Szűkítés


Kiválasztott Címke

international chair

Minden Címke 667


Jelenleg 1 bejegyzés található international chair cimkével

Egy International Chair élményei az NKE-n

    • l cabada 2017

A cseh származású Ladislav Cabada, International Chairként egy évet töltött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karán. Hazautazása előtt beszélgettünk vele az elmúlt időszak tapasztalatairól, a cseh-magyar kulturális érdekességekről és a jövőbeni terveiről.

Hogyan érzi magát most, hogy vége van egy hosszú tanévnek és elkezdődtek a nyári szabadságok? Örömmel tér haza, vagy szívesen maradna még Magyarországon?

Mivel egy egész évet töltöttem külföldön, azaz Magyarországon, ezért idén már nem megyek nyaralni. Vegyes érzéseim vannak: egyrészt nagyon meg vagyok elégedve Budapesttel, másrészt viszont várom már, hogy otthon legyek a családommal.

International Chairként milyen tapasztalatokat szerzett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen?  Milyen elvárásai és céljai voltak, amikor elvállalta ezt a pozíciót? Mennyiben sikerült ezeknek megfelelni?

Már a kezdetekkor tudtam, mire számíthatok mivel Dr. Koller Boglárkától, a kar dékánjától rengeteg információt megkaptam már az ideérkezésem előtt. Például azt is előre tudtam, hogy milyen előadásokat kell majd tartanom a hallgatóknak. Összességében elmondhatom, hogy nagyon pozitív tapasztalatokat szereztem. Nem éreztem magam elveszettnek az új intézménybe érkezve. A kollégáimmal és természetesen a hallgatókkal is sikerült nagyszerű munkakapcsolatot kialakítanom és barátságokat is kötnöm.

A program kezdetekor állított-e fel bármilyen szakmai célt, amit el akart érni ez idő alatt?

Az NKE-nek voltak elvárásai velem szemben és ezeknek szerettem volna megfelelni. Meg volt határozva, hogy tanárként mit kell, hogy nyújtsak a diákoknak illetve, egy kutatási tervet is kellett készítenem. Örömmel mondhatom, hogy az egyéni kutatási terveim 70%-át már sikerült is teljesítenem. Az intézmény elvárásai mellett megvolt a személyes elképzelésem is arról, hogy mire szeretnék összpontosítani és mi az, amit fejlesztenem kell. Sokat olvastam és írtam, valamint épp most fejezek be egy könyvet a Visegrádi Négyekről, amelyet közösen írok egy osztrák kollégámmal. A kari kollégákkal is sokszor működtem együtt, ez várhatóan egy hosszabbtávú kapcsolat lesz a jövőben.

Mindazokból a nagyszerű dolgokból, amiket elért, mire a legbüszkébb?

Nehéz egy dolgot kiemelni. Részt tudtam venni több nagyszerű konferencián is Csehországban, Dél-Koreában valamint Ausztriában, és hamarosan a lengyelországi Európai Ifjúsági Konferenciára is ellátogatok. Összehasonlítva az életem előző időszakával, ez egy igazi siker és szakmai újdonság volt számomra.

A jelen sikereiről térjünk most át egy kicsit a múltra. Mesélne nekünk röviden a tudományos pályafutásáról? Mik a fő kutatási területei és mivel foglalkozik a hazai egyetemén?

A felsőoktatási pályafutásom 1991-ben kezdtem a prágai Károly Egyetemen, ahol politológiát tanultam, különös figyelmet fordítva Kelet-Európára. Miután egy évet Szlovéniában tanultam, a Pilseni Egyetem politológia tanszékének vezetője lettem, ahol 6 évet töltöttem el. Itt kollégáimmal együtt részt vettem a BA, MA és PhD képzések struktúrájának kialakításában. Később, négy éven keresztül voltam a dékánja az egyetem Művészeti és Filozófiai Karának. Ezután új kihívások elé néztem, és elmentem a legnagyobb cseh magánegyetemre, a prágai Metropolitan Egyetemre. Itt kutatási rektorhelyettesként dolgozom. Szakmai területem Közép-Európa, azon belül szakosodtam a politikai fejlődésre, alkotmányozási eljárásokra, politikai szereplőkre, a politikai kultúrára. Ezeken felül foglalkozom még interdiszciplináris tanulmányokkal, kortárs és modern történelemmel, valamint a közép-európai államok demokráciára való áttérésének folyamatával. Kutatásaimban nemcsak a Visegrádi Négyeket vizsgálom, hanem Szlovéniát, Horvátországot és a nyugat-balkáni államokat is.  Kelet-Európa, Ukrajna és Oroszország azonban kívül esnek a kutatási körömön.

