Szűkítés


Kiválasztott Címke

tudományos konferencia

Minden Címke 583


Jelenleg 1 bejegyzés található tudományos konferencia cimkével

Differenciált politikai gondolkodás jellemezte a reformkort

    • fokep
    •  dsc9361 2
    •  dsc9388 2
    •  dsc9398 2
    •  dsc9402 2
    •  dsc9414 2
    •  dsc9421 2
  • Előző
  • Következő

A korszellem is segítette Széchenyit abban, hogy nagy tetteket hajtson végre és az utókor a legnagyobb magyarként emlékezzen rá – hangzott el a „Széchenyi és a reformkor politikai nyelvei” című tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Molnár Tamás Kutató Központ rendezvényén a szakmai elismert képviselői fejtették ki aktuális gondolataikat a reformkorral kapcsolatban.

Az intim magánélet ismerete is fontos egy államférfi életútjának feltárásához, életének igazi megismeréséhez – mondta előadásában Oplatka András történész. Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem korábbi professzora szerint igaz ez Széchenyivel kapcsolatban is, akinek főleg fiatalkori élete több ilyen érdekes szálat is tartalmazott. A Neue Zürcher Zeitung svájci napilap egykori külpolitikai tudósítója a bécsi egyetemen habilitált Széchenyi életéről szóló dolgozatával. Elmondta, hogy Széchenyi Napló című műve eredetileg feljegyzések gyűjteményeként indult és szinte végig német nyelven íródott. Kiolvashatóak belőle Széchenyi aranyifjúi vonásai, aminek eredményeképpen nem állt messze a családi vagyon elherdálásától sem. Azonban később egyre többet olvasott hazai és nemzetközi irodalmat is és végül korának egyik legműveltebb emberévé vált Magyarországon. Sokan úgy vélik, hogy mindez a családi hátterének is köszönhető. Oplatka András szerint ez igaz volt édesapja, Széchényi Ferenc szellemi örökségére, de például két fiútestvére teljesen más utakon járt. A történész megjegyezte azt is, hogy Széchenyi István tehetségének kibontakozásához az adott történelmi korszak szellemisége is hozzájárult. „A kor megadta számára a szót” – fogalmazott.

A reformkor politikai gondolkodásának tagolódásáról beszélt előadásában Dr. Veliky János. A Debreceni Egyetem (DE) tanára szerint az 1840-es években jelentős differenciálódás jellemezte a politikai közgondolkodást, így a liberális eszmeiség is különböző utakat járt be. Jelentős különbségeket lehet felfedezni Kossuth és Széchenyi gondolkodásában is, előbbi a Pesti Hírlapban, míg utóbbi a Napló című művében írt ezekről elsősorban. Veliky János szerint Kossuth a napilapban számos írásában kritikai elemeket is megfogalmazott az irányadó reformkori politikai elvekkel kapcsolatban, mivel úgy gondolta, hogy a nemzeti fejlődésnek ez egy fontos stádiuma. Széchenyi ezzel nem értett egyet, erősen kifogásolta Kossuth ilyen irányú tevékenységét. Az úgynevezett Kelet Népe-vitában Széchenyi komoly kritikákkal illette a magyar társadalom fejlettségét, míg Kossuth szerint úgy kell elfogadni a társadalmat, ahogy az van. Veliky János úgy véli, hogy ez egy elitista és egy demokratikus megközelítés ütközése volt. A sok különbség ellenére azonban voltak egyértelműen közös pontok is kettőjük gondolkozásában, a Debreceni Egyetem tanára ilyennek nevezte például a hatalomhoz való mértékletes viszonyulás kérdését.

Széchenyi nemzetiségpolitikai elveiről szólt Velkey Ferenc előadása. A DE tanára szerint Széchenyi elsősorban vitahelyzetekben osztotta meg ezzel kapcsolatos gondolatait és hol Kossuth Lajossal, hol az ellenzékkel bocsátkozott vitába. Ebből a szempontból meghatározó volt az Akadémián 1842-ben elmondott beszéde, amelyben a hangsúlyt a nyelvművelésre tette, mivel a magyar nyelv megőrzését és művelését mindenek elé helyezte.

„Széchenyi halála körül sokáig nagy volt a bizonytalanság, a társadalom nem tudta elfogadni az öngyilkosság-teóriát – mondta előadásában Lisztes Nikolett. A DE PhD-hallgatója Kacziány Géza: Széchenyi meggyilkoltatása című művét elemezte. Ebben Kacziány amellett érvelt, hogy Széchenyi Istvánt a bécsi udvar ölette meg, hiszen az összbirodalom érdeke úgy kívánta, hogy mindazok elnémuljanak, akik sokat tudnak Bécs politikai boszorkánykonyhájában folyó üzelmekről. Ezért kellett 1860-ban Széchenyinek, majd 1861-ben Teleki Lászlónak "öngyilkosságot" elkövetnie. 

A tudományos rendezvényen szó volt még a többi között Széchenyi és a liberális katolicizmus kapcsolatáról, közjogi nézeteiről, valamint a magyar nemesi politikai gondolkodástörténeti-jogi mítoszairól is.

Az Oplatka Andrással készült interjúnkat a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatják.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on