Szűkítés


Kiválasztott Címke

október

Minden Címke 521


Jelenleg 50 bejegyzés található október cimkével

Doktoranduszok a haza szolgálatában

    • DOSZ
    • Dosz
    • dsc 7948
    • dsc 7950
    • dsc 7992
    • dsc 8135
    • dsc 8145
    • dsc 8154
  • Előző
  • Következő

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendkívül fontosnak tartja a doktori képzés minőségét, mindig nagy figyelmet fordítottunk erre a területre. Egyetemünkön jelenleg három doktori iskolában folyik a képzés, összesen 237 hallgatóval. Terveink és reményeink szerint a következő tanévtől újabb doktori iskolával bővülhet a képzési palettánk.” – ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Prof. Dr. Padányi József, az NKE stratégiai és intézményfejlesztési, valamint megbízott tudományos rektorhelyettese a Haza Szolgálatában elnevezésű, múlt heti konferenciát a Ludovika Főépület kápolnájában.

Az NKE Doktorandusz Önkormányzat szervezésében és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával megrendezett esemény elsődleges célja az volt, hogy lehetőséget adjon a doktorandusz hallgatóknak tudományos eredményeik publikálására. Csiszár Imre, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke a megnyitón a többi között elmondta, hogy azokat a tudományos munkákat, erőfeszítéseket értékeli igazán a szövetség, amelyek tiszta forrásból származnak. Szerinte ez nagyon fontos mind az intézmény, mind az országunk megítélése szempontjából.

Kiss Dávid, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a szervezet egyik legfontosabb célja a hivatásrendek közötti együttműködés megalapozása, elmélyítése. Az ehhez vezető út egyik fontos mérföldköve az a közelmúltban létrejött többoldalú megállapodás, amelynek révén a három hivatásrend egyetemtől független doktorandusz szervezeteivel kezdte meg munkáját az Önkormányzat

Az ünnepélyes megnyitót követően kilenc szekcióban mintegy hetven előadás hangzott el. A többi között a biztonságpolitika és jogtudomány, a katasztrófavédelem, a közigazgatás-tudomány, valamint  a hadtörténelem és haditechnika tudományterületeken ismertették kutatási eredményeiket a doktorandusz hallgatók.


Könyvbemutató az NKE-n

    • Konyvbemutato
    • dsc 7483
    • dsc 7523
    • dsc 7528
    • dsc 7531
    • dsc 7548
    • dsc 7578
  • Előző
  • Következő

„Hungarian Public Administration and Administrative Law” címmel jelent meg könyv a magyar közigazgatás –tudomány állapotáról és az elmúlt 25 évéről. A kiadványt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Konferencia termében mutatták be október 30-án.

Az eseményt Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese nyitotta meg, aki a többi között elmondta, hogy az angol nyelvű kiadvány Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Dr. Rixer Ádám, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének vezetője szerkesztésében jelent meg, amelyhez Dr. Kukorelli István jogtudós professzor írt előszót.

A rektorhelyettes hozzáfűzte: a könyv a Károli Gáspár Református Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésének gyümölcse, amely összesen huszonhárom szerző írásait tartalmazza. A szerzők között vannak rektorok, alkotmánybírók a Kúria elnöke is jegyez egy fejezetet a műben, de számos professzor, docens, akadémiai kollégák írásai is olvashatók a hét részből és tizenkilenc fejezetből álló kiadványban.  „Ennek a könyvnek az elsődleges célja, hogy külföldön, elsősorban akadémiai, szakmai körökben megismerjék a magyar közigazgatás, illetve államrendszer elmúlt 25 évének legfontosabb fejleményeit. „- tette hozzá Kis Norbert.

Prof. Dr. Halász Iván, az NKE tanszékvezető egyetemi tanára a könyvvel kapcsolatban elmondta, hogy egy egységes szempontok szerint szerkesztett írásról van szó, ami tartalmaz tudományos, leíró és vita részeket is. Hangsúlyozta, hogy szerinte több szakma is profitálhat a könyvből, hiszen mindenkinek hasznos, legyen az illető alkotmányjogász vagy kisebbségi jogokkal foglalkozó szakember. Halász Iván szerint a kötet egyik nagy erénye, hogy a legtöbb kérdést történeti kontextusban is bemutatja, főként az elmúlt 25 év szemszögéből, de azért vannak régebbi utalások is, akár a közszolgálati, akár az államszervezeti részre vonatkozóan.

Pálné Dr. Kovács Ilona, a Pécsi Egyetem tanára és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja szerint a könyv a generációváltozást szimbolizálja, hiszen a szerzői főként érett ifjú, vagy középgenerációs tudósok. Kovács Ilona szerint a könyv rendkívül fontos vállalkozás abból a szempontból, hogy lehetőséget ad mind a külföldi, mind a belföldi közigazgatási szakmának megismerni a jelenlegi helyzetet és meg is értetni azt. A Pécsi Egyetem tanára szerint abból a szempontból is kiemelkedő a könyv, hogy a szerzők, illetve a szerkesztők jelentős terjedelmet szántak a magyar közigazgatás-tudomány elmúlt huszonöt évének bemutatására.      

Dr. Baranyai Gábor, a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos, hiánypótló műnek nevezte a könyvet, ami véleménye szerint kár, hogy nem korábban jelent meg. „Úgy gondolom, hogy a magyar közigazgatás alapvetően európai összehasonlításban is jó minőségű és ez a könyv mindenféle szempontból egy hasznos eszköz ahhoz, hogy tovább tudjuk építeni a közigazgatás-tudományban elért eddigi eredményeket és ezeknek hírét tudjuk vinni a nagyvilágban.”- hangsúlyozta a miniszteri biztos. 

Dr. Kis Norbert a rendezvényen elmondta, hogy az angol nyelvű könyv a néhány éve elhunyt Lőrincz Lajos akadémikusnak lett dedikálva. A neves professzor a közjog és a közigazgatás-tudomány nemzetközileg elismert, iskolateremtő kutatója volt. Az ő szellemiségét viszi tovább a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem is. 


A börtönök világáról a Ludovika Szabadegyetemen

    • Ruzsonyi
    • dsc 7405
    • dsc 7362
    • dsc 7417
  • Előző
  • Következő

A büntetés az a rossz szándékos okozása- kezdte a börtönök világáról szóló ismertetőjét Prof. Dr. Ruzsonyi Péter büntetés-végrehajtási dandártábornok, kriminálpedagógus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának dékánja a Ludovika Szabadegyetem október 28-i előadásán. Büntetünk, kell, hogy büntessünk, ezt nem lehet kikerülni. Tudják ezt mindazok, akiknek vannak gyerekei - folytatta a tábornok. Legalábbis még nem sikerült kitalálni, hogy a nevelés két fontos eszköze, a büntetés és a jutalmazás közül az előbbit mellőzzük. Ha előre tudjuk, miért és hogyan büntetünk, nem pedig indulati alapon cselekszünk, a büntetés szakszerű lépés büntetőjogi értelemben is. A büntetés egy másik szempontból nézve mindig valamilyen érték megvonását jelenti. Mivel minden embernek más az érték, az azonos büntetések alkalmazása nem mindig a legmegfelelőbb módszer - hangzott el az előadáson.

Mióta világ a világ, az elrettentés a büntetés legfontosabbnak és legeredményesebbnek tartott célja. Egy-egy kivégzés a középkorban azt az üzenetet küldte az összesereglett nézőközönség számára: ez nem jó, ezt ne csináld, ha nem akarsz így járni. Az elrettentés egyéni szinten is értelmezhető: ne ismételd meg a bűnt, mert újra elszenveded a büntetést. Egy másik, szintén ősi büntetési cél a megtorlás. Ilyenkor a társadalom az okozott sérelmet orvosolja úgy, hogy az illető ugyanazt szenvedje el, amit mások, őmiatta.

A harmadik fontos büntetési funkció a reszociáció, a javítás - mondta előadásában a szakember. A büntetés fogalmi körének negyedik lába az izoláció, ez alatt már csak a szabadságvesztés értendő.

A történelem során a büntetés egyik érdekes formája az úgynevezett kompenzáció volt, vagyis az egyezkedés. Amikor az elkövető az okozott kárt valamilyen módon megválthatta. Sőt, akár az illető családja is helyt állhatott az okozott kár miatt. Ez a módszer mindenképpen a konfliktus egy fajta békés lezárását jelenti - ismertette előadásában a tábornok. Szent István egy szabad ember életét száztíz tinóval mérte. A büntetések történetének egy másik jellemző fejlődési vonala, hogy míg Hammurápi törvénykönyvében egy adott bűnt azonos büntetéssel kellett megtorolni, egy kivert fogért egy kivert fog járt, addig később már csak mértékében törekedtek a megtorlás arányosságára, a büntetés végrehajtásának módja nem kellett megegyezzen a bűnelkövetéssel.

Az eleve rengeteg kínnal teli középkorban, az éhínségek, járványok, szenvedések idejében a "nagyon rossz" nem volt rendkívüli. Ezért ha büntetésről volt szó, kellett "valami még rosszabb". Amikor az erőszak amúgy is a mindennapok része, különösen kegyetlen kivégzési módokat kell kieszelni annak számára, akit meg akarunk büntetni - foglalhatóak össze Ruzsonyi Péter szavai. A komoly befolyással bíró egyház szintén a büntetések súlyossága irányában hatott ezekben az évszázadokban. Az egyház így gondolkodott: a rosszat nem csak a felebarátommal teszem, hanem, a Tíz parancsolatot megszegve, az Úrral is. Ha más dimenzióba helyezték a bűnt, más dimenzióba kellett helyezzék a büntetést is. A nyilvános kivégzések népszerűsége nem kötődik a középkorhoz: 1930-ban, az amerikai Texas államban még a fákon is lógtak egy ítélet-végrehajtást szemlélve.

A dandártábornok elmondta: a bebörtönzés kezdetben mindössze azt a célt szolgálta, hogy a gyanúsított vagy elítélt az ítélet végrehajtásáig ne tűnjön el. Az ókorban először barlangokat, kutakat, vermeket alakítottak ki erre a célra. Ez a fajta elzárás nem feleltethető meg a mai szabadságvesztésnek, mint büntetési nemnek. A mai fogalmainkhoz hasonló elzárás, mint büntetés, a IV-V. században jelent meg egyházi intézményekben azon egyházi személyek számára, akik vétettek a vallási előírások ellen. Amíg a szabadság nem volt érték, hiszen nem volt adott, megvonását nem lehetett büntetésre használni - tekintett vissza a szakember. A polgári forradalmak korában jelent meg, hogy a már meglévő szabadság elvétele jelentette a tényleges büntetést.

A véresebbnél véresebb büntetések a közelmúltban előfordult szélsőséges ellenpéldája az úgynevezett treatment jelenség volt, amit Ruzsonyi dandártábornok az Egyesült Államokban figyelt meg tanulmányútjai során. Az elv szerint a bűn elkövetője beteg, tehát kezelni kell, nem pedig büntetni. Ez a szemlélet a gyakorlatban nem vált be.

Európában ma százezer lakosra százötven fogvatartott jut, ugyanez az érték Magyarországon tizenegy évvel ez előtt 151 volt. Most száznyolcvannégynél tartunk. Amerika hasonló értéke: 868. A börtön nagyon drága intézmény, alkalmazásának akkor van értelme, ha haszonnal jár a fogvatartás - véli a dandártábornok. A fogvatartottal kapcsolatban a szakember szerint egy dolgot soha nem szabad elfelejteni, amikor a börtönök működéséről beszélünk: ki fog jönni.

A Ludovika Szabadegyetem előadásai folytatódnak kedd esténként, további részleteket az intézmény honlapján olvashatnak.


Mandátumátadó ünnepség a Ludovikán

    • Mandatum
    • dsc 7004 3
    • dsc 6945 3
    • dsc 7240 3
    • dsc 6994 3
    • dsc 7104 3
    • dsc 7132 3
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépület kápolnájában vehették át megbízólevelüket  az október 12-i nemzetiségi választáson, országos nemzetiségi önkormányzatban mandátumot szerzett képviselők. A megbízóleveleket délelőtt a bolgár, a horvát, a lengyel, a német és a ruszin országos nemzetiségi önkormányzatok képviselői kapták meg, délután pedig a görög, örmény, román, szerb, szlovák, szlovén, ukrán és roma nemzetiségi képviselők, összesen 267-en. 

A megbízóleveleket délelőtt Bozsóki Éva, a Nemzeti Választási Bizottság elnökhelyettese és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke adta át. Bozsóki Éva beszédében kiemelte, hogy Magyarország alaptörvénye szerint a nemzetiségek államalkotó tényezők, ezért joguk van az önazonosság szabad vállalásához, megőrzéséhez, az anyanyelv használathoz, kultúrájuk ápolásához, valamint helyi, területi és országos önkormányzatok létrehozásához. 

Délután Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke adta át a megbízóleveleket a roma nemzetiségi képviselőknek. Patyi András, az eseményen elmondta, hogy a magyar nemzet nem árva, hiszen vele élnek, vele alkotják együtt az államot a nemzeti kisebbségek. Az NVB elnöke hangsúlyozta, hogy nem csak a politikai, hanem a kultúrnemzetet is együtt alkotja a magyarság a tizenhárom nemzetiséggel, köztük a legnépesebb roma nemzeti kisebbséggel együtt. Az elnök beszédében arra kérte a jelenlévőket, hogy gazdagítsák az ország politikai kultúráját, erősítsék közös hazánkat és képviseljék majdani esküjükhöz híven a roma nemzetiség érdekeit.   

Az október 12-i választáson 2143 települési nemzetiségi önkormányzat és 60 területi nemzetiségi önkormányzat jött létre. A 13 országos nemzetiségi önkormányzatba 267 képviselőt választottak meg a névjegyzékbe vett választópolgárok. 

Az országos nemzetiségi választás eredménye szombaton vált jogerőssé. A választásnak eredményeképpen 15 tagú országos önkormányzat alakulhat a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovén és az ukrán, 23 tagú a horvát és a szlovák, 39 tagú a német és 47 tagú a roma nemzetiségnél. 

Cimkék: október, 2014

Szakemberek értekeztek az államtudományról

    • Államtudományi kerekasztal
    • dsc 7327 2
    • dsc 7345 2
    • dsc 7350 2
  • Előző
  • Következő

Az állam, mint olyan, nagyon régi, az államtudományról azonban a felvilágosodás kora előtt legfeljebb töredékeket lehet találni. De mi is az államtudomány? - először ezt tisztázta Prof. dr. Tamás András, a Közigazgatás-Tudományi Kar Állam és Társadalomelméleti Intézetének egyetemi tanára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett államtudományi kerekasztal programsorozat első állomásán.  

A rendezvényen Tamás András szólt arról, hogy a közigazgatási jog Magyarországon a XIX. század közepétől létezik az egyetemi oktatásban. Az államtudomány nem történelem, nem hadtudomány, nem jog, nem szociológia, de egyikből is, másikból is van benne valami - hangzott el. Egy másik megközelítés szerint az államot leginkább különböző jogtudományi területekkel határozzuk meg. Érdekesség - mondta a professzor -, hogy a Római Birodalomban nemcsak közigazgatási jog, de alkotmány sem létezett. Ennek dacára az alkotmányt ma latin szóval - constitution - jelölik számos nyelvben. Az államtudomány normatív, azaz jogi megközelítésén kívül persze létezik egy nem normatív is. Ez utóbbi nézőpont a létező tények számbavételére koncentrál, így a természettudományokhoz áll közelebb.  

Az állam igazán komolyan vehető tudományos magyarázatát keresve a professzor szerint Kantig lehet visszanyúlni. Ez a megközelítési mód Hegellel teljesedik ki és zárul is le egyben. Ilyen átfogó, egységes elméletek a professzor szerint ma már nem születnek. Helyettük"jöttek olyan lelemények", mint a politikatudomány és gazdaságtudomány. Ezen "hasznos ismeretek" megközelítési mód gyakorlásában élen járnak az amerikaiak - foglalhatóak össze a szakember szavai. Tamás András úgy gondolja, mindaz az eredmény, amit a normatív és nem normatív tudományok a területen máig elértek, újabb szintézist igényelne, ez azonban még várat magára. 

Az államról alkotott elképzelés az átlagemberek körében az utóbbi százötven évben jelentősen megváltozott. A marketingnek, az üzleti érdekeknek megfelelően egy egészen újfajta társadalmat lehet felépíteni - vélekedett expozéjában a professzor. Az ember szívesen nevez meg célokat, közös értékeket az emberiség számára, de ezek ma már nincsenek, átadták helyüket a relatív elméleteknek - osztotta meg szubjektív meglátásait a hallgatósággal Tamás András, aki szerint ilyen relatív elmélet a jó állam és a jó kormányzás fogalma is.

A posztparlamentáris demokráciákban a közpolitikai döntések a kormányzat és a társadalmi csoportok közötti alku során alakulnak ki – erről prof. dr. Jenei György egyetemi tanár beszélt a rendezvényen. Részben Tamás András szavaihoz is kapcsolódva a professzor úgy vélte, vannak jelek arra, hogy az államtudományról való gondolkodás újból egységes keretet nyerhet a neoweberiánus elméletnek köszönhetően.

Prof. dr. Máthé Gábor, az Állam és Társadalomelméleti Intézet egyetemi tanára Tamás Andrással ellentétben úgy vélte, az államtudomány nem 150, hanem 300 éves múltra tekinthet vissza. Szerinte az első modern államelmélet Machiavelli nevéhez fűződik.

A tudós nem hisz a történelem, az államtudomány egységes, egy origóhoz számított, folyamatos fejlődésében. Inkább a sokszínűség tanulmányozása mellett teszi le a voksot. A XXI. században az államtudománynak valamit kezdenie kell a hagyományos értelemben vett országok felett kialakult úgynevezett szupraterritoriális térrel - véli a professzor, aki hozzátette: megjelent a transznacionális jog, a legnagyobb multik költségvetése ma már vetekszik az államok büdzséivel. Az emberi jogi garanciák is államok fölötti működési területen funkcionálnak.

Az idén még négy államtudományi kerekasztalt rendez az egyetem - mondta a beszélgetés moderátoraként közreműködő Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese, a Közigazgatás-tudományi Kar megbízott dékánja.


Hatmilliós adomány az egyetemnek

    • Huawei
    • foto 1
    • 1 5
    • 1 1
  • Előző
  • Következő

A kínai székhelyű, mobil- és telekommunikációs eszközöket, hálózati berendezéseket gyártó vállalat, a Huawei Technologies Hungary hatmillió forintot adományozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.  Ezzel a legmodernebb távközlési technológia és az „okos város” (smart city) megoldások oktatását támogatja a világcég.

Az adományról szóló megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szilas Cecília, Magyarország Kínába akkreditált nagykövetének jelenlétében írta alá Bin Yun Song, a Huawei Technologies Hungary ügyvezetője és Dr. Kovács Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese Magyarország Pekingi Nagykövetségén.

Az ünnepélyes aláíráson Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a kormány keleti nyitás elnevezésű külgazdasági stratégiájának egyik legfontosabb pillére a Kínához fűződő gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése és ebben a folyamatban kiemelkedő szerepet játszik a Huawei, amely Magyarországon nem csak befektet és munkahelyet teremt, hanem a hazai felsőoktatást is támogatja.

Bin Yun Song, a Huawei Technologies Hungary ügyvezetője az eseményen a többi között elmondta, hogy a fejlődés egyik mozgatórugója a legmodernebb technológia képviselőinek és az oktatás szereplőinek közvetlen kapcsolata és információcseréje. Az ügyvezető szerint elengedhetetlen az iparban szükséges gyakorlati tudás és az oktatás során tanultak közötti távolság áthidalása, illetve a gyakorlat- és piacorientált képzés. A Huawei ezért támogatja társadalmi felelősségvállalási programjában az oktatást és a szakemberképzést.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese az eseményen elmondta, hogy az egyetem nagyra értékeli a Huawei támogatását, amely az intézmény történetében kiemelkedő nagyságú. Kovács Gábor hozzáfűzte, hogy az együttműködés igazi nyertesei azok a hallgatók, akik a Huawei segítségével a legmodernebb telekommunikációs, illetve smart city megoldásokat és rendszereket tanulmányozhatják.

A hatmillió forintos támogatást a Huawei Enterprise üzletága adományozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. A 2011-ben alapított Enterprise egyike a Huawei Technologies három üzletágának, amely komplett informatikai megoldásokat fejleszt és kínál az üzleti felhasználóknak. Magyarországon az Enterprise üzletág beszállítóként részt vett az idén üzembe helyezett Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR), azaz az 112-es segélyhívószám infokommunikációs rendszerének kiépítésében is. Az európai uniós elvárásoknak megfelelő rendszer által gyorsabbá válik a segítségnyújtás.


Főigazgatói látogatás a Ludovika Campuson

    • Bakondi
    • dsc 7190 2
    • dsc 7200 2
  • Előző
  • Következő

A katasztrófavédelmi képzés helyzetéről, valamint további fejlesztések lehetőségéről egyeztetett Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora és Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője október 28-án, a Ludovika Campuson.

A főigazgatói látogatásra a Katasztrófavédelmi Intézet Hungária körúti campuson történő új elhelyezésének apropóján került sor. A megbeszélés végén Bakondi György parancsnoki tűzoltói sisakot adományozott Patyi Andrásnak a katasztrófavédelmi képzéshez nyújtott támogatásáért.

A látogatás végén Dr. Horváth József főtitkár kíséretében a főigazgató megtekintette a megújult Ludovika Főépületet. 


Tudomány Napi Estély a Ludovikán

    • Ludovika

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a tavalyi év után idén is megrendezi a Tudomány Napi Estélyt, amelyre ebben az évben már a felújított Ludovika Főépület dísztermében kerül sor november 6-án, 18 órától.

Az est folyamán a zenét a Cool Miners zenekar biztosítja, a rendezvényen fellép Csordás Ákos énekes, az NKE hallgatója. Az eseményre a háromfogásos vacsorát és korlátlan italfogyasztást biztosító belépőjegyet 4500 forintért vásárolhatják meg. Jegyeket csak korlátozott számban tudunk biztosítani, ezért kérjük, részvételi szándékukat - a választott menüsor betűjelével együtt - legkésőbb november 3-ig jelezzék a protokoll@uni-nke.hu címen. A jegyek átvételére személyesen, az NKE jegyzetboltjaiban (a karokon és a Ludovika Főépületben) lesz lehetőség október 30-tól. Tombolát a helyszínen lehet majd vásárolni 1000 forintos áron, amelyért értékes nyereményeket sorsolunk ki.

További információt itt kaphatnak.

Cimkék: Estély, október, 2014

Heti gondolat - Sólyom László

    • solyom

„Az emberi méltósághoz való jog nem puszta erkölcsi értékdeklaráció”

Sólyom László


Tisztelt Olvasó!


A halálbüntetés alkotmányellenességét a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának 23/1990. (X. 31.) számú határozata állapította meg. Az erre a hétre választott idézet Sólyom László akadémikusnak az 1990. október 31-én kihirdetett határozathoz fűzött párhuzamos véleményében található.

A párhuzamos véleményben kifejtettek szerint az, hogy az emberi méltóság a jog előtt és  felett létező érték, nem zárja ki azt, hogy ezt az értéket jogok forrásának tekintsük, vagy hogy a jog a méltóság tiszteletben tartását és védelmét  előírja, avagy hogy egyes aspektusait valóságos joggá formálja. Habár a halálbüntetés eltörlésével kapcsolatban a mai napig vita tárgyát képezi az alkotmánybírósági határozat mint jogi eszköz alkalmazása, az idézett gondolat különösen figyelemreméltó. Ha az 1956. október 26-án, és azt követően végrehajtott sortüzekre is emlékezünk, akkor az 1989-es változás, a vértelen és békés rendszerváltozás erkölcsi nagysága is kimutatható: hiszen a rendszerváltozás nem olyan eszközökkel történt, amilyenekkel az előző rendszert építették.


Prof. Dr. Patyi András

rektor


 

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. 1965-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd ugyanebben az évben felsőfokú könyvtárosi oklevelet szerzett az Országos Széchényi Könyvtárban. 1966-tól 1969-ig egyetemi tanársegéd Jénában, a Friedrich Schiller Egyetem polgári jogi intézetében. 1969-tól 1978-ig tudományos munkatárs az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1975-ig könyvtáros az Országgyűlési Könyvtárban. A nyolcvanas évektől a személyiségi jogokkal foglalkozott; ő vezette be az adatvédelmi jogot Magyarországon. Ezzel tevődött át tevékenységének súlypontja az alkotmányos alapjogokra, s később az alkotmánybíráskodás elméleti kérdéseire is. 1978-tól docens, 1983-tól 1998-ig egyetemi tanár az ELTE Polgári Jogi Tanszékén. 1995-től egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Államfővé választásáig az Összehasonlító Magánjogi és Közjogi Tanszék, valamint a Doktori Iskola vezetője volt. 1969-ben doktorált a jénai egyetemen, 1981-ben az állam- és jogtudományok doktora (a Magyar Tudományos Akadémia doktora). Sólyom László a Kölni és a Yonsei Egyetem (Szöul) díszdoktora.

2001-től az MTA levelező, majd 2013-ban az MTA rendes tagjának választották.
Az 1980-as évek elejétől környezetvédelmi és más civil mozgalmak jogi tanácsadója, a Duna Kör résztvevője. 1988-89-ben a Nyilvánosság Klub tagja, majd ügyvivője, a Márton Áron Társaság tagja, a Független Jogász Fórum választmányának tagja. Az MDF alapító tagja, 1989 márciusától 1990 novemberéig az elnökség tagja. Az MDF képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein.

1989. november 24-én az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta, ezért párttagságáról és minden társadalmi szervezetben való tagságáról lemondott. 1990 nyaráig az Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt, 1990-től 1998-ig, mandátuma lejártáig bírótársai háromszor választották meg az Alkotmánybíróság elnökének. 2005-2010-ig a Magyar Köztársaság elnöke.

Fontosabb művei: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Bp., Osiris, 2001., Constitutional Judiciary in a New Democracy: the Hungarian Constitutional Court. Ann Arbor, The University of Michigan Press, 2000. (Georg Brunner társszerzővel), Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn. Analysen und Entscheidungssammlung 1990-1993. Baden-Baden, Nomos, 1995. (Georg Brunner társszerzővel), Die Persönlichkeitsrechte. Eine vergleichend-historische Studie über ihre Grundlagen. Bp. - Köln, Akadémiai Kiadó - Carl Heymanns Verlag, 1984., A személyiségi jogok elmélete. Bp., Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1983., The Decline of Civil Law Liability. Bp., - Alphen aan den Rijn, Akadémiai Kiadó - Sijthoff and Noordhoff, 1980., Környezetvédelem és polgári jog. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980., A polgári jogi felelősség hanyatlása. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977.


http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3lyom_L%C3%A1szl%C3%B3

http://www.hrportal.hu/c/egy-jogtudos-eletutja-solyom-laszlo-hetveneves-20120104.html

http://solyomlaszlo.hu/archiv/solyomlaszlo.html

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/sortuzek_1956a/

www.mkab.hu

Cimkék: idézet, mottó, október, 2014

Államtudományi kerekasztalt szervez az NKE

    • Ludovika

Az államtudomány kontextusa és tudományterületei lesz a témája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett és a héten induló államtudományi kerekasztal programsorozat első rendezvényének.

Az NKE a rendezvénysorozattal egy olyan fórumot szeretne teremteni, amely az állam jellemzőivel és szervezetével valamint az államtudomány újbóli pozicionálásával foglalkozik. A rendezvénysorozaton a szakemberek a modern állam különböző modelljeiről, a jó államról és a jó kormányzásról is kifejthetik véleményüket.

Az államtudományi kerekasztal első rendezvényére október 28-án, kedden 16 órától kerül sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán. 


Áldás vagy átok a devizahitelezés?

    • dsc 6361 2
    • dsc 6342 2
    • dsc 6348 2
    • dsc 6375 2
    • dsc 6383 2
    • dsc 6392 2
    • dsc 6397 2
    • dsc 6403 2
  • Előző
  • Következő

Prof. Dr. Lentner Csaba, az NKE Közigazgatás-tudományi Kar Közpénzügyi Tanszékének vezetője tartott előadást a Ludovika Szabadegyetem keretében „Áldás vagy átok? Devizahitelezés Magyarországon” címmel.

Lentner Csaba bevezetőjében elmondta, hogy egy olyan problémakört vázol fel előadásában, amely ma Magyarországon több százezer családot érint, vagyis a devizahitelezéssel és ennek a szélesebb nemzetgazdasági, nemzetközi hátterével szeretné megismertetni a résztvevőket.

A professzor hozzáfűzte, hogy a háztartások tekintetében Magyarországon a lakosság körében, mintegy hatmillió deviza, illetve forint alapú hitelszerződés van: tehát egy olyan jelenséggel állunk szemben, amely az egész magyar társadalmat közvetlenül, vagy közvetetten érinti.  2004 után Magyarországon előtérbe került a devizahitelek folyósítása, főként a svájci frank alapúaké. A csúcsidőszakot 2008 jelentette, amikor is átszámítva hatezer milliárd forintra rúg a lakosság által felvett devizahitel értéke, de a teljes lakossági devizahitel nem hatezer milliárd forint volt, hanem 10265 milliárd forint. Ez abból adódik, hogy az összes hiteljellegű szerződést értékelve, mintegy négyezer milliárd forint értékben vannak még forinthitelek, áruvásárlási és bankkártya hitelek. Az előbb említett óriási hitel összeg több szempontból is el kell, hogy gondolkoztassa a jelenlegi, de főként a korábbi döntéshozókat. Az előadó szerint egy olyan problémahalmaz keletkezett 2004 és 2008 között, amelynek a következményeire, vagyis a családi, nemzetgazdasági károkra akkor még nem gondolt senki.

„A családok mellett a magyar önkormányzati szektor is jelentősen eladósodott devizában 2004 és 2008 között. Ennek a hátterében az áll, hogy az uniós csatlakozással megnyíló beruházási bőség, illetve az Európai Unió közös költségvetéséből lehívható beruházási hitelekhez szükséges saját tőkét, az önerőt nem tudták az önkormányzatok biztosítani. Az akkori kormány úgy döntött, hogy a saját tőkeállomány biztosításához az önkormányzatok hitelt vehetnek fel, vagy kötvényt bocsáthatnak ki. A folyamat értékeléséhez viszont látnunk kell azt, hogy az önkormányzatok 2004-re úgymond már kivéreztetett állapotban voltak a korábbi hiteleik miatt és a beruházási célra felvett hiteleket általában működésre költötték el.”- fűzte hozzá az NKE Közigazgatás-tudományi Kar Közpénzügyi Tanszékének vezetője.

Lentner Csaba előadásában kiemelte, hogy a devizahitel probléma 2004 és 2008 között alakult ki Magyarországon és ennek a megoldása nagyon sok kérdést vet még fel, hiszen szélesebb vetületű, összetettebb problémáról van szó.  

A Lentner Csaba előadásáról készült videofelvétel hamarosan honlapunkon is megtekinthető lesz a Ludovika Szabadegyetem aloldalon. (http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/szabadegyetem)       

A Ludovika Szabadegyetem következő előadása 2014. október 28-án, 18.00 órakor lesz a Ludovika Főépületében, amelynek címe „Börtönök a világban és itthon”, a téma előadója Prof. Dr. Ruzsonyi Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar dékánja.  


1956. október 23. emlékére

    • dsc 6449
    • dsc 6437
    • dsc 6418
    • dsc 6413
    • dsc 6436
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Ludovika Főépületben tartotta október 23-i ünnepi megemlékezését.

A főlépcső pihenőjében elhelyezett ’56-os utcakép installáció adott korhű hátteret Prof. Dr. Patyi András rektor ünnepi gondolatainak.  A forradalom kitörésének okait elemezve a rektor megemlékezett a forradalom szereplőiről, a pesti srácokról és mindazok hősiességéről, akik felkeltek a kommunista elnyomás ellen. Beszédében méltatta Nagy Imre szerepét, hangsúlyozva, hogy 1956 októberében az egykori miniszterelnök felismerte és támogatta a nép szabadság iránti vágyát és akaratát. Patyi András az elismerés hangján emlékezett meg Bibó István államminiszter elkötelezett magatartásáról, a nyugati országok nagykövetségeinek eljuttatott kiáltványáról.

Az ünnepség záróakkordjaként az Egyetem rektora elhelyezte az emlékezés koszorúját az installációnál.

A megemlékezésen O. Szabó István, Jásza Mari-díjas színész szavalta el Bella István Arccal a földnek című versét.


Bella István: Arccal a földnek


Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó,

Órám tisztességes, csak légyen utolsó.

Akár farkas, akár emésszen meg a holló:

Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó.

(Zrínyi Miklós)


Arccal a földnek, ahogy éltem,

élek, élő, a föld alatt,

fekete kátránypapír-éjben,

hol nem megy le, s nem kel fel a nap,


mert ragyog örökkön örökké

földdel teli szívem helyén

napvilág-halhatatlan rögökké

fényesedett ember-remény,


fejjel lefelé nőnek, égnek

a füvek, lombozik a fa,

és a földben száll a földnek, égnek

minden csillaga, madara,


a föld alatt fordul az égbolt,

változik nappal, éjszaka,

a fönti ég csak sötétség volt,

vagy a napvilág látszata,


kátránypapír-fekete éjben,

hol nem ment le, s nem kelt fel a nap,

arccal a földnek, ahogy éltem,

élek, élő, a föld alatt.                                     (1989)


A diktatúra elkerülését az 56-os hősöknek köszönhetjük

    • dsc 5755 2
    • dsc 5728 2
    • dsc 5748 2
    • dsc 5780 2
    • dsc 5992 2
    • dsc 5988 2
    • dsc 5776 2
  • Előző
  • Következő

Sokan hiszik azt, hogy 1956. október 23-án, a diktatúra legmélyebb pontján tört ki a forradalom - kezdte beszédét Kaiser Ferenc, egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának ünnepi állománygyűlésén. Holott 1953. után, Sztálin halálával éppenséggel enyhült valamit az elnyomás. A hazai lakosság azonban attól félt, Rákosiék visszatérésével újból szigorodhat a terror. Van a félelemnek az a foka, amitől kezdve az ember már nem fél semmitől - idézte fel a docens a magyar nép a forradalom kitörésekor tapasztalható lelkiállapotát. A rettegés átcsapott cselekvésbe, a szovjet hatalmi harcok miatt elmaradó konkrét utasítások híján a hazai pártvezetés kezdetben nem tudta, hogyan kellene reagálnia a tüntetésekre. Csakhogy a szuezi válság hátterében a Szovjetunió végül is az ismert módon el tudta folytani a magyar szabadságharcot, a világ máshová figyelt - értékelt Kaiser Ferenc.

Volt-e értelme több mint 2800 magyar ember halálának, a több mint ezer kivégzésnek, a bebörtönzöttek szenvedésének? - tette fel a kérdést a docens. Szeretjük azt mondani, hogy mi egy harcos nemzet vagyunk. Holott a Rákóczi szabadságharc,1848. és 1956. is vereséggel végződött - tekintett vissza a magyar történelemre az egyetemi docens. Ugyanakkor a magyarok minden megszálló hatalomban tudatosították, hogy ezzel a néppel nem lehet bármit megtenni. A magyarok fennmaradásukat a harcos múltjuknak köszönhetik. Kaiser Ferenc szerint nem maradtak fenn azok a népek, amelyek feladták. '56 haszonélvezője az ország lakossága: Kádárék emlékeztek rá, miként reagál a nép, ha lehetetlen élethelyzetbe hozzák. A gulyás kommunizmus egy újabb forradalom megelőzése céljából alakulhatott ki. A diktatúra 1956 utáni kialakulásának elkerülését tehát végül is az 1956-os hősöknek köszönheti az ország - zárta ünnepi beszédét Kaiser Ferenc.

A Ludovika Zászlóalj hallgatóinak ünnepi műsora után az állománygyűlésen elismeréseket adott át Szendy István ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző kar dékánhelyettese.

Hende Csaba honvédelmi miniszter kiemelkedő szolgálati érdemei elismeréseként, Nemzeti Ünnepünk, 2014. október 23-a alkalmából „arany fokozatú” Szolgálati Érdemjelet adományozott Dr. Kerti András alezredesnek, a Katonai Üzemeltető Intézet, Híradó Tanszék kiemelt főtisztjének.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Doktori Iskolái adminisztrációs feladatainak ellátásában nyújtott kiemelkedő tevékenységükért Honvédelemért kitüntető cím III. fokozatát adományozta Balázs Istvánné főmunkatársnak, a Katonai Műszaki Doktori Iskola előadójának, valamint István Krisztinának, a Hadtudományi Doktori Iskola főelőadójának.

Elismeréseik átadására a Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központban október 23-a alkalmából megrendezendő központi ünnepségen kerül sor.

A miniszter, a Magyar Honvédségnél hivatásos állományban ténylegesen eltöltött 20 éve elismeréseként, a Tiszti Szolgálati Jel II. fokozatát adományozta Bánszki Gábor Tamás alezredesnek, a Katonai Testnevelési és Sportközpont központvezetőjének.


Ócsán portyáztak a honvéd tisztjelöltek

    • pa091901
    • pa091804
  • Előző
  • Következő

Komplex harcászati gyakorlatot rendeztek a napokban „Nomád Portya – 2014” elnevezéssel a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj Ócsai Kiképzőbázisán az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara másod-, harmad-, és negyedéves hallgatóinak részvételével.

A gyakorlaton olyan helyzetet szimuláltak a honvéd tisztjelölteknek, amely alkalmat adott az összfegyvernemi harci kötelék támadó harcfeladatainak begyakorlására. A harcászati helyzet mindenben megfelelt az országvédelmi tevékenységekkel szemben támasztott követelményeknek, amelybe beépítették az Afganisztánban és a Balkánon végrehajtott műveletek tapasztalatait is.

Dr. Horváth Tibor ezredes, az NKE HHK Katonai Vezetőképző Intézet igazgatója a következőket mondta honlapunknak:A gyakorlat célja elsősorban az volt, hogy a különböző szakokon tanuló honvéd tisztjelölt hallgatók begyakorolják  a harcászati helyzetben való  együttműködést. A gyakorlat érdekességét az adja, hogy nem csak katonai vezető szakos hallgatók, hanem logisztikai, valamint az üzemeltető szak hallgatói is részt vettek a gyakorlaton.”

A több mozzanatból álló komplex harcászati foglalkozás során szimulált helyzetben kellett a honvéd tisztjelölti állománynak felkészülni és végrehajtani a támadó harcot a szintén honvéd tisztjelöltekből álló ellenerővel szemben.

A gyakorlatról Schuh Dávid, negyedéves honvéd tisztjelölt hallgató nyilatkozott honlapunknak: „Ez egy összfegyvernemi harc, ami azt jelenti, hogy a lövész, harckocsizó, tüzér és felderítő szakirányon tanuló honvéd tisztjelöltek együtt dolgoztak, mindenki a saját feladatát látta el. A lövész szakos, negyedéves hallgatók pedig parancsnokként tevékenykedtek a gyakorlaton. ”

A gyakorlaton egy három szakaszból álló alegység (század), egy ellenséges szakasz ellen intézett támadást. Az akcióban részt vett egy gépesített szakasz is, amely két BTR-80-as és két BTR-80/A típusú, páncélozott harcjárműből állt ezeket egy T-72-es harckocsi támogatta a szimulált harci helyzetben.  A gyakorlatba egy MI-8-as szállító helikopter is bekapcsolódott, amely légi egészségügyi mentő és evakuációs feladatokat látott el. 

Az ócsai gyakorlat elsődleges célja az volt, hogy a tisztjelöltek az elsajátított elméleti ismereteket átültessék a gyakorlatba. A szimulált harci helyzetek lehetőséget biztosítottak arra, hogy valósághű, úgynevezett összhaderőnemi környezetben fejlesszék a tudásukat és ismereteiket az összfegyvernemi harc területén a hallgatók.

A komplex gyakorlaton az NKE HHK Katonai Vezetőképző Intézetének oktatói mellett közreműködött a MH Ludovika Zászlóalj, az MH Budapest Helyőrség Dandár, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj és az MH Béketámogató Kiképző Központ kijelölt állománya. 

A Nomád Portya - 2014 komplex harcászati gyakorlatot sikeresen teljesítették a honvéd tisztjelöltek, akik összesen 210-en vettek részt a különböző mozzanatokban, amelyek végrehajtásáról a gyakorlat végén értékelést kaptak.

Cimkék: gyakorlat, október, 2014

A fény és a remény ösvényén

    • dsc 4848
    • dsc 4770
    • dsc 4795
    • dsc 4766
    • dsc 4727
    • dsc 4696
  • Előző
  • Következő

„Az út, amit a sors kijelölt nekünk” elnevezésű rendezvénysorozat egy palesztin, és egy zsidó édesapa személyes élettörténetét dolgozza fel. Az izraeli apa, Rami Elhanan tizennégy éves lánya egy öngyilkos merénylet áldozata lett az izraeli-palesztin konfliktusban, a palesztin apa, Rami Bassam Aramin pedig a 10 éves kislányát vesztette el egy összecsapásban:  egy izraeli határőr fejbe lőtte a gyermeket. A két férfi azonban a bosszú helyett a fény és a remény ösvényét választották. A két apa történetét, barátságát mutatja be Al Ghaoui Hesna filmje, amelynek rövidített változatát vetítették le a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében megrendezett eseményen.

A rendezvényen Al Ghaoui Hesna, a Magyar Televízió szerkesztő-riportere a következőket mondta: „A forgatás, az az élmény, amikor Bassammal és Elhanannal forgathattam,  semmivel össze nem hasonlítható. Sokszor forgattam már nagyon éles szituációkban és kérdezgettem embereket, de olyan nehéz helyzetben, mint ennek a filmnek a forgatásakor még nem voltam, hiszen nagyon nehéz kérdezni olyan embertől, aki szenved, aki az élet talán lehető legsúlyosabb tragédiáját élte át, örökre elveszítette gyerekét.”

Az eseményen jelen volt a film két főszereplője, az izraeli apa, Rami Elhanan és a palesztin apa, Bassam Aramin, akik a Napfivér-Holdnővér Közhasznú Egyesület meghívására érkeztek Magyarországra, hogy személyesen is elmondják tragikus történetüket az érdeklődőknek. Dr. Pethő Annamária, a Napfivér-Holdnővér Közhasznú Egyesület elnöke a következőket mondta: „Bízom abban, hogy ma este egy olyan élményben lehet részük, amelynek üzenetét a barátaiknak, a családjaiknak elviszik és minél több helyre eljuthat a béke, a megbocsátás és a szeretet üzenete.”

Rami Elhanan családja Kisvárdáról származik, édesapja holokauszt túlélő. Elmondta, hogy amikor hetven évvel ezelőtt elvitték szüleit Auschwitzba, akkor a civilizált világ a kisujját sem mozdította, semmit sem tett. Rami Elhanan hozzáfűzte: „Hetven évvel később, ma, amikor javában folyik az öldöklés, a szabad és civilizált nemzetek gyakorlatilag félre állnak, szerintem ez bűn. Nem kérjük önöktől, hogy Izrael, vagy Palesztin pártiak legyenek, hanem azt követeljük önöktől, hogy békepártiak legyenek.”

A rendezvényen elhangzott, hogy létezik egy szervezet, egy olyan szülői kör, a „The Parents Circle-Families Forum”, amelynek a munkájában olyan szülők vesznek részt, akik elveszítették gyermekeiket az értelmetlen vérontásban. Ennek a közösségnek a tagja Rami Elhanan és Bassam Aramin is.

A palesztin édesapa elmondta, hogy szerinte a palesztin-izraeli konfliktusra nincs katonai megoldás, hiszen mindkét félnek joga van a létezéshez és mindkét félnek tisztelnie kell egymást. Ő abban hisz, hogy az életnél nincs fontosabb. „A közös tragédiánk, gyermekünk elvesztése közel hozott minket egymáshoz Ramival, ellenségből barátok lettünk és testvérek.”- mondta Bassam Aramin.

A filmvetítés után az érdeklődők kötetlen beszélgetés formájában tehették fel kérdéseiket a film két főszereplőjének. 


Ismét a hunorral gyakoroltak a Katasztrófavédelmi Intézet hallgatói

Egy fiktív országban, Hunóriában egy ciklon rövid idő alatt rekordmennyiségű csapadékot hozott, emiatt földcsuszamlás alakult ki és több folyó áradt egyidejűleg - így kezdődik annak az elképzelt katasztrófahelyzetnek a leírása, melyet a múlt héten próbáltak elhárítani, közös erővel egy Hajdúszoboszlón tartott gyakorlaton, az ENSZ megfigyelői előtt a Hunor hivatásos mentőszervezet 52 tagja, valamint Bulgária és Románia mentőcsapatai és műveleti tisztjei, a rendőrség, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Honvédség egyik felderítő alakulata, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetébe tartozó hallgatók. A főváros közelében lévő víztározók megteltek, a gát fala a megnövekedett nyomás következtében átszakadt, a víz elöntötte a belvárosban lévő lakótelepet, lakó- és középületek dőltek romba. Az utak több helyen járhatatlanná váltak, a heves esőzés következtében a talajvíz megemelkedett, fák dőltek a főváros fő közlekedési útjaira, megbénítva a közlekedést. Nehézségekbe ütközött az alapvető élelmiszerek szállítása, a lakosság ellátása. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Hunória, a gyakorlat képzeletbeli színhelyéül szolgáló ország kapcsolata a szomszédos állammal megromlott, mert vitatták egyes határ menti területek hovatartozását. A szomszéd állam katonai erői több helyen megsértették Hunória határait, a támadások mindennapossá váltak. Az ország erői, eszközei nem voltak elegendőek a helyzet kezelésére, ezért Hunória kormánya nemzetközi segítséget kért. A kutató-mentő alakulatokat a zavargásoktól mentes térségben vetették be, ott a hatóságok képesek voltak garantálni a megfelelő közbiztonságot.

A gyakorlat során a katasztrófavédelem hajdúszoboszlói gyakorlóbázisán éles helyzeteket szimulálva embereket mentettek ki "egy többszintes, összedőlt szállodából, romba dőlt lakóépületekből, alagútból", s egy árvíz elleni védekezést szimulálva nyúlgátat is építettek az aradi tűzoltók közreműködésével - ismertette Jackovics Péter tűzoltó ezredes, a Hunor parancsnoka.

Három ország, Magyarország, Románia és Bulgária küldött mentőalakulatot és koordinációs szakértőt Hunória biztonságos térségébe.

A gyakorlaton résztvevők október 17. hajnali 6-tól váltásokban dolgoztak másnap 18:00-ig. A gyakorlat valamennyi kárhelyszínén olyan helyzetet teremtettek a szervezők, amely közvetve vagy közvetlenül a szélsőséges időjáráshoz volt köthető.

Endrődi István tűzoltó ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének tanszékvezetője, egyben a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnöke a helyszínre látogató Bakondi György tűzoltó altábornagynak, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjének elmondta: harmincöt másodéves hallgató vesz részt a gyakorlaton, nemcsak elméleti ismereteket szereznek, hanem kiveszik a részüket a tényleges tennivalókból is.

Góra Zoltán tűzoltó dandártábornok a gyakorlat végén elismerő oklevelet adott át a Katasztrófavédelmi Intézet hallgatóinak.


Heti gondolat - Deák Ferenc

    • deak ferenc web

„Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de miről a nemzet félve a szenvedésektől önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz és mindig kétséges.”

Deák Ferenc


Kedves Olvasó!

Ezen a héten, október 23-án emlékezünk az 1956-os forradalomra és szabadságharcra, valamint a harmadik köztársaság 1989-es kikiáltására. A nemzeti ünnepre készülődve ajánlom figyelmébe a 211 éve, október 17-én született Deák Ferenc időtálló gondolatát. A fenti idézet abban a „húsvéti cikkben” jelent meg 1865. április 16-án (húsvétvasárnap) a Pesti Napló hasábjain, mely új fejezetet nyitott a kiegyezést megelőző tárgyalásokban, amelyekbe Deák az „Adalék a magyar közjoghoz” című tudományos igényű 1865-ös munkája után kapcsolódott be.

Az utóbbi század eseményeit – az 1956-os forradalmat, az 1989-es rendszerváltozást és a szovjet megszálló erők 1991-es távozását – Deák gondolata is összeköti, hiszen a magyar nép szabadságáról önként soha nem mondott le.


Prof. Dr. Patyi András

rektor

Deák Ferenc, a „haza bölcse”, a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa és jogásza. Deák az 1832-36-os országgyűlésen kapcsolódott be a modern, polgári Magyarországért vívott küzdelembe, majd az első felelős magyar minisztérium igazságügyi minisztere, a szabadságharc bukása után pedig a passzív ellenállás vezéralakja lett. Pályafutására a kiegyezés nagy művével, a dualista állam alapjainak lerakásával tette fel a koronát.

1803. október 17-én született Söjtörön tekintélyes régi nemesi család hetedik gyermekeként. Szüleit korán elveszítette, így testvéreivel együtt Hertelendy György gyámsága alatt nevelkedett. Tanulmányai éveit Keszthelyen a premontrei gimnáziumban, Pápán a bencés algimnáziumban és Nagykanizsán a piarista gimnáziumba töltötte.  Később Győrben és Pesten folytatott jogi tanulmányokat, majd Zala vármegye közigazgatásában helyezkedett el (előbb ügyész, majd jegyző, 1832-ben pedig alispán lett).

A „haza bölcsének” karrierje 1833-ban ívelt fel, miután bátyja, Antal váratlanul megbetegedett, és maga helyett öccsét küldte követnek a pozsonyi országgyűlésre.

Deák csatlakozott az alsóház politikai küzdelmeihez, és a jobbágyfelszabadítás, a lengyel kérdés, valamint a vallás- és szólásszabadság ügyében tartott szónoklataival hamarosan az ellenzék egyik vezéralakjává nőtte ki magát. Elérte, hogy a Budán raboskodó Kossuthot és a Lovassy-per elítéltjeit végre szabadon engedjék, ezzel együtt pedig véget vessenek a még zajló felségsértési pereknek. Deák aktivitása nyomán tagja lett a magyar büntetőtörvénykönyv-tervezet megalkotására létrehozott országgyűlési bizottságnak, a Védegyletnek, majd 1847-ben részt vett a nemzeti liberális ellenzék programjának (Ellenzéki Nyilatkozat) megalkotásában is.

Az országgyűlési választásokon betegsége miatt nem indulhatott, de Batthyányi Lajos gróf miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy Deák töltse be az igazságügyi miniszteri posztot, ezután az ő irányításával szövegezték meg az áprilisi törvényeket. A szabadságharc leverését követően birtokaira vonult vissza, és nem volt hajlandó semmiféle együttműködésre az általa törvénytelennek tartott rendszerrel. 1854-ben eladta birtokait és Pestre költözött, szinte haláláig az Angol Királynő szállodában lakott.

Deákban látták példaképüket mindazok, akik az ország számára kiutat kerestek a politikai patthelyzetből. Deák nem ismert el semmilyen rendszert, amely nem tekintette érvényesnek az áprilisi törvényeket. A „haza bölcse” véleményét az „Adalék a magyar közjoghoz” című 1865-ös munkájában, a kompromisszum feltételeit a „húsvéti cikkben” nyilvánosan is összefoglalta. Bécs a königgrätzi csatában (1866) elszenvedett vereségét követően fogadta el ezeket, és jött létre 1867-ben a kiegyezés.

A kiegyezéshez kétségkívül szükség volt Deák bölcsességére, tekintélyére és eltökéltségére, valamint arra, hogy felismerje Ausztria és Magyarország együttélésének lehetőségét és szükségszerűségét. Érdemei mindazonáltal nem merültek ki a kiegyezés tető alá hozásában, hosszú ideig ugyanis gyakorlatilag az ő személyes tekintélye biztosította az Andrássy-kormány eredményes működését a függetlenségpárti közvélemény és a kossuthi emigráció ellenében.

A „haza bölcse” utolsó országgyűlési szónoklatát 1873 júniusában, a pápai csalhatatlanság ügyében tartotta, ezután azonban idős kora és megromlott egészsége miatt visszavonult a politikától, majd 1876 januárjában hunyt el. Deákot az egész nemzet gyászolta, utolsó útjára királyi pompával kísérték.


http://tortenelemklub.com/eletrajzok/ujkori-szemelyek/411-deak-ferenc-elete-1803-1876

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1865_aprilis_16_megjelenik_deak_ferenc_husveti_cikke_a_pesti_naploban/

Britannica Hungarica Nagylexikon 2014.


