Szűkítés


Kiválasztott Címke

panelbeszélgetés

Minden Címke 630


Jelenleg 4 bejegyzés található panelbeszélgetés cimkével

A közös agrárpolitikánk: szankciók és arányosság

    • fokep
    •  dsc1349 2
    •  dsc1353 2
    •  dsc1391 2
    •  dsc1395 2
    •  dsc1413 2
    •  dsc1418 2
    •  dsc1424 2
    •  dsc1433 2
  • Előző
  • Következő

Közös agrárpolitikából származó kifizetésekről, az uniós joggyakorlatról, valamint a felmerülő szankcionálási és arányossági kérdésekről tartott pódiumbeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, amelyet az MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságával és a CEDR – Magyar Agrárjogi Egyesülettel közösen szervezett az intézmény. Az esemény célja az volt, hogy a szakmai és tudományos közösség interaktív beszélgetés keretein belül a közös agrárpolitikából származó kifizetésekkel kapcsolatos uniós ítélkezési gyakorlat, valamint az Európai Bizottsághoz címzett, írásbeli reagálást igénylő kérdésekre adott válaszok elemzésével választ keressen arra a kérdésre, hogy a magyar kifizető ügynökség szankciós gyakorlata rendszerszinten összhangban van-e az uniós joggal.

Cseh Tibor tolmácsolta Jakab István, az Országgyűlés alelnökének, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége elnökének üzenetét, a MAGOSZ érdemi és szakmai észrevételeit. Kifejtette, hogy bár Magyarország nettó pénzügyi haszonélvezője, kedvezményezettje az Európai Uniónak, tény, hogy a csatlakozással részlegesen megnyílt az ország piaca, majd a földmoratórium lejárta után teljes mértékben nyitottá vált a tagállamok számára. „A régi tagállamok gyakorlatilag döntő többségében ellátják az élelmiszeriparukat, így a valós pénzügyi mérleg alapján Magyarország a tagállamok viszonyában nem nettó kedvezményezett, hanem gyakorlatilag semleges, sok esetben negatív” – világított rá. A 2020 utáni uniós támogatási rendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy jelentős struktúraváltás várható, amely a közös agrárpolitikát is érinteni fogja. Így Magyarország hatalmas kihívások előtt áll: „A jelenleg még zubogó, ám lassan elzáródó uniós pénzcsapokat maximálisan le kell hívni azért, hogy a magyar agrárium hosszútávon is versenyképes pályára állhasson” – mondta, majd ismertette, hogy ehhez elengedhetetlen a támogatási rendszer optimalizálása, az intézményrendszer átalakítása, valamint komoly tanácsadói bázis rendszer kialakítása. Felhívta a figyelmet, hogy a Kamara égisze alatt jelenleg közel 600 fős falugazdász munkálkodik. Forrásmaximalizálás véleménye szerint csak úgy érhető el, ha a vonatkozó mezőgazdasági pályázatokat, mint például a fiatal gazda pályázatot leegyszerűsítik, a csalókat kizárják, földhasználati jogosultság adminisztrációját egyszerűsítik, valamint a támogatási lehívását ésszerűsítik.

Dr. habil. Budai Balázs, az ÁKK Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet vezetője ismertette, hogy a NKE-n az agrárpolitikával kapcsolatos oktatás és kutatás az intézet égisze alatt zajlik. Rávilágított, hogy az agrárigazgatást jelenleg választható tárgyként vehetik fel a hallgatók a karon, azonban reméli, hogy hamarosan sikerül beépíteni a kötelezően választóható tárgyak közé. Kifejtette, hogy jelenleg hatalmas nyomás van a szakmán a forráslehívások maximalizálását tekintve. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai felkészültség, így a hasonló konferenciák rendkívül hasznosak, hiszen teret biztosítanak a szakmai és tudományos egyeztetésnek.

