Szűkítés


Kiválasztott Címke

kitüntetés

Minden Címke 524


Jelenleg 9 bejegyzés található kitüntetés cimkével

Rangos állami elismerést kapott az NKE rektorhelyettese

    •  dsc5761 2
    •  dsc5697 2
    •  dsc5703 2
    •  dsc5721 2
    •  dsc5735 2
    •  dsc5747 2
    •  dsc5784 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Kis Norbert rangos elismerésben részesült az állami ünnep alkalmából. Áder János köztársasági elnök, a miniszterelnök előterjesztésére, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét adományozta Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettesének, amelyet ünnepélyes körülmények között ma adott át Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Kis Norbert az NKE létrehozásában végzett, meghatározó jelentőségű, valamint az intézmény sikeres működtetését sokrétű tudásával és szakmai tapasztalatával szolgáló, kimagaslóan eredményes munkája elismeréseként részesült a kitüntetésben.

Az NKE rektorhelyettese 2011-ben miniszteri biztosként koordinálta az egyetem alapításának és létrehozásának folyamatát, vezette azt a tárcaközi munkacsoportot, amely a többi között előkészítette az egyetem megalapításának és átalakulásának részletes szabályait tartalmazó törvényjavaslatot, az NKE-vel kapcsolatos fenntartói jogokra, finanszírozásra, az egyetem irányítására, szervezetére és működésére, valamint az oktatók és a hallgatók jogállására vonatkozó speciális szabályozás tervezetét. Ekkor indult el az a tudatos építkezés, amelynek az eredményei ma már láthatók.

2011-ben a Közszolgálat magazinnak adott interjújában az egyetem hitvallásáról és egyedülállóságáról Kis Norbert úgy fogalmazott: „ A közigazgatás tisztviselői, a rendészet és a honvédelem tisztjei esküt tesznek. A hivatásrendek lényege ebben az esküben sűrűsödik. Az egyetem missziója, hogy olyan utánpótlást képezzen, akik ennek az eskünek a végrehajtására felkészültek. Ezen túl a közszolgálat emberi erőforrásának képzésében, kiválasztásában és tudományos háttér biztosításában kell erős intézményként támogatni a magyar államot. Az intézmény egyediségét és fontosságát ezek a karakterek fogják megadni.”

A kitüntetéshez gratulálunk!


Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kitüntetés, 2016

ÉletHivatás

    • dsc 4014 2
    • prof dr blasko bela
  • Előző
  • Következő

ÉletHivatás


Prof. Dr. Blaskó Béla rendőr vezérőrnagy 34 éve oktatja a büntetőjogot a Rendészettudományi Karon és a jogelőd Rendőrtiszti Főiskolán, ahol főigazgatóként, oktatási dékánhelyettesként, tanszék- és intézetvezetőként is tevékenykedett. A hallgatói tehetséggondozást mindig is fontosnak tartotta, a kezdeményezésére jött létre a Szent György Szakkollégium az intézményben. Kiemelkedő oktatói munkája elismeréseként 2015-ben a Rendészettudományi Kar, majd idén a NKE kiváló oktatója lett.


Hogyan lesz egy repülőgép-technikusból rendőr?

Blaskó Béla: Az Eötvös Loránd Gépipari Technikum légiközlekedés gépészeti szakán szereztem technikusi oklevelet, itt is érettségiztem. A repülőgépész technikusi képesítő vizsga letétele után az osztályunk három munkahelyen kezdett el dolgozni: a tököli repülőgépgyárban, a tököli repülőtéren állomásozó szovjet vadászrepülő ezred magyarországi javítóbázisán, a budaörsi repülőtéren, amely a mezőgazdasági repülés honi központja volt, valamint a MALÉV-nél, ahová én is kerültem. A kötelező két év sorkatonai szolgálatból az itt dolgozó fiataloknak csupán három hónapot kellett letölteniük. Három hónap után felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat, ugyanis azt az ígéretet, amit nekünk, ott kezdő fiataloknak tettek – nevezetesen, hogy kiküldenek az akkor hazánkba érkező TU-134/A típusú repülőgép  féléves kijevi „típustanfolymára” –, nem teljesítették. Itthon maradtam és nem sokkal később bevonultam két évre sorkatonának. Mikor leszereltem, megnősültem és először a SZIM Esztergagépgyárában, majd az ÉLGÉP-nél gépésztechnikusként dolgoztam. 1972-ben megjelent egy újsághirdetés, hogy a BRFK rendőr tiszthelyetteseket keres felvételre 2 800 forint kezdő fizetéssel. Öt éven belül lakáshoz juthattam és továbbtanulási lehetőséget biztosítottak. Nagyjából annyit tudtam a rendőrségről, mint egy átlagember. Vagyis kerüljük el messzire, mert nem sok jó származhat abból, ha a rendőrséggel kapcsolatba kerül valaki. Végül is győzött a hivatástudatom, amelynek kialakulásában a döntő szerepet akkor még a magas fizetés és a lakáshoz jutás belátható időn belüli ígérete játszotta. Természetesen a rendőri hivatásról alkotott képem, az ahhoz való kötődésem idővel jelentős változáson ment át. Kereken negyven évet töltöttem a rendőrség hivatásos állományában, talán ez is érzékelteti, hogy azon szerencsés emberek közé tartozom, akik megtalálták élethivatásukat.

Mit jelent az Ön számára a rendőri hivatás?

B. B. Nekem a rendőri hivatás életpályát adott, megtaláltam benne mindent: örömöt és persze bánatot is egyaránt. Ma az az általános nézet, hogy nyolc-tíz évenként fontos megújulni. Ebben a kérdésben konzervatív vagyok. Szerencsésnek tartom azt az embert, így magamat is, akinek nem kell a foglalkozását váltogatni, hanem élethivatásszerűen végezheti a tevékenységét.

Milyen a jó rendőr?

B. B. Úgy viselkedik, ahogyan a szolgálati szabályzat előírja. Legyen meg a fizikai erőnléte, állóképessége, mert ezek nélkül az elméletileg legfelkészültebb rendőr sem állhatja meg a helyét sokáig. A mai viszonyok között elengedhetetlennek tartom, hogy olyan empatikus készsége legyen, ami a legitim erőszak alkalmazásának privilégiumával felruházott, hatósági jogosultságokat érvényesítő rendőrt a polgárok nézőpontjából emberré teszi.

Több mint három évtizede, egészen pontosan 34 éve oktatja a büntetőjogot. Az oktatási módszerek sokat változtak az idők folyamán?

B. B. Magamon is észreveszem, hogy igen, de különösen a fiatal büntetőjogász generáción látom, hogy van változás.  Jelentős mértékben változtak az oktatás technikai feltételei is, és az oktatók attitűdje is, igazodva az újabb és újabb beérkező fiatalok életszemléletéhez, világlátásához. Az itt végző tiszteknek be kell illeszkedniük egy sajátos szervezeti kultúrába, és ezt a középiskolában nem sajátíthatják el. Érthető módon a civil felsőoktatástól eltérő oktatási módszereknek – persze a kor színvonalának megfelelően – továbbra is helye van a karunkon.

A hallgatók elismerése mindig fontos volt az Ön számára? Egyáltalán milyen a jó tanár?

B. B. Egyértelműen igen a válaszom. Ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül. Talán akkor kell elhagyni a pályát, amikor ez már nem fontos egy oktató számára.  Úgy gondolom, egy jó tanártól a hallgató mindig kérdezhet. Még akkor is, ha azonnal nem tudja a kérdésre megadni a választ.

Amikor a hallgatója voltam, nagyon szerettük a gyakorlati példáit. A mai napig a gyakorlatorientált oktatás pártján van?

B. B. Igen. A mi végzőseinknek nincs „próbaidejük”. Rögtön az élet kellős közepébe csöppennek. Sokan azt gondolják, hogy könnyű a jogászoknak, mert majd a szakvizsga után lehetnek ügyvédek, bírók, ügyészek. A végzett orvos sem operál azonnal. A mi végzőseink pedig rögtön „operálni” fognak.  Csak úgy tudnak helytállni, ha a képzés a lehető leggyakorlatiasabb. Ezzel együtt meg kell kapniuk azt a lehetőséget, hogy ne azonnal dobják őket a mély vízbe.

Mit tudna elmondani az RTK hallgatóiról?

B. B. A karra való jelentkezési adatokból látható, hogy van „merítési bázisunk”.  Akik felvételt nyernek,  jó középiskolai eredményekkel érkeznek.  Többségük bírja a kemény kiképzést, és eleget is tesznek tanulmányi kötelezettségeiknek. A kart elhagyó fiatalok remélhetőleg rátalálnak majd a hozzájuk illő élethivatásra. Azokra a hallgatóinkra, akik nálunk végeznek, joggal lehetünk büszkék. 

A hallgatói tehetséggondozás is szívügye.

B. B. Büszkeséggel tölt el, hogy én kezdeményeztem a Szent György Szakkollégium megalapítását, amelynek ma is elnöke vagyok. A tehetséggondozásnak sok formája létezik. Ide tartozik a TDK-ra felkészülés során végzett hallgatói tevékenység, de az is, hogy az átlagnál többet tenni akaró hallgatók megtalálhassák annak lehetőségét, hogy az elképzeléseiket valóra váltsák.

Az egyenruha viselését mindig is fontosnak tartotta az RTK-n és a jogelőd RTF-en is.

B. B. Ennek egyszerű oka van. A hallgatók formaruhában kötelesek részt venni a foglalkozásokon. Az egyenruházott oktatói állomány is tekintse kötelességének, hogy egyenruhában tartja a foglalkozást, ezzel egyúttal követésre alkalmas mintát nyújtva a fiataloknak. Felháborítónak és egyúttal komoly fegyelemsértésnek tartanám, ha kellő indok hiányában a hivatásos oktató civil ruhában tartana órát a hallgatók számára.

Hogyan emlékszik vissza főigazgatóként és oktatási dékánhelyettesként eltöltött éveire?

B. B. Mindkét beosztásra magam pályáztam, senki nem kényszerített. Így amikor időnként nehezebb napok jöttek, egyedül magamat okolhattam. Összességében úgy érzem, hogy megérte. Óhatatlanul voltak konfliktusaim, de kevés emberben hagytam tüskét, megbántást vezetői tevékenységemmel.

Az új büntetőeljárási törvény megalkotásában tevékenyen részt vesz. Milyen elfoglaltsággal jár ez a munka?

B. B. 2014 őszén kaptam felkérést Trócsányi László miniszter úrtól arra, hogy a Be. kodifikációs munkájában vegyek részt. Heti rendszerességgel ülésezik szakbizottságunk az Igazságügyi Minisztériumban, ahol igyekszünk eleget tenni a kormányzati elvárások alapján meghatározott határidőknek. A munka során úgynevezett problématérképek készültek, amelyeket az üléseken vitattunk meg.  Amíg az egyetértés nem alakult ki a bizottság tagjai között, soha nem léptünk tovább. Úgy vélem, hogy komoly szakmai viták kereszttüzében születhet meg a hazai büntetőeljárást az elkövetkezendő évtizedekben meghatározó jogszabály.

Mire a legbüszkébb a pályája során?

B. B. Arra – és ebben a csillagok kedvező állásának vagy egyszerűen csak a szerencsének is jelentős szerepe volt –, hogy a karon, illetve jogelőd intézményénél a legalacsonyabb beosztástól a legmagasabbig is eljuthattam, és valamennyire sikerült megismernem és jobbá tennem hazánk egyetlen rendvédelmi felsőoktatási intézményét.

Hogyan látja magát Prof. Blaskó Béla tíz év múlva?

B. B. Harminc kilogrammal könnyebbnek. Fiatalokkal ülök majd egy szép Cessnában és olvasgatom a Büntető törvénykönyv legújabb módosítását, és ha kérdésük van, még tudok rá válaszolni.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes


A z interjú teljes terjedelmében a Bonum Publicum áprilisi számában olvasható:
http://uni-nke.hu/uploads/media_items/bonum-aprilis-2016.original.pdf 

Megosztás a Facebook-on


Elismerést kaptak a honvéd tisztjelöltek

    • image 2
    • image 3
    • image1
  • Előző
  • Következő
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatos feladatok ellátása során nyújtott kimagasló helytállásáért Migrációs Válsághelyzet Kezeléséért Szolgálati Jelet vehetett át az MH Ludovika Zászlóalj kétszáz honvéd tisztjelöltje június 8-án, szerdán, Budapesten, a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus alakulóterén.
Molnár Zsolt ezredes, a zászlóalj parancsnoka köszöntőjében elmondta, hogy rendkívül büszke az állományra. „Önök nagyon sokat bizonyítottak mindenhol, ahol a Ludovika Zászlóalj megszólaltatott” – emelte ki. Az elismerések átadását követő zárszavában Zsiga Tamás ezredes a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnök nevében köszönetét fejezte ki azért a munkáért, amit a zászlóalj katonái a migrációs válsághelyzet kezelése során, a határ menti feladatokban elláttak. „Megfelelő motivációval, odaadással és a feladatra koncentrálva hajtották végre a feladataikat” – hangsúlyozta a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség csoportfőnöke.


Forrás: honvedelem.hu
 
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: HHK, kitüntetés, 2016

Ismét díjnyertes a Forum Publicum

    • ziz 8749
    • ziz 8745
  • Előző
  • Következő

A DUE Médiahálózat a Várkert Bazárban megrendezett XXIII. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál keretében adta át az általános- és középskolai, valamint a felsőoktatási sajtóéletben tevékenykedő diákok és hallgatók elismeréseit. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói magazinja, a Forum Publicum - a tavaly elnyert Pro Sperare-díj után - második helyezést ért el az év felsőoktatási hallgatói magazinja kategóriában.


A DUE huszonhatodik alkalommal kiírt Tehetségkutató Diákmédia Pályázatán bármelyik iskolatípus tanulói, szerkesztőségei indulhattak, összesen hét kategóriában. Díjazták az év diákújságíróját, diákrádióját, diák video-újságíróját, diáklapját, diákfotósát, online diákmédiumát és az év mentorát. A diáklap kategóriában, a felsőoktatatási hallgatói magazinok a 2015/16-os tanévben megjelent lapszámaikkal nevezhettek. Az elbírálás során a zsűri elsősorban a lap tartalmát és megjelenését vette figyelembe.

Az NKE hallgatói magazinjának szerkesztősége a sajtófesztiválon a második helyért járó díjat vehette át. Az elismerés átadáskor a zsűri kiemelte a lap profi megjelenését; és a 3D nyomtatástól az aktuális menekültválságon át, az egyetemi hírekig terjedő rendkívül változatos tartalmát. A kategória első helyezettje a Szegedi Tudományegyetem Szte-reo című magazinja, harmadik helyezettje pedig a Debreceni Egyetem hallgatói újsága lett.

A Forum Publicum magazin először 2012 nyarán jelent meg, azóta közel harminc szám, több mint ötvenezer példányban került az olvasók kezébe. A magazin elmúlt négy éve alatt ötvennél is több hallgató írása jelent meg hasábjain. A Forum Publicum 2015-ben két saját díjat is alapított, amellyel - közönségszavazás alapján - a legjobb cikk szerzőjét díjazzák, illetve a magazinért legtöbbet tett hallgató munkáját ismerik el. Tavaly az újság elnyerte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület Pro Sperare- díját, a lap látványos fejlődéséért, illetve azért mert munkatársai a legtöbbet tettek azért, hogy környezetükben és országosan is növekedjen a hallgatói újságírás szerepe.


Fotó: Pozsonyi Zita/DUE

Megosztás a Facebook-on


Nemzeti Minősítést szerzett az Önkéntes Katasztrófavédelmi Szolgálat

    • netre 2
    • dsc 2636
    • csapatzaszlo server1 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Önkéntes Katasztrófavédelmi Szolgálat az NKE Vihar 2016. április 17-18-ai gyakorlat keretében az alapvető vízkárelhárítási tevékenységéért az egyetemek közül elsőként szerezte meg a Nemzeti Minősítést.

A Nemzeti Minősítő Rendszer egy szakmai minimum követelményrendszer, melynek teljesítése jogosítja fel a mentőcsapatokat arra, hogy lezárt kárterületen beavatkozást végezhessenek. Megszerzéséhez szigorú egészségügyi, szakmai és technikai feltételeknek kell megfelelni a csapatoknak, hogy a kutatási, mentési és kárfelszámolási szakfeladatokban részt vehessenek, illetve az elsődleges beavatkozó erők munkáját szakszerűen segíthessék.

Az egyetem önkéntes hallgatóiból szerveződött csapatnak különböző helyzetekben kellett bizonyítaniuk, hogy felkészültek a különböző veszélyhelyzetek kezelésére. A feladatok végrehajtását minősítő bizottság ellenőrizte. Az NKE csapatata bizonyította rátermettségét a vezetés-irányítás támogatásában, valamint a gyakorlati feladatok végrehajtásban.   Szakszerűen, önállóan, szervezetten dolgoztak, hogy ezentúl az ország bármely területén segítséget nyújthassanak a bajbajutottaknak.

2016. május 3-án rendezett Szent Flórián napi ünnepség keretében Varga Ferenc tű. dandártábornok, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójától a minősítésről szóló oklevelet Dr. habil. Endrődi István tű. ezredes, egyetemi docens, tanszékvezető, az Önkéntes Szolgálat parancsnoka vehette át.


Szöveg: Ambrusz József
Fotó: FKI

Megosztás a Facebook-on


Állami elismerés az ÁKK dékánjának

    • kiss gyorgy

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Magyary Zoltán-díjat adományozott Prof. Dr. Kiss György dékánnak, az MTA doktorának.  Az elismerést az új államtudományi képzések kifejlesztése és bevezetése érdekében kifejtett tevékenysége, valamint a közszolgálati jog kutatása és oktatása terén végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként kapta meg az NKE dékánja.  A hagyományoknak megfelelően a díjat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója kapcsán adták át, ezúttal a Várkert Bazárban.

Magyary Zoltán-díjat azok a szakemberek kaphatják meg, akik  a Miniszterelnökség feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületeken, elsősorban a közigazgatás területén kiemelkedő színvonalú szakmai tevékenységet végeznek.


A kitüntetéséhez gratulálunk!

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kitüntetés, ÁKK, 2016

A jó rendőr soha nem hátrál meg

    • 40 eves 1 680 383 s
    • 40 eves 2 680 383 s
    • 40 eves 3 680 383 s
    • 40 eves 4 680 383 s
    • 40 eves 5 680 383 s
    • 40 eves 6 680 383 s
    • 40 eves 7 680 383 s
    • 40 eves 8 680 383 s
    • 40 eves 9 680 383 s
    • 40 eves 10 680 383 s
    • 40 eves 11 680 383 s
    • 40 eves 13 680 383 s
    • 40 eves 14 680 383 s
    • 40 eves 15 680 383 s
  • Előző
  • Következő
„Éppen negyven éve végeztem én is a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán"- kezdte ünnepi gondolatait Dr. habil. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán, aki a rendvédelmi tisztképzés jelenét, jövőjét, valamint az egyetem szervezeti felépítését is bemutatta a jelenlévők számára a Rendészettudományi Karon  az NKE ALUMNI Közösség és az RTF-RTK Baráti Egyesülete 40 éves jubileumi évfolyam-találkozóján, melyet az 1971-1974 és 1972-1975 között, a Rendőrtiszti Főiskolán végzettek számára rendeztek. A rendezvény moderátoraként az esemény főszervezője, az RTF-RTK Baráti Egyesület elnöke, Dr. Kovács Sándor r. ezredes, mesteroktató működött közre. 
 
A dékán külön köszöntötte a tábornoki rendfokozatot elért öregdiákokat is: Prof. Dr. Sárkány István r. vezérőrnagyot, Dr. Mikó István r. dandártábornokot, Kopasz Árpád r. dandártábornokot, Dr. Jónás Endre r. vezérőrnagyot, dr. Huszti Péter r. dandártábornokot és dr. Komáromi István r. dandártábornokot.
 
Dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese az Alumni Közösséget népszerűsítette. Elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a céljait a jogelődök hagyományait ápolva, azok szervezeti értékeit, oktatási és kutatási eredményeit felhasználva kívánja elérni. Ebben a törekvésében jelentős szerepet játszik az Egyetem öregdiákjaival való kapcsolattartás, az Alumni Közösség, amelynek tagjai a múlt értékeit a jelenben folyó munka során összekötik a jövőben elérendő eredményekkel. Az Alumni program célja, hogy összefogja ezt a közösséget és lehetőséget biztosítson a kapcsolattartásra volt alma materükkel illetve azon szűkebb közösség tagjaival, akikkel együtt végezték tanulmányaikat. „Végzett hallgatóink mellett Alumni Közösségünk tagja lehet Egyetemünk korábbi és jelenlegi oktatója, kutatója, alkalmazottja, továbbá négy lezárt félévvel rendelkező hallgatója. Egyetemünk egyik legfontosabb küldetésének tekinti a folyamatos kommunikációt végzettjeinkkel, remélve, hogy ez a kapcsolattartás mindkét fél számára gyümölcsöző lesz”- hangoztatta a rektorhelyettes.
 
Dr. Farkas Johanna PhD., egyetemi adjunktus - akinek édesapja, Farkas László szintén negyven éve végzett az intézményben-, a barátságról szólt Hamvas Béla A láthatatlan történet című művének gondolatait idézve.
 
„Ami a közösséget egybetartja, az a lények fölött levő törvény, és ami a közösséget megalkotja, az a lényekben élő barátság. A barátság egy különleges társulás és a lét semmilyen más formájához nem hasonlító. A közösség a barátsághoz képest nem több vagy kevesebb. A közösség más. Sokak szerint az Én és a Te kapcsolata, egy egzisztenciális kör az egyedüllét és a sokaság között. A közösség tökéletesen és alapvetően más élet, lét és lehetőség. A közösség valóság, csoda és misztérium. Összetartó ereje pedig nem más, mint a barátság. Ami a Barátság házában az emberrel történik, azt semmiféle más kapcsolat helyettesíteni nem tudja, hiszen a barát senkivel sem pótolható. Barátom csak az lehet, akit szabadon választok magamnak. A barát a természet mesterműve: egyedüli lény, akitől nem kívánom, amije van, hanem önmagáért tisztelem”- hangoztatta Farkas Johanna.
 
Kiemelte, hogy Hamvas Béla a férfiközösségeket rendkívül jelentősnek tartotta a társadalom szempontjából. Szerinte a férfi - ahogy ő mondja – szeret összenőni, s hogy ennek fontosságát hangsúlyozza, rituális külsőségeket talál. A lovagok régen kardot cseréltek, és egymásnak titkos fogadalmakat tettek. A szerzetesek és a katonák ma is egyforma ruhát viselnek és betartják az alakiságot. Minden esetben kötelező szabályokat határoznak meg, és ezeknek az elveknek szentelik életüket. A kollektíva szerinte a férfi alkotása. „Hogy ebben mi az öröm és a komolyság, azt minden jelenlévő férfi tudja.”
 
Az adjunktus emlékeztette a jelenlévőket: négy évtizeddel ezelőtt közösséget hoztak létre, barátságokat kötöttek és elkötelezték magukat egy hivatásnak: „A Haza Szolgálatában”, mely a lojalitást, a szolidaritást, az önfeláldozást és az alázatot jelentette. „Ez az, ami Hamvas szerint a férfiközösséget teremti; ez az, ami 40 év után is összekovácsolja a volt évfolyamot és ez az a szellemiség, amit a Rendőrtiszti Főiskola falain belül mindenki érezhet.”
 
A Készenléti Rendőrség zenekarának az előadása, valamint az archív filmek és fotók megtekintése után Dr. Orbán Péter ny. r. altábornagy, Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy, rendőrségi főtanácsos, rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes, Dr. Kacziba Antal ny. r. altábornagy és Dr. Komáromi István ny. r. dandártábornok életútját pódiumbeszélgetés keretében Dr. Tóth Nikolett Ágnes PhD. r. őrnagy, egyetemi adjunktus, a Kar sajtófelelőse mutatta be kérdéseinek segítségével.
 
Orbán altábornagy rövid ideig mezőgazdasági gépészként dolgozott, majd határőr lett, később járőrként folytatta pályáját. Elmondta, hogy azért lett mezőgazdasági gépész, mert nagyon szerette a gépeket. Gyümölcstermesztő és faiskola-kezelő szakmát tanult a középiskolában, Csornán traktorosként dolgozott. Tartalékos tiszti iskolába készült, de előtte határőr sorkatona lett, majd közrendvédelmi járőr, később járőrvezető. Majd a Rendőrtiszti Főiskola igazgatásrendészeti szakán végzett.
 
A rendőrőrsök kialakításában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Úgy véli, aki jó rendőr akar lenni, soha nem hátrál meg, és soha sem keseredik el - ezt tanulta egykori parancsnokától. Szerepet vállalt a vezetőképzés létrehozásában is. Már az 1990-es években megteremtette a lakosság és a rendőrség közötti párbeszédet, a rendőri munkát megpróbálta közel vinni az emberekhez.
 
A körzeti megbízotti szolgálatot a rendőri munka lelkének tekinti, mert megvalósítja a lakossággal való közvetlen kapcsolatot, a párbeszédet az emberekkel, úgy véli, a lakosságtól soha sem szabad elidegenednie a rendőröknek.
 
1998. július 15-től országos rendőrfőkapitány lett, fő feladata a megbomlott közrend- és közbiztonság helyreállítása volt. A négyéves ciklus alatt 630 ezerről 465 ezerre csökkent a bűnügyek száma. Jelentősen visszaestek az autólopások és a betöréses lopások. Elmondása szerint mindezt negyvenezer rendőr áldozatos munkájával érte el. Döntése alapján nettó 50 ezer forint jutalomban részesült, aki ebben az időszakban bűncselekményt derített fel, ez jelentős összeg volt az akkori bruttó  37 ezer forintos őrmesteri fizetéshez képest. Továbbá komplex intézkedéseket rendelt el a rend helyreállítása érdekében.
 
