Szűkítés


Kiválasztott Címke

avatás

Minden Címke 525


Jelenleg 2 bejegyzés található avatás cimkével

5 éves az NKE

    • fokep
    • dsc 6567 2
    • dsc 6608 2
    • dsc 6613 2
    • dsc 6619 2
    • dsc 6635 2
    • dsc 6640 2
    • dsc 6649 2
    • dsc 6660 2
    • dsc 6677 2
    • dsc 6838 2
    • dsc 6879 2
    • dsc 6892 2
    • dsc 6898 2
    • dsc 6962 2
    • dsc 6973 2
  • Előző
  • Következő

„Egyszerre kell jó egyetemnek és jó tisztképző helynek lennünk” – mondta Prof. Dr. Patyi András rektor az Egyetem Napja ünnepségen, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítésének ötödik évfordulója alkalmából rendeztek a Ludovika Főépület dísztermében.


Az ünnepi szenátusi ülést megnyitó gondolataiban Patyi András szólt arról, hogy 5 évvel ezelőtt, az NKE-t létesítő törvény hatályba lépésekor kezdte meg jogi életét az egyetem. Az intézmény vezetője hozzátette, hogy nemcsak saját magukat, hanem támogatóikat, partnereiket, fenntartóikat is ünnepelik ezen a napon.

„Az NKE életében az ötödik évforduló egy fontos mérföldkő, amely egyszerre szimbolikus és valósághű is”- mondta ünnepi beszédében Dr. Földváry Gábor, a Honvédelmi Minisztérium (HM) helyettes államtitkára, Az NKE Fenntartói Testület (FT) ügyvivője szerint az intézmény ma egy kimagaslóan jól működő, tudatosan fejlődő universitas. „Az alapításkor sokan azt mondták, hogy az egyetem eleve kudarcra van ítélve. Ezek a hangok mára azonban elhalkultak”- hangsúlyozta Földváry Gábor. A helyettes államtitkár szerint a sokszor eltérő vezetési stílusú, de ugyanazon cél érdekében dolgozó karok összhangban működnek. „Ez a siker az egyetem vezetőinek elkötelezettségéből, és fáradhatatlan (köz)szolgálatából ered”- tette hozzá az FT ügyvivője. Elhangzott, hogy a honvédelmi tárca mindig büszkén, emelt fővel tekint az alapokra, azaz a Honvéd Ludovika Akadémia alapítására. „Az akkori cél is a hazát átfogó módon szolgáló intézmény létrehozása volt”- tette hozzá Földváry Gábor. Hangsúlyozta, hogy az államnak tartóoszlopokként van szüksége a legfontosabb intézményeire és az ott dolgozó, munkájukra hívatásként tekintő, kiválóan képzett közszolgákra.

„Az NKE alapításakor 1-2 évet jósoltak az intézménynek. Az idő bebizonyította, hogy nem az egyetem, hanem az akkori jóslatok lettek kudarcra ítélve”- hangsúlyozta ünnepi beszédében Dr. Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) államtitkára, miniszterhelyettes egykori KIM államtitkárként volt a vezérszónoka az NKE törvény 2011-es parlamenti vitájának. Rétvári Bence szólt arról, hogy az állam erejéhez nélkülözhetetlen a benne dolgozók professzionális képzése. Amíg a vállalkozások terén már jóval hamarabb létrejöttek a vezetőket képző, sokszor nemzetközi alapon működő professzionális képzőhelyek, addig a közszolgálatban ez sokáig csak álom maradt. „Ezért volt szükség arra, hogy a teljes társadalom érdekét képviselő állam tisztviselőit egy magasabb színvonalon és integrált szinten lehessen képezni”- fogalmazta meg az NKE alapításnak szükségességét az államtitkár.  Rétvári Bence szerint hazaszeretet nélkül azonban nem létezik jó közszolgálat, így a tudás megszerzése mellett a szilárd erkölcsi alapok megerősítésére is figyelmet kell fordítani. „ A közszolgálatban dolgozóknak, minden egyes döntésüknél a teljes nemzeti közösség érdekeit kell szem előtt tartaniuk”- tette hozzá a miniszterhelyettes.

„Az új alaptörvény nemcsak megszületésének idejében, hanem szellemiségében is közel áll az NKE létesítéséhez”- kezdte ünnepi gondolatait Patyi András. Az NKE rektora Bismarck gondolatait is idézve elmondta, hogy a sikeres kormányzáshoz a jó törvények mellé a legjobb hivatalnokokat kell állítani. Az egyetem vezetője az elmúlt öt év eredményei kapcsán megjegyezte, hogy ez az időszak a fejlesztések megalapozásához volt elég. „Fenntartható fejlődési pályára állítottuk az intézményt”- fogalmazott. A rektor szerint az anyagi-infrastrukturális fejlesztés mellett még fontosabb a szellemi-tudományos gyarapodás, amelynek keretében sikerült új értéket, módszert, viszonyrendszereket teremteni. Az eredmények között említette két új doktor iskola, egy új kar és két teljesen újszerű karközi intézet létrehozását. A Vezető és Továbbképzési Intézet által szervezett továbbképzési programokban mintegy 75 ezer tisztviselő vesz részt évente, de önálló intézetet kapott az államtudomány is. „Több évtizedes hallgatás után az állammal foglalkozó tudományoknak egy újfajta paradigmáját tudtuk középpontba állítani”- tette hozzá Patyi András. A rektor kiemelten szólt az NKE munkatársai által létrehozott, a kormányzati teljesítményt értékelni képes, nemzetközileg is elfogadható értékindexről, a jó állam jelentésről is. „Mindez nemcsak pozitív kormányzati visszhangra talált, hanem ez ma már a KÖFOP-program hatásvizsgálati és módszertani mérési szempontrendszere is” – tette hozzá Patyi András.

Az NKE rektora az eredményeket sorolva szólt az új tanszékekről, az új egyetemi tanárokról és a mintegy 100 új PhD doktorról is. Az egyre szélesebb spektrumban működő nemzetközi kapcsolatrendszer kapcsán megjegyezte: azon dolgoznak, hogy valamelyik külföldi egyetemmel közös diploma kiadására is képes együttműködés jöjjön létre. Az infrastrukturális fejlesztés kapcsán megjegyezte: a Ludovika Campus fejlesztésének második üteme jelenleg is zajlik és továbbra is az egyetem egységeinek egy helyen való elhelyezése a cél. Az elmúlt öt év fontos eredménye a teljes képzési szerkezet átalakulása, amelynek eredményeképpen sikeresen vizsgázott a tisztképzés új rendszere, amikor tavaly a honvédtisztjelöltek részt vettek a déli határzár biztosításában. Patyi András szerint az NKE-nek egy szempontból biztosan nehezebb a helyzete, mint a többi felsőoktatási intézménynek. „Egyszerre kell jó egyetemnek és jó tisztképző intézménynek lenni” – hangsúlyozta a rektor, aki úgy véli: a fejlődés zálogát továbbra is az egyetem dolgozói jelentik, akik tudást adnak át, értéket közvetítenek és magatartást formálnak.

Az ünnepségen az NKE szenátusának döntése alapján címzetes egyetemi docensi címet kapott Dr. Gyaraki Károly Mihály ny. mk. altábornagy. Az NKE Aranyérmét Prof. Dr. Báthy Sándor és Professor Emeritus Dr. Nemes Ferenc vehették át.  Az Egyetemért Emlékérem kitüntetésben részesül Bálintné Virág Éva, Dr. Balla László Gézáné, Bocskay Ágnes, Dr. Csuth Sándor, Dr. Ludányi Lajos ny. alezredes, Szalay Tihamér és Dr. Tarján Gábor. Rektori kitüntető oklevelet kapott Kertész Anikó, Dr. Marsai Viktor, Dr. Szántai Adrienn és Dr. Szebenyi Gabriella. A Belügyminisztérium döntése alapján Dr. Pintér Sándor belügyminiszter a Köz Szolgálatáért Érdemjel Arany Fokozatát adományozta Stefán Lászlónénak. Az elismeréseket Patyi András rektor adta át. Az Egyetem Napján megrendezett ünnepi szenátusi ülésen NKE habilitált doktori címet adott át Patyi András rektor Dr. Kátai-Urbán Lajos tű. ezredesnek, továbbá kilencen kaptak PhD doktori fokozatot. Utóbbiakat Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, tudományos rektorhelyettes, a tudományos fokozatokat odaítélő Egyetemi Doktori Tanács elnöke mutatta be a résztvevőknek. Az ünnepi szenátusi ülést lezáró gondolataiban Patyi András reményének adott hangot, hogy a most avatott PhD doktorok munkája jelentősen hozzájárul majd az intézmény tudományos hírnevének öregbítéséhez.

2011. március 28-án hirdették ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapításáról szóló 2011. évi XXXVI. törvényt. A törvény kihirdetésének napját 2012-ben nyilvánította az Egyetem Napjává az NKE Fenntartói Testülete. Az elmúlt 5 év fontosabb egyetemi kiadványaiból és fotóiból időszaki kiállítás nyílt a Ludovika Főépület kiállítóterében. A “Létesítéstől napjainkig – pillanatfelvételek” című tárlatot április 8-ig tekinthetik meg az érdeklődők. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: avatás, 2016

Emléktábla Lőrincz Lajos tiszteletére

    • dsc 1896 2
    • dsc 1919 2
    • lorincz lajos emlektabla avatas
    • dsc 1881 2
    • dsc 1885 2
    • dsc 1887 2
    • lorincz lajos emlektabla avatas
    • lorincz lajos emlektabla avatas
  • Előző
  • Következő

Adózván emberi nagysága, munkássága és az általa képviselt tudományterületek fontossága előtt, a Ludovika Főépület egyik előadóterme mától Lőrincz Lajos nevét viseli. Az emléktábla ünnepélyes felavatására a néhai akadémikus családtagjainak, kollégáinak, pályatársainak és tanítványainak jelenlétében került sor.

Prof. Dr. Patyi András köszöntőjében elmondta, hogy a döntés hátterében sok szempont húzódott. Az egyik ezek közül Lőrincz Lajos tudósi, tanári és tudományteremtői nagyságáról való megemlékezés, a másik pedig személyén keresztül az általa művelt tudományok, így a közigazgatás-tudomány és a közjogtudomány megbecsülésének kifejezése. „Az ő emléke, az általa művelt tudományok jelentősége, egyetemünk történetében központi helyet foglalnak el” – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Hozzátette, a Ludovika Főépülete nemcsak a rektoré, az ott működő hivataloké, hanem az Államtudományi és Közigazgatási Karé is, valamint minden egyetemi oktatóé és hallgatóé. "Azzal tehát, hogy ma ezt a kis ünnepséget megrendezzük, Lőrincz Lajos személyén keresztül kifejezzük megbecsülésünket a közigazgatás-tudomány, az államtudomány és a közjogtudomány felé is"- zárta gondolatait Patyi András.

Prof. Dr. Máthé Gábor, az Államtudományi és Közigazgatási Kar Állam- és Közigazgatás-történeti Tanszékének professzor emeritusa, Lőrincz Lajos saját szavaival méltatta egykori kollégáját. „Ha végignézünk a jelenlegi alkotmányjogi, közjogi kutatások világában, alig találunk olyan elismert szakembert, aki ne lett volna tanítványa, vagy tanítványának tanítványa. Igazi iskolateremtő tudós volt, s ha valami a tudományos közreműködésén kívül megőrzi hírnevét, az bizonyosan tanítványainak hálás emlékezete – ezt példázza a teremkeresztelő is.”

A táblaavató ünnepség egyben megnyitója is volt annak a programsorozatnak, amely a „Közjogi és közigazgatási reformok Magyarországon – In Memoriam Lőrincz Lajos” nevet viselő emlékkonferenciában csúcsosodik ki.

Megosztás a Facebook-on