Szűkítés


Kiválasztott Címke

szakkollégium

Minden Címke 711


Jelenleg 2 bejegyzés található szakkollégium cimkével

Új nemzedék, új szemlélet

    • fokep
    •  dsc7682 2 2
    •  dsc7695 2 2
    •  dsc7696 2 2
    •  dsc7697 2 2
    •  dsc7705 2 2
  • Előző
  • Következő

Az elektronikus hadviselés modern eszközei, a rendőrség és a civilek kapcsolata, valamint a határvédelem is szerepelt a témák között azon a rendezvényen, amelyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakkollégiumainak hallgatói mutatták be legújabb kutatási eredményeiket.

Három évvel ezelőtt alakult meg az NKE-n a Szakkollégiumi Együttműködési Fórum (SZEF), amely az egyetem hét szakkollégiumát fogja össze és képviseli a külvilág felé. A SZEF által szervezett rendezvények egyik fontos célja, hogy lehetőséget biztosítson a szakkollégiumok hallgatói számára a nyilvánosság előtt való bemutatkozásra. Kovács Szabolcs, a szervezet elnöke elmondta, hogy az előadások sokszínűsége jól tükrözi a szakkollégiumok eltérő tudományos profilját, de a kutatási témák közötti összhang egyben meg is teremti az egységet a szervezetek között.

„Az NKE hét szakkollégiuma közül öt már megkapta a megfelelő minősítést és a fennmaradókat is arra bíztatjuk, hogy szerezzék azt meg”- mondta köszöntőjében Dr. Zán Krisztina alezredes. A Tudományos Ügyek Irodája vezetője elmondta, hogy az idei OTDK-n is sikeresen szerepeltek az egyetemi szakkollégiumok hallgatói, akik közül 5-en az első helyet is megszerezték. Elhangzott, hogy idén, a víztudományi profilú Zsuffa István Szakkollégiummal együtt már hétre nőtt az egyetemi szakkollégiumok száma. Zán Krisztina beszélt a pályázatokról is, kiemelve a KÖFOP-projekt és az Új Nemzeti Kiválósági Program lehetőségeit. Utóbbi esetében 149 millió forint áll az egyetem rendelkezésére, hogy a legkiválóbb pályázatokat támogassa.

Az elektronikai hadviselés eszközeiről beszélt előadásában Szmolnik Laura. A HHK harmadéves honvédtisztjelölt hallgatója az Öböl-háborút és a NATO 2011-es líbiai hadműveletét elemezte. Kiemelte, hogy az Öböl- háború volt a történelem első információs háborúja, amelynek során számos olyan elektronikai újítás jelent meg, amely jelentősen befolyásolta a küzdelem kimenetelét. Ezek közé sorolta az intenzív felderítést és zavarást és a nagyszámú, elektronikai hadviselésre használt repülőgépet. Utóbbiak segítségével az amerikaiak már a háború első szakaszában jelentős légi fölényre tettek szert. A Puskás Tivadar Szakkollégium hallgatója szerint a NATO líbiai hadművelete is egy újabb fejlődési pont volt az információs hadviselésben, hiszen ekkor jelentek meg először tömegesen a pilóta nélküli légi járművek, azaz a drónok.

„Ahogy az amerikaiak igazgatták Irakot a megszállás idején, elrettentő példaként kell szolgáljon a jövőben, hogy hogyan nem szabad ezt csinálni”- mondta előadásban Matusik András. Az Ostrakon Szakkollégium hallgatója részleteiben vázolta az Egyesült Államok által, az Irak megszállását követően megszervezett közigazgatás negatívumait. Ilyennek nevezte a többi között a tapasztaltan hivatalnoki állományt, a társadalommal való tényleges kapcsolat hiányát, a túlterhelt minisztériumokat. Elmondta, hogy az iraki hadsereg leépítése sokszor azzal járt, hogy az egykori katonák a lázadókhoz csatlakozva küzdöttek a megszállók ellen. Elhangzott, hogy az állami média teljes amerikai befolyás alatt állt, és az irakiak többsége a függetlenebbnek tűnő Al Jazeera műsoraiból tájékozódott.

Az árvízvédelmi falak típusairól és működésükről szólt Zagyva Dániel. A Zsuffa István Szakkollégium hallgatója elmondta, hogy árvízről akkor beszélhetünk, ha a megemelkedett vízmennyiség kilép a medréből, addig csak áradásról van szó. Elhangzott, hogy amíg az ármenetesítés egy felkészülési folyamat, addig az árvízvédelem már konkrét beavatkozást is jelent. Az előadó beszélt a hagyományos, homokzsákos védekezésről, valamint az árvízvédelmi falakról is. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy azok készülhetnek betonból, vasbetonból és téglából is és a homokzsákokkal szemben többször is felhasználhatóak. Magyarországon két jelentősebb árvízvédelmi fal található: az egyik Szegeden, a másik Szentendrén.

„A szabályalapú fiskális politika bevezetésére azért volt szükség 2010 után, mert a költségvetési hiány és az államadósság is nagyon megugrott az azt megelőző években” –mondta el előadásában Losonczi Krisztián. A Magyary Zoltán Szakkollégium hallgatója elmondta, hogy amíg például 2006-ban majdnem 10 százalékos volt a költségvetési hiány, a tavalyi évre sikerült ezt 2 százalék alá faragni. Hasonló folyamat játszódott le az államadóssággal 2011 után, aminek az eredményeként jelenleg 74 százaléknál tartunk. „A szabályalapú fiskális politika egyik nagy előnye, hogy bizonyos szabályok közé szorítja a gazdaságpolitikai mozgásteret”- hangsúlyozta Losonczi Krisztián.

Elsősorban a média befolyásolja a változékony civil-rendőr kapcsolatot Nagy Ivett szerint. A Szent György Szakkollégium hallgatója előadásában számos rendőrviccet felidézett a rendszerváltás előtti és utáni időszakból. Kutatásai során azt tapasztalta, hogy a mai napig nem alakult ki igazán a bizalom az emberekben a rendőrök iránt. Például a lakosok többsége, ha meglát egy rendőrautót, nem biztonságérzetet ad számára, hanem inkább „beparázik” tőle. Mindebben a médiának van különösen nagy felelőssége az előadó szerint.

A határvédelemnek különböző eszközei voltak a magyar történelemben a gyepűk és határvármegyéktől kezdve a határvadász egységek felállításáig. Az új típusú rendészeti kihívásokat a tömeges migráció hívta életre Hangácsi Ádám szerint. A Nemzetbiztonsági Szakkollégium hallgatója úgy véli, hogy a déli határ védelméhez a fizikai mellett szükség volt egy jogi határzárra is és csak így lehetett biztosítani azt, hogy jelentősen csökkent az illegális határátlépők száma 2015 óta. Az előadó beszélt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, azaz a FONTEX szerepéről is, kiemelve az együttműködés fontosságát az európai határvédelemben.

A hagyományos háborúk helyett, amelyeket országok vívtak, manapság egyre gyakoribbak az úgynevezett felkelés elleni katonai műveletek. Ezek esetében pedig fontos szerepe van a civil-katona együttműködéseknek és a lélektani műveleteknek. Erről beszélt előadásában Kovács Georgina. A Biztonságpolitikai Szakkollégium hallgatója szerint a katonai műveletek során úgy kell hatni a civil környezetre, hogy az lehetőleg kivesse magából a felkelőket. Megfelelő kommunikációs esetén ugyanis a civil közeg a katonákat fogja támogatni egy ilyen jellegű konfliktusban.

A tudományos konferencián elhangzott előadásokról külön kötet készül majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jóvoltából.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Biztonsági dilemmák 2016

    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
    • szakkollegiumok konferenciaja
  • Előző
  • Következő

A Nemzetbiztonsági Intézet és a Nemzetbiztonsági Szakkollégium szervezésében első alkalommal ültek össze az NKE különböző szakkollégiumainak képviselői a „Szakkollégiumok konferenciája” című rendezvényen, amelynek létrehozásával az intézmény lehetőséget kívánt nyújtani az egyetem különböző karain működő szakkollégiumok számára kutatási témáik szakmai konferencia keretein belül történő bemutatására. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, tudományos rektorhelyettes megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyományteremtő céllal megrendezett konferencia kiválóan tükrözi az egyetem abbéli törekvését, hogy a tehetséget lehetőleg minden szinten támogassa, hiszen, mint hangsúlyozta, a tehetség kortól, helytől és nemtől független. Az, hogy jelenleg már hat szakkollégium is működik az NKE égisze alatt, arra enged következtetni, hogy az intézményben komoly tudományos munka folyik. „Hatékonyságunkat pedig az OTDK eredmények igazolják vissza” – tette hozzá a rektorhelyettes.

A konferencia korunk biztonsági kihívásait járta körül. Elsőként dr. Resperger István ezredes, a Nemzetbiztonsági Intézet igazgatója beszélt a 2030-ig várható dilemmákról. Állítása szerint a szóban forgó időpontra az alultáplált és a túlsúlyos emberek száma, az ivóvízellátás, továbbá a betegségek terjedése sokkal több problémát fog jelenteni, mint a különböző erőforrásokhoz való hozzáférés, beleértve az olajat is. Földünk a Meadow -modell jóslata alapján 2050-re éri el a gondokkal leginkább terhelt állapotát, amikor a ma még kevésbé fejlett területek összetett hatalmi mutatói maguk mögé utasítják a fejlett országokét. A GDP, a primer energiahordozók mennyisége és a népesség radikális megváltozása mellett komoly problémát fog jelenteni a muszlim vallás térnyerése is: már 2030-ra 2,2 milliárd muzulmán és 3 milliárd keresztény lakos prognosztizálható. A migráció tekintetében elöregedéssel kell majd számolni, s a jelek szerint India és Afrika válik majd a legnagyobb kibocsátóvá. Ami a hadiipart illeti, a terrorizmus ellenében a távirányítású eszközök szerepe fog felértékelődni, így az is elképzelhető, hogy mindennapivá válik a ma még csak utópiának számító katona nélküli háború. A hibrid hadviselés ugyanakkor teret enged majd a kettős felhasználású eszközöknek is, a drónok pedig a víz alatt, felett és a levegőben is bevethetők lesznek.

A konferencián Resperger István után a szakkollégiumok tagjai tartottak előadást a témában. A Biztonságpolitikai Szakkollégium részéről Bartók András Kelet-Ázsia puskaporos hordóját -  a szigetviták várható alakulását, Fekete Csanád pedig a hibrid hadviselés napjaink konfliktusaiban való megjelenését mutatta be az érdeklődőknek. A Szent György Szakkollégium részéről további gondolatébresztő bemutatókat hallhattunk, Koller Marco a migráció nemzeti és nemzetbiztonsági kihívásairól, kockázatairól; Tóth Miklós pedig a börtönökben végbemenő iszlám radikalizációról tartott előadást. Szakos Judit, a Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke az innovációpolitika hatékonyságát mutatta be, majd megoldási alternatívákat vetített a jövő kihívásaira vonatkozóan. Az Ostrakon Szakkollégiumot Arany-Bíró Martin képviselte, aki az adatvédelem kihívásairól, jelentőségéről tájékoztatta a hallgatóközönséget. A Nemzetbiztonsági Szakkollégium tagjai sorából Szentes István előadásában a terrorizmus kialakulásának történetét, s jelenkori alakulását tekintette át, Radován Kristóf pedig a Boko Haram terrorszervezet tevékenységéről; nemzetköziségéről adott elő az egybegyűlteknek.

Az esemény lezárását követően a 2. NKE Szakkollégiumok Konferenciájának megrendezésére a Nemzetbiztonsági Szakkollégium a Biztonságpolitikai Szakkollégiumnak adta át  a stafétabot.   

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NBI, szakkollégium, 2016