Szűkítés


Kiválasztott Címke

augusztus

Minden Címke 588


Jelenleg 15 bejegyzés található augusztus cimkével

Pótfelvételi az NKE-n

    • Pótfelvételi an NKE-n

102 hallgatóval bővült a tanulmányaikat szeptembertől megkezdők száma a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Ennyien kerültek be ugyanis a pótfelvételin az intézmény által meghirdetett képzésekre.

Az NKE-n alapképzésben 4, mesterképzésben pedig 8 szakra lehetett jelentkezni a pótfelvételi eljárás keretében.  Legtöbben, 79-en a Közigazgatás-tudományi Karon meghirdetett közigazgatás-szervező levelező önköltséges képzésre jelentkeztek, közülük 54-en teljesítették a felvételi követelményeket. A pótfelvételivel bekerülő jelentkezőkkel együtt szeptembertől 2255 hallgató kezdheti meg a tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Az NKE három karán összesen több mint 7 ezer hallgató tanul alap- és mesterszakokon, szakirányú továbbképzési szakokon, szakképzési programokban, valamint az idén a tavalyi évhez képest több, mint 20 százalékkal több hallgatót foglalkoztató doktori iskolák valamelyikében. Utóbbiak között található az országban elsőként megalakult és eddig egyedüliként működő Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem emellett Magyarország egyetlen fegyveres képzést adó felsőoktatási intézménye és a jövő közigazgatási szakembereinek döntő többsége is egyetemünk falai közül kerül ki.


15 Év - 15 Hang

    • NATO SVKK

Folytatjuk a Magyarország NATO-hoz való csatlakozásának 15. évfordulója kapcsán készült interjúsorozat bemutatását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja kezdeményezésére a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberekkel készülő interjúk sorában ezúttal a Sztáray Péter, Magyarország NATO-nagykövetével készült beszélgetést olvashatják.

1.       Mit tekint Magyarország 15 éves NATO-tagsága legfontosabb eredményeinek?

Számos eredményt elértünk az elmúlt 15 évben, amelyek közül érdemes kiemelni a Magyar Honvédség műveletekben szerzett óriási tapasztalatát, a doktrinális átalakulást és ezzel együtt a gondolkodásmód megváltozását. A katonai eredményeken túl van egy nagyon fontos politikai fejlemény is, amit a tagság teremtett meg: Magyarország egyenrangú tagországként, a többi taggal együttműködve, de nemzeti érdekeit szem előtt tartva vesz részt a Szövetség döntéseinek előkészítésében és elfogadásában. Tagságunk ez által megnöveli külpolitikai mozgásterünket, végső soron pedig a szuverenitásunkat is.

2.       Véleménye szerint mi volt a legjelentősebb probléma, mellyel Magyarország szembesült NATO-tagsága kapcsán?

A tagság valóban nemcsak lehetőségeket hordoz, de kihívások elé is állítja a szövetségeseket. A mi esetünkben egy rendszerváltáson átesett ország elavult, nem demokratikus hagyományokra épülő, sok esetben kontraszelektált és alulfinanszírozott haderejét kellett úgy átalakítani, hogy az képes legyen illeszkedni a NATO többi tagországának haderejéhez, és ne csak a biztonság fogyasztója, hanem termelője is legyen. Egy ilyen átalakulás hosszabb időt vesz igénybe, középtávú terveket, oktatási programot és sok mást is igényel. Nem volt könnyű feladat, de mára a munka jelentős részét sikerült elvégezni.

Konkrétan a csatlakozás időszakában jelentős biztonságpolitikai változások zajlottak a tőlünk délre eső térségben, ami politikai szempontból adott fel nehéz leckét a magyar vezetésnek. A NATO koszovói beavatkozása egy teljesen új típusú művelet volt a maga idejében, ráadásul Magyarország földrajzi okokból a „frontország” szerepébe került; újdonsült szövetségesként, egyben Szerbia szomszédjaként és a jelentős ottani magyar kisebbséget féltve nem volt könnyű úgy pozícionálni a magyar külpolitikát, hogy rövid és hosszú távú érdekeink se sérüljenek. A nehéz történelmi feladványt azonban összességében nagyon sikeresen kezelte Magyarország: helytálltunk a NATO-ban, a háború lezárult és Koszovó elnyerte függetlenségét, középtávon pedig a magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok is soha nem látott fejlődésnek indultak.

3.       Véleménye szerint milyen területeken tudta Magyarország a legnagyobb hatást gyakorolni a Szövetségben?

Katonáink, különösen a nemzetközi béketámogató műveletekben komoly megbecsülésre tettek szert, sok esetben speciális képességekkel járulva hozzá azok sikeréhez. Mind Koszovóban, mind Afganisztánban hosszabb távon is bizonyították és bizonyítják rátermettségüket és elkötelezettségüket az adott ügy iránt. Műveleti részvételünk szorosan összefügg politikai mozgásterünkkel és súlyunkkal is. A politikai döntéshozatalban ugyanis azok a tagországok képesek hatékonyan részt venni, amelyek mögött meggyőző teljesítmény is kimutatható. Magyarország esetében ennek lehetőségét a nemzetközi békeműveletek teremtették meg, amelyekben a kezdeti időket követően egyre több önálló, ezért jól látható és értékes feladatot tudtunk elvállalni. Jó példa erre a magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport vagy a különleges műveleti erők szerepvállalása.

4.       Véleménye szerint melyik volt / melyek voltak az(ok) a terület(ek), ahol Magyarország változást remélt NATO-tagsága révén, de az nem, vagy nem teljes mértékben vált valóra?

5.       Mit tekint a következő évek legnagyobb kihívásának Magyarország NATO-tagsága szempontjából?

Tartalmi szempontból a 4. és az 5. kérdés szorosan összefügg: a védelmi költségvetés szűkös volta meghatározza a haderő technikai felszereltségét, de a katonák életkörülményeit és így az általános morált is. Mivel a védelmi költségvetésünk – számos, itt terjedelem híján ki nem fejthető ok következtében – az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent GDP-arányosan, fejlesztéseket és beszerzéseket kellett elhalasztanunk vagy törölnünk, s csak korlátozott mértékben és időtartamban tudtak katonáink gyakorlatozni. Ez meghatározó probléma volt tagságunk első tizenöt évében és középtávon negatív hatásokkal jár, amin érdemes elgondolkodnunk. A NATO által megvalósított kollektív védelem ugyanis a szolidaritás elvén nyugszik: egy mindenkiért, mindenki egyért. Ez viszont a gyakorlatban nem működik megfelelő mértékű áldozatvállalás nélkül, még ha ez sokszor nagyon nehéz is a többi költségvetési prioritás miatt.

6.       Személyesen Önnek mi a legmeghatározóbb élménye, emléke Magyarország NATO-tagságával kapcsolatosan?

Mivel az elmúlt két évtizedben több, jelentősen eltérő időszakban és a legkülönbözőbb beosztásokban foglalkoztam a NATO-val, nagyon nehéz kiragadni a legmeghatározóbb élmény. Ha mégis megpróbálom, akkor két eseményt említenék, ami mélyen bevésődött az emlékezetembe. Az első az a nap, amikor az Egyesült Államok az 1997-es madridi csúcs előtt bejelentette, hogy három közép-európai ország NATO-tagsági meghívását támogatja, köztük Magyarországét. Ez volt az a pillanat, amikor bizonyossá vált számomra, hogy sikerülni fog.

A másik, szinte magától értetődően, az a perc, amikor a csatlakozási ceremónia keretében a NATO központi épülete előtt felvonták a magyar nemzeti lobogót. Teljes tudatában voltam az esemény történelmi jelentőségének. Emellett az is az eszemben járt, hogy a szüleimnek, akiknek az aktív élete kényszerűen egy diktatúra árnyékában telt el, egyfajta történelmi elégtételt adott, hogy Magyarország a nyugati szövetségi rendszer részévé válhatott.

Cimkék: SVKK, augusztus, 2014

Az NKE oktatói a Fővárosi Választási Bizottságban

    • Ludovika főépület
Dr. Temesi István egyetemi docenst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének vezetőjét és dr. Vértesy Lászlót, a tanszék adjunktusát is beválasztotta a Fővárosi Közgyűlés augusztus 25-i, rendkívüli ülésén a Fővárosi Választási Bizottságba.
 
A választási eljárásról szóló törvény szerint a területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot az önkormányzati választás kitűzése után, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon kell megválasztani. Erre a közgyűlésnek tehát augusztus 31-ig volt lehetősége. 
 
Az NKE-s tagok mellett a háromfős bizottságba választották még Orosz Máriát, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Jogi Tartalomszolgáltatási Igazgatóját. A tagokat és a póttagokat 20 igen és 9 tartózkodás mellett választotta meg a Fővárosi Közgyűlés. A Nemzeti Választási Bizottság munkáját elnökként továbbra is Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora vezeti. 
Cimkék: augusztus, 2014

KTK Gólyatábor Tatán

    • KTK Gólyatábor 2014
    • KTK Gólyatábor 2014
    • KTK Gólyatábor 2014
    • KTK Gólyatábor 2014
    • KTK Gólyatábor 2014
    • KTK Gólyatábor 2014
  • Előző
  • Következő

„Hinniük kell abban, hogy saját érdekeiket csak akkor tudják érvényesíteni, ha az a nemzet érdekeinek érvényesítését is szolgálja. Minden ügyhöz elkötelezetten kell viszonyulniuk, nem pedig semleges módon. Értékelkötelezettnek kell lenniük egy irányba, ami nem más, mint a nemzet szolgálata.”- mondta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter Tatán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának Gólyatáborában. Navracsics Tibor az elsőséves hallgatóknak tartott előadásában hozzáfűzte: az elsődleges cél az, hogy Magyarországnak olyan közigazgatása legyen, amelyben bíznak az emberek.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora az egyetem szervezetei felépítéséről, működéséről beszélt az elsőéveseknek. A rektor előadásában a következőket emelte ki: „A tanulmányaik során az önök támaszai leszünk. Kitűnő tanáraink, professzoraink segítenek majd önöknek abban, hogy felkészüljenek a pályájukra, hivatásukra. Soha ne feledjék azt, hogy az első számú feladatuk az lesz, hogy másokat szolgáljanak.”

Michl József, Tata polgármestere is köszöntötte az elsőéveseket, aki elmondta, hogy nagy megtiszteltetés a városnak az, hogy évről-évre otthont adhat a gólyatábornak. Tata első embere emlékeztetett arra, hogy a város szülötte Magyary Zoltán, aki a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője volt.

Az augusztus 20-24. között megrendezett KTK Gólyatáborban számos színes program várta a Gólyákat. Mósa Tamás Kari HÖK-elnök honlapunknak elmondta, hogy a tábor résztvevőit tíz csapatra osztották, akiknek különböző ügyességi feladatokat kellett teljesíteniük. A hallgatóknak a versengés során többször is hallatni kellett a hangjukat, mert a hangszálaikat is próbára tették a szervezők azzal, hogy csapatindulókat kellett írniuk és a lehető leghangosabban kellett bíztatniuk csapattársaikat. A tatai gólyatábort a hagyományokhoz híven koncertek, esti bulik és izgalmas délutáni programok tették igazán feledhetetlenné.


Cimkék: KTK, augusztus, 2014

Heti gondolat - Bibó István

    • bib

„Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük. Közép- és Kelet-Európa országai azért féltek, mert nem voltak kész, érett demokráciák, s minthogy féltek, nem is tudtak azokká válni.”


Bibó István A kelet-európai kisállamok nyomorúsága c. művéből


Tisztelt Olvasó!

2011 óta minden év augusztus 23-a a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapja. 1939-ben ezen a napon született meg a Molotov–Ribbentrop-paktum (más néven Hitler–Sztálin-paktum), melyben a Szovjetunió és a náci Németország külügyminiszterei megegyeztek a katonai semlegességről, és ezen felül – a szerződés titkos záradékában – a nagyhatalmak felosztották maguk között Közép- és Kelet-Európát. Ez a történelmi tény emblematikus elemévé vált annak a törekvésnek, hogy a világ nyugati, és – ha úgy tetszik – szerencsésebb fele a Szovjetunió bukása után két évtizeddel végre megértse, hogy diktatúra és diktatúra között jóval több a párhuzam, mint a különbség. Erről tanúskodik a kelet- és közép-európai régió XX. századi története, benne a magyar történelem, amit – többek közt – Bibó István is rendre elemzései tárgyává tett. A mi dolgunk is az, hogy elemezzük, és beszéd tárgyává tegyük a diktatúrák rendszerét, mert ez az egyetlen módja annak, hogy felszámoljuk a félelmet, ami létrehozta őket.  


Prof. Dr. Patyi András

rektor


Bibó István Budapesten született egy művelt, kálvinista értelmiségi családban. Az általános iskolát a fővárosban, a piarista gimnáziumot pedig Szegeden végezte. Egyetemi tanulmányait rangos intézményekben folytathatta, előbb a Ferenc József Tudományegyetemen (SZTE neve 1921-1940 közt), majd Bécsben és Genfben. Jogi doktorátusát 1934-ben szerezte meg, első munkahelye pedig a királyi ítélőtábla és a királyi törvényszék lett. Tehetségét és kimagasló képességeit hamar elismerték, és már 27 évesen az Igazságügyi Minisztérium tisztviselője lehetett. Meglehetősen korán kezdett foglalkozik tevőlegesen is a politikával, amikor 1937 októberében csatlakozott a Horthy-rendszert bíráló Márciusi Fronthoz, és programnyilatkozatuk megszövegezésében is részt vett. Bibó a háború éveiben ismerte meg későbbi feleségét Ravasz Boriskát, Ravasz László református püspök leányát. Házasságukból három gyermek született.

