Ezentúl Magyary Zoltán nevét viseli az NKE Oktatási Központ 500 fős előadóterme. „A névadással azt fejezzük ki, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a jogtudós tudományos életművét saját maga és a modern magyar közigazgatás számára is irányadónak tekinti”- fogalmazott Koltay András azon az ünnepségen, amelyen megkoszorúzták Magyary nemrég elkészült emléktábláját is.
„Ez a nap nemcsak a kar, az egyetem, vagy a közigazgatási felsőoktatás ünnepe, hanem kormányzati szinten is fontos esemény”- mondta el Kis Norbert, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja.
Az intézmény rektora szerint a jogtudós élete és halála egyaránt szimbólum erejű. Koltay András elmondta, hogy az európai műveltségű közigazgatási jogász maradandó életművet alkotott egy olyan embertípus képviselőjeként, amely minden ízében a XX. század első felének Magyarországához tartozott és 1945 után üldözötté, számkivetetté vált. „Magyary azt vallotta, hogy a közigazgatási jog csak egy szűkebb szelete a közigazgatás tanának; utóbbi az állam cselekvő életét a maga teljességében öleli fel, a számára releváns cselekményeket ragadja meg”- hangsúlyozta az egyetemi vezető, aki szerint a közigazgatás nem az emberek ellenében, hanem azok érdekében működik. „A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az emberek és a nemzet szolgálata”- idézte fel a XX. századi magyar tudományfejlődés kiemelkedő alakjának gondolatait. A rektor szerint nem meglepő, hogy ez a gondolat a kommunizmus évtizedei alatt veszélyesnek tűnt, ahogyan az sem, hogy egy újabb rendszerváltást követően a mai kor közigazgatásáról sem gondolkodhatunk másként. „A teremelnevezés szimbólum, mellyel az emlékezők azt kívánják jelezni, hogy nem felejtették el; személyét és művét mércének tekintik életükben és utódaik előtt is”- tette hozzá Koltay András.
Orbán Balázs miniszterhelyettes előadásában Magyary Zoltán szavait idézte: „Amit az athéniak Platón szerint még nem tartottak taníthatónak, az ma már tanítható, legalább abban a részében, hogyan kell azokat az embereket kiválasztani és képezni, akikre az állam nem tanítható feladatokat rábízott”. A Miniszterelnökség államtitkára szerint az állam működésének van egy eleme, ami tanítható: az, hogy hogyan képezzük azokat az embereket, akik ezt elvégzik. „Az NKE-nek pontosan ez a feladata. Mi valami olyat próbálunk, ami Platón szerint nem volt megvalósítható, Magyary Zoltán szerint viszont igen”- mutatott rá, majd hozzátette, ez fontos, nemes és nehéz feladat. Orbán Balázs köszönetét fejezte ki, amiért az NKE legnagyobb előadótermének átnevezésével Magyary Zoltán emléke előtt tiszteleg, s reményét fejezte ki, hogy a kormányzat is meg tud felelni a professzor emlékének.
„Az NKE oktatási épülete nívójában méltó hely a közigazgatás-tudomány és a rendészet jövőbeli generációinak képzésére”- hangsúlyozta beszédében Beró Henrietta. Tata Város Önkormányzatának alpolgármestere elmondta, hogy az épület olyan emberekkel van tele, akik Magyary Zoltán szellemiségét őrzik és továbbadják. „Magyary életútja hiába volt rögös, voltak olyanok, akik felismerték, hogy a jövő csak előremutató gondolataival építhető”- jegyezte meg a tudós szülővárosának képviselője.
Horváth Attila, a Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke szerint nagy megtiszteltetés, hogy a szakkollégium példaképéről nevezik el az NKE előadótermét. „A szakkollégium alapításakor az volt a fő célkitűzés, hogy méltó módon képviseljük Magyary örökségét. Ennek tagjaink napról napra megfelelnek”- hangsúlyozta. Elhangzott, hogy mára befejeződött a Magyary életmű, a tudós szellemi hagyatékának digitalizálása, így bárki számára szabadon elérhető és kutatható a professzor életútja, munkássága. Ehhez kapcsolódóan a Ludovika Főépület kiállítóterében virtuális Magyary életműkiállítást is rendeznek.
Az ünnepségen a szónokok és a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság képviselője koszorút helyeztek el a nemrég elkészült Magyary-emléktáblánál.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes