Szűkítés


Kiválasztott Címke

tisztviselők napja

Minden Címke 680


Jelenleg 1 bejegyzés található tisztviselők napja cimkével

A közszolgálati tisztviselők napja

    • akk zaszlo 680 451 s 680 450 s

Július 1-je, a közszolgálati tisztviselők napja 1992-re, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatályba lépésének napjára datálódik. Az ünnepet 1997-ben tartották meg első alkalommal, ekkor még a köztisztviselők napja név alatt. 2011. június 20-án az Országgyűlés úgy határozott, hogy július 1-je a kormánytisztviselők napja is legyen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény szerint intézményünk egyik célja a közigazgatási szakemberek képzése és az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése. A törvény statuálja az államtudományi és közigazgatási felsőoktatást, amely a kormánytisztviselői, állami tisztviselői és a köztisztviselői életpályára felkészítő államtudományi és alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok, ideértve az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szakot is. 2011 óta szintén törvény rendelkezik arról, hogy Egyetemünk a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének felelőse.

A közszolgálati tisztviselők napját magáénak érezheti Egyetemünk egész közössége, kiemelten pedig az Államtudományi és Közigazgatási Kar.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-ben új korszakot indított el a közszolgálati tisztviselők képzésében és továbbképzésében. 2013-tól a Magyar Kormánytisztviselői Kar megalakulása és a tisztviselői etikai kódex jelentett mérföldkövet. Napjainkra pedig a kormányzás és a közigazgatás új és rendkívüli feladatai állítják komoly kihívások elé a közszolgálati tisztviselőket. A közszolgálati tisztviselőket a rendszerváltás óta elsősorban a hatékonyabb, gyorsabb és egyszerűbb közigazgatás megteremtése tette próbára. Napjainkban a tisztviselők az államiság és a nemzeti keretek megerősítésének fontos szereplőivé váltak. Teleki Pál egykori miniszterelnök az „igazi tisztviselőknek” címzett beszédében nehéz időkben úgy fogalmazott, hogy „az igazi tisztviselőnek az egész nemzetet át kell vezetni a változásokon”.

Ma az európai közösség politika válsága, az új népvándorlás, a globalizáció és a nemzetek feletti hatalmak népek és kultúrák létét fenyegetik. A globális hatalomgyakorlók egyre kifinomultabb eszközökkel az állam mint értékközösség lebontását végzik. Az érték-alapú közösségek helyett a bizonytalan összetételű virtuális és érdekközösségek korszelleme kezd uralkodni. A történelmi kihívásra Magyarország történelmi léptékű válaszokat ad megerősítve a nemzeti közösségépítés, más szóval a nemzetállamiság intézményrendszerét. Az államépítés célja a nemzetépítés, ami a nemzeti önállóságot és szuverenitást, a jó kormányzási képességet és a jó közigazgatást egyaránt jelenti.

A Kormány és a magyar felsőoktatás 2015-ben feltámasztotta a 70 éve lerombolt, a kommunizmus akadémistái által politikailag veszélyesnek ítélt önálló államtudományt. Az államtudomány a jó kormányzás és a nemzetépítés tudománya, eszméi és céljai ezért  ellentmondanak a globális hatalmi tényezők érdekeinek.

A hazai disputában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az államtudomány elismerésének elkötelezett képviselője. 2015-ben létrejött az államtudományi képzési terület mint a felsőoktatás új kategóriája. 2016-ban Államtudományi és Közigazgatási Kar alakult. Végül pedig 2017-ben útjára indulhat 70 év után újra az államtudományi mesterképzés, amely államtudományi doktori címet (rerum politicarum) ad.

Az államiság és a kormányzás egyik legfőbb erőforrása a közszolgálati tisztviselő. Tisztelet és megbecsülés mindenkinek, aki ezt a pályát választja és felelősen kitart a közérdek és a közszolgálat mellett.

Az Államtudományi és Közigazgatási Kar ebben a szellemiségben 2017. július 5-én rendezi a „Közigazgatási Júliális” szakmai és szabadidős rendezvényt, amellyel a közszolgálati tisztviselők közössége előtt is tiszteleg.


Szöveg: Dr. Kis Norbert, dékán, Államtudományi és Közigazgatási Kar

Megosztás a Facebook-on