Rákóczi programsorozat


Az Országgyűlés határozata, amely II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésnapját emléknappá nyilvánította, s amelynek egyik pontja szerint: „támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek II. Rákóczi Ferenc szabadságharcával kapcsolatosak”. Ez lehetőséget ad, egyúttal kötelezettség is arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói és oktatói megismerkedhessenek II. Rákóczi Ferenc korának legfontosabb politikai, katonai, jogi és gazdasági kérdéseivel, a fejedelem és kormányzókörének állam- és hadszervezői tevékenységével.

Ez az időszak, a 18. század eleje fordulópont hazánk történetében. A török nemzetközi koalícióban történt kiűzését követően a legfontosabb kérdés, hogy a Magyar Királyság milyen kondíciókkal illeszkedik be az egyre egységesebbé váló Habsburg Birodalomba. Abban mindenki egyetértett, hogy az ország kormányzata, jogrendszere reformra szorul. Ám ezt másként látták Bécsben, Pozsonyban, és a vármegyékben. A kérdés az volt, hogy az ország megőrzi-e rendi-nemzeti kormányzati rendszerét és azt modernizálja, vagy sikerül beintegrálni a birodalmi kormányzati rendszerbe.

II. Rákóczi Ferenc és a mögötte felsorakozó politikai-katonai elit ezt fegyveres úton, a magyar rendi alkotmányra hivatkozva (Aranybulla ellenállási záradék) kívánta elérni. A király pártján maradottak pedig az uralkodóval folytatott tárgyalás útján, de az ő követeléseiknek is nagyobb súlyt adott a fegyveres ellenállás. A két (kuruc-labanc) tábor céljai csak kevésben (pl. Erdély közjogi helyzetében) különböztek egymástól. A tét a magyar államiság megőrzése és megújítása, a birodalmon belül minél nagyobb önkormányzat elérése.

    • rakoczi festmeny