• ludovikaszabadegyetem cover 1
A nagy sikerre való tekintettel a 2016/2017-es tanév során ismét elindul a Ludovika Szabadegyetem, ezúttal tematikában is igazodva a Széchenyi emlékévhez. A tudományos ismeretterjesztő programsorozat továbbra is nyitott az egyetem polgárai és a külső érdeklődők számára, az előadások pedig a megszokott menetben, keddenként 18 órától, a Ludovika Főépület Egyed István termében hallhatók. Az új év első előadását szeptember 6-án Buday Miklós, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja, a Széchenyi Alapítvány elnöke tartja.
 

A regisztrációs űrlap itt található: 

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration 
 

A programsorozat a „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” c. projekt keretén belül valósul meg.
Projekt száma: KÖFOP 2.1.2-VEKOP-15--2016-00001

Buday Miklós

2016. szeptember 6: 
Buday Miklós: Széchenyi írott életműve, szellemi hagyatéka







Buday Miklós, a Széchenyi Alapítvány elnöke és a Széchenyi Társaság elnökségi tagja a Ludovika Szabadegyetem első előadója. Előadása során a gróf szellemi hagyatéka, írott emlékműve kerül bemutatásra, ismertetésre és ezzel együtt értékelésre is. Nincs olyan magyar, aki ne lenne tisztában, milyen mennyiségű és minőségű tudományos és közéleti értekezés fűződik Széchenyi István nevéhez, hiszen tanulmányaink során mind megismerkedtünk munkásságával. Elég csak megemlíteni három fő művét: a Hitelt, a Világot vagy a Stádiumot, és máris rengeteg információ ötlik eszünkbe a művelt és tájékozott nemesről. Ezek a könyvek azonban csak egy részét jelentik Széchenyi szellemi hagyatékának: meg kell emlékeznünk lejegyzett beszédeiről is. Karizmatikus vezetőként ismerték, aki különleges érzékkel tudta megválasztani munkatársait és menedzselni stábját a feladat végrehajtása érdekében.

 dsc0079 2

2016. szeptember 13.:
Prof. Dr. Kiss György: „Az ember annyit ér, amennyit használ” Karcolatok egy új foglalkoztatáspolitikáról






A Szabadegyetem második előadása során Prof. Dr. Kiss György az új foglalkozáspolitikát vette górcső alá. Széchenyi István személyét és munkáját is elemezve arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a munka és általa a hasznosság, az emberi méltóság, a belső és külső elfogadottság és vele együtt a személyiség kifejezésének esélye jelenti az ember törekvésének és sikerének kulcsát. Ahogy Széchenyi is írja: „Az ember csak annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársainak, hazájának s ezáltal az egész emberiségnek.”

Mindenkinek szüksége van arra, hogy elismerje a közössége, hogy hasznos tagja legyen a társadalomnak, akár egyedül, akár segítséggel sikerül elérnie célját. A munka kiemelt fontosságú pontként szerepel az Alaptörvényben. A Nemzeti Hitvallás az alábbit fogalmazza meg: „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.” Az előadás azt a fejlődést hivatott bemutatni, ami a munka társadalmi elismertségét övezi, a zsákutcáktól kezdve, a túlzott beavatkozáson keresztül egy új társadalmi konszenzusig.

 dsc7200 2

2016. szeptember 27.:
Dr. Hermann Róbert: Széchenyi, a katona 







Gróf Széchenyi István Bécs szülötteként már egészen fiatal korában belekeveredett a Habsburg Birodalom és a Napóleon vezette Franciaország harcába: nemesi felkeléseket szervezett 1796-tól az erőteljes újonc behívások ellen a magyar seregek oldalán, harcolt az 1809-as győri és az 1813-as lipcsei („a népek csatája”) csatában is. Családi kapcsolatai révén azonnal a vezérkarba beosztott főhadnagyként kezdte katonai pályafutását, 1813-ra pedig már századosi ranggal büszkélkedhetett. Miután a háború véget ért, Széchenyi ráébredt, hogy a közéletben szeretne tovább tevékenykedni, így katonai pályafutása véget ért. 1809 és 1826 között, tizenhat éven át szolgált katonaként. Az előadás során az érdeklődőknek lehetősége nyílik jobban megismerni a gróf katona oldalát, illetve karrierjének alakulását a császári és királyi hadseregben.

 dsc2525

2016. október 4.:
Dr. Velkey Ferenc: "A perfekció mint eszmény és mint életvezetési program a húszas évek Széchenyijénél"






Széchenyi István nagy utat tett meg, míg rájött, mihez akar kezdeni az életével. A bővebb Széchenyi-biográfiák egyértelművé tették, hogy az új életcélnak és új önazonosságnak a megtalálása hosszú éveken át zajlott. Közéleti pályafutását hosszú felkészülési időszak előzte meg, amikor is nagyon sokat utazott, rengeteget tanult és művelődött. A gróf vállalt élet-hivatása, azaz életcélja az 1820-as évek közepén született meg, stabilizálódott és véglegesítődött. Ekkoriban úgy döntött, hogy Magyarországért áldozza életét. Széchenyi lelki-szellemi fejlődése a régi értékek (hit, nemzet) újrafelfedezése és új eszmények (alkotmányosság, polgári fejlődés) megtalálása jegyében nagyjából 1819-1825 között ment végbe. Az előadás ennek a folyamatnak a felfedezésére vállalkozik középpontba állítva a grófnak a perfektibilitással kapcsolatos gondolatait, tetteit, önnemesítő szándékait.

 dsc4913

2016. október 11.:
Prof. Dr. Pálinkás József: Tudás és tetterő - az innováció Széchenyi nyelvén







„Mester-főknek azokat hívom, kik munkássági ágaikon az emberiségnek – úgy szólván – új érát nyitottak.” – írta Széchenyi Világ című munkájában. Ő bizonyosan egy azok sorában, akit mester-főknek nevezhetünk. A kivételes magyar, aki beleszólt a személyes és közösségi élet rendjébe, aki új minőséget adott a változtatásnak, új kilátásokat társadalomnak, gazdaságnak, technológiának, kultúrának. Tudni és tenni: e kettő nem következik egymásból. Sokszor elvesznek egymás erejéből. Ha mégis összekapcsolódnak, akkor egy közösséget és ügyet szerető, önmagával kíméletlen, vizionárius személyiség köti össze őket. Honnan nyeri ez a személyiség a tisztánlátást a problémák felismeréséhez? Miből meríti a kitartást, sokszor a kor és korszellem ellenében is? Hogyan válik jóléti stratégából nyugtalanító innovátorrá? És miként lehet az ilyen egyéniség nyomába lépni, tőle tanulni?

Az előadásban a magyar mesterfők egyik legmegkérdőjelezhetetlenebb alakjával, Széchenyivel hívom találkozóra a hallgatóságot. És mindazzal, amit az innováció az ő nyelvén jelent: az elhivatottsággal, a munkával, az áldozattal és az eredménnyel. Nem lesz könnyű a találkozás: ezúttal Széchenyi nem emlék lesz és nem is jelszó. Sokkal több. Felkiáltójel.

Prof. Dr. Hecker Walter

2016. október 18.:
Prof. Dr. Hecker Walter: Széchenyi a lovakrul







Az előadás Széchenyi István és korának egyik nagy reformjának, a lótenyésztésnek a viszonyát mutatja be és értékeli is. A gróf 1815-ben Angliába utazott, hogy megismerkedjen az alkotmánnyal, az iparosodott nyugattal és a lótenyésztéssel. Nagy hatást gyakorolt rá az út, hiszen miután bejárta a keletet is, ráébredt, hogy hazája mennyire elmaradott, és arra, mennyire nagymértékben rászorul a fejlesztésre. Ennek egy részét képezte, hogy 1817-ben memorandumot adott át a császárnak, majd 1827-ben megrendezték az első lóversenyt Pesten az ő közbenjárásával. 1828-ban, csupán egy évvel később már meg is jelent Lovakrul című könyve, melyben pontos programot dolgozott ki a magyarországi lótenyésztés fellendítését célozva. Az olyan híressé vált versenylovak, mint Kisbér vagy Kincsem győzelmeivel Magyarország sikeresen a világ legjobbjai közé emelkedett, és ezt Széchenyinek köszönhetjük, akinek az ezredfordulón megvalósult az álma: a nemes magyar huszárló és a gyors magyar kocsiló, a magyar jukker a világon a legjobbak.

 dsc2517

2016. október 25.:
Prof. Dr. Gergely András: Széchenyi, mint író 







Széchenyi István mielőtt megkezdte volna közéleti tevékenységét, sokat utazott: bejárta az iparosodott, fejlett Angliát és megismerkedett a keleti világgal is törökországi útja során. Arra kellett ráébrednie, hogy Magyarország a kor Európájához képest rendkívül fejletlennek számított; hosszú évnyi fejlődést kellett behoznia hazánknak. Az előadás a 19. századi magyarországi helyzetet vázolja fel, kiemelve a Széchenyi tevékenységét megelőző próbálkozásokat, összehasonítva a gróf által megtervezett és kivitelezett programmal. A fiatal Széchenyi első közéleti tevékenységét jelentő lépéseit, első reformterveit, gyakorlati munkásságát hivatott megismertetni az előadás a hallgatósággal, valamint nagy hangsúlyt kap a Kossuth Lajossal folytatott vita, ami meghatározta a kor politikáját és az 1848-as eseményeket is. A döblingi időszak taglalásával zárul az előadás.

oplatka andras

2016. november 8.:
Prof. Dr. Oplatka András: Széchenyi levelezése







Széchenyi szellemi örökségének szerves részét képezi a fennmaradt levelezése, közéleti tevékenységének ékes bizonyítéka. Fiatal korában voltak írói, irodalmi ambíciói, de az elfoglaltságai miatt folyton sietve kellett papírra vetni gondolatait és kifejeznie magát. Leveleit azzal a céllal írta, akárcsak könyveit, hogy a világ tudtára adja reformelképzeléseinek részleteit, kivitelezésének módját, és ezekkel megismertetve a nagyközönséget híveket is igyekezett toborozni, akik támogatják a nézeteit és segítségére lehetnek a végrehajtásban.

 dsc2485

2016. november 15.:
Dr. Horváth Attila: Széchenyi és a közszolgálati ethosz







Széchenyi bár Bécsben született, de nemesi származásához illően megkérdőjelezhetetlenül már fiatal korában a magyarok érdekét szolgálta: kezdetben katonaként, később a közéletben. Elméleti és gyakorlati felkészülés előzte meg színre lépését, és mikor felkészültnek érezte magát, megkezdte Magyarország felvirágoztatását. Olyan modernizációs programot dolgozott ki, amely hazánkat infrastrukturális, kulturális, gazdasági és politikai szempontból is nagymértékben fejleszti. Ha körbetekintünk az országban, szinte mindenütt Széchenyi örökségére bukkanunk. Az ország fejlesztésén túl a társadalom erkölcsi nemesedésével is foglalkozott, miközben nagy szerepet játszott az első parlamentnek felelős kormány felállításában. Mindehhez édesapja, gróf Széchényi Ferenc adta a legfontosabb tanítást: „minél magasabb a rang, annál nagyobb a kötelesség”. Az előadás tehát Széchenyi mint az első magyar közszolga tevékenységét ismerteti meg a hallgatókkal.

 dsc3565

2016. november 22.:
Prof. Dr. Halmai Péter: Hitel és hitelesség. Széchenyi időszerűsége







Gróf Széchenyi István közéleti tevékenyégének alapjául írói munkássága szolgál; a Hitel, a Világ és a Stádium könyvei politikai nézeteit, reformelképzeléseit tartalmazzák. 1830-ban írta meg a Hitel című könyvét, melynek címe egyszerre utal a nemesség szavának hitelességére és a kor meghatározó változására: az ősiségből fakadóan a nemesi földek elidegeníthetetlenségére és ezzel összefüggően a hitelfelvétel problémájára. Ez a mű azonban korszakos jelentőségű, erkölcsnemesítő vitairat és gazdasági értekezés. Művében a gróf kifejti, milyen előnyökkel jár a hitelfelvétel, milyen nagy mennyiségű fejlesztési célok kivitelezhetőek a bank által hitelben felvett anyagi javakból, melyek idővel megtérülnek felhasználójuk számára és fejlődést indítanak el az országban. A hitel társadalmi bizalomként is értelmezhető. Az áttörés nem volt könnyű: a kor polgárai, a Hitel olvasói nem álltak készen az alkotmányos rendszer alapjait is érintő javaslataira. A mű tanulmányozása, tanulságai végiggondolása saját korunk gazdasági, társadalmi és kulturális valóságának a jobb megértéséhez is hozzásegít, hiszen elévülhetetlen igazságokat tár fel.

 dsc8338

2016. november 29.:
Prof. Dr. Padányi József: Vízszabályozás a reformkor óta







Magyarország természeti adottságait tekintve kivételesen kedvező helyen fekszik, ugyanakkor szélsőségesség is jellemzi: vízrajzi adottságai révén időszakonként komoly vízbőséggel, máskor az elhúzódó szárazság nehézségeivel kell szembenéznie. Ez már a 19. században is kiütközött, amikor is jelentős árvizek tomboltak Pesten és Szegeden, melyek szükségessé tették, hogy foglalkozzanak ezzel a problémával. Széchenyi az infrastrukturális fejlesztéseken túl nagy hangsúlyt fektetett a vízszabályozásra: hajózhatóvá tette a Dunát, különös tekintettel a Vaskapu szakaszára, és leszabályozta a Tisztát is. Munkássága a 20. században is folytatódott: megerősítették a gátrendszert és megkezdték az alkalmazkodó intézkedések megtételét a klimatikus viszonyok változásához.

Háttéranyagok:

 dsc0666

2016. december 6.:
Prof. Dr. Kerezsi Klára: "Mindenki egyenlőn áll a törvény ótalma és súlya alatt". Széchenyi és a büntetőjogi reformmozgalom






Az előadás középpontjában a büntetőjogot érintő reformnézetek és az igazságszolgáltatás erre vonatkozó részének átalakítását, modernizálását mutatja be. A reformkortól kezdődően a társadalom modernizációját célzó lépések egyik kulcsfontosságú alapelvének az igazságszolgáltatás reformja számított. Még a 19. században is a középkori szokásjogi alapokon nyugvó büntetési eszmék és végrehajtás állapota uralkodott az országban, ami a fejlesztési célokkal összeférhetetlen és tarthatatlan volt. Olyan büntetési gyakorlat volt érvényben, ami a fejlett európai nézetekkel ellentétes: elfogadott volt a halálbüntetés, a botbüntetés, és a késő rendi korszak egyéb kegyetlen büntetéseinek alkalmazása, valamint a börtönviszonyok sem voltak a legmegfelelőbbek. A reformfolyamat kiindulópontjának Széchenyi Stádium című műve számított, valamint Deák Ferenc 1843-as javaslata, amely a büntetőjogi jogintézmények átalakításának alapjául szolgált. Széchenyi programjában kiemelte a jogegyenlőség és a polgári átalakulás kiépítését, mindezt lassabb, megfontoltabb tempóban, a Habsburg udvarral kiegyezve. A reformfolyamat ideiglenes sikereként pedig létrejött az 1878-as Csemegi-kódex, mint büntetőjogi törvénykönyv.

Csorba Laszlo

2016. december 13.:
Dr. Csorba László: Széchenyi és a döblingi évek







Gróf Széchenyi István, „a legnagyobb magyar” egész életét a közérdek képviselésének, a köz szolgálatába állította; minden egyes rezdülés azért volt, hogy Magyarországot felvirágoztassa és képességeihez és lehetőségeihez mérten a lehető legmagasabb szinten támogassa az infrastrukturális, társadalmi és kulturális fejlődést hazánkban. 1809 és 1826 között katonáskodott, majd aktív közéleti szereplőként tevékenykedett. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei hatására azonban olyan súlyos depressziós beteg lett, hogy a döblingi elmeszanatóriumba került. Állapota az évek múlásával javulásnak indult; az 1850-es években visszatért a régi ereje és tenni akarása, ezért tovább folytatta a magas színvonalú értelmiségi tevékenységét, még mindig Döblingben. Társadalmi ellenállásra buzdította titkos röpirataiban a magyarokat barátaival és munkatársaival az elnyomó osztrák rendszerrel szemben. 1859-ben írta meg a hírhedté vált, a Bach-rendszert gúnyoló bírálatát, az „ Ein Blick”-t, melynek kéziratát Londonban nyomtatták ki. 1861-re a rendőrségnek sikerült lenyomoznia és még abban az évben egy házkutatás alkalmával megfenyegették, néhány hét elteltével pedig már Széchenyi István öngyilkosságának hírétől volt hangos a közmédia. Az előadás ebbe a korszakba kalauzolja el a hallgatóságot, kitér és megválaszolja azt a kérdést, hogy hogyan alkotta meg műveit a gróf, kik álltak mellette a döblingi időszakban, mi mindent tett kockára röpiratának megírásával és mindezen lelki-testi megpróbáltatásokat hogyan viselte egy embertelenné vált korszakban.