Szűkítés


Kiválasztott Címke

migráció

Minden Címke 525


Jelenleg 3 bejegyzés található migráció cimkével

Állam és egyház szerepe a migráció kezelésében

    • dsc 1821 2
    • dsc 1602 2
    • dsc 1622 2
    • dsc 1662 2
    • dsc 1669 2
    • dsc 1690 2
    • dsc 1709 2
    • dsc 1726 2
    • dsc 1757 2
    • dsc 1786 2
    • dsc 1799 2
    • dsc 1842 2
  • Előző
  • Következő

A tömeges migráció új kihívások elé állítja az állami szereplőket és a történelmi egyházakat is - hangzott el azon a nemzetközi konferencián, amelyen a bevándorlás vallási és etikai hatásait elemezték szakemberek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Keresve sem lehet aktuálisabb témát találni egy tudományos rendezvénynek, mint a tömeges illegális bevándorlás kérdése”- ezzel a gondolattal kezdte a konferenciát megnyitó beszédét Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora hangsúlyozta, hogy a probléma tudományos igényű vizsgálata sem egyszerű feladat, ráadásul mindezt az idő szorításában kell megtenni. „Az egyetemen sem csak elméleti kérdésként tekintünk a témára”- utalt a honvédtisztjelölt hallgatóknak az ideiglenes biztonsági határzár működtetésében való részvételére Patyi András. A rektor szerint fontos kérdés, hogy a nyugati társadalom hogyan tud reagálni a migráció különböző, így például a vallási dimenzióira.

„Egy bibliai méretű kivándorlást figyelhetünk meg a közel-kelet irányából, aminek egyik fő oka, hogy ezen országok egy részében nincsenek meg a béke feltételei” - mondta ünnepi beszédében Fernando Filoni bíboros. A katolikus egyházon belül a missziós tevékenységet irányító Népek Evangelizációjának Kongregációját vezető egyházi méltóság szerint azért jönnek elsősorban Európába a migránsok, mert itt biztosítottnak látják a szabadságot és a békét. A bíboros azt tapasztalta a közel-keleti térségében végzett munkája során is, hogy a befogadó szabad nyugat ígérete ellenállhatatlanná vált az ott élők számára. „A szabadsághoz és a békéhez való jogot pedig senkitől nem tagadhatjuk meg” – hangsúlyozta Fernando Filoni. A prefektus szerint a békét nem lehet csupán egy gondolat és társadalmi létforma alapján elérni, ezért a sokféleséget nem szabad elutasítani. A vallási és kulturális sokszínűségre Magyarországot hozta fel jó példának, ahol demokrácia és béke van.  A bíboros szólt az „Egyház Irakban” címmel nemrégiben megjelent könyvéről is, amelyben felvázolja az iraki keresztény egyház történetét, fejlődését, migrációs tevékenységét. Fernando Filoni öt évig apostoli nuncius volt Irakban az öbölháború idején, és Ferenc pápa két alkalommal is elküldte a térségbe, hogy látogassa meg a menekülteket. Személyes tapasztalata szerint az iraki keresztények ma már elenyésző kisebbséget alkotnak és az Iszlám Állam által folyamatos üldözésnek vannak kitéve. Amíg 100 évvel ezelőtt Irak lakosságának még 15 százaléka keresztény volt, addig ma már csak néhány százalék tartozik ehhez a vallási felekezethez. „Ha ezt a közösséget elveszítjük, mi magunk is szegényebbek leszünk”- hangsúlyozta a bíboros.

„Az 56-os magyar menekültek helyzetét nem lehet egy kalap alá venni a jelenlegi migránsokkal, akik közül sokan nem működnek együtt a hatóságokkal és vannak közöttük potenciális terroristák is”- mondta beszédében Simicskó István. A honvédelmi miniszter szerint a NATO tagjaként Magyarország alapvetően biztonságban van, de a terrorizmus újfajta kihívás elé állítja hazánkat is. A honvédelmi tárca vezetője úgy látja, hogy a katonaságnak is van szerepe a terrorizmus elleni küzdelemben, ilyen úgynevezett különleges műveleti egységekkel a magyar honvédség is rendelkezik. Simicskó István beszédében többször is hangsúlyozta, hogy Európa nem készült fel a tömeges migráció kezelésére. A miniszter szólt arról is, hogy a terrorveszély gyors reagálást igényel az állam részéről, ezért szükség van a jelenlegi törvényi szabályozás megváltoztatására. „A kormánynak meg kell kapnia azokat a jogosítványokat, amelyekkel gyorsan tud intézkedni terrorveszély esetén”- mondta Simicskó István. A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a kormány bármikor is vissza akarna élni ezzel a lehetőséggel.  

„Magyarországnak a schengeni uniós külső határokat is védenie kell, ennek pedig hazánk teljes mértékben megfelelt”- szólt a rendészeti szervek feladatai kapcsán Pogácsás Tibor. A Belügyminisztérium államtitkára szerint az ideiglenes biztonsági határzár építése miatt Magyarország sok bírálatot kapott külföldről, ma pedig már ehhez hasonló lépéseket fontolgat több uniós tagország is. Beszédében hangsúlyozta azt is, hogy hazánk nem zárta le a határait, hanem a zöld határokat tartja jóval szigorúbb ellenőrzés alatt. Szerinte erre azért is volt szükség, mert az Európai Unió nem rendelkezik hatékony határvédelmi rendszerrel, pedig hosszabb távon ez jelenthet igazi megoldást a tömeges migráció megállítására. A kvótarendszer kapcsán megjegyezte, hogy Magyarország számára az elfogadhatatlan, hiszen minden uniós tagállamnak magának kell eldönteni, hogy milyen mértékben és kultúrkörből fogad be embereket saját országába.

A két szekcióban megrendezett konferencián olyan fontos témákról is szó volt, mint például a katolikus és protestáns egyházak menekültek gondozásával kapcsolatos szerepe, a bevándorlók etnikai összetétele, a muszlim közösségek szerepe a bevándorlók integrációjában, valamint a migráció nemzetbiztonsági szempontjai.

A témáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin márciusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Konferencia a migráció vallási és etnikai hatásairól

    • untitled 1

A menekültkérdés etnikai és vallási dimenzióit, az állami szereplők és az egyes vallási közösségek véleményét, intézkedéseit járja körül az a nemzetközi konferencia, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartanak, február 17-én. A hallgatói fórummal egybekötött eseményen a tervek szerint részt vesz Erdő Péter bíboros és Simicskó István honvédelmi miniszter is.

A bevándorlás és a menekültkérdés nem új jelenség, hiszen a történelem folyamán mind az európai nemzetállamok, mind a vallási közösségek szembesültek azzal, hogy az újonnan érkezett tömegeknek szociális ellátást, vallási, lelkipásztori segítséget és az integrációhoz szükséges alapokat kell biztosítani. A legújabb kori menekülthullám azonban új kihívások elé állítja mind az állami szereplőket, mind a történelmi egyházakat. A február 17-i konferencia a menekülteket kibocsátó országok szempontjából azt vizsgálja, hogy milyen hatással voltak az egyes válságkezelő politikai és katonai műveletek az érzékeny vallási status quo-ra, különösen a Közel-kelet és Afrika egyes országaiban. A befogadó országok esetében pedig azt járja körül a tudományos tanácskozás, hogy a lelkipásztori és a humanitárius segítségnyújtás milyen feladatok elé állítja az állami és az egyházi intézményeket, illetve adott esetben a bevándorlók vallási hovatartozása hogyan befolyásolja a befogadó területek vallási és etnikai arányát.  

A konferencia szervezői honlapunk érdeklődésére elmondták, hogy szeretnék segíteni a vallások képviselőinek a párbeszéd kialakításban, a jogalkotónak és a jogalkalmazónak pedig a vallás és a lelkiismeret szabad gyakorlása és a vallási szélsőségek térnyerése közötti különbségtétel kialakításában.

 Részletes program és regisztráció:

http://uni-nke.hu/esemenyek/2016/02/17/a-bevandorlas-vallasi-es-etnikai-hatasai-az-europai-tarsadalmakra

Megosztás a Facebook-on


Azonosítani kell a közös pontokat és meg kell érteni a különbségeket

    • dsc 0009 2
    • dsc 0029 2
    • dsc 0034 2
    • dsc 9954 2
    • dsc 9976 2
    • dsc 9979 2
  • Előző
  • Következő

Multikulturalizmus válság? Miféle válság? címmel rendezett tudományos konferenciát a Molnár Tamás Kutató Központ 2016. február 5-én. A konferencia apropóját Molnár Attila Károly, a kutató központ igazgatója úgy foglalta össze: be kell látnunk, hogy a mai kor egy poszt-multikulturalista kor, így eljutottunk arra a pontra, hogy kötelező arról elmélkednünk, hogyan lehet tovább menedzselni a társadalmakat. Ésszerű határokat állítunk fel egy közös cél érdekében, vagy a teljes liberalizmus jegyében a békés egymás mellett élés ideológiája mentén megengedő politikát folytatunk?

Szilvay Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusz hallgatója, a „Túlérzékenység kultusza” c. előadásában rámutatott, Saussure óta tudjuk, minden csak a nyelvi szerkezeteken, és a bennük tükröződő hatalmi struktúrákon keresztül ismerhető meg. Kiemelt szerep jut tehát a nyelvi megnyilvánulások vizsgálatának, egyúttal észre kell vennünk itt is a dichotómiát: a szólásszabadság elve merőben szembe helyezkedik a sértésmentességhez való joggal, vagyis valamelyiknek óhatatlanul sérülnie kell. Noha az angolszász kultúrában gyökerező PC mozgalom látszólag megoldás lehet a problémára nézve, annak túlhajszolása egy konfliktuskerülő kultúra kialakításához vezethet, amely nem a legcélravezetőbb a társadalmak fejlődése érdekében. Felmerült az a kérdés is, hogy vajon az egyetemeken hirdetett „safe space” és „trigger warning” hozzáállás nem épp magát a tudományos fejlődést kezdi-e ki hosszútávon?

A multikulturalizmus az identitás töredezettségének politikai következményeit kívánja megoldani – fogalmazott a második előadó, Ungár Péter. Véleménye szerint a kisebbségekkel való együttélés európai módja mára megbukott, hiszen a tolerancián alapuló diverzitás nem mozgatta előre a demokratikus folyamatokat. Az olyan kérdéseket vizsgálva, mint hogy a multikulturalizmus vajon növelte-e az állampolgári részvételt, vagy csökkentette-e a munkahelyi egyenlőtlenségeket, arra a belátásra kell jutnunk, hogy az integrációnak igenis jobb, ha iránya van: a kisebbségeknek be kell olvadniuk a többségi társadalomba, csakis az lehet előremutató.

Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet munkatársa, az integrációs kérdés biztonságpolitikai aspektusairól beszélt. Úgy fogalmazott, az integráció kölcsönös kötelezettségekkel jár mindkét fél számára, a folyamat sikere pedig függ a rendelkezésre álló időtől, az anyagi forrásoktól, illetve a kellő szakértelemtől. Nem lehet elég azonban mindezek biztosítása, hiszen szükség van önmagunk és a másik fél átfogó ismeretére is. Kierkegaard arra figyelmeztetett, ahhoz, hogy megértsünk valakit, meg kell értenünk, hogy ő honnan jött, minden más csupán arrogancia.

Navracsics Tibor európai uniós biztos, reflektálva a korábban elhangzottakra, a konferencia utolsó előadójaként elmondta, számára a multikulturalizmus nem pozitív, de nem is negatív érték, hanem "egy szükségszerű együttélési forma, amivel ha akarunk valamit kezdeni, akkor ahelyett, hogy doktrínává fejlesztjük, inkább a problémáit és előnyeit kell néznünk". Hangsúlyozta: az interkulturális párbeszéd célja az, hogy megismerjük egymást, a másik múltját, szimbólumait, érzékenységét, ugyanakkor ez "nem kell, hogy elvezessen minket egy politikai hiperkorrektséghez", a cél pedig az, hogy azonosítsuk a közös pontokat és megértsük a különbségeket. Navracsics Tibor közölte, a bevándorlási hullám miatt ma nagyobb számban jelentkeznek a kulturális ütközések, ezért "jobban oda kell figyelnünk azokra a lépésekre, amelyek biztosítani tudják a társadalom integritását, stabilitását". Ugyanakkor kérdésként vetette fel, hogy a problémát a menekültek és migránsok "idejövetele és újszerűsége" okozza, vagy pedig "a mi identitásbeli bizonytalanságunk". 

Megosztás a Facebook-on