A tudós a német megszállás alatt minisztériumi állását felhasználva sok zsidót mentett meg azáltal, hogy menleveleket állított ki részükre. Ám a hatóságok mégis felfigyeltek rá, és 1944. október 16-án a nyilasok letartóztatták. Néhány nap után kiszabadult ugyan, de illegalitásba kellett vonulnia, sőt apósa püspöki befolyását felhasználva bújtatta a Budapesti Református Teológiai Akadémia pincéjében. A háború végén Bibó újra kapcsolatba került a Márciusi Front révén megismert Erdei Ferenccel. Közbenjárására a tudós a Belügyminisztériumban kapott állást, 1945 márciusa után másfél évig a BM közigazgatási osztályvezetője lett, és a megyerendszer reformján dolgozott. Miközben meghatározó résztvevője lett a választójogi törvény és az 1945. november 4-ei választás előkészítésének, felismerte a kibontakozó új rendszer visszásságait, és erős kritikát fogalmazott meg Magyarország háború utáni antidemokratikus berendezkedést illetően. „A magyar demokrácia válsága” című írása komoly vitákat gerjesztett. A következő években főként a Válaszban jelentek meg nagy elemző tanulmányai a közelmúlt és a jelen nagy kérdéseiről. Közben 1946 júliusától 1950-ig a Szegedi Tudományegyetem tanára lett, majd 1946 júliusában a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. 1946. és 1949. között a Kelet-európai Tudományos Intézet tanára, majd elnöke lett.

Sorsában az első fordulat 1950-ben érkezett el, amikor a kommunista hatalom – megelégelve kritikáit – megfosztotta egyetemi állásától, professzori címétől, és eltávolította az MTA-ból. Ezt követően csupán az egyetem könyvtárában kaphatott egy tudományos főmunkatársi munkakört.

Az 1956-os forradalom gondolata, céljai azonnal magával ragadták Bibót, aki 1956. október 30-án részt vett a Nemzeti Parasztpárt (új nevén a Petőfi Párt) újjászervezésében. A párt november 2-án Farkas Ferenccel együtt miniszternek jelölte őt az új, harmadik Nagy Imre-kormányba, és így november 3-án államminiszterré nevezték ki. Mielőtt azonban miniszterként nekifoghatott volna az érdemi munkának, a szovjetek november 4-én már megkezdték a forradalom leverését. Miután Nagy Imre miniszterelnök az Országházból – drámai hangú rádióbeszédét követően – a Jugoszláv Nagykövetségre menekült, Bibó éppen akkor érkezett meg, hogy Tildy Zoltánnal együtt tárgyalni próbáljon az Országgyűlés épületét megszálló szovjet csapatokkal. Később, mint az egyedüli törvényes magyar kormány képviselője, felhívást intézett a magyarokhoz és a világhoz. Egyfelől felszólította a magyar népet, hogy "a megszálló hadsereget vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyvereivel éljen". Másfelől kérte a nagyhatalmak és az Egyesült Nemzetek döntését a leigázott magyarság szabadsága érdekében. November 6-án megfogalmazta a "Tervezet a magyar kérdés kompromisszumos megoldására" című dolgozatát, s csak ezt követően hagyta el a Parlamentet, utolsóként. Tisztsége alól hivatalosan november 12-én mentették fel. A kommunista hatalom 1957. május 23-án letartóztatta, a Legfelsőbb Bíróság pedig 1958. augusztus 2-án életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. (Perének másodrendű vádlottja Göncz Árpád, későbbi köztársasági elnök volt, akit szintén életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek.) Bibó végül az 1963. évi általános amnesztiával szabadult ötvenkét évesen, majd nyugdíjazásáig a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában tevékenykedett.

Nyugdíjas évei alatt munkáit rendezte, fordításokat vállalt, kisebb műveket publikált. A Kádár-rendszerrel szemben csöndes és határozott távolságot tartott, feddhetetlen erkölcsössége és tudományos teljesítménye által az ellenzéki értelmiség példaképévé vált. Hatvannyolc évesen, 1979. május 10-én halt meg Budapesten. Temetése az ellenzék különböző áramlatainak első nyílt fellépése volt. Alig több mint egy évvel halála után, 1980 októberében a magyar szellemi élet hetvenkét képviselője Emlékkönyvvel tisztelgett életműve és emléke előtt.

A tudóst Tarján M. Tamás történész egy írásában a következőképpen méltatta: „Bibót a 21. század hajnalán a politikatudomány egyik legnagyobb hazai géniuszának tartjuk, joggal, mert az általa felvetett – elsősorban történelmi – problémák mindmáig a magyar gondolkodás középpontjában maradtak. Bibó, a jog kényszerrel és hatalommal való összefüggésének, a demokrácia és diktatúra közti mezsgyének a kutatásával, a „kelet-európai kisállamok nyomorúságának”, és a nemzetközi jog gyakorlatának vizsgálatával, örök értéket adott nem csak a magyarság, de a világ tudósai számára is.”

Forrás:

http://tortenelemklub.com/eletrajzok/xx-szazadi-szemelyek/1043-bibo-istvan-elete-1911-1979

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1911_augusztus_7_bibo_istvan_szuletese

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1939_augusztus_23_a_molotov_ribbentrop_paktum_megkotese/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Totalit%C3%A1rius_diktat%C3%BAr%C3%A1k_%C3%A1ldozatainak_eur%C3%B3pai_eml%C3%A9knapja


Tisztavatás a Kossuth téren

    • Avatás
    • Avatás2
    • Avatás3
    • Avatás4
    • Avatás5
  • Előző
  • Következő

A Himnusz hangjaira, katonai tiszteletadás mellett vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját a Parlament előtti Kossuth Lajos téren augusztus 20-án, majd ezt követően 119 honvédtisztjelölt tette le a katonai esküt. A központi ünnepi rendezvények nyitó eseményén Áder János köztársasági elnök beszédében elmondta, hogy országunk függetlensége nem adomány, hanem olyan felbecsülhetetlen érték, amelyért minden nemzedéknek meg kell küzdenie. Az államfő ugyanakkor hozzáfűzte, hogy hibáinkból okulni kell, és nem az ellenfelek számát, hanem a szövetségesekét érdemes gyarapítani, hiszen ez a legjobb módja annak, hogy megvédjük országunkat és megóvjuk hazánkat.

Hende Csaba honvédelmi miniszter a honvédtisztjelöltek ünnepélyes eskütételén elmondta, hogy csak elkötelezett, a szakmájukat jól értő, jól kiképzett, fegyelmezett honvédek képesek érdemben tenni a hazájukért és csak a nemzet által szeretett és az állam által megbecsült honvédség lehet sikeres. A honvédelmi tárca vezetője a 119 honvédtisztjelöltnek a következőket mondta útravalónak: „A nemzet bízik bennetek és ti is bizton számíthattok a magyar államra, szolgáljatok a hazáért mindhalálig”.

Az ünnepélyes tisztavatáson részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, Benkő Tibor, honvédvezérkari főnök, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, közéleti személyiségek, katonai attasék és a diplomáciai testület más tagjai.

A katonai eskü szövegét idén Takács Márk György honvédtisztjelölt mondhatta elő, aki a következőket nyilatkozta honlapunknak:”Nagy megtiszteltetés volt azok előtt a társaim előtt ott állni, akikkel a kiképzés minden szenvedését és pozitív pillanatát együtt éltük végig a tanulmányaink alatt. Hihetetlen élmény volt, nem találok rá szavakat.” Takács Márk György hadnagy egyébként az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán, lövész szakon végzett és szeptember elsejétől kezdi meg szolgálatát Debrecenben, lövész szakaszparancsnoki beosztásban.

