Szűkítés


Kiválasztott Címke

kerekasztal

Minden Címke 630


Jelenleg 4 bejegyzés található kerekasztal cimkével

Mit hoz a jövő Európa politikai színpadán?

    • fokep
    •  dsc8981 2
    •  dsc8994 2
    •  dsc9009 2
    •  dsc9027 2
    •  dsc9049 2
  • Előző
  • Következő

A közelgő francia, német és olasz választások esélyeiről tartottak kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Magyary Szakkollégium szervezésben megvalósuló eseményen a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) oktatói mondták el véleményüket az aktuális európai belpolitikai folyamatokról.

„A következő két évben a 6 alapító uniós tagállamból négyben általános választások, illetve Franciaországban elnökválasztás is lesz. Az elmúlt évek történései alapján elmondhatjuk, hogy EU-szkeptikus, sokszor populista erők egyre jobb eredményeket érnek el a voksolásokon és ma már valós kihívónak számítanak a klasszikusan Európa- párti politikai pártokkal szemben”- mondta bevezetőjében Varga András, a NETK Európa Tanulmányok Tanszék munkatársa.

Franciaországban javában folyik az elnökválasztási kampány, amelynek első fordulóját április 23-án, míg a második fordulóját május 7-én rendezik. „A 11 hivatalos jelölt sokféle politikai irányvonalat képvisel, de közülük csak hárman indulnak valós eséllyel a választáson”- mondta el Bóka János. A NETK egyetemi docense hozzátette, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az első fordulót nagy valószínűséggel a szélsőjobboldalinak titulált Marine Le Pen nyeri majd meg, de a második fordulóban várhatóan már nem ő fog diadalmaskodni. „Az nyerheti meg az elnökválasztást, aki Marine Le Pen mellett bejut a második fordulóba, ez pedig nagy valószínűséggel vagy François Fillon mérsékelt konzervatív politikus, korábbi miniszterelnök vagy Emmanuel Macron volt szocialista párti miniszter lesz”- fogalmazott Bóka János. Ennek pedig az az oka, hogy Franciaországban ma is működő történelmi hagyomány az úgynevezett köztársasági fegyelem, amelynek lényege, hogy az állam a politikai pártok felett van és a kétfordulós választás lehetőséget ad arra, hogy a koalíciókötések révén a szélsőséges politikai erők ne győzedelmeskedjenek.  Erről már Gazdag Ferenc professzor beszélt, aki példaként hozta fel, amikor Jean-Marie Le Pennek sikerült a jobboldali Jacques Chiracot megszorongatnia az egyik elnökválasztáson, de a baloldali szavazók a második fordulóban végül megakadályozták abban, hogy diadalmaskodjon. Gazdag Ferenc felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európában sorra következő választások esetében nagy kérdés, hogy követik azt az irányvonalat, amely Trump győzelmét hozta az Egyesült Államokban. A professzor szerint a francia gazdaságot nagyon nehéz üzemben tartani az állandó sztrájkok miatt, de a szocialisták és a jobboldali pártok között a gazdaságpolitika területén nagyon kicsi a véleménykülönbség. Gazdag Ferenc úgy látja, hogy a szélsőjobboldaliak, győzelmük esetén ugyan nagy valószínűséggel megpróbálnák a frankot visszaállítani, azaz kilépni az eurozónából, de az Európai Unióban játszott francia szerepet inkább erősítenék. Bóka János szerint amennyiben Macron nyeri az elnökválasztást, úgy a parlamenti többség biztosításához a szocialisták támogatására is szüksége lesz, így érthető, hogy az utóbbi időben valamelyest közeledtek egymáshoz. Le Pennel kapcsolatban megjegyezte: soha nem mondta ki nyíltan, hogy győzelme esetén kiléptetné az országot az unióból, „csupán” az eurozonából és a NATO-ból. Utóbbi esetén jelentősen növelni kellene a francia védelmi kiadásokat, ami rövidtávon nehezen képzelhető el reálisan. Kérdésre válaszolva Bóka János hozzátette, hogy Putyinnak Le Pen győzelme lenne a legkedvezőbb, de Fillon „sem áll olyan mesze tőle”. Az egyetlen igazán EU-párti jelölt Macron, de az ő győzelme a magyarok számára nem lenne feltétlenül kedvező, hiszen –ahogy a docens fogalmazott- mi nem vagyunk benne az Ő Európájában.

Németországban a közelgő választásokon kétszereplős küzdelem várható a kancellári székért. Bár a német gazdaság jól teljesít, Angela Merkel migrációs politikájának voltak elhibázott lépései, ami a CDU mélyrepülését és Martin Schulz megjelenésével az SDP jelentős erősödését hozta. Hettyey András, a NETK adjunktusa elmondta, hogy az Európai Parlament korábbi elnökének belpolitikai küzdőtérre való belépésével az SPD támogatottsága majdnem 10 százalékot erősödött, azonban a legutóbbi tartományi választásokon elég rosszul szerepeltek a szocialisták, míg a vártnál jobban Merkel pártja, a CDU. Az adjunktus szerint nem könnyű most megmondani, ki fog nyerni, de ő továbbra is a jelenlegi kancellárt látja esélyesebbnek. Hettyey András szólt a német populista pártról, az Alternatív Németországért formációról is. Elmondta, hogy a jelenlegi mérések szerint az AfD 8-10 százalékos támogatottsággal bír, ami azt jelenti, hogy szinte biztosan bejutnak majd a parlamentbe. Az adjunktus szerint a német választás nem hoz majd földcsuszamlásszerű változást, de némileg átalakul a pártrendszer. Az orosz-német viszony kapcsán megjegyezte, hogy jelentős orosz titkosszolgálati aktivitás tapasztalható Németországban, amelyet jól jelez az úgynevezett Liza-ügy is. (Tavaly év elején az orosz sajtó az állította, hogy migránsok erőszakoltak 30 órán keresztül egy orosz kislányt Berlinben, később ezt a német hatóságok egyértelműen cáfolták.)

„Bár idén nagy valószínűséggel nem lesznek választások Olaszországban, de ott szinte mindig történik valami a belpolitikában, ezért sem lehet biztosat mondani a jövőről”- fogalmazott hozzászólásában Molnár Anna. A NETK tanszékvezetője elmondta, hogy a jövőre esedékes parlamenti választások egyik érdekessége, hogy jelenleg két külön választási törvény van életben a szenátusra és az alsóházra vonatkozóan. Elmondta, hogy 2011 óta négy kormányfő is volt Olaszországban, de igazán egyiküket sem a nép választotta meg, hiszen Matteo Renzi szakértői, míg a többiek koalíciós kormányt vezettek. Hozzátette, hogy bár az közvélemény egy jelentős része szeretné, de most igazából egyik pártnak sem áll érdekében egy előrehozott választás. Elhangzott, hogy az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom és a kormányzó balközép Demokrata Párt (PD) jelenleg fej-fej mellett áll a közvélemény-kutatásokban. Egy friss felmérés szerint a PD-választók 85 százaléka Matteo Renzi volt miniszterelnököt szeretné látni ismét a párt főtitkári székében, így akár az is elképzelhető, hogy a korábbi miniszterelnök 2018-ban visszatérhet a belpolitikai színpadra. Molnár Anna szerint a jelenlegi politikai erők túlnyomó többsége Olaszország Európai Uniós tagsága mellett foglal állást.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Korszakváltást is hozhat Trump elnöksége

    • fokep
    •  dsc1871 2
    •  dsc1877 2
    •  dsc1881 2
    •  dsc1884 2
    •  dsc1896 2
    •  dsc1906 2
  • Előző
  • Következő

A nem túl távoli jövő dönti majd el, hogy korszakváltás történik-e az amerikai politikában Donald Trump színre lépésével, vagy csak egy erősebb irányváltás szemtanúi leszünk – hangzott el az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Amerika Tanulmányok Kutató Központja által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Dr. Fellegi Tamás, a kutatóközpont stratégiai igazgatója szerint Trump szándéka az, hogy korszakváltás történjen, ez azonban „fenekestül forgatná fel” a II. világháború után kialakult világpolitikai rendet. A szakértő úgy látja, hogy ma még nem lehet tudni, milyen tartalma lesz ennek az új politikának, például milyen hatással lesz a NATO működésére. Elképzelhető hogy arányosabb teherviselés alakul ki a szövetség tagállamai között, de akár a közös védelemről szóló 5. cikkely is átértelmeződhet. Fellegi Tamás szerint, ha az USA ezeket a változásokat komolyan akarja és keresztül is viszi, akkor korszakváltásról beszélhetünk majd, ha nem, akkor egy erősebb irányváltásról. A szakértő szólt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben a globalizáció hatására a nemzetállamok „fölé nőttek” egyes nemzetközi szervezetek, amelyek jelentős súllyal bírtak a világpolitikában is. Kérdés az, hogy ezek az adminisztráción kívüli politikai, gazdasági folyamatok hogyan rendeződnek át, és milyen mértékben kötik meg az új amerikai elnök és kormányának kezét.

„Nagyon sokan azzal magyarázzák Trump győzelmét, hogy az amerikai társadalom és gazdaság egy jelentős része vesztese lett az elmúlt évek, évtizedek politikájának”- hangsúlyozta a stratégiai igazgató. Fellegi Tamás szerint a veszteseknek nevezhetőkkel szemben az amerikai multinacionális vállalatok nagyon jelentős profitra tettek szert a külföldre kiszervezett gyártási kapacitásukkal, ami viszont a munkanélküliséget növelte az USA-ban. Nagy kérdés most az, hogy ezeket a cégeket vissza lehet-e telepíteni az Egyesült Államok területére.

A szakértő a NATO kapcsán megjegyezte, hogy szerinte a mai formájában eljárt felette az idő, hiszen nem tudja betölteni korábbi szerepét, a hiteles elrettentést. „Bár az elmúlt napokban szimbolikus mértékben érkeztek amerikai katonák Lengyelországba és a balti államokba, de az amerikai katonai jelenlét lényegében megszűnt Európában”- tette hozzá Fellegi Tamás, aki szerint nagy kérdés, hogy ezt helyre lehet-e állítani. A stratégiai igazgató úgy véli, hogy az USA-nak mindenképpen válaszolnia kell az Oroszország által támasztott kihívásokra, de a dél-kínai tenger körüli konfliktusokra is.

Az USA esetleges elszigetelődésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az Közép-Európának kifejezetten rossz lenne és destabilizálná a jelentősebb konfliktuspontokat a világban. Emlékeztetett rá, hogy a NATO is csak amerikai szerepvállalással volt sikeres a különböző műveletekben.

Dr. Magyarics Tamás, a központ tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy a közvélekedéssel ellentétben a mostani elnökváltásnál sem lehet kizárni a külpolitikai folytonosságot, hiszen már az előző elnök idején is látszottak jelei bizonyos elszigetelődési törekvéseknek. „Obama is beszélt arról, igaz elég cizelláltan, hogy az USA bizonyos mértékben túlterjeszkedett, és a terheket, amelyeket magára vett, nem szándékszik tovább viselni”- tette hozzá a szakértő. Magyarics Tamás szerint az Egyesült Államok egyfajta „jótékony hegemón” szerepet játszott a II. világháború óta, de ebből a jótékonyság lehet, hogy eltűnik majd Trump színre lépésével. „Az amerikaiak a NATO költségvetésébe mindig is többet fizettek be, mint a többi tagállam, erről már korában is elkezdődött a vita. Ugyanakkor az Egyesült Államok számára a szervezet nemcsak egy katonai szövetség, hanem komoly mértékben szolgálja az USA stratégiai érdekeit is”- hangsúlyozta a tudományos főmunkatárs.

Magyarics Tamás szerint az új elnök és adminisztrációja között még nincs tökéletes összhang, hiszen a legfőbb tanácsadók és Trump elképzelései között vannak komolyabb eltérések is, így nehéz bármi biztosat mondani az új amerikai politikai irányvonalairól.

A kerekasztal –beszélgetésen elhangzottakról és az Amerika Tanulmányok Kutató Központ működéséről további részleteket a Bonum Publicum márciusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Létrejön-e a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége?

    • fokep
    •  dsc7008 2
    •  dsc7036 2
    •  dsc7040 2
    •  dsc7048 2
    •  dsc7064 2
    •  dsc7075 2
  • Előző
  • Következő

A visegrádi országokban magasabb a társadalmi támogatottsága az EU és az USA között tervezett szabadkereskedelmi egyezménynek - derült ki a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar és a Political Capital által közösen szervezett rendezvényen. Az Orczy úti kollégiumban tartott szakmai fórumon a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) részleteiről beszéltek szakértők, akik egyöntetűen úgy látták, hogy kicsi az esély az egyezmény megkötésére. 

A TTIP az EU és az Amerikai Egyesült Államok között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségét hozhatja létre. A szabadkereskedelmi egyezményről 2013 óta folynak a tárgyalások, aminek eredményétől mindkét fél új munkahelyeket és gazdasági növekedést vár. Az EU és az USA ugyanis 3 milliárd dollár értékben cserél árut és szolgáltatásokat minden nap, és szükség van ennek a kereskedelmi folyamatnak a hatékonyabbá tételére.

Az erről szóló rendezvény megnyitójában Bóka János, a NETK dékánhelyettese arra emlékeztetett, hogy amíg korábban Európában a társadalom örömmel fogadta a szabadkereskedelem kiterjesztését, ma inkább ellenkező tendenciákat lehet tapasztalni a kontinensen. „Az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény társadalmi megítélése a V4 országokban egyértelműen kedvezőbb, mint Európa nyugatibb felén”- idézte a Political Capital legfrissebb elemzésének egyik következtetését Zgut Edit. A tanácsadó cég külpolitikai elemzője elmondta, hogy térségünkben, Lengyelországban állnak az emberek a legpozitívabban az egyezmény megkötéséhez, de Magyarországon is több mint 50 százalékos a támogatottsága. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a társadalommal szemben a politikai szereplők és a média kritikusabb hangokat üt meg a témában. Az elemző szerint az is megfigyelhető, hogy az EU intézményeibe vetett bizalom folyamatos csökkenésével a tervezett egyezmény megítélése is negatív irányba változik. A kerekasztal beszélgetésen szó volt arról, hogy a TTIP nemcsak kereskedelmi, hanem egyben beruházási egyezmény is, amelyben új elemként jelennek meg bizonyos versenyszabályozási kérdések is.

Elekes Andrea közgazdász szerint a TTIP a korábbi szabadkereskedelmi megállapodásokkal szemben figyelembe veszi a gazdasági technológiai fejlődést is, így megfelel a 21. századi normáknak. A NETK egyetemi docense hozzátette, hogy az USA-nak egyértelműen érdeke a megállapodás megkötése, hiszen a korábbi időszaktól eltérően az Egyesült Államokban a kereskedelem kisebb ütemben növekszik, mint a GDP, ezért folyamatosan bővülő piacokra van szüksége az országnak. Akik pedig a munkaerőpiaci oldalról kritizálják a TTIP-t, azok nem látják, hogy az emberek nem a szabadkereskedelem miatt veszítették el állásukat, hanem a termelésben megfigyelhető folyamatos gépesítés és automatizálás miatt.

„Eseti jellegű befektető-védelmi megállapodások eddig is voltak a világban, ezzel az egyezménnyel azonban mindez intézményesülne és közjogi jelleget kapna”- mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A NETK egyetemi docense szerint, ha az EU és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) nem jön létre hamarosan, akkor nagy esély van arra, hogy a TTIP is elbukik. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy mivel annak szövege nem nyilvános, így kevés információt tudhatnak a polgárok a részletekről, ráadásul térségünk kormányai sem nagyon kommunikálnak a témában. Az egyezmény elfogadásához minden uniós országnak ratifikálnia kellene a megállapodást, amire szerinte minimális az esély.

Novák Tamás közgazdász arról beszélt, hogy amennyiben mégis sikerülne tető alá hozni az egyezményt, az sok pozitív eredménnyel járna az EU és az USA számára is. Az egységes szabványok lehetővé tennék azt, hogy például a Magyarországon előállított terméket közvetlenül forgalomba lehetne hozni az Egyesült Államokban. Ráadásul mindez nagy költségcsökkentést tenne lehetővé a cégek számára. A Budapesti Gazdasági Egyetem nemzetközi igazgatója szerint az Európai Unió országaiban 20 évvel ezelőtt akár még választást is lehetett nyerni egy-egy szabadkereskedelmi egyezmény ígéretével, ma már annak felszámolása és elutasítása hozhat hasznot a politikai szereplőknek. Úgy véli, hogy az TTIP esetleges bukása a hitelesség szempontjából is problémát jelenthet az EU-nak, hiszen a deklaráltan egyik legfontosabb külpolitikai célját nem sikerülne ebben az esetben elérnie.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, kerekasztal, 2016

A pozsonyi EU-csúcs után

    • fokep
    •  dsc8361 2
    •  dsc8364 2
    •  dsc8391 2
    •  dsc8408 2
    •  dsc8419 2
    •  dsc8439 2
    •  dsc8440 2
    •  dsc8446 2
    •  dsc8457 2
  • Előző
  • Következő

Bár történt némi előrelépés néhány kérdésben, a pozsonyi európai uniós csúcstalálkozó után is megmaradtak azok a törésvonalak a tagállamok között, amelyek az elmúlt időszakot jellemezték - hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) szervezett a Ludovika  főépületében. 

