„A jog az európai integráció esetében nemcsak eszköz, hanem identitásképző tényező is”- jelentette ki Martonyi János a FIDE Magyar Tagozat megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen újraindult Európai Tükör szerkesztősége és a FIDE Magyar Tagozat rendezett közös konferenciáján, amelyen a korábbi külügyminiszter mellett több közjogi méltóság is előadóként vett részt.
„A FIDE az Európai Jog Nemzetközi Szövetségét jelenti francia rövidítéssel”- fogalmazott Bándi Gyula megnyitó beszédében. A FIDE Magyar Tagozat elnöke a szervezetről elmondta, ez egy olyan független nemzetközi egyesület, amelyet 1964-ben Brüsszelben alapítottak, azért, hogy az Európai Közösségek tagállamaiban létrehozott nemzeti egyesületeket alakítson, amelyek fő célja az akkori Közösség jogának és intézményének a tanulmányozása és kutatása. Már több mint fél évszázada ezt a feladatot végzi a szervezet. Bándi Gyula szerint a FIDE legnagyobb eseménye a két évente megrendezésre kerülő Kongresszus. „Itt protokollárisan magas szintű szakmai kutatások és szintézisek jelennek meg”- hangsúlyozta. Beszédében kitért arra is, hogy 2003 novemberében komoly előkészületeket követően alakult meg a FIDE Magyar Tagozata. Véleménye szerint az eddigi tevékenységük csúcspontja két éve májusban volt, amikor ők rendezték meg a FIDE 27. kongresszust itt Budapesten. „Ez a magyar jogásztársadalom számára rendkívüli lehetőséget biztosított”- jegyezte meg. Végezetül kiemelte, hogy a jelen konferenciával a tagozat megalakulásáról szeretnének közösen megemlékezni.
Dr. Sulyok Tamás előadásában az Európai Unió kontextusában kívánta bemutatni, hogy az emberi jogok egyéni és közösségi megközelítése nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő, ellenőrző rezsimként fogható fel. Szó esett tovább arról, hogy a nemzeti identitásról szóló valódi párbeszédnek meghatározó szerepe van az Európai Unió jövőbeni fejlődésében. „Manapság az emberi jog paradigma alapját az egyén alkotja”- fejtette ki az Alkotmánybíróság elnöke. Ez elsősorban a náci államnak az egyénekkel elkövetett rémes tetteire adott nemzetközi reakciókra vezethető vissza. „Ezen uralkodó nézet értelmében minden egyént pusztán emberi mivoltától fogva egyenlő méltóságú személyként kell kezelnünk függetlenül nemzetiségétől, etnikumától, nyelvétől és vallásától”- hangsúlyozta. Mint mondta, az emberi jogok közösségorientált megközelítése értelmében az egyén közösségi lényként természetszerűleg csak társadalmi-állami keretek között tudja kibontakoztatni egyéniségét. „Az EU szerződés 4. cikk 2. bekezdése alapján az Európai Bíróságnak és a tagállami alkotmánybíróságainak a valódi, kölcsönös párbeszéd irányába kell elmozdulni”- hívta fel rá a figyelmet. Véleménye szerint az uniós jog elsőbbségét az Európai Bíróság általi abszolút értelmezési felfogás a tagállami alkotmánybírói fórum számára jelenleg nem teszi lehetővé a nemzeti identitás értelmezését. Ezzel szemben lehetővé teszi a saját alkotmány szerinti jogértelmezést. „Ennek európai uniós hatása nem lesz, ha nincs valós párbeszéd”- jegyezte meg.
„Az EU Bírósága az Unió 60 éves jubileuma alkalmából létrehozott egy belső hálózatot a legfelsőbb bíróságok között, amely azt a célt szolgálja, hogy az uniós jogot alkalmazó nemzeti bírósági döntések Európában együttesen elérhetőek legyenek” - fejtette ki Darák Péter. Az igazságszolgáltatási hálózati honlap számos fontos taralommal rendelkezik, de legtöbben azt az oldalt keresték, mely a nemzeti döntéseket tartalmazza. Meglátása szerint ez olyan irányultságát mutatja az európai jognak, mely mellett nem mehetünk el. Darák Péter elmondta hogy a Kúria az EU-s csatlakozás óta milyen európai jogi rendelkezést érintő döntéseket publikált. Kiemelte, ahhoz, hogy egy jogterülettel professzionális szinten foglalkozzanak, először meg kell vizsgálni a rendelkezéseket, a saját jogi hagyományaink és megközelítéseink szerint értelmezni kell, ezt követően pedig következhet a jogalkalmazás.
