Szűkítés


Kiválasztott Címke

viktimológia

Minden Címke 583


Jelenleg 1 bejegyzés található viktimológia cimkével

Inkább áldozatok leszünk, mint elkövetők

    • szabadegyetem_sarkany istvan
    • szabadegyetem_sarkany istvan
    • szabadegyetem_sarkany istvan
    • szabadegyetem_sarkany istvan
  • Előző
  • Következő

A Ludovika Szabadegyetem idei tanévének kilencedik előadását Prof. Dr. Sárkány István tartotta, „Az időskor viktimológiája – hogyan leszünk áldozatok?” címmel. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatója bevezetőjében elmondta, hogy a téma alapvetően nagy érdeklődésre tart számot, hiszen a demográfiai kérdéseket illetően, egyike a magyar társadalom előtt álló legfontosabb megoldandó problémáknak. Nehéz azonban vele kapcsolatban jó kérdéseket megfogalmazni, illetve ezekre koherens válaszokat adni; egyszerűen csak elvárások vázolhatók, amelyek megvalósulása számos egyéb előfeltétel teljesüléséhez kötött.

Az előadás első része az aktuális demográfiai helyzetet mutatta be. Sárkány István kijelentette, hogy „egy szóra sem érdemes megtorpanástól eltekintve, lényegét illetően a magyar népességszám alakulása szabályos mélyrepülésbe került. Az 1980. évi népességszámhoz képest a 35 évvel későbbi, 2014-es adat azt mutatja, hogy bő 830.000 fővel vagyunk kevesebben.” Mi lehet ennek a hátterében? – tette fel a kérdést. Köztudott, hogy Magyarországon évek óta nő az idősek aránya a társadalomban, folyamatos a népességöregedés. Ez egyfelől annak a következménye, hogy megnőtt a születéskor várható átlagos élettartam; az elmúlt fél évszázad alatt a férfiak 6 évvel, a nők közel 9 évvel élnek tovább. Másfelől pedig a reprodukciós ráta visszaesése tehető felelőssé. Ahhoz, hogy a népességszám állandó maradjon, a reprodukciós értéknek 2,1-en kéne állnia – ez a szám pedig jelenleg 1,25-1,34 között mozog. A gondokat csak tetézi, hogy mindez egy öngerjesztő folyamat, amit nem lehet egy-két éven belül a visszájára fordítani.

Az előadás második részében az áldozattá válás egészségügyi háttere került napirendre. Idősebb korban egyre több az olyan hajlamosító tényező, amely viktimizálhatja az embert. Három fő csoport különíthető el: a testi, vagy szomatikus jellegű problémák, így a mozgáskorlátozottság, vagy az érzékszervi problémák súlyosbodása, a lelki eredetű problémák, például az ösztönvezéreltség kialakulása, vagy a hiszékenység megjelenése a figyelem visszaesésével párhuzamosan, illetőleg komoly tényező lehet maga a stressz is, amely az idős kor beköszöntével nem szűnik meg. A megnövekedett kiszolgáltatottságnak köszönhetően az idős emberek olyan bűncselekményeknek esnek jellemzően áldozatul, mint a rablás, a trükkös elkövetésű vagyon elleni bűncselekmény, a testi sértés, illetőleg emellett fordulhatnak még elő közlekedési, vagy háztartási balesetek is.

A bűnözési adatokat tekintve elmondható, hogy az 1985-1998-as időszakban körülbelül 3 millió regisztrált sértettről beszélhetünk, amelyek közül körülbelül 380 ezer ember volt időskorú. A számok az 1999-2012 évek között jelentősen megváltoztak: míg a sértettek száma 14,7%-kal nőtt, addig az időskorúak megoszlási aránya 40%-kal. Az elkövetői oldal vizsgálatával egyetemben érdekes statisztikai adatnak számít, hogy körülbelül hatszor akkora az esély arra, hogy valaki idős korában sértett lesz, mint hogy elkövető. Az időskorúak áldozattá válásában ugyanakkor nagy szerepe van a tömegmédiának is. Sárkány István úgy fogalmazott, hogy a szenzációhajhász média a különlegesebb esetek kiemelésével nem csupán erősíti a potenciális stresszt az idősek körében, hanem még ötleteket is ad az elkövetők számára. Jó példa erre a manapság elszaporodott „unokázás” esete, vagy a rablások és az uzsora bűncselekmények sorozata, amely az éberség hiányára és a bizalom kijátszására épül.

Ami a bűncselekmények felgöngyölítését illeti, az sajnálatos módon szintén nehéz az idős áldozatok esetében, több okból kifolyólag. Az elkövetők részéről jellemző a túlzó erőszak használata, amely rettegésben tarthatja az áldozatot, vagy akár egész családját. Problémát jelent továbbá az is, hogy a bejelentés sokszor nem pontos, mivel az áldozat nem képes visszaemlékezni az eseményekre, vagy az elkövetőre, esetleg félelme, vagy mozgáskorlátozottsága okán hosszú időn keresztül távol marad a bejelentéstől, aminek következtében torzulnak emlékei.

Az előadás zárásaként Sárkány István elmondta, hogy az időskor viktimológiája kapcsán két tényező segíthetné elő a pozitív elmozdulást: ha a demográfiai, szociális és egészségügyi helyzetben előrelépés állna be, illetve ha az objektív biztonságérzet mellett a szubjektív biztonságérzetet is növelnénk.


 Szöveg: Pétery Dorottya

Megosztás a Facebook-on