Szűkítés


Kiválasztott Címke

előadás

Minden Címke 586


Jelenleg 14 bejegyzés található előadás cimkével

Az NKE szükségszerű a profi állammenedzsment eléréséhez

    • fokep
    •  dsc0425 2
    •  dsc0464 2
    •  dsc0465 2
    •  dsc0494 2
    •  dsc0503 2
    •  dsc0512 2
    •  dsc0525 2
    •  dsc0533 2
    •  dsc0537 2
  • Előző
  • Következő

2017. április 12-én a Ménesi úti Campus Magyary Zoltán előadótermét ellepték az érdeklődő fiatalok, akik az Államtudományi és Közigazgatási Kar Hallgatói Önkormányzatának Közigazgatás más szemmel elnevezésű előadásán ezúttal Lázár Jánostól nyerhettek bepillantást a közigazgatás rejtelmeibe. A területi közigazgatásért is felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter közel két órán át beszélt a magyar közigazgatás helyzetéről és válaszolt a hallgatók kérdéseire. A miniszter kitért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepére és az egyetem által nyújtott diploma értékére is. Kiemelte: profi állammenedzsment erős állammal és jó szakemberekkel tud csak megvalósulni, amiben az NKE-nek kulcsfontosságú szerepe van.

A hallgatók kérdései elsőként a miniszter pályaválasztására és politikai munkájára irányultak. Lázár János elmondta, eredetileg ügyvédi pályára készült, amihez sokáig tartotta is magát. Szegeden jogot hallgatott. A miniszter mesélt a hódmezővásárhelyi Polgármesteri Hivatalban töltött gyakornoki éveiről, ahol a polgármester titkáraként rengeteg tapasztalatot szerzett. Betekintést nyert a helyi közigazgatás működésébe, a politikai munka és a kampányok világába, valamint megismerte a képviselő-testületi és a parlamenti ülések rendszerét is. Felelevenítette a Fidesz-KDNP történetének fontosabb állomásait, amelyek hatással voltak a pályájának alakulására, de azt is megtudhattuk, hogyan lett belőle országgyűlési képviselő, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere és az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, az egyik legnagyobb sikerének azt tekinti, hogy négyévnyi pereskedés után sikerült igazságot szolgáltatni a 2006-os tűzijátékban elhunyt emberek hozzátartozóinak, méltányosan és tisztességesen kártalanítani őket, elismerve a magyar állam felelősségét.

Lázár János a kormány által elvégzett feladatok közül kiemelte, hogy megcáfolhatatlan eredményt sikerült elérniük a költségvetés stabilitását, a rendvédelem és a honvédelem fejlődését, valamint a területi államigazgatás rendbe tételét illetően. A konszolidáció elengedhetetlen feltétele volt a közigazgatás átszervezése. Fenntartó miniszterként kiállt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szükségessége és fontossága mellett; pozitívan értékelte az egyetemhez kötődő elmúlt hat évet. Meglátása szerint szükség van egy olyan felsőfokú intézményre, amely a legmagasabb színvonalon biztosítja a közszolgálati felsőfokú képzést. Magyarország földrajzilag és a lakosságszám alapján is kis ország Európában, nyitott gazdasággal, ahol nincsenek olyan ásványi kincsek, amelyekre gazdasági értelemben támaszkodhatunk. Ahol nincsenek meg a természetes versenyelőnyök, ott az államnak kell pótolnia azt. Ahhoz, hogy Magyarország versenyképes és jól működő ország legyen, erős államra van szükség, amelynek egyik feltétele a kis bürokrácia, a másik a profi szakemberállomány. Ez utóbbiról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fog gondoskodni valamennyi képzésével. Az államtudomány mellett a rendészettudomány, a hadtudomány és a nemzetközi igazgatás fejlesztése is a jövőbeli tervek között szerepel: a kormány célja, hogy az NKE a legjobb legyen.

Lázár János az államtudomány és a jogtudomány kapcsolatáról elmondta, hogy a jogi végzettségre inkább az igazságszolgáltatásban van szükség, a közigazgatás gyakorlati tevékenységében az államtudományi végzettség eredményesebb és célravezetőbb. Az NKE-n szerzett diploma értékével kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a napokban meg fog jelenni a kormányrendelet, amely tartalmazza azon közigazgatási munkahelyek listáját, amelyekhez elengedhetetlen az NKE valamely szakán szerzett egyetemi diploma. Ennek megléte nélkül nem lehet majd alkalmazni kormánytisztviselőt, és vezető beosztású is csak az lehet majd, aki NKE-s diplomával rendelkezik. A közigazgatáson belül számtalan lehetőséget és intézményt sorolt fel Lázár János a hallgatóknak, amerre el tudnak majd helyezkedni egyetemi tanulmányaik végeztével.

A hallgatók azon kérdésére, miszerint mi lesz az NKE sorsa abban az esetben, ha a választásokon nem a Fidesz nyer, Lázár János azt válaszolta, véleménye szerint nem lesz változás akkor sem, hiszen az állam érdeke, hogy a közigazgatási képzésre nagy hangsúlyt fektessen, így az NKE szükségessége nem vitatott.

Arra a hallgatói kérdésre, hogy a közigazgatás átszervezése lehetséges-e a tömeges elbocsátások kikerülésével, a miniszter azt mondta: a bürokrácia csökkentése összetartozik a létszámleépítéssel, de úgy látja, hogy akár a versenyszférában, akár a közszférában el lehet újra helyezkedni.

Szóba került a Széchenyi 2020 fejlesztési program is. Lázár János kiemelte, a program végeztével a benne részt vevők előtt számos nemzetközi, brüsszeli vagy akár hazai munkalehetőség áll.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Pénzügyőrök mindennapjai

    • fokep
    •  dsc5821 3
    •  dsc5829 3
    •  dsc5830 3
    •  dsc5836 3
    •  dsc5839 3
  • Előző
  • Következő

Dr. Szabó Andrea ezredes, tanszékvezető egyetemi docens vezette be a pénzügyőrök mindennapjaiba a Ludovika Szabadegyetem hallgatóságát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadás-sorozatán. A téma aktualitását az éppen 150 évvel ezelőtt alapított Magyar Királyi Pénzügyőrségre történő emlékezés adja. A Rendészettudományi Kar tanszékvezetője különböző történeti távlatokon átívelően nyújtott betekintést a pénzügyőrség történelmébe, fejlesztéseibe, átalakításaiba, valamint a pénzügyőri szakma évszázados hagyományaiba.

Dr. Szabó Andrea PhD pénzügyőr ezredes a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett diplomát bűnügyi tisztként. 1994-ben alapfokú vámkezelői, majd 1995-ben középfokú vámügyintézői szakmai végzettséget szerezett a Vám- és Pénzügyőri Iskolán, később a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán Európa-jogi szakjogász tanulmányokat kezdett, amit 2006-ban abszolutóriummal végzett. Az ÁJTK doktori iskolájában 2014-ben summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját. 1993-tól a Vám- és Pénzügyőrség (ma már Nemzeti Adó- és Vámhivatal) hivatásos állományú tagja. Az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének vezetője, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság, rendészettudományi kutatóműhely tagja.

„Ebben az évben ünnepli a Magyar Királyi Pénzügyőrség, a Vám- és Pénzügyőrség jogelődje, a pénzügyi igazgatás megalkotásának és felállításának a 150. évfordulóját” – fejtette ki Szabó Andrea a 2017-es jubileumi évvel kapcsolatban, amely nem csak az intézményesített pénzügyőrség megalapításának a piros betűs ünnepe, hanem a Pénzügyőr Zenekar 75., valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzés Hivatal 30. születésnapja. Szabó Andrea kiemelte, hogy a Magyar Királyi Pénzügyőrség létrehozásáról csak a kiegyezés után lehetett szó, amikor 1867-ben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter I-es számú körrendeletében létrehozta a Magyar Királyi Pénzügyi Főfelügyelőséget. Ebben a rendeletben a pénzügyőrséget a főfelügyelőség egyik alárendelt szervezeteként említette meg Lónyay, mint a pénzügyi igazgatás egyik fontos egysége. „Legfontosabb feladatai és hatáskörei a csempészet, valamint a pénzügyi törvények és rendszabályok áthágásának megakadályozása, az elkövetők kézre kerítése volt” – mondta Szabó Andrea, aki rávilágított, hogy a pénzügyőrség ekkor már jól megszervezett szervezeti és képzési struktúrával rendelkezett, a szervezeti állománya 3097 fő volt tiszti és legénységi csoportban.

„A korabeli híradások szerint a legjellemzőbb feladat a járőrözés volt, amely során ellenőrizték a pénzügyi szabályok maradéktalan betartását, bárhol feltartóztathattak szállítmányokat. A szállító köteles volt felszólításra bemutatni az árut és az elszámolási okmányokat” – ismertette az RTK tanszékvezetője a kezdeti pénzügyőri feladatokat. A korban kezdődött meg a Vámpalota építkezése, amely 1871-74 között készült el Ybl Miklós tervei alapján, amely az egyik legkorszerűbb vámigazgatási intézménynek számított a korban. Szabó Andrea kifejtette, hogy az épület saját dunai zsilippel, valamint vasútrendszerrel rendelkezett. Az épületben kapott helyet a vámhivatal, a pesti pénzügyi igazgatóság, a központi árüzleti igazgatóság, valamint a bányatermék igazgatóság is, amely ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépületeként szolgál. Azt RTK tanszékvezetője kitért Lónyay Menyhért magyar pénzügyminiszter és miniszterelnök, valamint első közös birodalmi pénzügyminiszter  munkásságára is. Lónyay Menyhért volt az az államférfi, aki megalapozta a magyar vám- és adóigazgatást. Szabó Andrea előadásából kiderült, hogy pénzügyőri képzéseket eleinte a fővigyázók tartottak a legénység állományának mentorációs formában, majd 1909-ben létrejött a Magyar Királyi Pénzügyőri Újonciskola, ahol pénzügyőri elméleti és gyakorlati ismereteket oktattak.

A Trianoni békediktátum utáni időszakról Szabó Andrea elmondta, hogy nagyban korlátozták a pénzügyőrség tevékenységét, létszámát 3000 főben maximalizálták, valamint fegyverzetét 2250 db revolverben határozták meg. 1921-ben a pénzügyőrség feladatköre bővült, a határőrizeti tevékenységet átvette a csendőrségtől, így a magyar haderő álcázott részeként funkcionálhatott tovább.  „Akkoriban egyedülálló férfiember, vagy gyermektelen özvegy felvételére kerülhetett csak sor” – mondta Szabó Andrea a pénzügyőri kiválasztásról.

Szabó Andrea elmondta, hogy a második világháború után szovjet alapon szervezték át a magyar pénzügyőri igazgatást, 1966-ban létrejött a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Az időszak megváltoztatta a pénzügyőrség mindennapjait, hiszen az egyenjogúsági törvény rendelkezésével már nőket is felvehettek a pénzügyőrség állományába. Így már a női elvtársak is részt vehettek a Kőbányán létrehozott Pénzügyőri Iskola és Vámőri Iskola képzésein. Szabó Andrea rávilágított, hogy a 80-as évek nagy változást jelentettek a szervezet számára, hiszen a megnövekedett munkateher mellett a szervezetnek alkalmazkodnia kellett a modern kor vívmányaihoz.

A rendszerváltás utáni időszakról Szabó Andrea kifejtette, hogy megnövekedett az állomány létszáma, a pénzügyőrségnél minőségi és mennyiségi probléma jelentkezett. Ennek ellensúlyozására a kormányzat létrehozta a vám és pénzügyőri szaktanfolyamokat, ahol alap–, közép– és felsőfokú szinten tanulhattak a jelentkezők. A Rendőrtiszti Főiskolán (később az NKE-n) a Vám és Pénzügyőri Tanszék szárnyai alatt szerezhettek felsőfokú tiszti végzettséget a pénzügyőrök. Az EU-s csatlakozásról Szabó Andrea elmondta, hogy nagy változást jelentett a szakmának, hiszen határok szűntek meg, hivatalokat zártak be, átalakult a szervezet munkája. A szervezet változása napjainkban szilárdult meg, amikor 2011-ben létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az előadás végén az RTK tanszékvezetője röviden összefoglalta a pénzügyőri szervezet változásait, képzési struktúrájának sokszínűségét. „Ne feledjék, a jövedék örök” – zárta összefoglalóját Szabó Andrea.

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára április 4-én kerül sor, amelyen Dr. Balla József r. alezredes tart előadást „Biometrikus adatok a rendészeti célú személyazonosításban” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Európai biztonság észt szemmel

    • fokep
    •  dsc5237 2
    •  dsc5243 2
    •  dsc5270 2
    •  dsc5276 2
    •  dsc5285 2
  • Előző
  • Következő

Hannes Hanso, az Észt Parlament Honvédelmi Bizottságának elnöke tartott előadást Közép- és Kelet-Európa biztonsági helyzetéről 2016. december 9-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében. A korábbi észt védelmi miniszter mellett többek közt Rein Oidekivi, az Észt Köztársaság bécsi nagykövete is az Egyetemre látogatott.

Hanso elnök úr előadását Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar egyetemi tanára vezette fel, röviden ismertetve a vendég tanulmányait és közszolgálatban eddig végzett munkáját. A Kínában és az Egyesült Királyságban egyaránt tanulmányokat folytató Hannes Hanso eddigi tekintélyes közszolgálati karrierje során volt az Észt Parlament Külügyi Bizottságának elnöke, valamint az Észt Köztársaság védelmi minisztere.

Előadásában Hanso elnök úr emlékeztetett, hogy Észtország biztonságának fő pilléreit a NATO és az EU alkotják. Nyomatékosította, hogy bár az országban jelenleg hat parlamenti párt van (három koalícióban, három ellenzékben), a biztonsági kérdésekben nincs vita egyik párt között sem. A nemzetközi környezet vonatkozásában kiemelte, az utóbbi időben számos olyan esemény történt, melyre egyáltalán nem számítottunk (például a britek kilépése az Európai Unióból), illetve amelyek önmagukban hatással lehetnek a NATO-ra (így a törökországi események, vagy a 2016-os amerikai elnökválasztás). Külön felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire sokat változott az Európai Unió nemzetközi környezetről alkotott képe a szervezet 2003-ban kiadott biztonsági stratégiája óta.

Az észt bizottsági elnök beszédének középpontjában a Baltikumban tapasztalt orosz fenyegetés, illetve a NATO erre adott válaszlépései voltak. Előbbi kapcsán kiemelte, hogy az orosz vezetés elszámította magát, és tevékenységével szomszédjait elfordította magától, Ukrajnát pedig a Nyugat felé terelte. Hozzátette, az ukrajnai válság számos olyan fejleménnyel is járt, melyek néhány éve még elképzelhetetlenek voltak, például hogy az Egyesült Államok újra megerősíti katonai jelenlétét Európában, vagy hogy Svédországban társadalmi vita zajlik arról, csatlakozzon-e az ország a NATO-hoz.

A keleti NATO-tagállamok támogatására bevezetett intézkedések kapcsán kiemelte, hogy a többek közt nyugat-európai szövetséges katonák Észtországba való telepítésére az arra vonatkozó döntést követő mindössze 11 hónap múlva sor került, mely erős üzenet Moszkva felé és egyértelműen mutatja a NATO relevanciáját. Hozzátette, a Szövetség tagállamainak nemcsak a kollektív védelemről szóló 5. cikket kell szem előtt tartaniuk, hanem a 3. cikkelyt is, vagyis saját védelmükről is gondoskodniuk kell. Emlékeztetett, hogy a védelemnek költségei vannak és hogy Észtországban a politika e téren egy nagyon őszinte párbeszédet folytat a társadalommal.

Hannes Hanso külön köszönetét fejezte ki Magyarországnak, amiért hazánk – a többi visegrádi állammal karöltve –katonákat küld a Baltikumba.


Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Közigazgatás-történeti pillanatképek

    • fokep
    •  dsc1285 2
    •  dsc1309 2
    •  dsc1330 2
    •  dsc1333 2
    •  dsc1339 2
    •  dsc1348 2
    •  dsc1358 2
    •  dsc1367 2
  • Előző
  • Következő

Különböző közigazgatás-történeti aspektusokon keresztül vizsgálták meg a magyar jogtudományi, államtudományi és társadalomtudományi kutatók az 1918-1946 közti Magyarországi időszakot. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában egy kétnapos közigazgatási konferencia jött létre. A nyitónapon Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora kifejtette, hogy a közigazgatási rendszerek megértéséhez elengedhetetlen az összehasonlító módszertan, ahol adott kor közigazgatását hasonlítjuk össze a jelennel: „Ez elképzelhetetlen anélkül, hogy pontos, részleteibe menő és a jelenkori paradigmák szerint is értelmezhető képünk legyen a közigazgatás nem csak történelmi korszakairól, hanem a korszakon belüli részletekről.”

Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója nyitóbeszédében elmondta, hogy a levéltárnak hagyományteremtő jelleggel ez már a negyedik hasonló tartalmú és volumenű konferenciája, így bízik abban, hogy ez az elkövetkezendő esztendőkben is így fog folytatódni. „Meggyőződésem, azzal hogy jogászok, történészek, levéltárosok és egyetemi oktatók tartanak ma és holnap előadásokat, nem csak a többféle szempont és megközelítés elve érvényesül majd, hanem tanulni is tudunk egymástól” – tette hozzá. Patyi András beszédében kiemelte, hogy a közigazgatás rendszere minden kor társadalmának lenyomata alapján alakul ki, így elengedhetetlen a vizsgált korszak központi közigazgatási szerveinek elemzése ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk az adott politikai, szociológiai, társadalmi helyzetről. Patyi András megköszönte a levéltár együttműködését, továbbá bizalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy partneri együttműködést alakítson ki a két intézmény.

A megnyitót plenáris ülés követte, amelynek Prof. Dr. Padányi József, az NKE tudományos rektorhelyettese volt a levezető elnöke. A plenáris ülést Prof. Dr. Szabó István a PPKE JÁK dékánja és egyetemi tanára kezdte, ahol a „Koronázás és trónfosztás 1916-1921” című előadásában a Habsburg-ház trónhoz való jogának kérdését, magyar államfői lehetőségeket, közjogi aspektusokat fejtette ki. Az SZTE ÁJTK tanszékvezetője és egyetemi tanára Prof. Dr. Homoki Nagy Mária a trianoni békediktátum utáni alkotmányos jogfejlődést mutatta be a hallgatóság számára.  Dr. Simon Attila SJE TK egyetemi docense az első bécsi döntésben visszakapott Felvidéken kialakított önálló magyar közigazgatás bevezetésének ellentmondásaira tért ki előadásában.

A plenáris ülést szekcióülések követték. Az első ülés az államforma és államfői hatalom főbb kérdéseit járta körbe, ahol a szekcióelnök Prof. Dr. Mathé Gábor, az NKE ÁKK porfessor emeritusa. A szekció során az előadók vizsgálták Magyarország két világháború közti királykérdését, a 20. századi magyar államfői hatalmával, állam- és kormányformájával, valamint szentkoronatannal kapcsolatos gondolatokat osztottak meg, felvetették a kormányzói-helyettesi intézmény hátterét, valamint kifejtették az 1946-os demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi törvényről a véleményüket.

„Szakigazgatás a forradalmak korától a második világháborúig” címmel tartották meg a második szekcióülést, amelyet Gecsényi Lajos a levéltár nyugalmazott főigazgatója vezetett le. A szekcióban kitértek a kor magyar migrációs politikájának átalakulására, bemutatták a belügyminisztériumi személyügyi iratok alapján megállapítható alkalmazott közszolgálati életpályákat, megvizsgálták a Horthy-kori felsőház összetételét a vidéki törvényhatóságok küldötteinek szemszögéből, továbbá górcső alá vették a szociális igazgatás komplex aspektusait a két világháború közti Magyarországon.

Mind a plenáris ülést, mind a szekcióüléseket vita zárta, ahol a megjelent professzorok, kutatók, levéltárosok és hallgatók fejthették ki gondolataikat az elhangzott közigazgatás-történeti fejezetekről. A konferencia a NKE Államtudomány és Közigazgatási Kar Ménesi úti campusán folytatódik tovább 2016. november 23-án, ahol a plenáris ülés fő kérdései mellett a vármegyék és városok közigazgatási szerepéről, valamint az állam védelemének jogi hátteréről és gyakorlatáról lesz szó az előadások során.

A konferenciáról a decemberi Bonum Publicumban olvashatnak részletesen.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

 
Megosztás a Facebook-on


„Fegyverek ellen nem lehet politikai nyilatkozatokkal harcolni”

    • ukran nagykovet

A „Biztonságpolitika és válságkezelés – Ukrajna” c. kormánytisztviselői modulképzés keretében előadást tartott az egyetemen Ljubov Nepov nagykövet Ukrajna helyzetéről, aktuális kérdéseiről. Az ukrán diplomácia nemrégen hazánkba akkreditált új vezetője a biztonsági helyzetről, a reformokról és az ukrán- magyar kapcsolatokról szólt a továbbképzés részvevőihez.

A 2014 óta tartó válságban Ukrajna elveszítette területének 7%-át, lakosságának 15%-át, nem fér hozzá gazdasági kapacitásainak 20%-hoz. A két éve tartó fegyveres harcok mérlege 10 ezer halott, 22 ezer sebesült, 1.8 millió menekült. A helyzet megoldását célzó Minszk-II. megállapodás teljesítésében nincs előrehaladás, hiányzik a bizalom, a harcoló felek folyamatosan megsértik a tűzszünetet. Csapdahelyzet alakult ki: a politikai megoldásokhoz biztonsági feltételek kellenének, a biztonság hiánya viszont akadályozza a politikai megoldásokat. Korábban Ukrajna EU képviseletét vezető nagykövet sürgette az EU egységes támogatását, hangsúlyozta a „normandiai négyek” (Franciaország, Németország, Oroszország, Ukrajna) politikai közvetítő szerepének fontosságát. A szankciók fenntartásának nincs alternatívája – hangsúlyozta -, nem csak azt a kérdést kell feltenni, hogy mit sikerült a büntetésekkel elérni, hanem azt is, hogy mit akadályozott meg.

Az előadó részletesen szólt az ukrán kormány és parlament reformtörekvéseiről, a törvényalkotásról, a gazdasági fejlődés újraindításáról és a korrupció elleni harcról. Oroszország a gazdasági háborút már 2013-ban elindította, Moszkva mindent megtett, hogy Kijev ne írja alá az EU társulási szerződést. A külkereskedelmi forgalom Oroszországgal a 2014.évi 38 Mrd dollárról 9 milliárd dollárra esett vissza, a nyugati partnerek felé gazdasági nyitás azonban e kiesést még nem tudta pótolna. Ennek ellenére 2016-ban már 1%-os GDP növekedést vár az ukrán kormány. A gazdasági modernizáció keretében az energiaszektor, a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az információs technológia képezi a fő prioritást, de nagy hangsúlyt fordítanak az egészségügy, az oktatás és a kultúra fejlesztésére is.

Ljubov Nepop nagykövet köszönetet mondott a magyar kormánynak Ukrajna (és ezen belül is Kárpátalja) támogatásáért. Bár a magyar-ukrán külkereskedelmi forgalom – részben a gazdasági szankciók következtében – tavaly 17%-al, idén 28%-al csökkent, Magyarország jelentős politikai, gazdasági, humanitárius és katonai segítséget nyújt Kijevnek.

Az előadást követően a 65 fős hallgatóság elsősorban a magyar kisebbség helyzetével, illetve a magyar autonómia megadásának lehetőségeivel kapcsolatban tett fel kérdéseket a magyarul kitűnően beszélő előadónak. A hallgatóság nagy tapssal köszönte meg a színvonalas előadást, az őszinte helyzetképet és az ukrán törekvések lelkes bemutatását.

Az előadást követően Szenes Zoltán egyetemi tanár, a modulképzés vezetője bemutatta a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kart, a vendég megtekintette a kápolnát és a Széchényi Dísztermet. A záró megbeszélésen a felek áttekintették a jövőbeni együttműködés lehetőségeit, a nagykövetség és a kar ukrán hallgatói közötti kapcsolattartás módjait.

Szöveg: Prof. Dr. Szenes Zoltán

 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: előadás, 2016

A NATO elsőszámú katonája az NKE-n

    • fokep
    •  dsc1005 2
    •  dsc1013 2
    •  dsc1053 2
    •  dsc1066 2
    •  dsc1078 2
    •  dsc1080 2
    •  dsc1084 2
  • Előző
  • Következő

Petr Pavel vezérezredes, a NATO Katonai Bizottságának elnöke tartott vendégelőadást a Ludovika Campus főépületében, szeptember 30-án. A NATO elsőszámú katonája találkozott Prof. Dr. Patyi Andrással, az NKE rektorával, majd a Széchenyi Díszteremben fejtette ki gondolatait a katonai szövetség varsói csúcstalálkozót követő időszakáról.

Előadásában Petr Pavel átfogó képet festett a NATO előtt álló aktuális kihívásokról, melyek elsősorban Kelet és Dél felől jelentkeznek. Az előbbit illetően a cseh vezérezredes emlékeztetett, hogy a varsói csúcson bevezetett intézkedések nem fenyegető, hanem elrettentő jellegűek, az utóbbi vonatkozásában pedig felhívta a figyelmet a gyenge és kudarcot vallott államokra, illetve a demográfiai trendekre és az ezekből adódó kihívásokra.

Emlékeztetett, hogy amíg megalakulásakor (NATO 1.0) a szervezet által nyújtott biztonsági garancia a hidegháború keretei között óriási teljesítmény volt, a berlini fal leomlása, illetve a Varsói Szerződés és a Szovjetunió szétesése új helyzetet teremtett, melyben a Szövetség a békét és biztonságot az érintett államok bevonására alapozta (NATO 2.0). Ezt követően került előtérbe a válságkezelés, a nemzetközi missziók, illetve a terrorizmus elleni fellépés (NATO 3.0), melyben a katonai szövetség figyelme globális szintre emelkedett.

A cseh vezérezredes az előttünk álló új fejlődési szakasz (NATO 4.0) kapcsán megjegyezte, hogy bár az aktuális intézkedések alapján úgy tűnik, a NATO kizárólag Európára koncentrál, valójában továbbra is globális látókörrel rendelkezik. Hozzátette: napjaink kihívásait a NATO sem képes egyedül megoldani, így az előttünk álló időszakot a hatékony együttműködések és nemzetközi hálózatok kell jellemezzék.

A NATO Katonai Bizottságának elnöke magyarországi látogatása során találkozott Dr. Áder János köztársasági elnökkel, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, valamint Dr. Simicskó István honvédelmi miniszterrel. A Ludovikán tett látogatása során Petr Pavel külön megemlítette, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által megvalósított oktatási forma a legjobb felsőoktatási platformok egyike, mivel az egyetemi hallgatók nemcsak saját, hanem a többi karokon tanuló diákok hivatásrendjét is megismerik.

Petr Pavel olyan neves oktatási intézményekben folytatott eredményes tanulmányokat, mint a Cseh Katonai Akadémia, illetve a londoni King’s College, ahol nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett mester diplomát. Szakmai pályafutása során betöltötte a Cseh Hadsereg Különleges Erőinek parancsnoka, illetve a Cseh Fegyveres Erők vezérkari főnöke pozícióját, továbbá katonai attasé volt Brüsszelben. Petr Pavel személyében a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét első ízben tölti be kelet-közép-európai katonatiszt.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NATO, előadás, 2016

Az Európai Unió elsősorban egy értékközösség

    • dsc 8423 2
    • dsc 8426 2
    • dsc 8442 2
    • dsc 8450 2
    • dsc 8465 2
  • Előző
  • Következő

Az Európai Unió és Magyarország csak együtt értelmezhető, hazánk ugyanis legalább ezer éve része Európának - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Zupkó Gábor. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) felkérésére beszélt az érdeklődőknek az EU működéséről.

A szakember előadásának elején szólt azokról a statisztikákról, amelyek szerint még sok tekintetben le vagyunk maradva az EU átlagától, de látható a fejlődés, a felzárkózás. Például alacsony a munkanélküliség és foglalkoztatásban is sikerült előrébb lépnünk az elmúlt években, ahogy a születéskor várható élettartamban is érzékelhető az elmozdulás. „Ami hosszabb távon problémát jelenthet, az például az idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje” - fogalmazott Zupkó Gábor.  Bár az országban érezhető egyfajta ellenszenv az EU iránt, a felmérés szerint a magyarok 69 százaléka uniós polgárnak érzi magát, 50 százalék pedig optimista az unió jövőjével kapcsolatban. „Az viszonyt kétségtelen, hogy sokan nagyon távolinak érzik maguktól Brüsszelt, az ottani döntéshozatalt, pedig annak mi is részesei vagyunk, választott politikusaink által” - jegyezte meg a képviselet-vezető, aki szerint az utóbbi időben, érdemben is tudtuk befolyásolni ezeket a döntéseket. 

Zupkó Gábor szerint az Európai Unió elsősorban egy érdek- és értékközösség, hiszen a tagállamok többsége hasonló alapértékeket képvisel. Ez leginkább a hasonló történelmi hagyományokra, a kultúrára és a gondolkodásra vezethetők vissza. Zupkó Gábor utalt rá, hogy Magyarország - mint egy kisebb méretű ország- egy nagyobb közösség tagjaként jobban meg tudja mutatni magát, nagyobb befolyással lehet a világban zajló folyamatokra, mint önmagában. Az országba érkező regionális fejlesztési támogatások felhasználása is vonzóbbá teszik az országot a befektetések számára. „Magyarország ma is Európa egyik legnyitottabb gazdasága, ami azért is fontos, mert hazánk gazdasági sikere alapvetően az export volumenétől függ”- jegyezte meg Zupkó Gábor.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum júniusi számában olvashatnak. 

Megosztás a Facebook-on


Fókuszban Németország

    • fokuszban nemetorszag_ulrich schlie
    • fokuszban nemetorszag_ulrich schlie
    • fokuszban nemetorszag_csiki tamas
    • fokuszban nemetorszag
    • fokuszban nemetorszag
  • Előző
  • Következő

„Rend és káosz – a német perspektíva” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dr. Ulrich Schlie, a budapesti Andrássy Universität oktatója. Felszólalásának mottóját Albert Einstein kölcsönözte: az atomfegyverek korának beköszönte megváltoztatott mindent, kivéve a gondolkodásmódunkat. A keddi brüsszeli események és az egyre sokasodó terrorcselekmények mind azt mutatják, hogy a folyamatok megértéséhez azok teljes újraértelmezésére van szükség – tette hozzá a szakértő.

Afrika és az arab világ megmozdulásai, a terrorizmus elleni harc, de még a pusztító természeti katasztrófák is azt sugallják, hogy napjaink biztonságpolitikai kihívásai meghaladják az egyes államok katonaságának hatáskörét, Földünk pedig az integráció és a szétesés határmezsgyéjén egyensúlyoz. A privatizáció eredményeképp a nemzetállamok fellazultak, erejük és jelentőségük megtört, a törvényhozás és a rendfenntartás szerepe pedig aláaknázódott. Ulrich Schlie mindezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló szabályozó eszközök újragondolására van szükség. A kihívásokra adható helyes válaszok megtalálásához viszont, mint mondta, csak átfogó kiértékeléseken és nemzetközi megállapodásokon keresztül vezet az út. A gazdasági válságból kilábaló Európának fel kell nőnie az amerikai nagyhatalmak mellé, az Európai Uniónak pedig vissza kell nyernie korábban meghatározó erejét. A határokon átívelő fenyegetések visszaszorítása csak akkor képzelhető el, ha a két kontinens erős partnerségre lép, ráadásul úgy, hogy erejük nem csupán egyetlen forrásból eredeztethető. Jóllehet a NATO Európán belül egy hatásos, egyedi eszköze a kollektív fellépésnek, a szervezet nem képes globálissá válni. A növekvő haditengerészeti beruházások mellett kontinentális alapon a kemény erő és a puha hatalom kombinálására van szükség, továbbá arra, hogy pontos célokat fogalmazzunk meg, amelyre később akcióterveket lehet felfűzni. A semmittevés nem alternatíva – összegzett a szakember.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on


Sokszínű katonaság egy sokszínű Indiában

    • dsc 5601 2
    • dsc 5581 2
    • dsc 5584 2
    • dsc 5606 2
    • dsc 5622 2
    • dsc 5629 2
    • dsc 5655 2
  • Előző
  • Következő

Biztonságpolitika Indiában címmel tartott előadást március 18-án Bikram Singh ny. vezérezredes a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Zrínyi termében. Az indiai hadsereg korábbi vezérkari főnöke a nagyszámú közönség előtt elmondta, hogy az országot jellemző sokféleség rányomja a bélyegét a katonai gondolkodásra is. A katonaság alapvetően elfogadó jellegű intézmény, amely mindennapjait szigorú előírások szerint éli. Nem rangsorol sem vallási, sem politikai vagy etnikai hovatartozás alapján: a hivatásos katonákat a hazaszeretet, a haladás és a köz szolgálata egy egységgé kovácsolja.

India azon dolgozik, hogy diplomáciai és politikai alapon váljon meghatározó szereplővé a világban, nem elsősorban mint katonai nagyhatalom – számolt be a vezérezredes. Noha a sorkatonaságra alkalmas fiatalok száma néhány éven belül megközelítheti a 75 milliót, a honvédelem nem az erőfitogtatásról szól. Fontos, hogy a nemzetközi nagyhatalmak tisztában legyenek azzal, hogy ha kell, az ország képes megvédeni 1.2 milliárdos lakosságát, de látni kell azt is, hogy India nem rendelkezik határain túlnyúló követelésekkel. „Hadászatunk a képességről, nem pedig a militáris szándékról szól” – tette hozzá a katonai elöljáró. Mindezt jól mutatja az is, hogy a korábban háborús szomszéd, Kína viszonyában is béke állt be az 1993-mas, illetve az 1996-os békeszerződéseknek köszönhetően. 2005-ben Szíriával is megköttetett a béke, most pedig Pakisztánon van a sor. Pakisztánban elsősorban a terrorista szervezetekkel kell harcolni, akiket mindaddig nehéz visszaszorítani, amíg a lakosság gyakran félelemből eredően is bújtatja a radikálisokat. Az indiai vezetőség a katonai módszerek alkalmazása mellett nagy jelentőséget tulajdonít a gazdasági befolyásolásnak is.

„Az indiai hadsereg egy életforma” – zárta beszédét a vezérezredes. „A katonák között gyakran szorosabb a kötelék, mint rokonok között, s bár a vallási hovatartozás jól nyomon követhető, az inkább tabutéma”. Hozzátette: hadseregünk apolitikus, célunk pedig a sokszínűség megértése és fenntartása”.


Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, előadás, 2016

Az irgalmasság iskolája

    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
    • az irgalmassag iskolaja_bojte csaba eloadasa
  • Előző
  • Következő

A Ferenc pápa által meghirdetett rendkívüli szentévben „Az irgalmasság iskolája” címmel indított beszédsorozatot Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.  Az erdélyi szegény gyermekek felkarolását végző Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartotta soron következő előadását.


Az első hívó szóra jött hozzánk Böjte Csaba  – kezdett bele felvezető gondolataiba Horváth József. Az NKE főtitkára szólt arról, hogy tavaly óta vált szorosabbá az intézmény és az alapítvány kapcsolata, amikor az egyetem hallgatói az alapítvány által működtetett intézményekben végeztek karitatív feladatokat. 2015 karácsonyán az NKE hallgatói és dolgozói felajánlásából többek között a csíkszentsimoni gyermekotthon 52 diákja kapott karácsonyi csomagot. A főtitkár szeretné a kapcsolatot tovább erősíteni, ennek része lesz egy nyári tábor, valamint olyan programok, ahol az egyetem hallgatói jobban megismerkedhetnek az alapítvány munkájával és magával Erdéllyel is.

„Jézus nem harapja le a bűnös ember fejét, de a pipogyákat, lustákat nem tudja elfogadni” – mondta előadásának kezdetén Böjte Csaba, aki arra utalt ezzel, hogy az egyházban is egyre több a félő, szorongó ember, aki cselekvés helyett inkább nem tesz semmit. Bár a mindennapi életünk számos módon van leszabályozva, Jézus bátorságra bíztat bennünket, hogy merjünk nagyokat álmodni – tette hozzá a szerzetes. Böjte Csaba szerint az élet egy hatalmas kihívás, egy ajándék a keresztény ember számára.  Az ő életében is az jelentett egyfajta fordulópontot, amikor 24 évvel ezelőtt Déván az első árva kislányt befogadta magához. Aztán nem volt megállás, elkezdték hozni hozzá mindenfelől a szegény sorsú gyerekeket, akiket egy évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztetett.  A többi pedig mondhatni, hogy ma már történelem, hiszen az 1993-ban létrejövő Dévai Szent Ferenc Alapítvány azóta közel ötezer gyermeket fogadott be. Volt, akit csak néhány évre, de sokan voltak, akit 10-15, vagy ennél is több esztendőre. Jelenleg mintegy 80 helységben kettőezer-háromszáznál is több gyereket nevelnek, gondoznak.

„Nem lett könnyebb az életem, de így jobban érzem magam” – állítja ennyi idő után is Böjte Csaba, aki szerint jó lenne, ha a mai embernél is meglenne az odaszentelődés az ilyen feladatok iránt. A szerzetes úgy véli, hogy a feladatok elvégzése által mindenki többé válik, és ez Isten ajándéka.

Böjte Csaba kitért arra is, hogy az ember élete során gyakran kerül szembe megoldhatatlannak tűnő feladatokkal és kudarcokkal is. „Jézus azonban arra bíztat, hogy ne féljünk a kudarcoktól, hiszen azok úgyis ott lesznek az életünkben, ugyanúgy, mint a sikerek.”

Böjte Csaba szerint mindig, minden helyzetben van megoldás, hiszen a világ olyan, mint egy óriási puzzle: minden darabja megvan valahol, csak megfelelően kell azt összerakni. Ebben a szellemben kellene a magyarságnak is gondolkoznia, amihez a hit nagy segítséget ad. „Ha szolgáló szeretettel állunk a feladatokhoz, Isten mellettünk áll” – véli Böjte Csaba. Másképpen nem is tudná elképzelni azt, hogyan sikerülhetett volna 24 év alatt több mint ötezer gyermeket befogadni és ellátni.  „Tégy valami jót és meglátod, milyen sokan melléd állnak” – teszi hozzá a ferences rendi szerzetes, aki szerint Jézus egyetlen parancsot adott nekünk, a szeretet parancsát. Ezt kell követni egész életünk során.

A Böjte Csabával készített interjúnkat a Bonum Publicum áprilisi számában olvashatják majd. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Drónok a katasztrófavédelemben

    • ludovika szabadegyetem_restas agoston
    • ludovika szabadegyetem_restas agoston
    • ludovika szabadegyetem_restas agoston
    • ludovika szabadegyetem_restas agoston
    • ludovika szabadegyetem_restas agoston
  • Előző
  • Következő

Életünk számos területén találkozhatunk ma már a pilóta nélküli repülőgépekkel, azaz a drónokkal. A kezdetben csak katonai célú felhasználást követően ma már olyan tevékenységek esetén is hasznosnak bizonyulnak ezek az eszközök, mint például a sportesemények közvetítése, az időjárás megfigyelése, vagy a katasztrófahelyzetek kezelése. Utóbbiról tartott előadást a Ludovika Szabadegyetemen Restás Ágoston, az NKE Katasztrófavédelmi Intézet munkatársa. 


"Három kisméretű robotrepülőgépet helyeztek készenlétbe a szendrői tűzoltóságon" – adott információt a sajtó 2006 augusztusában arról a hírről, miszerint a világon először Magyarországon állítottak rendszerbe vezető nélküli repülőgépeket (drónokat) a katasztrófavédelem szolgálatában. Az akkori napilapokban arról is olvashattunk, hogy „a szendrői tűzoltó-parancsnokságon folyó, az erdőtüzek oltásának új módszerét kidolgozó modellkísérlet lényeges elemei a tűz műholdas helymeghatározása, a lángok terjedésének robotrepülővel történő felderítése és a robbantással történő oltás. A szendrői tűzoltók által rendezett gyakorlati bemutatókat spanyol, izraeli, szlovák, szlovén, horvát és román szakemberek is megtekintették. A nemzetközi szinten is komoly sajtóvisszhangot kiváltó esemény egyik motorja Restás Ágoston, az eredetileg helikopterpilótaként szolgáló, majd mérnöki és közgazdászi diplomájával tűzoltónak álló fiatalember volt. A ma már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédemi Intézet tanszékvezetőjeként dolgozó szakember a Ludovika Szabadegyetem előadásában megjelent érdeklődők előtt beszélt a drónok alkalmazásáról a katasztrófavédelemben.

Restán Ágoson magyarországi kutatómunkája után 2011-ben mutatkozott be a nemzetközi színtéren: felkérésre Németországban egy ellenőrzött égetés levegőből való megfigyelését végezte egy drón segítségével. Néhány évvel  később  pedig a Dél-Afrikai Köztársaságban „repült” egy illegális nyomortelep fölött, hogy egy katasztrófavédelmi kockázatelemzéshez készítsen felvételeket. A tanszékvezető azonban arra is nagyon büszke, hogy 2013-ban részt vehetett a Zrínyi-Újvár projektben, amelynek során hasznos információkat tudott szolgáltatni a tudományos kutatómunka folytatásához.

A Ludovika Szabadegyetemen a szakember hangsúlyozta: a drónok nem modellrepülők, hanem olyan eszközök, amelyek különböző navigációs készülékekkel, kamerákkal, adatátviteli rendszerekkel vannak felszerelve. Azért nevezzük ezeket légi jármű rendszereknek, mert nemcsak magát a repülő eszközt jelentik, hanem a földi kiszolgáló rendszereket és a szintén a földön tartózkodó pilótát is.

Azon események száma, amelyet katasztrófaként élünk meg, drasztikusan emelkedett az elmúlt időszakban és ez a tendencia várható a jövőben is - fogalmazott Restás Ágoston. A szakember szerint a katasztrófák kezelése során az erőforrások szűkösségével találkozunk, így ezen eszközök használata nemcsak lehetőség, hanem erkölcsi kötelesség is. Katasztrófák esetén ugyanis szükség van arra, hogy minél hamarabb és minél pontosabb képet kapjunk a katasztrófa által sújtott területről.

A csernobili katasztrófa esetén például még nem álltak rendelkezésre ilyen eszközök, segítségükkel valószínűleg sok ember életét meg lehetett volna azok közül, akik a mentésben közreműködtek.  Ipari katasztrófák esetén mindig nagy mennyiségű veszélyes anyag kerül a levegőbe, és a drónokra fel lehet szerelni miniatürizált szenzorokkal, amelyek pontosan  mérni tudják a légköri jellemzőket. Így a repülő GPS koordinátái és a speciális szenzorok segítségével a gázok valós elhelyezkedéséről is tudnak biztos információkat kapni a szakemberek. A szakember szerint azonban a drónnak sem szabad túl közel menni a szivárgás központjához, mert akkor könnyen megeshet, hogy felrobban az eszköz. Emellett természetesen a drónt kiszolgáló személyzet védelméről is gondoskodni kell. Mivel egy a katasztrófák kezelése esetén az idő is nagyon fontos tényező, érdemes a legelőször a helyszínre érkező szakemberek számára biztosítani a pilóta nélküli repülő eszköz használatát.

Földrengések mentési munkálatai során is egyre gyakrabban találkozhatunk a drónokkal, amelyek a terület feltérképezésével segítik a romok alatt lévő emberek mentését. Igaz ez a hegyi katasztrófákra is, ahol ezen eszközök használatával lényeges időmegtakarítást lehet elérni. Restás Ágoston emellett olyan példát is felhozott a drónok alkalmazására, amelynek során vérminták szállítására használták azt Dél-Afrikában. Itt a költségtakarékosság volt az elsődleges szempont. Árvizek és belvizek esetén is hasznos lehet a pilóta nélküli repülők alkalmazása, amelyek légi felvételeket készítenek egy adott területről. Így megfigyelhető például a gátak felszíne és a megállapítható a repedezettség szintje. De az elöntési területetek növényzetének változásából az árvíz lefolyásának idejére is lehet következtetni. A drónok felvételeinek elemzése megszabja a beavatkozás irányát is, így hatékonyan lehet koordinálni a különböző feladatokat.

Restás Ágoston beszélt arról is, hogy a drónok hatékonyan alkalmazhatók erdőtüzek esetén is. A tűzoltás előtti felderítés például jól mutatja a tűz kiterjedését és intenzitását. A tűz frontvonalának feltérképezéséhez nem mindig elégségesek a digitális térképek, hiszen azok egy statikus állapotot jeleznek. Kiegészítő eszközként szükség lehet a drónokra, amelyek dinamikus képeket tudnak készíteni. A felvételek információkat adnak a tűz frontvonaláról, a vegetáció változásáról, a tűz megközelíthetőségéről, a szél terjedési irányáról és erősségéről. A szakember szerint a közepes méretű tüzek esetében hatékony igazán a drónok használata, mivel itt a légi felderítés túl drága megoldás lenne. Ezen eszközök segítségével csökkenteni lehet a beavatkozási időt és így a kárérték is jelentősen csökkenhet. De hasznos a pilóta nélküli repülőgépek használata a tűzoltást követően is: a drónokra szerelt hőkamera segítségével jól láthatóak azok a forró pontok, amelyek megmaradtak a beavatkozás után. Ezzel pedig egy újabb katasztrófahelyzetet előzhetnek meg a szakemberek.

A tanszékvezető elmondta: a drónokkal ma már tüzet is lehet gyújtani, amivel ellenőrzött körülmények között lehet kitakarítani a holt anyagot az erdők aljnövényzetéből. Ezzel megelőzhetőek a sokkal nagyobb kiterjedésű tüzek is. A legújabb kísérletek pedig arról szólnak, hogy az erdőtüzek eloltásában is közvetlenül részt vegyenek a drónok.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Pénzügyi kormányzástant is oktatnak az NKE-n

    • dsc 0108 2
    • dsc 0118 2
    • dsc 0137 2
    • dsc 0143 2
    • dsc 0169 2
    • dsc 0173 2
  • Előző
  • Következő

Az idei tanév második szemeszterében elindult a pénzügyi kormányzástan oktatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi és közigazgatási karán. A 12 részből álló kurzus a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak közreműködésével valósul meg. A nyitóelőadást Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartotta, február 9-én. A jegybankelnök az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikai változásai kapcsán felhívta a jelenlévő hallgatók figyelmét arra, hogy 2010-től a piac és az állam, valamint az egyensúly és a növekedés harmóniájára épülő gazdaságpolitika van érvényben.

„Az ország állampénzügyei, a monetáris és fiskális gazdaságpolitika nemcsak a politikusok és a szakma, hanem az egyetemi hallgatók körében is nagy érdeklődésre tartanak számot, ezt bizonyítja az a mintegy 200 érdeklődő, aki eljött az újonnan induló kurzus első előadására” – mondta a rendezvény elején Lentner Csaba. Az NKE közpénzügyi és államháztartási intézetének professzora Matolcsy György méltatása kapcsán szólt a jegybankelnök „Egyensúly és növekedés” című, tavaly megjelent könyvéről, amely az elmúlt évek gazdasági megújulásával kapcsolatos ismeretek egyfajta összefoglalója.

A piac és az állam harmonikus együttműködésében látja a gazdasági fejlődés egyik kulcsát Matolcsy György.  A jegybankelnök előadásában elmondta, hogy ennek a korábbi évtizedekhez képest újfajta szemléletnek is köszönhető az a látványos fejlődés, amit a magyar gazdaságpolitika elért az elmúlt években. „Az állam önmagában nem képes a fejlődést fenntartható módon biztosítani, ugyanakkor az állam szabályozó és válságmegelőző funkciói nélkül sem lehet hosszabb távon eredmény elérni” – mondta Matolcsy György. A jegybankelnök a növekedés és az egyensúly harmonikus együttműködését hangsúlyozta, szerinte mindkét tényezőre egyszerre van szükség a gazdaságpolitikában. Ez történt 2010 után, ezért is beszélhetünk teljes megújulásról, gazdaságpolitikai fordulatról- tette hozzá az MNB elnöke. 

A jegybankelnök részletesen is elemezte a 2002 és 2010 között regnáló kormányok szerinte elhibázott gazdaságpolitikáját, amely feláldozta az egyensúlyt a növekedés érdekében. A többi között nagy adóterheléssel, alacsony aktivitási rátával, növekvő államadóssággal jellemezte Matolcsy György ezt az időszakot. A jegybankelnök szerint tehát már a gazdasági világválság előtt rossz szerkezetben működött a gazdaság, a 2008-as események csak tovább mélyítették a gazdasági problémákat.  A 2010-es kormányváltás után az új kabinet első feladata egy fegyelmezett költségvetési politika kialakítása.” Ennek gyümölcsei hamar beértek, hiszen már több éve három százalék alatt tudjuk tartani a költségvetési hiányt”- tette hozzá Matolcsy György. A gazdaságpolitikai fordulat része a fokozatos adócsökkentés és a foglalkoztatás bővítése. A kormányzati gazdaságpolitikát segítette az MNB monetáris tevékenységei is, különösen 2013-tól.

„A fiskális és monetáris politika együttműködésének is az eredménye, hogy már három százalék körüli, fenntartható, egészséges szerkezetű növekedést produkál az ország” – fejtette ki az MNB első embere. Matolcsy György kitért előadásában arra is, hogy 2010-től, ha csak pár százalékkal is, de fokozatosan csökken az államadósság, és az ország néhány éve kikerült az uniós csatlakozás óta folyamatosan meglévő, túlzott deficit eljárás alól. A jegybankelnök szerint a gazdaságpolitika további célja a versenyképesség megerősítése, valamint a növekedés és egyensúly közötti harmónia megőrzése.

A pénzügyi kormányzástan kurzus következő előadásai is a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak bevonásával valósulnak meg. A kötelező tantárgy felelősei: Lentner Csaba egyetemi tanár (NKE) és Palotai Dániel vezető közgazdász (MNB). A Magyar Nemzeti Bank az egyetemi oktatómunkát tankönyvek és jegyzetek összeállításával is segíti.

Az előadásról készült videó itt található: https://www.youtube.com/watch?v=4MhsvOWZSUY&feature=youtu.be


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


A katonai pálya egy életre szóló hivatás

    • mh hvkf ur katedran 2
    • nke biztpol hallgatosag 1
    • nke biztpol hallgatosag 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke „Aktuális biztonság- és védelempolitikai kihívások – s azok civil-katonai kapcsolatokra gyakorolt hatása hazánkban, valamint más NATO- és EU-tagországokban” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) biztonság- és védelempolitika szakának mesterszintű képzésén nappali munkarendben tanuló hallgatóinknak.

Az előadó bemutatta, hogy miként változott a közelmúltban, hogyan alakul napjainkban, s miként formálódik előreláthatóan a jövőben a hazánk biztonságára hatást gyakorló tényezők komplex rendszere, hazánk biztonsági környezete. Részletesen bemutatta ennek kapcsán a Magyar Honvédség feladatrendszerének kiemelt elemeit s az azok közötti kapcsolatok és viszonyok alakulását, valamint az egyes feladatok hangsúlyának változásait befolyásoló tényezőket.

Külön is felhívta a figyelmet a honvédség személyi állományának az illegális migráció kezelésében a közelmúltban vállalt aktív szerepére, s katonáink becsületes helytállására, amellyel messzemenően kivívták a civil társadalom elismerését, s hozzájárultak a civil-katonai kapcsolatok javulásához, valamint a haderő és tagjai társadalmi presztízsének emelkedéséhez.

A vezérezredes kitért a különféle nemzetközi szervezetek, intézmények tagjaként önként vállalt nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összefüggő feladatellátásunk eredményeire, de kendőzetlen őszinteséggel beszélt azon nehézségekről is, amelyekkel katonáinknak meg kell küzdeniük a nemzetközi válságreagáló műveletek végrehajtása során.

Beszélt a NATO soron következő, 2016. július 8-9-én Varsóban megrendezésre kerülő csúcstalálkozóján várhatóan mindenképpen a tárgyalások homlokterébe kerülő kérdésekről is, továbbá arról, hogy miként alakul egyebek között a NATO erőket integráló elem (NATO Force Integration Unit, NFIU) létrehozása és működésbe helyezése.

Benkő Tibor bemutatta az új közszolgálati életpálya-rendszert, s annak részeként az új katonai életpálya-modellt, valamint azon feladatokat, tapasztalatokat, dilemmákat és kihívásokat, melyek az új katonai életpálya-modell gyakorlatba történő átültetésével és az önkéntes tartalékos rendszer továbbfejlesztésével függnek össze. Az előadó számos példán keresztül illusztrálta a szükséges emberi erőforrások tervezésével, fejlesztésével; a karriertervezéssel, életpálya-menedzseléssel, a hivatásos és szerződéses katonai pályamodellek kialakításával és alkalmazásával, valamint a szervezeti mobilitással összefüggő kitüntetett területeket és aktuális dilemmákat a mai Magyar Honvédségben. Hangsúlyozta: a katonai életpálya egy életre szóló hivatás.


Szöveg: Prof. Dr. Kiss Zoltán László ezredes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NATO, előadás, 2015

Egy hős társaságában

    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
    • michael j durant_black hawk down
  • Előző
  • Következő

Hallgatóink angol nyelvű tanulmányai támogatásáért az NKE HHK Idegen Nyelvi és Szaknyelvi Központja az Amerikai Nagykövetség, valamint az ODC (Office of Defense Cooperation) közreműködésével olyan szakmai előadássorozatot tervezett, amelyen anyanyelvi előadók mesélnek közérdeklődésre számot tartó, mégis szakmai témákról. A rendezvénysorozat idei első előadója Michael J. Durant egykori pilóta volt. Michael Durant az egyedüli túlélője annak a Black Hawk helikopter balesetnek, amelyet  1993. október 3-án Mogadishu (Szomália) felett lőttek le. Történetét a Black Hawk Down (Sólyom végveszélyben) című amerikai filmből ismerhette meg a nagyvilág, amelyet tegnap személyesen osztott meg a zsúfolásig megtelt díszterem hallgatóságával a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Zrínyi Campusán.

1993-ban az amerikai hadsereg elindította Gothic Serpent nevű katonai akcióját, hogy a szomáliai polgárháború egyik véres hadúrját, Mohamed Farrah Aididot elfogják. Október 3-ára tervezett akció azonban váratlan fordulatot vett: a felfegyverzett szomáliaiak lelőtték az amerikai hadsereg két Black Hawk helikopterét, s nyílt utcai harc alakult ki a helyiek és az amerikai rangerek között. Az összecsapásban 18 amerikai katona halt meg, 73-an szereztek súlyos sérülést. Durant a balesetet követően súlyosan megsérült, fogságba esett, ahol 11 napig őrizte őt Aidid egykori propaganda minisztere, Addallah Hassan Firimbi. 

Michael J. Durant szabadulása után hosszú utat tett meg a felépülésig: a balesetben eltört a combcsontja, megsérült a gerince, és  több helyen eltört az arccsontja, miután a felbőszült szomáliai tömeg brutálisan megverte. Sokáig úgy volt, hogy nem repülhet többé. Kitartásának és küldetéstudatának köszönhetően azonban két évvel később lefutotta a maratoni távot, amely bizonyította egészségét és rátermettségét az akkori vezetői felé. Összesen öt évet szolgált még a sereg kötelékében. Tapasztalatait utóbb az In the Company of Heroes és a The Night Stalker című könyvekben publikálta, s szerzőként most motivációs előadásaival járja a világot, amelyeknek elsősorban az a célja, hogy katonai tapasztalatán keresztül bemutassa, mitől válik egy közösség hatékonyan működő szervezetté.

Durant elmondta, hogy a sikeres missziónak hat sarkalatos pontja van, a többi között a vezetés minősége, a rendelkezésre álló erőforrások, a taktika és a tervezés, de mindenek felett áll maga az ember. Egy bevetésen a katonáknak szorosan együtt kell működniük csoportként, szigorúan háttérbe helyezve a személyes motivációkat. A kinevezett vezetőnek mindig a csoport érdekeit kell szem előtt tartania, s gondoskodnia kell arról, hogy az erőforrások egyenlően legyenek elosztva emberei között. A mindenkori taktikának megfelelően adaptívnak kell lennie, követve a környezeti faktorok alakulását. Kiemelte a kiképzés jelentőségét. Mint mondta: ha nem végezte volna el a hadsereg SERE (Survival, Evasion, Resistance, Escape) túlélő kurzusát, amiről általában senki nem gondolja, hogy valóban szüksége lesz rá, ma nem lenne közöttünk. 

Az előadó szólt a megújulás képességéről is, amelynek elvesztésével idejétmúlttá, pótolhatóvá válhatunk. A balesetre visszatekintve úgy vélte, a szomáliai misszió azon bukott el, hogy stratégiai jelentőségű erőforrások hiányoztak a győzelemhez.

Michael J. Durant interjút adott a Bonum Publicumnak, amelyben szól lesz a szomáliai kudarcról, a túlélésről, az akaraterő diadaláról, valamint a megbocsátás képességéről. Az írás a lap januári számában jelenik meg. 


Szöveg: Horvátth Orsolya

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, előadás, 2015