• ludovikaszabadegyetem cover

Befejeződött a Ludovika Szabadegyetem első féléve

Áldás vagy átok a devizahitelezés Magyarországon? Merre tart az Unió és milyen lesz az új világrend? Hogy néz ki a börtönök világa itthon és külföldön? – a többi között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok, akik részt vettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, október közepén induló Ludovika Szabadegyetem előadásain.

Az NKE hagyományteremtő céllal indította útjára a lakosság számára is nyitott rendezvénysorozatot, amellyel a hallgatók mellett a szélesebb közönségnek is áttekintést adott az egyetemen folyó kutatásokról és a tudományos életről, közérthető módon mutatva be az egyes szakterületeket. A Ludovika Szabadegyetemen az intézmény hallgatói, oktatói, kutatói személyesen is találkozhattak és közvetlenül is megoszthatták legújabb kutatási eredményeiket.

A programsorozat mintegy 50 percesre tervezett előadásaira heti rendszerességgel, kedd esténként került sor a Ludovika Campus Főépület II. előadójában. Az előadásokhoz hozzá lehetett szólni, kérdéseket lehetett feltenni az előadóknak. Akik a legszorgalmasabban látogatták az előadásokat, elismerő oklevelet kaptak.

Kérdés esetén állunk rendelkezésére a ludovika.szabadegyetem@uni-nke.hu címen.

Program:

talas peter

október 14. Dr. Tálas Péter: Hatalmi átrendeződés a világban? Milyen lesz az új világrend? 

Az előadás során bemutatásra kerülnek a hatalmi erőviszonyokat meghatározó tényezők (a katonai, a gazdasági, a diplomáciai és a kulturális hatalom fogalma), a hatalmi viszonyokat meghatározó szereplők típusai (a globális nagyhatalmak, az elsődleges és másodlagos regionális nagyhatalmak, a középhatalmak és kisállamok), továbbá a nemzetközi hatalmi viszonyok struktúrájában bekövetkező változások (a bipoláris világrendtől, az USA „unipolar moment” időszakán keresztül, napjaink új hatalmi realizmusáig). Az előadó elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen stratégiai változások várhatók a nemzetközi viszonyok főszereplőinek mozgásterében, különös tekintettel Európa/Európai Unió, illetve Kelet-Közép-Európa lehetőségeire és korlátaira. Az előadó azt is megpróbálja jelezni, hogy megállítható-e Európa nemzetközi periferizálódása, illetve, hogy térségünk jövőjét – a felzárkózást, a stagnálást vagy a periferizációt – milyen nemzetközi tényezők határozhatják meg az elkövetkezendő években, s jó-e nekünk az új hatalmi realizmus megjelenése a nemzetközi viszonyok területén. Vesztesei vagy győztesei leszünk-e a 21. század nemzetközi küzdelmeinek mi kelet-közép-európaiak?

Az előadásról készült felvétel ITT tekinthető meg. 

Lentner Csaba

október 21. Prof. Dr. Lentner Csaba: Áldás vagy átok? Devizahitelezés Magyarországon

A 2002. évet követő időszakban a gazdaságpolitikai ígéretekkel ellentétben az életszínvonal emelkedése, a lakosság fizetőképes keresletének munka- és szociális jövedelem alapú bővülése nem a várakozások szerint történt. A fejlett világ regnáló bankhitelezési gyakorlatához igazodva Magyarországon is gyakorlattá vált a lakosság túlzott, a hitelerő-képességét meghaladó banki deviza kölcsönökkel ellátása. Ehhez még egy adalék: az önkormányzati államháztartási alrendszer alacsony állami finanszírozását áthidaló, és a beruházás éhségét kielégítő devizahitelek tömegessé válása.   

Az előadó bemutatja a lakosság és az önkormányzati szektor túlméretezett devizahitelezésének okait, felelősségi körét és következményeit. Kitér a 2011-től meginduló konszolidációs folyamatokra, amelyekkel Magyarország Kormánya többszázezer családot és több mint ezer önkormányzatot mentett meg a pénzügyi csődtől. Lentner Csabának, a Közigazgatás-tudományi Kar Közpénzügyi Tanszéke vezetőjének sarkalatos tézise: Az adósság a nemzetgazdaság mindhárom alrendszerében általánossá vált. A központi költségvetés után, az önkormányzatok és a háztartások is adósságcsapdába kerültek. Konszolidálásuk pedig az újjászervezett Magyar Állam Kormányának egyik legjelentősebb közpénzügyi eredménye.

Lentner Csaba egyetemi tanár egyúttal előzetes tájékoztatást ad a 2014 novemberében megjelenő Devizahitelezés Nagy Kézikönyve című nagymonográfiáról. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi Tanszéke és a Wekerle Sándor Közpénzügyi Tudományos Műhely köré szerveződött egyetemi kutatók, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, és a stratégiai partner egyetemek vezető munkatársaival összefogva az elmúlt évtized túlhitelezési, majd konszolidációs folyamat jogi és közpénzügyi vonatkozásait írták meg a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó által rövidesen nyomdába küldendő szakkönyvben. 

Az előadásról készült felvétel ITT tekinthető meg. 

Ruzsonyi

október 28. Prof. Dr. Ruzsonyi Péter: Börtönök a világban és itthon

Napjainkban több mint tízmillió ember van börtönbe zárva. Mit kezdjünk, mit kezdhetünk velük?

A büntetés intézménye egyidős az emberiség fejlődésével. A szabadságvesztéssel járó intézkedések és büntetések rendszerének formálódása az idő és a tér dimenziójában vizsgálva rendkívül izgalmas irányokat mutat. Az előadás során – a közös gondolkodást elősegítendő – a büntetés történeti fejlődését, valamint a büntetési célok alakulását és a megragadható tendenciákat vizsgálják meg a résztvevők.

Az előadó eddig 38 ország 45 államának 181 börtönében tett szakmai látogatást, de véleménye szerint eddig nem látott jó börtönt. Az érdeklődő hallgatóságban általában számos kérdés szinte önmagától fogalmazódik meg: milyen a jó börtön; van-e olyan, hogy jó börtön; egyáltalán: kinek lehet jó a börtön?

Az előadás során - az előadó közreműködésével készített – dokumentumfilm sorozat néhány filmrészlete is bemutatásra kerül.

Az előadó a program során arra törekszik majd, hogy a hallgatóból közreműködő váljék, hogy együtt keressék a kérdésekre a válaszokat és az esetleges új megoldási lehetőségeket, mert BÜNTETNI KELL! (?)

Az előadásról készült felvétel ITT tekinthető meg. 

Fur Gaspar

november 4. Dr. Für Gáspár: Korszerű hadviselés és térinformatika

Az előadás során bemutatásra kerülnek a korszerű hadviselésben a paradigmaváltást kiváltó okok. A hadviselés generációs elméletiből bemutatom a legmarkánsabb amerikai és orosz elméleteket. Bemutatom, a katonai műveletek színereinek bővülését, kísérletet teszek az egyidejű ötdimenziós koncentrált csapások elméletének bemutatására.

Bemutatom miért fontos a katonák számára a földrajzi tér/terep ismerete, a terep hogyan függ össze a harctéri körülményekkel. Milyen forrásokból származhatnak a terepről szóló információk, melyek a katonák számára fontos terepelemek, melyek a terepértékelés általános katonai és harcászati szempontjai. A térinformatika kialakulásának bemutatása. A térinformatika fogalma, alkotóelemei. A földrajzi információs rendszerek alapkérdései, a GIS projektek építésének nyolc alapkérdése. A valós világ modellezésének korszerű eszközei. Korszerű adatgyűjtő/szolgáltató eszközök. A korszerű hadviselés egy lehetséges hadszíntéri térképészeti támogató rendszerének bemutatása. Térinformatikai eszközökkel, módszerekkel készített terepelemzési termékek bemutatása.

Az előadásról készült felvétel ITT tekinthető meg. 

Boldizsár Gábor 2

november 11. Dr. Boldizsár Gábor: Államépítés – A békefenntartás gyakorlati tapasztalatai

Az állam legősibb feladata a védelem a külső ellenséggel szemben. A védelem biztosítása, intézményének, a haderőnek fenntartása és alkalmazása állami monopólium. A Magyar Honvédség rendeltetését az Alaptörvény határozza meg, ami szerint az ország védelme és a ka­tasztrófahelyzetekben történő alkalmazás mellett a nemzetközi kötelezettségeken, szerződéseken alapuló katonai jellegű küldetések is feladatai.

A globális és regionális béke és biztonság, stabilitás érdekében nem csak az ország és a szövetség védelmét kell ellátnia a haderőknek, ezzel szavatolva a szuverenitást, hanem a válságövezetekben hasonló támogatást kell nyújtani az instabil államoknak.

A Magyar Honvédség régóta vesz részt országhatárain kívüli katonai műveletekben. Az elmúlt 25 év ilyen típusú műveleteit eleinte békefenntartó (ENSZ), majd béketámogató (NATO) gyűjtőfogalommal határozta meg a szak­irodalom. A hidegháború utáni „békeműveletek” legfontosabb jellemzője a komplexitás. Komplexitás a konf­liktusok okaiban és azok kezelési eszközeiben, valamint az azt végző szervezetek számában, összetételében és feladatrendszerében.

