• ludovikaszabadegyetem cover 1
Folytatódik 2016 tavaszán a Ludovika Szabadegyetem tudományos ismeretterjesztő programsorozat, amely továbbra is várja az érdeklődőket a heti rendszerességgel megtartott, mindenki számára nyitott előadásain. Az új félév első előadását február 9-én Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tartja.
 
A Szabadegyetem programja tavasszal továbbra is érdekes témákat vonultat fel. Az előadásokon szó esik majd olyan aktuális kérdésekről, mint a migráció, az ukrán konfliktus és hatásai, a robotika területe, illetve a drónok alkalmazásának lehetőségei. Ezenkívül az érdeklődők információt kaphatnak történelmi bűntényekről, a jó állam fogalmáról vagy a stressz okozta problémákról, s annak kezelésének lehetőségeiről. Az előadók túlnyomó része a Nemzeti Közszolgálati Egyetem négy karának oktatója, akik a területük elismert szakértőjeként ismeretterjesztő jelleggel adnak elő a programban látható témákról.
 


A regisztrációs űrlap itt található: 

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration 

atlanti tanacs

2016. február 9.:


Vizi E. Szilveszter:
Magyarország és a világ


 


„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma” ezek Széchenyi István gróf, a Magyar Tudományos Akadémia alapítójának szavai.

A Kárpát-medencében élő magyar nemzet, nemcsak befogadó volt, és a nemzet testévé tette az idejötteket, hanem nagyon sokat tett a világörökség gyarapítására itthon és külföldön egyaránt. A világban szétszóródott magyarság a Kárpát-medencében élőkkel együtt tulajdonképpen diaszpóra nemzetet alkot. A magyar kultúra nagyjai, zeneszerzőink, tudósaink, felfedezőink, sportolóink nagyon sokat adtak a világnak, de nagyon sokat kaptunk mi is más nemzetek fiaitól.

Magyarország nyersanyagokban szegény ország, de szellemi tőkében gazdag. Kutatás-fejlesztésre a nemzeti jövedelemnek csak 1,38 %-át költjük, ami nem elegendő, de jelentős előrelépésnek tekinthető, hogy ennek több mint a felét már a magyar állami költségvetéstől független forrásokból fedezzük. Ugyancsak biztató, hogy exportunk high-tech vonatkozásban az egyik legjobb Európában. A szellemi tőke az egyetlen nyersanyag, amely újratermelhető. Éppen ezért, ami a jövőt illeti a közép és felsőoktatás minősége, a kutatás-fejlesztésre és innovációra költött pénz mennyisége fontos szerepet fog játszani, hogy Magyarország milyen eredményes lesz a világban. 

hautzinger zoltan

2016. február 16.:


Dr. Hautzinger Zoltán:
A migráció és a büntetőjog hatásai


 


Az előadás az emberi vándorlás és az azzal összefüggő egyes bűnözési tendenciákkal, valamint az erre lehetséges válaszként jelentkező büntető jogpolitika alakulásával foglalkozik. Számba veszi a migráció meghatározása és egyes típusai ismertetése révén a lehetséges bűnözői magatartásokat, rendszerezi a migráció jogi és büntetőjogi szabályozásának lehetőségeit. A prezentáció külön kitér a külföldiek büntető anyagi jogi, büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási helyzetére, a külföldiekkel összefüggő kriminológiai hatásokra és a bűnügyi nyomozás során felmerülő kriminalisztikai metódusokra. Végül megpróbál választ adni olyan kérdésekre, hogy a migráció és a bűnözés, a migráció és a terrorizmus milyen kapcsolatban állhatnak egymással, továbbá félni kell az idegenektől, a külföldiektől.

restas agoston

2016. február 23.:


Dr. Restás Ágoston:
Drónok alkalmazása a katasztrófavédelemben



 

A „drón” kifejezést hallva egy sajátos légijármű rendszerre, illetve repülési formára asszociálhatunk, amelynek alkalmazási formái ma már robbanásszerű fejlődést mutatnak. Igaz ez nem csak általánosan, de a katasztrófavédelmi célú alkalmazásokra, mint a közszolgálati alkalmazások egyik jellemző példájára is.  Az előadó ezeket vizsgálja, illetve mutatja be azok lehetőségeit és korlátait.

A drónok alkalmazása időrend alapján köthető a katasztrófavédelem megelőzési, védekezési, valamint helyreállítási időszakaihoz. Az előadó különböző szakterületekhez kapcsolódóan példákkal illusztrálja a drónok alkalmazásának lehetőségeit többek között a sugárzó és veszélyes anyagok szabadba kerülése esetén, árvizeknél, földrengéseknél és erdőtüzekre vonatkozóan is.

Az előadó elsősorban saját gyakorlati tapasztalataira és kísérleteire támaszkodik, de adaptálta mások e szakterülethez köthető eredményeit is, ezeken túlmenően logikai következtetést és rendszerezést, valamint – a hatékonyság vizsgálatának értékeléséhez – közgazdasági szempontú értékelést is alkalmaz. 

kaiser ferenc

2016. március 1.:


Dr. Kaiser Ferenc:
Kettészakítva Kelet és Nyugat között: az ukrán konfliktus



 

Az 1991-ben függetlenné váló Ukrajna történelmének elmúlt két és fél évtizede számtalan problémával, konfliktussal terhes. A kiváló adottságokkal rendelkező ország – elsősorban a korrupt politikai és gazdasági elit hozzá nem értése miatt – régóta „Európa beteg emberének” számított. A folyamatos gazdasági nehézségek, a teljes kilátástalanság 2013 késő őszén újra az utcára vitte az embereket, s ismét megbuktatta az éppen hatalmon lévő politikai és gazdasági elitet. A Kelet és Nyugat, azaz Oroszország és az Európai Unió gazdasági és politikai elvárásainak, törekvésinek ütközéspontjában álló ország története ekkor érkezett el rövid függetlensége legválságosabb időszakához. A 2004-es narancsos forradalommal ellentétben, amikor a „nyugatbarát” erők megdöntötték a Moszkva emberének tartott Viktor Janukovics elnök uralmát, Oroszország immár már nem hagyta ki azt a lehetőséget, hogy beavatkozzon a számára stratégiai fontosságú – és jelentős részben oroszajkúak lakta – szomszédja belügyeibe. A Krím-félsziget elszakítását követően, a Moszkva által támogatott lázadók Ukrajna keleti részét borították lángba, ahol a mai napig váltakozó intenzitással zajlik a testvérgyilkos polgárháború. Napjainkban az ukrán konfliktus – nem kis mértékben – elsikkadt a menekült válság, illetve az Iraki és Levantei Iszlám Állam által fémjelzett közel-keleti válsággóc mögött, úgy globálisan, mint Magyarországon. Hazánk számára – nem csak energiabiztonsága szempontjából – azonban rendkívül fontos, hogy mi történik északkeleti szomszédunkban. Az előadás célja, hogy bemutassa az ukrán válság mögötti mélyebb politikai, geopolitikai, katonai, kulturális és gazdasági összefüggéseket. 

Peres Zsuzsanna

2016. március 8.:


Dr. Peres Zsuzsanna:
A nők házassági vagyonjogi helyzete egykor és ma


 


A hatályos polgári törvénykönyvünk által, az özvegyi haszonélevezettel és özvegyi örökléssel kapcsolatban bevezetett új szabályok adják az apropóját az előadásnak, hogy összehasonlító elemzés keretében bemutassa a nők házassági vagyonjogi helyzetét biztosító jogintézményeket Magyarországon. Az irodalmi olvasmányaink, a történelmi tanulmányaink és a különböző médiatermékeken keresztül mindannyiunknak van egy kialakult képe arról, hogy mit jelentett nőnek lenni régen és mit jelent most. Az előadás ennek a témakörnek egy szeletét járja körül, jelesül azt, hogy vagyoni szempontból mit kapott régen egy nő ha férjhez ment, milyen jogok illették meg a házasság alatt és teljes jogképességű özveggyé válván milyen biztosítékai voltak arra, hogy élete végéig továbbra is „rangjához illő” tartása és ellátása legyen, illetve megfelelő védelemben részesüljön. A ma is létező házassági vagyonjogi jogintézmények gyökerei némely esetben egészen Szent István törvényeiig nyúlnak vissza és jól lekövethető az a fejlődési ív, ahogyan a szabályozás a jelenlegi formáját elnyerte. 

dr czigany istvan
2016. március 22.:
 
 
Dr. Czigány István:
Aszimmetrikus háború, aszimmetrikus politika a Rákóczi-szabadságharcban
 
 
 
 
A Rákóczi-szabadságharc a magyar történelem olyan emblematikus korszaka, amelyhez számos nemzeti toposz és mítosz tapad. Vizsgálatával történészgenerációk foglalkoztak, de az események interpretációja sokszor nem volt mentes az éppen aktuális politika felhangjaitól. A II. Rákóczi Ferenc vezette felkelés katonai, politikai és társadalmi viszonyait ezért egy új kontextusban, az aszimmetrikus háború fogalmi keretei között elemzem. Vizsgálódásaim három területre terjednek ki, a háború társadalmi hátterére, a háború céljára és legitimációjára, valamint a háború megvívásának módjára. Bár az aszimmetrikus háború fogalomrendszerét a legújabb- és jelenkori háborúk elemzésénél alkalmazzák, de véleményem szerint ez a kritériumrendszer a koraújkori katonai (politikai) konfliktusok esetében is alkalmazható. Meggyőződésem, hogy ezzel a módszerrel reálisabb, a túlzó nemzeti látószöget nélkülöző képet lehet rajzolni a szabadságharc eseményeiről, helyéről és szerepéről.

Háttéranyagok:

vanya laszlo

2016. április 5.:


Dr. Ványa László:
Gépek, automaták, robotok – szép(?) új világ



 

A „játékos” ember régóta készít a nézők számára szórakoztató, izgalmas, titokzatosan működő szerkezeteket, amelyek látszólag maguktól végeznek különféle feladatokat. A „teremtés” szintén ősi vágya hatja át az emberhez hasonló lények, mai szóval élve: humanoidok létrehozásának törekvéseit.

A mechanika, az elektromosság, a matematika, a számítástechnika, a géntechnológia és más tudományok nagyon sok területen segítettek olyan eszközöket, berendezéseket alkotni, amelyek kiszolgálják az embert, segítik a munkavégzésben, a számunkra nehéz, unalmas, veszélyes, vagy megoldhatatlan feladatokat képesek precízen elvégezni. Ezek között is egyre nagyobb teret hódítanak a feladatukat önműködően, automatizáltan elvégezni képes eszközök, amelyek mind önállóbbak, egyre kevésbé szorulnak emberi beavatkozásra, egyre inkább saját döntéseik alapján cselekszenek. A köznyelv ezeket az önműködő eszközöket robotnak nevezte el, ami sok szempontból problémás.

Az előadás első része a gépek, automaták és „robotok” fejlődésének történetét mutatja be az ókortól napjainkig, a mechanikus automatáktól a mesterséges intelligenciáig. A különböző célú és működésű eszközök csoportosítása, valamint fejlődésének jellemzése mellett nagyon fontos a fogalmi, nyelvi változások megfigyelése is, a hibás elnevezések, kategorizálások okozta félreértések feltárása.

Az előadás második részében bemutatásra kerülnek napjaink polgári alkalmazásai, katonai eredményei, a vezető nélküli járműrendszerektől az autonóm működésű halálos hatású fegyverrendszerekig, de azok a jogi, humanitárius és etikai kihívások is, amelyek jövőbeni megoldása segíthet abban, hogy az emberiség a szingularitás bekövetkezésekor ne váljon saját eredményeinek áldozatává. Megállíthatók-e a „robotok”, vagy már késő?

boka janos

2016. április 12.:


Dr. Bóka János:
A tisztességtelenség ötven árnyalata – a devizathitel-szerződések és az EU joga 



Az elmúlt évtized talán legnagyobb társadalmi horderejű jogkérdése a devizahitel-szerződések tisztességtelenségének megítélése volt. Családok és állampolgárok százezreinek lakhatása, gépjárműve, egzisztenciális háttere függhet attól, hogy a jogalkotó és a bíróságok miként alakítják és értelmezik a vonatkozó szabályrendszert. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a magyar jogrendszer mozgásterét az Európai Unió joga alapvetően behatárolja: a döntéseknek nemcsak a józan ész és a nemzeti jog, hanem az eurokonformitás próbáját is ki kell állniuk.

Az előadás azt mutatja be, hogy milyen válaszokat adhat a jog a modern fogyasztói társadalmakban a tömeges szerződéskötésekkel, illetve a fogyasztó és a szolgáltatók egyenlőtlen helyzetével kapcsolatban jelentkező kérdésekre általában – és különösen a devizahitel-szerződések körében. Az előadó gyakorlati példákon keresztül szemlélteti, hogyan vizsgálják a bíróságok a szerződéses kikötések tisztességtelenségét, jogszabályba vagy jóerkölcsbe ütközését, és döntéseiknek milyen jogkövetkezményei lehetnek. Az érdeklődők betekintést nyerhetnek abba is, hogy melyek egy jól működő fogyasztóvédelmi rendszer elemei, és ebben a rendszerben milyen szerepet tölthet be a tisztességtelenség bírói vizsgálata.

ludovika szabadegyetem_kozary andrea

2016. április 19.:


Prof. dr. Kozáry Andrea:
A darabolós főhadnagy és Az arzénes asszonyok




„Lédererné, mi van a kosárban? Kodelkának keze, feje, lába.” – szólt a történetet elbeszélő kuplé szállóigévé vált sora. 1925-ben Léderer Gusztáv csendőr főhadnagy, a Héjas különítmény volt századparancsnoka a feleségével, Schwartz Máriával (Micivel) „bűnszövetkezetben” megölte és feldarabolta az asszony szeretőjét, Kodelka Ferencet, az ismert jómódú hentesárugyárost. A testrészeket elrejtették, illetve a Dunába dobták, de a fejét sohasem találták meg. A kegyetlen bűntény sokáig foglalkoztatta az embereket, még a nemzetközi sajtó is foglalkozott vele. A vád nyereségvágyból, előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés volt. Léderert kötél általi halára ítélték és kivégezték, felesége életfogytiglani börtönbüntetést kapott bűnrészesség miatt. 

A tiszazugi falvakban Fazekas Gyuláné, sz. Oláh Zsuzsanna bábaasszony segítségével ekkor már javában keverték a mérget az asszonyok és „megétették” a megunt férjeket. „Száz orvos se veszi észre, hogy a férjed valamely szert kapott, még ha meghal, akkor se.”- nyugtatta a bába az asszonyokat. A nagyrévi arzénes gyilkosságok az 1910-es, 20-as években kezdődtek, de az első ügy csak 1929 áprilisában került napvilágra, s egy évvel később már az ítéletek is megszülettek. Összesen 43 gyanúsítottat vettek őrizetbe Nagyréven, Tiszakürtön.  A főbűnös, a falu bábája, aki a mérget légyfogó papírból előállította, öngyilkosságot követett el. Tetteik indítékait, társadalomtörténeti okait kívánom elemezni. 
A Léderer házaspár Kodelka-gyilkossága megrázta a fővárosi közvéleményt, a tiszazugi arzénes asszonyok sorozatgyilkossága a vidék sötét titkaira világított rá. 
korodi gyula

2016. április 26.:


Dr. Kóródi Gyula:
Stressz és a közszolgálat





Az előadó orvosként nyúl a stressz problémaköréhez, de nem a gyógyítás szemszögéből, sokkal inkább a megelőző orvoslás nézőpontjai mentén.  A versenyszférában szerzett egészségügyi szolgáltatói tapasztalatai alapján a stresszt, mint a munkáltató - munkavállaló folyamatos interakciójából fakadó tényezőt elemzi. A személyiség-dimenziókat, mint a stresszt rezisztencia szolgálatába állítható fegyvertárunkat értelmezi, aminek tudatos fejlesztésével lehetőségeket kínál megküzdési repertoárunk 360 fokossá kiteljesítéséhez. Az egyén mozgásterén túlmenően a teljesség igényére törekedve mutatja be a család, a munkahelyi (és minden más támogató) közösség kínálta stressz-leküzdő arzenált. Mindennapos gyakorlatunk köznyelvén, életből vett példákon keresztül igyekszik ráébreszteni, hogy pszichológiai immunitásunkat milyen kimeríthetetlen tárházból vagyunk képesek megacélozni.

ovari gyula
2016. május 3.:
 
 
Prof. Dr. Óvári Gyula:
EKRONPLAN, repülő csathajó vagy úszó harci repülőgép?
 


 

Az ekranoplánok - a '60-as évektől, az egykori Szovjetunióban - szupertitkos programok keretében, katonai célokra fejlesztett speciális légijárművek. A kiszivárgott eredmények igencsak felkeltették az akkori vezető NATO-tagok hírszerzésének figyelmét is. Ma már mintegy 60 országban találkozhatunk e repülőeszközökkel, döntően polgári hasznosításra, de a katonák érdeklődése sem csökkent. Napjainkig tartó kutatásuk, fejlesztésük oka az, hogy haladási sebességük a szállító repülőgépekével közel azonos; gazdaságossági mutatóik - repülési sajá-tosságuk okán - annál nagyságrenddel kedvezőbbek (a hajókéval, közúti szállító járművekével összevethető!). Továbbá katonai alkalmazásukkor nagy haladási sebességük, felszín közeli repülési magasságuk (ún. földháttér), illetve a stealth-technológia együttesen alacsony felderíthetőséget, jelentős csapásmérő és szállító képességet, így magas harcértéket biztosít számukra. 

Háttéranyagok:

kaiser tamas

2016. május 10.:


Dr. Kaiser Tamás:
A jó állam mérhetősége




Az előadás kiindulópontja szerint a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság kiváltó okainak értékelése, valamint a válságkezelés tapasztalatai nyomán megerősödött a „jó állam” holisztikus felfogása, amely szerint a közjó absztrakt normarendszerének érvényesítése érdekében az államnak kell értékteremtő és értékvédő szerepet vállalnia a politikai, gazdasági és társadalmi szférákban. Bebizonyosodott, hogy az állami szerepvállalás elengedhetetlen számos hagyományos területen, mint az oktatás, a szociálpolitika, az innováció, a stratégiai iparágak Emellett azonban újabb és újabb területek lépnek be, többek között a migráció, a terrorizmus és a klíma-változás, amelyek közös jellemzője, hogy nehezen megragadható, „nehéz ügyek” (wicked issues), amelyek kezelése stratégiai gondolkodást, ágazatokon és közpolitikákon átívelő, horizontális és integrált megközelítést igényel.

A „jó állam” koncepciójának megjelenésével párhuzamosan a válságkezelés előtérbe emelte a „jó kormányzás” meglehetősen heterogén koncepciójának átgondolását, amelynek során jól érzékelhetően újból megerősödött az „állam visszavételének” szándéka, előtérbe került a kormányzás állam-központú (state-centric governance) megközelítése és gyakorlata, az állami kapacitások és kormányzati képességek megerősítése jelenti.

Ennek megteremtése, „karbantartása” és folyamatos fejlesztése a mindennapi kormányzati gyakorlat szerves részének tekinthető. A probléma jelentőségét az is mutatja, hogy számos jelentős nemzetközi szervezet (OECD, ENSZ, Világbank, Világgazdasági Fórum, IMD) és közpolitikai intézet (Quality of Government, Bertelsmann) foglalkozik a kormányzás teljesítményének komplex értékelésével, valamint az ehhez szükséges indikátorrendszerek kialakításával, összehasonlításra alkalmas trendek, rangsorok készítésével és közzétételével.

A nemzetközi szervezetek adatokat közölnek, de nem adnak közvetlen értékelést, nem reagálnak a sajátos, országspecifikus problémákra, kontextusokra, jelentéseik gyakran nem a legfrissebb adatokra épülnek. Szükség van saját, nemzeti szintű kormányzati teljesítményértékelésekre, amelyek alapcélként a nemzetközi mérések a globális összehasonlíthatóságot szolgálják, hatásukban előmozdítják a kormányzat minőségének fejlesztését és a kapcsolódó értékvitákat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kidolgozott, a kormányzati képességek változását meghatározott hatásterületeken, egységes módszertannal vizsgáló Jó Állam Index fontos szerepet tölthet be az aktív, cselekvőképes állam és kormányzati gyakorlat kialakításában.