Szűkítés


Kiválasztott Címke

november

Minden Címke 561


Jelenleg 54 bejegyzés található november cimkével

Forrásponton az iszlám világ

    • Szabadegyetem
    • dsc 4617
    • dsc 4624
    • dsc 4637
    • dsc 4661
    • dsc 4629
  • Előző
  • Következő

Az „arab tavasz” eseményeiről és az Iszlám Állam működéséről is beszélt a Ludovika Szabadegyetemen tartott előadásában Dr. N. Rózsa Erzsébet. A november 25-i rendezvényen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézetének egyetemi docense hangsúlyozta, hogy az arabság szervesen összekötődik az iszlámmal.  Ennek a legfontosabb eleme, amely vallási szempontból is legitimálja ezt a kapcsolatot, hogy a muszlimok hite szerint Allah a Koránt a legtisztább arab nyelven hirdette ki, ezért az arabság és az iszlám kapcsolatát soha nem lehet megtörni, azok története összefonódik. Nemcsak az arabságot köti össze a nyelv, a kultúra és a közös történelem, hanem bizonyos fokig a térségben élő többi népet, etnikai és vallási csoportot is összekapcsolja. Ezzel megteremti azt a civilizációs közeget, amelyben ezek a népcsoportok élnek, függetlenül attól, hogy arabok, muszlimok, vagy más vallásúak. Ők ugyanis ebben a környezetben szocializálódtak és éltek évszázadokon keresztül.

Két nagyon komoly külső hatás érte ezt a térséget: az egyik az európai modernizáció, a másik a globalizáció. A térségnek a globalizációra adott válasza a saját értékek felerősödése: megjelenik az arab nacionalizmus, tehát a hatás-ellenhatás elve érvényesül.   

Az „arab tavasszal” kapcsolatban N. Rózsa Erzsébet elmondta, hogy 2010 decemberében Tunéziában volt az első megmozdulás, amely spontán népi kezdeményezésre indult. Ez történt Egyiptomban is, ahol az emberek azért vonultak az utcára, hogy követeljék a vezetők lemondását és igazi demokrácia jöjjön létre. A huszonkét arab ország közül összesen hat államban zajlott le az „arab tavasz”. Tunéziában, Egyiptomban és Jemenben sikerült eltávolítani a vezetőket a hatalomból, Bahreinben leverték a forradalmat, Szíriában és Líbiában pedig polgárháború alakult ki. A nemzeti identitás volt a központi elem ezeknél a mozgalmaknál: nincsenek vallási jelszavak, hanem mindenki a saját nemzeti zászlója alatt vonult ki tüntetni. Az eseménysorozat rámutatott arra, hogy az arab világ is nemzetállamokból áll.

Az Iszlám Állammal, mint jelenséggel kapcsolatban N. Rózsa Erzsébet elmondta: megjelent egy radikális szervezet, amely a kalifátus kikiáltását tűzte zászlajára. A muszlimok számára ez sokkal több valamiféle államiságnál, vagy kormányzásnál, hiszen mindazoknak a hagyományoknak az összességét  jelenti a kalifátus, amelyeket Mohamed próféta hagyott rájuk. Még nem tudható, hogy hova vezet az Iszlám Állam (angolul ISIS) által képviselt jelenség, de az Arab-félszigeten futótűzként terjed N. Rózsa Erzsébet szerint. Az Iszlám Állam mögött megjelentek a katonai stratégák, akik Szaddam Huszein volt katonai vezetői. Az előadó úgy véli, hogy jelenleg csak feltartóztatni lehet az Iszlám Államot, de megszüntetni nem.

A Ludovika Szabadegyetem következő előadása 2014. december 2-án, 18.00 órától lesz a Ludovika Főépületben. Dr. Vizi Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi és Európai Jogi Tanszékének egyetemi docense az Európában újra felerősödő autonómia törekvésekről beszél majd az érdeklődőknek.


Fölszállott a páva szatmári módra

    • Páva
    • dsc 4894 2
    • dsc 4930 2
    • dsc 5003 2
    • dsc 5006 2
    • dsc 5095 2
    • dsc 5112 2
    • dsc 5221 2
    • dsc 5270 2
    • dsc 5283 2
    • dsc 5364 2
  • Előző
  • Következő

Tovább folytatódott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a közmédia közös népzenei és néptánc programsorozata a Ludovika Főépület Zsibongójában. A nagy sikert aratott nyitó rendezvény után - amely a kalotaszegi hagyományokból adott ízelítőt - ezúttal a szatmári tájegység mutatkozott be.

Az eseményen Diószegi László történész-koreográfus, a Fölszállott a Páva tehetségkutató műsor zsűritagja a szatmári térség gazdag népzenei és néptánc jellegzetességeit mutatta be a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes és zenekara közreműködésével.

A történész a Felső-Tisza-vidékéről tartott rendhagyó néprajzórán elmondta, hogy ez a tájegység kívül esett a török hódoltsági területeken, ezért a népi kultúra itt nagyon változatos és gazdag, hiszen a törököknek így nem volt befolyása az itt élők kultúrájára. A koreográfus hozzáfűzte, hogy a kulturális sokszínűséghez hozzájárul az is, hogy sokféle etnikum él a területen: a magyaron kívül szlovák, ruszin és cigány. Az előadáson elhangzott az is, hogy a kuruc mozgalomnak és a reformkori nemességnek a gócpontja is volt ez a terület, innen ered az úgynevezett verbunk kultúra. Diószegi Lászlótól megtudhattuk, hogy a verbunk tánc neve a 18. század közepétől ismert úgynevezett táncos katonatoborzás német kifejezéséből, a werben, vagyis toborozni szóból ered. 

Az érdeklődők a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes jóvoltából ízelítőt kaphattak a nagyecsedi magyar verbunkból, a kiskállói oláhosból, és a XVIII-XIX. századi csárdákban, a parasztok által táncolt csárdásból. Utóbbiból Szatmárban három féle is van: a lassú, a csendes és a gyors csárdás. A pusztákon élő pásztorok tánckultúrájába is beavatták a résztvevőket a táncosok, akik úgynevezett botolót táncoltak, amely a középkorból eredő botos tánc.

A valódi cigánytánc is szerepet kapott az eseményen, ahol gitárral, kannával, kanállal, illetve a jellegzetes, eredeti szájbőgőzéssel kísérték a cigányzenészek a táncosokat.

A nagysikerű rendezvény házigazdája ezúttal is Berecz István volt, aki betartotta azt az ígéretét, hogy a tánc ezúttal nagyobb szerepet kap majd a műsorban. Az esemény végén táncházba invitálták a szervezők a jelenlévőket, akik elsajátíthattak néhány alaplépést a tájegység táncaiból.

 Az idei tanévben még öt alkalommal rendezik meg a Kárpát-medence egy-egy jellegzetes tájegységének kultúráját bemutató programsorozatot a Fölszállott a Páva című műsor ifjú tehetségeinek közreműködésével. Legközelebb december 11-én, csütörtökön fél héttől a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes és zenekaruk lesz a vendég, akik az erdélyi Mezőséget mutatják be az érdeklődőknek. 

Cimkék: november, program, 2014

Drónok és robotok segítik a katonák munkáját

    • dsc 0435
    • dsc 0486
    • dsc 0539
    • dsc 0809
  • Előző
  • Következő

Gumikatapult segítségével száll fel, saját maga által felfújt légzsákra érkezik az a kisméretű, távirányítható repülőgép, melyet 2009 óta a Magyar Honvédség is használ a felderítésben - hangzott el a Robothadviselés 2014. című tudományos konferencián, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán rendeztek, november 27-én.

Az Izraelből származó, Skylark I-LE mini elnevezésű UAV rendszer hazai csatasorba állításánál jelenlévő Dobre Gábor százados elmondta: ezek a kisrepülők a hazai viszonyok között mintegy 15 kilométer hatótávolságban használhatóak, zászlóalji szinten tagozódnak be a hadsereg munkájába. A rendszer igen nagy előnye, hogy legószerűen rakhatóak össze a darabjai, így egy-egy elem sérülésénél a hiba gyorsan orvosolható. A kisméretű drón alkalmas álló és mozgó célpontok megfigyelésére, utak átfésülésére, de be lehet vele nézni egy domb mögé is, ha csak erre van szükség a hadműveletek során.

Felderítést végezni persze - tette hozzá a százados -, több módon is lehet, például hagyományos, ember által vezetett repülőgéppel. Csakhogy nem mindegy, mennyibe kerül a dolog és egy drón az álcázás szempontjából is előnyösebb. A százados a kiképzéssel kapcsolatos tapasztalatairól elmondta: bár az izraeli cég megtanította a magyar katonáknak az eszköz használatát, a gyakorlatban kiderült, a gyalogságnál hiányzó repülési ismeretek híján nehézségek támadhatnak. Aerodinamika, meteorológia, repülési szabályok, navigáció - a magyar katonákat ezekben a tárgyakban is fel kellett készíteni a pilóta nélküli repülőgépes felderítésre. A magyarok szimulátoros modult is beépítettek a képzési programba.

Magyarországon nincsenek nagy szélsőségek sem az időjárás, sem a domborzat tekintetében. Nem így Afganisztánban, ahol 2010-től kezdve másfél éven át szintén használták a magyar katonák a rendszert. A hazaiaktól jócskán eltérő viszonyok között az egyenruhásoknak újra kellett gondolniuk az üzemeltetést. Afganisztánban összesen 140 felderítési célú repülésre került sor.

A százados hangsúlyozta: a képek elemzése legalább olyan fontos, mint elkészítésük. Egy, a laikusnak semmit sem mondó légi felvételből a jól képzett szakértő számos következtetést képes levonni. Például ha egy éjszakai, infrakamerával készített felvételen az látszik, hogy a kifutópálya egy bizonyos része hidegebb a többinél, a szakértő azonnal tudja: ott nappal repülőgép állhatott, ezért nem melegedett fel a talaj.

Dobre Gábor azt szeretné, ha hazánkban is sikerülne felállítani egy képelemző központot. A hadseregen kívül ugyanis számtalan területen használhatóak ezek az eszközök, például a vadgazdálkodásnál, a közműszolgáltatók esetében, illetve a rendészeti, katasztrófavédelmi szférában.

 A 3D-s nyomtatás forradalmasította a modellezést a robotika területén is - erről már Dr. habil. Molnár András, az Óbudai Egyetem dékánja beszélt a konferencián. Míg régebben, ha a szakemberek ki szerettek volna próbálni egy eszközt vagy alkatrészt, költséges volt annak legyártatása, esetleg meg kellett elégedni a műszaki rajzokból levonható következtetésekkel, a 3D nyomtatók használatával egyszerűen, olcsón kivitelezhető a próba. Ha korrekcióra van szükség, új mintapéldányt lehet nyomtatni.

A konferencián a szakember megmutatta azt a kisméretű lánctalpas robotot, melyet 3D nyomtatással készítettek, persze a villanymotor és az akkumulátor kivételével. A távvezérléssel irányítható lánctalpason kamera is található, ennek segítségével olyan helyekre is benézhet a felhasználó, ahová máshogy nem juthatna el.

Molnár Andrásék drónokat is nyomtattak már, ezek egyikét a november 27-i konferencián szintén bemutatták. A dühös szúnyograjra emlékeztető hangú, tenyérnyi repülő eszköz visz magával kamerát is, a képet valós időben közvetíti gazdájának. A szakember elmondta: míg korábban egy-egy berendezés esetében az alkatrész önmagában is nagy értéket képviselt, a műanyagot vagy fémet használó 3D nyomtatásnak köszönhetően ma már inkább a háttérben lévő mérnöki munka az értékes, a tárgyak ugyanis bármikor újragyárthatóak.

A tanácskozáson Dr. habil. Ványa László ezredes, a Katonai Üzemeltető Intézet igazgatója többször emlékeztetett: ami tizenöt éve még a fantázia birodalmába tartozott, az ma már a mindennapok része.


Merre tart az Unió?

    • dsc 3529
    • dsc 3527
    • dsc 3525
    • dsc 3508
  • Előző
  • Következő

A Ludovika Szabadegyetem november 18-i előadásán Dr. Marján Attila, habilitált egyetemi docens, az NKE Nemzetközi Intézet Nemzetközi Jogi és Európai Jogi Tanszékének vezetője „Merre tart az Unió?” címmel tartott előadást.

Marján Attila felidézte azt, hogy milyen körülmények között jött létre az európai integráció. Kiemelte, hogy 1953-ban már megszületett az az elgondolás, miszerint létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat: egy európai politikai vagy védelmi uniót. Ez az eredeti elképzelés végül lekerült a napirendről. Amit mi Európai Uniónak hívunk, az gyakorlatilag nem más, mint egy történelmi béke. Ki kellett találni valamit azért, hogy egy asztalhoz ültessék Németországot, Franciaországot és a többi országot azért, hogy még a lehetősége se legyen meg annak, hogy újra ellenségeskedés alakuljon ki az előbb említett államok között. Marján Attila hozzáfűzte: „Az előzőekhez képest végül jött egy borzasztóan unalmas gazdasági integráció.”

Az előadó a többi között kiemelte: ahhoz, hogy választ kapjunk arra kérdésre, hogy merre tart az Unió, előbb tisztáznunk kell azt, hogy mi is a EU lényege és egyáltalán mire jó ez a szervezet. Marján Attila megjegyezte, hogy nem lehet tudni azt, hogy az integráció metaforikus értelemben fiú-e vagy lány: vagyis nemzetek laza szövetsége-e, vagy pedig egyfajta törekvés egy politikai integrációra, egy közös európai államra. A tanszékvezető szerint az EU jelenleg az előbbi két megállapítás között lebeg, vagyis egyre inkább a föderalizmus felé halad.

Beszélt arról is a tanszékvezető, hogy az Európai Bizottság az, amely meghatározó az EU működésében és a kezében tartja a gyeplőt, de szerinte ez jelenleg csak látszólagos, mert a szervezet régen volt olyan gyenge, mint most.

Az EU jövőjével kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy lehet-e ennyi országot, ennyi különböző ambícióval vagy eurovízióval egyben tartani? Elképzelhető, hogy az Unióban lesz egy élcsapat, amely koordinációban, szabályozásban, kohézióban előreszalad. Előtérbe kerülnek majd olyan fontos kérdések az integráción belül, mint az adóharmonizáció, a nyugdíjrendszer harmonizációja, a társadalombiztosítás kérdése, amire a tagországok közül nagyon sokan nem lesznek képesek, illetve hajlandók. Marján Attila hangsúlyozta, hogy a mostani brüsszeli kormányzati ciklusban az előbb említett kérdések napirendre kerülnek és véleménye szerint egy úgynevezett eurozóna parlamentet is létre lehetne hozni.

A tíz éve csatlakozott közép-kelet-európai országokkal kapcsolatban elmondható, hogy messze nem egységes az európapolitikájuk. A lengyeleket említette példaként Marjai Attila, akik szerinte látványosan távolodnak el a Visegrádi Négyektől, amelynek Lengyelországon kívül Magyarország, Szlovákia és Csehország a tagja. A lengyelek felmérték azt, hogy a németeknek úgymond barátra van szükségük, ugyanis nem tudják vagy nem akarják az EU jövőjét egymaguk meghatározni.


Rendészeti szakmai műhely alakult a Ludovikán

    • rvm3
    • rvm
    • rvm2
  • Előző
  • Következő

Megtartotta alakuló ülést november 27-én a Rendészeti Vezetéselméleti és Vezetéstámogató Műhely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében rendezett tanácskozáson a tizenhét meghívott szakember között helyet kapott megyei rendőrfőkapitány, városi rendőrkapitány, egyetemi professzor, valamint a végrehajtó szolgálat képviselői. Az ülést megtisztelte jelenlétével az Egyetem Fenntartói Testületének ügyvivője, Dr. Janza Frigyes ny. vezérőrnagy is.

A műhelyt azért hozták létre, hogy ajánlások megfogalmazásával, gyakorlatorientált tanácsokkal használható, kézzelfogható segítséget nyújtson a rendőrségen felső-, közép-, és alsó szinten szolgálatot teljesítő vezetők számára. A testület első kutatási területként a rendőrség központi, területi és helyi szerveinél a vezetés rendszerét és az információ-áramlás hatékonyságát fogja vizsgálni. A műhely személyi összetétele jó lehetőséget ad arra, hogy egyaránt hasznosítsa az Egyetemen összegyűjtött jelentős vezetéselméleti tudásanyagot, valamint a végrehajtásban szolgáló szakemberek, vezetők napi tapasztalatait.

Ez lehet a garancia arra, hogy a szakmai műhely kézzelfogható, probléma-centrikus, ugyanakkor elméletileg megalapozott módon járuljon hozzá a rendőrség vezetési gyakorlatának fejlesztéséhez. 


Állami modernizáció és államreform

    • dsc 4726
    • dsc 4708
    • dsc 4730
    • dsc 4791
    • dsc 4742
    • dsc 4765
    • dsc 4777
  • Előző
  • Következő

Az École Nationale d’ Administration (ENA), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és magyarországi Francia Nagykövetség közös szervezésében rendeztek konferenciát az NKE Ludovika Főépületében „Állami modernizáció és államreform” címmel.

Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az ENA az NKE egyik legfontosabb nemzetközi partnere, az elmúlt években több nagy projektben dolgozott együtt a két intézmény. A rektorhelyettes kiemelte, hogy az egyetem számos színvonalas konferenciát rendezett az ENA-val közösen a közigazgatás reformjával kapcsolatban és több kiemelkedő európai projektben is együttműködik a két intézmény. Kis Norbert elmondta, hogy néhány hete alakult meg Párizsban az OECD égisze alatt a kormányzati iskolák globális szövetsége, amelyben Franciaországot az ENA, Magyarországot pedig az NKE képviseli. A rektorhelyettes hozzáfűzte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az elmúlt néhány évben alkotó szereplője és alakítója volt a magyar államreformnak.

Sylvette Tourmente, a Francia Intézet Tudományos Műszaki és Egyetemközi Együttműködési attaséja beszédében emlékeztetett arra, hogy a magyar és a francia intézmények között már régóta gyümölcsöző kapcsolat van. Nagy hangsúlyt fektet az intézetük arra, hogy a francia és magyar egyetemek, illetve kutatók között minél szorosabb, és minél hosszabb távú együttműködés jöjjön létre. Az attasé kiemelte, hogy az ENA-nak fontos szerepe van a magas állami tisztviselők képzésében, amelyen nemcsak francia, hanem külföldi hallgatók is részt vesznek.  Sylvette Tourmente hangsúlyozta, hogy Magyarország az ENA egyik első számú partnere. „Meggyőződésem az, hogy Magyarország és Franciaország is hasonló államreform folyamaton megy keresztül és a mai konferencián azokról a legfontosabb pontokról esik szó, amelyek ebben a témában a két ország szempontjából fontosak” – jelentette ki Sylvette Tourmente.

Prof. Dr. Trócsányi László  igazságügyminiszter képviseletében Dr. Juhász Hajnalka, közigazgatási tanácsadó, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri kabinetjének tagja nyitotta meg a szimpóziumot, aki beszédében kitért arra, hogy a globalizáció kihívásainak köszönhetően a Jó Állam fogalma szorosan összekapcsolódik a Jó Kormányzás fogalmával, amely nem csak nemzeti, hanem az integrációs folyamat valamennyi szintjén is új értelmet nyer. A tanácsadó szerint az európai integrációs és globalizációs folyamatok megkövetelik az egyre erősebb állami beavatkozást. Juhász Hajnalka kiemelkedő jelentőségűnek nevezte azon uniós tagállamokkal való tapasztalatcserét, akik nagy múlttal rendelkeznek az államreformok kapcsán. Ezek közé tartozik Franciaország is, amelynek több száz éves tapasztalata van ebben, ezért is fontos ez a konferencia.       

Az állami modernizációról szóló szekcióülésen Jean René Brunetiére, a Chaire Economie du Climat tanácsadója a teljesítményértékelésről tartott előadást az állami modernizáció és államreform összefüggésében. Kis Norbert, az NKE rektorhelyettese pedig a magyarországi közigazgatási reformról és állami modernizációról beszélt a konferencián.  

A közszolgálat modernizációjáról szóló szekcióülésen Vanessa Frey, a decentralizációért és a közigazgatásért felelős minisztérium égisze alatt működő Közigazgatási és Közszolgálati Főigazgatóság projektfelelőse a francia közszolgálat reformjáról és a decentralizáció hatásairól szólt az érdeklődőknek. A szekcióülések záró előadásában dr. Hazafi Zoltán, az NKE KTK Életpálya és Emberi Erőforrás Intézetének vezetője a közszolgálati korszerűsítés magyarországi alapelveiről és főbb irányairól beszélt.

A konferencia elnöke Dr. Széplaki Nagy Gábor, a Legfőbb Ügyészség nemzetközi osztályvezetője, volt ENA-s diák, a francia becsületrend lovagja volt.

Az ENA a francia közszolgálati és politikai elit képzőintézménye, Európa egyik legpatinásabb közigazgatási kutató – és oktatóhelye. Az NKE 2012-ben kötött együttműködési megállapodást az ENA-val és azóta több közös képzésre és konferenciára került sor. 2014 novemberében a két intézmény közreműködésével jött létre Párizsban a Global Network of Schools of Government.   


Katasztrófavédelem 2014

    • img 4111
    • img 4059
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete szervezésében november 26-án rendezték meg a „Katasztrófavédelem 2014” tudományos konferenciát. A Magyar Tudományos Akadémia „Tudomány Ünnepe” rendezvénysorozatba illeszkedő eseményen számos hazai szakember tartott előadást a saját szakterületének aktuális kérdéseiről, de emellett nemzetközi tapasztalatokról is értesülhetett a fórum közönsége. A szlovákiai Zsolnai Egyetemről érkezett Prof. Anton Oswald vendégprofesszor és kollégái, többek között Dr. Monosi Miklós docens úr tartott előadást a szlovákiai műemlék jellegű épületek tűzvédelméről.

A szlovák delegáció megbeszélést folytatott Prof. Dr. Bleszity János ny. tűzoltó altábornagy úrral, az NKE Katasztrófavédelmi Intézet igazgatójával, ahol a jövőbeli együttműködésről, oktatói és hallgatói tapasztalatcserékről, közös munkákról is szót ejtettek.

A Katasztrófavédelem 2014 konferencián a három katasztrófavédelmi szakterületnek megfelelően hármas megoszlásban kerültek megtartásra az előadások. Színvonalas tartalmakkal ismerkedhetett meg a hallgatóság a megelőző és a mentő tűzvédelem, az iparbiztonság és a polgári védelem területéről is a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságról, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságról és a Katasztrófavédelmi Intézetből érkezett előadóknak köszönhetően. 


Közgazdaságtan - újszerű megközelítésben

    • 20141125 084053

Akár már a nyugati államok szintjén élhetnénk, ha a rendszerváltozás óta eltelt 25 év alatt nem a folyamatos megszorítások álltak volna az aktuális kormányok gazdaságpolitikájának középpontjában – hangzott el azon a konferencián, amelyet a „Társadalom-gazdaságtan, makrogazdasági problémák illiberális megközelítése” címmel tartottak kedden, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar Ménesi úti kampuszán.

A rendezvényen a Közgazdaságtan című, uniós finanszírozásból megvalósult kiadványt mutatták be a szerzők, akik újfajta szemlélettel közelítik meg az alapvető közgazdaságtani ismereteket: szerintük a gazdaság nem választható el a társadalomtól és gazdasági sikerről is csak akkor beszélhetünk, ha azt a lakosság is érzékeli és élvezheti. A könyvben publikáló szakemberek nem hisznek a piac mindenhatóságában, helyette a hozzáértő, hatékonyan működő állam gazdaságszabályozó szerepének fontosságát hangsúlyozzák.

A Magyary Zoltán Szakkollégium által szervezett eseményen Bogár László közgazdász elmondta: a könyvben arra a kérdésre keresik a választ, hogy milyen módon lehet a jó gazda gondosságával gazdálkodni egy országban? Szerinte az emberi gazdálkodás legalapvetőbb filozófiai alapjait kell átgondolni és a folyamatosságra, illetve a fenntarthatóságra kell sokkal nagyobb hangsúlyt helyezni. Bogár László szerint a most bemutatott kiadvánnyal a jelenleg is uralkodó neoklasszikus közgazdaságtan „zsákutcáira” szeretnék a figyelmet felhívni, egyben alternatív megoldásokat is kínálnak. 

Egyfajta rendszerkritikát fogalmazott meg beszédében Csath Magdolna egyetemi tanár, a kötet szerkesztője is, aki idézte azt az angol mondást, amely szerint „a közgazdászt az jellemzi, hogy megpróbálja bebizonyítani, hogy az, ami a gyakorlatban működik, miért nem működik az elméletben.”

Csath Magdolna szerint a GDP önmagában nem alkalmas a gazdasági fejlettség mérésére, szükség lenne egy olyan mutatóra is, ami a társadalmi haladás mértékét jelzi. A közgazdász szerint azok a társadalmak maradnak tartósak, amelyek a tudás, az innováció, a humántőke erősítését tartják a legfontosabbnak. Csath Magdolna úgy véli, hogy a mennyiségi növekedés helyett az emberi élet minőségi javítására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.

Szintén a humántőke szerepét emelte ki előadásában Gazdag László, aki szerint az egyoldalúan a pénzügyi egyensúlyra koncentráló gazdaságpolitika és a más receptet megoldásként nem kínáló közgazdászszakma a fő oka annak, hogy miközben nálunk az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék (GDP) az uniós átlag 62 százalékánál jár, a reálbéreket csak 32 százalékos szinten jegyzi a statisztika. A közgazdász szerint a bér beruházás az emberi tőkébe, tehát rossz úton jár az, aki a béremelések, így az életszínvonal emelkedésének elmaradását a fedezet hiányával indokolja. Gazdag László szerint az elmúlt huszonöt év gazdaságpolitikáját leginkább a megszorító csomagok jellemezték, elsősorban ezért nem valósulhatott meg az európai országok életszínvonalához való felzárkózásunk.


Öt éves a budapesti NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ

    • Konferencia
    • Konferencia
    • Konferencia
    • Konferencia
    • Konferencia
    • Konferencia
  • Előző
  • Következő

„Magyarország tizenöt évvel ezelőtti csatlakozása óta komoly szerepet vállal a NATO kötelékében. Ezt jól bizonyítja az Észak-atlanti Tanács által 2009 októberében létrehozott budapesti NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ (NATO KEKK), amely fennállásának ötödik évfordulóját ünnepli. Ez az első nemzetközi katonai intézmény Magyarországon” – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület kápolnájában, az évforduló kapcsán megrendezett konferencián.

A honvédelmi tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy a szeptemberi walesi NATO-csúcson a tagállamok aláírtak egy deklarációt, amely meghatározza a védelempolitikát a következő évekre, és ennek részeként vállalták a védelmi kiadások növelését. Magyarország is elkötelezett e célok megvalósítása mellett, így már a jövő évi költségvetésben is több jut a honvédelemre. 

A miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonít a katona-egészségügyi ellátás fejlesztésének is. Az intézmény fennállásának ötödik évfordulója alkalmából Hende Csaba köszönetét fejezte ki az észak-atlanti szervezet tagállamainak a hozzájárulásukért, és megköszönte valamennyi együttműködő intézménynek, köztük a budapesti Semmelweis Egyetemnek  a munkáját is. 

Az eseményen Stefan Kowitz dandártábornok,  a NATO KEKK igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a katona-egészségügyi központ kiváló példája a NATO okos védelem elnevezésű képességének. 
A dandártábornok hozzáfűzte, hogy a szervezet képzésekkel, gyakorlatok szervezésével, az ismeretek és tapasztalatok cseréjével segíti a külföldön állomásozó katonai csapatok egészségügyi kockázatainak kivédését, az esetleges sérülések hatékony ellátását, és hozzájárul a tagállamok nemzeti egészségügyének fejlesztéséhez is.


A  rendezvényen elhangzott az is, hogy a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban működő Katona-egészségügyi Kiválósági Központ szakmai programjával támogatja a NATO katona-egészségügyi céljainak megvalósítását. A központ megalapítója Magyarország, amelyhez csatlakozott "szponzoráló nemzetként" a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország és Románia, az Egyesült Államok és folyamatban van Belgium csatlakozása is.

Fotó: Tóth László / honvedelem.hu


Tenyérnyi drón repült a szolnoki konferencián

    • dsc 9058
    • dsc 9054
  • Előző
  • Következő

Tenyérnyi méretű, háromdimenziós nyomtatással készült repülőgép prototípusát mutatta be dr. habil. Molnár András, az Óbudai Egyetem dékánja pénteken, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem  Katonai Repülő Tanszéke által szervezett, a pilóta nélküli repülőgépekkel foglalkozó workshopon.


Molnár András néhány tíz percig a levegőben maradni képes kisgépe kamerát is vitt magával, a Szolnokon tartott konferencia résztvevői tehát valós időben figyelhették, mit lát a zsebben elférő drón. Rejtettség, nehéz felderíthetőség, egyszerű szállítás és üzemeltetés, akár egy mobiltelefonról is vezérelhető - sorolta a pici repülőgép előnyeit Dr. Palik Mátyás alezredes, tanszékvezető. A szakember szerkesztőségünknek a gép előnyeit ecsetelve hozzátette: a háromdimenziós nyomtatásnál nem keletkezik hulladék, a prototípus gyorsan átalakítható, áttervezés után "csak" nyomtatni kell. Nincs szükség drága gyártó berendezésekre és speciális megmunkáló eszközökre, különleges technológiákra. A nyomtató anyag viszonylag olcsó. A szerkezet egy egység, ezáltal szilárdabb, jóval nagyobb terheléseket bír el, mint a különböző alkatrészekből álló, összeszerelt (hegesztett, ragasztott, szegecselt, csavarozott) társai.


Az aprócska repülőgépnek négy, vízszintesen forgó rotorja van, a légcsavarokat villanymotor mozgatja. Palik Mátyástól megtudtuk: a gép csekély súlyánál és alacsony sebességénél fogva nem veszélyes: nem képes komolyabb sérüléseket okozni, ha véletlenül nekirepül valakinek. Az effajta eszközök kiválóan alkalmasak kémkedésre, hiszen a kamerán kívül más szenzorokkal is felszerelhetők. Igaz, a múlt pénteken bemutatott prototípus még meglehetősen hangos, csendes helyen ezért hamar észrevennék. Ugyanakkor léteznek nagyon csendes hajtóművek is - mondta az alezredes.


Jóval nagyobb, helyből felszállni is képes pilóta nélküli gépet mutatott be a workshopon Kazi Károly, a hazai pilóta nélküli repülőgépek gyártásában jelentős helyet elfoglaló Bonn Hungary Kft ügyvezető igazgatója. A gép az egyik első olyan példány hazánkban, mely nagyobb tömeget is képes célba juttatni. Ez a drón 60-100 kilométer/órával tud repülni, kialakítástól függően akár 4000 méter magasra is emelkedhet. Szárnyfesztávolsága 3,7 méter, hossza pedig 1,7 méter. Maximális felszállási tömege 17 kilogramm és legfeljebb száz percig maradhat a levegőben. A gépet egy 1200 wattos villanymotor hajtja. Az eszköz hasznos terhelhetősége három kilogramm. Ez a drón 15 kilométernyi távolságból képes élő videóképet sugározni, illetve különféle telemetriai adatokat továbbítani irányítójának.

Palik Mátyás alezredes úgy véli, a postai kézbesítés vagy éppen a különféle csomagküldő szolgálatok feladatainak ellátása technikailag már ma is lehetséges lenne efféle eszközökkel, ám a jogi szabályozás hiánya miatt a valóságban egy darabig még nem találkozhatunk velük ebben a szerepben.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Óbudai Egyetem egyébként közös kutatásokat is folytat a pilóta nélküli repülőgépek meteorológiai alkalmazásában, egy elnyert TÁMOP-pályázatnak köszönhetően.

Dr. Vanek Bálint, az MTA SZTAKI munkatársa a workshopon tartott előadásában elmondta: kollégáival az UAV-ok (Unmanned Aerial Vehicle) összeütközésének elkerülését lehetővé tevő fedélzeti rendszer kimunkálásán dolgoznak. Ennek nagy előnye, hogy pusztán vizuális információ alapján képes a kísérleti drónt megvédeni egy másik repülő eszközzel történő ütközéstől.

A cikk elején szereplő, tenyérben elférő drón fejlesztőjével az érdeklődők november 27-én, csütörtökön is találkozhatnak a Hungária körúti kampuszon, a robothadviselésről szóló konferencián, amely 9 órakor kezdődik a Díszteremben.


Sokan kapnak esélyt a munkára

    • dsc 4147
    • Konferencia
    • dsc 4140
    • dsc 4164
    • dsc 4195
  • Előző
  • Következő

Több tízezer, hátrányos helyzetű ember munkához jutását segítheti a foglalkoztatási szövetkezeti program - hangzott el a „Esélyek és lehetőségek a XXI. században” címmel rendezett konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében. Az Országos Roma Önkormányzat, az NKE, az ELTE és a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekvédelmi Szövetsége szervezésében megtartott eseményen Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora elmondta, hogy az egyetem nagy örömmel ad otthont egy olyan konferenciának, amely a jövőt nagymértékben formáló témakört dolgoz fel. Patyi András hozzáfűzte, hogy olyan gondolatokat és terveket osztanak meg egymással a tanácskozás résztvevői, amelyek segíthetik a helyi közösségek megtartó és önfejlesztő szerepének megerősítését.

A rendezvény fő témája az a projekt volt, amely a foglalkoztatási szövetkezetben való közös munkavégzésről szól. A konferencián Dr. Garai Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának EU-fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kijelentette, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló program, amely direkt módon a romák foglalkoztatásához, illetve az „önmaguk szerveződésével generált” munkához jutás lehetőségéhez kapcsolódik, eddig még nem volt. Kiemelte, hogy az uniós projekt több tízezer ember foglalkoztatását segítheti elő.

Tellér Gyula szociológus előadásában kiemelte: ha a szövetkezetek létrehozásáról, működéséről beszélünk, akkor nem csupán egyszerű szervezési kérdésről van szó, hanem súlyos jogalkotásbeli kérdésekről is. Így a szövetkezetek kapcsán a jogi szabályozással, a szociológiával, a gazdasággal is foglalkozni kell.

Prof. Dr. Lenkovics Barnabás alkotmánybíró, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára beszédében hangsúlyozta, hogy saját lábán megálló, öngondoskodásra, önfenntartásra képes, úgynevezett kisegzisztenciák millióit kellene létrehozni, akik majd szövetkeznek egymással azért, hogy megvédjék a saját érdekeiket. Lenkovics Barnabás előadásában kitért arra is, hogy ha a romák ki tudnak törni a mostani helyzetükből, akkor nemcsak magukat emelik fel, hanem az országot is.

Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora az önkormányzatok funkcióiról, szerepük szabályozási lehetőségeiről szóló előadásában a következőket emelte ki: „A közösségépítés a helyi önkormányzás lényege. Úgy kell önkormányozni, hogy a helyhatóság támogassa a lakosság önszerveződő közösségeit”. Az NKE rektora ilyen önszerveződési lehetőségeknek tartja a foglalkoztatási szövetkezeteket is.

Farkas Flórián, fideszes országgyűlési képviselő, a „Híd a munka világába” Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet elnöke a konferencián elmondta, hogy ma Magyarországon az egyik legnagyobb gazdasági potenciál a cigányság, akik dolgozni és tanulni akarnak és akik nélkül nem lehet megoldani az alapvető problémákat. Farkas Flórián szerint nem volt hiába való létrehozni a szövetkezetet, mert ez a felzárkózás motorja lehet.

A „Híd a munka világába” Foglalkoztatási Szövetkezet elnevezésű projekt fő célja, hogy olyan rendszert építsen fel, amely hosszú távú megoldást jelent a hátrányos helyzetű embereket sújtó munkanélküliség ellen, valamint előmozdítsa a romák munkaerő-piaci helyzetét és visszavezesse őket a munka világába.         


Elszakadás, autonómia, kisebbségi jogok

    • Elszakadás, autonómia, kisebbségi jogok
    • Elszakadás, autonómia, kisebbségi jogok
    • Elszakadás, autonómia, kisebbségi jogok
    • Elszakadás, autonómia, kisebbségi jogok
    • Elszakadás, autonómia, kisebbségi jogok
    • Elszakadás, autonómia, kisebbségi jogok
  • Előző
  • Következő

 „Az autonómia egy olyan metszete a társadalomtudományi problémáknak, amely komplex megközelítést igényel, így jogtudományi, államjogi, közjogi, alkotmányjogi, szociológiai, antropológiai és politikatudományi megközelítést. A kisebbségek politikai közösségek is egyben, akiknek jelentős szerepük van a politika formálásában” – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese az „Elszakadás, autonómia, kisebbségi jogok” című konferenciát.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által szervezett eseményen Dr. Juhász Hajnalka, közigazgatási tanácsadó, az Igazságügyi Minisztérium Miniszteri Kabinetjének tagja „Többszintű kormányzás az EU-ban” címmel tartott előadást. Juhász Hajnalka beszédében kiemelte az európai többszintű kormányzás chartáját, amelyet az EU Régiók Bizottsága 2014. április 3-án fogadott el. A charta kimondja, hogy az Európai Unió, a tagállamok, valamint a regionális és a helyi önkormányzatok a szubszidiaritás és az arányosság elvein és partnerségen alapuló olyan összehangolt cselekvése, amely intézményesített együttműködésben valósul meg és alapvető célja az EU politikájának kidolgozása és végrehajtása. Juhász Hajnalka hozzáfűzte, hogy a gyorsuló globalizáció számos társadalmi és gazdasági problémát generál, ahol az EU legnagyobb kihívása az, hogy az egyén, az uniós állampolgár a döntéshozatali folyamat részesének érezhesse magát.   

Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a magyar nemzetpolitika nagy hangsúlyt helyez a határon túli autonómia törekvésekre. Hozzáfűzte, hogy helyben kell kitalálni azokat a módszereket, autonómiaformákat, amelyek az őshonos magyar kisebbség megmaradását, érdekeit szolgálják, mert ezt Budapestről nem lehet megmondani. A helyettes államtitkár ugyanakkor kiemelte, hogy a kormány minden segítséget megad az  autonómiatörekvésekhez.

A rendezvényen a többi között szó volt még a koszovói etnikai alapú decentralizációról, az erdélyi autonómia-törekvésekről, a szerb entitásépítésről és a „horvát kérdésről” Bosznia- Hercegovinában, a kisebbségi autonómia kérdéseiről a szerb közjogban, valamint a függetlenség és a devolúció kérdéséről az Egyesült Királyságban.




Cimkék: november, 2014

Mindig kell egy egészséges félelemérzet

    • Boda
    • dsc03281
  • Előző
  • Következő

Az elbizakodottság katasztrófához vezethet, az ezredik ejtőernyős ugrás után is szükséges az egészséges félelemérzet- véli Boda József vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Polgári Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője, aki a napokban vehette át Boldizsár Gábor ezredestől, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánjától, a Magyar Ejtőernyős Bajtársi Szövetség elnökétől azt az okiratot, mellyel az Union Européenne des Parachutistes (Európai Ejtőernyős Szövetség) tiszteletbeli tagjává fogadta a tábornokot.

Boda József, aki 2010-2014 között a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatói posztját is betöltötte, jelenleg pedig a Szervezett Bűnözés Elleni Központ vezetője, több mint ezer ugrást hajtott végre pályafutása során. Tizenöt évesen kezdte, hivatásos katonaként tizenkilenc évig volt ejtőernyős mélységi felderítő, azután pedig szabadidős tevékenységként folytatta az ejtőernyőzést. Öt éve ugrott utoljára, azóta ejtőernyős rendezvények szervezésével és a hagyományok ápolásával foglalkozik. 12 évig ő vezette a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségét, egy éven keresztül pedig az Európai Ejtőernyős Szövetség soros elnöke volt. A stafétát családon belül is igyekszik átadni: felesége kétszer is ugrott már, tizennyolc éves lányunokája tandemugrását pedig éppen a hetekben szervezte meg.

Boda József, aki a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét is megkapta az 1993-as kambodzsai ENSZ misszió után, számos nemzetközi küldetésben vett részt rendvédelmi erők parancsnokaként és képzések irányítójaként. Az egyetemi honlap szerkesztőségének elmondta: bár Magyarországon a professzionális ejtőernyőzés a katonák világához kötődik, számos országban a rendfenntartó erők bizonyos különleges alakulatai is kapnak ilyen kiképzést. Oroszországban például a szibériai tűzoltók olykor csak így juthatnak el a munkavégzés helyére, de több országban kapnak speciális ejtőernyős felkészítést a terroristaellenes alakulatok is.

A vezérőrnagy szerint pozitív fejlemény, hogy ma gyakorlatilag bárki ejtőernyőzhet, akinek van ehhez megfelelő anyagi háttere. Azért is fontos ez, mert a honvédelemben egyre kevesebb ejtőernyőst alkalmaznak. A II. világháborúban, a katonai ejtőernyőzés fénykorában, még egész ejtőernyős hadseregek léteztek, manapság utoljára Irakban és Afganisztánban vetettek be különleges ejtőernyős katonai alakulatokat az amerikaiak. Az ejtőernyőzést ezért a polgári területekre is ki kell terjeszteni - véli a vezérőrnagy.

A siklóernyősök szintén sokat segíthetnek egy-egy terület felderítésekor, ahol a radarok számára észrevétlenek maradhatnak. Boda József szerint erre a képességre ma is szükség van, és minden országnak célszerű rendelkeznie valamilyen különleges ejtőernyős alakulattal.

Boda József vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem november 6-i ünnepi szenátusi ülésén habilitált doktori címet vehetett át.

Cimkék: november, 2014

Heti gondolat - Nisargadatta Maharaj

    • Nisargadatta Maharaj

„Tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel! Minden más csak erő- és időpocsékolás.”

Nisargadatta Maharaj


Kedves Olvasó!

Ezen a héten Nisargadatta Maharaj gondolatát ajánlom figyelmükbe. A keleti vallások bölcs követői és útmutatói mindig is olyan mértékű elhivatottsággal és elszántsággal keresték az igaz utat, az emberi lélek és fizikum határait, ami mindenképpen figyelemre méltó. Talán el is választhatjuk ezt a fajta szemléletet a filozófiától, hiszen ugyanez a céltudatosság vezette és vezeti a mai napig a tudósokat is. Ez a párhuzam azért is kiemelkedő, mert november 27-e a Nobel-díj megalapításának világnapja.

Mindenki a maga által fontosnak ítélt munkába fektesse energiáit, mert hit és meggyőződés nélkül értékelhető eredmény sem születhet.

Prof. Dr. Patyi András

rektor


Nisargadatta Maharaj (1897. április 17 - 1981. szeptember 08.) hindu bölcs volt, a Navnath Sampradaya vonal egyik utolsó utolsó képviselője, megvilágosodott tanító. 6 testvérével együtt egy mélyen vallásos család tagjaként kezdte életét Maharahstra egyik kis falujában, Hanuman Jayanti néven. 1933-ban mutatták be Siddharameshwar Maharaj gurunak, aki elindította a szellemi megvilágosodás útján. Fő feladata önmaga megtalálása volt a meditáció és helyes légzés szabályai nélkül pőrén befelé fordulva, egyszerűen – és ez a módszer működött. Vezérgondolata maga a lét volt. Minden szabadidejében ezzel foglalkozott az elkövetkezendő években is, gyakorolta a meditációt és vallásos bhajanokat énekelt. A tiszta létezés állapotát kereste, amikor még romlatlan a tudat, nem béklyózzák korlátok és konvenciók. Így sikerült elérnie a szeretet normál állapotát, a béke és öröm állandósulását, az önazonosságot. Tanítása szerint a teljesség érdekében utolsó létezésünk karmáinak lenyomatát is ki kell törölnünk elménkből. 1937 és ’38 között beutazta Indiát, 1938-ban tért haza Mumbai-ba. Spirituális síkon szerzett tapasztalatait már ekkor nagyra tartották és elkezdték Maharaj-nak nevezni, ám ekkor még elhatárolódott a vezetői, tanítói szereptől. 1951-től kezdett guruja kinyilatkoztatásának nyomán tanítványokkal foglalkozni. Lakása félemeleti szobájában fogadta követőit, mely minden egyéb spirituális tevékenységének is központja volt. Mantráival olyan intenzív hatást tudott elérni, amelyben abszolút önmagukra találhattak az alanyok. Elsajátította a nyugati tanítványai számára alkalmasabb kérdések és válaszok formájában való instruálást. Sok tanítvánnyal folytatott beszélgetést rögzítettek az évek során, amelyek később alapjául szolgáltak „Én az vagyok” című 1973-ban kiadott életművének - ezzel vált munkássága világszerte ismertté, különösen sok követője lett Észak-Amerikában és Európában. Vizsgálódásának egyetlen tárgya a születésnélküli mégis halhatatlan, végtelen-örök valós személyiségünk. A hibát szerinte ott követjük el, hogy külön egyéneknek képzeljük magunkat, pedig eredendően és alapjaiban az egyetlen abszolútum részei vagyunk. Az elménk vetít nekünk hamis önképet, amivel megkísért. Az elménk és testünk csak eszköz, amely lényegünket közvetíti, de mi magunk nem az eszköz vagyunk. A megértés helyes folyamatának támogatására az Atma-jógát alkalmazza, ami az önmagunkban való elmerülést, az isten és a guru szeretetében való egyesülést jelenti. 1966-os visszavonulása után még továbbra is fogadott tanítványokat otthonában – napi két alkalommal merült velük mély spirituális eszmecserébe.

Srí Niszargadatta Mahárádzs magyar nyelven is megjelent művei: Ami született, annak meg kell halnia [What is born must die/By itself nothing has existence/What comes and goes has no being]. Ford. Horváth Róbert. Nisargadatta Maharaj tanításai (Válogatás [Extracts from I am That]). In Szász Ilma: Az Úr ruháját hordja minden. Fót, 2001, Víztérítő Kiadó, 94–105. o. Srí Niszargadatta Maharádzs (Válogatás [Extracts from I am That]). Ford. Malik Tóth István. In India misztikája. Az egység tanítói. A megvalósítás gyöngyfüzére [Instructions and Encouragement for Practice by Sri Nisargadatta Maharaj]. Ford. Buji Ferenc. Tradíció évkönyv. A jelenségvilágon túl. Srí Niszargadatta Mahárádzs tanításai [Pointers from Nisargadatta Maharaj]. Ford. Malik Tóth István. Budapest, 2010, Filosz /Arunácsala Könyvek/.

"Dolgozni a világban nehéz, minden szükségtelen munkától tartózkodni még nehezebb."

http://nem2.ucoz.hu/photo/guruk_mesterek_tanitvanyok/nisargadatta_es_ranjit_maharaj/6-0-22

http://www.istenivaros.hu/nisargadatta.html

http://hamvasklub.parknet.dk/magyar.html

http://www.citatum.hu/szerzo/Maharaj_Nisargadatta

http://en.wikipedia.org/wiki/Nisargadatta_Maharaj

http://www.tudatossag.com/?q=content/sri-nisargadatta-maharaj-test-k%C3%A9nyszerk%C3%A9pzete

http://www.onvalomeditacio.org/images/stories/Sri%20Nisargadatta%20Maharaj%20-%20I%20Am%20That.pdf


Zrínyi Miklósra emlékeznek

    • Zrínyi
    • dsc 3204 2
    • dsc 3228 2
    • dsc 3263 2
    • dsc 3313 2
    • dsc 3369 2
    • dsc 3425 2
    • dsc 3473 2
    • dsc 3546 2
    • dsc 3564 2
    • dsc 3587 2
    • dsc 3606 2
  • Előző
  • Következő

Amikor a múltról beszélünk, ne legyen felőle kétségünk, ezt mindig a jövő érdekében tesszük - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere annak a háromnapos konferenciának a megnyitóján, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum rendez Zrínyi Miklós halálának háromszázötvenedik évfordulója tiszteletére, Határok Fölött címmel. A november 18-i megnyitón a miniszter hozzátette: Zrínyi esetében egy, a XXI. század elején is időszerű egyéniségről, államférfiról van szó.

"Sok az egyben és egy a sokban" Talán ez az egyik mód, ahogyan Zrínyi röviden jellemezhető - vélte Balog Zoltán. Zrínyi Miklós nemcsak polihisztor volt, műveltségének köszönhetően nemcsak az élet számos területén ismerte ki magát, de nála mindez egy gyökérből táplálkozott és egy cél megvalósítását szolgálta. A miniszter szerint a Zrínyiek a nemzeti arisztokráciához tartoztak, a szó legnemesebb értelmében. Vagyis ez nem egy genetikai vagy vér szerinti dolgot jelent - magyarázta. A Zrínyiek neveltetésükben a világmércéhez igazodtak, de pontosan tudták, hogy ebből nemzeti teljesítménynek kell fakadnia. Nem volt jellemző rájuk az a meghunyászkodó nemzeti szervilizmus, ami mindig azt gondolja, hogy ami kinn van, az feltétlenül több, értékesebb, mint amire mi magunk vagyunk képesek. A Zrínyiek otthonosan mozogtak bármelyik európai udvarban, ugyanakkor képesek voltak idehozni mindazt, ami értékes volt - mondta Balog Zoltán, aki hozzátette: a Zrínyiek úgy vélték, az a különleges állapot, amibe beleszülettek, különleges kötelezettségeket is rótt rájuk. Mégpedig azt, hogy a nemzetüket szolgálják. A politikus szerint Zrínyi Miklós egy álló csillag a magyar történelem egén, akire nagy szükség van a XXI. században is.

Dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerint fontos, hogy a szakmai eredmények számbavétele mellett a szélesebb közvéleményhez is közelebb kerüljön ez a bonyolult korszak. A szakemberek szeretnék szintézisben egyesíteni azokat a különféle tudományos kutatásokat, melyek Zrínyi Miklós személyével foglalkoznak. A legújabb történettudományi kutatások például segítenek megérteni Zrínyi Miklós kettős, magyar és horvát identitását - beszélt a főigazgató a megnyitón a konferencia egyik témájáról. Összességében olyan katonát és politikust látunk, akinek álmai és ambíciói messze túlterjeszkedtek a korabeli realitások határán - summázott a szakember Zrínyi Miklóssal kapcsolatban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mint a hazai honvédtisztképzés egyedüli letéteményese, kellemes kötelességének tartja, hogy a Zrínyi-hagyományok ápolását folytassa - mondta a tanácskozáson Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, rektorhelyettes. A Zrínyi örökségével személy szerint is sokat foglalkozó szakember felidézte: 1664, a költő hadvezér életében egyszerre hozta el a magasságot és a mélységet. Ennek az évnek az elején került sor a világtörténelmi jelentőségű téli hadjáratra, ugyanakkor 1664-ben veszítette el élete egyik fő művét, Zrínyi-Újvárat. Ezután megkeseredetten tért haza birtokára.

Dr. Mádi László, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a konferencián elmondta: az intézmény 1968 óta emlékezik meg különleges érme kibocsátásával egy-egy nevezetes magyar történelmi alakkal vagy eseménnyel kapcsolatos évfordulóról. A Zrínyi Miklós halálának 350. évfordulójára létrehozott emlékérme fizetőeszközként is használható, két- és ötezer forintos címlet létezik belőle. A három hónapig névértéken megvásárolható, háromcentis, ötezer példányban kibocsátott, ötezer forintos ezüstérmét Hunyadi László, erdélyi származású művész tervezte. Az érme a Magyar Pénzverő Zrt-nél szerezhető be.

A háromnapos nemzetközi konferencia szerdán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében folytatódott, ahol Padányi József dandártábornok avatta fel a Zrínyi tiszteletére elkészült emléktáblát.

Zrínyi Miklós, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa 1620. május 1-jén született. Horvát eredetű főnemesi családból származott, dédapja az 1566-ban Szigetvár védelmében elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt. Magát katonának tartotta, fő műve első irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító Szigeti veszedelem. Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. Zrínyi Miklóst 1664. november 18-án sebezte halálra egy vadkan. Zrínyi halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy megvadult állat végezzen. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgoknak kapóra jött Zrínyi halála, akivel a magyar történelem egy válságos pillanatában az évszázad legnagyobb politikusa szállt a sírba. 


Kitüntető figyelem a 70 éve végzett zászlósoknak

    • Jubileum
    • Jubileum
    • Jubileum
    • Jubileum
    • Jubileum
    • Jubileum
    • Jubileum
    • Jubileum
    • Jubileum
    • Jubileum
  • Előző
  • Következő

Jubileumi díszemléklapot vehettek át a Magyar Királyi Csaba Királyfi Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskolán, a M. Kir. Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskolán, a M. Kir. Horthy István Honvéd Repülő Akadémián, a M. Kir. Görgey Artúr Honvéd Műszaki Hadapródiskolán, a M. Kir. Rákóczi Ferenc Honvéd Gyalogsági Hadapródiskolán Sopronban, a M. Kir. Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskolán Pécsen és a M. Kir. Egyesített Honvéd Gyalogsági Hadapródiskolán hetven éve végzett zászlósok. Az ünnepséget a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus dísztermében rendezték.   

Az eseményen Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta az elődök példás helytállását: „Köszönjük önöknek a helytállást és azt hogy ahhoz a katonai eskühöz, amely mindig is jellemezte a magyar katonai virtust, önök is hozzájárultak. Esküjüket megtartották és megtették azt, ami egy katonának kötelessége: védték a hazájukat életük árán is, hiszen mindenki veszített bajtársat a háborúban. Önök most itt vannak, és ha körbenézünk, akkor a mögöttünk lévő hetven évet, azt a becsületet látjuk, amelyet képviselnek és ez ad nekünk erőt ahhoz, hogy a XXI. században mi is megvívjuk saját csatáinkat. Tisztelem a helytállásukat, azt, hogy hitüket, becsületüket, a haza iránti szeretetüket az elmúlt hetven évben is megőrizték.”  

Az ünnepi beszédet követően a Magyar Honvédség Légierő Zenekar Veszprém katonanótákat játszott, majd Boldizsár Gábor átadta a díszemléklapokat a hét évtizede végzett zászlósoknak, akiknek nevében Kún Ferenc zászlós mondott válaszbeszédet.

Az ünnepség a katonaiskolák emléktáblájánál folytatódott, ahol Dr. Gál Attila nyugállományú ezredes mondott köszönőt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nevében Boldizsár Gábor és Schmittné Makray Katalin zászlóanya, a jubilánsok nevében Prof. Dr. Szakály Sándor, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke és Kakucsy György ny. hadnagy, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület irodavezetője, a Honvédelmi Minisztérium és a Ludovika Zászlóalj nevében pedig Papp Ferenc ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettese és Mihály Imre alezredes, a Ludovika Zászlóalj megbízott törzsfőnöke helyeztek el koszorút a katonaiskolák emléktáblájánál.

Az esemény ünnepi ebéddel zárult, ahol Dr. Kóczán Árpád nyugállományú alezredes, római katolikus tábori esperes mondott asztali áldást.   

Cimkék: november, ünnepség, 2014

Heti gondolat - Bor Zsolt

    • Bor Zsolt

„A tudomány a globalizálódó világ új harcmezeje, ahol nem lándzsával, buzogánnyal és puskával harcolnak a nemzetek, hanem a szellem erejével.”

Bor Zsolt


Kedves Olvasó!

A Tudomány ünnepének további rendezvényeihez ajánlom figyelmükbe iránytűként Bor Zsolt, világhírű lézerfizikus, akadémikus, egyetemi tanár gondolatát a tudományról.

Prof. Dr. Patyi András

rektor


Bor Zsolt (1949. június 20 - ) a Szegedi Egyetem orosházi születésű fizikaprofesszora, a lézerfizika és a femtoszekundumos optika neves kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia és a londoni Európai Akadémia tagja. 1973-ban a Kijevi Műszaki Egyetemen elektromérnökként végzett. 1975-ben egyetemi doktori, 1982-ben védte meg kandidátusi értekezését és Gyulai Zoltán-díjat kapott, 1984-ben a tudományok doktora fokozatot szerzett. 1977 és 1989 között megszakításokkal 6 évet töltött a göttingeni Max-Planck-Institut für Biophysikalische Chemie lézerfizikai részlegében, ahol több új kutatási irányt alapozott meg jórészt szegedi fizikusok segítségével – külön „magyar szoba” és „magyar labor” létezett az intézményben. 1989-ben felkérték, hogy alapítsa meg az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéket. 1995-től a houstoni Rice Egyetem és a zürichi ETH vendégprofesszora, ahol a fotolitográfia optikai problémáival foglalkozott. 1990-ben az MTA levelező, 1995-ben rendes tagjává választották; 1993-ban a londoni székhelyű Academia Europaea is tagjává választotta, ezen kívül része az Európai Fizikusi Közösség Kvantumelektronikai és Optikai Osztály igazgatóságának. 1994-ben Széchenyi-díjat, 1998-ban Pázmány Péter illetve „Pro Urbe, Szeged” díjat kapott. 2004-ben Bolyai-díjjal, 2012-ben Magyar Corvin-lánccal tüntették ki, majd 2013-ban Prima Primissima díjjal tüntették ki.

Kutatási területei a lézerfizika, a femtoszekundumos optika, a nagysebességű fényképészet, a repülési idő interferometria és a festéklézer. Legnagyobb újítása a piko- és femtoszekundumos lézerspektroszkópia tárgykörében születtek, egy új lézerfizikai alapjelenség, az úgynevezett ön-Q-kapcsolás elméleti kidolgozása és kísérleti kimutatása, bizonyítása. Mindemellett érdeklődési köre többek között kiterjed az ultragyors spektroszkópiára és az új generációs ultrarövid impulzusok vizsgálatára is. Több mint négyszáz tudományos közleményt adott ki, ezen kívül tizenhárom szabadalmat jegyeztetett be. Kapcsolata a lézerfizikával annak köszönhető, hogy oktatási pályája elején Szegeden hiánypótló tevékenységet voltak kénytelenek végezni és maguk fejleszteni lézereket maguk és más magyarországi kutatók számára.

Femtoszekundumos kutatásai fizikai, kémiai és biológiai kutatásokban is nagyon fontosak, hiszen a végbemenő rendkívül gyors változásokat, fejlődéseket csak hasonlóan gyors fényimpulzusok, gyorsan készített fényképek segítségével vizsgálhatjuk.

