Szűkítés


Kiválasztott Címke

közigazgatás

Minden Címke 565


Jelenleg 2 bejegyzés található közigazgatás cimkével

A legsikeresebb program a magyar közigazgatásban

    • kiss norbert3

A kormányablak-rendszer felállítása és az ügyintézési kultúra bevezetése a magyar közigazgatás fejlesztésének legsikeresebb és legemblematikusabb programja a rendszerváltás óta - fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem  nemzetközi és továbbképzési rektorhelyettese pénteken Veszprémben, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében megvalósított kormányablak ügyintézői képzés ünnepélyes oklevélátadóján. 

Mindez ugyanakkor csak eszköz, és nem cél –  fogalmazott Prof. Dr. Kis Norbert. A cél az, hogy az ügyintézés minél gördülékenyebb és hatékonyabb legyen, a vállalkozók valós gazdasági tevékenységre fordíthassák idejüket, ne pedig az ügyintézéssel kelljen hosszú perceket eltölteniük. Ezáltal hosszú távon Magyarország versenyképességét is lehet növelni. A 2015 végén az egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal által végzett országos közvélemény-kutatás eredményeiről szólva a rektorhelyettes elmondta: az emberek számára a legfontosabb az ügyintézés minősége és az arra fordított idő csökkentése. A megkérdezettek tízes skálán nyolcasra értékelték a közigazgatással való általános elégedettségüket. Hozzátette: bár az online ügyintézések száma növekvőben van, tízből még mindig hat ember a személyes ügyintézést preferálja. Kis Norbert kiemelte: az eredmények javuló tendenciát mutatnak, ami a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézésnek köszönhető, és visszaigazolja, hogy a tisztviselők képzése meghozza eredményeit. Hozzátette, a következő két évben pedig további jelentős források állnak rendelkezésre a képzésekhez.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a tudós Magyary Zoltánt idézve úgy fogalmazott: minden országos ügy egyének ügyeként jelenik meg a hivatalban. Ezért a 2020-ig tartó közigazgatási és közszolgáltatási stratégia legfontosabb kitétele a szervezeti megújítás mellett a humánerőforrás képzése. A közigazgatásban végzett munka ugyanis, mint mondta, élethosszig tartó tanulást is jelent. Az államtitkár arról is beszélt: jelenleg 270 kormányablak működik országosan, és a jövőben több vasútállomáson is nyílnak újabbak. Kovács Zoltán hangsúlyozta, ma Magyarországon 23 millió ügyből 15 millió már a kormányablakban indul el. Takács Szabolcs, Veszprém megye kormánymegbízottja azt mondta: a kormányablak a kormányhivatal zászlóshajója, ezért kiemelten fontos, hogy jól képzett szakemberként, ügyfélbarát módon fogadják az ügyfeleket az ott dolgozók.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az elmúlt 6 hónapban közel 800 kormányablak ügyintéző felkészítésében működött közre. A statisztikai hivatal eredményei is azt mutatják, hogy a tisztviselők négy éve tartó folyamatos továbbképzése meghozta első eredményeit. A további javuláshoz rendszeres, a tisztviselő egyéni fejlesztési igényeire szabott képzésekre van szükség. Ezt tartalmazza az NKE 2019-ig tartó, minden tisztviselőt érintő továbbképzési programja. Fontos a vezetők képzése is, amely két államtudományi programra épül: az állami tisztviselő vezetők számára kötelező kormányzati tanulmányok képzésre és az államtudományi doktorátust adó mesterszakra, amely 2017 szeptemberében indul először. A tisztviselői képzések és a vezetőképzés felelőse az Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, együttműködésben a kormányhivatalokkal és hazai társegyetemekkel.


Forrás: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Fejezetek az állam- és közigazgatás-tudományból

    • fokep
    •  dsc8384 2
    •  dsc8390 2
    •  dsc8398 2
    •  dsc8404 2
    •  dsc8407 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 5 éves évfordulója alkalmából „Fejezetek az állam- és közigazgatás-tudományból” című szakmai műhelybeszélgetést tartott az Államtudományi és Közigazgatási Kar. Az ÁKK oktatói és hallgatói, a Magyary Zoltán Szakkollégium, az Ostrakon Szakkollégium és a kari Hallgatói Önkormányzat tagjai egyaránt részt vettek a rendezvényen. Az eseményt Prof. Dr. Kiss György, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja vezette le.

„A mai alkalom ne kötött konferencia legyen, hanem sokkal inkább egy kötetlen műhelybeszélgetés, ezért felkértem néhány nagyon tapasztalt kollegámat, akik hosszú ideje oktatnak ezen a karon, hogy tekintsük át együtt, mit gondolnak az elmúlt 40 évről” - mondta Prof. Dr. Kiss György köszöntő beszédében, majd hozzátette: „Minden kar igyekszik valamivel hozzájárulni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 5 éves fennállásához. Nekünk, az ÁKK-nak az ad különös aktualitást, hogy 40 éves a közigazgatási szakemberképzés - ha a Tanácsakadémia időszakát nem vesszük ide. Ez az alkalom, amikor végigjárhatjuk a stációkat és visszatekinthetünk”. A dékán kiemelte, hogy a műhelybeszélgetés alkalmával arra kívánnak visszatekinteni, hogyan fejlődött az 1970-es évek második felétől a közigazgatási szakemberek képzése, mi volt akkor a jogpolitikai cél és az korszakonként hogyan változott, valamint arra, hogyan változott az Államigazgatási Főiskola, annak oktatói, oktatási portfóliója. Hogyan csatlakozott hozzá később, mikor karrá vált, a posztgraduális képzés, a vezetőképzés és milyen jelentőséggel bír a 2017-es tanévben elinduló osztatlan államtudományi mesterképzés, amely kiszélesíti a tudományos, kulturális és oktatáspolitikai portfóliót az államtudományokkal. Ez nem csak mennyiségi, de minőségi változással is bír mind a kar, mind pedig az egyetem életében.