Az eseményen elhangzott az is, hogy 2011-ben még 61, az idén pedig már csaknem kétszer annyi, pontosan 119 katona tett ünnepi esküt, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb a katonai pálya iránti érdeklődés. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának katonai alapképzésére idén tizenháromszoros volt a túljelentkezés, a legnépszerűbb katonai vezető szakra pedig tizenhétszer annyian jelentkeztek, mint amennyi a meghirdetett létszám volt.

Idén a 119 végzős hallgató közül 40 honvédtisztjelölt jeles, 58 pedig jó eredménnyel végzett. Legtöbben a had- és biztonságtechnikai mérnöki szakon szereztek oklevelet, de népszerűek voltak a katonai vezető és a katonai gazdálkodási képzés szakok is.


Átvették oklevelüket a honvédtisztjelöltek

    • HHK Oklevélátadó
    • HHK Oklevélátadó
    • HHK Oklevélátadó
    • HHK Oklevélátadó
    • HHK Oklevélátadó
    • HHK Oklevélátadó
  • Előző
  • Következő

 „Nem pusztán üres szó a „Hazámat szolgálom!” kifejezés. Szolgáljátok a magyar hazát, ahogy kell és ahogy lehet! Készen kell állnotok akkor is, ha sem a hazánk, sem a szövetség területét nem fenyegeti támadás.” - mondta beszédében Hende Csaba honvédelmi miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának oklevélátadó ünnepségén.

A miniszter beszédében hangsúlyozta: a nemzetnek meg kell becsülnie ezt a szolgálatot, és előrevetítette, hogy nyugdíjig tartó pályát ígér nekik a magyar állam, a honvédségből való esetleges kiválásuk esetén a közszférában. A tárcavezető szerint a rendőrséggel és a katasztrófavédelemmel közösen bevezetendő új életpályamodell tervezhető és kiszámítható jövőt jelent.

Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőjében kiemelte, hogy az országot érő esetleges ellenséges támadás ellen felkészült, a hazáért tenni, áldozni és halni kész parancsnokokra van szükség. Az NKE rektora arra kérte a honvédtisztjelölteket, hogy pályájuk során viseljék szívükön az egyetem koronás zászlaját, legyenek büszkék az itt szerzett tudásra, tartsák meg örökké az itt kialakult barátságokat, legyenek egymás bajtársai a sírig.

Az eseményen 119 végzős honvédtisztjelölt vehette át oklevelét Prof. Dr. Patyi Andrástól, az NKE rektorától, valamint Dr. Boldizsár Gábortól, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánjától. A beosztásba helyező parancsokat és a hadnagyi váll-lapokat Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke adta át. Ezt követően Hende Csaba honvédelmi miniszter szablyát adott át a honvédtisztjelölteknek.

Magyarországon a honvédtisztek képzését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj közösen végzi. Idén a 119 végzős hallgató közül negyven honvédtisztjelölt jeles, ötvennyolc pedig jó eredménnyel végzett, akik közül a legtöbben a had- és biztonságtechnikai mérnöki szakon szereztek oklevelet. A katonatiszti pálya egyébként egyre népszerűbb a hölgyek körében is, akik közül idén tizennyolcan szereztek oklevelet az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán.

A rendezvényen díjakat, elismeréseket adtak át. Magas színvonalú oktatói és kutató tevékenységéért Ludovika Gyűrűt kapott Dr. Földi László alezredes, az NKE HHK Katonai Vezetőképző Intézet Műveleti Támogató Tanszék egyetemi docense. A tanulmányaik során tanúsított példás magatartásukért, kiemelkedő tanulmányi eredményükért és bátorságukért Ludovika Gyűrűt vehettek át Kutasi Mónika és Pollák Attila honvédtisztjelöltek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Egyetemi Hallgatói Önkormányzata díját aktív közéleti tevékenységéért Szilágyi Enikő Erzsébet honvédtisztjelölt kapta.

Dr. Boldizsár Gábor, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja zárszavában a honvédtisztjelölteknek a többi között elmondta, hogy használják azt a tudást, amelyet az egyetemen szereztek és gyűjtsenek hozzá még több tudást a nagybetűs életben és bátorsággal, becsülettel szolgálják a hazájukat.

Az újdonsült honvédtisztek a hagyományokhoz híven az augusztus 20-ai nemzeti ünnepen, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren teszik majd le esküjüket az ország nyilvánossága előtt.

Cimkék: HHK, augusztus, 2014

99 éves ludovikás köszöntése

    • emlekserleg atadas

2014. augusztus 14-én családi körben ünnepelte 99. születésnapját Mesterházy Gyula m. kir. tüzér százados, ny. ezredes. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület nevében Nagy László ny. ezredes és Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes névre szóló emléktárggyal és oklevéllel köszöntötte. Dr. Isaszegi János nyugállományú okl. mérnök vezérőrnagy személyes ajándéka a Kis magyar hadtörténet című ünnepi kiadvány volt, amely nagy örömet szerzett az idős katonának, aki nem csak a napi sajtót olvassa, hanem szereti a hadtörténelmi tárgyú könyveket is. 

Az ünnepeltet tüzér hadnagyként avatták fel a Ludovika elvégzése után, hetvenhat esztendeje, 1938. augusztus 20-án. Az évfolyamának Ő rangidős tisztje, mellette már csak ketten élnek: vitéz békei Koós Ottó és Várszegi György, akiket m. kir. gyalogos hadnagyként avattak.

Mesterházy Gyulát a Ludovika hagyományai és elvei vezérelték egész életében: a feltétlen hazaszeretet, becsület, feddhetetlenség, bátorság, kitartás, a zászló iránti hűség és bajtársiasság. Ennek a közösségnek volt tagja, személye példa a mai ludovikások számára is.


Heti gondolat - Napóleon Bonaparte

    • Napóleon

„Csak két hatalom létezik a világon: a kard és a szellem. Hosszú távon azonban a szellem mindig meghódítja a kardot.”

Napóleon Bonaparte

Kedves Olvasó!

            I. Napóleon, a franciák császára 1769. augusztus 15-én született. A kiváló hadvezérre és tehetséges politikusra emlékezve esett a választás az ő egyik ismert idézetére, amely mottója lehet akár az éppen diplomát szerzett honvédtiszteknek is.

            Augusztus 20-a közeledtével szintén a fenti idézettel tisztelgünk országunk első királya, Szent István előtt. Államalapító királyunkról méltán mondhatjuk, hogy mind a kard, mind a szellem erejének birtokában volt. Ő azonban mégsem elsősorban mint kiváló hadvezér vonult be a magyar történelembe, holott szívós és kitartó harcok során szorította ki ellenfeleit törzsi területeikről, és hódoltatta az országot merész katonai vállalkozások árán. István király igazi érdeme nem katonai sikereiben, hanem az azt kísérő szellemi munkában rejlik: diplomáciai tevékenységével építette támogatói körét, kidolgozta, és végrehajtatta az egyházi és a világi igazgatás rendszerét, törvényeivel új erkölcsi iránymutatást adott alattvalóinak. Államépítő munkájával tehát meghaladta a kard hatalmát, és kibontakoztatta a szellem erejét. Erről tanúskodik fiához, Imre herceghez intézett Intelmeinek alábbi sora is: „ … semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”


Prof. Dr. Patyi András

rektor

Napóleon Bonaparte

            Napoleone di Buonaparte néven született 1769. augusztus 15-én, a Korzika szigetén fekvő Ajaccio városában, köznemesi család gyermekeként. Katonai tanulmányait a Brienne-le-Château-i királyi katonai nevelőintézetben kezdte meg, majd 1785 szeptemberében, 16 évesen tette le a tiszti vizsgát, és hadnaggyá nevezték ki. Ezzel megkezdte katonai karrierjét. 1795-től Párizsban teljesített szolgálatot. Amikor október 5-én a királypártiak megpróbálták átvenni a hatalmat a Nemzeti Konventtől, Napóleon a Konvent védelmére toborzott seregek élére került. Ekkor aratott győzelmei alapozták meg hírnevét és politikai pályáját.

            Napóleon 1796. március 27-én sikeres hadjáratot indított Észak-Itáliában az osztrák és szárd–piemonti erők ellen, és elfoglalta Milánót. Kiszorította az osztrákokat Lombardiából, és legyőzte a Pápai Állam hadseregét is. 1797-ben Ausztria ellen vezette seregeit, és tárgyalásra kényszerítette a császárt. A Campo Formió-i békeszerződés Észak-Itália területének nagy részét a Francia Köztársaság uralma alá rendelte, Németalfölddel és a Rajna melletti területekkel együtt. Bonaparte ezután Velencébe vonult és megadásra kényszerítette a várost, véget vetve a Velencei Köztársaság ezeréves függetlenségének.

            1799. november 9-én Napóleon egy államcsínyt követően átvette a hatalmat, és az Első Francia Köztársaság konzulja, 1804-ben pedig császára lett, majd katonai diktatúrát vezetett be, és befolyását egész Európára igyekezett kiterjeszteni.

            Beiktatása után közigazgatási, katonai, oktatási és jogi reformok sorát hajtotta végre, melyek lényegi hatást gyakoroltak a francia társadalom fejlődésére. Napóleon felismerte kora hadseregének hadászati, harcászati, szervezési, lélektani és logisztikai kérdéseit, melyekre hatékony választ adott. Ennek köszönhetően további háborúkat vívott Európa többi országa ellen, így 1805-ben megtámadta az oroszokat és az osztrákokat, sorozatos győzelmeket aratva többek közt Ulmnál és Austerlitznél. A poroszok 1806-ben szenvedtek vereséget Napóleonnal szemben, és a császár még ugyanebben az évben Berlinbe is bevonult, ahol kihirdette a Német-római Császárság megszűnését, valamint az Anglia ellen irányuló kontinentális zárlatot. A tilsiti béke után ő lett Európa irányítója. 1809-ben, a félszigeti háborúban lerohanta Spanyolországot és Portugáliát.

            Az osztrákok újabb támadást indítottak Napóleon ellen, azonban vereséget szenvedtek. A napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete az 1809. június 14-én vívott győri csata volt. Ez egyben az utolsó olyan összecsapás volt, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai részt vettek. A csatát az osztrák vezetés sorozatos tévedései kísérték végig, és a francia minőségi és számbeli fölény végül a Habsburgok vereségéhez vezetett. Később Dalmáciát és a Magyar Tengermelléket is Franciaországhoz csatolták.

            1812-ben megtámadta Oroszországot, de a borogyinói csatában egyik fél sem tudott kicsikarni döntő győzelmet. Bár Napóleon elfoglalta az égő Moszkvát, de az elhúzódó háborúban a Grande Armée maradványa is kis híján megsemmisült. A következő évben minden addiginál szélesebb összefogás jött létre a császár ellen, melynek eredményeképpen 1813-ban, a lipcsei ún. „népek csatájában” a Grande Armée és hadvezére megsemmisítő vereséget szenvedett. 1814. április 6-án marsalljai követelésére Napóleon császár Fontainebleau-ban lemondott a trónról fia, Napoléon François Joseph javára, őt magát pedig Elba szigetére száműzték. 1815-ben megszökött Elbáról, és visszatért Franciaországba, ahol hívei lelkesedéssel fogadták. Európa többi hatalma azonban ismét összefogott ellene, és Napóleon a restauráció után száz nappal végső vereséget szenvedett Waterloonál. A csata után a britek az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona szigetén bebörtönözték, és ott halt meg 1821-ben.


Forrás:

Szent István király intelmei Imre herceghez

http://mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htm

István királyról:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1038_augusztus_15_szent_istvan_kiraly_halala/

http://mult-kor.hu/20130820_augusztus_20_az_unnep_tortenete

Bonaparte Napóleonról:

http://tortenelemklub.com/eletrajzok/ujkori-szemelyek/446-i-napoleon-csaszar-elete

http://www.napoleoncafe.hu/bonaparte-napoleon/napoleon-elete

http://www.doksi.hu/faces.php?id=289&order=DisplayFace

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/bonaparte_napoleon/

http://www.zmne.hu/Forum/03marcius/napoleon_.htm

    • I.Istvan

Csillebércre költöztek az RTK Gólyái

    • RTK Gólyatábor 2014
    • RTK Gólyatábor 2014
    • RTK Gólyatábor 2014
    • RTK Gólyatábor 2014
    • RTK Gólyatábor 2014
  • Előző
  • Következő

„Büszke vagyok arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jelentkeztek és egyben boldog is, hogy olyan hallgatóink vannak, akik húszszoros túljelentkezés végén maradtak az élen és kerültek be egyetemünkre. Egy olyan világban kezdik majd el tanulmányaikat, amelynek egyrészről van egy egyetemi, másrészről pedig egy hivatásrendi oldala és ez a kettősség elkíséri majd önöket az egyetemi tanulmányaik során. – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András rektor a Rendészettudományi Kar elsőéves hallgatóinak.

A Rendészettudományi Kar gólyatáborának idén a Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ ad otthont augusztus 14-18. között. A szervezőkkel együtt mintegy kétszáz résztvevője van idén a tábornak, ahol az úgynevezett egyetemi információs napokon az NKE vezetői tartanak előadást és mondják el az egyetemről a főbb tudnivalókat. Ennek a keretében tartott előadást Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora, Dr. Horváth József, az NKE főtitkára és Dr. Kovács Gábor, oktatási rektorhelyettes.  

„Az előadásokon kívül számos színes program várja a gólyatábor lakóit: a nélkülözhetetlen játékok, vetélkedők és persze az esti bulik sem maradhatnak el. A gólyáknak mára például több állomásos vetélkedőt szerveztünk. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a csillebérci tábor egész területén, különböző állomásokon - amelyeket térkép segítségével találhatnak meg a gólyák - mentorok várják majd az elsőévesek csapatait. Ezeken az állomásokon különböző játékos és ügyességi feladatokat kell végrehajtani az elsőéveseknek. Természetesen minden napra jut majd feladat, tehát nem hagyjuk unatkozni a gólyatábor résztvevőit. Idén gyermekkorunk legnépszerűbb mesefigurái köré fűzzük fel a tábor témáját, ezzel szeretnénk még remekebbé tenni ezt a pár napot.”- nyilatkozta honlapunknak Fidel Dávid, a Rendészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke.

Az RTK gólyatábora augusztus 18-án ér majd véget, míg a Közigazgatás-tudományi Kar elsőéves hallgatói Tatán, augusztus 20-24.-kén találkozhatnak majd. 


Heti gondolat - Szimónidész

„ Hó kszein’, angelein Lakedaimonioisz, hoti téde

keimetha, toisz keinón rhémaszi peithomenoi”


Eredeti felirat a spártaiak egykori síremlékén


„ Itt fekszünk, vándor vidd hírül a spártaiaknak:

Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.”


 Szimónidész epigrammája

Kedves Olvasó!


Ezen a héten, a thermopülai csata évfordulóján, Szimónidész közismert epigrammáját ajánlom figyelmébe. Mindenki ismeri Leónidasz király és 300 katonája hősies küzdelmét, melyet Xerxész perzsa király több százezres serege ellen vívott, azonban a magyar történelem thermopülai csatájaként emlegetett ütközetről kevesen hallottak. 1849. augusztus 1-jén a Tuzson János vezette 200 fős székely sereg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó csatáját vívta a több ezer fős orosz haderővel szemben Nyergestetőn. Az orosz csapatok a sokszoros túlerő ellenére sem bírták legyőzni a maroknyi székely sereget, csak egy pásztor árulása által. A csatában elesett magyar hősök tanúbizonyságot tettek hazaszeretetről, önfeláldozásról, kitartásról és bátorságról, így ezzel a két soros gondolattal rájuk is emlékezzünk ezen a héten.



Prof. Dr. Patyi András

rektor


Szimónidész feltehetőleg Kr. e. 556-ban született az Égei-tenger középső részén elhelyezkedő Keiosz szigeten. Az utókorra maradt források szerint fiatal éveiben a görög mitológiából Apollón és Artemisz szülőhelyeként ismert Délosz szigetén lévő iskolában oktatott. Az iskola énekkari képzéséről volt híres, hiszen a sziget kórusa rendszeresen énekelt az isteneknek dicsőítő himnuszokat.

A szigeten nemcsak a zenei kultúrának, hanem az atlétikai sportoknak is nagy hagyományuk volt, így Szimónidész kardalaiban örökítette meg egy-egy ifjú atléta győzelmét, ezáltal megteremtve az epinikion műfaját.

Harmincas évei elején Hipparkhosz athéni türannosz udvarába költözött, ahol karmesterként és költőként tevékenykedett továbbra is. A Hipparkhosz ellen elkövetett merénylet után Thesszáliába ment, ahol az új mecénásának, Szkopadák uralkodó nemzetségének versenygyőzelmeit énekelte meg.

A görög-perzsa háborúk időszakában Szimónidész ismét visszatért Athénba, és a nemzet költőjévé vált azáltal, hogy verseivel emléket állított a hazáért harcoló görög hősöknek. Költeményeiben megörökítette a vezető városállamok: Athén és Spárta hősi halottainak emlékét, himnuszt írt az artemiszioni csatában önfeláldozóan harcoló katonák tiszteletére. Ennek nyomán született a fentebb idézett leghíresebb a thermopülai hősöknek emléket állító epigrammája is.

Élete utolsó éveit Szicília szigetén töltötte.

Költészetének titka abban rejlett, hogy képes volt az emberi élet momentumait nemes egyszerűséggel ábrázolni, így műveinek üzenete könnyen eljutott az emberekhez, sőt költeményeivel új eszményképet állított a közösség, a polisz számára a szellemi értékekben gazdag ember ideáljának megteremtésével.


Érdemes az Alumni Közösséghez csatlakozni

    • Alumni közösség
„Öreg diák” – talán máig ez a legelterjedtebb kifejezés mindazokra, akik valamely oktatási intézménynek voltak egykoron hallgatói. A magyarországi egyetemek is egyre inkább kezdik felismerni, hogy a jövőépítéshez ápolni kell a kapcsolatot a volt hallgatókkal, hiszen az intézmény hírnevét elsősorban ők viszik tovább az élet különböző területein. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem is elkezdte építeni az Alumni Közösségét, amelyhez az intézmény egykori és jelenlegi polgárai tartoznak, akik belépésükkel különféle szolgáltatásokra is jogosulttá válnak. - olvasható a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában.  
 
Az NKE Alumni Közösségének természetesen nemcsak azok lehetnek tagjai, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végeztek, beléphetnek az elődintézmények volt hallgatói is. Az Alumni tehát várja a Ludovika Akadémia, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, az Államigazgatási Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának öregdiákjait is. 
 
Az NKE egy olyan közösséget szeretne kialakítani, amelyből a későbbiekben mind a tagok, mind maga a felsőoktatási intézmény profitálhat – mondta a Bonum Publicumnak a még születőben lévő Alumniról Bordás Rita, aki a szervezet ügyeit viszi az egyetemen. – Az a kapcsolati háló, amelynek a felépítésén dolgozik, szerencsés esetben segítheti a volt NKE-s diákokat az elhelyezkedésben, de megkönnyítheti az öregdiákoknak egy-egy rendezvény megszervezését is, hála az élő informális kapcsolatoknak. 
 
Bár az Alumni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-es indulása óta létezik, a közösségépítő munka most kezd aktívabb lenni. Fontos tudni, hogy az Alumninak nemcsak az NKE-n vagy elődintézményeinél végzett öregdiákok lehetnek a tagjai, hanem beléphetnek ide azok is, akiknek van már négy lezárt félévük a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, illetve a közösség várja az egyetem minden jelenlegi és egykori oktatóját és dolgozóját. Az Alumni Közösségnek már saját aloldala is van, amelyet a www.uni-nke.hu egyetemi portálról a szolgáltatások alatt lehet elérni. A regisztrációval kapcsolatos információkon és az Alumni szabályzatán kívül itt folyamatosan frissül azon szolgáltatások listája is, amelyeket az NKE Alumni-tagjai kedvezményesen vehetnek igénybe. Jelenleg ilyen például a Janis Pub, ahol tíz százalékkal olcsóbban ehetnek, ihatnak az Alumni-tagok, de például ingyenesen vagy jutányos áron használhatják az NKE sportlétesítményeit is. Sőt, ha mostanában csatlakoznak az öregdiákok szervezetéhez, 2000 forint értékű ajándékcsomagot kapnak.
 
Az Alumniba való belépéshez 2000 forintos regisztrációs díjat kell fizetni, ennyi lesz a későbbiekben az éves tagdíj összege is. A regisztrációs díj befizetéséhez az alumni@uni-nke.hu e-mail címen lehet csekket igényelni, vagy személyesen átvehető az Oktatási Irodában. Az összeget átutalással is lehet teljesíteni, a számlaszám az Alumni internetes oldalán található meg. A jövőben várható egy úgynevezett Alumni-kártya bevezetése, amely a tagsági jogviszony igazolásán felül a kedvezményekre való jogosultság érvényesítésénél is segít a közösség tagjainak. 
 
Az Alumni alapvető célja, hogy egy élő közösség szülessen a volt NKE-s és a jogelődöknél végzett diákokból. Éppen ezért igény esetén segítenek egy-egy évfolyam-találkozó megszervezésében is. 
A szervezet internetes oldalán, a Híres Alumni című rovatban olyan, az NKE-n vagy az elődintézményeknél végzett személyekkel lehet megismerkedni egy-egy interjú formájában, akik kiemelkedő teljesítményükkel öregbítették alma materük hírnevét. Az „Osztálytalálkozók” rovatban azokról az összejövetelekről számolnak be az aloldal szerkesztői, amelyeknek a megszervezésében részt vett és segítséget nyújtott a közösség. A képgalériában a találkozókon készült fotókat tudják megtekinteni az érdeklődők. A kapcsolattartás és az információáramlás megkönnyítésének érdekében hamarosan internetes fórumot hoznak létre az Alumni tagjainak.
Októberben a közösség nagy Alumni-találkozót tervez a tagok számára a Ludovika-főépületben, ahol az öregdiákok megismerkedhetnek a Ludovika Campusszal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztési terveivel, találkozhatnak az egyetem vezetőivel, híres Alumni-tagokkal. 
 
Bagyinka László egykori NKE-s hallgató volt az első, aki már a mostani feltételekkel lépett be az Alumni Közösségbe. A frissen csatlakozott volt diák 2013-ban végzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A közösség szervezése, a kedvezmények kidolgozása nagy feladat, így az Alumni Közösség várja az önkéntesek jelentkezését az alumni@uni-nke.-hu e-mail címen. Ugyanide várják az Alumni Közösséggel kapcsolatos kéréseket, kérdéseket, javaslatokat is. 
 
Cimkék: augusztus, 2014

Az NKE mint a közszolgálat tudásbázisa

    • ÁROP interjú
    • ÁROP interjú
  • Előző
  • Következő

Mintegy kilencvenezer résztvevője volt eddig azoknak a képzéseknek, amelyek az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében valósultak meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Mindehhez harmincötezer oldalnyi új, lektorált képzési és kutatási tartalom is készült. A többi mellett ezek a számok is jelzik annak a törekvésnek a létjogosultságát, amely az ÁROP projektek révén az egyetemet a közszolgálat tudásbázisává kívánja fejleszteni. A Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában azt jártuk körül, hogyan szervezi a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a sokmilliárdos projektek lebonyolítását.  

Az Európai Unió támogatásával megvalósuló Államreform Operatív Program célzottan az állam, ezáltal a közigazgatás fejlesztésére irányul. A közigazgatás hatékonyságának növelését, a gazdaságosság előmozdítását, a minőségi szakembergárda felállítását, valamint a kormányzás eredményességének javítását szolgálja. A Vezető- és Továbbképzési Intézetben (VTKI) működő Projektmenedzsment Központ (PMK) feladata az ÁROP-projektek menedzselése, a források szabályos felhasználásának adminisztrálása. Interjúnkban a tavalyi év sikereiről és az idei év előttünk álló feladatairól kérdeztük Juhász Lilla Máriát, a PMK vezetőjét.

Hogyan működnek az egyetemen futó ÁROP-projektek, és hányan vesznek részt a fejlesztésekben?

A 2007–2013-as EU-támogatási ciklus során az NKE tíz országos programban való közreműködésre kapott feladatot a kormánytól. Az egyetem a források felhasználását projektgazdaként (főkedvezményezett) vagy konzorciumi partnerként (kedvezményezett) valósítja meg, a projektek átfogó közigazgatás-fejlesztési szakmai tevékenységet támogatnak. Tekintettel a programok volumenére és a szakmai tartalom kiemelt, országos jelentőségére, közel 4500 kormánytisztviselő és közalkalmazott végzett-végez szakmai és funkcionális feladatot a projektjeink végrehajtása során. Az adminisztrációhoz kapcsolódó személyi állomány a tavalyi csúcsidőszakban elérte a hetven főt a PMK-ban.

Mit jelent a csúcsidőszak? Milyen célokat kellett teljesítenie az egyetemnek 2013 végéig?

A hatékony, szabályos és gyors forrásfelhasználás érdekében az Irányító Hatóság (akkor még a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) közreműködésével 2013 nyarán határoztuk meg azokat a tervszámokat, amelyek a hazai uniós forrásfelhasználás (abszorpció) célértékei lehettek 2013-ban. Az NKE év végére 3,8 milliárd forintos fejlesztést valósított meg, ez a szám felülmúlta a terveket. Sikerként könyvelhettük el az Irányító Hatóság és a szaktárca, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elismerését, nem beszélve arról, hogy a szakmai fejlesztések országos jelentőségű eredményeket jelentettek, támogatva ezzel a közigazgatás-fejlesztéséhez kapcsolódó állami célokat.

Milyen szakmai tartalmú projektek fejeződtek be 2013-ban, és milyen projektek futnak 2014-ben?

2013-ban lezárultak a közigazgatás humánerőforrás-fejlesztési, a közigazgatási vezetőképzési és az ügyfélszolgálati eljárások fejlesztését célzó operatív programok, lehetőség nyílt továbbá a 2011 óta folytatott közigazgatási előmeneteli vizsgák költségelszámolására is. Idén eddig lezárultak a korrupció-megelőzési, az e-learning képzési és a tudásalapú közszolgálati előmenetelt biztosító operatív programok. Jelenleg a kormányablak-ügyintézők és az önkormányzatok képzését szolgáló operatív programok megvalósítása van folyamatban.

Milyen számszerű eredmények emelhetőek ki az eddigi fejlesztéseket tekintve?

Eddig közel nyolcszázezer óra jelenléti és távoktatás szolgálta a tisztviselők, a tisztek és az utánpótlás fejlesztését, a képzéseknek közel kilencvenezer résztvevője volt, ehhez közel harmincötezer oldalnyi új lektorált képzési és kutatási tartalom készült. Fontos elem, hogy közel százezer személy kiszolgálására alkalmas távtanulás-technológiai (e-learning) fejlesztés indult el, és megalakult az E-learning Tudásközpont is egyetemünkön, egyedülállóan meghonosítva az új típusú tanulási módszertant hazánkban.

Ekkora volumenű fejlesztések az ÁROP-adminisztrációtól, vagyis a PMK-tól is kiemelt munkabírást, hatékonyságot és a forrásfelhasználás érdekében gyorsaságot igényelnek…

Az adminisztráció hatékonyságának és gyorsításának érdekében számos felső vezetői döntés segítette a munkánkat. Az egyetem fenntartói és vezetéssel együtt kiemelt célként tekint az ÁROP-projektek megvalósítására, ennek köszönhető, hogy tartani tudtuk az iramot. Immáron az ellenőrzések is bizonyítják, hogy ennek az összefogásnak köszönhetően a lehető leghatékonyabban és szabályosan használjuk fel a forrásokat a magyar állam fejlesztésére. A fenti eredményekhez közel 7,5 ezer szerződéskötési eljárás és félszáz közbeszerzés lefolytatása kötődik. A programok tervezési, pénzügyi, jogi és elszámolási adminisztrációjában közel hétmilliárd forint támogatási kötelezettségvállalást kellett kezelni, ebből 3,8 milliárd forint 2013-as, további 3,2 milliárd forint 2014-es elszámolással teljesül. Az önkormányzati projektünk 2015. március végén záródik.