Fizikusként jelentős orvosi eredményeket is a háta mögött tudhat, hiszen lézer-technikával sok olyan kezelést tudnak megvalósítani, amit az orvostudomány doktorai önállóan nem tudnának kivitelezni. Az általa kifejlesztett, nemzetközi összehasonlításban is a legkorszerűbb és a legpontosabb műtéti technikát biztosító femtoszekundumos lézert a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának szemészeti klinikáján 2012-ben helyezték üzembe. Az új berendezés a szaruhártya-átültetéseknél és más szemsebészeti korrekciós műtéteknél lehetővé teszi, hogy az előre betáplált adatok alapján a számítógép egyénre szabottan, önállóan végezze el a műveleteket, így a beavatkozások könnyebbé, gyorsabbá, megbízhatóbbá válnak. Ezen kívül Kemény Lajos szegedi bőrgyógyász professzorral a szénanátha gyógymódjára találtak a megfelelő fénynyaláb orrba juttatásával – közös pikkelysömör-kezelésüket nem szabadalmaztatták nemzetközi publikálás előtt, ennek alapján gazdagodott meg egy kaliforniai cég. Jelenleg az Alcon/Novartis egyik kutatás-fejlesztési igazgatójaként a szürke hályog lézeres műtéti technikájának és a szuperlátás céljait szolgáló lézerek fejlesztésén dolgozik magyarországi szemészekkel együttműködve.

Az idézet Kun Zsuzsa: A világhírű magyar agy, Beszélgetések Bolyai-díjas tudósainkkal – Interjú Bor Zsolttal (69-97. oldal), Cser Könyvkiadó és Ker. Kft, 2014., Budapest. c. kötetben található a 76- oldalon.

http://primissima.hu/dijazottak/dr-bor-zsolt/350/

http://titan.physx.u-szeged.hu/~opthome/optics/honlap/bor.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Bor_Zsolt

http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=18928

http://www.mtva.hu/hu/sajto-es-fotoarchivum/8302-bor-zsolt-szechenyi-dijas-lezerfizikus-akademikus-a-corvin-lanc-kituentetettje-65-eves

http://corvinlanc.kormany.hu/bor-zsolt


Önkéntesek a katasztrófavédelemben

    • Onkentesek
    • Onkentesek
    • Onkentesek
    • Onkentesek
    • Onkentesek
    • Onkentesek
    • Onkentesek
    • Onkentesek
  • Előző
  • Következő

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Tudományos Tanácsa és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös szervezésében rendeztek csütörtökön konferenciát „Önkéntesek a Katasztrófavédelemben” címmel a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület kápolnájában tartott rendezvényen Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság főigazgatója megnyitó beszédében kiemelte, hogy a katasztrófavédelem munkájában kulcsfontosságú az önkéntesek támogatása, felkészültsége, szervezettsége, a hivatásos szervezetekkel való kapcsolata. Hozzáfűzte: számos példa van arra, hogy veszélyhelyzetben a speciális önkéntes mentőszervezetek, illetve önkéntes tűzoltó egyesületek tagjai aktívan részt vesznek a katasztrófahelyzetek elhárításában. Példaként említette a legutóbbi dunai árvizet, ahol százezer önkéntes dolgozott a védelmi munkálatokban.  A főigazgató hangsúlyozta, hogy már Magyarország minden járásban működik önkéntes speciális mentőszervezet.

Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a Ludovika épületét elsőként nem katonai, illetve oktatási célra használták, hanem az 1838-as nagy dunai árvíz idején szükségszállás és raktár volt. Az NKE rektora elmondta, hogy a 178 éves épület ehhez a konferenciához úgy is kötődik, hogy a Ludovika Akadémia teljes egészében önkéntes közadakozásból épült fel, amelyben élen járt Mária Ludovika királyné, aki a legnagyobb összegű felajánlást tette. Ezt követték az arisztokraták és más módosabb emberek adományai, de nem csak a gazdagok, hanem az akkori társadalom középső és alsó rétegeibe tartozók, illetve a vármegyék és a szabad királyi városok is hozzájárultak az intézmény létrehozásához.        

A konferencia plenáris ülésén előadásokat hallgathattak meg a résztvevők többi között az önkéntes tűzoltó egyesületek tűzoltási és műszaki mentési feladatairól, Ausztria tűzoltósági rendszeréről, az ottani önkéntesség szerepéről, valamint a katasztrófavédelemben közreműködő önkéntes mentőszervezetek helyzetéről Európában.

A délutáni szekcióülések három fő témakört érintettek, így az állampolgárok felkészítését a tudatos együttműködésre, az önkéntesség szerepét az élet és a javak mentésében, illetve a bajbajutottakért való közösségi összefogást. 


Határok fölött - nemzetközi Zrínyi-konferencia Budapesten

    • Zrínyi
    • Zrínyi
    • Zrínyi
    • Zrínyi
    • Zrínyi
    • Zrínyi
  • Előző
  • Következő

Zrínyi Miklós költő, hadvezér halálának 350. évfordulója alkalmából háromnapos nemzetközi tudományos konferenciát rendeznek Budapesten november 18. és 20. között. Az eseményen, amely a Határok fölött elnevezést kapta, a magyar és horvát nemzet közös hőse, a költő, író, politikus és katona Zrínyi Miklós munkásságát az előadók az eddigiektől eltérő nézőpontokból világítják meg és új összefüggéseket tárnak az érdeklődők elé.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési, valamint megbízott tudományos rektorhelyettese a többi között elmondta, hogy az NKE minden olyan kezdeményezést támogat, amely a magyar történelemmel foglalkozik, különösen, ha Zrínyi Miklósról van szó, aki megteremtette a magyar hadtudományi irodalmat. Padányi József hozzáfűzte, hogy a tudományos igénnyel összeállított nemzetközi konferenciát féléves előkészítő munka előzte meg.

A sajtótájékoztatón Dr. Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója kiemelte, hogy azért kapta a konferencia a Határok fölött elnevezést, mert Zrínyi Miklós egy olyan költő, politikus, irodalmár volt, aki úgymond minden határon átlépett, hiszen annyi mindennel foglalkozott. Fodor Pál szerint a konferencia címe arra is utal, hogy a tudományterületek közötti határok lebomlottak, azok képviselői együttesen próbálnak egy új Zrínyi-képet a közvélemény elé tárni. A főigazgató úgy fogalmazott, hogy a magyar Zrínyi helyett egy magyar-horvát, közép-európai, európai Zrínyi alakja bontakozik ki, akinek hadtörténeti tevékenysége is teljesen új megvilágításba kerül. 

Dr. Hermann Róbert, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos parancsnokhelyettese Clausewitz gondolatait idézte, aki azt mondta, hogy az elméleti katonák csak ritkán jók a gyakorlatban. Hermann Róbert szerint Zrínyi Miklós esetében viszont az előbb említett két dolog találkozott egymással, hiszen részt vett a mindennapos harcokban és jelentős volt a hadtudományi tevékenysége is.

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésében megvalósuló háromnapos konferenciát november 18-án Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitja meg. A három intézményben zajló eseményen összesen 42 előadó – köztük hét külföldi szakember – arra keresi majd a választ, hogy mi az, ami Zrínyi örökségében elválaszt, illetve összeköt.

A nyitó eseményen Balog Ádám, a Nemzeti Bank alelnöke mutatja be az erre az alkalomra kibocsátott Zrínyi-emlékérmét.  A konferencia kísérőrendezvényeként a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galériában időszaki kiállítás nyílik november 14-én a Költő, hadvezér és államférfi, Gróf Zrínyi Miklós 1620-1664 címmel. A kiállítást Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitja meg. 


Szövetségben a közszolgálati képzőintézmények

    • oecd headquarters

Az OECD párizsi központjában, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részvételével november 13-án megalakult az „OECD Global Network of Schools of Government”. A közel 70 ország egy-egy intézményét tömörítő kezdeményezés célja a nemzeti szintű közszolgálati fejlesztések, reformok, innovációk eredményeinek közvetítése és intenzívebb nemzetközi tapasztalatcsere. Az OECD kezdeményezte a közszektorral kapcsolatos jelentéseinek és széleskörű összehasonlító publikációinak tankönyvvé alakítását és beépítését az egyetemi képzésekbe és a továbbképzésbe. Az OECD főigazgatója, az NKE díszdoktora, Rolf Alter kiemelt figyelemmel követi az egyetem kormányzati hatékonysággal kapcsolatos kutatásait.

Cimkék: november, 2014