Szűkítés


Kiválasztott Címke

amerika

Minden Címke 708


Jelenleg 2 bejegyzés található amerika cimkével

Amerika Központ az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1029 2
    •  dsc1037 2
    •  dsc1069 2
    •  dsc1078 2
    •  dsc1090 2
    •  dsc1101 2
    •  dsc1110 2
    •  dsc1142 2
    •  dsc1156 2
  • Előző
  • Következő

Magas rangú diplomáciai és szakmai képviselet mellett tartotta meg nyitórendezvényét az Amerika Tanulmányok Kutatóközpont 2017. április 20-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Dísztermében. A rendezvény témáját a magyar-amerikai biztonsági és védelmi együttműködés képezte, lehetőséget adva mindkét félnek, hogy kifejtsék nézeteiket, amelyet Dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes, David J. Kostelancik követtanácsos, az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Donald Baker ezredes, amerikai véderőattasé, Siklósi Péter helyettes államtitkár és Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes ismertettek.

Megnyitó beszédében Prof. Dr. Patyi András hangsúlyozta a hazánkat körülvevő nemzetközi élet, különösen meghatározó szereplőinek valós, pontos megismerését. Ebből a szempontból elengedhetetlen az Amerikai Egyesült Államok, valamint az amerikai bel- és külpolitika megértése. Az egyetem rektora kiemelte, hogy Washington meghatározó hatalomként van jelen a világban, amelynek ékes bizonyítéka a nemzetközi rendszer második világháborút követő felépítésében, illetve hidegháborút követő megerősítésében való központi amerikai részvétel. Bár az ország elszigeteltségben látott napvilágot, fokozatosan a nemzetközi élet egyik legdinamikusabb szereplőjévé vált, befolyását pedig jól mutatja többek közt hatalmas GDP-je, továbbá a kutatás-fejlesztésre és védelemre fordított kiadásai.

Prof. Dr. Patyi András ugyanakkor hozzátette, hogy az amerikai nemzet politikai, gazdasági és katonai teljesítményétől függetlenül is rendkívüli, hiszen születésekor fontos elvekre alapozta magát, továbbá a politika, a társadalom, a jog, a gazdaság és a tudomány területére egyaránt kiterjedő, jobb világ megteremtésére irányuló emberi erőfeszítések mérföldköveként tartható számon. Noha globális birodalmi szerepe vitatható, az Amerikai Egyesült Államok minden kétséget kizáróan egy olyan ország, melyet a világ többi része a mai napig ilyen vagy olyan módon viszonyítási pontnak tekint.

Elkötelezettség és felelősség egy kiszámíthatatlan világban

Dr. Fellegi Tamás, a Hungary Initiatives Foundation volt elnöke és vezérigazgatója ismertette a januárban életre hívott Amerika Tanulmányok Kutató Központ szakmai profilját, továbbá kiemelte eddigi eredményeit, köztük az elmúlt hónapokban megrendezett, a Trump-adminisztráció külpolitikáját, valamint az amerikai – továbbá a magyar és a brit – bevándorlás-politikát körüljáró kerekasztal beszélgetéseket. Köszöntő beszédében kiemelte, hogy miközben a politikai viszonyok folyamatosan változnak, Közép- és Kelet-Európa geopolitikai helyzete – illetve az Egyesült Államok e tekintetben meghatározó szerepe – változatlan maradt. Emlékeztetve az ukrán válságra, a migrációs hullámra és azzal együtt járó kihívásokra, a Brexitre, valamint Európa és Törökország viszonyára, hozzátette, hogy a világ talán még sosem volt annyira kiszámíthatatlan, mint ma.

Ennek megfelelően, az Amerika Tanulmányok Kutató Központ hivatalos megnyitó rendezvényén a biztonságpolitikai kiemelt szakértői fejthették ki nézeteiket az Egyesült Államok és Magyarország katonai együttműködését illetően. Ez utóbbiról Dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes részletes beszámolót adott a jelenlévőknek, kiemelve többek közt az Egyesült Államok FMF és iMET programokon keresztül nyújtott anyagi és képzésbeli támogatását, a Magyar Honvédség Ohio Nemzeti Gárdával folytatott közel 25 éves együttműködését, valamint hazánk részvételét a világ különböző részein folytatott missziókban, köztük az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban.

David J. Kostelancik követtanácsos nyomatékosította a nemrég hivatalba lépett Trump-adminisztráció szövetségesekkel és partnerekkel való párbeszéd iránti elkötelezettségét. Az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője megerősítette a két nemzet biztonsági kérdésben folytatott együttműködésének jelentőségét. E tekintetben a kooperáció legfőbb dimenzióit a közös ellenség elleni együttes katonai fellépésben, illetve az azt lehetővé tevő közös képzésekben és támogatásokban azonosította. David J. Kostelancik hangsúlyozta, hogy Washington teljes mértékben egyetért Budapest azon nézetével, miszerint biztonságunkért valódi felelősséggel tartozunk, egyúttal hozzátéve, hogy a két fél együttműködése nemcsak ügyletszerű folyamatokon, hanem értékeken nyugszik. Az ideiglenes ügyvivő megjegyezte, bízik benne, hogy az USA és hazánk biztonsági és védelmi együttműködéséről egy elmélyültebb párbeszéd folytatódik, mely nemcsak az egyetem falai között, hanem a szélesebb társadalomban is megjelenik.

Az együttműködés kultúrája

A szakmai kerekasztal beszélgetésen a résztvevők felvázolták a magyar-amerikai védelmi együttműködéssel kapcsolatos nézeteiket. Siklósi Péter védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett a Trump elnök számára kiemelt fontosságú kérdésekre, vagyis a szövetségesekre háruló (anyagi) terhek kiegyensúlyozására, valamint a terrorizmus elleni határozottabb fellépésre. Előbbi vonatkozásában hazánk azt a célt tűzte ki maga elé, miszerint évi 0,16%-os növelés mellett a magyar védelmi kiadások 2024-re elérik a GDP 2%-át, míg utóbbi kapcsán a helyettes államtitkár kiemelte az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban való közel 150 fős magyar részvételt, mely a jövőben tovább duzzadhat. A kiberbiztonsági kihívásokkal kapcsolatban Siklósi Péter rámutatott arra az ellentmondásra, miszerint a téma egyfelől rendkívül közkedvelt és nyilvánosan vitatott, másfelől viszont természeténél fogva a háttérben kellene tartózkodnia. Hangsúlyozta, ez utóbbi magyarázza a hazai kiberbiztonság rejtett jellegét.

Donald Baker ezredes, amerikai véderőattasé külön felhívta a figyelmet a magyar katonák remek teljesítményére. Hangsúlyozta, hogy mind az amerikai, mind a magyar felet lekötik a biztonsági kihívások, ugyanakkor kiváló tapasztalta van a magyar katonák együttműködés iránti nyitottságát és aktivitását illetően. A kiberbiztonság kapcsán Baker ezredes emlékeztetette a hallgatóságot a téma 2016-os amerikai elnökválasztások mentén még inkább felértékelt szerepére. Hozzátette, az Egyesült Államok hadseregének európai parancsnokságával való együttműködésben hazánk kiberbiztonsági konferenciát szervez idén júniusban.

Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon működő Nemzetköziz Biztonsági Tanulmányok Tanszék egyetemi tanára megerősítette, hogy az Egyesült Államok látható módon támogatja Magyarország kiberbiztonsági képességeinek erősítését. Az együttműködés kultúrája kapcsán kiemelte, hogy az említett igyekezetek mellett a két nemzet kultúrája eltér egymástól. Hangsúlyozta, hogy az együttműködés kultúrája az együttműködés során tanultak függvénye: bizonyos területeken jól látszik, hogy átvettük ugyan az amerikai rendszert, de nem alkalmazkodtunk hozzá. Ugyanakkor Prof. Dr. Szenes Zoltán nyomatékosította, hogy ezzel együtt hazánk komoly eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben. A kerekasztal beszélgetés résztvevői a NATO-n belüli összetartásra is kitértek. A szakértők egyetértettek abban, hogy Trump elnöknek a NATO idejétmúltságára vonatkozó megjegyzésének visszavonása nem volt meglepő fordulat.

Az Amerika Tanulmányok Kutatóközpont az Egyesült Államok bel- és külpolitikájára, valamint a transzatlanti kapcsolatokra – különös tekintettel az USA valamint Közép- és Kelet-Európa relációjára– vonatkozó ismereteket ad át a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon belül. A Központ a magyar és angol nyelvű szakmai rendezvények, valamint a publikációk mellett a 2017/18-as tanévtől új kurzusokkal gazdagítja az Egyetemen zajló képzést. Ezek közül kiemelendő az amerikai politikai rendszerrel, az amerikai kül- és biztonságpolitikával, illetve a XX. és XXI. századi Közép-Európa koncepciókkal foglalkozó tárgyak.


Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Amerika és a világ 2017-től

    • fokep
    •  dsc4055 2
    •  dsc4064 2
    •  dsc4066 2
    •  dsc4085 2
    •  dsc4102 2
    •  dsc4110 2
    •  dsc4117 2
  • Előző
  • Következő

A 2016-os amerikai elnökválasztás eredményéről és következményeiről tartott kerekasztal beszélgetést Jeffrey D. Gordon, a Pentagon korábbi szóvivője, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Elizabeth Wahl újságíró a Ludovika főépület Széchenyi Dísztermében december 1-én az Antall József Tudásközpont szervezésében.

Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási dékánhelyettese az idei amerikai elnökválasztás bel- és külpolitikai aspektusaival egyaránt foglalkozó kerekasztal beszélgetést megnyitó beszédében kiemelte, hogy e politikai esemény különösen fontos, hiszen rávilágít az amerikai társadalom megosztottságára, illetve előrevetíti a következő amerikai kormány politikáját. Ennek megfelelően a kerekasztal beszélgetés résztvevői a politikai spektrum különböző részeiről fejtették ki nézeteiket.

A résztvevők teljes egyetértésben voltak a tekintetben, hogy Donald J. Trump választási győzelme meglepetésszerű volt. Németh Zsolt elmondta, hogy a meglepettség érzését később a potenciális lehetőségek gondolata követte. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a „Tusványosi gyorsvonat” megérkezett az Amerikai Egyesült Államok fővárosába: a választási eredmény abban a politikai korrektséggel fémjelzett ideológiai megközelítésben okozott egy törést, mely egyes kérdésekben – például az alaptörvény vagy a történelmi egyházak szerepét illetően – igazságtalanul stigmatizálta Magyarországot.

Jeffrey D. Gordon – aki Donald J. Trump nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott az amerikai elnökválasztási kampány során – elmondta, hogy a republikánus elnökjelölt győzelme ugyan meglepte, de nem sokkolta, tekintettel Trump népszerűségben mért sikerére. Bár Elizabeth Wahl megerősítette, hogy Washingtonban csak nagyon kevesen számítottak Donald J. Trump győzelmére és a közvélemény kutatások is teljesen rossz nyomon voltak, hozzátette, hogy sokak számára a végeredmény valóban sokként hatott.

Az elnökválasztás kapcsán az újságíró kiemelte a főáramú média két hibáját: egyfelől a hírekben túl nagy figyelmet szenteltek Donald J. Trumpnak, aki kampányát az érzelmekre építette, másfelől nem figyeltek eléggé az egyes térségekben élő szavazók valódi sérelmeire, problémáira. Utóbbi vonatkozásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy egy politikus meghallgatja e csoportokat, illetve kezét nyújtja feléjük, és aközött, hogy haragjukat becsatornázza.

A beszélgetés résztvevői külön kitértek a kampány során felmerült egyes megdöbbentő és megosztó kijelentésekre, köztük Donald J. Trump muszlimokra vonatkozó megjegyzésére. Ez utóbbi kapcsán Jeffrey D. Gordon emlékeztetett, hogy a kijelentés az Európában elkövetett terrortámadások idején hangzott el, és hogy az Egyesült Államokban komolyan felvetődött az a gondolat, hogy sürgős teendők vannak a bevándorlás kérdését illetően. Hangsúlyozta, hogy végső elemzésben a radikális iszlám mint ideológia megállítását kell elérni, mellyel szerinte Donald J. Trump tisztában van.

Javaslatok az új elnöknek

A választások kelet-közép-európai és magyar vonatkozásait tekintve Németh Zsolt megjegyezte, hogy a „biztonság” kifejezés határozottabban lesz jelen az amerikai külpolitikában. Emlékeztetett, hogy Szíria és Ukrajna révén tágabb szomszédságunkban két komoly konfliktus van, melyek kialakulásához az elmúlt évek amerikai külpolitikája is hozzájárult. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint ez jogos kritika, ahogy a George W. Bush demokrácia-export politikáját – és az azt támogató országokat – is jogos kritika illet.

Németh Zsolt rámutatott, hogy Amerika abban a kellemetlen helyzetben van, hogy adott esetben beavatkozásáért, máskor annak elmaradásáért is kritika éri. Megjegyezte, arra számít, hogy a Trump-adminisztráció jobban megválogatja, mely esetekben alkalmaz intervenciót, és melyekben nem. Emlékeztetett továbbá, hogy néhány éve Magyarország egy hosszú listát kapott az amerikai külügyminisztériumtól, melyben Washington felsorolta mindazt, amit Budapest a jobb amerikai-magyar kapcsolatokért tehet. Németh Zsolt reményét fejezte ki a tekintetben, hogy az ilyenek helyett Washington olyan intervenciók felé fordul, melyek megakadályozzák Ukrajnában a vérontást.

Ukrajna kapcsán a magyar politikus kiemelte, különösen kínosnak tartja, hogy az ukránok most hasonló helyzetben vannak, mint a magyarok 1956-ban: ahogy az utcán harcoló magyar forradalmárok magukra hagyatva érezték magukat, úgy Európának az ukránok mögé sem sikerült beállnia. Jeffrey D. Gordon hozzátette, hogy Európának valószínűleg Trump olvasatában is nagyobb szerepet kell játszania Ukrajna ügyében, mely utóbbi Oroszország számára létfontosságú kérdés, míg az Egyesült Államok számára már kevésbé.

Németh Zsolt egyetértett azzal, hogy európai országok nem élvezhetik tovább potyautasként az Egyesült Államok védelmét, mely amerikai üzenetet Magyarország megértette. Jeffrey D. Gordon elmondta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO kollektív védelméről szóló 5. cikk mellett, ugyanakkor emlékeztetett, hogy az európaiak védelmi teljesítményének amerikai kritikája korántsem új jelenség.

Kommunikáció

A Pentagon volt szóvivője nyomatékosította, hogy Donald J. Trump a nemzetközi ügyekben kemény amerikai fellépést tesz majd, és hogy több tiszteletet kíván. Ezzel szemben Elizabeth Wahl megjegyezte, hogy szerinte a megválasztott elnök ezen szavait nem irányította kifejezetten Vlagyimir Putyin orosz elnök felé. Bár Jeffrey D. Gordon szerint e kijelentésbe az oroszokat is beleértette Trump, jobban együtt kell működni Oroszországgal, a NATO tagállamai számára pedig a legnagyobb fenyegetést a radikális iszlám és egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán jelentik.

Németh Zsolt kiemelte, hogy valamit tenni kell a Nyugat Oroszországgal szembeni kommunikációjával. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a varsói NATO-csúcson a tagállamok Oroszországgal szemben az elrettentés és a párbeszéd kettős politikáját fogadták el. Szerinte ezek közül előbbit sikeresen és helyesen teljesítették, ám utóbbi terén nem sikerült igazi eredményeket elérni, és kritikus kérdés lesz, hogy vajon a Trump-adminisztráció megtalálja-e a politikai párbeszéd megfelelő módját.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on