A magyar diaszpórán belül kitüntetett helyet foglal el a magyar zsidóság - mondta Potápi Árpád János a Többes kötésben: magyar-zsidó múltak és égtájak címmel megrendezett konferencián hétfőn a Ludovika Főépületben.
Potápi Árpád János megnyitó beszédében elmondta, hogy a világban egyre több országban ismerik fel a külhonban élő nemzettársakkal való kapcsolattartás és kapcsolatépítés fontosságát. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hozzátette, hogy Magyarország esetében ez különösen fontos, „hiszen nemcsak tágabb régiónkban, a Kárpát-medencében, hanem szerte a világon kiterjedt diaszpóra közösségünk él.” A 21. század globális folyamatainak köszönhetően a szülőföldön kívül élők száma egyre nő, a kapcsolataik az anyaországgal élőkkel azonban nem szakadnak meg, sőt éppen ellenkezőleg, megmaradnak, újabbak épülnek, a már meglévők is tovább szilárdulnak.
Az államtitkár kiemelte, „büszkén mondhatjuk, hogy Magyarország is egyre aktívabb ezen a téren.” Elmondta, hogy az egyszerűsített honosításai eljárásnak is köszönhetően egyszerűen minden magyar, éljen bárhol a világban, közjogilag is a magyar nemzet része lehet. „2011-ben létrehoztuk a Magyar Diaszpóra Tanácsot, amely a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, és a diaszpórákban élők sajátos érdekeit, igényeit tartja szem előtt” – mondta. Hozzátette, a magyar diaszpórán belül kitüntetett helyet foglal el a zsidóság, amely nem csak a mostani magyar államhatárokon belüli területekről, de a történelmi Magyarország területeiről is származik: Felvidék, Erdély, Kárpátalja, Délvidék területeiről számtalan magyar zsidó vándorolt ki az elmúlt évszázadban, sokan Európa különböző országaiba, az Amerikai Egyesült Államokba vagy Izraelbe. Minden kivándorolt zsidó vitt magával valamit a magyar örökségéből, amelyekre Los Angelesben vagy Tel-Avivban a mai napig is emlékeznek. Minden kivándorolt magyar zsidó képviseli a magyar nemzetet és a kultúrát. „Hogy sikeres munkát végezhessünk, tudásunkat folyamatosan gyarapítanunk kell, meg kell látnunk és ismernünk közösségeink és életvilágunk sokszínűségét, mozgatórugóit, ebben a folyamatban pedig különösen fontos a tudományos párbeszéd. Örülünk, hogy a 2011-ben megkezdett diskurzus ma itt folytatódhat” - hangsúlyozta Potápi Árpád.
Novák Attila köszöntő beszédében elmondta, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap munkája nélkül a konferencia nem jöhetett volna létre. A Molnár Tamás Kutatóintézet tudományos munkatársa kiemelte, hogy ez az esemény a jelen időben is zajló magyar zsidó történelmet a magyar folyamatosságában és teljes hagyományában szemléli. Hozzátette, ebben a paradigmában a magyar zsidó közösségi nemzeti, a magyarországi és az izraeli nemzetállami tapasztalatok egy közös összefüggési rendszer részeivé váltak: anyaország, határon túliak és diaszpóra, kisebbség és többség viszonyát lehet vizsgálni e keretben; egymást átfedve és kiegészítve szemléljük azt a történeti és társadalmi valóságot, amit zsidók és nem zsidók létrehoztak, egymással kölcsönhatással tájainkon.
Az esemény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Molnár Tamás Kutatóintézete és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága szervezésében valósult meg. A Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében megrendezett egynapos konferencián négy ülésben 13 előadást tartottak. A Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar zsidó közösségek elismert kutatói többek között a határon túli magyar zsidó közösségek identitását és helyzetét vitatták meg. A konferencián részt vett mások mellett Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke és Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár.
E témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap márciusi számában olvashatnak.
Szerző: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes