Gondolatok, vélemények, ajánlások az NKE akkreditációjához

Prof. Dr Bukovics István, a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője

Az NKE KTK Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola (KTDI) működésének minőségi hitelesítése az NKE Küldetésnyilatkozatának célkitűzési elérését elősegítő NKE Minőségpolitikájából vezethető le. Az NKE alapvető stratégiai célja a kiemelt felsőoktatási intézmény minősítésének elérése. Ennek a minősítésnek az eléréséhez a KTDI a képzés speciális jellegére is figyelemmel szervezte meg a társadalom-tudomány tudományterületen, a közigazgatás-tudomány ágban magas szintű képzési és kutatási kapacitás biztosítását, amely következtében a hazai és nemzetközileg is elismert tudományos képzéssel illetve eredményekkel járul hozzá a fenti stratégiai cél megvalósításához.

A doktorandusz képzés áll egyrészt a Hallgatók paradigmatikus elméleti felkészítéséből, a doktorjelöltek tudományos dolgozatának elkészítésében való támogató közreműködésből, valamint az eredményes szigorlatra és védésre való felkészítéséből, a védési procedúrák megszervezéséből, és feltételeinek biztosításából. A KTDI rendezett és fegyelmezett üzemmódban működik. Ebben a kontextusban a rend, a rendezettség azt jelenti, hogy rendelkezünk folyamatosan aktualizált és jóváhagyott működési dokumentumokkal, szabályzatokkal. A fegyelem pedig azt jelenti, hogy mindezek betartásával működtetjük a szervezetet.

A doktori képzésben a minőség központi érték, azonban fogalmi készletében sok félreértéssel lehet találkozni. A fogalmi apparátus egy része dinamikus és pozitív szerepet játszik a felsőoktatásban, míg mások a társadalomban, a gazdaságban, vagy a kultúrában. A doktori képzés minőség fogalma definíciójának meghatározása azért fontos, mert a definíció kiválasztása egyben a minőség értékelésének megközelítését is meghatározza. A hagyományos akadémikus nézőpont szerint a minőség kiválóságot jelent. A cél az, hogy legjobbnak lenni megközelítést a tudomány, a felsőoktatás, – gyakran a politika is – használja a minőség megközelítésére.

Másik megközelítés szerint a minőség null hiba. Ez a megközelítés általában a tömegtermelésben alkalmazható hasznosan, az oktatás elemzésére csak áttételesen értelmezhető. A felsőoktatásban, és ide érthető a doktori képzés is, az egyik legfontosabb megközelítés a minőség, mint a célnak való megfelelés. Tekintettel arra a körülményre, hogy általános minőség, illetve minőség úgy általában nincs, a definíciónak pontosan körülhatároltnak kell lennie, vagyis valami minőségbeli megfelelése egy adott célnak. Tudományelméleti szempontból a definíció nem pusztán a jobb megértést segíti, hanem a tudományosság normáinak és módszereinek alkalmazásával ellenőrizhető megállapításokat, következtetéseket is le lehet vonni belőle.

A doktori képzés vonatkozásában ez azt jelenti, hogy adott egy képzési és kutatási program, ami a kutatók felkészítésére alkalmas, de például gyakorlati szakemberek képzésére már nem megfelelő. Ez a nézet a minőségnek olyan fogalmát vonja maga után, aminek központjában az „érdekeltek” igényei állnak, (még abban az esetben is, ha az érdekelteket nehéz definiálni, vagy több érdekelt érdekei esetenként konfliktusban állnak.)

Bár elterjedt és gyakran alkalmazott módszer, ennek a fogalommagyarázatnak gyengesége, hogy azt sugallja, hogy mindent lehet, ameddig annak meg tudjuk határozni adekvát céljait. Vagyis a célnak való megfelelés fogalommagyarázatot a doktori képzésben össze kell kapcsolni a cél megfelelésének fogalmával. Így az értékelés során a fejlődés érdekében a célok és annak aktualitásának átfogó jellegét, tehát megfelelősége is lehet a vizsgálat tárgya. Mint a fentiekben ismertetve lett, a KTDI működése rendezett szabályzatokkal és dokumentumokkal biztosított. Ha ebből az aspektusból vizsgáljuk a minőséget, ebben a minőség mint küszöbérték jellemezhető. Ez azt jelenti, hogy minden normát és kritériumot kell teljesíteni, azt elérni, vagy meghaladni. A küszöbérték értelmezésnek előnye, hogy a rendszer elég objektív, egységes, és jól mérhető. Hátránya, hogy statikus, hiszen a normák szinte mindig lemaradnak a tényleges fejlődéstől. Ez pedig maga után vonja, hogy nem ösztönöz arra, hogy aktuálisan kihasználják az új lehetőségeket, új nézőpontokat sajátítsanak el. Ennek kiküszöbölésére a doktori képzésben célszerű a küszöbértéket, mint minimális követelményt meghatározni, amely követelmények biztosítanak egységesítést, objektivitást és összehasonlíthatóságot, de kellő mértékben rugalmas az innovatív megközelítésre, a célkitűzések bővítésére.

A doktori képzés egyik legfontosabb minőségfogalmi értelmezése a minőség mint értéknövelés. Ez a megfogalmazás a folyamatos jobbítást hangsúlyozza. A gondolat központjában az áll, hogy a kívánt minőség elérése alapvető fontosságú a tudományos szellemiséghez, hiszen a tudomány képviselői tudják, hogy az adott időben mi képviseli a maximális minőséget, mi áll a paradigma központjában. Ez a megközelítés hangsúlyosan támaszkodik az oktatók-kutatók tudományos szabadságára, az intézmény autonómiájára.

A megközelítés hátránya, hogy nehezen lehet objektív értékelést végezni, figyelemmel az oktatói tudományos szabadság biztosítására, de a doktori képzések nemzetközi viszonylatában a minőség, mint értéknövelés megközelítés az alterjedt. A KTDI ezen feladatokat az ESG 7 értékelési szempontjainak figyelembevételével úgy hajtja végre, hogy a fenti elveket komplex módon rendszerben kezeli, hiszen egy rendszer mindig több mint részeinek egyszerű összege. A rendszerben kezelés a logikai kockázatelemzés módszerének operacionalizálásával történik oly módon, hogy a rendszer jó minősége – ebben a kontextusban szinonimaként lehet a rendszer fenntarthatóságát is érteni – úgy biztosítható, hogy optimális módon kiiktatjuk azon tényezőket, tényezők együttesét, amelyek a célkitűzésekben meghatározott jó minőség kialakítását, fenntartását akadályozzák. Vagyis, operatívan értelmezve diszfunkciókezelést végzünk és ezzel elérhető, hogy a rendszer rezíliens legyen.

A KTDI aktuális adatai:

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusának kérelmére a MAB 2013/3/VIII/2/2/538. számú határozatával támogatta a társadalomtudomány tudományterületen a közigazgatás-tudományok tudományágában a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola akkreditációját. Az NKE rektora által benyújtott kérelem alapján, a MAB ajánlására az Oktatási Hivatal FF/905-1/2013. számú határozatával 217 azonosító számmal a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolát nyilvántartásba vette.

1.    A Doktori Iskola alapító törzstagjai (13 fő):

• Dr. habil. Bordás Mária PhD
• Prof. Dr. Bukovics István DSc
• Prof. Dr. Egedy Gergely CSc
• Prof. Dr. Halász Iván PhD
• Prof. Dr. Lentner Csaba CSc
• Dr. habil. Marján Attila PhD
• Prof. Dr. Máthé Gábor CSc professzor emeritus
• Prof. Dr. Nemes Ferenc DSc professzor meritus
• Prof. Dr. Nemeslaki András CSc
• Prof. Dr. Patyi András PhD
• Dr. Takács Péter CSc
• Prof. Dr. Tamás András DSc professzor emeritus
• Prof. Dr. Török Gábor DSc

Az Egyetemről eltávozott Takács Péter professzor úr helyébe a Doktori Iskola Tanácsa Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet intézetvezető egyetemi docenst választotta.

2.    A Doktori Tanács névsora (10 fő):

• Dr. habil. Balla Zoltán PhD
• Prof. Dr. Bukovics István DSc
• Prof. Dr. Egedy Gergely CSc
• Dr. Kis Norbert PhD
• Prof. Dr. Lentner Csaba CSc
• Dr. habil. Marján Attil PhD
• Prof. Dr. Nemeslaki András CSc
• Dr. Szakács Gábor PhD
• Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára PhD
• Prof. Dr. Török Gábor DSc

3.    A Doktori Iskola oktatói:

• oktatók száma: 75 fő
• témakiírók/témavezetők száma: 63 fő
• kutatási témák száma: 106

A 2013/2014. évi tanévben felvételre jelentkezett: 49 fő

Felvételt nyert: 45 fő

• az első évfolyamra: 32 fő
• egyéni felkészülő: 4 fő
• egyéni képzésben részesülő: 3 fő
• szervezett teljes idejű állami ösztöndíjas: 3 fő
• szervezett részidejű költségtérítéses: 22 fő
• más doktori iskolákból átvett: 5 fő

második évfolyam:

• szervezett teljes idejű állami ösztöndíjas: 1 fő
• szervezett részidejű költségtérítéses: 2 fő
• egyéni képzésben résztvevő: 1 fő

harmadik évfolyam:

• egyéni felkészülő: 1 fő

Doktorjelölt: 8 fő

Tanulmányait abbahagyta: 4 fő

• egyéni képzésben részesülő: 1 fő
• részidejű költségtérítéses: 3 fő

A 2013/2014-es tanév első félévét 41 hallgató zárta le.

Fokozatszerzési eljárásra 7 fő jelentkezett

A második félévben más doktori iskolákból átvett hallgató: 2 fő, részidejű költségtérítéses.