Szűkítés


Kiválasztott Címke

magyar

Minden Címke 521


Jelenleg 3 bejegyzés található magyar cimkével

A legsikeresebb program a magyar közigazgatásban

    • kiss norbert3

A kormányablak-rendszer felállítása és az ügyintézési kultúra bevezetése a magyar közigazgatás fejlesztésének legsikeresebb és legemblematikusabb programja a rendszerváltás óta - fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem  nemzetközi és továbbképzési rektorhelyettese pénteken Veszprémben, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében megvalósított kormányablak ügyintézői képzés ünnepélyes oklevélátadóján. 

Mindez ugyanakkor csak eszköz, és nem cél –  fogalmazott Prof. Dr. Kis Norbert. A cél az, hogy az ügyintézés minél gördülékenyebb és hatékonyabb legyen, a vállalkozók valós gazdasági tevékenységre fordíthassák idejüket, ne pedig az ügyintézéssel kelljen hosszú perceket eltölteniük. Ezáltal hosszú távon Magyarország versenyképességét is lehet növelni. A 2015 végén az egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal által végzett országos közvélemény-kutatás eredményeiről szólva a rektorhelyettes elmondta: az emberek számára a legfontosabb az ügyintézés minősége és az arra fordított idő csökkentése. A megkérdezettek tízes skálán nyolcasra értékelték a közigazgatással való általános elégedettségüket. Hozzátette: bár az online ügyintézések száma növekvőben van, tízből még mindig hat ember a személyes ügyintézést preferálja. Kis Norbert kiemelte: az eredmények javuló tendenciát mutatnak, ami a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézésnek köszönhető, és visszaigazolja, hogy a tisztviselők képzése meghozza eredményeit. Hozzátette, a következő két évben pedig további jelentős források állnak rendelkezésre a képzésekhez.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a tudós Magyary Zoltánt idézve úgy fogalmazott: minden országos ügy egyének ügyeként jelenik meg a hivatalban. Ezért a 2020-ig tartó közigazgatási és közszolgáltatási stratégia legfontosabb kitétele a szervezeti megújítás mellett a humánerőforrás képzése. A közigazgatásban végzett munka ugyanis, mint mondta, élethosszig tartó tanulást is jelent. Az államtitkár arról is beszélt: jelenleg 270 kormányablak működik országosan, és a jövőben több vasútállomáson is nyílnak újabbak. Kovács Zoltán hangsúlyozta, ma Magyarországon 23 millió ügyből 15 millió már a kormányablakban indul el. Takács Szabolcs, Veszprém megye kormánymegbízottja azt mondta: a kormányablak a kormányhivatal zászlóshajója, ezért kiemelten fontos, hogy jól képzett szakemberként, ügyfélbarát módon fogadják az ügyfeleket az ott dolgozók.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az elmúlt 6 hónapban közel 800 kormányablak ügyintéző felkészítésében működött közre. A statisztikai hivatal eredményei is azt mutatják, hogy a tisztviselők négy éve tartó folyamatos továbbképzése meghozta első eredményeit. A további javuláshoz rendszeres, a tisztviselő egyéni fejlesztési igényeire szabott képzésekre van szükség. Ezt tartalmazza az NKE 2019-ig tartó, minden tisztviselőt érintő továbbképzési programja. Fontos a vezetők képzése is, amely két államtudományi programra épül: az állami tisztviselő vezetők számára kötelező kormányzati tanulmányok képzésre és az államtudományi doktorátust adó mesterszakra, amely 2017 szeptemberében indul először. A tisztviselői képzések és a vezetőképzés felelőse az Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, együttműködésben a kormányhivatalokkal és hazai társegyetemekkel.


Forrás: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Paradigmaváltás történik a magyar filmgyártásban

    • fokep
    •  dsc4202 2
    •  dsc4204 2
    •  dsc4220 2
    •  dsc4226 2
  • Előző
  • Következő

A magyar filmkészítők szerencsés helyzetben vannak, hiszen az európai és különösen az amerikai gyakorlattal szemben nagyon jelentős állami támogatást kapnak az itt készülő filmek - hangzott el az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karon rendezett műhelybeszélgetésen. Muhi András, a nemrég Arany Medve-díjjal jutalmazott „Testről és lélekről” című film producere szakmai kulisszatitkokról is beszélt az érdeklődő hallgatóknak. 

Enyedi Ildikó rendező díjnyertes alkotása azért is kiemelkedő teljesítmény, mert utoljára 42 éve kapta meg hazai film az Arany Medve-díjat. A rendező és Muhi András producer jelenleg számos közönségtalálkozón vesznek részt, mivel számukra nagyon fontosak a nézői visszajelzések. Muhi András elmondta, hogy négy napja látható a film a magyar mozikban és már eddig 14 ezren vásároltak rá belépőjegyet. Ez magyar viszonylatban kiemelkedő teljesítmény, hiszen annak idején még az Oscar-díjas Saul fia sem kezdett ilyen erősen. Elhangzott, hogy ma már nagyon ritka, ha egy film eléri a 100 ezres nézőszámot, mint például a Liza, a rókatündér című alkotás, amelyet 140 ezren tekintettek meg, így az utóbbi évek legnépszerűbb magyar filmje a mozikban.

A Saul fia kapcsán Muhi András hozzátette, hogy az Oscarral is jutalmazott alkotás még a klasszikus rendezői vonalat jelentő Jancsó Miklós-Tarr Béla hatás eredménye, az elmúlt években készült kisfilmek viszont már paradigmaváltást jeleznek. Muhi András szerint ezek az alkotások ugyanis szinte kizárólag az átlagemberekről szólnak és ez a visszajelzések szerint elnyerte a nézők és a szakma tetszését is.

A „Testről és lélekről” című film mindkét főszereplőjének nagyon monotonon telnek a mindennapjai, de éjszakánként ugyanazt álmodják. Számomra ez a legmegragadóbb része a történetnek” - hangsúlyozza a berlini nyertes alkotásról Muhi András. A film producere korábban 20 éven keresztül nagyvállalati jogászként dolgozott, majd a 2000-es években került át a filmszakmába. Mindezzel gyerekkori álma valósult meg, és azóta elég termékeny szakmai életet tudhat magáénak: mintegy 250 hazai és nemzetközi filmben vehetett részt producerként. Enyedi Ildikó mellett olyan neves hazai filmkészítőkkel is dolgozott, mint például Mundruczó Kornél vagy Hajdu Szabolcs.

„A producer a film, mint egy kész termék tulajdonosa, aki egyedüliként látja át teljes mértékben a produkció készítésének minden folyamatát”- teszi hozzá Muhi András. Szerinte ma már az utómunka teszi ki a filmkészítés folyamatának legalább 30 százalékát, de a producernek a film terjesztésében, reklámozásában is nagyon fontos szerepe van. Pénzt viszont csak nagyon kevés film tud igazán hozni a konyhára, hiszen a jelenlegi trend szerint 100-ból 80 film eleve bukásra van ítélve anyagilag. Amíg Amerikában szinte teljes egészében piaci alapon készítik a filmeket a nagy stúdiók, Európában az állami támogatás is szükséges mindehhez. „Ebből a szempontból Magyarországon szerencsés helyzetben vannak az alkotók, hiszen itt akár teljes mértékben átvállalhatja az állam a filmkészítés költségeit”- hangsúlyozza Muhi András. Szerinte ez ugyanakkor nem tekinthető elfecsérelt pénznek, hiszen egy-egy magyar filmsiker nagyon komolyan növeli az ország presztízsét.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Konferencia magyar és olasz alkotmányossági kérdésekről

    • fokep
    •  dsc4151 2
    •  dsc4163 2
    •  dsc4167 2
    •  dsc4171 2
    •  dsc4180 2
  • Előző
  • Következő

December 2-án vette kezdetét a magyar és olasz alkotmányos kérdésekkel és kihívásokkal foglalkozó kétnapos konferencia, amelyre 24 professzor és kutató érkezett, illetve amelyen 13 egyetem képviselteti magát. A rendezvényt Dr. Paczolay Péter, hazánk Rómába delegált nagykövete és Giuseppe Franco Ferrari, a Bocconi University professzora nyitotta meg.

Dr. Paczolay Péter nyitóbeszédében elárulta, hogy a rendezvény dátumának kiválasztásában szerepet játszott az olasz népszavazás időpontja, amelyre december 3-án fog sor kerülni, mivel így a konferencia lehetőséget nyújt a legaktuálisabb kérdések megvitatására is. A nagykövet említette az NKE kezdeményezésére létrejött, a modern olasz állam kihívásairól szóló projektet, melynek a jelen konferencia egyfajta nyitó rendezvénye. Az ötven olasz és magyar kutató bevonásával zajló projekt főként az elmúlt két-három évtized olasz politikai rendszerének kérdéseivel kíván foglalkozni, továbbá az országban zajló belső változásokkal, a pártrendszer és választási rendszer változásaival, illetve a gazdasági világválság és migráció kihívásaival. A nagykövet kihangsúlyozta, hogy Olaszország még mindig az ötödik legjelentősebb kereskedelmi partnere Magyarországnak, ezáltal kiemelve az olasz kapcsolatok, illetve az Olaszországgal összefüggő kutatások fontosságát.

Giuseppe Ferrari köszöntőjében kitért az olasz-magyar alkotmányossági kérdések kutatásának rövid történetére, elárulta, hogy 2011 óta már két alkalommal találkoztak a téma kutatói. Első alkalommal Budapesten értekeztek az alkotmányos változásokról, következő alkalommal pedig Rómában értékelték a két ország alkotmányos rendszerét. Utóbbi alkalommal állapodtak meg arról, hogy következetesebb kutatásokat és találkozókat irányoznak elő. Ferrari szintén említette a közelgő olasz népszavazást, amely fokozza a konferencia témainak aktualitását. A két nap alatt elhangzó előadásokról konferenciakötet is fog készülni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen már elindult egy kezdeményezés „Az olasz állam modernkori kihívásai” elnevezésű kutatóműhely létrehozására, Dr. Paczolay Péter vezetésével. 

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on