Milyen egyetemi szervezeti egységek segítették a PMK munkáját a megvalósításban és a szakszerű dokumentálásban?

Az egyetem és a VTKI jogi, HR-szervezeti egységei, a pénzügyi feladatok ellátásában a Gazdasági Hivatal munkatársai voltak segítségünkre. A PMK számára ezeknek a szerteágazó folyamatoknak a koordinálása és kézben tartása jelentette a legnagyobb kihívást, mindeközben a szaktárca, valamint a közreműködő szervezeti és irányító hatósági feladatokat, kéréseket is teljesítettük. Eddig tizenkét támogatási szerződés módosítása zajlott le a projektekben, további három módosítás a Nemzeti Közigazgatási Intézet által kezelt projektek zárásához volt szükséges, két kiemelt témában miniszteri jóváhagyásra készítettünk elő ügyeket. Tekintettel a forrás nagyságára és a folyamatok szerteágazó voltára, a szerződéskötési folyamatok és kifizetések lassúsága néhol még mindig gondot okozhat, de mindennek oka csupán az, hogy igyekszünk a felmerülő költségeket szabályosan és a lehető leghatékonyabban elszámolni.

Milyen további feladatok megoldása várat magára az ÁROP-projektekben ebben az évben?

Jelenleg még a 2013-ban befejeződő projektek zárása is zajlik, továbbá a futó projektek folyamatos előrehaladásának adminisztrálása is feladatunk. Célunk ez évben is, hogy a támogatási szerződésekbe betervezett kifizetéseket és a magyar állam abszorpcióját megvalósítsuk az elképzelések szerint. Ebben a célkitűzésben véleményem szerint a tavalyi tapasztalatok és eredmények fényében az idén még gyorsabbak, hatékonyabbak tudunk lenni.

Cimkék: augusztus, 2014

Afganisztáni misszióban az NKE oktatója

    • Balassa Bence
    • Balassa Bence
    • Balassa Bence
  • Előző
  • Következő

Egy évig teljesített szolgálatot Afganisztánban, az Európai Unió által vezetett Rendőri és Jogállamiság-építő Misszióban Balassa Bence rendőr őrnagy. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója rendőri kiképző és tanácsadó beosztásban végezte feladatát, immáron második alkalommal. 

Balassa Bencének - a missziót megelőzően - részt kellett vennie egy speciális biztonsági felkészítő kurzuson, majd ezt követően az EUPOL Training Component, Police Training Unit (PTU) elnevezésű egység kötelékébe került, ahol a leginkább finn és svéd  rendőrökkel dolgozott együtt. 

A misszió egyik fontos feladata az afgán rendőri közép- és felsővezetők minőségi képzése volt, amelyet egy szigorúan őrzött komplexumban, Kabul Pol-e Charki kerületében tartották meg. A képzésben elsősorban az afgán rendőrség bűnügyi állományának tagjai - nyomozók, helyszínelők, ügyeletes tisztek - vettek részt. Egy másik, háromhetes tanfolyam során afgán rendőrségi trénerek mentorálásában vett részt Balassa Bence.

A vezetéselméleti kurzus huszonhét leckét ölelt fel, és elsősorban a vezetők gyakorlati feladatainak megértésére, feldolgozására fókuszált. „Összességében rendkívül tanulságos és élvezetes volt összehasonlításokat végeznem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktatott, a hazai rendészeti felsőoktatás hasonló tantárgyai, valamint az afgán kollégák által leadott kurzus anyaga között” - jegyezte meg az őrnagy, aki azt tapasztalta, hogy Afganisztánban a határőrség állománya sok esetben magasabban képzett és jobban szervezett, mint a rendőrség.

Balassa Bence szerint az Európai Unió által vezetett misszió tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen átalakultak és fejlődtek az afgán rendészeti szervek, aminek köszönhetően szinte teljes békében sikerült az elnökválasztások első fordulóját lebonyolítani az országban.

Balassa Bencével hosszabb interjút is olvashatnak majd a Bonum Publicum következő, szeptemberi számában.



                            


Cimkék: augusztus, 2014

Nyári egyetem NATO csatlakozásunk fényében

    • Nyári Egyetem

A Magyarországon egyedülálló, XV. Euro-atlanti Nyári Egyetem időpontja idén egybeesett hazánk NATO- csatlakozásának 15. évfordulójával. A szolnoki MH Béketámogató Kiképzőközpontban július 28. és augusztus 1-je között megrendezett akkreditált képzés nagy hangsúlyt fektetett az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének feladatrendszerére, válságkezelésére és az új típusú biztonsági kihívásokra adott válaszaira.

A nyári egyetemen idén 64 fő vett részt a védelmi szférából és a közigazgatásból, az egyetemekről hallgatóként és a Katonasuli programból tanárként. Ők a többi között megismerhették a válságkezelés elméletét és gyakorlatát, a NATO aktuális kihívásait és jövőképét, különös tekintettel a szövetség 2014. szeptemberi csúcstalálkozójának előzményeire és a katonai – rendvédelmi – közigazgatási együttműködést is megkövetelő kihívásokra.

A nyári egyetem szervezője és vezetője szervezője Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója elmondta, hogy idén is elsősorban szakmai rendezvényt tartottak, de szórakoztató és interaktív programok is helyet kaptak az eseménysorozaton. Tálas Péter hozzáfűzte, hogy az előadások és szemináriumok mellett több sport- és csapatépítő program tette színesebbé az elmúlt napokat. Ebben az évben olyan újdonságok is szerepeltek a nyári egyetemen, mint a Harcosok Filmklubja vagy a Biztonságpolitikai Dühöngő.

 „Már az első napi panelbeszélgetések során láthatóvá vált, hogy célkitűzésünk – miszerint a gondolkodást, a véleménynyilvánítást és a konstruktív párbeszédet szeretnénk elősegíteni – megvalósítható lesz, de az egész héten át kitartó élénk viták messze felülmúlták várakozásainkat. Akár a magyar társadalom és politikai elit biztonságfelfogásáról, akár az ukrán válság belső mozgatórugóiról vagy a világ hatalmi helyzetének változásáról volt szó, hallgatóink aktív szerepet vállaltak és nem csupán érdeklődésükről, hanem tudásukról is számot adtak. Az így kibontakozó eszmecseréből sokszor még mi is tanultunk – és reméljük, ez a kötetlen hangvételű, szókimondó és nyílt párbeszéd e szélesebb szakmai közegben mind formálisan, mind informálisan fennmarad” – összegezte Tálas Péter a nyári egyetem tapasztalatait.

A Magyar Honvédség és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös szervezésében megrendezett nyári egyetem előkészítésében szerepet vállaltak a vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Protokoll, Rekreációs és Kulturális Igazgatóság Kulturális Alosztálya, a szolnoki Béketámogató Kiképzőközpont és az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársai, valamin a Biztonságpolitikai Szakkollégium hallgatói.

További információk és írások: www.biztonsagpolitika.hu






Cimkék: augusztus, 2014