Kínai szakértői delegáció látogatása a NETK-n

A Kínai Nemzetvédelmi Egyetem Védelmi Tanulmányok Akadémiájának szakértői delegációja látogatott a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karra július 2-án, hogy kül- és biztonságpolitikai kérdésekben konzultáljon a kar kutatóival. A delegáció, amelyet Prof. Dr. Zhang Yingli vezérőrnagy, Kínai Nemzetvédelmi Egyetem Védelmi Tanulmányok Akadémiájának volt parancsnoka, egyetemi tanár vezetett, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont és a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ tevékenységével ismerkedett meg, majd szakmai kérdésekről konzultált.

A Kínai Nemzetvédelmi Egyetem Védelmi Tanulmányok Akadémiájának kutatóiból, valamint a Kínai Haditengerészet szóvivőjéből álló hattagú delegációt Zhang Zhong főezredes, a Kínai Népköztársaság Budapestre akkreditált katonai és légügyi attaséja és a Honvédelmi Minisztérium Nemzetközi Együttműködési Főosztályának munkatársai kísérték a Ludovika Kampuszra. A vendégeket Shi Zhen százados, a katonai és légügyi attasé titkára otthonosan mozogva kalauzolta a magyar kutatók körében, hiszen korábban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen szerzett diplomát biztonság- és védelempolitika mesterszakon.

A Ludovika Kampusz Zrínyi-termében zajló konzultáció során Dr. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója bemutatta a február 1-jén alakult Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kart és képzési, kutatási portfólióját, valamint az SVKK jelen lévő kutatóit és szakterületüket. Tálas Péter magyar kül- és biztonságpolitika fejlődését és aktuális kérdéseit bemutató előadását követően Dr. P. Szabó Sándor a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ igazgatója kínai nyelven köszöntötte a vendégeket, és bemutatta Központja tevékenységét, kiemelve az élénk kulturális párbeszéd, és nyelvi képzés fejlesztése és kölcsönös cserekapcsolatok terén elért eredményeket.

A kínai delegáció Zhang Yingli vezérőrnagy vezetésével a kínai védelempolitika meghatározó stratégiai kérdéseit fejtette ki, kitérve a biztonsági kihívások katonai és nem-katonai elemeire egyaránt. A szakértők mind a Kínai Népköztársaság általános védelempolitikai elvei, mind a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg katonai erőinek dinamikus fejlesztése kapcsán hangsúlyozták a viták békés rendezésének szándékát és a konfliktusmentes külpolitikai gyakorlat elsődlegességét.

A látogatást a delegáció közös ebédje zárta a Honvédelmi Minisztérium meghívására a Hadik Hotelben, ahol a vendégek a magyar biztonság- és védelempolitika, valamint Európa és az Európai Unió legégetőbb problémáiról tájékozódhattak Dr. Tálas Péter, Dr. P. Szabó Sándor és Csiki Tamás, az SVKK kutatója, valamint Gyila Péter, a HM Nemzetközi Együttműködési Főosztály főosztályvezetője társaságában.

 

70/40/25 – Az európai biztonsági architektúra múltja, jelene és jövője

Május 4-5-én a Friedrich Ebert Stiftung (FES) fiatal szakértői fórumot rendezett berlini központjában, European Peace and Security Order under Threat: Open Space for a Progressive Peace Policy címmel. A találkozó szervezésében és lebonyolításában az egyes nemzeti FES irodák is aktívan részt vettek, többek között a budapesti iroda is. A fórum apropóját egyrészt több történelmi évforduló, másrészt pedig a jövőre esedékes német EBESZ elnökség adta. Az összejövetel elsődleges célja az európai biztonságot és békét fenyegető folyamatok, illetve a jövőbeli kilátások megvitatása volt, a második világháború lezárásának és az ENSZ megalapításának 70. évfordulója, a Helsinki Záróokmány megszületésének 40. évfordulója, illetve a Párizsi Charta elfogadásának 25. évfordulója tükrében. Ez a három dátum kikövezte az utat az európai államok közötti példanélküli együttműködésnek, és még ma is alapvető befolyással van az európai biztonsági architektúrára, mely olyan alapértékekre épült, mint az erőszak tilalma, a területi integritás tiszteletben tartása, az államhatárok sérthetetlensége, a konfliktusok békés rendezése, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve, illetve a civil szféra aktív részvétele.

Ez utóbbi gondolathoz kötődik a Friedrich Ebert Stiftung által szervezett fórum is, mely a találkozót több szempontból is a 2016-os német EBESZ elnökség előkészítésére hívta életre. Ennek jegyében, valamennyi EBESZ tagállamból meghívtak egy-egy fiatal kutatót, vagy (külügy/védelmi) minisztériumi munkatársat, akik kisebb munkacsoportokba rendeződve megvitatták az európai biztonságra nézve legnagyobb fenyegetést jelentő eseményeket, és progresszív javaslatokkal álltak elő a problémák rendezésére. Mivel mindenki saját személyes kapacitásában vett részt a találkozón, sikerült rendkívül kooperatív és konstruktív légkört teremteni. A megvitatott témák között egyértelmű fölényt élvezett az ukrán válsághoz kötődő kihívások kérdése, és a jelenlegi intézményi struktúra életképessége. 

Magyarországról az SVKK tudományos munkatársa, Péczeli Anna volt jelen a fórumon, aki három munkacsoportban vett részt. Először is az úgynevezett „vörös vonalak” koncepcióját megvitató csoportban, ahol a résztvevők összegyűjtötték, hogy az ukrán válság kapcsán orosz, amerikai, európai uniós, és a Keleti Partnerség államainak szempontjából mik azok a határvonalak, melyek átlépése elfogadhatatlan az adott fél számára. A vita során egyértelműen meghatározásra kerültek ezek a vörös vonalak, megvizsgálva közöttük a prioritási sorrendet, és azt, hogy ezek miként egyeztethetőek össze egymással, és miként lehetne biztosítani a békés rendezést a határvonalak tiszteletben tartásával. A második munkacsoport a hibrid háború koncepciójára fókuszált, meghatározva annak elemeit, és rávilágítva azokra a kihívásokra, melyeket az európai és NATO-s védelempolitikában használt tradicionális biztonságpolitikai eszközök nem, vagy csak nehézkesen tudnak kezelni. A harmadik munkacsoport olyan a „kemény biztonság” témaköréhez tartozó kérdéseket tűzött napirendre, mint a fegyverzetkorlátozási rezsimek jövője, illetve az európai haderők újragondolásának lehetőségei.

A találkozón összesen 15 munkacsoport futott párhuzamosan, ahonnan számos kreatív és konkrét javaslat került a szervezők asztalára. Ezeket a javaslatokat a Friedrich Ebert Stiftung a közel jövőben egy nagyobb tanulmány formájában publikálni fogja, és egy előadás formájában be is mutatja majd a német EBESZ elnökségben érintett politikusoknak és szakértőknek, ami vélhetően jó alapot és kreatív ötleteket szolgáltat majd a német elnökség stratégiájához.

 

A Visegrádi Négyek együttműködésének jövője

Április 28-án a Center for Security Policy (CESES) a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával „Visegrad Four Security: The Prospects for Common Interests and Policies” címmel rendezett szakértői workshopot a prágai Károly Egyetemen, ahol Csiki Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársa képviselte a magyar szakértői álláspontot.

A résztvevők a Visegrádi Négyek elmúlt években dinamikussá váló védelempolitikai együttműködésének alapjait, a demokratikus értékek és normák iránti tiszteletet, az euro-atlanti integráció megkérdőjelezhetetlenségét illetően egyetértettek – miközben arra is rámutattak, hogy az általános értékközösség és érdekegyezés mellett az elmúlt két évben egyes kérdésekben eltérő álláspontokat is megfogalmaztak. Ezek között kulcsfontosságú az ukrán válság, valamint a válságban játszott orosz szerep megítélése, aminek kézzelfogható jelei is voltak: 2014 szeptemberében a NATO newporti csúcstalálkozóját megelőzően a Visegrádi Négyek a korábbi gyakorlatot megtörve nem adtak közre közös regionális álláspontot, és eltér az Európai Unió Oroszországgal szembeni gazdasági szankcióinak megítélése is.

E megtorpanás a visegrádi országok együttműködésében a stratégiai célok elérését nem hátráltathatja. 2012-ben született döntés arról, hogy a visegrádi országok közös EU Harccsoportot alakít, amely 2016 első félévében áll majd készenlétben. Április 23-án a szlovákiai Félben, a V4-ek védelmi minisztereinek találkozóján Hende Csaba honvédelmi miniszter kiemelte, hogy Magyarország lesz a második legnagyobb hozzájárulója a Harccsoportnak. Arról is folynak egyeztetések, hogy 2016 után közös közép-európai válságkezelő erőként állandó struktúrával megőrizhetik ezeket az erőket.

„Magyarországon a legnagyobb támogatást élvezi a V4-es együttműködés katonai aspektusa, s elkötelezettek annak további elmélyítésében” – nyilatkozott akkor Hende Csaba. „A védelempolitikai együttműködés akkor lehet tartalmas és stabil, ha a felek eljutnak a közös hadgyakorlatokig, a védelmi tervezési folyamatok összehangolásáig, majd az európai védelempolitikai folyamatokhoz is igazodva a költséghatékonyság jegyében a közös haditechnikai beszerzésekig. Tekintettel arra, hogy Lengyelország 2012-benkezdte meg haderejének átfogó modernizációját, Csehország, Szlovákia és Magyarország pedig még lényegében fegyveres erőik átfegyverzése előtt állnak, számos lehetőséget láthatunk a szinergiákra” – jellemezte a V4 együttműködés perspektíváit az SVKK szakértője.

„A workshop szakmai értékén túlmenően kiváló alkalmat kínált arra, hogy ismételten találkozzunk és tárgyaljunk azokkal a szlovák, cseh és lengyel kollégákkal, akikkel 2012 óta fejlesztjük az SVKK partnerkapcsolatait” – foglalta össze Csiki Tamás. „A védelempolitika még a visegrádi országok körében is egy viszonylag szűk szakma, ahol szinte mindenki ismer mindenkit. A Kutatóközpontban azon dolgozunk, hogy láthatóságunk, ismertségünk és elismertségünk is folyamatosan fejlődjön, és stratégiai kérdésekben az SVKK legyen a hazai és külföldi szakértők, politikaformálók és a média természetes partnere.”

 

Tálas Péter tartott előadást Kolozsváron az 5. Szociológus Napok alkalmából

Április 23-án Kolozsváron a Max Weber Szakkollégium és a Babes Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet szociológia szakának három napos rendezvénye, az 5. alkalommal megrendezett Szociológus Napok keretében tartott előadást Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója, a NETK dékánja.

Tálas Péter az ukrán válság értelmezési kereteiről tartott előadásában az elmúlt hónapok elemző-értékelő munkájának eredményét foglalta össze a résztvevőknek, miként a Kolozsvári Rádió számára adott interjúban is a válság hatásait és Ukrajna jövőképét mérlegelte.

Az előadást követően Csiki Tamással, az SVKK munkatársával Péter László szociológus és Papp-Zakor András, a Kolozsvári Rádió munkatársa társaságában napjaink másik meghatározó, Európa biztonságára is hatást gyakorló konfliktusát, az „Iszlám Állam” előretörését és megfékezésének lehetőségeit mérlegelték kerekasztal-beszélgetés keretében.

A BBTE diákjai és oktatói által szervezett rendezvény olyan tevékenységeket, előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket tartalmaz, melyekkel formális egyetemi keretek között nem találkozhatnak. Főként aktuális és közéleti, szociológiailag megközelíthető témákat dolgoznak fel a résztvevők, erdélyi és külföldi, elismert szakemberek hozzájárulásával. A Szociológus Napok célja továbbá a szociológiai nézőpont széleskörű megismertetése, illetve a szociológus szakma népszerűsítése. A rendezvény célcsoportját a Kolozsváron élő fiatalok, a kar és más társadalomtudományi szakok hallgatói, valamint az adott témák iránt érdeklődők jelentették.

 

A NATO és a rakétavédelem kérdése: merre tovább?

Április 20-21-én a Friedrich Ebert Stiftung (FES) támogatásával a német Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) kutatóintézet, és az amerikai Maryland Egyetem Center for International & Security Studies intézete szakértői kerekasztal beszélgetést rendezett a FES brüsszeli központjában. A találkozó célja az volt, hogy a résztvevők megvitassák az európai rakétavédelmi rendszer (European Phased Adaptive Approach - EPAA) kiépítésének aktualitásait és a rendszer jövőbeli fejlődési irányait, a gyorsan változó nemzetközi biztonsági környezet tükrében.

Habár az ukrán konfliktus nyomán a NATO és Oroszország között rendkívül megromlottak a kapcsolatok és teljesen felfüggesztették a párbeszédet az európai rakétavédelmi rendszerben való együttműködésről, a NATO mégis fenntartja, hogy az EPAA nem elsősorban Oroszország ellen irányul, hanem általánosságban kíván védelmet nyújtani az euro-atlanti térségen kívülről érkező ballisztikus rakétafenyegetésekkel szemben.  Az orosz retorika ugyanakkor rendkívül keményen bírálja a rendszer kiépítését, és több alkalommal konkrét fenyegetéseket fogalmazott meg az EPAA kulcselemeit befogadó államokkal szemben.

Ebben a kontextusban vizsgálták a találkozó résztvevői, hogy az EPAA rakétavédelmi rendszernek általában milyen szerep jut az európai szövetségesek biztosításában, és a NATO elrettentési képességében? A rakétavédelem esetében miként lehetne egy ésszerű tehermegosztást megteremteni a szövetségesek között? Mik a rendszer tényleges technikai képességeinek korlátai? Illetve, hogy egy esetleges megállapodás Irán nukleáris programjáról miként befolyásolná (ha egyáltalán) a rendszer fejlődését?

A találkozó továbbá nagy hangsúlyt fektetett a rakétavédelem és a tágabban vett fegyverzetkorlátozási rezsimek összefüggéseire. Ebben a témában szólalt meg az SVKK tudományos munkatársa, Péczeli Anna is, aki az európai rakétavédelmi rendszer kiépítésének hatásait vizsgálta az amerikai-orosz leszerelési folyamatra nézve, és bemutatta, hogy a támadó és védelmi képességek közötti politikai összecsatolások miként bonyolítják a fegyverzetkorlátozási tárgyalások jövőbeli előmenetelét, illetve mi várható a nukleáris leszerelés területén mindezek tükrében. Az előadó továbbá kitért arra is, hogy a Visegrádi Négyek miként látják az európai rakétavédelem kérdését, és ezt miként csatolják össze a NATO egyéb nukleáris és hagyományos elrettentési képességeivel.

A konferencián az európai és amerikai szakértők mellett a NATO fegyverzetkorlátozással és rakétavédelemmel foglalkozó hivatalnokai, illetve néhány tagország NATO-hoz delegált diplomatái vettek részt.

 

Pakisztáni delegáció látogatása a Stratégiai Védelmi Kutatóközpontban

A pakisztáni Nemzetvédelmi Egyetem Felsőfokú Vezetőképző Tanfolyamának tanulócsoportja európai tanulmányútja keretében 2015. április 21-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tett látogatást. A látogatás keretében délelőtt a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon, míg délután a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjában tettek látogatást.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kardékánja nevében Prof. Dr. Kovács László ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes fogadta és köszöntötte a vendégeket, majd egy átfogó tájékoztató előadás keretében bemutatta a Magyar Honvédség képzési és továbbképzési rendszerét, a HHK képzési struktúráját. A munkaprogram hátralévő részében pedig Cdre Zaheer Merza, a delegáció vezetője a kar vezető oktatói részére betekintést nyújtott a pakisztáni nemzetbiztonsági és vezérkari tanfolyam munkájába, illetve az ország biztonságpolitikájába.

A látogatás folytatásaként az egyetem Ludovika Kampuszán a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánhelyettese, Dr. Koller Boglárka fogadta a delegációt és ismertette a 2015. február 1-je óta működő NETK működésének főbb jellemzőit. Csiki Tamás dékáni tanácsadó a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont működéséről tartott előadást, melyet kötetlen szakmai beszélgetés és vita követett.

 

Konzultáció és tapasztalatcsere a Brit Védelmi Akadémián

Március 23-26 között az Egyesült Királyságba látogatott Dr. Tálas Péter, a NETK dékánja, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója, és Csiki Tamás, dékáni tanácsadó, a Központ kutatója. A látogatást a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztályának munkatársai szervezték az éves bilaterális brit-magyar együttműködési program keretében, amelyben az SVKK a korábbi közös stratégiai elemző-értékelő munka kapcsán kapott szerepet.

Shrivenham 2002 óta a Védelmi Akadémia központja – a modern épületegyüttes a hagyományok tiszteletének és modern szellemiségnek az ötvözete, az ott folyó szakmai munka világszínvonalú.


A brit Védelmi Akadémia (Defence Academy of the United Kingdom) shrivenhami központjában tett látogatás célja az volt, hogy a Honvédelmi Minisztérium szakpolitikai elemzői és az SVKK kutatói megosszák és megvitassák brit kollégáikkal a biztonsági környezet-értékelés és a stratégiai előrejelzés-készítés tapasztalatait. Ennek érdekében az Akadémián a Development, Concept and Doctrine Center (DCDC) kutatóival a globális stratégiai trendek és stratégiai folyamatok előrejelzésének brit és magyar módszertanát hasonlították össze.

„A DCDC korábban a Honvédelmi Minisztériummal állt kapcsolatban, a mostani látogatás és tapasztalatcsere számunkra abból ered, hogy az SVKK 2013-2014 során a HM Védelempolitikai és Védelmi Tervezési Főosztályokkal szoros együttműködésben részt vett a Minisztérium külső stratégiai környezetértékelő rendszer módszertanának kidolgozásában és a 2014-es értékelő feladatokban” – világított rá a látogatás hátterére Tálas Péter.

„A DCDC 15 év tapasztalattal rendelkezik a biztonsági környezet-értékelés, a stratégiai folyamatok előrejelzése terén, ezek megismerése és összevetése a nemrég újjáalakított magyar módszertannal rendkívül fontos tanulságokkal szolgált, lehetővé teszi a folyamat tökéletesítését, új elemekkel történő kiegészítését, pontosítását” – foglalta össze a tapasztalatcsere legfontosabb eredményét Csiki Tamás.

A kutatók látogatást tettek a Szárazföldi Erők warminsteri parancsnokságán (Land Warfare Center) is, ahol a brit fegyveres erők tapasztalat-feldolgozási és -megosztási gyakorlatáról konzultáltak. A Land Warfare Centerben kapott tájékoztatás alapján a Magyar Honvédség tapasztalat-feldolgozási és –megosztási gyakorlatának fejlesztésére vonatkozó konkrét javaslatok is megfogalmazhatók.

 

A NETK megfigyelői a NATO válságkezelési gyakorlatán

Március 4−10. között rendezték meg a NATO idei válságkezelési vezetési gyakorlatát, a CMX 2015-öt, amelynek március 6-i dinamikus napján civil megfigyelőként az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának két munkatársa és a NETK két civil hallgatója is részt vett.

„A Karon folyó biztonság- és védelempolitika és nemzetközi közszolgálati kapcsolatok képzésekben tanulók számára – de még az oktatók számára – is tanulságos egy ilyen nemzetközi gyakorlaton való részvétel, ahol egy konkrét esettanulmányon szemléltetve, pontosa magyarázatokkal kísérve érthetik meg a résztvevők az összehangolt civil – katonai – rendőri együttműködés valós súlyát. Az éppen aktuális tavaszi szemeszterben is tartott Védelmi szervezetek tantárgy oktatásánál is hasznosítható ismeretekkel zárjuk a válságkezelési szimulációt – éppen ezek azok a gyakorlati ismeretek, amelyeket a hallgatóknak is át kívánunk adni a Karon” – összegezte a látottakat Csiki Tamás, a NETK kutató oktatója.

Az 1992 óta évente megrendezett CMX gyakorlat fő célja, hogy a politikai és a katonai stratégiai irányítás szintjén tesztelni lehessen a NATO érvényben levő eljárásrendjét. Ugyancsak cél a gyakorlat forgatókönyvében szereplő fiktív válsághelyzetek megoldása közbeni gyakoroltatás. A gyakorlat tényleges csapatmozgatással nem járt, a feladatokat az országok a polgári és katonai vezetési pontokon hajtották végre, valamint innen tartották a kapcsolatot a NATO brüsszeli központjával, illetve a szövetséges katonai parancsnokságokon részt vevő állománnyal.

A CMX 2015 forgatókönyve szerint a gyakorlat eseményei egy válság kialakulása körül bonyolódtak: két olyan ország között alakult ki konfliktus, amelyek nem tagjai a szövetségnek, és földrajzilag is távol vannak az észak-atlanti térségtől. A válsághelyzetnek azonban voltak olyan − elsősorban humanitárius − következményei, amelyek hatást gyakoroltak a NATO-szövetségesek biztonságára.

A CMX 2015 hazai dinamikus napján, március 6-án az MH Pápa Bázisrepülőtéren az elképzelt forgatókönyv szerinti járványhelyzet kezelésének módszerét gyakorolták, melyben az MH Egészségügyi Központ és az MH Pápa Bázisrepülőtér kijelölt állománya mellett az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj alegysége, az MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ, illetve az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis egy AN−26-os szállító repülőgépe és személyzete is részt vett. Tekintettel az összetett, számos szükséges képesség összehangolt alkalmazását igénylő feladatra, a gyakorlat előkészítésében és támogatásában részt vett az MH Összhaderőnemi Parancsnokság, az MH Egészségügyi Központ, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár, az MH Pápa Bázisrepülőtér, a civil egészségügyi hatóságok részéről az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház − Rendelőintézet, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ.

Dr. Tokovicz József dandártábornok, a HM Védelmi Hivatal főigazgatója a CMX 2015-tel kapcsolatban a honvedelem.hu portálnak elmondta: „hazánkban eddig nem volt ilyen jellegű begyakorlás, ahol minden védelmi igazgatásban érintett civil – rendvédelmi – katonai szerv közösen, kormányzati, területi és helyi szinten is lemodellezte volna a döntési mechanizmusokat és taktikai eljárásokat egy esetleges hasonló járványügyi helyzet kezelésére. Ezúttal a Magyar Honvédség is tesztelhette a több szervezet képességeiből összeállt folyamatot.”

 

Szakértőink előadása az ELTE-n

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar (NETK) szakértői 2015. február 9-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politológus Műhelye által szervezett „A Charlie Hebdo merénylet – Terrorfenyegetettség Európában” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésén vettek részt. Tálas Péter, az NKE NETK dékánja és N. Rózsa Erzsébet, a NETK Nemzetközi és Diplomáciai Tanszékének vezetője Kiss Benedek József, a Budapesti Corvinus Egyetem docensének társaságában 400 fős hallgatóság előtt vitatta meg a párizsi Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadás következményeit.

A csaknem egy hónapja történt tragédia előzményeiről és az eseményekről Kiss Benedek József adott összefoglaló képet, aminek során kiemelte az információ- és adatszerzés szerepének fontosságát, továbbá a hírszerző- és nyomozóhatóságok, a vizsgált esetben a francia titkosszolgálat és az állami belbiztonsági szervezetek hatékony együttműködésének jelentőségét.

Tálas Péter hozzászólásai során elmondta, hogy e csoportok és személyek legfőbb célja az emberek életformájának megváltoztatása a félelemkeltés eszközével. Így a terroristák akkor érik el céljukat, ha a támadás hatására megváltozik a francia társadalom és a sajtó viszonya, a média képviselőinek a sajtószabadság gyakorlatban történő érvényesítéséhez kapcsolódó felfogása. A terrortámadások általános jellemzőit vizsgálva Tálas Péter kiemelte, hogy a kiterjedt titkosszolgálati tevékenységből befolyó igen nagy mennyiségű információ ellenére nehéz teljes bizonyossággal megállapítani a jövőbeni támadások helyszínét és idejét, sőt épp e nagy információmennyiség az, ami megnehezíti a szükséges információelemek azonosítását.

N. Rózsa Erzsébet – akinek elsődleges kutatási területe az iszlám világ – a felesleges provokáció elkerüléséről beszélt. Hozzászólásaiban hangsúlyozta, hogy az iszlám közösségek méretét tekintve Európán belül egyáltalán nem a legnagyobb számú migráns közösségeknek számítanak, és többségük a Közel-Keleten, valamint Balkán-félszigeten – elsősorban pedig Koszovóban – történt eseményeknek köszönhetően dönt a bevándorlás mellett, a radikalizálódás azonban az egyének szintjén sem automatizmus és „természetes” jelenség, hanem az egyén beilleszkedési (integrációs) problémáira adott reakció.

Végezetül mindhárom előadó megerősítette, hogy Európában egyre nagyobb fenyegetéssé válik a szélsőséges eszmék előretörése és a radikalizálódás, amely azonban nem szabad, hogy az emberek és a demokratikus szabadságjogok érvényesítése közé álljon. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről érkezett előadók az Európai Unió és a nemzetállamok szempontjából a biztonsági reformokra, illetve az oktatásban és a családi közegben megszerezhető szocializálódás fontosságra hívták fel a figyelmet a nagysikerű előadás zárásaként.

 

Dinamikus kutatói együttműködés Közép-Európában

A kutatói együttműködés további mélyítésének gyakorlati kérdéseit vitatták meg a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont meghívására az NKE Európai és Nemzetközi Tanulmányok Karára érkező cseh és román kutatók február 5-én. A brnói Védelmi Egyetem és a bukaresti I. Károly Nemzetvédelmi Egyetem stratégiai kutatóközpontjainak elemzői a Sharing Best Practices of Institutional Development for Defense Policy Think Tanks címmel rendezett workshopon vettek részt.

A találkozó és megbeszélés célja kettős volt: egyrészt tekintettel az újonnan alapított Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar fejlesztésére, a partnerintézmények működési modelljeit térképezték fel és hasonlították össze a felek annak érdekében, hogy az SVKK-t mind a Karon, mind az Egyetemen belül megfelelően lehessen pozícionálni. Másrészt összehangolták a 2015-re vonatkozó szakmai terveiket és megvizsgálták a kutatási együttműködés mélyítésének lehetőségeit. „Tudatosan és célzottan kell fejlesztenünk a kutatói tevékenységet, aminek minden esetben meghatározó eleme a nemzetköziség és a komparativitás. Ennek érdekében mi magunk is folyamatosan tanulunk és a legjobb, legmodernebb gyakorlati megoldásokat igyekszünk megvalósítani” – foglalta össze a workshop rendezésének fő motivációját Dr. Tálas Péter, az SVKK igazgatója, a Kar dékánja.

Az együttműködést koordináló Csiki Tamás, az SVKK kutatója a közép-európai kisállamok álláspontjának kölcsönös megismerésében és sajátos érdekeik megértésében látja a találkozók legfőbb értékét. „2012-ben, az NKE integrációját követően nyílt lehetőségünk arra, hogy megerősítsük közép-európai kutatói kapcsolatainkat. Azóta rendszeresen dolgozunk együtt, minden évben két szakmai workshopon vitatjuk meg cseh, szlovák, lengyel és román kutatókkal a biztonság- és védelempolitika aktuális problémáit, ami lehetővé teszi, hogy megértsük, miért látunk egyes problémákat hasonlóan vagy különbözőképpen. Rendszeresen részt veszünk egymás nemzetközi rendezvényein, ezúttal pedig arról egyeztettünk, hogy strukturált módon milyen kutatási és közös publikációs tevékenységre van lehetőségünk. Fontos, hogy az együttműködés gyakorlatorientált legyen, eredményei pedig hasznosíthatóak – mind szakpolitikai elemzői munkánkban, mind az egyetemi oktatásban.

A látogatás alkalmával a román kollégák meghívták az SVKK kutatóit Strategies XXI – The Complex and Dynamic Nature of the Security Environment című júniusi szakmai konferenciájukra, amelyen a magyar kutatók már harmadik alkalommal vesznek részt előadóként. Cseh partnereink pedig Defense and Strategy – Armed Forces Transformation Continues című nemzetközi szimpóziumukra invitálták a magyar szakértőket Brnóba. A budapesti szakértői workshopok sora ősszel folytatódik a védelmi tervezés és regionális képességfejlesztési együttműködés kérdéseire fókuszálva.