Szűkítés


Kiválasztott Címke

tanácskozás

Minden Címke 651


Jelenleg 2 bejegyzés található tanácskozás cimkével

A jó választási rendszer a stabil kormányzás alapja

    •  dsc5178 2
    •  dsc5176 2
    •  dsc5183 2
    •  dsc5189 2
    •  dsc5203 2
    •  dsc5215 2
    •  dsc5220 2
  • Előző
  • Következő

„Választás és demokrácia” címmel tudományos tanácskozással egybekötött alakuló ülést tartott a Választás és demokrácia Ludovika Kutatócsoport június utolsó napján a Ludovika Főépület Hunyadi termében. Az eseményen a kutatócsoport tagjai és a kutatásban résztvevő elméleti és gyakorlati szakemberek a témában eddig elért tudományos eredményeit és a jövőben megvalósítani kívánt terveit ismertették.

A workshop moderátora Dr. Téglási András a kutatócsoport vezetője volt, aki kiemelte, hogy: „A jó és stabil kormányzás alapja a jó választási rendszer, ahol érvényesülnek a demokratikus alapelvek. A kutatásunk fő irányvonala a választójog, a választási rendszer, a választási eljárás nemzetközi és magyar tapasztalatai, a jó demokratikus állam ismérvei. Összehangolt kutatás a cél, hogy a szakmai ismereteket és a tudományos eredmények széles körű ismertetése valósuljon meg.”

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke köszöntő beszédében örömét fejezete ki a műhely elindítása iránt és kitért a magyar választási rendszer elemzésére. Mint mondta, ez utóbbi túlcentralizálása megterheli a Nemzeti Választási Bizottságot és a döntését felülvizsgáló bíróságot is. „A magyar választási rendszer 2013-ban a külső keretek változatlanul hagyása mellett alapvető átalakításra került. Külső keretet jelent, hogy egykamarás maradt a parlament és érvényben maradt a vegyes választási rendszer, ugyanakkor megszűnt a megyei pártlista intézménye, átalakult az országos lista szerepe és a kampányszabályok, valamint egyfordulós lett a választás; mindez kihívás elé állította a döntéshozókat” - mondta az NVB elnöke.

Dr. Gáva Krisztián az új népszavazási törvény jogalkalmazási tapasztalatainak elemzését választotta kutatási területének. A Nemzeti Választási Iroda általános elnökhelyettese kutatását összefoglalva kitért a kezdeményezés adminisztratív követelményeinek és a kizárt tárgykörök változására, a népszavazási kérdés egyértelműség és a párhuzamossági moratórium követelményeire, a jogalkotó reakcióira, az aláírás ellenőrzés gyakorlatára, a jogorvoslati rendszer változásaira és működésére, valamint a népszavazási kampány szabályozásának kérdéseire. „A jogalkotó fő célkitűzése a törvény megalkotásával a korábbi évek tapasztalatai alapján a népszavazás követelményeinek minél pontosabb meghatározása, az intézményi méltóság fenntartása érdekében formai kritérium előírása volt, hogy a népszavazás, mint a közvetlen demokrácia elsődleges eszközének alkalmazása ténylegesen a rendeltetésének megfelelően kerüljön alkalmazásra” - emelte ki. Az előadó megállapítása értelmében a jogalkotói célok megvalósultak.

Dr. Mráz Ágoston Sámuel a német és a magyar választási rendszer csereszabatosságának korlátait politikatudományi szempontból közelítette meg. A Nézőpont Intézet vezetője kiemelte, hogy az 1989-es magyar demokratikus választási rendszer alapja a Németországban és a Franciaországban kialakított rendszer. A német és magyar választási rendszer felcserélhetőségének vizsgálatáról az ELTE oktatójának az egyes országok legutóbbi választási eredményei alapján az a hipotézise, hogy a választók a szavazatukat nem a mandátumszámítás ismeretében adják le, valamint, hogy az arányos német modell keretei között Magyarország megszüntethetné az egypárti parlamenti többséget, a koalíciós kormányzást, így teljesen új helyzetet teremthetne.

Dr. Orbán Balázs András a parlamentek XXI. században betöltött szerepéről folytat kutatást. Az NKE tanársegéde szerint a parlamentarizmusról nem könnyű beszélni; kutatásánál számos módszertani nehézségbe ütközött a parlamentáris rendszerek rendkívüli különbözősége miatt. „Ebben a témában kétféle megközelítés létezik: az első a parlament térnyeréséről, a második a parlamentarizmus hanyatlásáról szól. Az első megközelítés alapjául szolgál, hogy a világ 190 országban létezik parlament, míg a hanyatlásáról az tanúskodik, hogy támadás éri a klasszikus funkcióit: a végrehajtó hatalom fokozatosan szívja el a jogalkotó tevékenységét. Erre utal az Európa-szerte használatos kifejezés, a „hatalom nélküli parlament” és a „deparlamentalizáció” jelensége is”- mondta az NKE tanársegédje, majd kiemelte a parlament intézményi helyzetének és a parlamentarizmus kormányforma közti különbséget.

Dr. Ladislav Orosz, a Kassai Egyetem Jogi Kar Alkotmányjogi Tanszékének vezetője kiemelte, hogy a kutatása érdemi irányzatát és fő célját a Szlovák Köztársaság választási jogának minőségi elbírálása a nemzetközi szabványok, valamint a modern demokratikus és jogi államok aktuális fejlemények irányzatainak tisztelése szemszögéből, a jogi szabályok specifikus vonása, az érvényes választási törvények bemutatása és azok a magyar jogrenddel való szembeállítása adja. „A szlovák és a magyar választási rendszer igen eltérő, csupán kevés közös vonás figyelhető meg, mégis érdekes az összehasonlításuk, hiszen hasonló a két ország társadalmi fejlődése, a demokratikus jogállam felépítése, a kormányzat szervezete és az alkotmányos rendszer működése”- mondta a szlovák alkotmánybíróság tagja.

Dr. Balogh-Békesi Nóra „A választójogi alapelvek érvényesülése a rendszerváltástól napjainkig” címmel vág bele a kutatásba. Az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának egyetemi docense a címmel összefüggően elemezni tervezi az alkotmányos környezetet, az Alaptörvény és a választójog összefüggéseit, az alapjogok korlátozását, annak a választási alapelvekhez való viszonyát, a szükségességi-arányossági teszt alkalmazhatóságát, a választójog általánosságát, egyenlőségét és közvetlenségét, a szavazás titkosságát és a szabad választás elvét. Mindezek mentén kíván rálátást biztosítani a hazai választójogi rendszer működésére.

Dr. Lovassy Ádám alkotmánybírósági tanácsadó bemutatta az Alkotmánybíróság és a Kúria közös munkájának, az élő jog fejlesztésének főbb lehetőségeit, az Alkotmánybíróságnak a választáshoz kapcsolódó jogorvoslati rendszerben betöltött kiemelkedően fontos szerepkörét, valamint az érdemi ügyintését adó témák mellett azokat is, melyekben a független szerv nem foglal állást.

Dr. Kurunczi Gábor, alkotmánybírósági tanácsadója „Az általános választójog elvének aktuális kihívásai” címmel tartotta meg a workshop utolsó előadását, melyben kitért az általános választójog korlátjaként a lakóhely követelményére, a gyermekeket érintő családi választójog dilemmájára és a gondnokság alatt állók és a szabadságvesztésüket töltők választójogának alakulására.

A Választás és demokrácia Ludovika Kutatócsoport tagjai augusztus 31-ig készítik el az előadások kéziratait, melyeket terveik szerint tudományos kötetben jelenítenek meg.

A konferencia a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből valósult meg.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Rendészeti szakmai műhely alakult a Ludovikán

    • rvm3
    • rvm
    • rvm2
  • Előző
  • Következő

Megtartotta alakuló ülést november 27-én a Rendészeti Vezetéselméleti és Vezetéstámogató Műhely. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében rendezett tanácskozáson a tizenhét meghívott szakember között helyet kapott megyei rendőrfőkapitány, városi rendőrkapitány, egyetemi professzor, valamint a végrehajtó szolgálat képviselői. Az ülést megtisztelte jelenlétével az Egyetem Fenntartói Testületének ügyvivője, Dr. Janza Frigyes ny. vezérőrnagy is.

A műhelyt azért hozták létre, hogy ajánlások megfogalmazásával, gyakorlatorientált tanácsokkal használható, kézzelfogható segítséget nyújtson a rendőrségen felső-, közép-, és alsó szinten szolgálatot teljesítő vezetők számára. A testület első kutatási területként a rendőrség központi, területi és helyi szerveinél a vezetés rendszerét és az információ-áramlás hatékonyságát fogja vizsgálni. A műhely személyi összetétele jó lehetőséget ad arra, hogy egyaránt hasznosítsa az Egyetemen összegyűjtött jelentős vezetéselméleti tudásanyagot, valamint a végrehajtásban szolgáló szakemberek, vezetők napi tapasztalatait.

Ez lehet a garancia arra, hogy a szakmai műhely kézzelfogható, probléma-centrikus, ugyanakkor elméletileg megalapozott módon járuljon hozzá a rendőrség vezetési gyakorlatának fejlesztéséhez.