Szűkítés


Kiválasztott Címke

tanévnyitó

Minden Címke 521


Jelenleg 5 bejegyzés található tanévnyitó cimkével

Megérkeztek nemzetközi hallgatóink

    • fokep
    •  dsc7547 2
    •  dsc7566 2
    •  dsc7572 2
    •  dsc7578 2
    •  dsc7582 2
    •  dsc7592 2
    •  dsc7611 2
    •  dsc7619 2
    •  dsc7633 2
    •  dsc7638 2
    •  dsc7657 2
    •  dsc7670 2
    •  dsc7717 2
    •  dsc7734 2
    •  dsc7798 2
    •  dsc7819 2
    •  dsc7827 2
    •  dsc7831 2
    •  dsc7857 2
    •  dsc7880 2
    •  dsc7918 2
    •  dsc7922 2
    •  dsc7930 2
    •  dsc7955 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendkívüli népszerűségre tett szert nemzetközi szinten is: az idei tanév első félévében összesen 76 új hallgató kezdi meg tanulmányait különböző programok keretében.

A nemzetközi hallgatók számára hagyományszerűen megrendezésre került a „Welcome Day” elnevezésű nemzetközi tanévnyitó ceremónia, amely idén szeptember 15-én zajlott a Ludovika dísztermében. Prof. Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes köszöntötte elsőként a vendégeket, amelyet a karok dékáni, illetve dékánhelyettesi szintű üdvözlései követtek.

Az egyetem hazai elismertségét tovább fokozza az intézmény iránti folyamatosan növekvő nemzetközi érdeklődés. Miközben továbbra is az Erasmus+ programmal érkeznek a legtöbben, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal és önköltséges formában is évről évre egyre nagyobb számú hallgató kezdi meg mester- és doktori szintű tanulmányait az NKE-n.

A jelenlegi félévben 52 cserehallgató érkezett Európából az Erasmus+ program keretein belül, ebben a kategóriában továbbra is Törökország a fő küldő ország, idén azonban Németország és Franciaország került a második helyre. Európán kívüli államokból 24 fő érkezett, számos afrikai és ázsiai kultúrát képviselve. Érkeztek hallgatók többek között Egyiptomból, Etiópiából, Ghánából, Kazahsztánból, Mongóliából, Indiából, Kínából és Oroszországból.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem országos szinten is kiváló eredményeket ért el az Erasmus+ nemzetközi kreditmobilitási pályázatokon, vagyis az elsők közt szerepel az Európán kívüli mobilitásra megítélt intézményi támogatások alapján. Ennek köszönhetően, illetve az állami Stipendium Hungaricum ösztöndíj eredményeként az egyetem hallgatói állományának egyre nagyobb részét képezik a külföldi hallgatók, illetve egyre szélesedik a küldő országok köre, valamint növekszik az Európán kívülről érkező hallgatók aránya is. Az egyetem nemzetköziesítési törekvéseinek szerves részét képezi, hogy ezek a hallgatók az Egyetem életének aktív tagjaivá váljanak, így mind a központi és kari szervezeti egységek, mind a különböző hallgatói szervezetek arra törekednek, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen az integrációs folyamat, illetve, hogy bővüljön az elérhető szolgáltatások köre.

Szöveg: Hervai Laura

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Átfogó közszolgálat-fejlesztés az NKE-n

    • fokep
    •  dsc6917 2
    •  dsc6924 2
    •  dsc6929 2
    •  dsc6940 2
    •  dsc6951 2
    •  dsc6960 2
    •  dsc6973 2
    •  dsc6974 2
    •  dsc6992 2
    •  dsc6998 2
    •  dsc7001 2
    •  dsc7005 2
    •  dsc7008 2
    •  dsc7016 2
  • Előző
  • Következő

Hivatalosan is elindult csütörtökön a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projektje. A Ludovika kápolnájában tartott nyitóeseményen Prof. Dr. Patyi András, az egyetem rektora kifejtette, hogy a projekt legfőbb célja a közszolgálattal foglalkozó tudományos tevékenységek támogatása, és ezeken keresztül az, hogy járuljon hozzá a közigazgatás, a közszolgáltatás és az állam versenyképességének növeléséhez.

Az ünnepélyes projektindító az NKE doktori iskoláinak tanévnyitó ünnepségével vette kezdetét. Ahogy Patyi András fogalmazott: a projekt nyitórendezvénye szorosan kapcsolódik a tanévnyitóhoz, hiszen A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés projekt számos ponton fog kapcsolódni a doktorandusz hallgatók és oktatók munkásságához.

A doktori tanév integráns része az egyetemi élet működésének – kezdte meg beszédét az intézmény vezetője. Patyi András kifejtette, hogy az egyetem doktorandusz képzései sokak számára újnak gondolt, ám régi tudományterületekkel foglalkoznak, amelyek több ezer éves, az állam működésével foglalkozó tudományok. Az NKE szerencsés helyzetben van, hiszen négy doktori iskolával is rendelkezik, amely az államtudományok területén kutat: Hadtudományi Doktori Iskola, Katonai Műszaki Doktori Iskola, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola, Rendészettudományi Doktori Iskola.

Széchenyi idézetével folytatta a rektor. „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” – majd hozzátette, a doktori képzés a tudomány önálló művelésére készít fel. Patyi András felhívta a figyelmet arra, hogy a doktoranduszoknak arra kell koncentrálni, hogy amit csinálnak, az tényleg tudomány legyen. „Ne „kutatgassanak”, ne „publikálgassanak”, soha ne elégedjenek meg fél gondolatokkal!” – mondta, hiszen a doktori képzés lényege, hogy ne a tudomány mezsgyéjére juttassa el, ne a félműveltség mázával kenje be a hallgatókat, hanem hogy „juttassa be a tudományos igényesség, a tudományos módszertan, a tudományos eredmények előállításának a világába.”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az együttműködés egyeteme, amiben szeretne a legjobb lenni - zárta gondolatait az intézmény vezetője. Az „együttműködés” eszményét, mint kitűzött célt vetítette elő a megjelent doktorandusz hallgatóknak, majd megnyitotta a 2016/2017-es tanévet.

Az ünnepélyes fogadalomtételt követően Patyi András a KÖFOP 2.1.2-es projekt szponzoraként szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében kihangsúlyozta, hogy kiemelt fontosságú a meginduló projekt az egyetem és a magyar felsőoktatás életében, hiszen számos közös kutatás, fejlesztés és program fog megvalósulni az intézmények közös együttműködésével, amely kihat a közszolgálat egészére. Három fontos területet emelt ki a 2,5 éves projekt megvalósítása során. Ez a tudás, a kompetencia és a mérhető fejlesztés. A rektor célja, hogy a projekt lezárása után az NKE egy jobb egyetem legyen, és az államtudomány az ország tudományos életében is a megfelelő helyre kerüljön.

A 11,5 milliárd forint támogatásból megvalósuló projektet az NKE a saját erőforrásai mellett egy együttműködési rendszer keretén belül szeretné végrehajtani. „Több mint 20 egyetemmel, különböző közigazgatással, közszolgálattal foglalkozó intézménnyel, állami szervezettel fogunk együttműködni, olyanokkal is, akik az elmúlt évek során fenntartással álltak az NKE működéséhez”- mondta Patyi András. A cél a közigazgatás, a közszolgálat és az állam versenyképességének növelése, a vonatkozó tudás mennyiségének és szintjének növelése, a közszolgálat szervezeti és személyi kompetenciájának fejlesztése. „A megvalósítás az egyetemek, konzorciumok, kutatócsoportok, kutatóműhelyek összefogása keretében zajlik”- tette hozzá.

A rektor kifejtette, hogy az előkészítő munka véget ért, most már a kutatások és a fejlesztésen van a hangsúly, majd külön kiemelte Prof. Dr. Kis Norbert és Prof. Dr. Padányi mk. dandártábornok rektorhelyettesek  tevékenységét, akiknek rengeteg munkája volt a projektek tervezése és a fejlesztések  szakmai előkészítése során.

„Eljött az igazság pillanata” – kezdte meg beszédét Prof. Dr. Padányi József, a projekt szakmai vezetője. Az NKE tudományos rektorhelyettese kifejtette, hogy a projekt szakmai és menedzsment oldala már kész, megteremtettek mindent ahhoz, hogy a kutatások megkezdődjenek.

„A projekt célcsoportja mindenki, aki hozzá akar tenni valamit az államtudományok területén a tudásbázishoz” – folytatta Padányi József. A projekt beleolvad a felsőoktatás feladatrendszerébe, hiszen megvalósul a kutatás, amelyek során új eredmények születnek, ami végül a hallgatók, az érdeklődők asztalára kerülhet tananyag formájában – fejtette ki.

A feladatok során a rektorhelyettes három fontos pontot jelölt ki: műhelytevékenységek megvalósítása, fenntarthatóság és átláthatóság. Bízik benne, hogy hasonló lelkesedéssel fog megvalósulni a projekt, mint ahogy a szakmai előkészítő munka folyt, és reméli, hogy a 2018-as záró rendezvény során sikerül beszámolni arról, hogy a projekt elérte a megfogalmazott céljait.

A program céljai hét alprojektben valósulnak meg, amelyeket a vezetőik ismertettek röviden.

A jó kormányzást célzó tény-alapú közszolgálat-fejlesztés hatásvizsgálati és kutatási megalapozása alprojektben koncentrálódnak a projektben elérhető kutatási, pályázati lehetőségek, amelyeket az Államkutatási és Fejlesztési Intézet fog össze Dr. Auer Ádám vezetésével. Ezek többek között a közigazgatás hatékonyságát és a minőségi állami működés támogatását szolgáló tudásközpont létrehozását szolgálják. A nemzetköziesítésre, a külföldi jó gyakorlatok átültetésére, a nemzetközi tudástranszferre is külön alprojekt jött létre A közszolgálat-fejlesztés nemzetközi kompetencia igényeinek támogatása címmel, amelyet Dr. Bóka János vezet, s amelynek célja a nemzetközi közszolgálati személyi állomány tudományos munkásságának támogatása és elősegítése.

Dr. Nyikos Györgyi vezetésével A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése címmel külön terület foglalkozik majd olyan képzési programok indításával, amelyek kifejezetten a fejlesztéspolitika területére irányulnak, olyan szakembereknek a képzésére, akik az uniós beruházások és fejlesztések megvalósításával tudnak szakértői szinten foglalkozni.

Szintén Nyikos Györgyi viszi A helyi önkormányzati közszolgálati stratégia-fejlesztési képességek erősítése alprojektet, amely a helyi önkormányzati tudásgyarapításra irányul. A cél olyan jó gyakorlatok hozzáférhetővé tétele és szakértői hálózat kialakítása, amely segíti a helyi önkormányzatok hatékony működését, a lakossági részvétel erősítésével, a civil szféra bevonásával.

Mindemellett az NKE évek óta foglalkozik a jó állam jellemzőinek kutatásával, annak mérhetőségével, s erre a projekt keretében kiemelten lesz lehetőség a jövőben, olyannyira, hogy a KÖFOP-programok egészére irányulóan az NKE fogja a monitoring eljárást lebonyolítani a Dr. Kaiser Tamás által vezetett, A Jó Állam Mutatók című alprojekt keretében. Ennek eredményeként a jó állam mutatókról adatbázis és nyilvántartó rendszer jön létre, mindez hozzájárul a Jó Állam Jelentés évenkénti kiadásához.

A projekt egyik legfőbb célja a fenntartható eredmények felmutatása. Az NKE a közszolgálati dolgozók közvetlen képzése mellett olyan kutatásokat fog megvalósítani, tudásközpontokat létrehozni, amelyek hosszú távon biztosítják a közigazgatás egészének magas színvonalú működését. Az egyetem a kutatási eredményeket, a létrehozott tudást (tankönyvek, publikációk, jó gyakorlatok stb.) egy közszolgálati tudásportálon mindenki által hozzáférhetővé kívánja tenni, hogy a jövőben a közigazgatás minden szereplője fel tudja majd használni azt a minőségi szolgáltatás biztosításához. A közszolgálati szellemi vagyon fejlesztése, a tudáshoz jutás elősegítése alprojektet Dr. Peres Zsuzsanna vezeti.

Mindezen célokat egy olyan szolgáltatató központ támogatná, amely a személyi állomány erősítésével és kompetencia-fejlesztésével segítené humán oldalról a projekt egészének megvalósítását. A Közszolgálati Kiválóság Központ fejlesztése alprojekt vezetője Dr. Horváth József.

Szerző: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Megkezdődött a tanév az NKE-n

    •  dsc6578 2
    •  dsc6412 2
    •  dsc6491 2
    •  dsc6501 2
    •  dsc6503 2
    •  dsc6510 2
    •  dsc6516 2
    •  dsc6523 2
    •  dsc6527 2
    •  dsc6551 2
    •  dsc6565 2
    •  dsc6376 2
    •  dsc6584 2
    •  dsc6625 2
  • Előző
  • Következő

Ötödik tanévét kezdte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely szeptember 5-én tartotta tanévnyitó ünnepségét a Ludovika Főépület kápolnájában. Az állami és egyetemi vezetők részvételével megtartott rendezvényen az elsőéves hallgatók eskütétele mellett professor emeritusi címek átadására is sor került. Az idei tanévben több mint 1800 fiatal kezdi meg tanulmányait az intézményben.

Boross Péter volt miniszterelnök, Polt Péter legfőbb ügyész és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Néhányan azon volt és jelenlegi állami vezetők közül, akik megtisztelték jelenlétükkel az NKE immáron ötödik tanévnyitó ünnepségét.

Az államtudományi képzési területnek ez az első tanévnyitója - hangsúlyozta ünnepi beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szerint ez magában foglalja az államtudományi és közigazgatási felsőoktatást, amely a köztisztviselői és kormánytisztviselői életpályára készít fel. Az intézmény képzési rendszerének emellett fontos oszlopai a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás. Utóbbi a közszolgálat nemzetközi feladatainak ellátására és diplomáciai feladatokra készíti fel a hallgatókat. A rektor elmondta, hogy az alap és mesterszakokon több mint 1800 új hallgató kezdi meg a tanévet, de hamarosan csatlakoznak hozzájuk a doktori és a posztgraduális képzésben résztvevők is.

Patyi András beszédében szólt arról is, hogy 180 évvel ezelőtt épült meg az NKE Ludovika Főépülete, amelyben csak később, 1872-ben kezdődött meg a honvéd tisztképzés. Ehhez ugyanis a magyar alkotmányos rend helyreállítására volt szükség- tette hozzá a rektor. Elhangzott, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a végrehajtó hatalommal foglalkozó felsőoktatási intézmény, amelynek képzései közvetlenül a haza szolgálatára készítik fel a hallgatókat. „Nekünk erről szól minden percünk”- fogalmazott az NKE rektora. Patyi András hangsúlyozta, hogy a végrehajtó hatalom működése és működtetése értékelvű és értékközpontú tevékenység, amelynek lényegét a törvények végrehajtása jelenti. Ez azonban Egyed István egykori jogtudós szavaival élve nem lehet gépies és sablonos. „A végrehajtás központi eleme a szolgálat, és az erre jelentkező hallgatók megbecsülése mindennél előrébb való”- mondta a rektor, aki szerint ez a fajta szolgálat egyáltalán nem népszerűtlen a fiatalok körében, amit jól mutatnak a felvételi statisztikák is.

Patyi András beszédében kitért arra, hogy az idei tanév a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) jegyében is telik az egyetemen. Az intézmény két nagy projektben önállóan, több projektben pedig konzorciumi partnerként vesz részt. „Olyan fejlesztéseket jelent ez, amely túlmutat az NKE határain” –fogalmazott Patyi András, aki hozzátette: a magyar állam, a magyar közszolgálat versenyképességének fejlesztését célzó programokhoz elsősorban a tudásvagyon gyarapításával tud az intézmény hozzájárulni.

„Salus universitatis suprema lex esto, azaz Az egyetem üdve legyen a legfőbb törvény!”- ezekkel a szavakkal nyitotta meg az NKE ötödik tanévét Patyi András rektor.

„Addig lehetünk magyar emberek, ameddig létezik magyar állam”- hangsúlyozta ünnepi beszédében Simicskó István. A honvédelmi miniszter szerint csak egy erős állam képes megtartani nemzeti értékeit. A tárcavezető úgy látja, a mai világban különösen fontos tisztában lennünk kultúránkkal, hagyományainkkal. Simicskó István küzdősportbeli múltját felidézve emlékeztetett arra, hogy mindig kell egy mester és legalább egy tanítvány ahhoz, hogy valami továbbéljen. „Ha ilyen sokan akarják a hazát szolgálni, mint ahányan tanulnak az NKE-n, akkor van értelme, hogy dolgozzunk és küzdjünk”- fogalmazott a miniszter. Simicskó István szerint, akik ezt az intézményt választották, bizonyságot tettek a haza iránti elkötelezettségükről, a magas fokú hazaszeretetükről. „Mindig, mindent adjunk oda a hazának, ez a legfontosabb tanítás”- fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, hogy Magyarország az európai keresztény civilizáció erős pillére és csak akkor van jövőnk, ha erős államot építünk. „Önök lesznek az erős magyar állam pillérei!”- fordult a jelenlévő hallgatókhoz a miniszter.

A tanévnyitó ünnepségen fogadalmat tettek az elsőéves hallgatók, akik emlékszalagot kötöttek a kari és az egyetemi zászlókra. A rendezvényen professor emeritusi címet vehetett át Patyi András rektortól Prof. Dr. Bleszity János nyugállományú tűzoltó altábornagy, a Katasztrófavédelmi Intézet volt igazgatója, és Prof. Dr. Gazdag Ferenc, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék oktatója.

Bleszity János a katasztrófavédelem szakterületének nemzetközileg elismert kutatója. A felsőoktatásban 1980-tól szolgál, egyik megteremtője a hazai felsőfokú tűzvédelmi szakemberképzésnek. Oktatói tevékenységében kiemelt szerepet játszott az új képzések alapítása és indítása. A rendészettudományok és a katonai műszaki tudományok meghatározó egyéniségének kutatási területe a katasztrófavédelem, a tűzvédelem. Gazdag Ferenc oktatói munkásságának kiemelt eredménye a biztonságpolitikai tanulmányok megalapozása. Oktatói és kutatói munkája több szálon is kötődik a politikatudományi és a hadtudományi kutatásokhoz. Kutatási területei az európai és magyar kül- és biztonságpolitika, az európai integráció, valamint Franciaország története.

Az NKE új professor emeritusaival a Bonum Publicum későbbi számaiban olvashatnak majd interjút.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: tanévnyitó, 2016

Negyedik tanévét kezdi meg az NKE

    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
    • tanevnyito 2015
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem építésével a magyar államot hozzuk jobb állapotba - mondta tanévnyitó beszédében Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora. Az immáron negyedik tanévét megkezdő intézmény feladata, hogy hazájukat szerető, azért cselekvő embereket képezzen - hangsúlyozta a rendezvényen Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter. Az állami és egyetemi vezetők részvétele mellett megtartott ünnepségen sor került az első éves hallgatók fogadalomtételére is.

„Évtizedes hagyományok foglalata ez az intézmény és évszázados értékek szimbóluma a mögöttünk magasodó Ludovika Főépület”- kezdte ünnepi beszédét Patyi András, utalva ezzel arra, hogy az NKE képzéseinek évtizedekre visszamenő hagyományai vannak.

Az intézmény rektora szerint az ünnepet beárnyékolják a „kemény hétköznapok”, ahol a példátlan méretű, szervezetten zajló illegális bevándorlással szembesülő magyar közszolgálat minden egyes tagjának erejére és józan eszére szükség van.  

„Évnyitónk üzenete a mából a jövőbe szól” - hangsúlyozta Patyi András, aki szólt arról, hogy a Ludovika Campus fejlesztése tovább halad: a napokban adják át a 600 fős, modern kollégiumi létesítményt és hamarosan elindul az új oktatási épület kivitelezése is. Az állam több évtizedes elmaradását pótolja ezzel a beruházással - emelte ki beszédében az intézmény vezetője. 

Az infrastruktúra bővítése mellett azonban tartalmi fejlesztésre is szükség van, ezeket uniós forrás segítségével, az úgynevezett  KÖFOP-programok (Közigazgatás-és Közszolgáltatás- fejlesztés Operatív Programok) keretében, a közeljövőben magasabb szinten tudja elvégezni az egyetem - jelezte Patyi András.

A rektor beszédében utalt arra, hogy vannak olyanok, akik nem nézik jó szemmel az intézmény fejlődését. „Fel nem adjuk, erősek maradunk. Erőnk a tudásban, a tudás és a szolgálat iránti alázatunkban van. És van remény, méghozzá a hallgatóinkban, akik eredményeikkel hitet tesznek missziónk mellett.” Hangsúlyozta, hogy ezekben az időkben sem felejtik el az egyetem misszióját: a jövő tisztjeinek, köztisztviselőinek, vezetőinek nevelését.

Patyi András elmondta azt is, hogy az NKE munkájára nagy szüksége van a jövőjét építő magyar közszolgálatnak, a nemzet mindenkori állapotára és kihívásaira válaszolni tudó magyar államnak. „Az egyetem építésével magát az államot hozzuk jobb állapotba” - hangsúlyozta az intézmény rektora.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladata, hogy hazájukat szerető, azért cselekvő embereket képezzen - ezt már Trócsányi László igazságügyi miniszter mondta ünnepi beszédében.

A tárcavezető beszédét három szó: a nemzeti, a közszolgálati és az egyetem szavak köré építette fel. Az NKE-n kutatóprofesszorként is dolgozó miniszter szerint a nemzeti elkötelezettség mellett fontos, hogy az itt tanulók nyitottak legyenek a világra, tanuljanak más nemzetektől. „Az intézmény nemzetközi kapcsolatainak hozzá kell járulnia ahhoz is, hogy gondolkodó fiatalok alkotó műhelye legyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem” - mondta Trócsányi László. „A nemzeti intézményeknek, így az NKE-nek elsősorban a nemzeti érdek felismerése és képviselete a feladata, de szem előtt kell tartani a "nemzetközi közjót" is” - tette hozzá.

Az Európát sújtó migrációs helyzetre utalva azt mondta, nemzeti érdekünk az európai integráció egyik ékkövének, a schengeni rendszernek a megtartása, amely ma egyesek szerint veszélyben van. A miniszter szerint "nehéz időket élünk", hiszen azt láthatjuk, hogy az egyes országok eltérő válaszokat adnak ugyanarra a kérdésre, keresve a közös megoldás lehetőségét.

Az NKE elnevezésében szereplő közszolgálati jelzővel kapcsolatban közölte: aki a közszolgálatot tanulja, annak elsősorban valamilyen értékrendet kell elfogadnia, a többi között hinnie kell, hogy létezik a közérdek, a közjó - mondta.

Az igazságügyi miniszter történelmi visszatekintésében szólt a II. világháború előtti magyarországi viszonyokról, amikor a közszolgálat nagy becsületnek örvendett és rangot jelentett tisztviselőnek lenni. „Emlékszem az előttem járó generációk milyen büszkeséggel szóltak arról, hogy mit is jelentett egykor a köz szolgájának, azaz köztisztviselőnek lenni.” Trócsányi László emlékeztetett, hogy Magyarországon a II. világháború utáni idők (szemben a nyugat-európai stabilitással) negatív fordulatot hoztak. A rendszerváltás után azonban ismét feléledt a „haza érdeke”, vagy még inkább a „nemzeti érdek” fogalma - mondta a miniszter, aki szerint az NKE szlogenje, „ A Haza szolgálatában” is azt fejezi ki, hogy a közjó, a közszolgálat szinonimájává a haza, a nemzet java és ennek szolgálata válik.

Trócsányi László szerint a köz szolgálata létérdeke Magyarországnak, ezért az egyetemről kikerülőktől joggal várhatja el az állam a szakmai tudást, a műveltséget és az erkölcsös magatartást. „Mindezért úgy gondolom, hogy a közszolgálatban dolgozók a kiszámítható, biztos megélhetést garantáló életpálya lehetőségét érdemlik, amit a kormány biztosít is” - hangsúlyozta a tárcavezető.

A rendezvényt követő fogadáson Molnár Zoltán igazságügyi közigazgatási államtitkár mondott pohárköszöntőt. Az intézmény Fenntartói Testületének ügyvivője bízik abban, hogy a következő időszakban az NKE fejlődését segítő döntéseket hoznak majd a fenntartók.

A tanévnyitó ünnepségen közreműködött az NKE Bartók Táncegyüttes, a múzeumban pedig a folytatás előtt álló Ludovika Campus beruházás képeiből látható fotókiállítás mától.

Prof. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter és Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektorának beszéde cikkünk végén olvasható.


Szöveg: Szöőr Ádám

Cimkék: tanévnyitó, 2015

A tudomány szolgálatában

    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
    • PhD Évnyitó
  • Előző
  • Következő

A tudomány önálló műveléséhez képességekre, megfelelő hozzáállásra valamint alázatra, szorgalomra és módszerekre van szükség. Jó hozzáállásra és érdeklődésre csak olyanok tudnak nevelni, akik saját maguk is rendelkeznek ezekkel a képességekkel - mondta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az intézmény doktoranduszai számára rendezett tanévnyitón. A Ludovika Campus dísztermében tartott ünnepségen az NKE rektora a kitűnő tudományszervező, Magyary Zoltán gondolatait idézte a résztvevőknek: „A tudományos kutatás és a felsőoktatás az egyes tudósoknak a legszemélyesebb munkája, van azonban a tudományos munkának számos olyan feltétele, amit azok egyenként nem tudnak maguk számára megszerezni, hanem csak együttes munkával, szervezettség erejével biztosíthatnak maguknak.”

Az ünnepi köszöntőt a doktoranduszok fogadalomtétele követte, majd az intézmény három doktori iskolájának vezetői tájékoztatták a résztvevőket a képzésekről. Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, a Hadtudományi Doktori Iskola vezetője előadásában a többi között a magyar hadtudomány kialakulásának, fejlődésének fontosabb állomásait ismertette.

Prof. Dr. Haig Zsolt ezredes, a Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője tájékoztatójában elmondta: a doktorandusz hallgatóktól azt várják el, hogy olyan munkák, értekezések szülessenek a műszaki tudományok eredményeit felhasználva, amelyeket a későbbiekben hatékonyan tudnak majd alkalmazni a katonai, a rendvédelmi vagy akár a katasztrófavédelmi területen.

Prof. Dr. Bukovics István, a Közigazgatás-tudományi Doktori iskola vezetője előadásában értékelte a doktori iskola eddigi tevékenységét. Beszédében kiemelte, hogy a képzés mellett a hallgatók közreműködésével konferenciákat szerveztek, tudományos programokban vettek részt, amelyek közül kiemelte a Jó Állam Kutatóműhely programot. Bukovics István hozzáfűzte, hogy nagy hangsúlyt fektettek a szakmai és tudományos kapcsolatok kiépítésére. Ennek köszönhető a Kúriával kötött együttműködési megállapodás is, amely lehetővé teszi, hogy a doktorandusz hallgatók ott töltsék gyakornoki idejüket.  

Kiss Dávid, a Doktorandusz Önkormányzat elnöke beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy miként segítheti az önkormányzat a doktorandusz hallgatókat a tanulmányaik során, ahol egyik kiemelkedő feladatuk a hallgatók érdekeinek képviselete. Kiss Dávid hozzáfűzte, a Doktorandusz Önkormányzat elsődleges célja az egyetem szellemiségével összhangban az, hogy közelebb hozzák egymáshoz a három hivatásrend képviselőit.

A rendezvényen Prof. Dr. Kovács László ezredes, a HHK tudományos dékánhelyettese ismertette a doktori képzés lényegét és beszélt a publikációs lehetőségekről is. A doktori képzés hat félévből áll, ahol graduális képzésben kell részt venniük a hallgatóknak, akiknek meg kell írni az értekezést és ezzel párhuzamosan kutatásokat is folytatnak. A saját kutatási témák feltárása, illetve a publikációk azok, amelyek „előre viszik” a doktori képzést- fűzte hozzá a dékánhelyettes.

Az ünnepségen felszólalt Prof. Dr. Vastag Gyula, az első Magyary Chair is, aki előadásában utalt arra, hogy szükség van a nemzetközi megmérettetésre, kell egy tudományterület, amelyet a magunkénak vallunk. Szerinte nagy szükség van a gyakorlati tudásra és tapasztalatra.

Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, megbízott tudományos rektorhelyettes zárszavában elmondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetése leginkább abban tud segíteni a doktoranduszoknak, hogy megteremti azokat a feltételeket, amelyek mellett már csak arra kell koncentrálniuk a hallgatóknak, ami a dolguk, vagyis kutassanak, tanuljanak, publikáljanak.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem három doktori iskolájában összesen 99 doktorandusz hallgató kezdi meg a tanévet, közülük négyen külföldi állampolgárok.