Az International Chair program számunkra is viszonylag új. Mit gondol, mi a program erőssége, és miben lehetne még fejleszteni?

Tudományos vezetőként úgy gondolom, remek és hasznos tapasztalatokat lehet egy ilyen programmal szerezni. Az egyik erőssége a kiváló networking lehetőségek biztosítása. Szemben más rövid konferenciákkal, itt egy év áll rendelkezésre az ismeretségi hálózat kiépítésére és kiterjesztésére. Rendszeresen találkoztam a kollégáimmal és olykor a magyar vagy a közös közép-európai történelmet érintő érzékeny problémákat is meg tudtuk vitatni, amiket gyakran nagyon eltérően is látunk. Továbbá kiemelném, hogy a hallgatókkal való találkozásaim is nagyon hasznosak voltak a számomra. Lehetőségem volt magyar és az NKE-n tanuló külföldi hallgatókkal egyaránt beszélgetni, akikkel esetenként nagyon érdekes vitákat folytattam. Szeretném még megemlíteni a nagyszerű könyvtárat is. Gazdag Ferenc megmutatta nekem a Hungária körúton található NKE központi könyvtárának Király Béla gyűjteményét, amely igazán hasznos volt.

Mit lehetne fejleszteni, vagy tovább javítani?

A korábbi évek tapasztalatai alapján, amikor a családommal többször is külföldön éltünk, már számítottunk a bürokrácia miatti kellemetlenségekre. A legrosszabb számomra az volt, amikor 3 hónapon keresztül nem volt egészségbiztosításom, mert a cseh rendszer szerint ide tartoztam, a magyar egészségbiztosítási rendszer pedig lassú volt. Prof. Dr. Kis Norberttel azonban sokat értekeztünk, ő is mindent megtett a gördülékeny ügymenetért, és mindketten úgy látjuk, hogy szükség van pár változtatásra. Az intézmény számára is vannak tanulságok. Most még mindenki a tanulási fázisban van.

Hogyan értékelné az együttműködést a Nemzetközi Kapcsolatok Irodával?

A program elején szembe kellett nézni pár apró nehézséggel, mivel a kollégák az irodában sokat változtak és olykor a különböző emberek különböző információkkal rendelkeztek. Később azonban volt egy kijelölt személy, aki az összes ügyünket nagyon segítőkészen intézte. A gyakori személyi változások ellenére is sok pozitív tapasztalatot gyűjtöttem az irodával való együttműködés során.

Ön nem teljesen egyedül, hanem a családjával együtt érkezett ide, hiszen a felesége is kutató. Együtt dolgoztak és kutattak?

A feleségem szintén jelentkezett a programra és neki is sikerült bejutnia. Az ő kutatási területe inkább a nemzetközi biztonság és a nemzetközi kapcsolatok. Majdnem két évtizede együtt dolgozunk már, így itt Budapesten is folytattuk a közös munkát. A magyarországi kutatásinkról közösen publikálunk tudományos cikkeket. Munkaidő alatt azonban nem jutott sok idő a beszélgetésre, azonban ettől függetlenül örülök, hogy itt van velem, mint feleség, és mint munkatárs.

Más volt itt vele együtt dolgozni, mint otthon Csehországban?

Igen, egy kicsit más volt. Két gyermekünk van, a legkisebb nagyon fiatal, így otthon a felügyeletet felváltva oldottuk meg, így aztán nem tudtunk sokat találkozni. Itt Budapesten azonban a remek óvodai rendszernek köszönhetően már több időt tudtunk a feleségemmel együtt tölteni.

Beszéljünk egy kicsit Magyarországról és a személyes tapasztalatairól az egyetemen kívül. Volt bármi nehézség, amivel szembe kellett néznie, mondjuk a nyelvi akadályok?

Már korábban is voltam Magyarországon így tudom, hogy az ország sok mindenben hasonlít az otthonomhoz. A nyelvi eltérés természetesen kihívás elé állított bennünket. Már az ideérkezésünk után igyekeztük a nyelvet megtanulni, de ez nem olyan egyszerű. Szerencsénk volt például az áruházakban, ahol többnyire más nyelveken is kiírták az adott információt. Vonatjegyet venni azonban már nehézkes volt. A csehországi metróban például mindent csak csehül mondanak, Magyarországon viszont helyenként angolul is megszólal a hangosbemondó. Ebből a szempontból nagyon jó tapasztalatokat szereztem itt.