Az altábornagy útravalóként elmondta, hogy a szakmát meg kell tanulni, és aki eredményesen végzi a munkáját, arra előbb-utóbb felfigyelnek a vezetői. Eredménycentrikus világunkban a felsővezetők feladata, hogy mindenkit ösztönözzenek a tanulásra, a tudás iránti vágyra. A siker záloga a csapatmunkában rejlik.
 
Halmosi vezérőrnagy közlekedésépítő üzemmérnökként végzett. A jogi egyetem elvégzése után felsőfokú rendőrszervező szakon szerzett oklevelet. Vadászpilóta szeretett volna lenni, máig nagy szerelme a repülés, sugárhajtású repülőgépet először hat hónap képzés után, három évvel ezelőtt vezethetett. 2007-ben Orbán Pétert követte a főkapitányi székben, Vas megyében, 21 év szolgálati idő elteltével. „Még ezt megelőzően kaptam tőle egy dísztőrt, mely elkísér a pályám során, most is az irodám egyik dísze.”
 
 „A rendőrség bizalmi indexe a tavalyi évben a legmagasabb volt, mint amit eddig valaha mértek. Az illegális migráció során tett intézkedéseinknek hatalmas sajtóvisszhangja lett. A magyar rendőr fegyelmezetten és nagy türelemmel tette a dolgát, az állampolgárok pedig értékelték a munkánkat. A rendőrség nem öncélú szervezet, mi azért dolgozunk, hogy az emberek biztonságban érezzék magunkat”- hangsúlyozta Halmosi Zsolt, aki a közbiztonságot fontos értéknek tartja.
 
A szakmai alázat számára elengedhetetlen ebben a hivatásban és úgy véli, „a rutin öl”. „Ha rutinból végzünk el egy feladatot, olyan hibát is elkövethetünk,  ami a kollégáink életébe is kerülhet. Minden egyes feladatot alázattal kell végrehajtani.”
 
A vezérőrnagy Papp Károly altábornagy, országos rendőrfőkapitány üdvözletét tolmácsolta a jelenlévők számára, majd azt az üzenetet fogalmazta meg a testület tagjai és a leendő rendvédelmi dolgozók számára, hogy tudjanak a szakma mellett élni is. Figyeljenek oda az egészségükre, jegyezzék meg, hogy az ember fején a korona az egészsége, amit senki más nem lát, csak a betegek. „És legyenek türelmesek: a legnagyobb tehetségnek is időre van szüksége, hogy kibontakozzon.”
 
Kacziba altábornagy Cegléden, bűnügyi nyomozóként kezdte a pályáját. Rendkívüli haláleseteket helyszínelt, majd ifjúságvédelemmel foglalkozott. A Rendőrtiszti Főiskola jogelőd intézményében, a Rendőrakadémián tanult egy évig. Élete legboldogabb három évének nevezte az RTF-en eltöltött éveket, ahol barátokra, szellemi társakra lelt. Arra a legbüszkébb, hogy olyan munkatársakkal dolgozott pályája során, akikkel sikereket érhetett el.
 
A bűnmegelőzésre mindig is nagy hangsúlyt fektetett, amely a reneszánszát éli ebben a társadalmi rendben. „Sokkal nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy a bűnt megelőzzük, mint az egyébként jóvátehetetlen bűncselekményeket eredményesen kinyomozzuk. Olyan világrend van kialakulóban, melyben sokkal fontosabb a bűnt megelőzni; az elkövetett bűncselekmény jóvátehetetlen károkat okoz.”
 
„A világ súlyos kihívásokkal néz szembe és nem érzem azt a komolyságot, felelősségérzetet, koncepciózus hozzáállást, amelyre napjainkban szükség lenne. A társadalmi kockázatokkal kapcsolatos előrelátást, ennek kezelését is hiányolom” - fogalmazta meg aggályait az altábornagy.  Nils Christie kriminológust idézte: „A társadalmakat összetartó erkölcsi szövetek időnként oly mértékben lazulhatnak fel, hogy ennek összetartatására már csak a legitim erőhatalom lehet képes.” Elmondása szerint tart tőle, hogy ebbe az irányba haladunk.
 
Komáromi dandártábornok öt évesen két ajándékot kapott karácsonyra és a névnapjára: egy pengetős hangszert, valamint egy katonai várat, melyek végig kísérték, kísérik az életét. Pályája kezdetén dolgozott gyárban villanyszerelőként, majd tervezőmérnökként. Hírszerzést tanult, ahol ő volt a hallgatói évfolyamparancsnok. A Rendőrtiszti Főiskolán másoddiplomásként végzett. A szakdolgozata a közbiztonsági szervek együttműködése az önkormányzatokkal témában, az ORFK különszámában is megjelent. Az egész életpályája a Rendőrséghez kötődött, a közbiztonság megteremtése volt a legfőbb célja. Elmondta, hogy a járőröktől rengeteget tanult. A rendszerváltás után a legfiatalabb rendőrfőkapitányként mindig újítani szeretett volna, sokat kutatott, 32 évesen lett egyetemi doktor főhadnagyként, elmondása szerint rajta kívül csak tábornokokat avattak. 1990-ben 16 számítógép segítségével, kísérleti jelleggel a vezetésével összekötötték az önkormányzati ügyfélszolgálatot a rendőrséggel. A polgárőrség elődjeként létrehozta a Nagytétényi Védegyletet.
 
A sikerének egyik titka, hogy igyekezett jó menedzser is lenni, megkereste azokat, akik a legjobbak a szakmában, így nagyszerű csapatban dolgozhatott. Mindig is fontos volt számára a jó hangulat és a tisztességes munka egységének a megteremtése a szolgálat során. Tudományos kutatóműhelyt hozott létre, mely a gyakorlatot és az elméletet igyekezett egymáshoz közelíteni.
 
Időközben ismert és kedvelt zeneszerző, szövegíró és előadóművész lett, 128 szerzeménnyel büszkélkedhet, a világ legnagyobb szerzőivel dolgozott együtt, érzelmes dalokat írt - többek között - Bodrogi Gyulának és Zámbó Jimmynek is. A tábornoki kinevezése alkalmából is született egy dala. Komáromi tábornok azt üzeni minden rendvédelmi dolgozónak, hogy maradjanak emberek minden körülmények között.
 

Kopasz Árpád ny. r. dandártábornok, az ORFK volt személyügyi vezetője honlapunk olvasói számára elmondta, hogy a Rendőrtiszti Főiskolán az évfolyam által 1971-1974-ben elsajátított rendszer- és komplexitás-elméleti ismeretek manapság már nem elégségesek a szervezetek működéséhez. „Integrált tudásra és saját kiválósági modell szerint szervezett és társadalmilag ellenőrizhető munkavégzésre van szükség.  Tiszta, világos, követhető célok, stratégiai gondolkodás, korszerű, a legújabb és legjobb technikai és technológiai háttér, tervszerűség, a megfelelő kiválasztás és alapozás után önismereti és közösségfejlesztési módszerek alkalmazása, széles körű együttműködés, mestervezető-képzésben való részvétel és a minden oldalról elismert életpálya-modell megvalósítása a cél. Ezek hozhatnak hosszabb távon is fenntartható eredményt és sikereket, mindenekelőtt az emberi léthez nélkülözhetetlen biztonság fenntartásában: a bűnmegelőzésben, valamint a bűnözés elleni következetes fellépésben”- hangsúlyozta a dandártábornok.

 
 
Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, alumni, kitüntetés, 2016

Miniszteri elismerés az NKE vezetőinek

    • img 5360
    • img 6714
  • Előző
  • Következő

A hazai felsőoktatás - különösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem- érdekében magas színvonalú tevékenységéért végzett munkája elismeréséül Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok, oktatási rektorhelyettes és Dr. Horváth József főtitkár a Belügyminisztériumban miniszteri elismerő oklevélben részesült.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kitüntetés, 2015

Rangos elismerés a Katasztrófavédelmi Intézet igazgatójának

    • 20151211 084806 2
    • bleszity janos
    • 20151211 084903 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Tűzoltó Szövetség emlékplakettet adományozott Prof. Dr. Bleszity János ny. tű. altábornagy, az NKE Katasztrófavédelmi Intézet igazgatójának a tűzvédelem és a tűzoltóság nemzetközi kapcsolatai érdekében, több évtizeden át kifejtett kiemelkedő tevékenységéért.

Bleszity János 16 éven át töltötte be a Magyar Tűzoltó Szövetség nemzetközi ügyekért felelős alelnöki posztját, és két alkalommal – összesen 8 évre – választották meg a több mint 5 millió tűzoltót tömörítő Nemzetközi Tűzoltó Szövetség alelnökének, melynek mandátumának lejárta után tiszteletbeli tagja lett. Az Emlékplakettet az Altábornagy úr a Magyar Tűzoltó Szövetség közgyűlésén vette át Dobson Tibor tű. dandártábornoktól, a szövetség elnökétől.

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: kitüntetés, 2015