„A közös agrárpolitika az egyik legjelentősebb politikája az Európai Uniónak. A költségvetés óriási része kerül ilyen formában felhasználásra: Magyarországra 12,3 milliárd euró, azaz közel 3700 milliárd forint érkezik. Ez hatalmas jelentőséggel bír mind az európai, mind a magyar mezőgazdaság számára” – hívta fel a figyelmet Győrfi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság a jelenlegi támogatások nélkül fenntarthatatlan lenne, így óriási felelősség a források hatékony és gyors lehívása. Mivel hatalmas összegekről beszélünk, ezért a közös uniós intézmények szigorúan ellenőrzik a pályáztatási rendszert, és ha kell, szankcionálnak. A magyar kifizető ügynökség így kettős szerepet vállal, mivel egyrészt cél, hogy minél több forrást minél hatékonyabban osszanak szét a magyar agrárium pályázóinak, azonban meg kell felelni a szigorú európai követelményeknek is, az esetleges csalókat meg kell szűrnie a rendszernek.

A konferencia pódiumbeszélgetése során különböző, a magyar agráriumot érintő témát jártak végig a megjelent tudományos és gyakorlati szakemberek. A pódiumbeszélgetés három főbb vitapontot, valamint a témához kapcsolódó uniós joggyakorlatot, konkrét ítéletet járt körbe, amelyet Dr. Olajos István, a Miskolci Egyetem egyetemi docense, valamint Dr. Korom Ágoston, az NKE ÁKK tanársegédje állított össze. Főbb témakör volt a magyar támogatási rendszer átalakításának lehetőségei az Európai Unió bírósági gyakorlata és az Európai Bizottság válaszai alapján, kiemelt pont volt az intézményi változások kérdése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tekintetében, valamint az a kérdés, hogy hogyan érvényesülhet az egyenlő elbánás elve az ökogazdálkodásban. A sokszor heves tudományos vitába átcsapó pódiumbeszélgetést Dr. habil. Szilágyi János Ede, a MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságának elnöke vezette le, amelyben rész vett Olajos István és Korom Ágoston mellett Dr. Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, továbbá Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár Közvetlen Támogatások Igazgatóságának főosztályvezetője is.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Elfogadhatatlan Oroszország fellépése Ukrajnában

    • fokep
    •  dsc0883 2
    •  dsc0902 2
    •  dsc0922 2
    •  dsc0949 2
    •  dsc0972 2
  • Előző
  • Következő

Elfogadhatatlan, ahogy Oroszország fellép Ukrajnával szemben, a nemzetközi közösség tagjainak egységesnek kell maradniuk Moszkvával szemben - hangsúlyozták diplomaták A hibrid hadviselés - veszélyek és kihívások címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett panelbeszélgetésen.

Liubov Nepop budapesti ukrán nagykövet megnyitó beszédében hangsúlyozta: Oroszország nemcsak katonai eszközöket vet be Ukrajna ellen, hanem nagymértékben támaszkodik a propagandaeszközökre és az energiapolitikára is. Mint mondta, nem hagyományos hadviseléssel néz szembe Ukrajna. Bár van katonai fenyegetés, a dezinformálás, a propaganda is fontos eszköz, amelyet nemcsak Ukrajnában, hanem Európa más részein is bevet Oroszország - közölte. Hozzátette: éppen ez ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a transzatlanti partnerek mennyire hasonló helyzetben vannak, mennyire egymásra vannak utalva. A nagykövet kitért arra: Oroszország az energiapolitikát is felhasználja Ukrajna ellen, meglátása szerint Moszkva ezzel hátráltatja Kijev közeledését az EU-hoz és teszi még kiszolgáltatottabbá az orosz gáznak. Úgy látja, az ukrajnai helyzet, az országban alkalmazott orosz hadviselés fontos tanulságokkal szolgál Európa és az egész világ számára. Az egyetlen helyes válasz, amelyet az országok ebben a helyzetben adhatnak, ha nem hagyják magukat megosztani, hanem összefognak és szolidárisak maradnak egymással - vélekedett.

David J. Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője kiemelte: az Oroszország által alkalmazott hadviselés már nem olyan, mint amilyet eddig ismertünk, számtalan új eszközt használ. Mi azonban "továbbra is támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását" - jelentette ki. Kifejtette: Oroszország különféle hadviselési módok egyedi kombinációját alkalmazza Ukrajnában, ami újdonságot jelent az eddigi helyzethez képest. Az ukrajnai konfliktus fenntartása kizárólag Oroszország politikai ambícióit szolgálja - vélekedett. Hozzátette: elfogadhatatlan, amit Oroszország tesz Ukrajnában, fel kell hagynia ezzel.

