Egyetemi éveiről, parlamenti munkájáról és a jó állami vezető tulajdonságairól is beszélt Kövér László a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) április 30-án. A magyar Országgyűlés 2010 óta hivatalban lévő elnökével az eseményt szervező Magyary Zoltán Szakkollégium szakmai vezetője, Mátyás Flóra beszélgetett a Szent László Kápolnát teljesen megtöltő hallgatóság előtt.
Juhász Marcell, a Magyary Zoltán Szakkollégium elnökének bevezetője után Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja köszöntötte a jelenlévőket a rendezvényen.
„Magyarország történelmében az első képviselőház, amelyik az általános, titkos és egyenlő választójog alapján az egész nemzetet képviseli, több mint Országgyűlés” – idézte köszöntőjében Kövér László szavait a magyar Parlamentről Varga Réka. „A magyar Országgyűlés államszervezetben betöltött kiemelkedő helyén túl az egyetemi hallgatók életére is közvetlen befolyással van” – jelentette ki az ÁNTK dékánja arra utalva, hogy az Országgyűlés Hivatala számtalan gyakornoki pozíciót és tudományos pályázatot hirdet meg. Felidézte, hogy ő maga is gyakornokoskodott az Országházban, és véleménye szerint ez hozzájárul ahhoz, hogy „a fiatalok gyarapítsák tudásukat, illetve olyan tapasztalatot szerezzenek, amely nemcsak hazánkban, hanem a nemzetközi környezetben is egyedülálló”.
A polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke is volt, de több civil szervezet elnökségének is tagja – mondta Kövér Lászlóról Mátyás Flóra, aki először a jó állami vezető tulajdonságairól kérdezte a házelnököt.
„Nem árt, ha szorgalmas és a munkabírása jobb az átlagnál” – jelentette ki Kövér László, aki szerint egy jó állami vezető fegyelmezett és képes a magánéleti problémái, vagy a fáradtsága ellenére is helyt állni. Mindezeken felül emberismeret, diplomáciai érzék és élettapasztalat is szükséges ehhez a feladathoz – tette hozzá.
A házelnök felidézte, hogy elvégezte ugyan a jogi egyetemet, de nem vonzotta ez a pálya, és nem is szükséges ilyen tudás ahhoz, hogy valaki az Országgyűlést irányítsa. Példaként említette korábbi elődjét, Szabad Györgyöt, aki történész volt.
„Házelnöknek lenni nagyon sokrétű tevékenységet jelent” – fogalmazott a politikus, aki szerint a legfontosabb annak a hivatalnak az irányítása, amely kiszolgálja azokat a képviselőket, akik a törvényalkotás folyamatában dolgoznak.
„Az Országgyűlés a több mint ezeréves alkotmányos folytonosságot testesít meg” – fogalmazott Kövér László. Kiemelte, hogy a Szent Korona 2000 óta a Parlament központi helyén található. Beszélt még az országgyűlési képviselők feladatairól, részletezve a plenáris ülések vitáját, az azonnali kérdések óráját és a bizottsági ülések munkáját. Kitért arra is, hogy egyedülálló módon már kétszer is volt ideiglenes köztársasági elnök, ami viszont nem járt többletfeladattal számára, mert az idő alatt nem gyakorolhatta a képviselői és a házelnöki jogait sem.
Kövér László felidézte pályafutásának legemlékezetesebb pillanatait is, amelyek közül a legfontosabb az első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése, illetve az Alaptörvény elfogadása volt 2012-ben. Szólt ugyanakkor arról is, amikor az ellenzéki képviselők elfoglalták az elnöki emelvényt és erőszakot is kilátásba helyeztek.
A törvényalkotási munka pozitívumai közé sorolta egyebek mellett a közmunkaprogramot és a nemzetpolitikai intézkedéseket, amelyek a kettős állampolgárság és a szavazati jog mellett kiterjednek a kulturális és a sportéletre is.
A beszélgetésen elhangzott az is, hogy az Országgyűlés 2010 óta hivatalban lévő elnöke 1979-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait, és 1983-ban a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium társalapítója lett azért, hogy részt vegyen a szakkollégiumi mozgalom támogatásában. Kövér László azért javasolta a hallgatóknak is a szakkollégiumban való részvételt, mert így még több ismeretre tehetnek szert, illetve hozzá hasonlóan készülhetnek arra az értelmiségi hivatásra, amely a közösség iránti felelősséget is jelent. A politikus hangsúlyozta: a szakkollégiumi tagságnak és a szervezet közgyűlésén folytatott vitáknak azért volt jelentőségük, mert amikor 1989. március 15-én a Független Jogászfórum meghirdette az Ellenzéki Kerekasztalt annak érdekében, hogy közös álláspontot alakítsanak ki, fiatal létükre többéves rutinnal rendelkeztek az érvelés terén, így az idősebbekkel szemben is megállták a helyüket. A házelnök párhuzamot vont a Magyary Zoltán Szakkollégium elvei és a sajátjaik között, illetve kiemelte a társadalmi felelősségvállalás szerepét.
Az egyetemi hallgatóknak Kövér László végül azt tanácsolta, amit neki is javasoltak oktatói: használják ki az egyetemi éveket, mert azok a legszebbek, olvassanak sokat, kössenek minél több barátságot és ismeretséget, ne bízzanak meg ugyanakkor feltétlenül mindenkiben, igyekezzenek megtalálni életük párját és tegyenek a saját boldogulásukért.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes