2016. évi 36. szám

Cs. Kiss Lajos: Az érték logikája: zsarnokság vagy szabadság?

Carl Schmitt az értékfilozófiával kapcsolatos kritikai álláspontját összefüggően egy előadásban fejtette ki, amelyet 1959. október 23-án Erbrachban Die Tyrannei der Werte. Überlegungengen eines Juristen zur Wertphilosophie címmel tartott. Az előadás hozzájárulás az Ernst Fohrstoff problémafelvetését tárgyaló vitához, amelyben a részvevők az erényfogalom államelméletben játszott szerepének megszűnését, értékfogalommá történő átalakulását vizsgálták. Fohrstoff kritikájához kapcsolódva.

  • 2016. évi 36. szám Az érték logikája: zsarnokság vagy szabadság?
  • Fájl letöltése

2016. évi 35. szám

Koi Gyula: Concha Győző élete és munkái

A tanulmány Concha Győző életének és munkásságának részletes és alapos bemutatása mellett megvizsgálja, hogy milyen problémák elemzése során utalt Concha a közigazgatás legjelentősebb kérdéseire, valamint az egyes külföldi közigazgatási megoldásokra (külön is tekintettel lévén azokra az esetekre is, amikor egy-egy ilyen jellegű szöveg a Közigazgatástan című munka csupán egyik kiadásában fordul elő). Concha professzor élete során közel 120 publikációt jelentett meg a korábbi ismeretek szerint. A tanulmányban szereplő bibliográfia eddig ismeretlen tételeket is közöl.

2016. évi 34. szám

Jelentés a Jó Állam Véleményfelmérésről 2016l

A Jó Állam Jelentéshez kapcsolódó Jó Állam Véleményfelmérés (JÁV) elődleges célja, hogy átfogó, nagy mintás, reprezentatív felvétel során, kérdőív segítségével felmérje a kormányzati képességek lakossági percepcióját.

  • 2016. évi 34. szám Jelentés a Jó Állam Véleményfelmérésről 2016
  • Fájl letöltése

2016. évi 33. szám

Csath Magdolna – Györpál Tünde – Nagy Balázs – Taksás Balázs: Speciális jelentés az állami versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításának lehetőségeiről

Jelen tanulmány célja a helyzet feltérképezése, a nemzetközi tapasztalatok vázolása, az azokból leszűrhető tanulságok összefoglalása és javaslatok felvetése a döntéshozók számára egy olyan indikátorrendszer kidolgozására, amely szemlélteti az üzleti környezet barátságosabbá tételének lehetőségeit. A tanulmány javaslatot tesz továbbá az indikátorok értékének kiszámítására és a közöttük lévő összefüggések bemutatására azzal a céllal, hogy a versenyképesség-növelés kormányzati lehetőségeinek egy adott szegmense, az üzleti környezet alakítása terén javítható legyen az állami beavatkozások hatékonysága és hatásossága.

  • 2016. évi 33. szám Speciális jelentés az állami versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításának lehetőségeiről
  • Fájl letöltése

2016. évi 32. szám

Kengyel Miklós – Czoboly Gergely: Módszertani tanulmány Az igazságszolgáltatásról szóló speciális jelentés elkészítéséhez   

Az igazságszolgáltatás kutatása több ponton is kapcsolódik a Jó Állam Jelentésben vizsgált témakörökhöz, mindenekelőtt A biztonság és bizalom a kormányzatban keretében tárgyalt jogbiztonsághoz, és áttételesen a Demokrácia és a Hatékony közigazgatás tárgykörökhöz is. A jelentés elkészítéséhez alkalmazott módszerek arról vallanak, hogy megnőtt a jogalkotók és a kormányzati döntéshozók érdeklődése és igénye a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hatékonyságának vizsgálatát módszertanilag és statisztikailag is megalapozó indikátorok kidolgozására és alkalmazására.

  • 2016. évi 32. szám Módszertani tanulmány Az igazságszolgáltatásról szóló speciális jelentés elkészítéséhez
  • Fájl letöltése

2016. évi 31. szám

Sallai János – Tihanyi Miklós – Vári Vince – Mátyás Szabolcs: A ,,jó rendészet” közpolitikai kapcsolódási lehetőségei  

A 2015-ben megjelent Jó Állam Jelentés meghatározó hatásterülete a Biztonság és a bizalom. Ezen belül a közbiztonság és a katasztrófavédelem dimenziói között megjelenő öt mutató (a lakosság biztonságérzete közterületen, a lakókörnyezetében; lakossági bizalom a rendőrség iránt; regisztrált szándékos emberölések és szándékos testi sértések, valamint rablások száma; ezer lakosra jutó, éves, közrendre, polgári védelemre, tűz- és katasztrófavédelemre fordított kormányzati kiadások; valamint a bűnüldözés személyi erőforrásai) jól jelzik a rendészeti jelentéshez kapcsolódó közös gondolkodás fontosságát. 

  • 2016. évi 31. szám A ,,jó rendészet” közpolitikai kapcsolódási lehetőségei
  • Fájl letöltése

2016. évi 30. szám

Boldizsár Gábor – Németh József Lajos: A komplex biztonság mérésének katonai és társadalmi dimenziói: az Átfogó honvédelmi jelentés 

A tanulmány az Átfogó honvédelmi jelentés kialakítására, céljaira, módszereire, feladataira és lehetséges tartalmára tesz javaslatokat, egyúttal bemutatja az eddig elért eredményeket. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2013 és 2015 között elkészítette a Jó Állam Mérhetősége tanulmánykötetet és ennek alapján a Jó Állam Jelentést.  Öt szakterületen részletes, funkcionális (speciális) jelentés mélyíti el az egyes alfejezetek témáit. Az Átfogó honvédelmi jelentés a Jó Állam Jelentés első, Biztonság és bizalom a kormányzatban fejezetének Külső biztonság című alfejezetéhez kapcsolódik, és újszerű szemlélettel tesz részletes jelentést a honvédelem ügyéről és helyzetéről. A tervezett jelentés változáskövető, a bázisévhez és az előző évhez viszonyított mozgásokat, tendenciákat jeleníti meg.

  • 2016. évi 30. szám A komplex biztonság mérésének katonai és társadalmi dimenziói: az Átfogó honvédelmi jelentés
  • Fájl letöltése

2016. évi 29. szám

Szepesi Balázs – Verebes-Szász Edit – Főző Zsolt: A magyar adóbürokrácia-jelentés – módszertani összefoglaló

A tanulmány célja, hogy javaslatot tegyen az adóbürokrácia-jelentés koncepciójára. A jelentés célja, hogy rendszeres, átfogó, normatív elemzést adjon az adóbürokrácia különböző kiemelt területeiről, illetve javaslatokat fogalmazzon meg a normatív célok mentén.

  • 2016. évi 29. szám A magyar adóbürokrácia-jelentés – módszertani összefoglaló
  • Fájl letöltése

2016. évi 28. szám

Csuhai Sándor – Fekete Letícia – Kádár  Krisztián: Hatékony közigazgatás

Jelen tanulmány szerzői szerint ismét érdemes kinyitni a konceptuális kereteket, azaz megvizsgálni, hogy mit is érthetünk a közigazgatás jó volta alatt. A tanulmány további fejezetei a konkrét mérési eredmények kontextusát ismertetik (ugyanakkor jelen keretek között nem elemzik sem az értékeket, sem azok tendenciáit), külön kitérve a – 2016. évi JÁJ-ban nóvumként szereplő – nemzetközi komparáció és a társadalmi percepciós vizsgálatok lehetőségeire és korlátaira. 

2016. évi 27. szám

Farkas György Tamás – Rimaszécsi János: A demokrácia mérhetőségének, kutatásának aktuális kérdései

A tanulmány a megfogalmazott tulajdonságok és elvárások mérésére tesz javaslatot olyan indikátorrendszeren keresztül, amely lefedi a demokráciához, illetve a demokratikus jogállamisághoz kapcsolódó egyes területeket. Természetéből adódóan a hatásterületi vizsgálat – az előzetes elvárásoknak is megfelelve – alapjaiban támaszkodik a 2015. évi Jó Állam Jelentésre, hiszen azzal egyfajta kontinuitást fenntartva igyekszik megfogalmazni a megjelenést követően felmerült újdonságokat. A hatásterületi vizsgálat egyaránt alkalmaz objektív, de kis érvényességű, valamint szubjektív, de széles érvényességű indikátorokat.

  • 2016. évi 27. szám A demokrácia mérhetőségének, kutatásának aktuális kérdései
  • Fájl letöltése

2016. évi 26. szám

Besenyei Mónika – Hetesi Zsolt – Földi László: Jóllét, harmóniában a természettel. Természet és társadalom dinamikus egyensúlya: fenntartható fejlődés

A megfelelő állami működést értelmezve a felmerülő kérdések közül szinte elsőként azt kell megválaszolni, hogy mi a kormány legfőbb feladata. Az, hogy az adott ország polgárainak a legjobb legyen, vagy hogy teljesítse a nép akaratát? A demokrácia egyik visszássága, hogy a többség akarata akkor is meghatározó, ha a többség rosszul dönt, és ezzel károkat okoz önmagának. Éppen ebből kiindulva az egyik legfontosabb feladat bizonyos mérőszámok meghatározásán és értékelésén túl az, hogy megtaláljuk a hosszú távú stratégiát, amellyel a társadalom tagjai minőségi életet élhetnek, továbbá segítséget kapnak ahhoz, hogy életük minőségét többé-kevésbé objektív keretek között értékelhessék is.

  • 2016. évi 26. szám Jóllét, harmóniában a természettel. Természet és társadalom dinamikus egyensúlya: fenntartható fejlődés
  • Fájl letöltése

2016. évi 25. szám

Csath Magdolna: Kormányzati képességek a gazdaságfejlesztésben: pénzügyi stabilitás, gazdasági innováció, versenyképesség

A tanulmány célja, hogy vizsgálja a kormányzati képességeket a gazdaságfejlesztés, azon belül elsősorban a pénzügyi stabilitás, a gazdasági innováció és a versenyképesség területén, értékelje az eredményeket és rámutasson a fejlesztési lehetőségekre. 

  • 2016. évi 25. szám Kormányzati képességek a gazdaságfejlesztésben: pénzügyi stabilitás, gazdasági innováció, versenyképesség
  • Fájl letöltése

2016. évi 24. szám

Báger Gusztáv – Baritz Sarolta Laura – Kelemen Rita – Kiss Norbert – Szabó Ildikó : A Közösségi jóllét hatásterületen végzett kutatások módszertani tapasztalatai és továbbfejlesztésének főbb irányai

A közösségi jóllét javítása kiemelt társadalmi és gazdasági cél, így ez a cél jellegű hatásterületek körébe tartozik, és szorosan összekapcsolódik a Biztonság és bizalom, valamint a Demokrácia hatásterületekkel. Az eszköz jellegű hatásterületek közül pedig kiemelt jelentőségű számára a Gazdasági versenyképesség és pénzügyi stabilitás, a Fenntarthatóság és a Hatékony közigazgatás hatásterülete. 

  • 2016. évi 24. szám A Közösségi jóllét hatásterületen végzett kutatások módszertani tapasztalatai és továbbfejlesztésének főbb irányai
  • Fájl letöltése

2016. évi 23. szám

Kis Norbert: Biztonság, bizalom és a jó kormányzás

A tanulmány négy fő részre tagolódik. Az elméleti keretek kialakítása után a kormányzás államközpontú megközelítését, valamint a hozzá kapcsolódó legfontosabb irányzatokat (összkormányzati kormányzat, metakormányzás) kerül bemutatásra. Ezt követi az állami kapacitás fogalmi kereteinek, a mérhetőséget alátámasztó megközelítések irányzatainak ismertetése, továbbá az országspecifikus teljesítményértékelések és nemzeti indikátorok áttekintése. Végül néhány következtetést kerül megfogalmazásra a kormányzás államközpontú megközelítése, valamint a kormányzati kapacitásokat és képességeket középpontba állító nemzeti teljesítménymérések kapcsolódási pontjairól és perspektíváiról.

2016. évi 22. szám

Kaiser Tamás – Bozsó Gábor: Az államközpontú kormányzás koncepciójának és mérhetőségének főbb aspektusai

A tanulmány négy fő részre tagolódik. Az elméleti keretek kialakítása után a kormányzás államközpontú megközelítését, valamint a hozzá kapcsolódó legfontosabb irányzatokat (összkormányzati kormányzat, metakormányzás) kerül bemutatásra. Ezt követi az állami kapacitás fogalmi kereteinek, a mérhetőséget alátámasztó megközelítések irányzatainak ismertetése, továbbá az országspecifikus teljesítményértékelések és nemzeti indikátorok áttekintése. Végül néhány következtetést kerül megfogalmazásra a kormányzás államközpontú megközelítése, valamint a kormányzati kapacitásokat és képességeket középpontba állító nemzeti teljesítménymérések kapcsolódási pontjairól és perspektíváiról.

  • 2016. évi 22. szám Az államközpontú kormányzás koncepciójának és mérhetőségének főbb aspektusai
  • Fájl letöltése

2016. évi 21. szám

Fási Csaba:  Interpretatív összefoglaló „A Brexit különböző olvasatai” című kerekasztal-beszélgetésről

Jelen tanulmány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának szervezésében 2016. július 7-én megvalósult kerekasztal-beszélgetés interpretatív összefoglalása. A rendezvény keretében a téma jeles képviselői elemezték a Brexit-népszavazáshoz vezető lépéseket és eredményét. Különböző aspektusokból keresték a végeredményt meghatározó és kiváltó okokat, a referendum után fennálló helyzet hatásait (pozitív és negatív következményeit), valamint vázolták a nemzetközi, brit, uniós és tagállami diplomácia soron következő lépéseit.

  • 2016. évi 21. szám Interpretatív összefoglaló „A Brexit különböző olvasatai” című kerekasztal-beszélgetésről
  • Fájl letöltése

2016. évi 20. szám

Koller Boglárka, Halmai Péter, Bóka János: Válás „angolosan” – A BREXIT politikai, jogi és gazdasági agendái

Tanulmányunkban a brit kilépés különböző, napirenden lévő szcenárióiról, a folyamat egyes lépéseiről kívánunk összegzést nyújtani, úgy, hogy sorra vesszük a politikai vitákat, az EUSZ 50. cikke alapján a jogi lehetőségeket, valamint összegezzük a gazdasági aspektusokat. A BREXIT forgatókönyvei különböző metszeteinek bemutatása rávilágít majd arra, hogy mennyire eltérő elképzelések és ütemezések léteznek a kilépés végrehajtását tekintve, és arra is, hogy ezek mögött számos stratégiai és taktikai bizonytalanság húzódik.

  • 2016. évi 20. szám Válás „angolosan” – A BREXIT politikai, jogi és gazdasági agendái
  • Fájl letöltése

2016. évi 19. szám

Méhes Tamás: Birtokvédelem a közjog és a magánjog határán

Jelen tanulmány célja egy speciális, komplex jellegű – közjogi és magánjogi elemeket ötvöző – jogintézmény, a jegyzői birtokvédelem vizsgálata. Ehhez alapvetésként – történeti kitekintéssel – a közjog és a magánjog elhatárolásának, illetve egybefonódásának elemzése szolgál. Ezt követően kétirányú gondolkodás nyer rögzítést az anyagban. Egyrészt sor kerül a birtokvédelmi eljárás gyakorlati kérdéseinek, nehézségeinek feltárására és megoldási javaslatok megfogalmazására, amelyek a szerző vizsgálódásának egyik fő vonalát adják.

  • 2016. évi 19. szám Birtokvédelem a közjog és a magánjog határán
  • Fájl letöltése

2016. évi 18. szám

Kaluzsa Anikó: Antropogén szennyezők és a klímaváltozás hatásai a fenntartható vízhasználatra

Jelen tanulmányban a vízkészletek és a vízhasználat során fokozottan figyelembe vett tényezőkről ír a szerző. Célja bemutatni azokat az antropogén tényezőket, melyek a magyarországi felszíni és a felszín alatti vízkészleteket veszélyeztetik. Kiemelt figyelmet szentel a klímaváltozás következtében beálló változásokra, melyek a környezetet jelentősen befolyásolják.

  • 2016. évi 18. szám Antropogén szennyezők és a klímaváltozás hatásai a fenntartható vízhasználatra
  • Fájl letöltése

2016. évi 17. szám

Boda József, Finszter Géza, Imre Miklós, Kerezsi Klára, Kovács Gábor, Sallai János:

A rendészettudományi kutatások elméleti megalapozása és főbb irányai

A rendészettudomány feladata a rendészet jogi szabályozásának, szervezetének, működésének és személyzetének elméleti igényű tanulmányozása, annak érdekében, hogy e kutatási tárgyak törvényszerűségeinek feltárásával hozzájáruljon a rendészeti igazgatás hatékony és törvényes működéséhez. Feladata az is, hogy közreműködjék a rendészeti felsőoktatás elméleti megalapozásában és a tudományos káderképzésben.

  • 2016. évi 17. szám A rendészettudományi kutatások elméleti megalapozása és főbb irányai
  • Fájl letöltése

2016. évi 16. szám

Boda József – Boldizsár Gábor – Kovács László – Orosz Zoltán – Padányi József – Resperger István – Szenes Zoltán:  A hadtudományi kutatási irányok, prioritások és témakörök

Az Egyetemi Kutatási Tanács Hadtudományi Kollégiuma (HAKO) e tanulmányban összefoglalja azokat a legfontosabb hadtudományi kutatási irányokat, prioritásokat és témaköröket, amelyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Intézményfejlesztési Tervében, illetve Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiájában meghatározott célok eléréséhez és megvalósításához szükségesek.
 

  • 2016. évi 16. szám A hadtudományi kutatási irányok, prioritások és témakörök
  • Fájl letöltése

2016. évi 15. szám

Vastag Gyula: Államtudomány:  „what is that?”

A cikk egy rövid közigazgatás-tudományi elméleti áttekintés után az Amerikai Egyesült Államok (USA) vezető felsőoktatási intézményeinek releváns oktatási portfolióján keresztül vizsgálja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ez év február 1-jével létrehozott Államtudományi és Közigazgatási Karának (ÁKK) illeszkedését és illeszthetőségét a nemzetközi oktatási és kutatási gyakorlatba.

2016. évi 14. szám

Csath Magdolna: A közintézmények stratégiai menedzsmentje

Feladatunknak a közszféra állami tulajdonban lévő, nem profit-orientált intézményrendszerében alkalmazható stratégiai menedzsment módszerek bemutatását tekintjük. Tágabb értelemben ebbe a körbe tartozónak tartjuk az önkormányzatokat és azok nem-profit orientált intézményeit is.

  • 2016. évi 14. szám A közintézmények stratégiai menedzsmentje
  • Szerző: Csath Magdolna

  • Fájl letöltése

2016. évi 13. szám

Pongrácz Alex: A parlamentarizmus válsága Carl Schmitt és Hans Kelsen interpretációjában

A tanulmány nem a jelenkor válságtüneteinek felsorolásáról fog szólni, hanem egy sokkal szűkebb terrénumot kísérel meg feltérképezni: a XX. század második és harmadik dekádjának államéletével kapcsolatos, a Weimari Köztársaság korszakára (is) datálható válsággal kapcsolatos államelméleti disputa áttekintését, elsősorban Carl Schmitt és Hans Kelsen ekkoriban született munkáira koncentrálva

  • 2016. évi 13. szám A parlamentarizmus válsága Carl Schmitt és Hans Kelsen interpretációjában
  • Szerző: Pongrácz Alex

  • Fájl letöltése

2016. évi 12. szám

Koi Gyula: Egyed István élete és munkái

Egyed István 1886. július 11-én született, és 1966. július 14-én hunyt el. Egyetemi tanár, közigazgatás jogi és alkotmányjogi munkássága tette nevét jelentőssé. Születésének 130. és halálának 50. közelgő évfordulója alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghirdeti az Egyed István Emlékévet.

  • 2016. évi 12. szám Egyed István élete és munkái
  • Szerző: Koi Gyula

  • Fájl letöltése

2016. évi 11. szám

Nyerges Éva: Az anyagi jogi bírság a közigazgatási szankciórendszerben

A jogérvényesítésre nyitva álló eszközök éppoly kiterjedtek, mint maga a közigazgatási funkció- és szervezetrendszer. Az alkalmazható szankciók vizsgálata emiatt méltán tarthat számot érdeklődésre, hiszen gyakorlati jelentőségük miatt számos kérdést is felvet az alkalmazásuk.

  • 2016. évi 11. szám Az anyagi jogi bírság a közigazgatási szankciórendszerben
  • Szerző: Nyerges Éva

  • Fájl letöltése

2016. évi 10. szám

Orgován Eszter: Az Európai Unió és a föderális (szövetségi) államok vízügyi szabályozása

A föderális államok számos közös jellemzővel bírnak, ugyanakkor sok szempontból el is térnek egymástól. Az Európai Unió mind a közös jellemzők, mind pedig a különbözőségek okán a szövetségi államok rendszerébe jól illeszthető, a szövetségi államokkal történő összehasonlítás hasznos tanulságokkal szolgálhat

  • 2016. évi 10. szám Az Európai Unió és a föderális (szövetségi) államok vízügyi szabályozása
  • Fájl letöltése

2016. évi 9. szám

Gönczi Gergely: Az ökoszisztémák fenntarthatóságának figyelembe vétele a katonai gyakorlóterek vonatkozásában

Ma már minden korszerűnek tartott haderőre jellemző a zöldebb gondolkodás, és a fenntarthatóságra való törekvés. Erre bizonyíték többek között az Európai Unióban, a katonai kezelésben lévő területeknek a NATURA 2000 ökológiai hálózatban történő szerepvállalása, melynek eredményeképpen a katonai gyakorlótereknek/lőtereknek és főként a vonzáskörükben lévő puffer zónáknak az ökológiai szintű felértékelődése tapasztalható.

  • 2016. évi 9. szám Gönczi Gergely: Az ökoszisztémák fenntarthatóságának figyelembe vétele a katonai gyakorlóterek vonatkozásában
  • Szerző: Gönczi Gergely

  • Fájl letöltése

2016. évi 8. szám

Menyhárt Zsolt: A jogállam és a demokrácia viszonyáról

Jelen tanulmány Prof. Dr. Siegfried F. Franke előadásának interpretatív összefoglalása.
 Az előadás „A jogállam és a demokrácia viszonyáról” című a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) által megrendezett konferencián 2016. március 30-án hangzott el az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen.
 

  • 2016. évi 8. szám Menyhárt Zsolt – A jogállam és a demokrácia viszonyáról
  • Szerkesztette: Menyhárt Zsolt: interpretativ előadás összefoglaló és interjú Prof Dr. Sigfried Frankeval

  • Fájl letöltése

2016. évi 7. szám

Cs. Kiss Lajos: Horváth Barna és John Austin – az imperatív jogelmélet kritikája

A tanulmány a jogelmélet államtani megalapozásának, a politikai államfogalom konstrukciójának kérdéseit tárgyalja Horváth Barna Austin-kritikájának összefüggésében. A tanulmány célja annak bizonyítása, hogy Horváth kritikája valójában a szuverenitáselmélet, mint tudománytalan ideológia, szellemi megsemmisítésére irányul. Érvelése során azonban, a politikai logikájának öntudatlanul engedelmeskedve, maga is elhagyja a tudomány területét.

  • 2016. évi 7. szám Horváth Barna és John Austin – az imperatív jogelmélet kritikája
  • Szerző: Cs. Kiss Lajos

  • Fájl letöltése

2016. évi 6. szám

Török Gábor: Államtudomány és civilisztika, avagy mennyiben segítheti előbbit az utóbbi

A cikk első részében elméletileg vizsgálja a közjog-magánjog elhatárolási kérdéseit, illetve egymásra gyakorolt hatását, a második részben pedig két gyakorlati példán keresztül kívánja érzékeltetni, hogy az életben e két jogterület összefonódása már a mindennapok valósága.

Természetesen a szerző tisztában van azzal, hogy az államtudomány, mint egész nem a jogtudományon belül helyezkedik el, viszont kétségtelen, hogy az állam szerveinek felépítésére, működésére, közhatalmának gyakorlására jogi keretek, jogi eszközök szolgálnak. Ebből kiindulva a következő rövid elméleti áttekintés is a közjog-magánjog viszonyára vonatkozik.

  • 2016. évi 6. szám Államtudomány és civilisztika, avagy mennyiben segítheti előbbit az utóbbi
  • Szerző: Török Gábor

  • Fájl letöltése

2016. évi 5. szám

Kovács Laura: Önkormányzati hálózatosodás Európában – magyarországi vonatkozások

A globalizáció illetve az európai integráció következményeként egyre nagyobb szerepet kap az önkormányzatok egymástól való tanulási folyamata, világszerte partnerségeket alakítanak ki, melyek a nemzetközi együttműködés új formáját jelentik. Jelen tanulmány célja az önkormányzatok nemzetközi aktivitását ösztönző tényezők bemutatása, valamint a hazai tapasztalatok ismertetése az európai önkormányzati hálózatokhoz való csatlakozás terén.

  • 2016. évi 5. szám Önkormányzati hálózatosodás Európában – magyarországi vonatkozások
  • Szerző: Kovács Laura

  • Fájl letöltése

2016. évi 4. szám

Jakab Éva: A menedékjog gyökerei a görög jogi kultúrában

XIV. cikk (3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

  • 2016. évi 4. szám A menedékjog gyökerei a görög jogi kultúrában
  • Szerző: Jakab Éva

  • Fájl letöltése

2016. évi 3. szám

Farkas Ádám: A fegyveres erőszak az államról és a jogról alkotott fogalmaink körében

Akkor, amikor a fegyveres védelem, illetve a fegyveres erőszak és az állam vonatkozásait vizsgáljuk, elvitathatatlan, hogy a legalapvetőbb kérdés az, hogy elképzelhető-e állam erőszak nélkül?

Bárhonnan nézzük is a történelmi narratívákat és az egyetemes államfejlődés epizódjait, egytől-egyig azt mutatják, hogy a politikai- és a fegyveres,eredendően katonai – harc és vele az erőszak történetileg vált az állam immanens részévé, ezért az állam elképzelhetetlen a kényszer alkalmazására, vagy az azzal történő fenyegetésre irányuló eljárások nélkül.

  • 2016. évi 3. szám A fegyveres erőszak az államról és a jogról alkotott fogalmaink körében
  • Szerző: Farkas Ádám

  • Fájl letöltése

2016. évi 2. szám

Jó Állam Jelentés - 2015

Az államnak korunk gyorsan változó kihívásaira reagálni tudó, a nemzeti, regionális és globális érdekek versenyében hatékony, a nemzeti érdeket érvényesíteni tudó szervezeti és működési képességekkel kell rendelkeznie. Mindez középpontba állítja a kormányzás állam-központú megközelítését és gyakorlatát, amelynek kiindulópontját az állam autonóm mivoltának elfogadása jelenti.

  • 2016. évi 2. szám Jó Állam Jelentés
  • A Bevezetés szerzője és a kiadvány szerkesztője: Dr. Kaiser Tamás

  • Fájl letöltése

2016. évi 1. szám

Kaiser Tamás: Az államkutatások helye a társadalomtudományok rendszerében

Az elmúlt évek fejleményei egyértelműen azt mutatják, hogy a közjó absztrakt normarendszerének érvényesítése érdekében az államnak kell értékteremtő és értékvédő szerepet vállalnia a politikai, gazdasági és társadalmi szférákban. Mindez indokolttá teszi az önálló tudományterületi karakterrel, tárgyakkal és módszertannal rendelkező államtudomány kereteinek kialakítását, a szükséges intézményi és tudományos támogatás kiépítését, továbbá másfajta, a modern állam működésének szükségleteire reagáló, speciális tudástartalom létrehozását.

  • 2016. évi 1. szám Az államkutatások helye a társadalomtudományok rendszerében
  • Szerző: Kaiser Tamás

  • Fájl letöltése