David J. Kostelancik megjegyezte: a minszki megállapodásokat minden félnek be kell tartania.
Nagy Judit, az NKE nemzetközi rektorhelyettese köszöntőjében elmondta: a tanácskozás a Fókuszban Ukrajna rendezvénysorozat része, amelynek keretében katonai, energetikai szempontból és a média oldaláról is megvizsgálják az ukrajnai helyzetet.

Az NKE, valamint a budapesti amerikai, ukrán, kanadai és brit nagykövetség által közösen szervezett panelbeszélgetést a Fókuszban Ukrajna rendezvénysorozat keretében rendezik, amelyet a nagykövetségek azért hirdettek meg, hogy támogassák Ukrajna szuverenitását és biztonságát. A beszélgetés témája egyebek mellett a kiberhadviselés, de a résztvevők megvitatják a média hadviselésben betöltött szerepét is.


Szöveg: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Integritás holland szemmel

    • fokep
    •  dsc5079 2
    •  dsc5173 2
    •  dsc5188 2
    •  dsc5202 2
    •  dsc5209 2
  • Előző
  • Következő

Hollandiában különösen figyelnek az integritás rendszerek hatékony működtetésére, talán ennek is köszönhető, hogy a világ egyik legkevésbé korrupt országáról beszélhetünk - hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett nemzetközi tudományos konferencián, amelyen az ntegritásfejlesztés holland modelljét ismerhették meg a résztvevők.

Gajus Scheltema, Hollandia magyarországi nagykövete elmondta, hogy náluk jelenleg is integritás hetet tartanak a Belügyminisztérium szervezésében. Szerinte bármennyire evidensnek tűnik országukban az integritás jelensége, mégis folyamatosan beszélni kell róla. A korrupció elleni küzdelem a 90-es évek elején kapott új lendületet Hollandiában, amikor a szervezett bűnözés egyre inkább próbálta a politikai, kormányzati szférát is befolyása alá vonni. Ekkortól vált szállóigévé az akkori belügyminiszter mondata, miszerint „vagy van integritás, vagy nincs”, azaz nem lehet középút. A nagykövet szerint azóta sokat fejlődött a holland integritási modell, amely más országok számára is követendő út lehet.

A két ország közötti jó tapasztalatok megosztását remélte a konferenciától Dr. Koller Boglárka, a NETK dékánja, aki röviden szólt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működéséről és az integritással kapcsolatos feladatairól.

„A 90-es évek elején a holland rendőrség volt az első közhatóság, amely kiállt az integritásért és hatékonyan lépett fel a szervezeten belüli korrupció ellen. Akár egy 20 éve szolgálatban álló rendőrt is azonnal elbocsájtottak, ha kiderült róla, hogy valamifajta visszaélést követett el” – mondta előadásában Terry Lamboo. A holland belügyminisztérium munkatársa szerint ma már Hollandiában szinte mindenki elfogadhatatlannak tartja a korrupciót, tehát az integritás mozgalomnak van egy nagyon jó társadalmi háttere is. Elhangzott, hogy Hollandiában mindössze a lakosok 2 százaléka vélekedik úgy, hogy korrupt országban él, ez világviszonylatban is nagyon jó eredménynek számít. „Ettől függetlenül mindig ébernek kell lenni, védőgátakat kell építeni, harcolni kell a korrupció ellen”- hangsúlyozta a holland szakember. Terry Lamboo hozzátette, hogy náluk minden esetben nagyon komoly következményei vannak a politikai szférában annak is, ha valakire a korrupció árnyéka vetül, hiszen mindezt azonnali lemondás vagy visszalépés követ.

Hollandiában a kormányon kívül számos szervezet segíti az integráció előmozdítását, és a megelőzést tartják a legfontosabb feladatuknak. Ebben a kérdésben az ország mintegy 400 önkormányzata teljes autonómiát élvez, és a munkahelyek is saját integritásuk kialakításáért felelősek. Az országban működik egy Nemzeti Integritási Hivatal, amely képzésekkel, tréningekkel is segíti az integritás erősítését.

„Hollandiában nagyon erősek az integritással kapcsolatos kulturális, politikai, társadalmi alapok. Az emberek tudják, hogy mi helyes, és mi nem” – mondta előadásában Prof. dr Johan Wempe. Az amszterdami egyetem üzleti etika professzora szólt arról is, hogy például az ő országukban fel sem merül az, hogy a beteg hálapénzt adna az orvosának. Mindez hosszú évtizedek alatt kialakult társadalmi beidegződés, amit már gyerekként látnak és megtanulnak a hollandok. Ennek ellenére Hollandiában is vannak problémák az integritás terén, elsősorban a politikai pártok finanszírozása kapcsán. „Működik nálunk az úgynevezett Közérdekű Bejelentők Háza, amelyhez bárki fordulhat észrevételével, panaszával és a hatóságok adott esetben ki is vizsgálják azt” –fogalmazott a szakember, aki elmondta azt is, hogy Hollandiában a központi és a helyi szervek mellett a civil szféra és a média is segíti a korrupció elleni küzdelmet.

A rendezvényen Pallai Katalin, az NKE egyetemi docensének moderálásával hazai és külföldi szakemberek osztották meg tapasztalataikat egymással.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Amerika és a világ 2017-től

    • fokep
    •  dsc4055 2
    •  dsc4064 2
    •  dsc4066 2
    •  dsc4085 2
    •  dsc4102 2
    •  dsc4110 2
    •  dsc4117 2
  • Előző
  • Következő

A 2016-os amerikai elnökválasztás eredményéről és következményeiről tartott kerekasztal beszélgetést Jeffrey D. Gordon, a Pentagon korábbi szóvivője, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Elizabeth Wahl újságíró a Ludovika főépület Széchenyi Dísztermében december 1-én az Antall József Tudásközpont szervezésében.

Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási dékánhelyettese az idei amerikai elnökválasztás bel- és külpolitikai aspektusaival egyaránt foglalkozó kerekasztal beszélgetést megnyitó beszédében kiemelte, hogy e politikai esemény különösen fontos, hiszen rávilágít az amerikai társadalom megosztottságára, illetve előrevetíti a következő amerikai kormány politikáját. Ennek megfelelően a kerekasztal beszélgetés résztvevői a politikai spektrum különböző részeiről fejtették ki nézeteiket.

A résztvevők teljes egyetértésben voltak a tekintetben, hogy Donald J. Trump választási győzelme meglepetésszerű volt. Németh Zsolt elmondta, hogy a meglepettség érzését később a potenciális lehetőségek gondolata követte. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a „Tusványosi gyorsvonat” megérkezett az Amerikai Egyesült Államok fővárosába: a választási eredmény abban a politikai korrektséggel fémjelzett ideológiai megközelítésben okozott egy törést, mely egyes kérdésekben – például az alaptörvény vagy a történelmi egyházak szerepét illetően – igazságtalanul stigmatizálta Magyarországot.

Jeffrey D. Gordon – aki Donald J. Trump nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott az amerikai elnökválasztási kampány során – elmondta, hogy a republikánus elnökjelölt győzelme ugyan meglepte, de nem sokkolta, tekintettel Trump népszerűségben mért sikerére. Bár Elizabeth Wahl megerősítette, hogy Washingtonban csak nagyon kevesen számítottak Donald J. Trump győzelmére és a közvélemény kutatások is teljesen rossz nyomon voltak, hozzátette, hogy sokak számára a végeredmény valóban sokként hatott.

Az elnökválasztás kapcsán az újságíró kiemelte a főáramú média két hibáját: egyfelől a hírekben túl nagy figyelmet szenteltek Donald J. Trumpnak, aki kampányát az érzelmekre építette, másfelől nem figyeltek eléggé az egyes térségekben élő szavazók valódi sérelmeire, problémáira. Utóbbi vonatkozásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy egy politikus meghallgatja e csoportokat, illetve kezét nyújtja feléjük, és aközött, hogy haragjukat becsatornázza.

