Szűkítés


Kiválasztott Címke

emberi

Minden Címke 532


Jelenleg 1 bejegyzés található emberi cimkével

Az emberi jogokról tanácskoztak

    • fokep
    •  dsc5962 2
    •  dsc5964 2
    •  dsc5975 2
    •  dsc5980 2
    •  dsc5983 2
    •  dsc5989 2
    •  dsc5996 2
    •  dsc6009 2
  • Előző
  • Következő

„Az emberi jogok kapcsán az elmúlt évtizedekben számos jogi norma született, de azok végrehajtása általában sok akadályba ütközik”- hangzott el az Emberi Jogi Egyezségokmányok elfogadásának 50. évfordulójára megemlékező tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Az Európai Unióról szóló szerződés szerint az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemesek és oszthatatlanok. Mindez egybecseng az Emberi Jogi Egyezségokmányok szellemével - mondta köszöntőjében Bóka János egyetemi docens. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánhelyettese szerint ma már eléggé eltérőek a vélemények arról, hogy létrehozható-e az egységokmányokban említett emberi jogok biztosítására egy hatékony nemzetközi rendszer.  „A vallási eszmerendszerek sem jelentenek semmit, ha nem kapcsolódik hozzá hit és cselekvés. Ugyanez igaz az emberi jogok univerzális és oszthatatlan rendszerével kapcsolatban is” –fogalmazott Bóka János.

Néhány héttel ezelőtt az ENSZ közgyűlése is megemlékezett az Emberi Jogi Egyezségokmányok elfogadásának 50. évfordulójáról - mondta köszöntőjében Csapó Zsuzsanna egyetemi docens. Az NKE NETK Nemzetközi Jogi Tanszék munkatársa elmondta, hogy a közgyűlésen elhangzott: meg kell erősíteni az elkötelezettséget az egyezségokmányokban megfogalmazott alapelvekkel kapcsolatban, hiszen azokban él az emberiség reménye a békére.

Az 1966-ban elfogadott dokumentum egy nagyon fontos dátum az emberi jogok fejlődésének történetében- mondta levezető elnökként Valki László az ELTE professor emeritusa. Lakatos István, korábbi emberi jogi nagykövet előadásában szólt a világ első univerzális emberi jogi testületéről, az 1946-ban létrejött ENSZ Emberi Jogok Bizottságáról. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa szerint a testület első 20 éve a normaalkotás jegyében telt, mivel akkor még nem volt lehetősége a bizottságnak érdemben is megvizsgálnia a jogsértéseket. Fontos mérföldkőnek nevezte a 70-es évek elejét, amikortól már magánszemélyek is fordulhattak panaszukkal a bizottsághoz, hiszen innentől kezdve az emberi jogok védelmének fő fórumává vált a testület. Az Emberi Jogok Bizottságának több magyar tagja is volt az elmúlt évtizedekben, mint például Solt Pál, aki az egykori szocialista országokban dolgozó szakemberek közül elsőként volt a testület elnöke. Lakatos István elmondta, hogy a bizottság a civil társadalom egyik legnépszerűbb fóruma volt, ugyanakkor belső mozgásterét némiképpen korlátozta az összetétele. A testületben való részvétel ugyanis egyfajta védelmet jelentett azon országoknak, amelyeknél visszaéléseket lehetett tapasztalni az emberi jogok kapcsán. A bizottság mechanizmusait és mandátumait megtartva jött létre 2006-ban az Emberi Jogi Tanács, amelynek jelenleg is 47 tagja van. „Ez most a világ legfontosabb emberi jogi testülete, de csak annyit tehet, amire a tagállamok felhatalmazzák”- fogalmazott a korábbi emberi jogi nagykövet.

„Amíg az ENSZ nagyon hatékony volt az emberi jogokkal kapcsolatos normaalkotás terén, a nemzetközi jog végrehajtással és annak monitoringjával már sokkal több gond akadt az elmúlt évtizedekben” –fogalmazott előadásában Komanovics Adrienne egyetemi docens. A Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa elmondta, hogy az ENSZ által megalkotott kilenc alapdokumentum és kilenc kiegészítő jegyzőkönyv közül Magyarország összesen tizennégyet ratifikált. Elhangzott, hogy a nemzetközi jog normatív jellegét olyan tényezők gyengítik, mint például az egységes szankciórendszer, vagy a végrehajtó szervek hiánya, de nem igazán működik például az államközi eljárás intézménye sem, amelynek alkalmazására eddig még nem került sor az elmúlt évtizedekben. Az emberi jogok sérelmét vizsgáló bizottságok esetében problémát jelent a választott szakértők függetlenségének kérdése is, hiszen egy jelentős részük kormányzatokhoz kötött. Ráadásul a testületek összetétele sem állandó, így jelentős az ügyhátralék is. Komanovics Adrienne elmondta, hogy az emberi jogok védelme alapvetően a nemzetállamok feladata, a nemzetközi védelem csak másodlagos szerepet játszik.

„A nemzetközi bírói fórumok gyakran utalnak az Emberi Jogi Bizottság gyakorlatára és át is vesznek bizonyos állásfoglalásokat, elsősorban a migrációhoz tartozó ügyekben- mondta előadásában Raisz Anikó, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar munkatársa.

A rendezvényen négy szekcióban üléseznek többek  között olyan témákat boncolgatva, mint például a külföldiek kiutasításának korlátai, az egyéni panaszjog vagy az alapjogok korlátozhatósága fegyveres konfliktusok idején. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: emberi, jogok, 2016