Szűkítés


Kiválasztott Címke

versenyjog

Minden Címke 651


Jelenleg 1 bejegyzés található versenyjog cimkével

A versenyjog az egyik legkomplexebb jogterület

    • fokep
    •  dsc1118 2
    •  dsc1132 2
    •  dsc1141 2
    •  dsc1144 2
    •  dsc1149 2
    •  dsc1166 2
    •  dsc1169 2
    •  dsc1191 2
    •  dsc1196 2
  • Előző
  • Következő

Ma már szinte nincs is olyan területe az életünknek, amit ne tudnánk lefordítani valamilyen versenyjogi helyzetre – hangzott el a versenyjog aktualitásairól szóló tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„A versenyjog egy rendkívül izgalmas és komplex jogterület: egyszerre érvényesülnek benne például a közjog és a magánjog szabályai”- hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora elmondta, hogy a rendezvényen megjelenő sok fiatal szakember azt is üzeni számára, hogy egy dinamikus, a jövő generáció számára is érdekes témáról tanácskozhatnak a konferencia résztvevői. Patyi András előadásában beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem történetéről, amelynek kapcsán külön szólt a konferenciát is szervező Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karról, amely az intézmény saját alapítású szervezeti egysége. Elmondta azt is, hogy az NKE fő profilját az államtudományi képzési terület határozza meg. Patyi András a gazdasági versenyjog kapcsán hangsúlyozta, hogy az egy rendkívül termékeny és komplex jogterület, és talán ezért nem is olyan könnyű benne eligazodni. „Ebben szinte egyszerre van meg minden olyan jelenség, amely más jogterületeknél csak külön-külön létezik” – tette hozzá a rektor. Példaként említette az Európai Unió saját jogát és mellette, kiegészítő szabályként a nemzeti versenyjogokat. De szerinte egyszerre érvényesülnek ezen a jogterületen a közjogi és a magánjogi szabályozások is. Ugyanakkor megjelenik a versenyjog a közigazgatási jogalkalmazásban és a közigazgatási bíróságok gyakorlatában is. Utóbbi kapcsán Patyi András szólt a versenyhatóságokról is, amelyek a kormányzattól független, autonóm szervekként működnek, elég erős vizsgálati jogosítványokkal. Patyi András megjegyezte, hogy a versenyjogról fontos közérthetően beszélni és lehetőséget teremteni a fiatal kutatóknak is a bemutatkozásra. Mindezt szerinte jól szolgálja az egyetemen rendezett konferencia.

A védjegyek használatáról és az azokkal kapcsolatos jogi anomáliákról beszélt közös előadásában Marosi Zoltán és László Áron. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda munkatársai elmondták, hogy a védjegyjogi megállapodások általában komoly versenyjogi buktatókat is rejtenek magukban. Ezekben az esetekben a cégek szeretnék egymás között felosztani a piacot, amit különböző megállapodásokkal próbálnak jogilag hitelesíteni. Például megegyeznek abban, hogy az adott megjelöléssel ellátott termékeket melyik cég hol forgalmazza, vagy magát a védjegy használatának jogát ruházzák át egymásra. Utóbbi kapcsán egy konkrét esetet is ismertettek az előadók. A német Grundig cég a francia Constennel kötött megállapodásában a Constent jelölte ki egyedüli forgalmazójának a francia piacon. Utóbbi vállalta, hogy a Grundiggal versenyző termékeket nem fog forgalmazni, valamint hogy a német cég termékeit nem szállítja Franciaországon kívüli területekre. Mindezekért cserébe a Grundig vállalta, hogy más országokban működő forgalmazóira is hasonló kötelezettségeket fog róni. A Grundig felhatalmazta a Constent, hogy jegyezze be a GINT védjegyet Franciaországban, és hogy azt minden Grundig terméken tüntesse fel. Azonban a Consten egyik francia versenytársa, az UNEF, Németországban Grundig termékeket tudott felvásárolni, és azokat a francia piacon sokkal kedvezőbb áron forgalmazta, mint a Consten. A Consten ezért Franciaországban eljárást indított az UNEF ellen, tisztességtelen verseny és a GINT védjegy megsértése miatt. Végül az eljáró bíróság megállapította, hogy a két cég közötti megállapodás torzította a közös piacon lévő versenyt és ezzel meghiúsította az európai közösség egyik legalapvetőbb célkitűzését.

A konferencián szó volt a készülő egységes európai szabadalmi rendszerről és az ennek kapcsán létrehozandó Egységes Szabadalmi Bíróságról. Luszcz Viktor, az Európai Unió Bíróságának jogi tanácsadó elmondta, hogy jelenleg elég bonyolult és költséges egy európai szabadalom bejegyeztetése és hatályossá tétele. Ha valaki minden tagállamra hatályos szabadalmat szeretne szerezni találmányára, akkor az mintegy 40 ezer eurójába kerül, mivel a szabadalmat mindenhol külön-külön kell hatályosítani, az adott ország nyelvén beadott kérelemmel. Emiatt a szabadalmak többségét csupán 4-5 országban jegyeztetik be, ami Luszcz Viktor szerint nemcsak széttöredezi a közös piacot, hanem az innovációt is jelentősen gátolja.

Minderre a problémára kínálna megoldást az egységes szabadalmi oltalom intézménye, amely az együttműködésben részt vevő 25 uniós tagállamban egyszerre biztosítaná a szabadalom hatályosságát. Ráadásul ezzel a költségek is jelentősen csökkennének, hiszen a szabadalmi kérvényeket elegendő lenne egy plusz nyelvre lefordítva beadni az illetékes hatóságnak. A szabadalommal kapcsolatos jogviták eldöntésére pedig Egységes Szabadalmi Bíróságot hoznának létre, amely az első föderális rendszerű igazságszolgáltatási intézmény lenne az EU történetében, hiszen az általuk hozott ítéletek egyszerre lennének érvényesek minden tagállamban. A tervek szerint az újonnan felálló bírósági rendszerben működne egy elsőfokú és egy fellebbviteli bírósági szint. Előbbinek több központi és regionális divíziója is lenne Európában, utóbbi székhelye Luxemburgban lenne. „Mindehhez azonban szükséges, hogy az együttműködésben részt vevő tagállamok, így Magyarország is, ratifikálják a megállapodást”- tette hozzá Luszcz Viktor.

 A tudományos konferencián szó volt még a versenyjog magánjogi és közjogi vonatkozásairól, a bírósági felülvizsgálat gyakorlatáról, valamint a témában kutató fiatalok is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: versenyjog, 2016