A beszélgetés résztvevői külön kitértek a kampány során felmerült egyes megdöbbentő és megosztó kijelentésekre, köztük Donald J. Trump muszlimokra vonatkozó megjegyzésére. Ez utóbbi kapcsán Jeffrey D. Gordon emlékeztetett, hogy a kijelentés az Európában elkövetett terrortámadások idején hangzott el, és hogy az Egyesült Államokban komolyan felvetődött az a gondolat, hogy sürgős teendők vannak a bevándorlás kérdését illetően. Hangsúlyozta, hogy végső elemzésben a radikális iszlám mint ideológia megállítását kell elérni, mellyel szerinte Donald J. Trump tisztában van.

Javaslatok az új elnöknek

A választások kelet-közép-európai és magyar vonatkozásait tekintve Németh Zsolt megjegyezte, hogy a „biztonság” kifejezés határozottabban lesz jelen az amerikai külpolitikában. Emlékeztetett, hogy Szíria és Ukrajna révén tágabb szomszédságunkban két komoly konfliktus van, melyek kialakulásához az elmúlt évek amerikai külpolitikája is hozzájárult. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint ez jogos kritika, ahogy a George W. Bush demokrácia-export politikáját – és az azt támogató országokat – is jogos kritika illet.

Németh Zsolt rámutatott, hogy Amerika abban a kellemetlen helyzetben van, hogy adott esetben beavatkozásáért, máskor annak elmaradásáért is kritika éri. Megjegyezte, arra számít, hogy a Trump-adminisztráció jobban megválogatja, mely esetekben alkalmaz intervenciót, és melyekben nem. Emlékeztetett továbbá, hogy néhány éve Magyarország egy hosszú listát kapott az amerikai külügyminisztériumtól, melyben Washington felsorolta mindazt, amit Budapest a jobb amerikai-magyar kapcsolatokért tehet. Németh Zsolt reményét fejezte ki a tekintetben, hogy az ilyenek helyett Washington olyan intervenciók felé fordul, melyek megakadályozzák Ukrajnában a vérontást.

Ukrajna kapcsán a magyar politikus kiemelte, különösen kínosnak tartja, hogy az ukránok most hasonló helyzetben vannak, mint a magyarok 1956-ban: ahogy az utcán harcoló magyar forradalmárok magukra hagyatva érezték magukat, úgy Európának az ukránok mögé sem sikerült beállnia. Jeffrey D. Gordon hozzátette, hogy Európának valószínűleg Trump olvasatában is nagyobb szerepet kell játszania Ukrajna ügyében, mely utóbbi Oroszország számára létfontosságú kérdés, míg az Egyesült Államok számára már kevésbé.

Németh Zsolt egyetértett azzal, hogy európai országok nem élvezhetik tovább potyautasként az Egyesült Államok védelmét, mely amerikai üzenetet Magyarország megértette. Jeffrey D. Gordon elmondta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO kollektív védelméről szóló 5. cikk mellett, ugyanakkor emlékeztetett, hogy az európaiak védelmi teljesítményének amerikai kritikája korántsem új jelenség.

Kommunikáció

A Pentagon volt szóvivője nyomatékosította, hogy Donald J. Trump a nemzetközi ügyekben kemény amerikai fellépést tesz majd, és hogy több tiszteletet kíván. Ezzel szemben Elizabeth Wahl megjegyezte, hogy szerinte a megválasztott elnök ezen szavait nem irányította kifejezetten Vlagyimir Putyin orosz elnök felé. Bár Jeffrey D. Gordon szerint e kijelentésbe az oroszokat is beleértette Trump, jobban együtt kell működni Oroszországgal, a NATO tagállamai számára pedig a legnagyobb fenyegetést a radikális iszlám és egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán jelentik.

Németh Zsolt kiemelte, hogy valamit tenni kell a Nyugat Oroszországgal szembeni kommunikációjával. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a varsói NATO-csúcson a tagállamok Oroszországgal szemben az elrettentés és a párbeszéd kettős politikáját fogadták el. Szerinte ezek közül előbbit sikeresen és helyesen teljesítették, ám utóbbi terén nem sikerült igazi eredményeket elérni, és kritikus kérdés lesz, hogy vajon a Trump-adminisztráció megtalálja-e a politikai párbeszéd megfelelő módját.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on