• ludovikaszabadegyetem cover 1

A 2017-es évben is folytatódik a Ludovika Szabadegyetem tudományos ismeretterjesztő programsorozat, amely új témákkal várja az érdeklődőket a mindenki számára nyitott előadásain. A Szabadegyetem alkalmaira a szokásos módon, a Ludovika Campus főépületében (Ludovika tér 2.), a szemeszter keddi napjain, este 6 órai kezdettel kerül sor. A program az előző évekhez hasonlóan a legkülönfélébb témákat vonultatja fel, így szó lesz a hadviselés antropológiájáról, az agresszióról, a biometrikus adatokról, az ország közlekedési rendszeréről vagy a kibervédelemről is. A programon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karainak és intézeteinek oktatói területük elismert szakértőjeként ismeretterjesztő jelleggel adnak elő a tematikában szereplő témákról.

A regisztrációs űrlap itt található

 dsc8501

2017. február 7.

Dr. Jobbágy Zoltán ezredes: Háború és aszimmetria: a majmok bolygója másképp





 


A hidegháborút követően a hadtudomány, addigi viszonylagos zárkózottságából kilépve, egyre nyíltabbá vált. A globalizált világ összetett kihívásainak eredményeként átitatódott más tudományterületek felismeréseivel és eredményeivel. Antropológiai és a biológiai ismeretek átvételével és felhasználásával lehetővé válik, hogy a háborút és azon belül a hadviselést más megközelítésben és más szemlélettel vizsgáljuk. Az ENSZ Nevelésügyi,
Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO számos állásfoglalásban és deklarációban hangsúlyozta az erőszakmentes világ szükségességét. Ezek közül fontos dokumentum az 1986-os Sevillai Nyilatkozat, amelyben a világ számos tudósa állt ki közösen az ellen, hogy bárki a tudomány – azon belül is leginkább a biológia – eredményeit a háború és erőszak igazolására használja fel. A nyilatkozat szerzői szerint tudományosan téves azt gondolni, hogy az emberiség a háború megvívására vonatkozó hajlamát állati őseitől örökölte, a háború vagy egyéb erőszakos tevékenység genetikailag programozott, az emberré válás során a kiválasztódás az erőszakos viselkedés eredménye, az embereknek erőszakos agya van, valamint a háború oka ösztöni vagy az egyéb egyedüli okra vezethető vissza. Az előadás az állásfoglalás valóságtartalmát vizsgálja.

 dsc0289 2

2017. február 14.

Dr. Kátai-Urbán Lajos tű. ezredes: Ipari kockázatelemzés Magyarországon







Az ipar fejlődése és a veszélyes tevékenységek volumenének nagyságrendi növekedése maga után vonta a veszélyes technológiák által okozott akár katasztrofális következményekkel járó kockázatok emelkedését. E folyamat szabályozásra - a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése területén - külföldön és hazánkban is egyaránt ipari kockázatkezelési eljárásokat, módszereket, eszközöket használnak. Az alkotmányos alapjogok védelme érdekében az iparbiztonsági feladatrendszer megjelenik az állami szervezetek hatósági jogosítványai, a gazdálkodó szervezetek kötelezettségei és a lakosság vész esetén történő magatartási szabályai területén egyaránt. A részben jogtörténeti, részben műszaki kérdésekkel foglalkozó előadás célja áttekinteni az állami funkciók működtetésének hatékonyságát és az üzemeltetők biztonsági teljesítményét. Az előadó összegzést ad a jogterület közjogi fejlődésének mérföldköveiről, a tanulságokról, a jelent meghatározó trendekről és lehetőségekről.

 dsc0098 2

2017. február 21.

Dr. Szente-Varga Mónika: Egy 19. századi kalandor és szélhámos az amerikai kontinensen. Miért lehetett “sikeres” Naphegyi Gábor?






Hungary: from her Rise to the Present Time, under the Guidance of LEWIS KOSSUTH, in the Years 1848 and 1849 címmel 1849-ben jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban az a 32 oldalas angol nyelvű összefoglaló, amelyben a magyar történelem főbb eseményei között már a szabadságharc történései is szerepelnek. A szerző, Naphegyi Gábor, személyét sokáig rejtély övezte. 1966-ban jelent meg róla Szenci Vilibald írása A talányos Naphegyi Gábor, majd 1992-ben Balázs Dénes tollából egy rövid cikk A Szaharától Mexikóig: Naphegyi Gábor kalandos élete címmel. Mára sokkal többet tudhatunk amerikai tevékenységéről, 19. századi digitalizált újságoknak, könyveknek és egyéb forrásoknak köszönhetően.

Az előadás Naphegyi Gábor tengerentúli életét követi végig az Amerikai Egyesült Államokon, a mai Kanada területén, Mexikón és Venezuelán keresztül az 1840-es évektől az 1870-es évekig. Naphegyi általában magyar orvosként és forradalmárként mutatkozott be, és a latin-amerikai illetve észak-amerikai szövegek is gyakran így említik, annak ellenére, hogy az 1848/49-es szabadságharcban nem vett részt, és minden valószínűséggel sem magyar származású, sem orvos nem volt. Gyanítható, hogy a Naphegyi is csak álnév…

A kutatás célja nem egyszerűen egy szélhámos életútjának összeállítása, hanem sokkal inkább annak elemzése, hogy hogyan tudta Naphegyi rászedni az embereket. Ehhez pedig szükség van a korabeli klisék, sztereotípiák kutatására, hiszen ezeket tudta kihasználni, s a maga javára fordítani. Mit gondolhattak akkoriban a latin-amerikaiak az európaiakról, mit vártak el egy európai „üzletembertől”? Miért volt jó magyarnak lenni az Amerikában az 1850-es években?, és még sorolhatnánk.

darazs

2017. február 28.

Dr. Darázs Lénárd: Fogyasztói jogok és a fogyasztók magánjogi védelme







A modern jogrendszerekben a fogyasztóvédelem centrális állami feladatként jelenik meg, amely egyszerre meghatározott a nemzeti és az európai közösség jogalkotása által. A jogi szabályozás számos területen ragadja meg a fogyasztóvédelmet, amelynek hatására ma már az egyik legösszetettebb jogterületről beszélhetünk. A fogyasztóvédelemben a közjog mellett a fogyasztók magánjogi védelme is egyre nagyobb teret nyert az elmúlt években, amely meglehetősen komoly kihívás elé állította mind a jogalkotást, a jogalkalmazást és a dogmatikát. Az előadás a fogyasztóvédelem általános kontúrjainak felrajzolása után a fogyasztók magánjogi védelmével foglalkozik.

A magánjogtól fogalmilag idegen gondolatnak tűnik a fogyasztóvédelem, mert az meglehetősen nyilvánvaló beavatkozásnak tekintendő a magánautonómiába és a szerződési szabadságba. Mégis szükség van erre, mert a vállalkozó és a fogyasztó közötti magánjogi viszonyokban egy erős aszimmetrikus helyzet alakulhat ki a fogyasztó hátrányára. A magánjog feladata ennek az aszimmetrikus helyzetnek a kezelése, és a fogyasztó és a vállalkozó között felborult magánjogi egyensúly helyreállítása. Egyrészt a gyengébb fél védelme és az aszimetrikus helyzet feloldása, másrészt egyúttal a felek magánautonómiájának biztosítása egy meglehetősen nehéz szabályozási és jogértelmezési hálóban valósulhat csak meg. Ennek szellemében a fogyasztóvédelmi magánjog komplex problematikáján belül az alábbi kiemelt területekkel foglalkozik az előadás.

A magánjogi szabályozás jellegét tekintve tisztázza az előadás a „fogyasztó fogalmát”, a joglemondás tilalmát, az egyoldalú kógenciát, a fogyasztói szerződések értelmezésének alapvető szabályait.

A szerződés létrejövetele során meg kell erősíteni a fogyasztókat abban az esetben, ha a fogyasztóval szerződő másik fél általános szerződési feltételekkel (ászf) szerződik, és ezekben a feltételekben tisztességtelen kikötés található. Tisztázni kell az ilyen kikötések semmisségének kérdését, valamint magának a „tisztességtelenség” megjelenési formáit.

A szerződésszegéssel összefüggésben elmagyarázza az előadás a „kellékszavatosság”, a „jótállás”, valamint a „termékszavatosság” alapvető összefüggéseit, az ezekkel kapcsolatban gyakorolható fogyasztói jogokat.

Az elektronikus kereskedelem és a távollévők között kötött szerződések fogyasztóvédelmi magánjogi aspektusai ugyancsak részét képezik az előadásnak.

Egy furcsa hibrid problémaként jelentkezik a fogyasztóvédelem határán a hibás termék által okozott károk megtérítésével kapcsolatos szabályrendszer. A termékfelelősség a gyakorlatban számos értelmezési problémát vet fel, így az előadás a termékfelelősség főbb aspektusait is számba veszi a fogyasztói jogok szélesebb körű megismerése céljából.

dsc 0549

2017. március 7.

Prof. Dr. Papp Tekla: Nomen est omen - milyen a jó cégnév?