A NATO-csúcsot értékelték a Ludovikán

    • Nato
    • Nato
    • Nato
    • Nato
    • Nato
    • Nato
    • Nato
    • Nato
  • Előző
  • Következő

A walesi NATO-csúcstalálkozón meghozott döntések hosszú távra meghatározzák a szövetség politikáját – ez volt az egyik fő mondanivalója annak a nemzetközi konferenciának, amelyet a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös szervezésében tartottak az NKE Ludovika Főépületében. A Kápolnában megrendezett eseményen Prof. Dr. Patyi András rektor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a NATO egy olyan katonai, politikai szervezet, kulturális közösség és államcsoport, amely a II. világháború utáni béke záloga. A rektor kiemelte, hogy Magyarország NATO csatlakozásával olyan lehetőségek nyíltak meg nem csak a magyar haderő, hanem a teljes magyar demokratikus politikai rendszer előtt, amelyek a NATO nélkül nem valósulhattak volna meg.

Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter, akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke nyitó beszédében utalt arra, hogy idén ünnepeljük Magyarország NATO-hoz való csatlakozásának 15. évfordulóját. „Ennek a konferenciának az üzenete az, hogy a magyar állampolgár nem csak azzal tett tanúbizonyságot a NATO mellett, hogy 83 százalékban igent szavazott, hanem azzal is, hogy a mai napig is az euroatlanti gondolatvilágot támogatja.”- mondta a Magyar Atlanti Tanács elnöke.

Az eseményen Hende Csaba, honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a walesi NATO-csúcstalálkozón olyan történelmi döntések születtek, amelyek hosszú távra meghatározzák a szövetség jövőjét. A honvédelmi tárca vezetője Magyarország NATO-csúcson tett vállalásairól elmondta, hogy mintegy húszmilliárd forintos beruházás keretében a következő másfél-két évben fejlesztik a pápai bázisrepülőteret, illetve Magyarország októbertől decemberig egy lövészszázadot küld a Baltikumba. Az ukrán válság rendezésére is kitért beszédében a honvédelmi miniszter, aki ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország a többi között vállalta tíz ukrán sebesült katona ellátását a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, és  segíti a kelet-ukrajnai aknamentesítési műveletekben résztvevők felkészítését. Ezen kívül Magyarország százezer dollárral járul hozzá a kibervédelmi fejlesztésekhez, a Magyar Honvédség pedig összekötő tisztet küld a kijevi NATO-irodába.

Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök előadásában a walesi csúcs megállapításai közül kiemelte, hogy műveleti helyett készenléti NATO-ra van szükség. A találkozón döntöttek egy készenléti akcióterv kidolgozásáról, amely egy nagyon magas készenléti összhaderőnemi harci kötelék létrehozásáról szól.

A vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy a térség biztonsága nekünk is érdekünk, ezért fontos, hogy a magas készenléti kötelékben valamilyen formában részt vegyen Magyarország. Benkő Tibor kiemelte, ha katonákat ajánlunk fel ebbe a kötelékbe, akkor őket fel kell szerelni korszerű, modern eszközökkel, ehhez pedig elengedhetetlenek a különböző beszerzések és a meglévő eszközök cseréje.

A vezérezredes szerint a katonák számára a NATO-csúcs egyik legfontosabb üzenete az, hogy a katonai készenléten, képességen változtatni kell. A cél a gyors hadrafoghatóság, a mobilitás, a gyors manőverező képesség és a megfelelő tűztámogatás. Benkő Tibor hozzáfűzte, hogy a csúcsértekezleten világos utat vázolt fel a szövetség és a NATO kész szembenézni a jövővel és annak kihívásaival.

A rendezvényen több NATO-nagykövet mellett részt vettek magas beosztású katonatisztek, köztük Szegő László dandártábornok, Áder János köztársasági elnök főhadsegédje, valamint Fucsku Sándor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka.


Népszerű volt az idei őszi ITDK

    • 2014 itdk oszi 3 680 451 s
    • 2014 itdk osz 11 680 454 s
    • 2014 itdk oszi 2 680 451 s
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-Tudományi Kar negyvenhét hallgatója vett részt október 13-án az idei Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia őszi fordulóján. A megmérettetésen induló hallgatók felkészülését összesen harmincnyolc konzulens oktató segítette - közölték a szervezők. A három állam-és jogtudományi, valamint a társadalomtudományi szekcióban rendkívül változatos témákat dolgoztak fel a versenyzők. Az egész napos megmérettetés zárásaként tartott eredményhirdetésen Dr. Fejes Zsuzsanna dékánhelyettes elismerően szólt a benyújtott dolgozatok magas színvonaláról és a hallgatók felkészültségéről. A most lezajlott rendezvény kiemelt jelentőségű, mert a Közigazgatás-tudományi Kar ad otthont a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójának 2015. március 31. és április 2. között. Erről további információkat itt olvashat: www.otdk2015.uni-nke.hu

A Tudományos Diákköri Konferencia 2014. őszi fordulójának eredményei itt érhetőek el:

http://ktk.uni-nke.hu/kutatas-es-tudomanyos-elet/esemenyek_-konferenciak/2014/10/14/a-2014_-evi-oszi-itdk-eredmenyei

Cimkék: ITDK, október, 2014

Az Alaptörvényről volt szó Rómában

    • alaptorveny

Az Alkotmány és az Alaptörvény eltérő szövegezése ellenére az Alkotmánybíróság a legtöbb alapjog tekintetében lényegében a korábbi, az Alkotmányon alapuló gyakorlatát erősítette meg - mondta Téglási András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar (NKE KTK) Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa, az Alkotmánybíróság tanácsadója azon a nemzetközi konferencián, amit a kar rendezett más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködésben.  

A Római Magyar Akadémián tartott október 8-iki tanácskozáson Sonnevend Pál, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának docense a nemzetközi jognak az alkotmányos értékek megtartásában betöltött szerepéről elmondta: bár az Alaptörvény szövege látszólag kielégítő ebben a tekintetben, az Alkotmánybíróság a nemzetközi jogot még mindig meglehetősen ritkán alkalmazza mérceként. Gárdos-Orosz Fruzsina, az NKE KTK docense az alkotmánymódosítások felülvizsgálatának lehetőségéről beszélt, kitérve a magyar Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos gyakorlatára. Nicola Lupo, a LUISS University professzora kiemelte: mindaz, ami Magyarországon az elmúlt 25 évben történt, mindenképpen figyelemre méltó és oktatandó.

Fekete Balázs, az MTA Jogtudományi Intézetének munkatársa a Nemzeti hitvallásról beszélt, amelyet - szigorúan szövegalapú megközelítés alapján - egy unortodox megoldásnak tekint. Előadásában kiemelte: ugyan a preambulumok nem igazán tárgyai a tudományos kutatásoknak, mégis ezek tanulmányozásával közelebb lehet jutni a nemzeti alkotmányos jogi kultúrához. 

Szente Zoltán, az NKE-KTK Közjogi Intézetének vezetője az alkotmányossági felülvizsgálat hanyatlása címmel tartott előadást, melyben az alkotmánybírák szavazási tendenciáit vizsgálta a 2010 és 2014 közötti időszakban. Cesare Pinelli, a Sapienza University of Rome professzora  szerint az egyik fő kérdés, hogy a magyar alkotmányos rendszer hogyan illeszkedik bele a világ demokratikus rendszereinek fősodrába, és a magyar Alkotmánybíróság milyen magatartást tanúsít a szabadságjogok védelme terén. 

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke számos olyan közelmúltbeli alkotmánybírósági döntést ismertetett, amelyek megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak. Mandák Fanni, az NKE KTK oktatója pedig a politika magyarországi prezidencializációjáról tartott előadást.

A rendezvény négy magyar és öt olasz egyetem együttműködésében, az Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium támogatásával valósult meg. A konferencián elhangzott előadások és korreferátumok alapján készült angol nyelvű tanulmányok hamarosan egy kötet formájában fognak megjelenni.