át az ünnepségen. Az átadó után a jubilánsok nevében Rába Imre nyugállományú altábornagy mondott válaszbeszédet, aki megköszönte a méltató szavakat. Az ünnepség további részében Danku Csaba helyettes államtitkár, valamint Prof. Dr. Szendy István ezredes, a HHK oktatási dékán helyettese, a jubilánsok nevében pedig Dr. Orosz Zoltán altábornagy és Nagy László Gerő nyugállományú ezredes helyezték el koszorúikat az I. világháborús emlékműnél. Az eseményen az NKE Hungária körúti Campus egyes számú épületének falán új emléktáblát avatott Poroszlai Ákos nyugalmazott alezredes és Prof. Dr. Szabó Miklós nyugalmazott  altábornagy. A táblát a Bolyai János Honvéd Alapítvány azért állíttatta, mert ebben az épületben működött a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia, a Honvéd Hadiakadémia, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, majd pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.


Szeptember 25-én az NKE Ludovika Főépület kápolnájában a Honvéd Hadi Akadémián hatvanöt éve, a Honvéd Akadémián hatvan éve, az Egyesített Tiszti Iskolán ötven éve végzettek jubileumi vas, gyémánt, arany díszoklevelet, a Kilián György Repülő Műszaki Tiszti Iskolán ötven éve, a Kossuth Tüzér Tiszti Iskolán hatvan éve, a Honvéd Vasvári Pál Repülő Szakképző Tiszti Iskolán hatvan éve felavatott tisztek pedig díszemléklapot vehettek át.


A jubileumi díszokleveleket és emléklapokat Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja adta át, aki a következőket mondta a jubilánsoknak:   „Amikor tőlem idősebb, a történelem viharait átélt katonák előtt állok, mindig elszorul a szívem, s mindig arra gondolok, hogy ők bevégezték a szolgálatot, amire felesküdtek ötven, hatvan, hatvanöt évvel ezelőtt, azt teljesítették, teljesen mindegy, hogy milyen volt a politikai helyzet, kik voltak a szövetségesek és mi volt a biztonsági kihívás.”

A jubilánsok nevében Petró István nyugállományú ezredes és Fotul József nyugállományú alezredes mondott válaszbeszédet. A rendezvény folytatásaként a Ludovika téri I. világháborús emlékműnél koszorúztak.

Az esemény a Hungária körúti campuson folytatódott, ahol Bodnár Gyula, Mórocz István és Hegedűs Gyula nyugállományú alezredesek valamint Boldizsár Gábor dékán koszorúzták meg a Zrínyi szobrot.

Az eseménysorozat záró napján az NKE Ludovika Főépület kápolnájában rendezett ünnepségen összesen 51 fő vehetett át rubin díszoklevelet, akiket hetven éve végeztek a Magyar királyi Honvéd Tisztképző Akadémiákon. Az eseményen Dr. Boldizsár Gábor köszöntője és az oklevelek átadása után vitéz Dr. Palágyi Tivadar nyugállományú alezredes mondott válaszbeszédet a jubilánsok nevében. Az eseményen részt vett Dr. Boross Péter egykori miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, valamint Schmittné Makray Katalin asszony, zászlóanya, aki a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjeinek lelki patrónusa. Az ünnepség zárásaként koszorúkat helyeztek el a Hősök folyosóján, majd a Ludovika téren álló I. világháborús emlékműnél. A rendezvényen közreműködött a Magyar Honvédség Légierő Zenekar Veszprém. 

Az ünnepség szervezésében részt vett a Bólyai János Honvéd Alapítvány, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző kara, valamint az Egyetem Alumni Közössége.