Az előadás a cégnév jelentőségéről, funkcióiról, összetevőiről és a vele szemben támasztott jogi követelményekről nyújt áttekintést. A cégnévvel kapcsolatos tartalmi előírások mellett az előadás kitér a joggyakorlat vonatkozó érdekességeire és furcsaságaira.

 dsc0515 2

2017. március 14.

Dr. Szászi Gábor ezredes: Az ország közlekedési rendszere védelmi szempontú elemzésének aktuális kérdései






Az ország közlekedési rendszere és abban valamennyi alágazat mű­ködőképessége döntően befolyásolhatja az ország védelmi képességét. Az elmúlt háborúk tapasztalatai azt igazolják, hogy az ellenség mindig kiemelt figyelmet fordított a közlekedési rendszer megbénítására, a csa­patok felvonulási és utánpótlási útjainak rombolására. Ez a tény is alátá­masztja, hogy a korszerű háborúban - különösen a nagypontosságú fegy­verek alkalmazása miatt - fokozottabb követelmények irányulnak a köz­lekedési rendszer életképességére és annak fenntartását biztosító állo­mányra. A fegyveres konfliktusok mellett napjainkban számos tényező - természeti katasztrófák, terrorcselekmények - lehet befolyással a közlekedési rendszer életképességére, így ezen területek vizsgálata is nélkülözhetetlen.

Hazánk geostratégiai adottságaiból, valamint az utóbbi 150 év alatt kialakult közlekedési infrastruktúra jellegéből eredően a közle­kedési rendszer megbízható működőképességének fenntartása meglehe­tősen összetett feladat. Különösen az a minősített helyzetekben, első­sorban különleges jogrend időszakában, amely feladatot csak az egész közlekedési rendszer kellő időben történő felkészítésével lehet megvalósítani.

 dsc5010

2017. március 21.

Dr. Szabó Andrea ezredes: Pénzügyőrök a mindennapokban (1867-től napjainkig)







Az előadás aktualitását az éppen 150 évvel ezelőtt alapított Magyar Királyi Pénzügyőrségre történő emlékezés adja. Az előadás elsősorban a pénzügyőri szakterületen oly fontosnak tartott oktatás látószögén keresztül - önképző köröktől a Vám-és Pénzügyőri Tanszékig - mutatja be az elmúlt 150 évet. Szervezeti átalakítások, integrációk sora jellemzi ezt a másfél évszázadot, de a pénzügyőri hagyományok tovább élnek (hivatástudat, Pénzügyőr Zenekar, Múzeum stb.), emellett a pénzügyőri szakma sokszínűsége semmit nem kopott a már említett 150 év alatt, sőt ...

 dsc3064 2

2017. április 4.

Dr. Balla József r. alezredes: Biometrikus adatok a rendészeti célú személyazonosításban






Az Európai Unió és a schengeni térség biztonságának megteremtése érdekében 2001-től számos szabályozás született, amelyek arra hivatottak, hogy garantálják az érintett térségbe utazó és az ott tartózkodó személyek biometrikus adataik alapján történő személyazonosítását. Az azonosítás alapjául szolgáló adatbázisok (pl. Vízum Információs Rendszer, Schengeni Információs Rendszer, EURODAC) rendelkezésre állnak, illetve az úti- okmányokban is rögzítésre kerülnek ezen adatok.

2017. április 11.

Dr. Regényi Kund Miklós ezredes: Korszerű lövészfegyverek alkalmazása a modern hadviselésben

Az előadás a modern gyalogság, illetve a rendőri különleges erők a lövészfegyverekre kifejtett hatását és a lövészfegyverek alkalmazásának legújabb trendjeit vizsgálja. Ennek keretében foglalkozik az AR 15-ös rendszerrel, annak előnyeivel és hátrányaival az AK-rendszerrel összevetve. Górcső alá veszi a fennálló kalibervitát, s elemzi az egyes kaliberek viszonyát. Bemutatja a testre szabhatóság és modularitás fontosságát, annak kialakulását és modern eszközeit, az irányzékok trendjeit. Végül teret szentel az éjszakai képességek szerepének is.

2017. április 25.

Dr. Ujházi Lóránd: A Magyar Katolikus Egyház szerepvállalása a migrációs válság kezelésében a vatikáni bevándorlási politika fényében

Az elmúlt években jelentkező menekültválság megkövetelte, hogy a Katolikus Egyház központi vezetése határozottabban nyilatkozzon a menekültek lelkipásztori és humanitárius ellátásának, illetve a vatikáni migrációs politikának az irányáról. Az évente visszatérő utazók és vándorlók világnapja-, illetve a keresztény ünnepek-, a protokolláris és a liturgikus események alkalmával mondott pápai „ad hoc” megnyilatkozások nem eredményeztek átfogó jogszabályi és strukturális átalakításokat. Iránymutatásul szolgáltak a bevándorlók humanitárius és lelkipásztori ellátásában résztvevő egyházi közigazgatási szerveknek. Illetve a világi-, nemzetközi szervezeteknek kínáltak erkölcsi megfontolásokat. A helyzet a 2016. augusztus 31-én kihirdetett Humanam progressionem kezdetű motu proprióval és az új szentszéki hivatal „a Dikasztérium az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatában” létrehozásával változott meg. Ez változtatásokat eszközöl a szentszéki hivatalok rendszerében és az azt szabályozó joganyagban. Mindez egyenes következménye Ferenc pápa menekülteket támogató politikájának. Ugyanakkor a Szentszék kívánságára a nemzeti egyházak szervezetei különböző kezdeményezéseket indítottak útjukra. Bár a Magyar Katolikus Egyház a lehetőségekhez képest sokat tett a bevándorlók humanitárius segítése érdekében, mégis különösen Nyugat-Európában ezt kevésnek tartották. Ahhoz azonban, hogy a Magyar Katolikus Egyház szerepvállalását megértsük, figyelembe kell venni, egyrészt a történelmi tapasztalatokat, másrészt azokat a korlátozó tényezőket és a biztonsági kihívásokat, amelyek a menekültek humanitárius támogatása kapcsán jelentkeznek. Az előadáson ezeknek a szempontoknak az együttes bemutatására kerül sor.

 dsc0080 2

2017. május 2.

Dr. Szemlér Tamás: Európai és regionális integrációs folyamatok magyar szemszögből






1989/90-ben alapvető rendszerszintű változások következtek be Közép- és Kelet-Európa legtöbb országában, köztük Magyarországon is. E változásokkal összhangban írta alá Magyarország 1991 decemberében az Európai Megállapodást, amely az Európai Közösséghez (ma: Európai Unió) való társulást jelentette. Az azóta eltelt negyedszázad során Magyarország külpolitikai céljai között kiemelt helyen szerepelt az ország euro-atlanti kapcsolatrendszerének megerősítése: e törekvés sikerét leglátványosabban az OECD, a NATO, majd az Európai Unió tagjává válás mutatta.

Integrációs törekvéseink megvalósítása olyan lépéseket igényelt, amelyek összhangban voltak az ország politikai és gazdasági fejlődéséhez fűződő általános érdekeinkkel. Az integrációs tapasztalatok gyűlésével ugyanakkor egyre erősebben merült és merül fel annak igénye, hogy immár ne csak követő (“policy taker”), hanem – szövetségeseinkkel együttműködve – aktív, alkotó (“policy maker”) tagként járuljunk hozzá a további fejlődéshez. Ahhoz, hogy ezt eredményesen tehessük, szükséges jelenlegi együttműködéseink alapos ismerete, az általuk kínált lehetőségek kihasználására irányuló tudatos törekvés, valamint az eddig nem kihasznált együttműködési lehetőségek feltárása és – reális súlyuknak megfelelő – kihasználása.

 dsc0931 2

2017. május 9.

Dr. Krasznay Csaba: Információbiztonság és kibervédelem: veszélyben van-e Magyarország?






Talán észre sem vesszük, de társadalmunk és gazdaságunk ma már működésképtelen az információs technológiák nélkül. Ez a függőség pedig arra kell, kényszerítsen minket, hogy feltegyük a kérdést: biztonságban vagyunk-e? A 2016-os év több eseménye bizonyította, hogy a kibertér biztonsági kihívásai alapvetően befolyásolják a világpolitika folyását, így érdemes megvizsgálni Magyarország kitettségét is.

2017. május 16.

Dr. Haller József: Agresszió: neurobiológiától a kriminológiáig

Az előadás arra kérdésre keresi a választ, hogy miért agresszív az ember, és három alapvető agressziótípus mechanizmusaira és bűnügyi vonatkozásaira koncentrál: a célorientált ("hidegvérű"), a kontrollálatlan (emocionális), és a zavart elmeállapotban elkövetett(pszichotikus) agresszióra. Feltárja azokat az alapvető különbségeket, amelyek megkülönböztetik a három agressziótípust az idegrendszeri háttér (pl. agyban felismerhető strukturális változások), megjelenési forma, és bűnügyi megítélés szempontjából. Hangsúlyt kap a pszichológiai abnormalitás, és a pszichiátriai-gyógyszeres kezelés kérdésköre.