Szűkítés


Kiválasztott Címke

kiberbiztonság

Minden Címke 667


Jelenleg 5 bejegyzés található kiberbiztonság cimkével

Nemzetközi kiberbiztonsági csúcstalálkozó az NKE-n

    •  dsc1484 3
    •  dsc1448 3
    •  dsc1456 3
    •  dsc1467 3
    •  dsc1481 3
    •  dsc1512 3
  • Előző
  • Következő

A Honvédelmi Minisztérium, az Amerikai Egyesült Államok Európai Hadseregének Parancsnoksága, továbbá az NKE Nemzetbiztonsági Intézete szervezésében rendezték meg immáron harmadik alkalommal az International Cyber Summitot, amelynek fő témája a kiberbiztonsági programok kidolgozása, illetve az ezzel foglalkozó szakemberek képzése, felkészítése volt. A találkozóra, amelynek idén a Ludovika adott otthont, 9 országból 42 külföldi szakértő érkezett, hogy a több mint húsz magyar szakemberrel tapasztalatot cseréljenek és szakmai megbeszéléseket folytassanak.  Hazánkat a Nemzeti Kibervédelmi Intézet, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, továbbá a területtel foglalkozó szakmai intézmények és szervezetek szakértői képviselték.  

Az konferenciát az Egyesült Államok Európai Hadseregének Parancsnoksága stratégiai kezdeményezésekért felelős munkatársa, Christopher Brown nyitotta meg, aki köszönetet mondott a Honvédelmi Minisztériumnak és a szervezőknek az együttműködésért. Brown elmondta, hogy a találkozó középpontjában a kiberprogramok fejlesztése, építése, illetve a nemzeteket fenyegető kiberbiztonsági kérdésekre adható válaszok tervezése, továbbá az ezzel foglalkozó szakemberek utánpótlásának biztosítása áll. A rendszeresen megrendezett,  hasonló események jelentőségét az adja, hogy a résztvevő országok a kapcsolatépítésen kívül megismerhetik egymás gyakorlatát, erőfeszítéseit, eredményeit és kudarcait ezen a területen..

A Honvédelmi Minisztérium részéről Talabos Tibor ezredes, a Honvéd Vezérkar, Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség, Elektronikus Információvédelmi Osztály vezetője üdvözölte a résztvevőket. Hangsúlyozta az esemény fontosságát és azt, hogy manapság elengedhetetlen tudatosítani az emberekben a kibertér létezését és az ezzel járó veszélyeket, amelyek lehetnek ugyanolyan veszélyesek, mint egy katonai- vagy terrortámadás.

Donald R. Baker ezredes, az USA vezető védelmi képviselője, az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének véderő attaséja őszinte örömét fejezte ki, hogy a találkozón katonák és civilek is részt vesznek, akik mindannyian kiváló szakértői a témának. Hangot adott reményének, hogy a konferencia nyomán a szövetséges szakemberek közötti együttműködés még hatékonyabbá válik.

José Luis Quintero Villarroya alezredes, a Spanyol Hadsereg Vezérkara Egyesített Cyber Parancsnokság műveleti csoportja helyettes vezetője  a spanyol kiberbiztonságról, a Parancsnokság által kialakított struktúráról és a jelenlegi kihívásokról beszélt. Elmondta, hogy a kibertér egy olyan új terület, aminek a határai még pontosan nem körvonalazhatók. A kibertámadások elképesztő sebességükkel és kiszámíthatatlanságukkal fenyegetik a nemzeteket, ami a jelenkor vegyik legnagyobb kockázatú tényezője.  Spanyolország 2013 óta tervez és hajt végre különféle kiber-katonai akciókat, amivel a kibertér védelme a fő céljuk. Véleménye szerint a nemzetközi kooperáció elengedhetetlen ezen a téren.

