Szűkítés


Kiválasztott Címke

sajtótájékoztató

Minden Címke 621


Jelenleg 3 bejegyzés található sajtótájékoztató cimkével

Sajtótájékoztatón cáfolták az NKE-t érő vádakat

    • fokep
    •  dsc5670 2
    •  dsc5694 2
    •  dsc5703 2
    •  dsc5720 2
    •  dsc5747 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kezelt uniós projektek esetében nem történt szabálytalanság az intézmény vezetői szerint. A témában megfogalmazódott európai bizottsági levélben is csak kérdések merültek fel és nincs szó semmilyen szabálytalansági eljárásról. A többi között ezek is elhangzottak azon a sajtótájékoztatón, amelyen az intézmény rektora és a projektek szakmai vezetői reagáltak a sajtóban megjelentekre és beszéltek a közszolgálat egészét érintő fejlesztésekről.

„Méltánytalan politikai támadás érte az egyetemet és ezzel együtt az intézménnyel együttműködő felsőoktatási közösséget, valamint magát a közigazgatást is” - mondta el a tájékoztatón Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint az intézmény által kezelt mindkét uniós projekt mögött nagyon intenzív tudásteremtés áll, hiszen mintegy 50 egyetem és közigazgatási szerv, valamint ezer oktató, kutató és adminisztratív munkatárs dolgozik azok sikeres megvalósításán. A rektor elmondta azt is, hogy a projektekben meglévő költségek felhasználása rendkívül szigorúan szabályozott keretek között történik.

A projektek kapcsán Prof. Dr. Padányi József arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa egyik legnagyobb és leginnovatívabb közszolgálati felnőttképzési rendszerét fejleszti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az uniós források felhasználásával. Az NKE tudományos rektorhelyettese, a KÖFOP 2.1.2  Jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés projekt szakmai vezetője hozzátette, hogy emellett az intézmény végzi - szintén az EU támogatásával - annak a mintegy kétezer tisztviselőnek a képzését, akik a magyar államigazgatásban az uniós projektmenedzsmenttel foglalkoznak. Idén szeptembertől pedig fejlesztéspolitikai tanácsadó posztgraduális és továbbképzési programot indít az NKE. Elhangzott, hogy a saját programok menedzselése mellett az egyetem látja el az összes magyar KÖFOP program hatásvizsgálatát. Emellett több uniós projektben is részt vesz az intézmény, például a Nemzeti Védelmi Szolgálat antikorrupciós projektjében. A rektorhelyettes kiemelte, az NKE szakmailag megalapozott pályázati kérelmét szabályosan adta be az Irányító hatóságnak. A pályázati kérelmet az Egyetem Szenátusa megtárgyalta és támogatta, továbbá azt az NKE miniszteri képviselőkből álló Fenntartói Testülete is jóváhagyta. A projekt lebonyolítása az Irányító Hatóság által meghatározott pénzügyi és szakmai előírásokra figyelemmel történik. Minden egyes pénzügyi tétel általuk engedélyezett, továbbá minden fejlesztés a Fenntartói Testület jóváhagyásával, rendszeres ellenőrzésével zajlik. 

„Egyetemünk nem csak a legnagyobb innovatív felnőttképzési rendszert fejleszti a közszolgálati szektorban, hanem az egyik legolcsóbbat is” - hangsúlyozta a tájékoztatón Prof. Dr. Kis Norbert. Az ÁKK dékánja, a KÖFOP 2.1.1 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpályaprogram és oktatástechnológiai fejlesztése projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a programban mintegy 82 ezer magyar tisztviselő személyes fejlesztését végzik el. A tisztviselők 30 órás fejlesztése az NKE projektjében körülbelül fele annyiba kerül (350.000Ft/fő), mint más nyugat-európai országok hasonló képzései. Erre egyik példaként Kis Norbert az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) képzését hozta fel, amely kétszer drágább, mint az NKE által menedzselt program.

A szakmai vezető elmondta, hogy a projektek informatikai költsége sem haladja meg a teljes költség 20 százalékát, amely egyáltalán nem nevezhető túlzottnak, hiszen ma már nincs a világon olyan oktatási innováció, ahol ez az arány alacsonyabb lenne. Ráadásul a fejlesztés révén olyan modern és költséghatékony informatikai rendszer jön létre, amely hosszabb távon is biztosítja, hogy önköltségen, azaz olcsón működjön tovább a magyar közszolgálati továbbképzési rendszer.

A projektek előkészítési költségei kapcsán megjegyezte, hogy az engedélyezett 5 százalék helyett csupán a teljes költség 3.5 százalékát számoltak el a 15 hónapos előkészítő munkára. Kis Norbert a túlzott személyi költségekre vonatkozó megjegyzések kapcsán elmondta, hogy a feladatokat nem akarták kiszervezni külsős cégeknek, hanem annak nagyon jelentős részét oktatók, kutatók, trénerek és szakértők, azaz „hús-vér” emberek végzik az Irányító Hatóság szabályai szerint, a kettős (uniós és állami) finanszírozás kizárásával, átlátható módon, szerződésekkel és teljesítésigazolásokkal alátámasztva.

Újságírói kérdésre válaszolva az egyetem rektora elmondta, hogy a projektekkel kapcsolatban az Európai Bizottság február 27-én kelt levelében tett fel kérdéseket a KÖFOP magyarországi irányító hatóságának (IH), a Miniszterelnökségnek. „Ez a levél nem egy vizsgálati eljárás része, nem jártak az egyetemen ellenőrök, és nem állapítottak meg szabálytalanságot” - hangsúlyozta Patyi András, aki hozzátette, hogy az egyik projekt kapcsán már el is küldték észrevételüket az IH-nak, a másik projektnél pedig ez még a napokban megtörténik. A rektor arról is beszélt, hogy az NKE munkatársai közül jó néhányan részt vesznek a projektek lebonyolításában, ők ezért a többletfeladatért díjazásban részesülnek a projektek költségvetéséből. „Szó sincs tehát arról, hogy egy munkáért két helyről kapnának fizetést”- tette hozzá Patyi András.

Az intézmény vezetője azt is hangsúlyozta, hogy az uniós projektekből az új közszolgálati felnőttképzési rendszer kialakítása történik és nem az intézmény működésének finanszírozása. Erre nem is lenne szükség, hiszen az egyetem alapfeladatainak ellátásához szükséges források továbbra is rendelkezésre állnak a központi költségvetésben.

A tájékoztatón többször is elhangzott, hogy az NKE mindig is törekedett az átláthatóság biztosítására, így az említett uniós projektek közérdekű dokumentumainak teljes anyaga megtalálható az intézmény honlapján elérhető sajtószobában: 

http://kofop.uni-nke.hu/kofop-roviden/sajtoszoba


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes


A sajtótájékoztatón készült felvételünket teljes egészében megtekinthetik az alábbiakban:

Megosztás a Facebook-on


Kiberbiztonság a közszférában

    •  dsc7841 2

Magyarország első alkalommal vett részt abban az európai uniós kampányban, amelyben a kiberbiztonságra hívják fel a tagállamok lakóinak figyelmét. Az Európai Kiberbiztonsági Hónap keretében 22 eseményt tartottak hazánkban, ennek mintegy harmadát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. Az eredményekről sajtótájékoztatón számoltak be a szakemberek.

Ma már életünk szinte minden tevékenysége valamilyen módon kapcsolódik a kibertérhez, ezért nem kerülhetjük el a biztonságos használatával kapcsolatos kérdéseket. Számos olyan új típusú kihívás jelent meg a kibertérben, amelyek rendkívül sebezhetővé teszik a felhasználókat, különösen akkor, ha nem rendelkeznek azokról megfelelő ismeretekkel – hangzott el az NKE Ménesi úti campusán tartott tájékoztatón. Megtudtuk, hogy az Európai Hálózatbiztonsági Ügynökség 2012 óta minden évben megrendezi a nemzetközi tudatosító kampányát, az Európai Kiberbiztonsági Hónapot, amelyhez idén Magyarország is csatlakozott. A magyar kormány még 2013 márciusában fogadta el azt a kormányhatározatot, amely a nemzeti kiberbiztonsági stratégiáról szól. Ennek részeként tavaly októberben alakult meg a Nemzeti Kibervédemi Intézet, amelynek egyik feladata az információvédelem tudatosítása.

A szervezet vezetője, Bencsik Balázs elmondta, hogy 21 szervezet segítette a munkájukat abban, hogy a lehető leghatékonyabban szervezzék meg az idei programsorozatot. A 22 rendezvényből 6 az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar Elektronikus Közszolgálati Intézete nevéhez fűződik. Olyan témákkal foglalkoztak a szakemberek, mint például a bankolás biztonsága, az IT-biztonsági képzések, a mobil eszközök kártevői, illetve a gyermekvédelem. Utóbbi kapcsán Bencsik Balázs elmondta, hogy nagyon sikeres rendezvényt tartottak a témában az NKE-n, ahol az online gyermekvédelemmel kapcsolatos stratégiáról is szó volt.

Emellett még több szakmai programnak is helyet adott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelyekről Krasznay Csaba számolt be a sajtótájékoztatón. Az NKE adjunktusa elmondta, hogy az egyetem azért is vett részt ennyire aktívan a kampányban, mert a közszféra minden területe kötődik a kibertérhez. Példaként hozta fel a „Kiberbiztonság a közszférában” című kerekasztal beszélgetést, amelyben az egyes hivatás nemek a közszolgálati életpályamodell részeként a kiberbiztonsággal kapcsolatos aktuális problémákra közösen keresték a választ. Ezen a rendezvényen az érdeklődők megismerhették az NKE-n zajló, a kiberbiztonsággal kapcsolatos kutatásokat és oktatási tevékenységet. „Ebben a hónapban a hallgatóknak számos olyan órát is tartottunk, amelyek közvetlenül a kiberbiztonsággal foglalkoztak”- tette hozzá Krasznay Csaba.

Elhangzott, hogy az Európai Kiberbiztonsági Hónap egyik kiemelt magyarországi rendezvénye a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lassan hagyományosnak tekinthető, a „Tudomány Kapujában” című poszterverseny és kiállítás volt.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Határok fölött - nemzetközi Zrínyi-konferencia Budapesten

    • Zrínyi
    • Zrínyi
    • Zrínyi
    • Zrínyi
    • Zrínyi
    • Zrínyi
  • Előző
  • Következő

Zrínyi Miklós költő, hadvezér halálának 350. évfordulója alkalmából háromnapos nemzetközi tudományos konferenciát rendeznek Budapesten november 18. és 20. között. Az eseményen, amely a Határok fölött elnevezést kapta, a magyar és horvát nemzet közös hőse, a költő, író, politikus és katona Zrínyi Miklós munkásságát az előadók az eddigiektől eltérő nézőpontokból világítják meg és új összefüggéseket tárnak az érdeklődők elé.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési, valamint megbízott tudományos rektorhelyettese a többi között elmondta, hogy az NKE minden olyan kezdeményezést támogat, amely a magyar történelemmel foglalkozik, különösen, ha Zrínyi Miklósról van szó, aki megteremtette a magyar hadtudományi irodalmat. Padányi József hozzáfűzte, hogy a tudományos igénnyel összeállított nemzetközi konferenciát féléves előkészítő munka előzte meg.

A sajtótájékoztatón Dr. Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója kiemelte, hogy azért kapta a konferencia a Határok fölött elnevezést, mert Zrínyi Miklós egy olyan költő, politikus, irodalmár volt, aki úgymond minden határon átlépett, hiszen annyi mindennel foglalkozott. Fodor Pál szerint a konferencia címe arra is utal, hogy a tudományterületek közötti határok lebomlottak, azok képviselői együttesen próbálnak egy új Zrínyi-képet a közvélemény elé tárni. A főigazgató úgy fogalmazott, hogy a magyar Zrínyi helyett egy magyar-horvát, közép-európai, európai Zrínyi alakja bontakozik ki, akinek hadtörténeti tevékenysége is teljesen új megvilágításba kerül. 

Dr. Hermann Róbert, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos parancsnokhelyettese Clausewitz gondolatait idézte, aki azt mondta, hogy az elméleti katonák csak ritkán jók a gyakorlatban. Hermann Róbert szerint Zrínyi Miklós esetében viszont az előbb említett két dolog találkozott egymással, hiszen részt vett a mindennapos harcokban és jelentős volt a hadtudományi tevékenysége is.

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésében megvalósuló háromnapos konferenciát november 18-án Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitja meg. A három intézményben zajló eseményen összesen 42 előadó – köztük hét külföldi szakember – arra keresi majd a választ, hogy mi az, ami Zrínyi örökségében elválaszt, illetve összeköt.

A nyitó eseményen Balog Ádám, a Nemzeti Bank alelnöke mutatja be az erre az alkalomra kibocsátott Zrínyi-emlékérmét.  A konferencia kísérőrendezvényeként a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galériában időszaki kiállítás nyílik november 14-én a Költő, hadvezér és államférfi, Gróf Zrínyi Miklós 1620-1664 címmel. A kiállítást Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitja meg.