A dékáni köszöntőt követve Prof. Dr. Máthé Gábor kapott szót, aki felvázolta a közigazgatási szakemberek képzésének történeti hátterét: „Az 1883-as képesítési törvény a doktori diplomát képesítési erővel ruházta fel, valamint előre vetítette a közigazgatási vizsga bevezetésének szükségességét. 1900-ban a jogász és jegyzőképzés kétszintű szakképzést jelentett.1936-ban, 50 év után megszületett a közigazgatási gyakorlati vizsga.” Máthé Gábor ismertette azt is, hogy milyen út vezetett az Államigazgatási Főiskola Államtudományi és Közigazgatási Karrá válásához. 1977 és 2017 között sok minden történt, amelyet a György István, Imre Miklós és Tamás András által írt Államigazgatási Főiskola 20 éves jubileuma és 30 éves jubileuma című két kötet remekül bemutat. 2017-hez képest 5 éve, 1977-hez képest 40 éve működik ezen intézmény. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem zsenialitása, hogy a felsőoktatási törvény keretén belül önálló törvényi szabályozás vonatkozik rá, amely különleges erőt ad a képzés szempontjából. Ez az erő addig tart, míg a felsőoktatási törvényi szabályozás és az NKE törvényi szabályozása párhuzamban marad egymással. 2020-ban, az egyetem 10 éves jubileumán lesz majd igazán érdekes, mert akkor lehet az első szakmai levonást megejteni. Addig nem beszélni, csinálni kell!” - mondta a Professzor Emeritus.

Cs. Kiss. Lajos, aki 2014 óta van az NKE-n, az „államtan” felfogásáról, kutatásáról és oktatásáról elmélkedett. Két problémát fogalmazott meg előadásában: az egyik az egyetem, a tudomány és az állameszme összefüggése, a hivatás fogalma, a másik pedig az 1960-es évek során az államtudomány veszélyessége, politikai semlegessége. „Az államelmélet művelését veszélyesnek tartották. Az egyetem fejlődése során az önállóvá válás folyamata újra felidézte az államtudomány politikai ideológiai veszélyességét.

Akkor létezhet normális államelmélet, ha kidolgozzuk azt a határt, melyen belül a tudományt tudományként, a politikától elválasztva lehet művelni, bár minden elméletnek van politikai kontextusa” - fejtette ki az egyetem fejlesztési és kutatási intézetének munkatársa.

Prof. Dr. Tamás András kitért a közigazgatási szakemberek képzésének megbecsültségére, a jogi egyetemekkel való együttműködésre, illetve az általuk tanúsított ellenszenv okaira. Az Államigazgatási Főiskola rendelkezett a legtöbb tudással a közigazgatási jog terén, amelyet más egyetemek jogi karai is megirigyeltek. „Idővel a közigazgatás differenciálódott: Magyarországon a kutató tevékenység és a gyakorlati szakember összefonódva van jelen; 100 évre visszamenően már hagyomány, hogy a tudományt az elméleti és a gyakorlati tudás együtt alkotja.”

Prof. Dr. Verebélyi Imre, egykori közigazgatási államtitkár is jelen volt a műhelybeszélgetésen. Visszaemlékezésében kihangsúlyozta, milyen nagy érdem volt, hogy Kelemen Ferenc a Tanácsakadémián Lőrincz Lajost tette meg helyettesének, valamint az, hogy demonstrátorokat hoztak fel az Államigazgatási Főiskolára, biztosítva így a közigazgatás jogi tanszék minőségi utánpótlását. A képzés megbecsülése kapcsán is kifejtette a véleményét: „A budapesti jogi karokkal összehasonlítva az Államigazgatási Főiskola, majd jogutódja a közigazgatási jogot jobban és többet is tanítják, mint a jogi tanszékeken.”

Dr. Temesi István kiemelte az eddig elhangzott kulcsfogalmakat: jogtudomány, államtudomány, 100 éves múlt. „Az új államtudományi osztatlan mesterképzés kapcsán ki kell emelni Magyary Zoltán munkásságát, hiszen ez az intézmény a Magyary- iskola reinkarnációja. Magyary Zoltán a maga körében számkivetett volt a jogi karon. Ő mutatott rá arra, hogy a közigazgatás nem csak a jogból áll. Az új célkitűzések és képzések mellett az értékek megtartására is hangsúlyt kell fektetni. A mi intézményünk tudott újat mutatni, azonos szintű lett a közigazgatás a joggal, és az államtudomány fejlődése egyre meghatározóbbá válik – adott hangot véleményének az Általános Közigazgatási Jogi Intézet vezetője.

Prof. Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes gondolatai zárták a műhelybeszélgetést: „A változás és a változatlanság jó arányban van jelen az intézményben: a változatlanság a szakmai állandóságot jelenti, aminek évtizedes múltja van. Az elmúlt 5 évben és előtte is számos átalakuláson ment keresztül ez az intézmény. Ebből a beszélgetésből az derült ki, hogy a szakmai örökség folytonos, a hagyomány kontinuitással bír.”

Az NKE ötéves évfordulója alkalmából fotókiállítás is nyílt a Ménesi úti campuson.

A műhelybeszélgetés a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 számú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projektből valósult meg.

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on