Szűkítés


Kiválasztott Címke

fogvatartottak reintegrációja

Minden Címke 712


Jelenleg 1 bejegyzés található fogvatartottak reintegrációja cimkével

Konferencia a fogvatartottak reintegrációjáról

    • fokep
    •  dsc0638 2
    •  dsc0646 2
    •  dsc0659 2
    •  dsc0668 2
    •  dsc0676 2
    •  dsc0682 2
    •  dsc0686 2
    •  dsc0692 2
    •  dsc0695 2
  • Előző
  • Következő

A fogvatartottak reintegrációjának múltja, jelene és jövője címmel rendezett konferenciát szeptember 25-én a Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Dísztermében helyet foglaló több mint százötven résztvevő képet kapott az előadóktól a téma valamennyi aspektusáról – a munkáltatástól kezdve a pártfogói munkán át a biztonsági szempontokig.

A konferencián megjelenteket elsőként prof. dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos rektorhelyettese köszöntötte. Mint mondta: a Széchenyi Díszterem méltó helyszín egy méltó konferenciához, és büszkeséggel tölti el az egyetem vezetését, hogy a büntetés-végrehajtás legjobbjait köszönthetjük itt. A rektorhelyettes a felsőoktatás hármas szerepének (kutatás, publikálás, oktatás) fontosságát hangsúlyozva elmondta, hogy az egyetemen a kutatóműhelyek munkáját szigorú minőségirányítási elvek szabályozzák. Elvárás a mai konferencia résztvevőivel szemben is, hogy előadásaik hamarosan tudományos publikációként is napvilágot lássanak.

A Büntetés-végrehajtási Szervezet vezetése nevében Schmehl János bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese köszöntötte a konferencia résztvevőit. A parancsnokhelyettes méltatta a Büntetés-végrehajtási Tanszék tudományos munkáját, és úgy vélekedett, hogy a mai konferencia a tanszék történetének legjelentősebb tudományos eseménye. Mint mondta, a reintegráció rendkívül fontos terület, és a jogszabályi háttér, valamint a fegyőrök elkötelezettsége adott a sikerhez, azonban mindez nem elég: a társadalomba való visszatérést a fogvatartottnak is akarnia kell.

A prezentációk sorát Schmehl János nyitotta „A büntetés-végrehajtási kódexben meghatározott reintegrációs törekvések megvalósulásának helyzete a Büntetés-végrehajtási Szervezetben” című előadásával. A tendenciákról szólva elmondta: örvendetes tény, hogy a fiatalkorú elítéltek száma folyamatosan csökken, továbbá egyre kevesebb elítéltnek kell befejeznie az általános iskolát az intézetek falain belül. A vezérőrnagy az elítéltek képzését érintve hangsúlyozta, hogy kiemelt cél a hiányszakmákra való felkészítés: ez is segítheti a szabaduló elítéltek társadalomba való visszatérését, hiszen esélyt teremt arra, hogy az érintettek szinte biztosan munkát találjanak. A munka világába történő visszatalálás a közfoglalkoztatási programban kezdődhet, de az a cél, hogy ne ott legyen vége – ebben kiemelt szerepet játszanak a pártfogók. Az országos parancsnokhelyettes sikertörténetnek nevezte a reintegrációs őrizetet: e speciális forma az együttműködő, a társadalomba visszailleszkedni hajlandó fogvatartottak számára adott. Schmehl János végül méltatta a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács tevékenységét, és megköszönte az intézetekben dolgozó munkatársaknak a hatályos büntetés-végrehajtási kódex előkészítésében való közreműködést.