Az informális csúcstalálkozó célja az lett volna, hogy az egységet demonstrálja, ehelyett eléggé ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el a csúcstalálkozó értékelésekor. A korábban is tapasztalható törésvonalak azonban továbbra is megmaradtak a tagállamok között – véli Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja és az Európa-tanulmányok Tanszék vezetője szerint a visegrádi négyek által a kvótarendszer helyett javasolt flexibilis szolidaritás sem ad feltétlenül jó, megnyugtató választ a migrációs helyzetre.

A gazdasági kérdések megvitatását hiányolta a pozsonyi csúcstalálkozó témái közül Prof. Dr. Halmai Péter akadémikus. A NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék vezetője szerint pedig az uniónak most leginkább arra lenne szüksége, hogy a nemrégiben napirendre került rendszerszintű gazdasági reformokat be tudja indítani. Ennek viszont nem sok jelét látta a szakember a hétvégi csúcstalálkozón. Az igen ambiciózus célként megfogalmazott teljes gazdasági unió létrehozásához nagyon sok mindent kellene még tennie az Európai Uniónak, köztük a tagállamoknak is. Példaként hozta a mediterrán periféria országokat (Olaszország, Portugália, Görögország), amelyeknek komoly gazdasági problémákkal kell szembenézniük nap, mint nap. A professzor szerint ráadásul van realitása egy újabb globális krízisnek, így erre is fel kellene készülnie az EU-nak. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy azokban az országokban, ahol a termelékenység javulása nélkül növekednek a bérek, a versenyképesség romlani fog.

A kerekasztal-beszélgetés természetes módon a Brexitet, azaz a britek unióból való kilépését is érintette. Prof. Dr. Gazdag Ferenc szerint mindez politikailag veszteség, az integráció egésze szempontjából azonban pozitív folyamat. A NETK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára úgy látja, hogy a britek a kezdetektől sokat ártottak az integrációnak. Az európai közös hadsereg létrehozásának gondolata kapcsán megjegyezte, hogy erre már az 50-es években volt próbálkozás, ami azonban végül a franciák miatt meghiúsult. A professzor szerint itt egy fogalmi zűrzavar van, hiszen egy közös hadsereghez közös védelmi miniszter, ehhez pedig közös kormány kellene, aminek létrehozása éppen ellentétes a jelenlegi folyamatokkal. 

Dr. Szemlér Tamás egyetemi docens szerint az elmúlt hetek fontosabb uniós fejleményei alapvetően összecsengenek, tehát mintha megindult volna valami a közös útkeresés irányába. A NETK Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének oktatója szerint most megvan az a kényszerhelyzet, ami előre viheti a közös ügyeket, de nem biztos, hogy mindenki együtt és egyforma mértékben képzeli ezt el. Szerinte a pozsonyi csúcstalálkozót lezáró dokumentum egy szándéknyilatkozat, amelyet majd később tölthetnek meg igazi tartalommal a tagállamok. 

Dr. Molnár Anna szerint is lehetőség van a továbblépésre, de ő úgy gondolja, hogy a britek kiválásával inkább vesztett az Európai Unió, főleg a biztonság és védelempolitika területén, amiben Nagy-Britannia mindig meghatározó volt. A NETK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék vezetője szerint a biztonságpolitika kérdése a pozsonyi csúcstalálkozónak is meghatározó témája volt, azonban az európai közös hadsereg felállítására egyelőre kevés esélyt lát. Megjegyezte azt is, hogy ha a tagállamok állampolgárai nem kapnak válaszokat az unió részéről a fontosabb kihívásokra, akkor előbb-utóbb az intézményrendszer iránti bizalmuk is csökkeni fog. 

Dr. Bóka János szerint az EU-ban a hosszú távú politikai tervezés gátja lehet az a függő állapot, amely a Brexit után jellemzi a britekkel való viszonyát a közösségnek. A NETK oktatási dékánhelyettese szerint Magyarország csak akkor lehet igazán meghatározó az uniós döntéshozatalban, ha más országokkal koalícióban képviseli álláspontját. Eddig a visegrádi négyek „vezető hangjaként” ezt el is tudta érni, azonban a pozsonyi csúcstalálkozó után ez a négyes egység szerinte megbomlani látszik. Amíg a magyar miniszterelnök ugyanis inkább negatívan beszélt a találkozó eredményeiről, a másik három ország vezetője inkább elismerően nyilatkozott az ott elhangzottakról.

Az eseményről bővebben az októberi Bonum Publicumban olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, kerekasztal, 2016