Szűkítés


Kiválasztott Címke

panelbeszélgetés

Minden Címke 565


Jelenleg 2 bejegyzés található panelbeszélgetés cimkével

Integritás holland szemmel

    • fokep
    •  dsc5079 2
    •  dsc5173 2
    •  dsc5188 2
    •  dsc5202 2
    •  dsc5209 2
  • Előző
  • Következő

Hollandiában különösen figyelnek az integritás rendszerek hatékony működtetésére, talán ennek is köszönhető, hogy a világ egyik legkevésbé korrupt országáról beszélhetünk - hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett nemzetközi tudományos konferencián, amelyen az ntegritásfejlesztés holland modelljét ismerhették meg a résztvevők.

Gajus Scheltema, Hollandia magyarországi nagykövete elmondta, hogy náluk jelenleg is integritás hetet tartanak a Belügyminisztérium szervezésében. Szerinte bármennyire evidensnek tűnik országukban az integritás jelensége, mégis folyamatosan beszélni kell róla. A korrupció elleni küzdelem a 90-es évek elején kapott új lendületet Hollandiában, amikor a szervezett bűnözés egyre inkább próbálta a politikai, kormányzati szférát is befolyása alá vonni. Ekkortól vált szállóigévé az akkori belügyminiszter mondata, miszerint „vagy van integritás, vagy nincs”, azaz nem lehet középút. A nagykövet szerint azóta sokat fejlődött a holland integritási modell, amely más országok számára is követendő út lehet.

A két ország közötti jó tapasztalatok megosztását remélte a konferenciától Dr. Koller Boglárka, a NETK dékánja, aki röviden szólt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működéséről és az integritással kapcsolatos feladatairól.

„A 90-es évek elején a holland rendőrség volt az első közhatóság, amely kiállt az integritásért és hatékonyan lépett fel a szervezeten belüli korrupció ellen. Akár egy 20 éve szolgálatban álló rendőrt is azonnal elbocsájtottak, ha kiderült róla, hogy valamifajta visszaélést követett el” – mondta előadásában Terry Lamboo. A holland belügyminisztérium munkatársa szerint ma már Hollandiában szinte mindenki elfogadhatatlannak tartja a korrupciót, tehát az integritás mozgalomnak van egy nagyon jó társadalmi háttere is. Elhangzott, hogy Hollandiában mindössze a lakosok 2 százaléka vélekedik úgy, hogy korrupt országban él, ez világviszonylatban is nagyon jó eredménynek számít. „Ettől függetlenül mindig ébernek kell lenni, védőgátakat kell építeni, harcolni kell a korrupció ellen”- hangsúlyozta a holland szakember. Terry Lamboo hozzátette, hogy náluk minden esetben nagyon komoly következményei vannak a politikai szférában annak is, ha valakire a korrupció árnyéka vetül, hiszen mindezt azonnali lemondás vagy visszalépés követ.

Hollandiában a kormányon kívül számos szervezet segíti az integráció előmozdítását, és a megelőzést tartják a legfontosabb feladatuknak. Ebben a kérdésben az ország mintegy 400 önkormányzata teljes autonómiát élvez, és a munkahelyek is saját integritásuk kialakításáért felelősek. Az országban működik egy Nemzeti Integritási Hivatal, amely képzésekkel, tréningekkel is segíti az integritás erősítését.

„Hollandiában nagyon erősek az integritással kapcsolatos kulturális, politikai, társadalmi alapok. Az emberek tudják, hogy mi helyes, és mi nem” – mondta előadásában Prof. dr Johan Wempe. Az amszterdami egyetem üzleti etika professzora szólt arról is, hogy például az ő országukban fel sem merül az, hogy a beteg hálapénzt adna az orvosának. Mindez hosszú évtizedek alatt kialakult társadalmi beidegződés, amit már gyerekként látnak és megtanulnak a hollandok. Ennek ellenére Hollandiában is vannak problémák az integritás terén, elsősorban a politikai pártok finanszírozása kapcsán. „Működik nálunk az úgynevezett Közérdekű Bejelentők Háza, amelyhez bárki fordulhat észrevételével, panaszával és a hatóságok adott esetben ki is vizsgálják azt” –fogalmazott a szakember, aki elmondta azt is, hogy Hollandiában a központi és a helyi szervek mellett a civil szféra és a média is segíti a korrupció elleni küzdelmet.

A rendezvényen Pallai Katalin, az NKE egyetemi docensének moderálásával hazai és külföldi szakemberek osztották meg tapasztalataikat egymással.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Amerika és a világ 2017-től

    • fokep
    •  dsc4055 2
    •  dsc4064 2
    •  dsc4066 2
    •  dsc4085 2
    •  dsc4102 2
    •  dsc4110 2
    •  dsc4117 2
  • Előző
  • Következő

A 2016-os amerikai elnökválasztás eredményéről és következményeiről tartott kerekasztal beszélgetést Jeffrey D. Gordon, a Pentagon korábbi szóvivője, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Elizabeth Wahl újságíró a Ludovika főépület Széchenyi Dísztermében december 1-én az Antall József Tudásközpont szervezésében.

Dr. Bóka János, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási dékánhelyettese az idei amerikai elnökválasztás bel- és külpolitikai aspektusaival egyaránt foglalkozó kerekasztal beszélgetést megnyitó beszédében kiemelte, hogy e politikai esemény különösen fontos, hiszen rávilágít az amerikai társadalom megosztottságára, illetve előrevetíti a következő amerikai kormány politikáját. Ennek megfelelően a kerekasztal beszélgetés résztvevői a politikai spektrum különböző részeiről fejtették ki nézeteiket.

A résztvevők teljes egyetértésben voltak a tekintetben, hogy Donald J. Trump választási győzelme meglepetésszerű volt. Németh Zsolt elmondta, hogy a meglepettség érzését később a potenciális lehetőségek gondolata követte. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a „Tusványosi gyorsvonat” megérkezett az Amerikai Egyesült Államok fővárosába: a választási eredmény abban a politikai korrektséggel fémjelzett ideológiai megközelítésben okozott egy törést, mely egyes kérdésekben – például az alaptörvény vagy a történelmi egyházak szerepét illetően – igazságtalanul stigmatizálta Magyarországot.

Jeffrey D. Gordon – aki Donald J. Trump nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott az amerikai elnökválasztási kampány során – elmondta, hogy a republikánus elnökjelölt győzelme ugyan meglepte, de nem sokkolta, tekintettel Trump népszerűségben mért sikerére. Bár Elizabeth Wahl megerősítette, hogy Washingtonban csak nagyon kevesen számítottak Donald J. Trump győzelmére és a közvélemény kutatások is teljesen rossz nyomon voltak, hozzátette, hogy sokak számára a végeredmény valóban sokként hatott.

Az elnökválasztás kapcsán az újságíró kiemelte a főáramú média két hibáját: egyfelől a hírekben túl nagy figyelmet szenteltek Donald J. Trumpnak, aki kampányát az érzelmekre építette, másfelől nem figyeltek eléggé az egyes térségekben élő szavazók valódi sérelmeire, problémáira. Utóbbi vonatkozásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy egy politikus meghallgatja e csoportokat, illetve kezét nyújtja feléjük, és aközött, hogy haragjukat becsatornázza.

A beszélgetés résztvevői külön kitértek a kampány során felmerült egyes megdöbbentő és megosztó kijelentésekre, köztük Donald J. Trump muszlimokra vonatkozó megjegyzésére. Ez utóbbi kapcsán Jeffrey D. Gordon emlékeztetett, hogy a kijelentés az Európában elkövetett terrortámadások idején hangzott el, és hogy az Egyesült Államokban komolyan felvetődött az a gondolat, hogy sürgős teendők vannak a bevándorlás kérdését illetően. Hangsúlyozta, hogy végső elemzésben a radikális iszlám mint ideológia megállítását kell elérni, mellyel szerinte Donald J. Trump tisztában van.

Javaslatok az új elnöknek

A választások kelet-közép-európai és magyar vonatkozásait tekintve Németh Zsolt megjegyezte, hogy a „biztonság” kifejezés határozottabban lesz jelen az amerikai külpolitikában. Emlékeztetett, hogy Szíria és Ukrajna révén tágabb szomszédságunkban két komoly konfliktus van, melyek kialakulásához az elmúlt évek amerikai külpolitikája is hozzájárult. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint ez jogos kritika, ahogy a George W. Bush demokrácia-export politikáját – és az azt támogató országokat – is jogos kritika illet.

Németh Zsolt rámutatott, hogy Amerika abban a kellemetlen helyzetben van, hogy adott esetben beavatkozásáért, máskor annak elmaradásáért is kritika éri. Megjegyezte, arra számít, hogy a Trump-adminisztráció jobban megválogatja, mely esetekben alkalmaz intervenciót, és melyekben nem. Emlékeztetett továbbá, hogy néhány éve Magyarország egy hosszú listát kapott az amerikai külügyminisztériumtól, melyben Washington felsorolta mindazt, amit Budapest a jobb amerikai-magyar kapcsolatokért tehet. Németh Zsolt reményét fejezte ki a tekintetben, hogy az ilyenek helyett Washington olyan intervenciók felé fordul, melyek megakadályozzák Ukrajnában a vérontást.

Ukrajna kapcsán a magyar politikus kiemelte, különösen kínosnak tartja, hogy az ukránok most hasonló helyzetben vannak, mint a magyarok 1956-ban: ahogy az utcán harcoló magyar forradalmárok magukra hagyatva érezték magukat, úgy Európának az ukránok mögé sem sikerült beállnia. Jeffrey D. Gordon hozzátette, hogy Európának valószínűleg Trump olvasatában is nagyobb szerepet kell játszania Ukrajna ügyében, mely utóbbi Oroszország számára létfontosságú kérdés, míg az Egyesült Államok számára már kevésbé.

Németh Zsolt egyetértett azzal, hogy európai országok nem élvezhetik tovább potyautasként az Egyesült Államok védelmét, mely amerikai üzenetet Magyarország megértette. Jeffrey D. Gordon elmondta, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO kollektív védelméről szóló 5. cikk mellett, ugyanakkor emlékeztetett, hogy az európaiak védelmi teljesítményének amerikai kritikája korántsem új jelenség.

Kommunikáció

A Pentagon volt szóvivője nyomatékosította, hogy Donald J. Trump a nemzetközi ügyekben kemény amerikai fellépést tesz majd, és hogy több tiszteletet kíván. Ezzel szemben Elizabeth Wahl megjegyezte, hogy szerinte a megválasztott elnök ezen szavait nem irányította kifejezetten Vlagyimir Putyin orosz elnök felé. Bár Jeffrey D. Gordon szerint e kijelentésbe az oroszokat is beleértette Trump, jobban együtt kell működni Oroszországgal, a NATO tagállamai számára pedig a legnagyobb fenyegetést a radikális iszlám és egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán jelentik.

Németh Zsolt kiemelte, hogy valamit tenni kell a Nyugat Oroszországgal szembeni kommunikációjával. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a varsói NATO-csúcson a tagállamok Oroszországgal szemben az elrettentés és a párbeszéd kettős politikáját fogadták el. Szerinte ezek közül előbbit sikeresen és helyesen teljesítették, ám utóbbi terén nem sikerült igazi eredményeket elérni, és kritikus kérdés lesz, hogy vajon a Trump-adminisztráció megtalálja-e a politikai párbeszéd megfelelő módját.

Szöveg: Csizmazia Gábor

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on