A munkáltatás reintegrációban játszott szerepéről szólva Lajtár József bv. vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese kifejtette: a munkáltatás egyik fő célja, hogy az elítélt hasznosnak érezze magát. Mint mondta, ilyen keretek között is lehet hatékony, jó minőségű munkát végezni – erre jó példa a határkerítés építése, ahol 500 fogvatartott végzett példaértékű munkát. A vezérőrnagy felidézte, hogy régen maga a munka volt a büntetés, de ma már ez a reintegráció legfontosabb eleme. Az elítéltek munkáltatása Európában az 1700-as években jelent meg, hazánkban pedig 1810 óta alkalmazzák, és csak a 2015. január 1-jén hatályba lépett jelenlegi büntetés-végrehajtási kódex teszi kötelezővé a munkavégzést vagy a tanulást minden, arra egészségileg alkalmas elítélt számára. Lajtár József kiemelte, hogy a munkáltatás biztonsági szempontból is lényeges: ha az elítélt a munkájával van elfoglalva, abban a nap végére elfárad, kevesebb a rendkívüli esemény, javul az intézetekben a fegyelmi helyzet.  A vezérőrnagy végül felvázolta a munkáltatás formáit, és elmondta, hogy az elítéltek munkájával előállított termékek nagy része a közszféra számára készül (pl. egyenruhák), de az elítéltek a saját ellátásukból, a saját környezetük karbantartásából is kiveszik a részüket.

Dr. Lőrincz József, az ELTE ÁJK c. egyetemi tanára a korrekcionalista ideológia szabályozóinak XX. századi fejlődéséről szólva bemutatta a javítástól a nevelésen, az átnevelésen és a reszocializáción át a mai reintegrációig vezető mintegy 150 éves fejlődési folyamatot.  Egy 110 elítélt részvételével készített felmérés tanulságait sorolta dr. Budai István bv. dandártábornok, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön parancsnoka. Mint mondta, a Nógrád megyébe szabaduló elítéltek körében igen alacsony az iskolázottság: a 110 fő közül 53-an nem fejezték be az általános iskolát sem. Családonként átlagosan 2–3 gyermeket nevelnek, több mint 50%-uk esetében a rokoni, baráti körben is van büntetett előéletű személy. Huszonegyen úgy nyilatkoztak, hogy kizárólag bűnözésből élnek.  A társadalomba való visszatérésük szempontjából lényeges – mondta a dandártábornok –, hogy a megkérdezettek 85%-a végzett munkát az intézetben. Somogyvári Mihály bv. alezredes, a BVOP Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet vezetője a büntetés-végrehajtásban alkalmazott, a kockázatelemzést segítő informatikai rendszerekről beszélt. Ismertette az európai (köztük a hazai) és a világ más részein használt alkalmazások típusait, használatuk előnyeit és korlátait. A BVOP Pártfogó Felügyelői Osztályának munkatársa, Juhász Ferenc bv. alezredes a büntetés-végrehajtási pártfogók reintegrációban betöltött szerepéről tartott előadást. Lehoczki Ágnes bv. őrnagy, az NKE Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási Tanszékének szaktanára „Kiégés a személyi állomány körében” című előadásában egy 5 éven át tartó vizsgálat első mérésének adatait elemezte. Mint mondta, a 17 intézet több mint félezer munkatársa körében végzett kutatás elsődleges célja az attitűdök alakulásának vizsgálata. Sztodola Tibor bv. alezredes, ugyancsak a tanszék szaktanára, a biztonság és a reintegráció kapcsolódási pontjairól beszélt előadásában.

A Büntetés-végrehajtási Ludovika Kiemelt Kutatóműhely vezetője, prof. dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, egyetemi tanár „Reintegrációs törekvések a »Börtönvilágban«” címmel arról értekezett, hogy világszerte milyen tendenciák érhetők tetten a reintegrációról való gondolkodásban, s milyen új utakat keresnek a szakemberek. A Büntetés-végrehajtási Tanszék vezetője kiemelte, hogy napjainkban ismét tapasztalható a börtön reszocializációs feladatának és lehetőségeinek határozott elutasítása és tagadása.


Szöveg: Suba László

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on