Mit gondol a cseh és magyar emberekről? Látható, érezhető a közös történelmünk? Mennyire különbözik egymástól a két nemzet társadalmi szempontból?

Úgy gondolom, hogy sok a hasonlóság, ám ez nem jelenti azt, hogy ugyanolyanok lennénk. Több fontos különbség is megfigyelhető. Egyik, amit a magyarokkal való beszélgetéseim során láttam, az a vallás kérdése. A csehek többsége ateista, így nagyon érezhető volt Magyarországon az eltérő szemlélet. Ezen felül voltak olyan időszakok a történelem során, amikor a két ország merően más tapasztalatokat szerzett, mint például a két háború közötti évek alatt. Miután a független Szlovákia megalakulásával elvesztettük a közös határainkat, azt kell mondjam, hogy a fiatalabb generációk már nem tudnak annyit Magyarországról. Pilsen városából származom és a város legrégebbi részét Košutkának hívják, bár már nem sokan tudják, hogy miért.

Említette, hogy az elmúlt egy évben többször utazott. Melyik magyar városokat látogatta meg és mi Magyarországon a kedvenc helye?

Jártam Pécsen, ami nagyon tetszett. Emellett többször is ellátogattam Debrecenbe. Nagyon szeretem az Alföldet, csak nem nyáron. Több alkalommal is eljutottam Szentendrére. Terveim között szerepel még Gödöllő és Esztergom is. Váctól északabbra is ellátogattunk. Ez a régió Magyarország egy másik arcát mutatja, vidéki és szegényebb. Csehországban nem látni már ilyen hagyományos vidéki tájakat, mert a kommunista korszakban tönkretették azt. Szegedre sajnos még nem jutottam el, de a legközelebbi látogatásom alkalmával szeretnék oda is elutazni. Az egy év alatt nem jutott annyi időm utazásra, mint amennyit kezdetben gondoltam.

A kultúra és a földrajz mellett mit gondol az ország konyhájáról? Kedveli a magyar ételeket? Mi a kedvence és azt el is tudja készíteni?

Néhány ételt el tudok készíteni, amikről itt tartózkodásom alatt derült ki, hogy magyar ételek. A kedvencem a paprikás csirke, amit édesapám sűrűn készített a gyerekkoromban. Mindvégig azt hittem, hogy ez tipikus cseh étel. A halászlét is szeretem, bár azt otthon nem készítik. A lecsót is ismerem. Egy dolog van, amit nem szeretek, az pedig a gyümölcsleves.  Én személy szerint nem eszem, de a lányom nagyon szereti. A töltött káposztát is szeretem, de eddigi tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy ez inkább nyugat-balkáni és nem magyar étel. Közép-Európára igencsak jellemzőek a vegyes ételek. Ami az italokat illeti, szeretem a magyar borokat és a pálinkát is. Kedvencem a körtepálinka.

Úgy tűnik jól érezte magát nálunk. Szeretne még visszajönni? Mikor láthatjuk Önt újra az NKE-n?

Őszintén szólva elgondolkodtam azon, hogy újra pályázok. A feleségem megtette és sikerült is meghosszabbítania a megbízatását. Esetemben azonban két probléma is felmerült. Egyik a család, a másik pedig a munkám Prágában. Rektorhelyettesi pozícióban nem hiszem, hogy az egyetemem belegyezne abba, hogy még egy évet külföldön töltsek. Ez alatt az egy év alatt is kéthetente haza kellett utaznom. Éjszakai buszokkal kellett mennem, hogy az otthoni munkám is elvégezzem és ez nagyon kimerítő volt. Másik pedig, hogy a nagyobbik lányunk 10 éves, és jövőre már ötödikes lesz, amikor is megkezdődik a középiskolai felvételi időszak Csehországban. Ha itt maradnánk, akkor nagymértékben hátráltatnánk őt. Ha egyedül lennék, és nem kellene megfelelnem az ígéreteknek, akkor jelentkeztem volna újra. Remek egy évet tudhatok magam mögött és nagyon örülök, hogy a feleségem újra jelentkezett és még egy évig dolgozhat itt. Köszönöm minden kollégának az elmúlt egy évben szerzett tapasztalatokat és a közös munkát!


Szöveg: Ondrék József

Fotó: Kozma Klementina

Megosztás a Facebook-on