A komplex válságkezelések, béketámogató műveletek fő célja a stabil, kiszámítható és önfenntartó béke megte­remtése és fenntartása a széteső államokban, konfliktuszónákban. A rendezés záloga hogy a politikai-közigaz­gatási, a katona-belbiztonsági és a gazdasági biztonsági dimenziókban stabilitás legyen. E komplex stabilitást sokszereplős nemzetközi, regionális és helyi közösség tudja megoldani. Az elmúlt negyed század során látható, hogy e biztonság megteremtése és fenntartása érdekében a Magyar honvédség egyre bonyolultabb konfliktusok­ban, egyre nagyobb létszámmal és kötelékben, egyre távolibb helyeken, egyre bonyolultabb feladatokra került és kerül ma is alkalmazásra.

E műveletek során a haderő nem egyedüli szereplő. Számos együttműködésre van szükség a válságkezelés, „bé­keművelet” más szereplőivel is. Ahol nincs, vagy kevés a társszereplők száma, vagy nem fedik le a kezelés teljes spektrumát, ott elengedhetetlen, hogy a haderő is kilépjen tradicionális feladatköréből (védelem, katonai és bel­biztonság) és aktív szereplője legyen a többi dimenzióban is a biztonság megteremtésének.

Az ENSZ vezette „békeműveletek” az elmúlt 25 évben jelentős fejlődésen mentek keresztül, egyre komple­xebbé, multi-dimenzionálissá váltak. A NATO is felvállalt, vezet, vezetett számos ilyen típusú műveletet. Bosz­nia-Hercegovinában, Koszovóban, Afganisztánban tipikus államépítési feladatokat láttak, látnak el a nemzetközi közösség szereplői. A közigazgatás fejlesztése és támogatása, a fizikai biztonság megteremtése és fenntartása, valamint a gazdaság helyreállítása és a fejlesztések megjelennek e műveletek során. A haderőnek képesnek kell lennie – és ahogyan az elmúlt időszak műveletei bizonyítják – és képes is hatékony szerepet vállalni a komplex válságkezelésekben.

A NATO vezette afganisztáni ISAF művelet a magyar katonai szerepvállalás szempontjából a legkomplexebb. Közel 21000 km2-en kevesebb mint 300 NATO és NATO szövetséges katona együttműködése a helyi hatósá­gokkal, biztonsági szervezetekkel és kis számú nemzetközi, valamint nem kormányzati szervezetekkel 2006-tól 2013-ig nyújtott segítséget. A művelet, a PRT alaprendeltetése a közigazgatás támogatása, hozzájárulás a fizikai biztonsághoz, és a gazdaság támogatása volt. Tette ezt a Magyar Honvédség vezette kötelék mindhárom bizton­sági dimenzióban úgy, hogy a kötelék civil komponense egy, majd 2011-től kettő fő volt. A katonák a katonai alkalmazások mellett hatékonyan ellátták az állam építésének más feladatait is, együttműködtek, támogatást nyúj­tottak a közigazgatás és a gazdaság stabilitása és fellendítése érdekében.

Az előadásról készült felvétel ITT tekinthető meg.

Marján

november 18. Dr. Marján Attila: Merre tart az Unió?

A valutaövezet hosszú távú stabilizálásához magas szintű gazdasági/fiskális uniót kell kialakítani, ami további gazdasági egységesülést, például közös uniós pénzügyminiszteri pozíció kialakítását, masszívabb közösségi költségvetést és valódi eurózóna-szintű bankfelügyeletet igényel. Erre középtávon nem minden tag lesz képes vagy hajlandó.

A kétsebességes Európa gyakorlatilag már létre is jött, Nagy-Britannia félreállt, de az integráció fejlődésének dinamikája rendkívül bizonytalan. Részben azért, mert az eurózóna jelenlegi tizenhét, illetve 2014-től 18 tagjának és az önként vállalkozóknak a szövetsége nem stabil formáció: sokukról ki fog derülni, hogy túl magas számukra az a mérce, amelyet az euró fennmaradásához szükséges harmonizáció követel.

Középtávon Európa-szerte fel kell készülni arra, hogy a következő évtized gazdasági növekedése lassú lesz. Az eurózónában mutatkozó gazdaságpolitikai, társadalmi és politikai aszinkron jelenségek, ha komoly integrációs irányváltás nem történik, erősödni fognak. Hosszú távon az európai jóléti állam a jelen formájában (vö.: öregedés, népesség fogyása, költségvetési túlterjeszkedés, az Ázsiával szembeni versenyhátrány növekedése) nem fenntartható.

Egy szorosabb fiskális, gazdaságpolitikai koordináció (európai pénzügyminiszter, eurokötvény, közös pénzügyi felügyelet, erősen koordinált gazdaságpolitika) elkerülhetetlennek látszik. A szorosabb integráció mindenképpen egy többsebességes unióban képzelhető csak el. Egy gyökeresen új európai erőtér alakul ki a szemünk előtt. Ebben az új erőtérben átalakul az európai nagyhatalmak szerepe, és átrendeződnek a relatív súlyok is. Az átrendeződés legnagyobb nyertese Németország lesz: regionális primátusa egyértelművé válik. A német–francia tandemet már senki sem fogja egyenlő partnerek duettjének tekinteni.

Az előadásról készült felvétel ITT tekinthető meg.

N.Rozsa

november 25. Dr. N. Rózsa Erzsébet: Forrásponton az iszlám világ

Az arab tavasz a térségben nem várt és előre nem jósolható folyamatokat indított el, pontosabban tett láthatóvá. Mára a kezdeti demokratikus megmozdulások nagyon különböző folyamatokban folytatódnak, a békés átmenettől a polgárháborúig. Új szereplők jelentek meg, melyek az első világháború utáni nemzetközi rendet kívánják felülírni és melyek ideológiai alapon a térség minden állami és nem-állami szereplőjével szembekerültek. Háborúk és hidegháborúk szövevénye jellemzi a térséget. Egyelőre beláthatatlan, hogy a térség hogyan és miként alakul át.

Az előadásról készült felvétel ITT tekinthető meg.

Vizi Balazs

december 2. Dr. Vizi Balázs: Autonómiai törekvések Skóciától Erdélyig

A modern európai nemzetállamok jelentős átalakuláson mentek át a második világháború óta: gazdasági szerepük, nemzetközi politikai szerepük alaposan megváltozott, pl. az európai integrációban olyan mértékben adták fel szuverenitásuk egy részét, amire korábban sosem volt példa. Ezzel egyidejűleg számos etnikai, nemzeti közösség (kisebbség, államnélküli nemzet), amely kisebbségi létben él ezekben az országokban újrafogalmazta politikai szerepét és sok esetben igényt jelentett be a hatalommegosztás új formáira. Ennek látványos eleme a kisebbségi autonómiák körüli vita: az 1970-es évektől olyan területi kisebbségi önigazgatási modellek születtek vagy váltak teljessé, mint a dél-tiroli autonómia Olaszországban, Katalónia, Baszkföld autonómiája Spanyolországban, vagy a brit devolúció. Ugyanakkor az egykori szocialista közép- és kelet-európai országokban a területi autonómia gondolata közel 25 éve kudarcra van ítélve. Az utóbbi években ráadásul több nyugat-európai autonóm régióban megerősödtek az önálló államiság, az elszakadás hívei, ahogy azt a skót vagy a katalán népszavazási kezdeményezés is mutatta.
Az előadás igyekszik tisztázni az autonómia, elszakadás, önrendelkezés körüli fogalmi zavart, valamint megvilágítani az etnikai-nemzeti kisebbségi autonómia törekvések nemzetközi feltételeit, különös tekintettel a közép- és kelet-európai viszonyokra.

Az előadásról készült felvétel ITT tekinthető meg.

Budahazi

december 9. Dr. Budaházi Árpád: A poligráfos vizsgálat - hitek és tévhitek

A poligráfos vizsgálatban sokan a csodaszert látják, amely lerántja a leplet a hazugságról, mások viszont aggályosnak tartják az igénybevételét: attól tartanak, hogy többet árt, mint használ, tévútra viheti a nyomozást. Vannak, akik a poligráftól az objektivitást várják, az objektivitásra törekvő igazságszolgáltatás szolgálatát, amely segítséget nyújt a bíróságnak annak eldöntéséhez, hogy őszintének fogadja-e el a tanú vagy a terhelt vallomását, továbbá megállapítsa-e a vádlott bűnösségét. A műszer ellenzői szerint a megbízhatósági korlátai miatt jobb kételkedni a poligráfos vizsgálat eredményében, mint túlértékelni azt. Ahhoz, hogy a büntetőügyben eljáró hatóság mindenkor a megfelelő döntést hozza meg a poligráf igénybevétele kapcsán, ismernie kell a benne rejlő lehetőségeket, az előnyöket és a korlátokat is, továbbá azt is mérlegelnie kell, alkalmas-e az ügy a vizsgálat elvégzésére. A hatóságnak azzal is számolnia kell, hogy egy rosszkor alkalmazott és nem a helyén kezelt műszeres vallomásellenőrzés csapdákat rejthet magában, viszont a megfelelő igénybevétel ideális esetben gyors megoldását adhatja az ügynek. A közvélekedés szerint a poligráfos vizsgálat kis gyakorlással könnyen manipulálható, ami igencsak csökkenti a módszer megbízhatóságát. Mi hát az igazság a hazugságvizsgálattal kapcsolatban? Hogyan segítheti a nyomozó hatóság és a bíróság munkáját? Mik a veszélyei? A poligráf körül kialakult hitek és tévhitek eloszlatása mindenkit közelebb vihet az igazsághoz.

Az előadásról készült felvétel ITT tekinthető meg.