• 2017. évi 17. szám Pongrácz Alex: A politika folytatása más eszközökkel? Avagy gondolatok az állam és az erőszak kérdésköréről
  • Fájl letöltése

2017. évi 17. szám

Pongrácz Alex: A politika folytatása más eszközökkel? Avagy gondolatok az állam és az erőszak kérdésköréről

Az államelmélet fejlődéstörténetének nagyobb csomópontjait szemlélve talán különösebb nehézség nélkül leszögezhető, hogy az egyes szerzők között nagyfokú konszenzus mutatkozik abban a tekintetben, miszerint az állam léte – közvetlen vagy közvetett módon – összefüggésbe hozható az erőszak tényével.

2017. évi 16. szám

Tihanyi Miklós: Közrend, közbiztonság, rendészet a keresztény közgondolkodásban

A szerző a katolikus és a protestáns etika álláspontjából vizsgálja meg a közrend és közbiztonság fogalmakat. Összeveti a keresztény társadalmi tanításokat a szekularizált rendészettudomány különböző fogalmi álláspontjaival. 

  • Tihanyi Miklós: Közrend, közbiztonság, rendészet a keresztény közgondolkodásban
  • Fájl letöltése

2017. évi 15. szám

Dúl János: Az öröklési jog megjelenése az egyes gazdasági társaságoknál, kitekintéssel az államra, mint örökösre

A társasági jog és az öröklési jog kapcsolatának egyik fő kérdése az, miképp jelenik meg a hagyatékban a társasági részesedés, valamint milyen hatása van a tag halálának a társaságra nézve. A négy gazdasági társasági formában az öröklés eltérő joghatásokat eredményez: közkereseti és betéti társaságoknál az örökösök nem válnak automatikusan taggá, illetve akár meg is szűnhetnek a tag halála miatt. 

  • Dúl János: Az öröklési jog megjelenése az egyes gazdasági társaságoknál, kitekintéssel az államra, mint örökösre
  • Fájl letöltése

2017. évi 14. szám

Dávid Ferenc: Nemzetbiztonság és szervezetrendszer

A tanulmány a magyar nemzetbiztonsági szféra egyes 1990 és 2012 közötti szervezeti és működési kérdéseit vizsgálja. A magyar nemzetbiztonsági szektor szervezeti változásait történeti kontextusában, a szervezetrendszer egészeként és a rendvédelmi szektor más szereplőivel párhuzamosan érdemes vizsgálni. A konszolidáció nevében, és a folyamatos változás ellenére egyes kérdések napirenden maradtak, mások szakmai-történeti kontextusba ágyazva ismét előtérbe kerültek.

2017. évi 13. szám 

Paksi-Petró Csilla: A közigazgatási vezetőfejlesztés oktatás-módszertani újdonságai

A tanulmány a közigazgatási vezetőképzési rendszer továbbfejlesztésével foglakozik. Az elmúlt évtizedekben kevés közigazgatási vezetőkre, vezetési módokra, technikákra, stílusokra vonatkozó tudományos kutatás történt. A tanulmány röviden ismerteti a vezetőképzés jelenlegi rendszerét, valamint bemutat egy korszerű, az önirányított tanulást támogató módszertani technikát, amely alkalmas lehet a vezetőfejlesztés eszköztárának gazdagítására.

  • Paksi-Petró Csilla: A közigazgatási vezetőfejlesztés oktatás-módszertani újdonságai
  • Fájl letöltése

2017. évi 12. szám 

Ujházi Lóránd: A katonai ordinariátus kánonjogi háttere

A katonai lelkipásztorkodás szabályozása mind a Katolikus Egyház egyetemes jogszabályaiban, mind az államokkal kötött nemzetközi megállapodásokban, mind a Szentszék által jóváhagyott ordinariátusi szabályzatban jelentős újdonságokat tartalmaz. Az egyházi jogalkotó figyelembe vette a II. Vatikáni Zsinat lelkipásztori és ekkleziológia tanítását, a személyi elven fennálló lelkipásztori intézmények megnövekedett jelentőségét és a nemzeti haderőnél beállt változásokat.

2017. évi 11. szám 

Béla Pokol : Der juristokratische Staat:  die Zerlegung seiner Aspekte von Béla Pokol

In den letzten Jahrzehnten haben solche Veränderungen in der Funktionsweise des demokratischen Rechtsstaates begonnen, von denen ihre grundlegenden Charakterzüge ebenfalls betroffen sind. Für die Beschreibung dieser neuen Charakterzüge erscheint der Name des juristokratischen Staates anstelle des Rechtsstaates besser zu sein. 

  • Béla Pokol: Der juristokratische Staat die Zerlegung seiner Aspekte von Béla Poko
  • Fájl letöltése

2017. évi 10. szám 

Szilágyi Péter: A Verfassungslehre, mint különös és különleges államelmélet

Államelméleti szempontból Schmitt legjelentősebb, ma is számos tanulságot tartalmazó munkája az először 1928-ban megjelent és az első kiadás előszava szerint 1927 nyarán vagy őszén lezárt Verfassungslehre. Tanulmányomban ezt a munkát szeretném bemutatni, nem utolsó sorban azért is, mert az egyre terebélyesebb hazai Schmitt irodalomban viszonylag kevesen foglalkoztak ezzel a munkával, és akik tárgyalták is, csak a munka egy-egy elemét vizsgálták, és nem annak rendszerét, belső összefüggéseit. 

  • Szilágyi Péter: A Verfassungslehre, mint különös és különleges államelmélet
  • Fájl letöltése

2017. évi 9. szám 

Menyhárt Zsolt: Az európai normatív hatalom exportjának kísérlete és kudarcának tényezői az arab tavasz tükrében

Az európai eszmék és értékek normatív hatalmának megértéséhez először a demokrácia, mint a kontinens alapeszméjének fejlődési útját és metamorfózisát érdemes górcső alá vonni. Azonban, ha a demokrácia-felfogások jellegzetességeit jobban megnézzük, és egészen az athéni demokráciákig visszanyúlunk, azt láthatjuk, hogy a demokrácia fejlődése során többféle formában alakult ki, és jelenleg sem vegytiszta formában létezik

  • Menyhárt Zsolt: Az európai normatív hatalom exportjának kísérlete és kudarcának tényezői az arab tavasz tükrében
  • Fájl letöltése

2017. évi 8. szám 

Lajos Cs. Kiss: Wie ist staatstheoretische Grundlagenforschung möglich?

Eine allgemeine Staatstheorie in der ungarischen Rechtswissenschaft, konzeptualisiert nach Paradigmen, bzw. Forschungsprogramme der europäischen Staatslehreüberlieferung gab es nicht, und ist auch heute nicht vorhanden, höchstens in Ansätzen, die voneinander völlig unabhängig, ohne jede Auseinandersetzung und gegenseitige diskursive Überprüfung existieren.

  • Lajos Cs. Kiss: Wie ist staatstheoretische Grundlagenforschung möglich?
  • Fájl letöltése

2017. évi 7. szám 

Hollósy-Vadász Gábor: A közszolgálat szociális reprezentációjának tesztelése

Alapkutatásunkban a közszolgálat szociális reprezentációját teszteljük. A kutatás egy feltáró vizsgálat, ezért online mintát használunk. A kutatás főkérdése, hogy Moscovici (1961) által kifejlesztett elméleti rendszerben vizsgálható-e a közszolgálat.

  • Hollósy-Vadász Gábor: A közszolgálat szociális reprezentációjának tesztelése
  • Fájl letöltése

2017. évi 6. szám 

Cs. Kiss Lajos: Államelméleti helyzetkép

Az ünnepi ülés visszaemlékezés az Egyetem fennállásának és működésének eltelt öt évére. A visszaemlékezés-műfaj mindig egy helyzetkép megrajzolására kényszerít, amelyet általában „az eddig megtett út” és „az állomás” metaforáival szokás kifejezni. A metafora azonban lényegesen mélyebb értelmű, mint azt feltételezik. Az ilyesfajta helyzetkép megrajzolása ugyanis egy olyan helyzetdiagnózisra és beszélgetésre kényszeríti az érintetteket, a visszaemlékezőket, amely a kritikai önreflexió értelmében méltatása az eddig elérteknek...

2017. évi 5. szám 

Pongrácz Alex: Ment-e a szuverenitáselméletek által a világ elébb? Avagy a szuverenitás fogalma Horváth Barna »Angol jogelméletében«

Amennyiben a XXI. század második évtizedében a Vörösmarty Mihály által feltett kérdés nyomán – „ment-e a könyvek által a világ elébb?” – megvizsgáljuk, hogy „ment-e szuverenitáselméletek által a világ elébb?”, az elvégzett elemzés alapján meglehetősen ambivalens, Janus-arcú következtetésekre juthatunk

  • Pongrácz Alex: Ment-e a szuverenitáselméletek által a világ elébb? Avagy a szuverenitás fogalma Horváth Barna »Angol jogelméletében«
  • Fájl letöltése

2017. évi 4. szám 

Koi Gyula: Lőrincz Lajos élete és munkái

Lőrincz Lajos 1935. augusztus 25-én született Debrecenben és 2010. december 26-án, Budapesten hunyt el. Középiskolai tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban folytatta, és a Kereskedelmi Gimnáziumban (később: Közgazdasági Technikum) fejezte be 1953-ban. A tanulás ízére az utóbbi intézmény tanárainak hatására érzett rá, és gyorsírni is megtanult.

2017. évi 3. szám 

Pongrácz Alex: Az államelmélet válsága Carl Schmitt és Magyary Zoltán munkássága alapján

Schmitt és Magyary kortársakként élhették meg a XIX. századi államéletben domináló liberális állameszményt több szempontból kikezdő és átstrukturáló, történelmi léptékű változásokat. Tudósként és nagy reputációra szert tevő jogászként mind a ketten tisztában is voltak annak a nagy átalakulásnak a jelentőségével, amelyről Polányi a következőket állapította meg: a hatalmi egyensúly rendszerére, a nemzetközi aranystandardra, az önszabályozó piac dogmájára és a liberális állam krédójára építő XIX. századi civilizáció a XX. századra a válság jeleit kezdte mutatni. 

  • 2017. évi 3. szám Az államelmélet válsága Carl Schmitt és Magyary Zoltán munkássága alapján
  • Fájl letöltése

2017. évi 2. szám 

Nagy Barna Krisztina: Az állami vállalatokkal kapcsolatos gondolkodás a rendszerváltást követően napjainkig. Kitekintéssel a szindikátusi szerződésre.

A tanulmány célja, hogy a rendszerváltozást megelőző, majd az azt követő időszakban a szindikátusi szerződés relevanciájáról szóljon, valamint a privatizáció folyamatán keresztül bemutassa, hogy az állami tulajdon, az állami vállalat intézménye hogyan szorult vissza a magántulajdonnal, a magánszféra alanyait a rendszerváltozás okán megillető vállalkozás és társulás szabadságával szemben. Ennek kapcsán kerül sor az aranyrészvény intézménye hazai és uniós aspektusainak bemutatására is.

  • 2017. évi 2. szám Az állami vállalatokkal kapcsolatos gondolkodás a rendszerváltást követően napjainkig. Kitekintéssel a szindikátusi szerződésre.
  • Fájl letöltése

2017. évi 1. szám

Rixer Ádám: Az állam és a vallási közösségek kapcsolata a mai Magyarországon

E tanulmány első részében a vallási közösségek nyilvántartásának kérdéseivel foglalkozunk, ide értve a nyilvántartások tartalmára, nyilvántartásba-vételre, a nyilvántartásokban szereplő adatok módosítására, a nyilvántartásokból való törlésre, illetve a közérdeklődésre számot tartó adatok hozzáférhetőségének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket. Néhány előkérdés (elhatárolási kérdés) tisztázása, illetve a nemzetközi modellek vázlatos áttekintése után részletesebben is bemutatásra kerül a két alaptípus, az Országgyűlés által elismert egyház (bevett egyház) és a vallási tevékenységet végző szervezet (egyesület)." 

  • 2017. évi 1. szám Az állam és a vallási közösségek kapcsolata a mai Magyarországon
  • Fájl letöltése