„A hierarchia vagy heterarchia kifejezés a jogi normák szerkezetével kíván foglalkozni, hogy miért, az a nemzeti és alkotmányos identitás, valamint az európai jog összefüggésével magyarázható” - kezdte előadását Martonyi János. A korábbi külügyminiszter kiemelte, hogy hierarchia nélkül nincs jogrendszer. Elhangzott, hogy nemzetközi szinten mindig is bonyolultabb volt a helyzet. Itt kitért a belső jog és nemzetközi jog viszonyával kapcsolatos régi vita ismertetésére az előadó, majd hozzátette, hogy azért alá-fölé rendeltségi rendszerben gondolkodtunk és gondolkodunk. „Ezt kell felülvizsgálni, mert a valóság más”- hívta fel rá a figyelmet. Meglátása szerint nincs világos alá-fölé rendeltség, hanem különböző szinten az elemek összefüggésben vannak egymással. „Egy új helyzet van a jogi normák geometriája területén is”- fogalmazott. Ennek fő okául az európai integráció megjelenését jelölte meg, de ettől függetlenül is megindult a nemzetközi normarendszeren belül egyfajta regionalizáció. Különböző alrendszerek jöttek létre, melyek az európai integráció és európai jog megjelenése nélkül is előidéztek volna egy bizonyos lazulást a rendszerben. Véleménye szerint az a kérdés, hogy az európai integráció hogyan illik bele ebbe a rendszerbe. Úgy véli, ez lényegét tekintve ez a mai napig nyitott kérdés.
„Úgy gondolom, az uniós jog is a nemzetek nevelője, de koránt sem olyan gyengéd, mint a nemzetközi jog”- fogalmazott Bóka János az európai igazságügyi együttműködés jelenét és jövőjét taglaló előadásában. Az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára kiemelte, az európai integrációban az uniós jognak meghatározó szerepe van. „Az Európai Unió egyedülálló, amely az uniós jog autonómiájának köszönhető”- fejtette ki. Hozzátette, ez a politikai akaratképzés valódi korlátja. „Az uniós jogfejlődés és az Európai Unió Bíróságának jogfejlesztő tevékenysége önmagában is alkalmas arra, hogy egyes uniós politikákat mozdítson elő”- vélekedett. Ilyen jogfejlesztő terméknek tekintette a kölcsönös elismerés elvét, mely az Európai Unió Bíróságának gyakorlatából származik. A kölcsönös elismerés elve még nem volt jelen az integráció születésekor. „A kérdés nem az volt, hogy legyen-e kölcsönös elismerés, hanem hogy ez milyen területre milyen mértékben terjedjen ki”- magyarázta. A kölcsönös elismerés elve azt jelenti, hogy az uniós tagállamok sajátjukként fogadják el és hajtják végre a többi tagállamok által megküldött határozatokat. Bóka János szerint ez kölcsönös bizalmat feltételez, vagyis a tagállamok bíznak abban, hogy mind megfelelően alkalmazzák az uniós jogot.
„A 2017-ben újraindított Európai Tükör elkötelezett aziránt, hogy az európai egységfolyamat jogi, politikai, társadalmi és gazdasági aspektusait megjelenítse”- mondta az NKE NETK dékánja, az Európai Tükör szerkesztőbizottságának elnöke. Koller Boglárka véleménye szerint nagyon fontos, hogy Magyarországon is legyen egy olyan fórum, ahol a tudományos írások megjelenhetnek. „Ez egy mindenki számára nyitott folyóirat”- hangsúlyozta. Koller Boglárka a differenciált integrációról beszélt előadásában. A témaválasztást azzal indokolta, hogy ez egy olyan téma, mellyel a folyóirat is foglakozik, és amely az európai integráció jövőbeli útját meghatározza.
A témáról bővebben a Bonum Publicum novemberi számában olvashatnak.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes