Szűkítés


Kiválasztott Címke

aspektusai

Minden Címke 521


Jelenleg 1 bejegyzés található aspektusai cimkével

A Jó Állam különböző perspektívákból

    • fokep
    •  dsc3304 2
    •  dsc3309 2
    •  dsc3344 2
    •  dsc3347 2
    •  dsc3348 2
    •  dsc3350 2
  • Előző
  • Következő

„A bukott állam egy rákos sejt, mert gyengeségeit kivetíti a környezetére és destabilizálhatja is azt”- hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakkollégiumainak részvételével rendezett tudományos konferencián, ahol a Jó Állam különböző aspektusaival ismerkedhettek az érdeklődők. 

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára fontos feladat a tehetséggondozás, amelynek során számos lehetőséggel segíti a hallgatók tudományos tevékenységét”- mondta a rendezvényt megnyitó beszédében Prof. Dr. Padányi József. Az NKE tudományos rektorhelyettese szólt arról, hogy a KÖFOP -projekt részeként az intézménynek van egy kiválóság támogatásáról szóló programja is, amelyhez továbbra is várják a szakkollégiumok kezdeményezéseit. Padányi József elmondta, hogy a mintegy 2 milliárdos keretösszegű projektre eddig mintegy 170 pályázat érkezett, de van lehetőség a tovább támogatásra is. A rektorhelyettes reméli, hogy ez a rendezvény is inspirációt ad majd a szakkollégiumi tagoknak a programhoz való jelentkezéshez. 

A törékeny és bukott államok biztonsági kockázatairól beszélt előadásában Dr. Kaiser Ferenc a Nemzetbiztonsági Intézet katonai nemzetbiztonsági tanszékének tanszékvezetője. Az NKE HHK tanszékvezetője szerint nem állja meg a helyét az a sokszor hangoztatott vélemény, hogy csak a demokratikus államok lehetnek stabilak. Példaként hozta fel Líbiát és Szíriát, ahol a korábbi diktatórikus rendszerben a mostaninál jobban éltek az emberek, maga az állam is működött. A demokráciák szerinte hosszú folyamat eredményeképpen jönnek létre, jó példa erre az Egyesült Államok mintegy 250 éves történelme. A docens szerint a törékeny államokra sokszor jellemző az, hogy fizikai agresszióval próbálják gyengeségüket palástolni. Oroszország például gazdaságilag és kulturálisan nem tud rivalizálni a nyugati országokkal, így marad számára a katonai erővel demonstrálása és akár használata is. Kaiser Ferenc úgy látja, hogy általában is igaz, hogy a gyenge álalmok komoly katonai erőt tartanak fent, és ezekre az országokra a nagymértékű korrupció is jellemző. „A politikusok úgy kezelik a közvagyont, mintha az a sajátjuk lenne”- fogalmazott az egyetemi docens, aki azt is elmondta, hogy ezek az államok akár egy komplett régiót is destabilizálhatnak. Például amíg Európában az államhatárok nagyjából lefedik az etnikai határokat, Afrikában vagy a Közép-keleten sokkal nagyobbak az etnikai keveredésekből kialakuló konfliktusok. Ezekre az országokra a nagy népességrobbanás is jellemző, hiszen minél nagyobb egy államban az instabilitás, annál nagyobb a népszaporulat, hiszen a család marad az egyetlen biztos pont az életben. Mivel a gyenge állam nem tudja megvédeni a saját környezetét sem, a terrorizmusnak is jó táptalajt kínál. „A törékeny államiság még a legstabilabb demokráciákat is alááshatja. Németországban például egyre erősebb az a párt, amely a tömeges migráció miatt jött létre”- fogalmazott Kaiser Ferenc.

Bezsenyi Tamás, a Rendészettudományi kar tanársegédje előadásában a szervezett bűnözéssel kapcsolatos nemzeti stratégiákat mutatta be. Elmondta, hogy az ezredfordulóig szinte semmilyen törvényi rendelkezés nem született ezen a területen, pedig olyan, a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható események is történtek, mint például az 1991-es ferihegyi úti merénylet, vagy az országos zsidó múzeum 1993-as kifosztása. Az 1999. évi LXXV. törvény volt az első Magyarországon, amely a szervezett bűnözés elleni jogi fellépést lehetővé tette, de kizárólag a prostitúcióval kapcsolatban. Ez a jogszabály jelölte ki a türelmi zónákat és a védett övezeteket. 2012-ben születtet meg egy kormányhatározat, amely igazából elsőként definiálta a szervett bűnözés fogalmát és két nagy területét is kijelölte: a kábítószer-kereskedelmet és a migrációt. Bezsenyi Tamás szerint a szervezett bűnözés elleni nemzetközi fellépés részeként több alkalommal vontak be nyomozásokba magyar szakembereket is, de nálunk ritkán alakult meg ilyen, klasszikus értelemben vett nyomozócsoport. A tanársegéd szerint a szervezett bűnözés elleni fellépést erősítené a vagyonvisszaszerzés lehetőségének erősítése, valamint a rendészeti szervek összehangoltabb működése.

„Az állam a történelmi folytonosság miatt nemzetállamként él a fejünkben”- mondta előadásában Dr. Dávid Ferenc. Az NKE egyetemi adjunktusa szerint a biztonság fogalma és értelmezése óriási változásokon ment keresztül az elmúlt 100 évben. Úgy véli, hogy az állam szempontjából a biztonság egy szükséglet, amelynek fenntartásában a közösség is érdekelt. A nemzetbiztonsággal kapcsolatban megjegyezte, hogy nem jó az, ha rövid időn belül változik annak szervezeti struktúrája és a többszolgálatos modell hatékonyságával kapcsolatban is felmerülhetnek kétségek. Dávid Ferenc szerint szükség lenne egy nemzetbiztonsági stratégiára, hogy „mindenki tudja, merre tartunk”. Az adjunktus úgy véli, hogy Magyarország ezen a területen nemzetközi viszonylatban is a humánerőforrás fejlesztésével tudna előrébb lépni, ebben pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek nagy szerepe lehet a jövőben is.

Az államkutatások multidiszciplináris megközelítéséről beszélt előadásában Dr. Kaiser Tamás egyetemi docens. Az Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója szerint az „állam a bölcsőtől a sírig elkíséri az ember életét”, a többi között ezért is van értelme tudományos alapon is foglalkozni az állam működésével. Az előadásban elhangzott, hogy az államtudomány az állam működésének olyan tárgyköreit kutatja, amelyek kizárólag a különböző tudományok állammal kapcsolatos kutatásainak együttes alkalmazásával vizsgálhatók. Kaiser Tamás beszélt az államkutatásokhoz kapcsolódó tárgykörökről és módszertani keretekről is. Elhangzott, hogy a társadalomtudományok, így az államtudomány esetében is fontos, hogy valamiféle hatást váltsanak ki, legyen relevanciájuk. Ma már azonban ezen a területen csupán a hagyományos megközelítéssel (interpretálás, érvelés) nem lehet tényleges hatásokat kiváltani, mert a felhasználok igénye inkább megoldás-orientált. „Látni kell és látszani is”- fogalmazott az előadó, aki szerint a többi között médiaképesnek is kell lennie egy kutatónak. Kaiser Tamás az előadás végén röviden összefoglalta az NKE-n folyó, a Jó Állammal kapcsolatos kutatásokat a Jó Állam Kutatóműhely létrehozásától az immáron második alkalommal megjelent Jó Állam Jelentésig.

A rendezvényen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakkollégiumainak rövid bemutatkozására is sor került.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: aspektusai, 2016