„A kudarc egy tanulság, mely által közelebb kerülünk a sikerhez”- fogalmazott Hosszú Katinka a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Siker és kudarc című programsorozatának nyitóelőadásán. A háromszoros olimpiai, hétszeres világ- és tizennégyszeres Európa-bajnok magyar úszónő szólt 25 évnyi úszói tapasztalatáról, az őt ért sikerekről és kudarcokról.
„Viszonylag hamar bekerültem az uszodák világába”- kezdte visszaemlékezését az Iron Lady, akit nagyapja tanított meg úszni a bajai uszodában. Kiskorától kezdve nagyon tehetségesnek tartotta, állítólag már háro
m éves korában megmondta, hogy bajnok lesz belőle. Katinka hat éves korában kezdett versenyezni, tízévesen pedig már reggel is edzésekre kellett járnia. „Édesapám azt mondta, ha élsportoló szeretnék lenni, akkor végig kell csinálnom”- hangsúlyozta. Csupán tizenegy éves volt, amikor meghozta a döntést, hogy az úszásból fog megélni. „Aki a világ legjobb úszója akar lenni, annak mindig toppon kell lennie”- mondta az úszónő, aki már ekkor bejelentette, hogy 2004-ben olimpiai bajnok lesz. „Nagyok voltak az elvárásaim magammal szemben, így a 31. helyezést nagy kudarcnak éltem meg”- árulta el. Négy évvel később, tizenkilenc évesen Pekingben mindent beleadott. „Ekkor már tudtam, hogy az Amerikai Egyesült Államokban szeretnék tanulni, mert kíváncsi voltam, ők hogyan készülnek az olimpiára”- mondta. Kiemelte, hogy ekkor már nem az olimpiai érem volt a célja, csak a döntőbe jutás. Tizenkettedik helyen végzett, így nem járt sikerrel. „Már tizenöt éve úsztam mindent beleadva, és kezdtem úgy érezni, hogy el kell engednem az álmom, hogy egy nap olimpiai bajnok lesz belőlem”- jegyezte meg. Az olimpiát követően Los Angelesben élt, ahol ösztöndíjasként úszott, fejlesztette angol tudását, pszichológiát tanult, számos emberrel megismerkedett és le is diplomázott. „Nagyon érdekelt a sportpszichológia és hiszem, hogy minden fejben dől el”- hívta fel rá a figyelmet. Más megvilágításba került minden, már nem aggodalmaskodott a szintidőn, így véve egyre keményebben az edzést. „Egyre motiváltabbá váltam, ahogy a csapatban lévő olimpiai bajnok és világcsúcs tartó úszókat kezdtem megverni”- tekintett vissza a fejlődésére. Elkezdte figyelni őket, kérdezgetett tőlük, tanácsot kért az edzésekkel kapcsolatban. Ahogy beszélt velük, rájött, hogy mind ugyanolyanok és már azon kezdett gondolkozni, miért ne ő nyerne a végén. Aztán a 2008-as olimpián tizenkettedik helyen végzett. Véleménye szerint a 2009-es római világbajnoki címe a mögötte lévő tizenöt kitartó év eredménye volt. Így már világelsőként készült a 2012-es olimpiára. „Éreztem az olimpiai arany ízét”- fogalmazott. Mindent bevetett a siker érdekében, csak az iskola és az úszás volt jelen az életében. Annak ellenére, hogy jól haladt a felkészülésben, egyre több kétely merült fel benne az olimpia közeledtével. „Azt tanácsolták, hogy ezekkel ne foglalkozzam és csak a nyerésre koncentráljak”- emlegette. Londonban aztán a 400 vegyes döntője előtt nagyon felerősödtek benne ezek a kérdések. Mi van, ha nem nyer? Mi van, ha kizárják? - kérdezte magától. Legszívesebben nem is versenyzett volna, annyira eluralkodott rajta a félelem. A verseny végén azzal az eredménnyel kellett szembesülnie, hogy a 4. helyen végzett, ami hatalmas kudarc volt a számára.
A 2016-os riói olimpiára már nem úgy készült, hogy olimpiai bajnok lesz, hanem a saját útját akarta járni. „Imádok úszni és versenyezni, így tudtam, hogy sokkal több van bennem”- mondta. Szerette volna kiélvezni az olimpiát és ez mentális szabadságot adott neki. A világversenyről végül három aranyéremmel térhetett haza.
A Budapesten megrendezett világbajnokságról elmondta, hogy élete egyik legnehezebb időszaka volt. Úgy érezte, hogy most győznie kell, hiszen amit elér, az közös siker, aminek együtt örülhetnek. „Életem egyik legszebb pillanata volt a Duna Arénában győzni”- mondta.
Hosszú Katinka beszélt arról is, hogy naponta hat órát tölt a vízben, három órát pedig a tornateremben és hétvégén is szokott edzeni. „Sokáig nem figyeltem oda a kikapcsolódásra, de ezen most változtatni szeretnék”- jegyezte meg. Megtanulta, hogy sokkal többet tud beletenni a munkába, ha pihen is. Bár kevés ideje van rá, de szeret moziba járni, a barátaival enni vagy a sikeres versenyt megünnepelni. „Nagyon szeretek önéletrajzi könyveket olvasni, hogy megtudjam, ki hogyan küzdött meg a nehézségekkel az életében”- mondta.
A Siker és kudarc programsorozat április 3-án folytatódik, amikor Tóth Gabi énekes és Laposa Zsófia borász látogat az NKE-re.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes
Videó: Halápi Katinka