Douglas Huffman ezredes, az Egyesült Államok Hadserege Európai Parancsnokságának kiberműveleti szakértője az Amerikai Egyesült Államok Kiberparancsnokságáról tartott előadást.  Bemutatta a 2010-ben alapított Kiberműveleti Parancsnokságot és az alárendeltségében levő 133 csoportból és több mint 6000 főből álló szervezeti struktúrát.  Elmondta, hogy manapság a világ ez idáig nem látott kibertámadásokkal és egyre kifinomultabb kiberfenyegetésekkel néz szembe, amelyet csak összefogással lehet kivédeni; a partnerségek és a csapatmunka a jelszavuk. Hangsúlyozta, hogy egyetlen nemzetnek sem szabad egyedül szembenéznie ezzel a veszéllyel, majd  hozzátette: a kibertér egy emberi találmány, amin érdemes elgondolkoznunk.

Michael Fraas alezredes, a három hónapja létrejött Német Kiberparancsnokság fejlesztési vezetője az új parancsnokság bemutatásán kívül kitért arra, hogy a kibertér, mint terület pár éven belül ugyanolyan operatív része lesz a katonai műveleteknek, mint a szárazföldi erők vagy a légierő. A parancsnokság céljai jelenleg is kidolgozás alatt vannak, de a fő irányok között szerepel Németország megvédése a kibertámadásoktól, ami jelenleg a német katonaság kezében van; innovatív informatikai menedzsment, kiber- és információ biztonság, beleértve a kriptológiát, és humán erőforrás menedzsmentet, amely az egész fejlesztés egyik alapköve. Fraas szerint komoly emberhiánnyal küzd a szakma, amin a pénzbeli források növelése mellett a müncheni Szövetségi Véderő Egyetem hivatott segíteni: jelenleg 200 hallgató tanulhat a Kiberbiztonság mesterszakon ingyenesen, négy éven át. Itt megkapják a szükséges tudást ahhoz, hogy utána biztosítva legyen az elhelyezkedésük a szakmában. A parancsnokság fontosnak tartja továbbá az esélyegyenlőséget, így például nők és anyák is el tudnak náluk helyezkedni.

Dr. Kassai Károly ezredes, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat részéről a katonai kibertér kihívásairól beszélt. A nemzeti struktúra ismertetéseként elmondta, hogy hazánkban 2013-ban készült el az első nemzeti kiberbiztonsági stratégia, majd a végrehajtását szolgáló törvény és a kormányrendeletek.  A keretrendszer frissítése 2015-ben történt meg első alkalommal, további változások a közeljövőben várhatók a jogszabályalkotás rendje szerint.  A Magyar Honvédségnél 2015-2018 között fut a Honvédelmi Szakpolitikai Program, amelynek része információtechnológia modernizáció,  beleértve a kiberbiztonságot is.  Mindemellett olyan kihívásokkal is szembe kell néznünk, mint a szakterületi terminológia-fejlesztés szükségessége,  a témához kapcsolódó képzések megszervezése. Kiemelt fontosságú a 2016 júliusi NATO Varsói Csúcstalálkozón elhatározott, kiberteret érintő döntések végrehajtása, amelyek legfontosabb eleme a kibertér műveleti területté történő nyilvánítással kapcsolatos teendők soron kívüli megtervezése és végrehajtása.

A kétnapos eseményen szó esik többek között még katonai kiberbiztonsági szakértők szerepéről, a kibernyomozók képzéséről, valamint arról, hogyan lehet  világszínvonalú biztonsági intézkedési rendszert kiépíteni.


Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


ESDC kiberbiztonsági képzés

    • fokep
    •  dsc1683 2
    •  dsc1712 2
    •  dsc1720 2
    •  dsc1731 2
    •  dsc1743 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) – a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – az Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) keretein belül nemzetközi kiberbiztonsági képzést tartott 2017. április 24-26. között.

A mindennapjainkat meghatározó kibertér biztonsági és védelmi kihívásairól szóló kurzust Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Dr. Bánfi Ferenc, a CEPOL ügyvezető igazgatója, valamint Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató nyitották meg. Prof. Dr. Patyi András köszöntő beszédében felhívta a figyelmet napjaink nemzetközi biztonsági környezetének kihívásaira, különös tekintettel a kiberbiztonság kérdésére, továbbá emlékeztetett, hogy az Egyetem immáron másodszor rendez ez utóbbi témában nemzetközi ESDC képzést. Míg a 2015. májusi képzés főszervezője és házigazdája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt, idén a CEPOL is fontos szerepet játszott a kurzus megvalósításában. Dr. Bánfi Ferenc köszöntőjében rávilágított a CEPOL nemzetközi oktatás és képzés területén tanúsított aktivitására, külön kiemelve a 2015-ben elindított első közös európai mesterképzést, melynek megnyitójára szintén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került sor.

Dr. habil. Molnár Anna kurzusigazgató, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon működő Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék vezetőjének ESDC-t bemutató köszöntőjét követően kezdetét vette a 17 neves hazai és külföldi szakértő bevonásával tartott képzés. Az előadók nemzetközi szervezetektől (az EU Biztonságpolitikai Kutatóintézetétől, az Európai Védelmi Ügynökségtől, az Európai Bizottságtól és az ENSZ távközlési szervezetétől), hazai és külföldi közszolgálatoktól (például a Nemzeti Nyomozó Irodától), az egyetemi szférából (a Madridi Műszaki Egyetemről, az egyesült államokbeli North Georgia Egyetemről), valamint a magánszektorból (a Deloitte Central Europe és a Western Union részéről) érkeztek.

A kurzus átfogó elméleti képet, de egyúttal gyakorlati betekintést is nyújtott a kiberbiztonság aktuális kérdéseibe és problémáiba. A képzés elsődleges célcsoportját az európai uniós tagállamok minisztériumai által delegált kormánytisztviselői, valamint a kiberbiztonsággal foglalkozó rendőr- és katonatisztjei képezték, de a programban részt vettek az Európai Külügyi Szolgálatának egyes munkatársai is. A prezentációk rávilágítottak az európai kiberbiztonság- és védelem politikai, intézményi és jogi kérdéseire, ismertetve a legfontosabb szereplőket és sajátosságaikat, továbbá konkrét példákkal és esettanulmányokkal szemléltetve az eddigi nemzetközi tapasztalatokat és kihívásokat. A résztvevők számos európai országból, köztük Hollandiából, Ausztriából, Olaszországból, Görögországból, Dániából, Romániából és Macedóniából érkeztek a honvédelem, a rendvédelem, valamint a diplomácia területéről egyaránt.

A 2005-ben alapított Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) célja, hogy stratégiai szintű oktatást biztosítson az EU Közös Biztonság- és Védelempolitikájáról (CSDP), és hogy a különböző képzések révén a CSDP-ben jártas, felkészült szakértőket biztosítson az uniós tagállamok és EU intézmények számára. Az ESDC működése egy nemzetközi hálózatra épül, az oktatáshoz hozzájárulnak az egyes európai államok civil és katonai felsőoktatási intézményei és kutatóintézetei. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint az ESDC hálózatának magyar tagja az ESDC képzési programjának keretein belül legutóbb 2015. május 27-29. között szervezett nemzetközi kiberbiztonság kurzust, továbbá együttműködik az Osztrák Nemzetvédelmi Akadémiával, mely az EU válságkezeléséről tart – az Egyetem hallgatóit is fogadó – ESDC orientációs kurzust Bécsben.


Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


A LOCKED SHIELDS gyakorlat főpróbája zajlott a HHK-n

    • p3160124
    • p3160115
  • Előző
  • Következő

2017. március 15-16-án voltak, akik munkával emlékeztek meg a forradalom és szabadságharc eseményeiről. Ekkor zajlott ugyanis a tallinni NATO Kibervédelmi Kiválósági Központ (NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence) által szervezett „Locked Shields” kiberbiztonsági gyakorlat főpróbája, ún. „Test Run”-ja, amelyen magyar részről a HVK Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség felkérésére a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai üzemeltető alapszak, negyedéves, informatikai specializáción tanuló honvédtisztjelöltekből és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Crysys Lab szakértőiből álló közös csapat vett részt. Ez a gyakorlat is igazolta, hogy a civil-katonai együttműködés, a felsőoktatási intézmények közötti szakmai kapcsolat ilyen komoly, nemzetközi keretek között folyó megmérettetéseken is megállja a helyét.

A BME Crysys Lab (https://www.crysys.hu/) csapata az utóbbi években több rangos nemzetközi kiberbiztonsági versenyen is eredményesen szerepelt. 2015-ben első helyezést ért el az egyetemek közötti nemzetközi UCSB iCTF versenyen, valamint 2015-ben és 2016-ban is kijutott a DEFCON CTF döntőjére.

A most lefolytatott gyakorlat egy Tallinnban található számítógép hálózaton, egy ún. virtuális gyakorlótéren zajlott, ahol a NKE-BME közös csapatának több mint 120 számítógépet kellett megvédenie különböző támadásokkal szemben. Ez a hálózat többek között elavult operációs rendszereket, rosszul konfigurált informatikai eszközöket és kártékony kódokkal fertőzött számítógépeket is tartalmazott.

Az informatikai ellenerőt alakító „Red Team” a klasszikusnak számító webes támadások mellett légirányításban használt célrendszereket, drónvezérlőket és ipari irányítási rendszereket (ún. SCADA rendszereket) is célba vett.

A támadásokra való felkészülés, a védekezés megtervezése, valamint az incidensekre való gyors reakció komoly kihívást jelentett. A mély informatikai és technikai ismeretek mellett a feladatok priorizálásának képessége, a párhuzamos feladatvégzés, a jó kommunikációkészség, a monotónia tűrés és a csapatmunka nélkülözhetetlen ezen a szakterületen.

A fizikai térben végzett katonai gyakorlatokhoz hasonlóan a Locked Shields-nek is elsődleges célja, hogy a résztvevők a valósághoz minél jobban hasonlító körülmények között tapasztalják meg az éles helyzetekben várható feladataikat. A kibertérben ez egy kontrollált környezetben, a NATO Kiberbiztonsági Kiválósági Központja által előkészített virtuális infrastruktúrán (ún. Cyber Range-n) valósult meg.

A technikai kihívások mellett a gyakorlaton kiemelt figyelmet kapott az üzemeltetők és a döntéshozók közti kommunikáció. A támadásokról a részvevőknek jelentéseket kellett készíteniük, amelyekben a stratégiai szintet is tájékoztatniuk kellett a felfedett kiberbiztonsági incidensekről, azoknak az esetlegesen nemzetbiztonságot érintő lehetséges kihatásairól. A kibertérben kialakult konfliktusoknál is nagy jelentősége van a média megjelenésnek, így az incidenseket követően a résztevőknek nyilatkozniuk kellett a kialakult kiberhelyzetről a média képviselőinek.

Egyetemünk kiemelt kutatási iránya a kiberbiztonság, amelyre ez évben a KÖFOP 2.1.2. projekt támogatásával Ludovika Kiberbiztonsági Kiemelt Kutatóműhely alakult Prof. Dr. Kovács László ezredes vezetésével. Ennek a műhelynek távlati célja a gyakorlatorientált IT biztonsági képzéshez szükséges humán és technikai feltételek kialakítása az NKE kutatóbázisán.

Köszönet a csapattagoknak, a felkészítést és a részvételt biztosító szakértőknek!


Szöveg: Szabó András főhadnagy

Megosztás a Facebook-on


Kiberbiztonság a közszférában

    •  dsc7841 2

Magyarország első alkalommal vett részt abban az európai uniós kampányban, amelyben a kiberbiztonságra hívják fel a tagállamok lakóinak figyelmét. Az Európai Kiberbiztonsági Hónap keretében 22 eseményt tartottak hazánkban, ennek mintegy harmadát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. Az eredményekről sajtótájékoztatón számoltak be a szakemberek.

Ma már életünk szinte minden tevékenysége valamilyen módon kapcsolódik a kibertérhez, ezért nem kerülhetjük el a biztonságos használatával kapcsolatos kérdéseket. Számos olyan új típusú kihívás jelent meg a kibertérben, amelyek rendkívül sebezhetővé teszik a felhasználókat, különösen akkor, ha nem rendelkeznek azokról megfelelő ismeretekkel – hangzott el az NKE Ménesi úti campusán tartott tájékoztatón. Megtudtuk, hogy az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség 2012 óta minden évben megrendezi a nemzetközi tudatosító kampányát, az Európai Kiberbiztonsági Hónapot, amelyhez idén Magyarország is csatlakozott. A magyar kormány még 2013 márciusában fogadta el azt a kormányhatározatot, amely a nemzeti kiberbiztonsági stratégiáról szól. Ennek részeként tavaly októberben alakult meg a Nemzeti Kibervédemi Intézet, amelynek egyik feladata az információvédelem tudatosítása.

A szervezet vezetője, Bencsik Balázs elmondta, hogy 21 szervezet segítette a munkájukat abban, hogy a lehető leghatékonyabban szervezzék meg az idei programsorozatot. A 22 rendezvényből 6 az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Elektronikus Közszolgálati Intézete nevéhez fűződik. Olyan témákkal foglalkoztak a szakemberek, mint például a bankolás biztonsága, az IT-biztonsági képzések, a mobil eszközök kártevői, illetve a gyermekvédelem. Utóbbi kapcsán Bencsik Balázs elmondta, hogy nagyon sikeres rendezvényt tartottak a témában az NKE-n, ahol az online gyermekvédelemmel kapcsolatos stratégiáról is szó volt.

Emellett még több szakmai programnak is helyet adott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelyekről Krasznay Csaba számolt be a sajtótájékoztatón. Az NKE adjunktusa elmondta, hogy az egyetem azért is vett részt ennyire aktívan a kampányban, mert a közszféra minden területe kötődik a kibertérhez. Példaként hozta fel a „Kiberbiztonság a közszférában” című kerekasztal beszélgetést, amelyben az egyes hivatás nemek a közszolgálati életpályamodell részeként a kiberbiztonsággal kapcsolatos aktuális problémákra közösen keresték a választ. Ezen a rendezvényen az érdeklődők megismerhették az NKE-n zajló, a kiberbiztonsággal kapcsolatos kutatásokat és oktatási tevékenységet. „Ebben a hónapban a hallgatóknak számos olyan órát is tartottunk, amelyek közvetlenül a kiberbiztonsággal foglalkoztak”- tette hozzá Krasznay Csaba.

Elhangzott, hogy az Európai Kiberbiztonsági Hónap egyik kiemelt magyarországi rendezvénye a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lassan hagyományosnak tekinthető, a „Tudomány Kapujában” című poszterverseny és kiállítás volt.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Európai Kiberbiztonsági Hónap az NKE-n

    • cyber security

Az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség 2012 óta minden év októberében nemzetközi tudatosító kampányt szervez Európai Kiberbiztonsági Hónap címmel. A kampány célja a kiberbiztonsági tudatosság növelése, valamint a kibertérben megjelenő fenyegetések széles körben történő megismertetése.  Idén a mobil eszközök kártevői, IT biztonsági képzések, a bankolás és a kibertér biztonsága, gyermekek internetes zaklatásával kapcsolatos témák kerülnek a fókuszba.

A Kiberbiztonsági Hónap keretében képzések, tudatosító előadások, konferenciák kerülnek megszervezésre az egész Európai Unióban, amelyhez az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának Elektronikus Közszolgálati Intézete több rendezvénnyel csatlakozott.

A kampány során az alábbi előadásokon vehetnek részt az érdeklődők:

- 2016. szeptember 30. 18:00-18:40, Kutatók éjszakája, Bányász Péter: "Virtuális/valóság - Big Data és a közösségi média napjainkban és a jövőben; NKE ÁKK;

- 2016. október 5. 18:00-19:30, Kiberbiztonság a közszférában; Ludovika, Zrínyi terem;

- 2016. október 10. 16:55-18:30, Kiberbiztonság a közigazgatásban- BA hallgatók számára, Ludovika 226-os terem;

- 2016. október 12., 13:00, A tudomány kapujában poszterverseny és kiállítás, NKE ÁKK;

- 2016. október 26., 15:00-16:45, Az e-azonosítás, e-hitelesítés aktuális kérdései workshop, NKE ÁKK 301-es terem;

- 2016. október 27. 16:00-18:00, Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiája és az információbiztonság szerepe, Ludovika, Hunyadi terem;

- 2016. október 28., 16:00-17:00, Biztonságtudatosság a közszférában - Kutatói összefoglaló, NKE HHK Kazai terem.

Bővebb információ:

- a Kiberbiztonsági Hónapról: https://cybersecuritymonth.eu/

- az NKE rendezvényeiről: https://www.facebook.com/nupscybersec/

Megosztás a Facebook-on