Szűkítés


Kiválasztott Címke

workshop

Minden Címke 524


Jelenleg 8 bejegyzés található workshop cimkével

Útkeresés Közép-Európában: Németország szerepe

    • fokep
    •  dsc5307 2
    •  dsc5309 2
    •  dsc5311 2
  • Előző
  • Következő

Mennyiben egyeznek vagy különböznek a Közép-Európa előtt álló (biztonság)politikai kihívásokra adott német és magyar válaszok? - tették fel a kérdést az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának szervezésében rendezett Central Europe and Beyond: German Answers to a Deteriorating Security Environment című szeminárium közép-európai résztvevői 2016. december 9-én. A KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat fejlesztés” projekt keretében megvalósuló szakértői vélemény- és tapasztalatcsere az álláspontok, értékek és érdekek, valamint narratívák ütközőpontjaként a német-magyar kapcsolatok erősítését szolgálta.

A német és magyar szakértők előadásaira épülő rendezvény célja az volt, hogy hiteles és pontos képet adjon a német kül- és biztonságpolitika alakulásáról, különös tekintettel a közép-európai régió vonatkozásában. A nap folyamán szó volt Németország változó szerepéről a NATO-ban és az Európai Unióban, az ukrán válság megítéléséről, valamint a német-magyar kapcsolatokról. Ennek kapcsán a résztvevők hangsúlyozták, hogy bár Berlin szerepvállalása láthatóan növekszik e szervezetekben, további átfogó reformokra, európai és globális szintű vízióra, valamint világosan megfogalmazott stratégiára lenne szükség ahhoz, hogy Németország valóban Európa vezetőjévé válhasson.

„Magyarország és a közép-európai államok két- és többoldalú kapcsolatainak szakértői körben történő megvitatása képes áthidalni, de legalább is közelebb hozni a politikában és a médiában konfliktusosként megjelenített kérdésekben az álláspontokat. Olyan rendezvényeken pedig, ahol szakértői szinten a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képviselői is be tudnak kapcsolódni az eszmecserébe, jól ötvözhetőek a pragmatikus, megoldás-centrikus javaslatok” - jellemezte Dr. Tálas Péter, az SVKK igazgatója a szeminárium legfontosabb hozzáadott értékét.


Szöveg: Etl Alex

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: SVKK, workshop, 2016

Közös kihívások - Közös válaszok

    • fokep
    •  dsc4846 2
    •  dsc4871 2
  • Előző
  • Következő

Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja (SVKK) 2016. december 8-án rendezte meg a Central European Perspectives elnevezésű workshop-sorozatának következő rendezvényét Understanding threats – Explaining threat perceptions címmel, melynek célja a résztvevő 11 közép-európai ország biztonságpercepciójának megismerése volt.

Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes köszöntőjét követően 3 szekcióban és egy kerekasztal-beszélgetés során vizsgálták a résztvevők a közép-európai államok által érzékelt biztonságpolitikai kihívások hangsúlyait Oroszország nagyhatalmi ambícióival, a gazdasági válság hosszú távú hatásaival, a migrációs válsággal és terrorizmus fenyegetésével kapcsolatban, amelyek az egyes országok geopolitikai adottságai, hatalmi képességei, külpolitikai orientációja függvényében különbözőképpen alakultak az elmúlt években.

„Arra kerestük a választ, hogy látva a különbözőképpen érzékelt fenyegetéseket és kihívásokat, mégis melyek lehetnek azok a kérdések, amelyeket illetően a térség államai képesek lehetnek eredményesen összehangolni külpolitikájukat, és ebben melyik nemzetközi tömörülés – az Európai Unió, a NATO vagy például a Visegrádi Négyek – jelentené az együttműködés megfelelő keretét? Az ilyen jellegű orientációs véleménycsere a magyar kül- és biztonságpolitika számára is tájékozódási pontot jelenthet, az SVKK pedig ezt a háttérmunkát igyekszik segíteni” – mondta Csiki Tamás, a workshop koordinátora a rendezvényről.

A negyedik éve zajló szakértői workshop-sorozat aktuális, immár hetedik eseményén Ausztria, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna szakértői vettek részt kül- és biztonságpolitikai kutatóintézetek képviseletében.


Szöveg: Zavoianu Dóra

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: SVKK, workshop, 2016

Merre tovább közszolgálat?

    • WCCI
    • WCCI
    • WCCI
  • Előző
  • Következő

„A jó kormányzás a gazdasági és társadalmi fejlődés kiindulópontja” – definiálta a Jó Állam alapkövét prof. dr. Csath Magdolna közgazdász, az NKE egyetemi tanára a World Council for Curriculum and Instruction egyik keddi szekcióülésén. Elhangzott, hogy a Brit Nemzetközösség Alapszabályzata alapján több különböző elvárás támasztható a jól működő államok felé, így az átláthatóság és az elszámoltathatóság követelménye, vagyis az állampolgárok megértéshez, megkérdőjelezéshez és szankcionáláshoz való jogának biztosítása a kormány ellenében. A jó kormányzás a nemzeti versenyképesség alakulásán keresztül mérhető: az, hogy egy kormány milyen hatékonysági fokkal használja fel a rendelkezésére álló anyagi és emberi erőforrásokat, minden esetben meghatározza egy ország sikerességét. Fontos azonban látni, figyelmeztetett a közgazdász, hogy a jelenleg használt mérési módszerek többsége csak az input és output értékekre koncentrál, s nem veszi figyelembe a megfigyelt folyamatok következményeit (outcome).

Dr. Hazafi Zoltán, az ÁKK Emberi Erőforrás Intézetének vezetője arról beszélt, hogy a kormányzás hatékonysága a közigazgatásban dolgozók létszámán, továbbá a közigazgatás munkaerőpiaci versenyképességén keresztül is ellenőrizhető. „A közalkalmazottak optimális létszámát mindig a népesség és az elvégzendő feladatok függvényében kell meghatározni” – mondta a szakember. Magyarországon az látható, hogy annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben mintegy két százalékkal csökkent a közszolgák száma, még mindig hiányzik a stratégiai gondolkodás és a tervszerű működés programja. A hatékonyság növelésének kulcsa ugyanis nem kizárólag a létszám csökkentésében rejlik, hanem a megfelelő HR menedzselési mechanizmusok bevezetésében. „Hosszú távú gondolkodásra lenne szükség” – összegzett Hazafi Zoltán,– „s arra, hogy vonzóvá tegyék a közalkalmazotti életpályát.”

Szakács Édua, az NKE doktorandusz hallgatója a közszolgálati szektor emberi erőforrás-fejlesztési lehetőségeiről beszélt, ugyanis, mint mondta, az állandó fejlesztés elengedhetetlen a folyton változó környezet és a változó elvárások fényében. „Amikor egy szervezetben dolgozunk, sosincs olyan, hogy készen állunk a munkára” – hangzott az érvelés, „hiszen újabb és újabb igények merülnek fel mind a munkaadó, mind a munkavállaló részéről. A hatékony fejlesztés ráadásul csupán ezek együttes figyelembevételével valósítható meg.”  A kutatások azt mutatják, hogy az iskolarendszerű továbbképzések ideje leáldozóban van, s noha az e-tananyagok népszerűsége növekszik, azok hatékonysági foka vitatható. Hosszú távon a legtöbb eredmény jelenleg  coaching technikák alkalmazásával érhető el, hiszen azok az ismeretek és a készségek fejlesztésén túl képesek olyan összetettebb pszichológiai változók befolyásolására is, mint az attitűd, vagy a motiváció.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-0001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projekt keretében került megrendezésre.

Megosztás a Facebook-on


Magyarországon nem lehet népszavazás az EU-tagságról

    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
    • brexit workshop
  • Előző
  • Következő

Bár a Brexit első körben sokkolta az európai közvéleményt, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésé pozitív folyamatokat is elindíthat az uniós intézményrendszer működésében, valamint az EU és a tagországok viszonyában - hangzott el az NKE-n tartott kerekasztal-beszélgetésen. A rendezvényen elsősorban jogi, politikai és gazdasági szempontból vizsgálták a szakértők a brit népszavazás következményeit.

Nagy Britanniában június 23-án a lakosság több mint 70 százaléka vett részt azon a népszavazáson, amelyen a többség az unióból való kilépés mellett tette le a voksát.  Prof. Dr. Patyi András szerint a népszavazás jogi természete mind a mai napig rejtve maradt, hiszen a brit jogrendszer nem ismeri a parlamentre kötelező népszavazás intézményét. Magyarul jogi értelemben „csak” véleménynyilvánító népszavazásról beszélhetünk, amelynek eredménye akkor válik „élessé”, ha azt a törvényhozás is elismeri. Az Egyesült Királyságban ugyanis a szuverenitást nem közvetlenül a nép, hanem a kétkamarás parlament és a királynő együttesen gyakorolja. Az NKE rektora szerint okszerűtlen és minden jogi alapot is nélkülöz a mostani brit népszavazás és az októberi magyarországi, kvóta referendumról tartandó voksolás összemosása. A Nemzeti Választási Bizottság elnökeként is dolgozó szakember szerint a magyarországi népszavazás nem szól és nem is szólhat az EU-ból való kilépésről, mivel azt a jelenlegi alaptörvény sem teszi lehetővé.

Nagy Britannia mindig a saját érdekeinek megfelelően használta az uniós tagságból származó előnyöket, ugyanakkor a valutauniónak tudatosan nem lett a tagja- mondta hozzászólásában Dr. Andor László. Magyarország korábbi európai uniós biztosa szerint a britek a többi uniós tagországgal szemben például a pénzügyi piacon vagy a felsőoktatásban tettek szert komoly előnyre, amelyeket azonban az EU-n kívül várhatóan már nem tudnak majd jól kihasználni. A migrációval kapcsolatban elmondta, hogy a brit gazdaság fejlődésében nagyon fontos szerepet játszott a külföldi munkaerő, amely különösen hangsúlyosan jelent meg az egészségügyben és az oktatásban is.

Egy teljesen előkészítetlen, végiggondolatlan folyamat eredménye volt a Brexit Dr. Tálas Péter szerint. Az NKE SVKK igazgatója szerint rövid és középtávon az európai politika legtöbb szereplője számára káros folyamatok indulhatnak be a brit népszavazást követően. A szakember szerint most az a legfontosabb kérdés, hogy milyen lesz az EU és Nagy Britannia viszonya a kiválást követően. Tálas Péter rámutatott arra, hogy a tagországokban elindult az „ötletelés”, de szerinte ezek többsége csak a politikai kommunikáció részét képezik és egyelőre nem várhatóak további kilépések az EU-ból. Ugyanakkor a tagállamok számára kétségtelenül fontos kérdés, hogy a megváltozott viszonyok között mennyire tudják majd befolyásolni az EU jövőjét.

„Ha az európai integrációt egy házasságnak tekintünk, akkor a Brexit mindenképpen egy válást jelent- mondta hozzászólásában Dr. Koller Boglárka. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tanszékvezetője szerint a britek EU-ba való belépése is eleve csak harmadik próbálkozásra sikerült, ugyanakkor a tagság számos előnnyel járt számukra. A kilépés pedig sem nekik, sem az EU-nak nem jó, amit jól mutatnak a gyors pénzpiaci reakciók is. A politikai változások ugyanakkor várhatón lassabban következnek be, ami akár jelentős intézményi reformot is hozhat az európai közösség  életében. Egyelőre azonban még azt sem tudjuk kik fognak tárgyalni a britekkel, hiszen amíg a kilépést nem ratifikálják Nagy Britanniában, addig nincs is miről tárgyalni – tette hozzá az integrációs szakember. Ezt erősítette meg hozzászólásában Dr. Bóka János is. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar docense szerint, ha a kilépésről megszületik a jogi döntés, akkor lehet aktiválni az EU szerződés 50. cikkét. „Mivel az EU történetében ilyenre konkrétan még nem volt precedens, ezért nem is igazából tudjuk, hogy mi lesz, ha alkalmazni kell azt” –jegyezte meg a szakember. Bóka János szerint jogilag helytálló megoldás lehet a Brexit kezelésére, ha Nagy Britannia úgy maradna bent az unióban, hogy az alapszerződések területi hatályát Angliára és Walesre nézve korlátoznák. 

„Egy törvényes népszavazás eredményét, főleg egy ilyen magas részvételi arány mellett, nem lehet elbagatellizálni” – hangsúlyozta Patyi András. Szerinte a brit lakosság számára nem sikerült megfelelően bemutatni az uniós tagságból származó előnyöket és az EU vezetőinek is el kell gondolkozniuk az unió és a tagállamok viszonyán, az intézményrendszer működésén. „Új időszámításnak kell elkezdődnie Brüsszelben is”- hangsúlyozta Patyi András. 

„2008 óta erőteljes az a tendencia az európai politikában, hogy a tagállami vezetők sok olyan kérdésben „tolják rá” az EU-ra  a felelősséget, amelyben nincs is kompetenciája Brüsszelnek” – mondta Tálas Péter. Az igazgató szerint mind a tagállamoknak, mint a központi adminisztrációnak felelőssége van az EU jövőjének alakításában. 

A nemzetközi és a hazai intézményekbe vetett bizalom folyamatos csökkenéséről beszélt Koller Boglárka. Az integrációs szakember szerint ezek a bizalmi indexek soha nem voltak olyan alacsonyak, mint mostanában. Szerinte az EU-nak olyan üzeneteket kell megfogalmazni, amely az átlagpolgár számára is elérhetőek és könnyen értelmezhetőek.

Bóka János arra mutatott rá, hogy a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság tovább rontja az integráció helyzetét, ezért fontos lenne a kilépési tárgyalásokat minél előbb megkezdeni. A baj szerinte az, hogy ameddig nem történik meg a britek részéről a kilépés szándékának közlése, a résztvevők nem tárgyalnak a valós jövőbeni lehetőségekről.

Andor László szerint érdemes azt is megvizsgálni, hogy a Brexit miatt kit terhel a politikai felelősség. Úgy véli, hogy a britek nem is az uniós tagság, hanem a londoni pénzügyi-gazdasági elit ellen szavaztak. Mindezt az is alátámasztja, hogy Nagy Britannia az EU egyik legegyenlőtlenebb társadalma, ahol az uniós támogatások eloszlásában is jelentős különbségek voltak. „Hosszabb távon az Európai Uniónak vélhetően a költségvetési politikáját is újra kell majd gondolnia”- tette hozzá a korábbi uniós biztos.

Arra a kérdésre, hogy a Brexit elindíthat-e egy kilépési hullámot Európában, Patyi András azt válaszolta, hogy Magyarországon erre biztosan nem kerülhet sor. Uniós tagságunk ugyanis a bírói fórumokon nemzetközi szerződésnek minősül, továbbá az Alaptörvény is több ponton utal az uniós tagságunkra, azaz a jelenlegi törvények szerint erről nem lehet népszavazást tartani.  Az uniós tagállamok többségében erre lehetőség lenne, de nagyrészt véleménynyilvánító szavazás formájában. Patyi András szerint rossz üzenete van annak, hogy a Brexit eredményének ismeretében külön ült össze tanácskozni az EU hat alapító tagállam, hiszen ez csak erősítheti az euroszkepticizmust Európában.

Tálas Péter úgy látja, hogy az EU akár még előnyt is kovácsolhat a Brexitből, ha abból a megfelelő következtetéseket vonja le. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kilépés melletti érvek alapvetően populista jellegűek, és a kommunikáció eszközeként vannak jelen egyes tagállamok politikájában.

Koller Boglárka felidézte azt a jelenetet, amikor a brit kormányfő szinte könnyezve jelentette be a népszavazás végeredményét. Ez azt jelenti, hogy még ő sem számolt a Brexit lehetőségével. A tanszékvezető szerint nem lenne jó, ha az unióban a brit modell érvényesülne a jövőben, ahol az erősebb tagállamok kényük-kedvük szerint válogathatnának a „nagy európai à la carte”-ból. A többsebességes Európa modellje azonban szerinte elfogadható megoldást jelenthet.

Andor László szerint az uniós intézményekbe vetett bizalom folyamatosan csökken, de még mindig magasabb, mint a nemzeti intézmények esetében. Úgy látja, hogy a brit kiválás a maga sok negatív követelményeivel együtt csökkentheti az euroszkepticizmust a kontinensen.  


Szöveg: Szöőr Ádám
Foró: Szilágyi Dénes

 

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Brexit, NETK, workshop, 2016

Felelős társadalommal a radikalizáció ellen

    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization_steven lenos
    • preventing violent radicalization_fellegi borbala
    • preventing violent radicalization_kovacs mihaly
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
    • preventing violent radicalization
  • Előző
  • Következő

Az erőszakos cselekedetekhez vezető radikalizálódás megelőzésével kapcsolatban tartott munkamegbeszélést a Migrációkutató Intézettel közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Dr. Tálas Péter, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja az esemény házigazdájaként hangsúlyozta, hogy a hasonló rendezvények azért számítanak kiemelt fontosságúnak, mert az átlagemberhez csak ritkán jutnak el a valós adatok, következésképp a radikalizációval kapcsolatos tudásunk nagy része a szenzációra éhes médiából származik. Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet moderátorként is közreműködő vezető kutatója ugyanakkor hozzátette, hogy a radikalizációs folyamatokkal azért is elengedhetetlen tisztába kerülni, mert azok az utóbbi évek során erősödő tendenciát mutatnak, ideológiától függetlenül.

Európa óriási energiát fordít a radikalizáció jelenségének feltérképezésére és az azt kísérő erőszakos megnyilvánulások visszaszorítására. A szándék ugyanakkor nem csak a kormányok részéről tapasztalható, hanem jelen van a köz-, illetve a civil szférában is. A 2011-ben útjára indított, mintegy kétezer tagot számláló Radicalization Awareness Network ma a téma egyik élharcosának számít. A holland Radar Advies kötelékében a hálózat titkárságán dolgozó Steven Lenos szervezetének mondanivalóját az alábbiakban foglalta össze: a radikalizáció egy olyan folyamat, amely sosem egységes, nincsen iskolapéldája, így hátterében más és más paraméterek húzódnak meg. Az erőszakos cselekmények megelőzése érdekében az egyedi esetekre kell koncentrálni; mindig az egyéni mozgatórugókat kell felkutatni, s azok alapján specifikus válaszokra van szükség. A radikalizáció nem másról, mint a sérülékeny személyiségről, illetve az egyén és az őt körülvevő csoportok felelősségéről szól. A kriminalizáció koncentrált odafigyeléssel sokszor megelőzhető lenne: biztos referenciacsoportok mellett egy válságba került személyiség kisebb valószínűséggel fordul a radikális eszmék felé.

Dr. Fellegi Borbála, a Foresee Kutatócsoport képviselője elmondta, hogy a kis közösségeknek hatványozottan nagy szerep jut a radikalizáció elleni harcban. A család és az iskola elsődleges eszközei lehetnek annak a prevenciónak, amely az odaforduló kommunikációra épül. A párbeszéd ugyanis csak olyan esetben lehet hatékony, amikor biztosított az az értékítéletektől mentes környezet, ahol az útját vesztett egyén értő fülekre, s tanácsokra találhat.

Kovács Mihály ezredes a Belügyminisztérium képviseletében az állami szintű bűnmegelőzésről szóló összefoglalójában szintén egyetértett a felszólalókkal: mint mondta, „a jól működő közösségek gátat szabnak a radikális eszmék terjedésének.” Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy az a fajta radikalizálódás, amely az iszlámmal köthető össze, Magyarországon jelenleg még elhanyagolható mértékű. Noha a börtönök nem tartják nyilván a büntetettek vallását, származásuk alapján kevesebb, mint háromszáz elítéltről lehet feltételezni azt, hogy köze lenne a muzulmán valláshoz.  


Szöveg: Pétery Dorottya
Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Közép-Európa biztonsága szakértői szemmel

    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
    • From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja (SVKK) 2016. május 20-án rendezte meg „Közép-európai perspektívák” elnevezésű workshop-sorozatának soron következő rendezvényét „From Newport to Warsaw – Measuring Central European contributions to NATO” (Newporttól Varsóig - Közép-Európa NATO-hozzájárulásának értékelése) címmel.

„Egy kétéves ciklus zárásához érünk el Varsóban, ahol az előző, newporti NATO-csúcstalálkozón hozott döntések végrehajtásának eredményeit értékelik a tagállamok, ezt tettük meg előzetesen Közép-Európára fókuszálva mi magunk is” – foglalta össze a rendezvény célját Tálas Péter, az SVKK igazgatója. „Jól látható, hogy Lengyelország az elmúlt 15 évben határozott lépeseket tett annak érdekében, hogy Európában középhatalomként jelenjen meg: politikailag hajlandó vezető szerepet vállalni, a nemzetközi válságkezelésben komoly katonai feladatokat vállalt Irakban és Afganisztánban, 2009 óta pedig fegyveres erőinek átfogó modernizációjába kezdett, amely által biztonságteremtővé vált Közép-Európában. Az ukrán válság kitörését követően e törekvéseket igyekeztek kiszélesíteni és elmélyíteni az egész kelet-közép-európai térségben. Fontos látnunk, hogy regionális partnereink az elmúlt években a katonai képességfejlesztés, a romló biztonsági környezethez történő alkalmazkodás terén milyen lépéseket tettek, mert a védelempolitikai együttműködést így tudjuk tovább mélyíteni.”

A harmadik éve zajló szakértői workshop-sorozat aktuális, immár hatodik eseményén ezúttal cseh, észt, lengyel, litván, magyar, román és szlovák biztonságpolitikai szakértők vettek részt. A workshop első részében a walesi NATO-csúcs eseményeire tekintettek vissza a résztvevők. Varga Gergely, az SVKK külső munkatársa előadásában átfogó képet nyújtott az elmúlt évek megváltozott biztonságpolitikai környezetéről és a NATO által a változó körülményekre adott válaszokról, kiemelve a kollektív védelem megújult jelentőségét. Ismertette a walesi csúcstalálkozón hozott legfontosabb döntéseket, illetve ezek végrehajtásának jelenlegi állását szövetségi szinten. Péczeli Anna (SVKK) az európai ballisztikus rakétavédelmi rendszer fejlesztésének legfontosabb aspektusait tekintette át, kiemelve, hogy a rendszer a moszkvai félelmek ellenére sem Oroszország ellen irányul, illetve kitérve az orosz féllel való együttműködés lehetőségeire a rakétavédelem területén. Csizmazia Gábor (NKE NETK) előadásában a visegrádi országok NATO-n belüli szerepét értékelte a walesi csúcstalálkozót követően. A V4-ek – eltérő fenyegetéspercepcióik ellenére – a védelempolitika több területén sikeres együttműködést valósítottak meg az elmúlt években. A visegrádi államok hozzájárulásai közül kiemelhetjük a NATO afganisztáni műveletében (RSM), a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erőben (VJTF), illetve legláthatóbb elemként a Kelet-Közép-Európa térségében folyamatosan zajló hadgyakorlatokon való részvételt.

A második panel középpontjában a NATO-t érintő aktuális fenyegetések álltak. Kiss Annamária (CENS) a NATO és Oroszország kapcsolatait politikai megközelítésben vizsgálta, többek között azt elemezve, milyen események hatására és hogyan változtak meg Oroszország és a Nyugat egymásról alkotott percepciói az elmúlt években. Berzsenyi Dániel (NKE HDI) a NATO kibervédelmi politikájának és képességeinek fejlődéséről tartott előadást, kiemelve az internet, és ezzel párhuzamosan a kiberbiztonság globális szinten növekvő jelentőségét, illetve kitérve a NATO lehetséges szerepére a tagállamok kibervédelmi erőfeszítéseiben. Szalai Máté (KKI) előadása a NATO „déli szárnyának” – a Földközi-tenger és a Közel-Kelet térségének – fenyegetettségéről adott átfogó képet. A szövetség az ebben a tág térségben zajló, szerkezetileg egymástól eltérő jellegű (például szíriai és líbiai) polgárháborúkon túl hosszú távú instabilitással néz szembe, és ez az összetett helyzet rendkívül jól körülhatárolt célokat és azokon alapuló gyakorlati válaszokat kíván meg a NATO részéről. A ma kihívásai mellett a NATO-nak figyelmet kell fordítani a jövő potenciális fenyegetéseire is, mint például Egyiptom lehetséges destabilizálódása, vagy a klímaváltozás negatív hatásainak erősödése és ezek következményei a térségben - és azon túl.

A workshop harmadik paneljében a közép-európai államok 2014-2016 közötti képességfejlesztési intézkedéseit tekintették át és értékelték a résztvevők; az egyes nemzetek szakértői saját országának nézőpontjából vizsgálták meg a kérdést. Sandra Kaziukonyte a balti államok, Lukasz Kulesa a lengyel, Lukas Dycka a cseh, Marian Majer a szlovák, Mirela Atanasiu a román, Csiki Tamás pedig a magyar nemzeti hozzájárulást értékelte.


Szöveg: Pénzváltó Nikolett
Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NATO, NETK, workshop, 2016

Határokon átnyúló informatikai fejlesztés

    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
    • DESTRIERO workshop
  • Előző
  • Következő

„A nemzetközi együttműködés meghatározó eleme az egyetemi minőségnek”- hangsúlyozta Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese a Ludovikán megrendezett nemzetközi DESTRIERO workshopon, ahol felvázolta a nemzetközi pályázati lehetőségek szerepét az NKE tudományos tevékenységében. A rendezvény fő témájául egy olyan új generációs helyzetértékelő és döntéstámogató eszköz létrehozására irányuló kutatás szolgált, amely a katasztrófák következményeinek felszámolásában, az infrastruktúra gyors és költséghatékony helyreállításában és a szükséges mentesítésben nyújt majd segítséget.

Prof. Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, a workshop levezető elnöke szerint a program egy olyan gyakorlati alkalmazást hív életre, amelyre nagy szükség mutatkozik, ugyanis az együttműködés a tudományterületek között nem kapott elég figyelmet az utóbbi időben. Az NKE Fenntartói Testület tagja kiemelte, hogy a program érinti az informatikát, a rendészettudományt, a hadtudományt, a közigazgatás-tudományt, az államtudományt és a társadalomtudományokat. Negyvenöt évet felölelő belügyminisztériumi tapasztalatai alapján megállapította, hogy azok a projektjek voltak igazán sikeresek, amelyekben az eljárásrendek, módszerek megismerése következményeként a magyar szabályozás nemzetközivé válhatott. Janza Frigyes  beszélt az április közepén esedékes  közös közszolgálati gyakorlatról is, amelynek során katasztrófahelyzetek modellezésében működnek közre az egyetem négy karának oktatói és hallgatói.

Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok az egyetem életében meghatározó jelentőségű fejlesztési dokumentumokat mutatta be előadásában. Az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy az Intézményfejlesztési Terv jelöli ki az egyetem fejlődési irányát. „Az együttműködés egyetemként minden dolgozó és hallgató fejlesztési javaslatát figyelembe vesszük”- hangsúlyozta. Hozzátette: „a mai világban hibás döntés bezárkózni a felsőoktatási térbe és csak a saját diszciplínákat kutatni. A színvonalas oktatás egyik fokmérője az új kutatási eredmények megjelenítése a tananyagokban és a katedrán. Az NKE vezetése a kezdetektől keresi a nemzetközi együttműködési lehetőségeket, ugyanis a nemzetközi jelleg lételeme az egyetemi minőségnek.” A kutatásfejlesztési elképzelésekről elmondta, hogy több lépcsős szűrőn mennek keresztül, az új minőségbiztosítási rendszer alkalmas lesz arra, hogy az egyetem számára oktatási szempontból is értékes kutatások forráshoz jussanak. Az együttműködés egyetemének nevezte az NKE-t, számos olyan kutatási területről számolt be, melyet az egyetem kutatói nem tudnak önállóan végezni és olyanokról is, amelyek minden hivatásrendet érintenek: kibervédelem, migráció, katasztrófák elleni védekezés.

A DESTRIERO projektet és rendszert a Lengyelországból érkező Łukasz Szklarski és Elena Francioni mutatták be. Mindketten hangsúlyozták, hogy az NKE által nyújtott szaktudásra nagy szükségük van, ezért a kutatási projektbe NKE-s szakértők delegálását kérték. Elsőként a Rendőrség Tudományos Tanácsa kapott meghívást a DESTRIERO nevű Európai Uniós pályázati konzorciumtól, akik a Horizont 2020 Európai Uniós kutatás-fejlesztési projekthez kerestek külsős rendvédelmi partnereket és felkérték a Magyar Rendőrség szakembereit résztvevőnek, hogy rendvédelmi szempontból teszteljék és értékeljék a kifejlesztett rendszert, a kidolgozott megoldásokat.

Az új generációs helyzetértékelő és döntéstámogató eszköz egy könnyen kezelhető számítástechnikai felületen keresztül tenné lehetővé a résztvevő állami szervek és civil szervezetek számára, hogy tevékenységüket összehangolják, a tervezett tevékenységük tartalmáról, helyéről és idejéről egymást tájékoztassák, a rendelkezésükre álló információt a többi együttműködővel gyorsan megoszthassák, így az erőforrások hatékony felhasználásában nyújt majd nagy segítséget.

A DESTRIERO projektben és más pályázatokban részvétel tapasztalatairól dr. jur. Székely Zoltán r. őrnagy, a Rendészettudományi Kar tanársegédje számolt be. Előadást tartott még Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető, BM OKF KI Koordinációs Főosztály vezetője, a BM OKF Tudományos Tanácsának alelnöke, Dr. Szele Tamás r. alezredes, ORFK Gazdasági Főigazgatóság Európai Támogatások Osztály osztályvezetője és Dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának (RTT) elnöke.


Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, workshop, 2016

Azonosítani kell a közös pontokat és meg kell érteni a különbségeket

    • dsc 0009 2
    • dsc 0029 2
    • dsc 0034 2
    • dsc 9954 2
    • dsc 9976 2
    • dsc 9979 2
  • Előző
  • Következő

Multikulturalizmus válság? Miféle válság? címmel rendezett tudományos konferenciát a Molnár Tamás Kutató Központ 2016. február 5-én. A konferencia apropóját Molnár Attila Károly, a kutató központ igazgatója úgy foglalta össze: be kell látnunk, hogy a mai kor egy poszt-multikulturalista kor, így eljutottunk arra a pontra, hogy kötelező arról elmélkednünk, hogyan lehet tovább menedzselni a társadalmakat. Ésszerű határokat állítunk fel egy közös cél érdekében, vagy a teljes liberalizmus jegyében a békés egymás mellett élés ideológiája mentén megengedő politikát folytatunk?

Szilvay Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusz hallgatója, a „Túlérzékenység kultusza” c. előadásában rámutatott, Saussure óta tudjuk, minden csak a nyelvi szerkezeteken, és a bennük tükröződő hatalmi struktúrákon keresztül ismerhető meg. Kiemelt szerep jut tehát a nyelvi megnyilvánulások vizsgálatának, egyúttal észre kell vennünk itt is a dichotómiát: a szólásszabadság elve merőben szembe helyezkedik a sértésmentességhez való joggal, vagyis valamelyiknek óhatatlanul sérülnie kell. Noha az angolszász kultúrában gyökerező PC mozgalom látszólag megoldás lehet a problémára nézve, annak túlhajszolása egy konfliktuskerülő kultúra kialakításához vezethet, amely nem a legcélravezetőbb a társadalmak fejlődése érdekében. Felmerült az a kérdés is, hogy vajon az egyetemeken hirdetett „safe space” és „trigger warning” hozzáállás nem épp magát a tudományos fejlődést kezdi-e ki hosszútávon?

A multikulturalizmus az identitás töredezettségének politikai következményeit kívánja megoldani – fogalmazott a második előadó, Ungár Péter. Véleménye szerint a kisebbségekkel való együttélés európai módja mára megbukott, hiszen a tolerancián alapuló diverzitás nem mozgatta előre a demokratikus folyamatokat. Az olyan kérdéseket vizsgálva, mint hogy a multikulturalizmus vajon növelte-e az állampolgári részvételt, vagy csökkentette-e a munkahelyi egyenlőtlenségeket, arra a belátásra kell jutnunk, hogy az integrációnak igenis jobb, ha iránya van: a kisebbségeknek be kell olvadniuk a többségi társadalomba, csakis az lehet előremutató.

Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet munkatársa, az integrációs kérdés biztonságpolitikai aspektusairól beszélt. Úgy fogalmazott, az integráció kölcsönös kötelezettségekkel jár mindkét fél számára, a folyamat sikere pedig függ a rendelkezésre álló időtől, az anyagi forrásoktól, illetve a kellő szakértelemtől. Nem lehet elég azonban mindezek biztosítása, hiszen szükség van önmagunk és a másik fél átfogó ismeretére is. Kierkegaard arra figyelmeztetett, ahhoz, hogy megértsünk valakit, meg kell értenünk, hogy ő honnan jött, minden más csupán arrogancia.

Navracsics Tibor európai uniós biztos, reflektálva a korábban elhangzottakra, a konferencia utolsó előadójaként elmondta, számára a multikulturalizmus nem pozitív, de nem is negatív érték, hanem "egy szükségszerű együttélési forma, amivel ha akarunk valamit kezdeni, akkor ahelyett, hogy doktrínává fejlesztjük, inkább a problémáit és előnyeit kell néznünk". Hangsúlyozta: az interkulturális párbeszéd célja az, hogy megismerjük egymást, a másik múltját, szimbólumait, érzékenységét, ugyanakkor ez "nem kell, hogy elvezessen minket egy politikai hiperkorrektséghez", a cél pedig az, hogy azonosítsuk a közös pontokat és megértsük a különbségeket. Navracsics Tibor közölte, a bevándorlási hullám miatt ma nagyobb számban jelentkeznek a kulturális ütközések, ezért "jobban oda kell figyelnünk azokra a lépésekre, amelyek biztosítani tudják a társadalom integritását, stabilitását". Ugyanakkor kérdésként vetette fel, hogy a problémát a menekültek és migránsok "idejövetele és újszerűsége" okozza, vagy pedig "a mi identitásbeli bizonytalanságunk". 

Megosztás a Facebook-on