Szűkítés


Kiválasztott Címke

elnökválasztás

Minden Címke 630


Jelenleg 2 bejegyzés található elnökválasztás cimkével

Franciaország elnökválasztás után

    •  dsc6183 2
    • fokep
    •  dsc6060 2
    •  dsc6079 2
    •  dsc6095 2
    •  dsc6118 2
    •  dsc6129 2
    •  dsc6136 2
    •  dsc6155 2
  • Előző
  • Következő

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással nem következett be” - hangzott el a Franciaország történelméről, gazdaságáról és politikájáról szóló tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Franciaország az európai integrációs folyamat egyik meghatározó állama, fontos szereplő a világpolitikában és Magyarországon is jelentős gazdasági jelenléttel bír. Ezért is jött létre a KÖFOP-projektek keretében egy Franciaországgal foglalkozó kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Gazdag Ferenc professzor vezetésével” – mondta köszöntőjében Dr. Bóka János. A NETK dékánhelyettese hozzátette, hogy ez a rendezvény kiváló alkalmat kínál arra is, hogy a francia elnökválasztás aktualitásával is foglalkozzanak a szakemberek.

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással úgy tűnik, hogy nem következett be” - mondta előadásban Dr. Fejérdy Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint se Nicolas Sarkozy, se a legutóbbi elnök, Francois Hollande nem tudott élni a lehetőséggel, így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a francia szélsőjobb menetközben olyannyira megerősödött, hogy ma már valós kihívója bármely politikai erőnek és szereplőnek. Elhangzott, hogy a jelenlegi választások során sokáig François Fillont is esélyesnek tartották a végső győzelemre, azonban a vele kapcsolatos botrányok és az ellene irányuló sajtóhadjárat végleg esélytelenné tette a jobbközép politikust. Az elnöknek végül megválasztott Emmanuel Macron ügyesen használta ki azt a lehetőséget, hogy a második fordulóban lényegében mindenki rá szavazott, aki nem akarta a szélsőséges jelölt, Marine Le Pen győzelmét. Fejérdy Gergely szerint azonban a nemzetgyűlési választások fogják igazán meghatározni Franciaország jövőbeli politikáját, hiszen várhatóan teljesen új „arcok” jelenhetnek meg a közéletben annak köszönhetően, hogy megszűnik a mandátumhalmozás lehetősége. A szakember elmondta azt is, hogy a francia politikában az elmúlt 30 évben hideg polgárháború zajlik, amelyet jól jeleznek az országban tapasztalható nagy gazdasági, vagyoni különbségek, valamint az egyre több szembenálló politikai irányzat is. „A hagyományos baloldali-jobboldali felosztás megszűnt, egyre több olyan szereplő lép a színpadra, aki korábban nem rendelkezett komolyabb hátországgal” - fogalmazott Fejérdy Gergely.

„A francia nagyhatalmiság ábránd és valóság is egyszerre, hiszen Franciaország mind a mai napig nagyobb hatással van a világpolitikára, mint ami a méretéből következne, de ez a hatás kisebb, mint amit ők szeretnének” – erről már Prof. Dr. Gazdag Ferenc beszélt. A NETK professor emeritusa szerint a franciák esetében az állam szerepe mindig is hangsúlyosabb volt, mint más európai országban, és ezt az elvet szinte minden politikai erő magáénak vallja ma is. A közgondolkodás ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektet a történelemre is, a francia történeti iskolák például a mai napig mintaként szolgálnak a világban. Elhangzott, hogy Franciaország számára a II. világháborús események tragikusan alakultak a nagyhatalmi státuszukat illetően, hiszen sokáig nem kaptak jelentős szerepet a világpolitikában. „Franciaországot a nagyhatalmak szintjére Charles de Gaulle hozta vissza, aki különutas politikát folytatott és egyfajta egyensúlyra törekedett az akkori két szuperhatalom között” – tette hozzá a szakember.

Gazdag Ferenc elmondta, hogy ennek a politikának a jegyei akkor is feltűntek, amikor Franciaország volt Németország társaságában az egyik szószólója a béke kérdésének a II. iraki háború időszakában.

A francia politikai jobboldal a baloldallal szemben megfogalmazódva jött létre a 18. század végén - erről Bene Krisztián beszélt előadásában. A szakember elmondta, hogy sokáig három irányzata volt a francia jobboldalnak: az ellenforradalmi lojalisták, az alkotmányos monarchia támogatói és a napóleoni politika hívei, az úgynevezett bonapartisták. Bár a 19. században mindegyik irányvonal kipróbálhatta magát „kormányoldalon” is, végül kudarcba fulladtak a kísérletek. Az 1940 és 1944 között működő Vichy-kormány egyfajta keverékét képezte a korábbi jobboldali politikai irányvonalaknak. Charles de Gaulle Franciaország nagyhatalmi státuszának visszaállításán dolgozott, de a jobboldal az ő távozásával nagyon sokáig nem jutott kormányzati szerephez. Végül 1995-ben, majd 2002-ben Jacques Chirac tudta igazán jól összefogni a jobboldali erőket, amely Nicolas Sarkozy elnöksége alatt kezdett erodálódni. A szakember szerint a szélsőjobboldal megerősödése folyamatosan érzékelhető az elmúlt évtizedben és mára meghatározó tényezővé vált a Nemzeti Front. „A lendületük valószínűleg a jelenlegi elnökválasztással sem törik majd meg” – tette hozzá Bene Krisztián.

Franciaország gazdasági téren komoly kihívásokkal néz szembe továbbra is Dr. Szemlér Tamás szerint. A NETK oktatója úgy véli, hogy a versenyképesség, a növekedés, a foglalkozatás és az államháztartás területén is vannak komolyabb problémák, amelyekre az új elnöknek és az új kormányzatnak is megoldást kell találnia. A gazdasági világválság óta ugyanis elég látványos a német gazdaság eltérő fejlődési üteme a franciáétól.

„Az új elnök valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektet majd Franciaország hátországának a megszervezésére, amelyben kulcsszerepe van a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, amelynek immáron 85 tagja van”- hangsúlyozta előadásában Rolbák Ferenc. Az NKE mentor-oktatója, korábbi diplomata arra mutatott rá, hogy várhatóan egy centrista kormány alakul majd a nemzetgyűlési választásokat követően, amelyben a pragmatizmus kerül majd előtérbe, a választások idején tapasztalható idealisztikus elképzelésekkel és szólamokkal szemben. 

A rendezvényen szó volt még a többi között a francia védelmi stratégia modernizációjáról, a migrációs politikáról és előadást tartott a francia nagykövet is.

További részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Amerika és a világ 2017-től

    • fokep
    •  dsc4055 2
    •  dsc4064 2
    •  dsc4066 2
    •  dsc4085 2
    •  dsc4102 2
    •  dsc4110 2
    •  dsc4117 2
  • Előző
  • Következő

A 2016-os amerikai elnökválasztás eredményéről és következményeiről tartott kerekasztal beszélgetést Jeffrey D. Gordon, a Pentagon korábbi szóvivője, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Elizabeth Wahl újságíró a Ludovika főépület Széchenyi Dísztermében december 1-én az Antall József Tudásközpont szervezésében.

Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási dékánhelyettese az idei amerikai elnökválasztás bel- és külpolitikai aspektusaival egyaránt foglalkozó kerekasztal beszélgetést megnyitó beszédében kiemelte, hogy e politikai esemény különösen fontos, hiszen rávilágít az amerikai társadalom megosztottságára, illetve előrevetíti a következő amerikai kormány politikáját. Ennek megfelelően a kerekasztal beszélgetés résztvevői a politikai spektrum különböző részeiről fejtették ki nézeteiket.

A résztvevők teljes egyetértésben voltak a tekintetben, hogy Donald J. Trump választási győzelme meglepetésszerű volt. Németh Zsolt elmondta, hogy a meglepettség érzését később a potenciális lehetőségek gondolata követte. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a „Tusványosi gyorsvonat” megérkezett az Amerikai Egyesült Államok fővárosába: a választási eredmény abban a politikai korrektséggel fémjelzett ideológiai megközelítésben okozott egy törést, mely egyes kérdésekben – például az alaptörvény vagy a történelmi egyházak szerepét illetően – igazságtalanul stigmatizálta Magyarországot.

Jeffrey D. Gordon – aki Donald J. Trump nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott az amerikai elnökválasztási kampány során – elmondta, hogy a republikánus elnökjelölt győzelme ugyan meglepte, de nem sokkolta, tekintettel Trump népszerűségben mért sikerére. Bár Elizabeth Wahl megerősítette, hogy Washingtonban csak nagyon kevesen számítottak Donald J. Trump győzelmére és a közvélemény kutatások is teljesen rossz nyomon voltak, hozzátette, hogy sokak számára a végeredmény valóban sokként hatott.

Az elnökválasztás kapcsán az újságíró kiemelte a főáramú média két hibáját: egyfelől a hírekben túl nagy figyelmet szenteltek Donald J. Trumpnak, aki kampányát az érzelmekre építette, másfelől nem figyeltek eléggé az egyes térségekben élő szavazók valódi sérelmeire, problémáira. Utóbbi vonatkozásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy egy politikus meghallgatja e csoportokat, illetve kezét nyújtja feléjük, és aközött, hogy haragjukat becsatornázza.

A beszélgetés résztvevői külön kitértek a kampány során felmerült egyes megdöbbentő és megosztó kijelentésekre, köztük Donald J. Trump muszlimokra vonatkozó megjegyzésére. Ez utóbbi kapcsán Jeffrey D. Gordon emlékeztetett, hogy a kijelentés az Európában elkövetett terrortámadások idején hangzott el, és hogy az Egyesült Államokban komolyan felvetődött az a gondolat, hogy sürgős teendők vannak a bevándorlás kérdését illetően. Hangsúlyozta, hogy végső elemzésben a radikális iszlám mint ideológia megállítását kell elérni, mellyel szerinte Donald J. Trump tisztában van.

Javaslatok az új elnöknek

A választások kelet-közép-európai és magyar vonatkozásait tekintve Németh Zsolt megjegyezte, hogy a „biztonság” kifejezés határozottabban lesz jelen az amerikai külpolitikában. Emlékeztetett, hogy Szíria és Ukrajna révén tágabb szomszédságunkban két komoly konfliktus van, melyek kialakulásához az elmúlt évek amerikai külpolitikája is hozzájárult. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint ez jogos kritika, ahogy a George W. Bush demokrácia-export politikáját – és az azt támogató országokat – is jogos kritika illet.

Németh Zsolt rámutatott, hogy Amerika abban a kellemetlen helyzetben van, hogy adott esetben beavatkozásáért, máskor annak elmaradásáért is kritika éri. Megjegyezte, arra számít, hogy a Trump-adminisztráció jobban megválogatja, mely esetekben alkalmaz intervenciót, és melyekben nem. Emlékeztetett továbbá, hogy néhány éve Magyarország egy hosszú listát kapott az amerikai külügyminisztériumtól, melyben Washington felsorolta mindazt, amit Budapest a jobb amerikai-magyar kapcsolatokért tehet. Németh Zsolt reményét fejezte ki a tekintetben, hogy az ilyenek helyett Washington olyan intervenciók felé fordul, melyek megakadályozzák Ukrajnában a vérontást.

Ukrajna kapcsán a magyar politikus kiemelte, különösen kínosnak tartja, hogy az ukránok most hasonló helyzetben vannak, mint a magyarok 1956-ban: ahogy az utcán harcoló magyar forradalmárok magukra hagyatva érezték magukat, úgy Európának az ukránok mögé sem sikerült beállnia. Jeffrey D. Gordon hozzátette, hogy Európának valószínűleg Trump olvasatában is nagyobb szerepet kell játszania Ukrajna ügyében, mely utóbbi Oroszország számára létfontosságú kérdés, míg az Egyesült Államok számára már kevésbé.

Németh Zsolt egyetértett azzal, hogy európai országok nem élvezhetik tovább potyautasként az Egyesült Államok védelmét, mely amerikai üzenetet Magyarország megértette. Jeffrey D. Gordon elmondta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO kollektív védelméről szóló 5. cikk mellett, ugyanakkor emlékeztetett, hogy az európaiak védelmi teljesítményének amerikai kritikája korántsem új jelenség.

Kommunikáció

A Pentagon volt szóvivője nyomatékosította, hogy Donald J. Trump a nemzetközi ügyekben kemény amerikai fellépést tesz majd, és hogy több tiszteletet kíván. Ezzel szemben Elizabeth Wahl megjegyezte, hogy szerinte a megválasztott elnök ezen szavait nem irányította kifejezetten Vlagyimir Putyin orosz elnök felé. Bár Jeffrey D. Gordon szerint e kijelentésbe az oroszokat is beleértette Trump, jobban együtt kell működni Oroszországgal, a NATO tagállamai számára pedig a legnagyobb fenyegetést a radikális iszlám és egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán jelentik.

Németh Zsolt kiemelte, hogy valamit tenni kell a Nyugat Oroszországgal szembeni kommunikációjával. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a varsói NATO-csúcson a tagállamok Oroszországgal szemben az elrettentés és a párbeszéd kettős politikáját fogadták el. Szerinte ezek közül előbbit sikeresen és helyesen teljesítették, ám utóbbi terén nem sikerült igazi eredményeket elérni, és kritikus kérdés lesz, hogy vajon a Trump-adminisztráció megtalálja-e a politikai párbeszéd megfelelő módját.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on