Szűkítés


Kiválasztott Címke

fenntarthatóság

Minden Címke 532


Jelenleg 2 bejegyzés található fenntarthatóság cimkével

Az éghajlatváltozás alapvetően a vízről szól

    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapvető feladata, hogy foglalkozzon azzal a kormányzati tevékenységgel, amelynek eredményeképpen megváltoztatható a jogalanyok gazdasági, politikai és állampolgári magatartása - hangsúlyozta Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, a klíma és víztudomány összefüggéseivel foglalkozó nemzetközi konferencián, a Ludovika főépület dísztermében. Az országos fenntarthatósági szakmai napon az előadások mellett interaktív kiállítások színesítették a programot, így például mozgólabor, divatbemutató és „csendalagút”, valamint a Tükörben a Világ című kiállítás is várta az érdeklődőket.

„A fenntartható fejlődés mindazt magában foglalja, ami a természettel és önmagával harmóniában élő, emberhez méltó életkörülményeket biztosító társadalmakat jellemzi”- mondta köszöntőjében Patyi András. Az NKE rektora szerint, ha nem változik meg az emberek viszonya természeti környezetükhöz, akkor nem lehet érdemben beszélni a fenntartható fejlődésről. Az NKE ezért is kezdeményezi a fenntarthatósággal foglalkozó tudományágak művelői közötti párbeszédet, hiszen csak így lehet felelősségteljes döntéseket hozni, megfelelő stratégiát alkotni. Elhangzott, hogy az NKE létrehozta saját fenntarthatósági kabinetjét, amely mind a hazai felsőoktatási rendszerben, mind a nemzetközi kapcsolatokban motorja kíván lenni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek terjesztésének. Patyi András elmondta azt is, hogy az egyetem számára különösen fontos, hogy a novemberi Budapest Víz Világkonferencia előkészítésében is szerepet vállalhat.

„Bár évtizedek óta tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok felhalmozódása a légkörben globális klímaváltozást okoz, ma is egy jóval forróbb világ felé tartunk” - mondta előadásában Mark S. McCaffrey. Az Earth Child Institute vezető munkatársa hozzátette: a tavalyi volt a valaha mért legforróbb év az emberiség ismert történetében, ráadásul a múlt hónapban új rekordot döntött a globális széndioxid-kibocsátás. A szakember szerint a változás hatásai Magyarországot sem kerülik el, így ha ugyanilyen ütemben égetjük tovább a fosszilis energiahordozókat, a Balaton 2070-re teljesen kiszáradhat. Mark S. McCaffrey beszélt arról is, hogy a jelenlegi migránsválság oka a klímaváltozásban is kereshető, hiszen 2008-ban egy súlyos szárazság miatt több százezer szíriai volt kénytelen elhagyni szülőföldjét.

A következő években, évtizedekben a vízellátás problémája jelenti majd a legnagyobb kockázatot a világban, így nem lehetséges fenntartható gazdasági növekedés fenntartható vízgazdálkodás nélkül – mondta beszédében Stefan Uhlenbrook. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) vízügyi programjának (World Water Assessment Program, WWAP) vezetője szerint az ipar 30, míg a mezőgazdaság 90 százalékban függ a víztől, ezért az egyre nagyobb vízhiány jelentősen befolyásolja a fenntartható fejlődést. „A Világbank nemrég közétett tanulmánya szerint a vízzel való hatékonyabb gazdálkodással gazdasági fejlődést lehet elérni” – tette hozzá a szakember. Stefan Uhlenbrook is hangsúlyozta a klímaváltozásnak a tömeges migrációban betöltött szerepét, amelynek kapcsán megjegyezte: a vízhiány és a klímaváltozás miatt 2050-ig mintegy 200 millió embert érinthet a migráció.  A Világbank elemzése rámutat arra is, hogy a jövőben a bruttó hazai termék (GDP) mintegy hat százalékát "élheti fel" a vízhiány a világ számos régiójában, így például Közép-Ázsiában és Kínában, amennyiben nem történnek változások a fenntartható vízpolitika irányába. Stefan Uhlenbrook szerint ilyen megoldást jelenthetnek a fenntartható vízgazdálkodásba történő befektetések, amelyek révén új munkahelyek jöhetnek létre.

Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Víztudományi Oktató Intézetének volt rektora és az NKE oktatója előadásában úgy fogalmazott: a klímaváltozás legfőképpen a vízről szól, ugyanis a felmelegedés súlyosan érinti a Föld hidrológiai ciklusát, amelynek eredményeként felgyorsult a felhőképződés, több és extrémebb mennyiségű csapadék esik, egyre több az áradás és az aszály is. A szakember elmondta, hogy az elmúlt évtizedek természeti katasztrófáinak 80 százaléka kötődik a vízhez, ezek a jelenségek képesek teljes országok gazdaságát megbénítani, mint ahogy az történt Pakisztán esetében is, 2010-ben. Szöllősi-Nagy András hangsúlyozta: a klímaváltozás hátterében az emberiség létszámának drasztikus növekedése áll, az emberi felhasználásra alkalmas víz mennyisége pedig egyre inkább korlátozott. A szakember szerint ebben a helyzetben a mostaninál sokkal rugalmasabb intézmény- és infrastruktúra-rendszereket kell kialakítani a változás káros hatásainak kivédésére. Ebben igyekszik segíteni a Budapestre szervezett novemberi Víz Világtalálkozó is.

Kevin James Noone, a stockholmi egyetem professzora szerint egyetlen személy sem alkalmas a klímaváltozás rendkívül összetett problémájának megoldásához, ehhez olyan fórumokat kell teremteni, ahol a káros hatásokra a társadalom különböző szegmenseiből - kormányzat, civil társadalom, egyházak, gazdasági vállalatok - érkező személyek együttesen keresik a választ.   "Nincs idő a pesszimizmusra" - fogalmazott Kevin James Noone, aki szerint a teljes rendszer szintjén kell gondolkozni.

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait leginkább a vízzel kapcsolatos problémákban fogjuk érzékelni- mondta előadásában Joó István. A Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos szólt arról, hogy Magyarország területének negyede van kitéve az árvíz veszélyének, amelynek fokozódását jól mutatja, hogy az elmúlt 17 évben nagyobb folyóinkon 8-szor volt jelentősebb árhullám. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat a megvalósítás irányába kell elmozdítani, aminek egyik fontos állomása lehet a novemberi budapesti Víz Világtalálkozó. A miniszteri biztos a sürgető feladatok között kiemelte a nemzetközi vízügyi rendszer minél hatékonyabb átalakítását.

Ha egy igazán fenntartható ökológiai rendszert szeretnénk kialakítani, akkor abba érdemes lenne már most belevágni- mondta előadásában Zlinszky János. A biológus, ökológus szakember szerint ehhez a többi között szükséges a nemzeti politikák kialakítása, az intézményépítés, a kockázatbecslés- és kezelés, valamint a minél hatékonyabb katasztrófa megelőzés is.

Ma még nem beszélhetünk a klímaváltozás környezetjogáról, pedig szükséges lenne annak kialakítása - hangsúlyozta a rendezvényen Fülöp Sándor.  Az egykori országgyűlési biztos szerint a klímaváltozás jelentős társadalmi konfliktusokkal is jár, amely lehet generációk közötti és generációkon belüli is. A szakember szólt a második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiáról (NÉS-2), amely meghatározza a klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges hazai feladatokat, továbbá iránymutatást ad az éghajlatvédelem és fejlesztéspolitika összehangolásához.

Ma már elsősorban arra kell koncentrálnunk, hogy az éghajlatváltozás okozta szélsőséges eseményekre időben felkészüljünk- mondta előadásában Hetesi Zsolt. Az NKE oktatója szerint az Északi-sark jegének rohamos csökkenése miatt egyre szélsőségesebb lesz időjárásunk, de az olvadással felszabaduló metán tartalmú anyagok is további kedvezőtlen folyamatokat indíthatnak be. A szakember szerint a magyar táj jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy hatékonyan tartsa meg az országba érkező vizet, erre a kistáji rendszerek kialakítása és megerősítése lehetne egyfajta megoldás.

A rendezvényen a plenáris előadásokat követően több szekcióban folytatódott a munka, ahol olyan témákat mutattak be az előadók, mint az éghajlat változása által kiváltott társadalomi, környezeti, gazdasági jelenségek és az azokra adható megoldások. Szó volt a többi között olyan rendszerekről is, amelyek a társadalom valamely részét képesek ellenállóvá tenni az éghajlatváltozás várható következményeivel szemben. Külön szekció foglalkozott a klímaváltozás biztonságunkat fenyegető hatásaival és az azokra adható válaszok kutatásával csakúgy, mint a bioszféra tűrőképességét is befolyásoló emberi tevékenység és az éghajlatváltozás együttes hatásaival. Külön tagozat tárgyalta a környezeti jog és az éghajlatváltozás, valamint a vízpolitika és a vízgazdálkodás kérdéseit. Az eseményen szó volt a 2015-ös párizsi klímacsúcsról, és a közelgő COP22 csúcsértekezlet hatásainak és lehetőségeinek elemzéséről is. A rendezvény a KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében valósult meg.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak. 

Megosztás a Facebook-on


A változásnak önmagunkból kell kiindulnia

    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
    • fenntarthatosagi nap 2016
  • Előző
  • Következő

A 2016-os Országos Fenntarthatósági Szakmai Nap előestéjén „Tükörben a világ” címmel nyílt kiállítás az Orczy úti Kollégiumban, amely Földünk és az emberiség kapcsolatát elemzi. Az esemény címét az a Gogoltól ismert idézet adta, amely azt mondja, „ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde!” A megnyitón Vida Gábor, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartott előadást.

Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlődés gondolatával kapcsolatban hajlamosak vagyunk hibába esni, mégpedig azáltal, hogy mindennek csak a jó oldalát vizsgáljuk. Az emberiség létszámnövekedéséről, az anyagi jólét emelkedéséről, a tudomány és a technológia robbanásszerű változásairól beszélünk, holott ezeknek megannyi káros következménye van. A Föld könnyen elérhető ásványkincseit már kitermeltük, az édesvíz készleteket túlfogyasztottuk, a termőtalajt erodáltuk és degradáltuk, miközben veszélyes, ugyanakkor elviselhetetlen klímaváltozás felé haladunk, egyre gyorsuló tempóban. Mindezt jól mutatja az a tény is, hogy a valaha mért tizenhat legmelegebb év közül tizenötöt 2000 után tapasztalhattunk meg. A legnagyobb baj azonban az, hogy az ökológiai rendszer véges, s a gazdasági és a társadalmi rendszer csak ennek rovására képes növekedni. A WWF 2014-es Élő Bolygó Jelentése már arról számol be, hogy csupán 1970 óta az ismert állatok fele elpusztult, amely nagymértékben köszönhető az intenzív szén-dioxid szint emelkedésnek.

A szén-dioxid mennyiségi csökkentésének jelenleg két útja ismert. Az egyik a megújuló energiaforrásokra való áttérés, ám ez sajnos nem valósítható meg olyan gyorsasággal, hogy a katasztrófa elkerülhető lenne. A másik az úgynevezett „technofix megoldás”, ami a szén-dioxid átalakítását és a geológiai rétegekbe történő visszavezetését jelenti (Carbon Capture and Storage). A párizsi klímacsúcs értelmében több mint 40 gigatonna szén-dioxid eltüntetésére lenne szükség ahhoz, hogy 2050 után beindulhasson a negatív emisszió. A tűzoltás mellett azonban valódi attitűdváltásra lenne szükség. Amíg az Egyesült Nemzetek Szervezete által közreadott 2030-ig érvényes fenntartható fejlődési programterv tartalmazza a gazdasági növekedés követelményét, addig a tényleges átalakulás csak vágyálom lehet, mivel az anyagi gyarapodás ellehetetleníti a többi terv megvalósítását. Ahelyett, hogy a környezetünkön akarnánk változtatni, mi magunknak kell megváltoznunk: meg kell tanulnunk harmóniában élni embertársainkkal, a természettel és Istennel – figyelmeztetett az előadó.

A „Tükörben a világ" című kiállítás az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. jóvoltából jött létre, és a  június 10-ig tekinthető meg az Orczy úti Kollégiumban.


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szlágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on